Egy hullámhosszon - Noizz.hu

A Milestone Intézet 12 éve segít tehetséges középiskolásoknak a pályaválasztásban és elsősorban külföldi elitegyetemek felvételijére való felkészítéssel. Az Egy hullámhosszon különkiadásában Kelenhegyi Andorral, a szervezet oktatási igazgatójával beszélgettünk. Az adás témái: szülői elvárásoknak való megfelelés; nyugati elitegyetemek felvételi eljárása; a Milestone intézet tanórái és oktatói a hazai közoktatás pozitívumai; a technológiai eszközök hatása a diákok tanulmányaira.

Bori irodalmár családba született, Áprily Lajos költő dédunokája, Jékely László unokája, testvére Péterfy Gergely író: ő maga saját bevallása szerint úgy nőtt fel, hogy teli könyvespolcok vették körül, és gyerekkorától kezdve színész szeretett volna lenni. Bár nem vették fel a Színire, az útja egyenesen vezetett a legmenőbb budapesti underground színtársulatokhoz: a Kaukázusi krétakör színésznőjeként körbeutazta a világot, később pedig a Nemzeti színésznője lett. Emellett 2007-ben indult a Péterfy Bori & Love Band nevű zenekara: a formáció most 15 éves, és épp ma adnak ennek emlékére egy nagykoncertet a Budapest Parkban. Emellett szóba került még: a híres Péterfy Bori-haj; az Átrium és a magyar színházak helyzete; a Boriról készült életrajzi könyv; az anyaság; hogy mit jelent értelmiségi családban felnőni; hogy mennyi mindenre emlékszik Bori a karrierjéből.

„Ezek a mai fiatalok csak szürcsölgetik a méregdrága lattéjukat, elvárják a magas fizetést, miközben csak lopják a napot” – Nemes Orsolya az ilyen és ehhez hasonló generációs mítoszok lebontására vállalkozott, a generációkutatás pedig egészen a TED előadások színpadáig repítette, sőt, 2019-ben könyvet is írt a témában Generációs mítoszok címmel. Orsolyával a generációmenedzsment bizniszéről és a Covid által digitalizált munkahelyről beszélgettünk, és arról, hogy hogyan lehet olyan prezentációt készíteni, amin tutira nem alszik el a hallgatóközönség. Az adásból többek között kiderül, A Covid létrehozta a "K-generációt" az ukrán háború okozta politikai és gazdasági kihívások nyomán a "K" egyre inkább egy általános krízisre utal; mi határoz meg egy adott generációt; mit jelent a generációkutatás és hogyan vált Orsolya generációkutatóvá; miként lehet megcáfolni a generációs sztereotípiákat; nagyvállalatok dollármilliókat költenek generációs tréningekre, azonban sok szakember csak generációs sztereotípiákat fogalmaz meg megrendelőinek; hogyan lehet kezelni a nagy korkülönbségeket egy cégen belül; miért nem fognak soha visszatérni a többnapos céges tréningek; Csák János kulturális és innovációs miniszter legendás prezentációját pedig itt és itt tudjátok megnézni. További podcastjainkért katt ide!

A pécsi rendőrség 2014-ben publikálta a mára legendássá vált "Tehetsz róla, tehetsz ellene" című, erősen áldozathibáztató kampányvideóját, amely erős visszhangot váltott ki a közvéleményben. A rendőrségi anyagra az akkor már publicistaként is tevékenykedő Mérő Vera többedmagával forgatott egy válaszvideót, amely a nők bántalmazása és az áldozathibáztatás ellen szólalt fel. A videó nem csak országos ismertséget hozott, hanem elindította jogvédő karrierjét is: Mérő Verával az Egy hullámhosszon legújabb adásában beszélgettünk. Az adásból kiderül: hogyan függetlenedett híres-neves édesapától, Mérő Lászlótól; mi adta a lökést, hogy megírja a sokak számára fontos első kötetét, a Pornográciát, ami a nők felnőttfilmnézési szokásait tárgyalja; miért látja úgy, hogy a felnőttfilmes iparág mára erősen demokratizálódott; hogyan kezeli az ellene irányuló gyűlölködő kommenteket, üzeneteket; miért tervez pihenőt, és ki viszi tovább a "Nem tehetsz róla, tehetsz ellene" facebook-csoportot; miért jött el több munkatársával egyetemben az Amnesty International-tól; valamint beszélgettünk a LÚG-ról, amit Renner Erika története alapján írt.

