CEU Podcasts

In this episode, Nadyia Kiss, Tania Arcimovich and Elena Trifan join for an intimate conversation about the emotional side of studying scholars at risk. Instead of focusing on results or policy, they reflect on what it felt like to work in the field: the moments of injustice, helplessness, solidarity, and unexpected hope that shaped their research.The discussion moves from personal biographies to methodological choices, and from the frustrations of bureaucratic systems to the therapeutic aspects of listening to displaced scholars’ stories. The researchers talk openly about positionality, trust, privilege, and the blurred boundaries between academic work, activism, and care. What began as a research project gradually became a shared space of reflection that challenged their assumptions about academia, expanded their intellectual paths, and strengthened their commitment to solidarity and public engagement.At the center of the conversation is a simple but powerful idea: that research on displacement is not only about documenting risk, but also about creating spaces for hope, trust, and collective meaning.

Pillanatképek 2.0 - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.Az Auschwitzban 1944 tavaszán és nyarán végrehajtott tömeggyilkosság a magyarországi holokauszt legtragikusabb fejezete és annak központi történeteként ismert. Mintegy 110 ezer nő és férfi élte túl a szelekciót és a náci hadiipar utolsó, végsőkig kizsákmányolhatónak tekintett munkerőforrásává vált. Az 1944–45-ben működő kényszermunkatáborok története csak megkésve került fel a kutatások horizontjára. Előadásomban azt mutatom be, hogy a „végső megoldás” magyarországi végrehajtása nemcsak Auschwitzot tette a „holokauszt fővárosává”, hanem annak része egy unikális forrásegyüttes, a sömmerdai altáborban írt lágernaplók keletkezése is.

Pillanatképek 2.0 - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.A podcast előadás arra keresi a választ, hogy milyen összefüggésben álltak a második világháború utolsó éveiben a szövetséges hatalmak között kialakult ellentétek a hidegháború elindulásával. A posztrevizionista hidegháborús történeti iskola (J. L. Gaddis és társai) érvelései nyomán a szövetséges hatalmak között kölcsönösen kialakult bizalmatlanság elemeit kívánom bemutatni néhány példán keresztül. Ebben a tekintetben elemzem a második front kérdését, a Casablanca-formula értelmezését, annak szovjet fogadtatását, a jaltai deklarációk eltérő demokrácia értelmezését, a Szövetséges Ellenőrző Bizottságok ellentmondásos tevékenységét, valamint a későbbi szovjet szándékokat saját biztonsági zónáik kialakítása tekintetében. Végül arra a kérdésre is megkísérlek választ adni, hogy a szövetséges hatalmak háború alatti együttműködését valóban csak a náci és németellenesség, másképpen a közös ellenség legyőzésének mindent felülíró kényszere tartotta-e életben.

Pillanatképek - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.1944 decemberében olyan események játszódtak le Csepelen, amelyekre sem korábban, sem azt követően nem volt példa, a németek által megszállt és nyilas uralom alatt álló Magyarországon. Csepel lakossága szinte egy emberként tagadta meg a település déli részének kiürítésére utasító német parancsot, és szállt szembe az azt kierőszakolni akaró nyilas karhatalommal. Támogatta őket ebben a megbízott főjegyző, Szabó Gy. Géza, illetve a helyi rendőrök és a kivezényelt honvédek. Utóbbiak a tűzparancsot is megtagadták és szembeszálltak a nyilasokkal is. A csepeliek tömegdemonstrációja három napon át tartott, melynek szervezésében részt vettek a helyi baloldali pártok, mozgalmak is. A magyar katonai és polgári hatóságok ebben a három napban folyamatosan tárgyaltak a német parancsnoksággal, melynek eredményeként először felfüggesztették, majd végleg el is halasztották a kiürítés végrehajtását.Az események lefolyásáról eddig leginkább csak – főleg baloldali – visszaemlékezésekből lehetett tájékozódni, mivel kiterjedt levéltári kutatás nem történt ez ügyben eddig. Jelen előadás célja a történtek minél pontosabb rekonstruálása, a fellelhető levéltári források alapján, az abban részt vevő, az események irányításában szerepet játszó polgári közigazgatási, nyilas és katonai személyek megállapítása és szerepük tisztázása.

