Ökopolisz Alapítvány

Számtalan publicisztika, podcast, és megszámlálhatatlan interjú is foglalkozott már napjaink egyik legvitatottabb kérdésével: az éghajlatváltozással. Ennek el- és felismerése a fenntarthatóság felé tett lépések legelső lépcsőfoka.A klímaváltozás egyik izgalmas kérdésköre, hogy mit tudunk tenni helyben a káros hatások enyhítéséért. Beszélgetésünk során erre teszünk kísérletet:Mitől lesz egy város fenntartható? Hogyan tud ehhez hozzájárulni az önkormányzat és miként az egyén?A beszélgetés egyik oldalán a városi fenntarthatóságot képviselve Németh Ákos klímapolitikáért és fenntartható fejlődésért felelős tanácsnok, míg a másik végponton, a fenntarthatósági kérdések szakértőjeként Bartuszek Lilla. Velük beszélget Lutor Katalin tanácsnoki asszisztens.

Vendégek: László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke és Tetlák Örs, Érd LMP-s alpolgármestere.Az akkumulátorgyárak nem csak megkeserítik a környéken élők életét, de súlyosan környezetkárosítók is. Hangosak, jelentős hőt árasztanak magukból, a működésükhöz pedig egy nagyobb város teljes vízfogyasztására van szükség, miközben ugyanennyi szennyvizet produkálnak.A munkavállalók hihetetlen mértékben túl vannak terhelve és baleset esetén is hatalmas hiányosságok merülnek fel.Kiket és hogyan véd a kollektív szerződés? Miért fontos a civilek kiállása a környezetkárosítások ellen? Valóban elolthatatlan az akkumulátor, ha kigyullad?

Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatóval és Takács-Sánta András humánökológussal beszélgetett Ungár Péter, az LMP társelnöke.Mondhatunk-e biztosat a jövőnkről? Valóban elkerülhetetlen és civilizációnk működésébe kódolt az ökokatasztrófa? Vagy rajtunk múlik, hogy teret adjunk a globális problémákra reális válaszokat adó pozitív vízióknak, az ezek megvalósulását elősegítő megoldásoknak? Valós jövőképek-e a katasztrófa-forgatókönyvek, vagy csupán a pozitív társadalmi cselekvéseket bénító, önbeteljesítő jóslatok? Hogyan közelítse meg a társadalmi válság kérdését egy tudós, egy politikus vagy egy újságíró, ha a közösségét rá akarja ébreszteni a válság mélységére, ugyanakkor cselekvésre is akarja motiválni annak tagjait?Ezekre kerestük a válaszokat.

Az atomenergia két piszkos végét, az uránbányászatot és a radioaktív hulladéklerakásának problémáit vizsgáljuk meg.Vendégünk Dr. Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője, Szabó M. István újságíró, a napi.hu munkatársa és Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője.

Perger András a Greenpeace kampányfelelőse, Bodoky Tamás az Átlátszó újságírója, valamint Keresztes László Lóránt az LMP frakcióvezetője a Paks2 beruházásról és annak veszélyeiről.Perger András a Greenpeace kampányfelelőse elmondta, hogy csak a 80-as években jöttek rá a geologiai mérések alapján, hogy a jelenelegi blokkoktól pár száz métere egy geológiai törésvonal fut. Az újabb blokkokat pont erre a törésvonalra tervezték, és itt kezdődött el az építkezés. Számos probléma van a telephely engedélyezettési eljárás alapján. Idén meg kell újítani az engedélyezést. Ez fordulópont lehet, de a törvény csupán a közmeghallgatáson adja meg a lehtőséget a civil szervezetek számára a beleszólásra. Bodoky Tamás (Átlátszó)  magyar és nemzetközi szabályozásokkal teljesen szembe megy az, hogy aktív törésvonalra épüljön atomerőmű. A 8 miilliárd forintért elkészült geológiai vizsgálatot a magtagdott adatigénylés után csak perinditással való fenyegetésre adta át az Atomenergiahivatal, mit az Átlátszó publikált. A hatóság annyit ismert el, hogy aktív, de nem kapabilis a törésvonal. Az számít aktívnak, ha tízezer éven belül volt elmozdulás, ami elért a felszínig. Ez esetben volt. Így egy hazárdjáték az, hogy pont az a száz év be fog férni kér földrengés közé, amíg üzemel az erőmű. Az állam a kockázatokat és mellékhatásokat eltitkolja, akárcsak a gazdaságossági adatokat, és a nemzetközi biztonsági, valamint az atomszemét kockázatára vonatkozó információkat.Keresztes László Lóránt (LMP) rávilágít arra, hogy  a telephely geológia felmérését tartalmazó részletes tanulmány bebizonyítja, hogy aktív törésvonal húzodik a tervezett telephely alatt. A z engedélyezetési eljárás során a teljes tanulmányból készítettek egy kinoatot, ami ezt az állítást nem tartalmazza. Az eljárásban nem teljes tanulmányt, vagy csak a kivonataot vették figyelembe. Nem csak a magyar és az európai, hanem az.orosz törvények is kizárják azt, hogy aktív törésvonalra épüljön atomerőmű. Ha a hatóságok komolyan veszik a dolgokat nem kaphetja meg az engedélyt a projekt. A földmunkáltok elkezédése óriési hiba volna. a gödör kiásásával újabb geológia vizsgálatokat lehetetlenít el.A Duna vize hűti az atomerőművet. Perger András szerint a fő kérdés, hogy mekkora az a bizonyos mérték, aminél nem melegítheti fel jobban a Duna vizét. Már most is problémák vannak, ha Paks 2 is bekapcsolódna a kétszeres hőtermelés súlyos ökológiai kockázatokat rejt. Egy atomerőmű élettartamában a klímaváltozást is érdemes számításba venni, hogy melegedni fog a Duna. 2018-ban brutálisan alacsony vízszint volt, ez már most is problémát okozott. 