Magyarország tele van olyan dolgokkal, amiket mi magyarok már észre sem veszünk, de egy amerikainak a szája is tátva marad tőlük. Így történt ez a New York-i Willie Gevertz-el is, aki 2016-ban látogatott először hozzánk, és olyannyira beleszeretett az országba, hogy végül itt maradt. Idővel egyre jobban érdekelni kezdte a helyi kultúra és történelem, ami odáig fajult, hogy YouTube-videókat kezdett készíteni olyan témákról, mit Lehel kürtje, István király vagy épp a tatárjárás, sőt a magyar nyelvet is elsajátította. Az Egy hullámhosszon legújabb adásában Willie-vel beszélgettünk. Az adásból kiderül: mi hiányzik a legjobban Willie-nek Amerikából; pontosan, mi fogta meg 2016-os látogatásakor Magyarországon; miért fontos, már-már spirituális hely számára a Corvintető; mikor tudta meg, hogy felmenői részben a Magyar Királyságból származnak; miért viseli meg az Ukrajnában zajló konfliktus; és hogy a hamburgert vagy a csirkepaprikást szereti jobban?

Mazzag Izabella különleges rendező. Először a táncművészetin végzett, majd dokumentumfilm-készítést tanult az Színművészetin, ezután pedig egy sor hazai rappernek rendezett videóklipet, köztük Gegének és Krúbinak is. Ami viszont még ennél is egyedibbé teszi történetét, hogy az egyetem alatt borderline személyiségzavart diagnosztizáltak nála, ami egyrészt megmagyarázta addigi problémáit, azóta pedig új célokat is adott neki az életben. Az Egy hullámhosszon beszélgetés legújabb adásában Izabellával beszélgettünk. Az adásból kiderül: skatulya-e számára, hogy a nyilvánosságban borderlineos rendezőként hivatkoznak rá; hogyan változtatja meg a forgatást az ő helyzete; miben különbözik az SZFE és a Táncművészeti Egyetem; mi az ő rendezői stílusa; mit gondolnak a laikusok a betegségéről; hogyan nyilvánul meg a hétköznapi életben a borderline; mi a véleménye a szindrómák, mentális zavarok megnevezése körüli vitákról; miért szeret rapzenéhez klipet készíteni. Pár klip, amit Zazi rendezett: Beton.Hofi, ORiZA, Kapitány Máté - Lil Frakk, Krúbi Illetve a Falkám című rövid dokumentumfilm.

