Claim OwnershipMNB Podcast
Subscribed: 39Played: 393
Subscribe
© All rights reserved
Description
A Magyar Nemzeti Bank podcast-csatornája Bodnár Előddel és Nánási-Kézdy Tamással gazdaságról, geopolitikáról, geoökonómiáról és a jövőnkről.
37 Episodes
Reverse
A mesterséges intelligencia hosszú fejlődési utat járt már be, számos áttörő ered-ménnyel. E trend alól a pénzügyi szektor sem jelent kivételt. Az új technológia al-kalmazására lehetnek példák a különböző mobilfizetési és felhőalapú megoldások. Vajon a kétségtelen előnyök – és az ügyfelek jobb kiszolgálása és védelme – mellett melyek azok a kockázatok a mesterséges intelligencia pénzügyi alkalmazása során, amelyeknek a minimalizálása szükséges? Az előnyök felerősítése és a hátrányok csökkentése érdekében mennyire lehet indokolt egy, a pénzügyi szektorra szabott szabályozói keretrendszer kialakítása?
Ezekről az izgalmas kérdésekről beszélget Tóth Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője dr. Domokos Annával, a Magyar Nemzeti Bank Digitalizációs politika és szabályozási főoszt-ályának jogi referensével, illetve Sajtos Péterrel, ugyanennek a főosztálynak a vezetőjével. Az apropó a kettejük által készített szakmai cikk, amely „Mesterséges intelligencia a pénzügyi szektorban – Innováció és kockázatok” címmel jelent meg a Hitelintézeti Szemle 2024/1. számában.
A 2010-es évtized – főképp az időszak elején véghez vitt reformoknak köszönhetően – az elmúlt évszázad legsikeresebb időszakának tekinthető. A kedvező mennyiségi teljesítés ugyanakkor csak a felszín. A hazai gazdaságban – mélyebb dimenziókban – minőségi elmaradások azonosíthatók. Miben ragadhatók meg leginkább a magyar gazdaságban meglévő kettősségek? Miben tapasztalható elmaradás, min kellene javítanunk? Hogyan felelhetnénk meg leginkább napjaink globális kihívásainak? Ezekről az izgalmas kérdésekről beszélget Tóth Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője Nagy Ágnessel, a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi és strukturális elemzési főosztályának vezető közgazdasági elemzőjével, illetve Szalai Ákossal, ugyanennek a főosztálynak a vezetőjével. Az apropó Nagy Ágnes szakmai cikke, amely „Kettősségek a magyar gazdaságban – Növekedés és jólét a 21. században” címmel jelent meg a Hitelintézeti Szemle 2023/4. számában, a 21. század kihívásai rovatban.
Hova lehet fordulni ha vitánk van a bankunkkal? Milyen helyzetekben tud segíteni az MNB? Mikor éri meg békéltetést kérni a bírósági tárgyalás helyett? Hogyan tudjuk elkerülni, hogy rossz pénzügyi döntést hozzunk?
A pénzügyi ismeretterjesztés és a pénzügyi fogyasztóvédelem - mondhatni - kéz a kézben járnak, ezért az MNB ügyfélszolgálata, a Pénzügyi Navigátor tanácsadó hálozata és a Pénzügyi Békéltető Testület is a fogyasztóknak segít. A három terület munkájáról Ráthyné Gál Ildikóval, Pap Judittal és Kovács Erikával beszélgetett Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás.
Jelentős változásokon esett át az elmúlt időszakban a hazai pénzforgalom. Jól jellemzi a folyamatokat az elektronikus tranzakciók darabszám szerinti arányának változása, amely a 2015-ben mért 13 százalékról 2021-re már 31 százalékra emelkedett. Mit olvashatunk ki az adatokból? Milyen célokat tűzött ki 2030-ra a jegybank új pénzforgalmi statisztikája? Milyen mértékben vehetik át a digitális megoldások a készpénz szerepét? Ezekről az izgalmas kérdésekről beszélget Tóth Ferenc, az MNB közgazdasági szakértője Deák Viviennel, a jegybank pénzügyi infrastruktúra és pénzforgalom elemzési és kutatási osztályának közgazdasági elemzőjével, valamint Takács Kristóf osztályvezetővel.
Az apropó a két szakértő vendégünk közös szakmai cikke, amely „Új jövőkép a hazai elektronikus pénzforgalomban – a Pénzforgalom 2030 stratégia” címmel jelent meg a Hitelintézeti Szemle 2023/3. számában, a 21. század kihívásai rovatban.