Pillanatképek - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.Azt gondolnánk, hogy valaki, aki egy ország nemzeti hőse, akit a zsidó Jeanne d’Arc-nak neveznek, és Anna Frankhoz hasonlítanak, aki több nyelvre lefordított jelentős irodalmi életművet hagyott hátra, az sikerrel vívja majd meg harcát a történelmi tetteket végrehajtó nőket oly gyakran elérő történelmi felejtéssel. És talán még a kiüresített és kanonizált szimbólummá válástól is megmenekülhet. Azonban Szenes Anikó se tudta elkerülni, hogy az egymásba kapcsolódó, egymást is kioltó emlékezési körök találkozási pontjában ne alakuljon ki életének egy olyan kanonizált története, mely különböző korszakokban az életének más-más elemeit emelte ki, míg ezzel egyidejűen más részeket kihagyott s igy feledésre ítélt. Ezeket az emlékezési köröket vizsgálja az előadás.

Pillanatképek 2.0 - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.A második világháború éveiben a Magyar Királyság egyik fajsúlyos társadalmi-gazdasági problémáját jelentette az ország területére érkező, vagy azon áthaladó menekültek kérdése. A (kényszer)migrációs folyamatok hátterében különböző okok álltak: etnikai, vallási vagy politikai üldöztetés a szomszédos vagy akár távolabbi államokban, határváltozások, gazdasági megfontolások, stb. is motiválhattak nagyobb csoportokat vagy akár egyénileg menekülőket arra, hogy hazájukat elhagyva Magyarországon keressenek menedéket. A magyar állam álláspontjának sokszínűségét már ezen csoportok megnevezése is mutatja, a velük szemben alkalmazott intézkedések pedig szintén sokfélék voltak a korszakban a támogatástól kezdve az üldöztetésig, vagy épp kitoloncolásig.Az előadás Baranya vármegye lokális példáján keresztül kísérel meg képet alkotni az 1940-es évek első felének ezen aspektusáról.

Pillanatképek - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.A magyar szélsőjobboldal és a Horthy-korszak kutatójaként számos alkalommal hívtak művelődési intézményekbe és iskolákba, hogy tartsak előadást az érdeklődő nagyközönségnek és diákoknak a Horthy-kori antiszemitizmusról és holokausztról. Ismeretterjesztő kiadványok, kiállítások és a két világháború közti időszakot bemutató tankönyvfejezet szakértőjeként is szembesültem a kérdéssel: mit és hogyan érdemes bemutatni e témákkal kapcsolatban? E tapasztalatokat igyekszem összegezni az előadásban. Azt, hogy milyen megközelítések, tartalmak átadása "működött" és mi volt kontraproduktív az ismeretterjesztés és oktatás során. Mi volt túl sok és vajon miért? Milyen hasonlatok, illusztrációk és feladatok váltak be a gyakorlatban, s melyek nem. Egyáltalán: lehet-e ma még úgy tanítani történelmet, mint ahogy mi tanultuk anno? Kell-e? És miért?

Pillanatképek2.0 - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.2021-ben indítottuk el a „Revisiting Early Testimonies of Hungarian Jewish Holocaust Survivors through a Digital Lens” című kutatási projektünket. A Digital Lens interdiszciplináris kutatócsoportban a digitális történettudomány és a computational social science innovatív módszereivel dolgozunk, nem a hagyományos módszereket kirekesztve, hanem azokat kiegészítve. Vizsgálatunk alapját a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB) által felvett közel 3 600 jegyzőkönyv képezi, amiben több mint 5 000, deportálásból frissen visszatért túlélő vallomása szerepel.Kutatási kérdéseink a holokauszt nyelviségéhez, a férfiak és nők eltérő tapasztalataihoz és az üldöztetés topográfiájához kapcsolódnak. Az előadásban elsősorban az utóbbiról lesz szó. Kutatásunk során interaktív térképeken ábrázoltuk a Beregszászból, Sátoraljaújhelyről és a IV. deportálási zónából elhurcoltak útvonalait. Az adatok egyértelműen megmutatják, hogy Auschwitz-Birkenau a legtöbb túlélő számára csak az első állomás volt. A deportáltakat további számos kényszermunka-táborokba hurcolták a német háborús igényeknek megfelelően. Az előadás során nemcsak az eredményeket, hanem azokat a kihívásokat is bemutatom, amivel munkánk során szembesültünk.