Április 3. fontos dátum Magyarországon. Bármennyire is igyekszik szerkesztőségünk távol tartani magát a pártpolitikától, a négy évente megtartott országgyűlési választások mellett nem mehetünk el szó nélkül, hiszen a közügyek fontosak, alakítják az életünket. Legújabb adásunkban a két legnagyobb támogatottsággal bíró pártkoalíció ifjúsági szervezetének vezetőjét hívtuk el egy vitára, azonban megkeresésünkre csak a Minden Fiatal Magyarországának elnöke, Gyurcsik Ádám válaszolt, Dr. Illés Boglárka, a Fidelitas elnöke nem. Egy hullámhosszon, Gyurcsik Ádámmal. A beszélgetésből kiderül, mit szóltak Ádám tanárai és évfolyamtársai a politikai szerepvállalásához; van-e visszaút számára a civil életbe; tulajdonképpen mit csinálnak ők, mi a céljuk, hogyan kampányolnak; mi vonzó a fiatalok számára a Márki-Zay Péterben és a Mindenki Magyarországa Mozgalmában (továbbiakban MMM); milyen kritikái vannak a jelenlegi Fidesz-KDNP kurzussal szemben; mik a legfontosabb ifjúsági programpontjai az MMM-nek; megéri-e TikTokon politikai tartalmakat készíteni. Kiegészítés: Ádám a beszélgetés egy pontján azt állítja, hogy az alapítványi kézre került egyetemeken az első 1-2 félévben minden felvételt nyert diáknak ki kell fizetnie a tandíjat, ezzel szemben az igazság az, hogy a diákok a felvételitől pályázhatnak alapítványi ösztöndíjjal támogatott helyekre és az Innovációs és Technológiai Minisztérium biztosa szerint nem lesz kevesebb támogatott hely, mint korábban.

Bendét 14 évesen válogatták be a Templeton programba, ahol húszezer jelentkező közül választották ki a legjobb kognitív képességekkel rendelkező 314 diákot. Itt jött rá, hogy leginkább a vállalkozások világa érdekli. 15 évesen indította első startupját, ami az élelmiszerpazarlással foglalkozott, majd több különböző ösztöndíj, mentorprogram és startup-esemény mellett valahogy arra is volt ideje még volt ideje, hogy olyan érettségit tegyen, ami 496 pontot ér a magyar felvételi rendszerben. Bende azonban úgy döntött, megpróbálkozik a világélvonalba tartozó amerikai Yale-el: és milyen jól tette! Egy hullámhosszon, Dörnyei Bendegúzzal. A beszélgetésből kiderül, hogy Bendét milyen másik neves egyetemre vették fel hogyan készült a Yale-es felvételire melyik az az egyesület, ami kamaszként egy csomó lehetőséget és iránymutatást nyújtott a számára hogyan tanult meg angolul melyik az az egyesület aminek immár ő az elnöke és hogy hogyan működik a Yale-en a szakirányválasztás és az ösztöndíj.

Sokan azt gondolták, a karácsonyi film műfajában nehéz már újat mutatni, de nem így Tiszeker Dániel, aki ebben a zsánerben látta meg egy szórakoztató, ugyanakkor intelligens és érzelmes film elkészítésének lehetőségét. A Wellhello dalai által inspirált #Sohavégetnemérős című film után a Nagykarácsony lett a második alkotása, amely a hazai mozikba került. Amikor ezeket a sorokat írom, már közel 68 ezren váltottak jegyet rá, ezzel pedig az év végének egyik legsikeresebb filmje lett. Nem érdemtelenül. Az adásból kiderül, miért telt el 5 év a Sohavégetnemérős és a Nagykarácsony között; miért jó, ha nem egy, hanem több forgatókönyvírója van egy filmnek; hogyan hatott a COVID a film forgatására; milyen hibákat igyekezett elkerülni a filmkészítés során; mennyit számít a nézők száma egy moziteremben; mit válaszol azokra a negatív észrevételekre, amelyeket a kritikánkban megírtam; elégedett-e a film nézettségével; vastagodik-e a készítők pénztárcája egy sikeres magyar film után?

Kafiya MahdiKafiya nem sokkal az emlékezetes 2015-ös menekülthullám előtt érkezett Magyarországra. Az utána érkezők többségével szemben nem ment tovább, úgy döntött, egy éves kóborlása után itt kezd új életet. A fiatal lánynak nem volt sok választása: 14 évesen férjhez akarták adni egy nála jóval idősebb férfihoz, ezért mindent maga mögött hagyott a szabadságért. Magyarországon új otthonra, életre lelt: megtanulta a nyelvet, mostanra egyre sikeresebb modellkarriert tudhat magának. Egy hullámhosszon, Kafiya Said Mahdival. Az interjúból kiderül, fel tudott-e készülni, hogy egyik pillanatról a másikra elhagyja az otthonát; miért került börtönbe Görögországba, és hogy került ki onnan; volt-e olyan pillanat, amikor feladta volna, és inkább visszafordult volna; hogyan fogadták a magyar határőrök; volt-e olyan magyar szokás, amit nehéz volt megszoknia; hogyan indult el modell karrierje; melyik magyar ételt szereti a legjobban?