Paks2 az évszázad legrosszabb üzlete volt eddig is, a háborús szankciók miatt fenntarhatatlanná vált.A #StopPaks2 podcast legújabb adásában Jávor Benedekkel, Budapest Főváros Brüsszeli Képviseletenek vezetőjével, és Szabó M. István újságíróval elemezzük az orosz háborús agresszió Paks2 beruházással kapcsolatos hatását. S

Fel kell mondani Paks2-t! A régiónkban számos Roszatom projekt elakadt. Ebben a részben azt vizsgáljuk, Krékó Péterrel, Ungár péterrel, Bőtös Botonddal, és Szabó M Istvánnal, hogy miért nem épülnek meg az orosz atomerőművek Európában.. 

Roszatom: régiós példák. Podcast beszélgetés: Krekó Péter, Ungár Péter, Bőtös Botond és Szabó M. István részvételével

Vendégünk: Krekó Péter

A PAD Alapítvány elsődleges célja, hogy helyben, terepen a rászorulók, a szolgáltatók, valamint az önkormányzatok között egyfajta párbeszédet alakítsanak ki és így törekedjenek társadalmi problémák megoldására.Az előadó kifejtette, hogy a WHO ajánlása szerint az ideális fogyasztás 100 liter/fő/nap lenne, de a minimális 15 liter/fő/nap - ezt egyébként a mai magyar jogszabályok 40 liter/fő/napban határozza meg. Jelenleg Magyarországon kifejezetten régiós probléma az ivóvízhez való elérhetőség, ami a minőség, a hozzáférhetőség és megfizethetőség kérdésével függ össze, de a prezentációból az is kiderült milyen további egyenlőtlenségeket lehet felfedezni.Sajnos ma is sok helyen az egyetlen vízvételi lehetőséget a közkutak kihelyezése biztosítja, mivel szegregátumokban elenyésző számú háztartásba van csak az vízhálózat bevezetve.Az alapítvány terepen végzett kutatásairól, a legszegényebb települések helyzetéről és megoldások lehetőségéről Papp Gergely, a PAD Alapítvány kutatásvezetője beszélt.

Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökének előadása.

Az ENSZ Közgyűlése 2015-ben fogadta el a fenntartható fejlődés 2030-ig megvalósítandó programját, mely 17 Fenntartható Fejlesztési Célt (SDG) tartalmaz.Az Ökopolisz Alapítvány a célrendszer magyarországi megvalósításának lehetőségeit vizsgáló sorozatot indított, melynek hatodik alkalmán a tiszta vízhez és az alapvető köztisztasághoz való hozzáférés hazai helyzetét vesszük górcső alá.Előadó: Dr. Szöllősi-Nagy András - egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, Vízpolitikai és Környezetpolitikai Tanszék, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának korábbi vezetője, a World Water Council alapító tagja

Az ENSZ Közgyűlése 2015-ben fogadta el a fenntartható fejlődés 2030-ig megvalósítandó programját, mely 17 Fenntartható Fejlesztési Célt (SDG) tartalmaz.Az Ökopolisz Alapítvány a célrendszer magyarországi megvalósításának lehetőségeit vizsgáló sorozatot indított, melynek hatodik alkalmán a tiszta vízhez és az alapvető köztisztasághoz való hozzáférés hazai helyzetét vesszük górcső alá.