Adinel Dincă is Associate Professor at Babeș-Bolyai University (UBB) in Cluj-Napoca.  In this interview he talks about his major research project “Restory – Recovering Past Stories for the Future: A Synergistic Approach to Textual and Oral Heritage of Small Communities”.  While this project focuses on the little known group of Transylvanian Saxons, it includes partners from all over Europe. The project aims to rediscover local experiences and micro histories by working along-side local galleries, libraries, archives, and museums, to share them with the localities that the stories came from.Adinel breaks down how the endeavour was developed, how the several elements of the project function and how the partners are working together.  He also points out that the research is particularly interested in the local stories of good resource management, whether this is through primary education to build better human resources, or through re-use and re-purposing of physical resources for pragmatic and symbolic aims.This podcast is part of a series of interviews covering central Europe in the medieval period for MECERN and CEU Department of Historical Studies.The Restory project is funded by the European Research Executive Agency through the Research and Innovation Actions, Cluster 2 - Culture, Creativity, Inclusive Society, Pillar 2 of Horizon Europe (call HORIZON-CL2-2023-HERITAGE-01-04: Cultural heritage in transformation – facing change with confidence; Project nr. 101132781). Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the European Research Executive Agency. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible for them.

This episode is a bit more different then our last ones, we get to travel a bit in time. Back in April, we hosted a live conversation on academic freedom, what it means, why it’s under attack, and how scholars navigate increasing political and institutional pressures. Revisiting it today reveals just how much the landscape has continued to deteriorate. With Alina Dragolea as host and contributions from Andrea Pető, Dina Gusejnova, Bernard Kleeberg, and Nadiya Kiss, we present here the Q&A section of the panel. Drawing on experiences from the US, Eastern Europe, Turkey, Russia, and beyond, the conversation explores how neoliberal governance, authoritarian politics, and market-driven university reforms erode critical knowledge, solidarity, and the public role of higher education. The discussion addresses self-censorship, resistance strategies, gender studies under attack, and the unequal burdens placed on students and academics.Produced as part of Protecting Academia at Risk project, with support from the Gerda Henkel Foundation.

The Collaboration Code is a podcast that explores engaged research and collaborative projects between academic and civil actors. The first guest of the series is Yuki Seidler, manager of CEU's Science for Society Hub. The episode deals with the changing role of universities and engaged research as a way to respond to the challenges academia is facing. We talk about how social sciences navigate their way in an increasingly impact-focused environment and how NGOs and universities can help each other to reach real changes in the world. We touch upon the importance and difficulty of opening up the university to larger groups of people, the new ways of knowledge creation, and the future vision for the 21st century's higher education.

The Collaboration Code is a podcast that explores the collaborative projects between academic and civil actors. The series deals with engaged research, the questions of a changing academia and the future pathways for social sciences. This teaser episode introduces the podcast and the host.

In this episode of Protecting Academia at Risk, we look at what happens when the boundaries between science, politics, and ideology are deliberately blurred and who benefits from that blurring.Featuring Andrea Pető, Dina Gusejnova, Nadia Kiss, Bernhard Kleeberg, Alina Drăgolea, and Elena Trifan, the conversation moves from the attacks on gender studies to the deeper structural mechanisms that allow entire fields to be silenced, renamed, defunded, or quietly erased.We discuss how academic freedom is weaponized, how objectivity is hijacked, and why pretending to be “apolitical” has become its own political stance. From Hungary to Romania, Berkeley to Kyiv, we trace the multiple ways academic work can disappear and the small, powerful strategies of resistance that allow it to survive.We also talk about, off-campus dissent, the role of social media for scholars, and the visibility strategies Ukrainian researchers have developed under war and displacement. It’s an episode about activism inside academia, the politics of knowledge, and the micro-gestures that keep critical scholarship alive.If you want to hear more about these themes, listen to our podcast series “Protecting Academia at Risk”. Episodes available here, on Substack and Apple Play

In this interview, Nicholas Tayler talks about his thesis research into the migration of missionaries and merchants from the Lotharingian region, in the current day Low Countries, to ‘New Europe’ and specifically to Hungary.Nick looks at how he is tracing this fascinating, but largely forgotten migration route from Lotharingia to Hungary through a mixture of documents and histories, mostly from ecclesiastical archives, archaeology, place names and personal names.  This vast, complex and challenging research highlights the migration and it‘s multi-vectoral influence on the developing kingdom of Hungary.  Nick also discusses his research’s methodological foundations in Bruno LaTour’s ‘Actor Network Theory’ and the concept of Entangled History,  and how these tools help with the understanding of these routes of people and influence.  Nick explains how understanding medieval episcopal politics can help make sense of modern Europe. Nicholas Tayler was awarded the Bak Fellowship scholarship in 2023 -2024 to support his research.  For information about this scholarship please click here.This podcast is part of a series of interviews covering central Europe in the medieval period for MECERN and CEU Department of Historical Studies.