Pál Marci legmerészebb álmaiban sem gondolta volna, hogy egyszer nyugis, családos élete mellett aktivistának áll, 2020 őszén mégis ez történt. A kormány ekkor elfogadott egy törvényt, amely ellehetetleníti az egynemű párok örökbefogadási lehetőségét. Marci és élettársa, Ádám nem hagyták annyiban, és többed magukkal elindították a család az család kampányt, amely hatalmas hullámokat vert a magyar közéletben. Az Egy hullámhosszon mai részében Marcival beszélgettünk, aki családjával ugyanazt a hétköznapi, unalmas, intim életet szeretné élni, mint bárki más. A podcastből kiderül, hogyan fogadta el önmagát és beszélt családjának szexuális orientációjáról; mikor döntötte el élettársával, hogy örökbe szeretnének fogadni és fel szeretnének nevelni egy gyereket; hogyan működött az örökbefogadás a törvénymódosítás előtt, és miért "exportálunk" külföldre rengeteg magyar gyermeket; miért döntött úgy, hogy kiáll az egynemű párok örökbefogadását ellehetetlenítő törvény ellen; miképp gondolkozik a következő generáció az LMBT-jogokról, és miért érnek zsákutcába előbb-utóbb a kormány melegellenes lépései.

Vasárnap esténként óriási az élet a Mária utca és a Krúdy utca találkozásánál, mivel ekkor egymás után érnek véget a jezsuiták szentmiséi, amelyek több ezer fiatalt vonzanak hétről hétre szerte a városból. A Mária utcai rendház legfiatalabb szerzetesét, Bellovics Gábort négy éve szenteltek pappá, azóta pedig a jezsuiták szakkollégiumának lelkésze lett, rengeteg közösségi programot szervez, és ő készíti fel évről évre a közel 100 jegyespárt, akik házasságra készülnek. Vele beszélgettünk az Egy hullámhosszon adásában. A beszélgetésből kiderül, hogy miért választotta a papságot és ezen belül a jezsuita szerzetesrendet; milyen próbatételeken kell átjutnia annak, aki jezsuita szeretne lenni; kell-e téríteni a hitet; milyen nehézségei vannak az egyháznak a hit megismertetésével kapcsolatban; hogyan kell kommunikálni a nem hívőkkel; melyek a legnagyobb nehézségek egy fiatal életében 2021-ben; miért lehet vonzó a diplomás fiatalokság számára a jezsuiták közössége; szemben áll-e a technológia fejlődése és a jezsuita lelkület.

Fuller Bianka szokatlan csatornát választott, hogy pszichológiai tippeket osszon meg a nagyvilággal: TikTok-profilt indított, ahol rövid, fél perces videókat oszt meg olyan témakörökben, mint a szorongás, depresszió, párkapcsolat. Noha eleinte félt ismerősei és a nagybetűs szakma reakciójától, mostanra több mint 100 ezren követik videóit, így Bianka a hazai TikTok legnépszerűbb pszichológusává nőtte ki magát. Az adásból kiderül, hogyan jött Bianka életébe a pszichológia; milyen karrierutat jár be egy pszichológus milyen visszajelzéseket kapott, amikor kiposztolta első TikTok videóját; mit gondol a TikTok szinte hipnotikus algoritmusáról; milyen mentális zavarokkal találkozik leggyakrabban; mi árul ez el szerinte a társadalmunkról; hogyan lehet elkerülni, hogy az ember kiégjen a munkahelyén; és milyen tippjei vannak a szorongás csökkentésére.