Az infláció, a hitelkamatok és a háború okozta bizonytalanság is befolyással van az ingatlanárakra és az építőiparra. Mi történt az ingatlanpiacon? Bekövetkezett a trendforduló? Milyen irányba mozognak a lakásárak, és mi várható az építőiparban?
Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás és Banai Ádám az aktuális lakáspiaci folyamatokról beszélgettek.
Az elmúlt évek során jelentős sokkokkal kellett megküzdeniük a magyar háztartásoknak. A Covid-járvány, a megemelkedett infláció és a szomszédunkban kitört háború egyformán újra tervezésre kényszerítette a családokat. A Magyar Nemzeti Bank egy új adatgyűjtési program segítségével járt utána annak, hogy miként változtak tavaly a lakossági megtakarítások. Mit mutatott ki ez a felmérés? Miként hatott a válság a háztartások pénzügyi vagyonára? Milyen befektetés adhat hatásos védelmet az infláció ellen? Ezekről a kérdésekről beszélget Tóth Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője Briglevics Tamással, a jegybank makrofinanszírozás és külső egyensúly főosztályának vezető közgazdasági kutatójával, valamint Hegedűs Annamáriával, az adósságfinanszírozási és pénzügyi piac-fejlesztési főosztály elemzőjével. Az apropó a két szakértő vendégünk közös szakmai cikke, amely „A lakossági portfólió változása inflációs környezetben az MNB felmérésének tükrében” címmel jelent meg a Hitelintézeti Szemle 2023/2. számában, a 21. század kihívásai rovatban.
Terjed a kiberbűnözés, a csalók pedig mindig újabb és újabb módszerekkel akarják elszedni a pénzünket. Mik a legelterjettebb módszerek ma, és hogyan tudunk ellenük védekezni? Mire figyeljünk, ha telefonon vagy a közösségi médiában próbálnak meg átverni? Milyen új fejlesztések jönnek az azonnali fizetés területén, amik forradalmasíthatják a pénzügyeinket?
Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás ezekről kérdezi Bartha Lajost, és közösen hívják fel a figyelmet az online csalásokra, hogy minél több ember fel legyen vértezve ellenük.
Kevesebb új kölcsönt vesz fel a lakosság és igényelnek a vállalatok a bizonytalanabbá vált kilátások, az emelkedő kamatok és a dráguló hiteldíjak miatt. Kell-e tartanunk emiatt a gazdaság visszaesésétől, a pénzügyi stabilitás megingásától, vagy csak az ilyenkor indokolt óvatosságnak vagyunk a tanúi? Milyen tartalékokkal rendelkezik a hazai bankrendszer egy esetleges hitelpiaci lejtmenet átvészeléséhez?
Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás és Nagy Tamás arról is beszélgetnek, hogy most, 2023-ban miért nem lehet párhuzamot vonni a 2008 utáni hitelkiszáradás eseményeivel. Miért alapvetően más ez az időszak, mint a korábbi?
A mélyből a csúcsra: miközben a globális pénzügyi válság éveiben – 2009-re – Észtország a második legnagyobb visszaesést szenvedte el az Európai Unióban, a következő évtizedben az észt gazdaság fejlettsége az EU-átlaghoz képest 64,2 százalékról 82,3 százalékra emelkedett, ami a második legnagyobb pozitív változás volt a kelet-közép-európai régióban. A kiugrás lehetőségét Észtország a digitalizációban találta meg. Me-lyek az észt digitális csoda titkai? Hogyan lehet ez az ország az Európai Unió Szilícium-völgye a következő évtizedben?
Ezekről a kérdésekről beszélget Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank vezető oktatási és kutatási szakértője Szentmihályi Szabolccsal, a jegybank közgazdasági modellezési főosztályának vezető közgazdasági szakértőjével. Az apropó Szentmihályi Szabolcs szakmai cikke, amely „Digitális felzárkózás – Észtország példája” címmel jelent meg a Hitelintézeti Szemle 2023/1. számában, a 21. század kihívásai rovatban.
Mi okozta a 70-es évek gazdasági válságát? Milyen sokkokat élt át akkor a világ? Miben hasonlít az akkori és a mostani válság? Mik a tanulságai a hetvenes évek válságkezelésének?
Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás, Lehmann Kristóffal beszélgetnek arról, hogy mika tanulságai a hetvenes évek globélis gazdasági sokk-sorozatának, az akkori válságkezelésnek, és hogy mennyire állítható az akkori eseménysor párhuzamba az elmúlt évek történéseivel.