Nagyon izgalmas beszélgetést folytatott szeptember 13-án, hétfőn Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, miniszterelnök-jelölt, a Párbeszéd elnöke, Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke és Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke, Újpest alpolgármestere a budapesti Madhouse-ban.

Az Ökopolisz Alapítvány átfogó kutatást készített a szociális szféra helyzetéről, mostoha körülményeiről. A kutatás eredményeit pedig egy online konferencián mutatták be nekünk. Az Alapítvány célja a kutatás eredményeinek közreadásán keresztül a szociális szféra problémáinak ismertetése, megoldási lehetőségek felvázolása volt. Nagyon röviden összegezve: a szociális szféra helyzete rossz, de van megoldás. De ezért a kormánynak tennie is kéne valamit.A fent említett kutatást Gyarmati Andrea, szociológus készítette 2021. január 28 és február 8 között. A kérdőívét 1280 szociális szférában dolgozó személy töltötte ki.

35 éve ezen a napon történt a csernobili atomkatasztrófa. A Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű balesete - az 1957-es majaki Kistim-tragédia után - a legsúlyosabb katasztrófa volt. A baleset következtében radioaktív felhő lepte el Európát, a sugárzás 70 százaléka Fehéroroszország területén összpontosult. A balesetet megelőző nap a kezelőszemélyzet kikapcsolta a reaktor vészhűtési rendszerét, majd a reaktor diszpécseri utasításra még fél napig vészhűtés nélkül üzemelt. A 4-es blokknál ezért következhetett be a gőzrobbanás. A világ svéd tudósoktól szerzett tudomást a balesetről.Az évforduló alkalmából Kóbor József, biofizikussal beszélgettünk.Az előadás képpel megtekinthető az Ökopolisz Alapítvány YouTube csatronáján.

Az Ökopolisz Alapítvány és az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazin közös rendezvénysorozatának következő részében Gébert Judit, ökológiai közgazdász, Fejes Ferenc, zöld vállalkozó és Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese arra keres választ, hogy• Mit értünk zöld kereskedelem alatt?• Mekkora a magyar zöld kereskedelem? Mikorra lehet teljesen az?• Kik a meghatározó szereplők?• Az ország melyik részén vannak?• Milyen szakpolitikák alakítják?• Milyen szakpolitikák segítenék a gyorsabb átállást?

Hogyan lehet fenntartható az energiaipar?Az Új Egyenlőség magazin és az Ökopolisz Alapítvány tavaly novemberben közös rendezvénysorozatot indított a hazai zöld gazdaság kérdéseiről. Minden alkalommal egy zöld gazdaságban tevékenykedő vállalkozót, egy fenntarthatóságot kutató egyetemi tanárt és egy zöld politikust szólaltatunk meg arról a kérdésről, hogy hogyan alakul a hazai fenntartható vállalkozások sorsa, a szektor mérete, miről szól a magyar zöld politika.A beszélgetésen- Schmuck Erzsébet, az LMP - Magyarország Zöld Pártja társelnöke,- Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa, a Corvinus Egyetem tanára és- Horváth Levente zöld vállalkozó, a CarbonReporting.eu tulajdonosa válaszolt- Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztőjének kérdéseire és a közel száz érdeklődő sok és érdekes felvetésére.

Mi a zöld gazdaság alapja? Létezhet-e államtól független zöld gazdaság? És vajon, amit zöldnek nevezünk, az valóban az? Köves Alexandra, ökológiai közgazdász, Fejes Ferenc, zöld gazdálkodó és Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke beszélgetett ezekről a kérdésekről. A vitát Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője moderálta.

Van olyan önkormányzat, amely a járványhelyzetben 90 százalékkal csökkenti a vendéglátóhelyek bérleti díját. Másik polgármester a nagy cégek vezetőivel közösen dolgoz ki gazdasági csomagot. Mit csinálnak másképp azok a polgármesterek, akik a legjobban kezelték a koronavírus okozta válsághelyzetet? Mitől más az ő politikájuk? Hogy élte meg regnálása első évétBaranyi Krisztina, Ferencváros polgármestereKanász-Nagy Máté, Újpest népjóléti alpolgármestereDr. Nemény András, Szombathely MJV polgármestereSoproni Tamás, Terézváros polgármestere?Az Ökopolisz Alapítvány és a Törésvonal Intézet a 2019-es önkormányzati választások első évfordulója alkalmából látta vendégül a városvezetőket.