A mai tizenéves és egyetemista korosztályra talán a Carson Coma együttese fejtette ki a legnagyobb hatást az elmúlt három évben. A régi idők zenéjét megidéző, hat fős banda imázsában és stílusában is eltér minden mástól, amit a magyar könnyűzene az elmúlt években kitermelt magából. Az Egy hullámhosszon legújabb adásában az együttes szintisével, Kun Bálinttal beszélgettünk a bandát körülvevő rajongásról és a tudatos építkezésről, de előtte egy hosszabb szegmenst szenteltünk magára Bálintra is, aki jelenleg a Zeneakadémia padját koptatja és fiatal kora ellenére is igazi zenei polihisztor. Az adásból kiderül, vannak hol lehet Magyarországon mélyzenei tudást szerezni; mit lehet tanulni a Zeneakadémia elektronikus zenei médiaművészet szakán; hogyan lehet megélni a zeneszerzésből és felkészíti-e erre bárki az embert; mi volt az elmúlt fesztiválszezon legnagyobb tanulsága az együttes számára; mennyire van meg a kezdeti lelkesedés a Carson Comában; helyeződik-e nyomás az együttes tagjaira a lelkes rajongótábor irányából; milyen visszajelzéseket kaptak, miután a Pók című dalukkal „beleálltak” a homoszexualitásról szóló hazai diskurzusba.

Győri Zoli és felesége, Réka 2017-ben indították el vlogjukat, amelyben a társasjátékok növekvő univerzumába vezetik be és kalauzolják el az érdeklődőket. A Mit játsszunk? azóta folyamatosan gyarapodik, a járvány első hulláma alatt pedig egy minden korábbinál nagyobb társasjáték-boomnak köszönhetően több tízezer emberhez jut el nap mint nap. Sőt, Zoli már saját játékokat is kiadott, amelyek nagy sikert arattak. Szórakozásuk, hobbijuk a megélhetésükké vált, de ők ezt egyáltalán nem bánják. Az Egy hullámhosszon második évadjának első adásában Zolival beszélgettünk. Az adásból kiderül, mi a különbség egy építkező, kalandor vagy egy támadó játékostípus között; mitől lesz jó vagy rossz egy társasjáték; hány órát társasjátékozik egy ember, akinek élete a társasjáték; milyen hatással van Zoli és Réka házaságára a közös munka; mi volt az a pillanat, amikor felismerték, mennyi emberhez jutnak el videóik; mit lehet kezdeni azzal, ha egy barátunk sosem akar játszani; éreznek-e nyomást a tartalomgyártásra a közösségük felől; hogyan kell új társasjátékot lefejleszteni, mik ennek a buktatói.

A Premier 10. adásában a Botrány című zaklatásos drámáról és az Árok című Kristen Stewart filmről is beszéltünk.

A Premier 9. adásában a Tőrbe ejtve című krimiről, Az átok háza című horrorról és a Lola és a fiúkról is beszéltünk.