In this episode, we have a special guest Professor Achim Kemmerling and we talk about what it means to protect knowledge when mobility is not an option.Professor Achim Kemmerling leads Research-at-Risk, an initiative at the Brandt School that reimagines how universities in safer contexts can support scholars working under authoritarian regimes or in resource-poor environments. From Myanmar to Afghanistan, his work traces the fragile infrastructures that sustain teaching and research under threat and often outside official recognition or accreditation.We discuss why most existing programs remain trapped in the language of excellence, why mobility has become a default but insufficient response, and what solidarity looks like when it is built from below. You can find more about this iniative on this link: Scholars at riskIt’s a conversation about bureaucracy and hope, about academic freedom that survives not through exile alone but through connection, care, and persistence.Follow us on social media:Facebook LinkedInSubstack

In this interview, Lena Sadovski talks about her current research into the community of New Christian merchants trading between Apulia in southern Italy, and Spalato, modern day Split, in Dalmatia in the 15th and 16th century.Lena explains who the New Christians were, and why they moved between Apulia and Spalato. She shows how, and why this route of international trade was so important for Spalato and their colonial over-lords, the Venetians, and the types of goods moving in both directions.  This trade also highlights the importance of family connections within and between the communities of New Christians in both Apulia and Spalato.   And despite the New Christians having converted from the Jewish faith to Christianity several centuries earlier, Lena shows that the memory of their religious alterity could be weaponized by their opponents in moments of conflicts, underlining the persistence of Jewish ‘otherness’ despite decades of successful integration into the Dalmatian society.Photo credit - Državni Arhiv u Zadru, 16: 59/66.7-IV, fol. 188r.This podcast is part of a series of interviews covering central Europe in the medieval period for MECERN and CEU Department of Historical Studies.

Wars don’t just destroy institutions, they reconfigure what counts as knowledge. In this episode, Elena Trifan speaks with Nadiya Kiss, Dina Gusejnova, and Andrea Pető about how the war in Ukraine has transformed academic hierarchies, disciplines, and solidarities across Europe.From the sudden visibility of Ukrainian studies to the rise of securitized and market-driven universities, Epistemic Frontlines explores how conflict reshapes the very conditions of knowing.

In this interview, Katalin Szende, Professor of Medieval Studies at the Central European University, and founding member and current President of MECERN, talks about her on-going research into Fair Relations: Business, Church and Power in the 11th – 13th Century.  Her focus is on the cathedral cities of the three major polities of the period and region, Bohemia, Poland and Hungary, their differences and similarities. Katalin notes that there are few traditional, archival sources of information for her research, and so uses the method of spatial analysis to understand the changing relationship between ecclesiastical , secular , and mercantile power.  These relationships become clear from the locations of, and physical and visual links between the cathedral, the stronghold and the marketplaces of a city. The research presented in this podcast was funded and hosted by the Religion and Urbanity: Reciprocal Formations research group of the Max Weber Center for Advanced Cultural and Social Studies at the University of Erfurt (DFG – FOR 2779).This podcast is part of a series of interviews covering central Europe in the medieval period for MECERN and CEU Department of Historical Studies.

In this episode of Protecting Academia at Risk, we ask a pressing question: why don’t we seem to learn from the past? The host is Elena Trifan and together with Andrea Pető, Dina Gusejnova, Nadiya Kiss, Bernhard Kleeberg and Alina Dragolea, we explore how anti-gender discourses became state policies, why mistrust and crises undermine our ability to recognize patterns, how hubris and neoliberal reforms left academia vulnerable, and what it means to fight for decolonization in the middle of war. We end by looking at how anti-liberal forces are not only dismantling, but also building parallel institutions making higher education a key battleground for the future.

In this interview, Gregor Rohmann, Professor for Regional Cultural History, University of Rostock, talks about his research into Pirates and Privateers – a Linguistic Conundrum of the 15th Century Baltic. Gregor considers how pirates, and the concepts and semantics related to piracy emerged in the Baltic. He links the emergence of specific actors who engaged in armed violence at sea to the need for both merchants and nobility to protect their legitimate interests.  In addition, he notes how the frequent inter-state conflicts within the region gave rise to the use of sea-based privateers and mercenaries commissioned by the states engaged in conflict.  Gregor also describes the number of terms used to describe the actors involved, and these terms vary partly according to how the ‘pirates’ were paid or rewarded and by whom, and party according to the view point of the person using the terms.  However, there are no records of what terminology the ‘pirates’ used to describe themselves.Finally Gregor explains how the semantics influenced the development of the rule-of-law and thus state building, and he notes how these developments were, effectively undertaken by merchants to protect their economic interests and trade within the Baltic region.This podcast is part of a series of interviews covering central Europe in the medieval period for MECERN and CEU Department of Historical Studies.