"A mai napon az Apple újraalkotja a telefont" - mondta Steve Jobs 2007 júniusában, amikor a nagy nyilvánosság előtt is bemutatta az első iPhone-t. Jobs próféciája csonk nélkül bejött: a világ mára elképzelhetetlen lenne a zsebünkben lévő okoseszköz nélkül, amit valamiért még mindig telefonnak hívunk. A fenti történet csak egy apró szelete az évtizedek óta zakatoló digitalizációnak, ami nem csak a tech szektort és a világgazdaságot forgatta fel fenekestül, hanem az egész globális társadalmat. A folyamat pedig egyre gyorsul, így az átalakulás megértése nem egyszerű feladat. Mi most mégis kísérletet tettünk rá Dessewffy Tibor szociológussal és Kertész Bencével, az EU digitális szabályzásain dolgozó policy officerrel. A beszélgetésből kiderül, szinte nincs olyan területe az életnek, amit ne alakítana át a digitalizáció – legyen szó a gyász megéléséről, oktatásról, szexualitásról, vagy akár előválasztásról. A digitalizáció ráadásul exponenciálisan gyorsul, ami komoly fejtörést a jogalkotóknak, akiknek a változást szabályok közé kellene terelnie a folyamatot, és olyan kérdésekre válaszolnia, melyek korábban nem léteztek. A folyamat nyomán gigantikus cégek (Google, Facebook, stb) nőttek fel, amelyek szolgáltatásait szinte minden ember használja valamilyen formában. Ezek a szolgáltatások általában ingyenesek, ennek viszont ára van: ezek a cégek olyan mélységben megismerik a felhasználóik viselkedését, vágyait, szokásait, mint korábban senki más. Ez az adat hatalmas érték a hirdetőknek, akik elképesztően precízen célba juttathatják reklámjaikat – nehéz helyzetbe hozva ezzel például a hirdetésekből működő sajtót és médiát. De konfliktus van máshol is, például a taxisok és az Über között; a régi bankok és a fintech cégek között; a kiadók és a streaming szolgáltatók között. Ebben a helyzetben várják egyre többen az EU-tól, hogy a konfliktusos helyzeteket új szabályok révén feloldja, ám ez nem lesz egyszerű feladat.

Akármennyire súlyosak is a klímaváltozás globális hatásai, a legnagyobb problémák egyelőre nem nálunk jelentkeznek. Magyarország földrajzi fekvése viszonylag kedvező az extremitásokkal szemben, azonban nyugtalanító folyamatok nálunk is elindultak az elmúlt években. Az egyik legkomolyabb fenyegetés az elsivatagosodás és a talaj minőségének romlása, amely egyszerre okozhat ökológiai és élelmezési válságot. A katasztrófa megelőzésének egyik leghangosabb szószólója a Zöld Gerilla Mozgalom, aktivistájukkal, Kulcsár Lászlóval beszélgettünk az Egy hullámhosszon legújabb adásában. A beszélgetésből kiderül, milyen elsőkézből szerzett tapasztalataik vannak az elsivatagosodásról a gazdáknak; miért vittek tevéket pár héttel ezelőtt a Szabadság térre; mekkora területet érint ez Magyarországon; hogyan próbálják ösztönözni a gazdákat a szemléletváltásra; milyen ökológiai puffereket pusztított el a modern mezőgazdaság; mit gondol a vegyszerezés és a génmódosítás jövőjéről; mit tehet egy városi ember, ha segíteni szeretne; a megoldás érdekében lejjebb kell-e adnunk az életminőségünkből.

Ha a hazai zenei újságírásról esik szó, megkerülhetetlen Sajó Dávid személye. Az elmúlt években a Stenk, a Kikeltető vagy a jelenleg is futó After Podcast által neve és arca összeforrt a magyar (és külföldi) zenével. Kritikái együttesek befutását segítették, de mégsem szereti, ha kritikusnak nevezik. A viszontagságos elmúlt év során indexesből telexes lett, de a célja most is ugyanaz: minél több emberrel megismertetni a hazai tehetségeket és felületet adni minél több értékes előadónak, produktumnak. Az Egy hullámhosszon legújabb adásában vele beszélgettünk. A beszélgetésből kiderül, milyen nehézségekkel jár a nagy magasság; voltak-e váltások az újságírói stílusában; sikerült-e lecsökkentenie a meglátogatott nyári fesztiválok mennyiségét; nehezebb-e képben lenni a könnyűzenével harminc felett; hogyan lehet balanszírozni a szerkesztői elvárások, az olvasottság és a saját érdeklődése között; van-e zenei alapképzettsége; mit gondol a zenekritika szerepéről; az audió/videó és az írott interjú közötti különbségekről; milyen a viszonya az előadókkal, zenészekkel; és mi volt ez a kitérő számára a koncertszervezés területén.