Grandpierre Attilával múltról, közös jövőnkről, a materializmusról és kimeríthetetlen lelki örökségünkről beszélgetett Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás.
Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz az emberiség annak érdekében, hogy fenntartható pályára állítsa a fejlődést. A világgazdaság által okozott környezeti terhek mégsem csökkentek érdemben. Hogyan segíthet ezen a helyzeten a zöld pénzügyi átállás és az ahhoz szükséges kapacitásfejlesztés? Milyen kihívások előtt állnak ezzel kapcsolatban a piaci szereplők? Ezekről a kérdésekről beszélget Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank vezető oktatási és kutatási szakértője Sárvári Balázzsal, a jegybank fenntartható pénzügyek főosztályának vezető kutatójával. Az apropó Sárvári Balázs szakmai cikke, amely „A zöld pénzügyi kapacitásfejlesztés trendjei és dilemmái” címmel jelent meg a Hitelintézeti Szemle 2022/4. számában, a 21. század kihívásai rovatban.
2022. március 15-én nyitotta meg a kapuit a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, azóta pedig már rengetegen látogattak el az új látványosságba. A Pénzmúzeum az ország legmodernebb élményközpontja, amely interaktív élményt és kézzelfogható tudást nyújt minden egyes korosztálynak.
Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás, és Hergár Eszter a Pénzmúzeum eddigi tapasztalatairól, a pénzügyi edukációs tevékenységről, amúzeum látványelemeiről és a jövőbeli tervekről beszélgettek.
A fizetési rendszereket alapjaiban megváltoztató digitalizálásra a Magyar Nemzeti Bank is új szolgáltatások bevezetésével reagál. Mit jelent a digitális jegybankpénz, hogyan vehetné azt igénybe
a lakosság? Vezethetünk-e majd folyószámlát az MNB-nél?
Ezekre a kérdésekről és a rájuk adott válaszokról beszélget Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank vezető oktatási és kutatási szakértője
Kóczián Balázzsal, a jegybank főosztályvezetőjével. Az apropó Kóczián Balázs szakmai cikke, amely "A lakossági digitális jegybankpénz potenciális előnyei" címmel jelent meg a Hitelintézeti Szemle 2022/3. számában, a 21. század kihívásai rovatban.
A körforgásos gazdaságban egy ember szemete tényleg egy másik ember kincse lesz? Valóban minden újrahasznosítható? Hogyan lehet áttérni a körforgásos gazdaságra? Jön a közösségi használatú tárgyak ideje?
Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás, Danóczy Bálint és Sajtos Péter arról beszélgetnek, hogy végre szakítani kell a növekedés évtizedes eszméjével, és új, fenntartható közgazdaságot kell teremteni. A gazdaság új éllovasai azok a vállalkozások lesznek, amelyek hozzásegítik a gazdaságot a pazarlás, a környezetterhelés és a hulladék csökkentéséhez.
Hogyan alakultak ki hatalmas tőkekoncentrációk a világban? Mi lesz a vége a globális szinten is egyre növekvő vagyoni egyenlőtlenségnek? Van a társadalmi egyenlőtlenségnek egészséges szintje? A digitalizáció és a robotika segít vagy mélyíti a különbségeket?
Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás és Tóth Ferenc arra keresi a választ, hogy az államok és a jegybankok mit tudnak tenni a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek hatásainak kezelésében.
Kiszámíthatatlan időszakot élünk át, de vajon hogyan tudunk rá felkészülni? Tényleg minden megkérdőjelezhetővá vált, amiben eddig hittünk? És ha igen, tanulhatunk egyáltalán a történelmi tapasztalatokból?
A tudományágak mindig lekövetik a világ változásait, de mintha a közgazdaságtan lemaradt volna más tudományágakhoz képest. Bodnár Előd, Nánási-Kézdy Tamás és Kolozsi Pál Péter arról beszélgettek, hogy miként tudják a közgazdászok felhasználni a többi tudományág vivmányait és tapasztalatait, és milyen új elméletekhez vezethet ez.
Fontos határidő közeleg, hiszen az adósoknak legkésőbb 2022. július 31-ig kell a nyilatkozatukat megtenniük a hitelintézetek felé, ha maradni szeretnénk a fizetési moratóriumban. Mire számíthat az, aki kéri a moratórium fenntartását, hogyan változnak a költségei?
A fizetési moratórium meghosszabbításának gyakorlati tudnivalóiról beszélget dr. Nádra Ildikó felügyeleti szóvivő-helyettes Freisleben Vilmossal, az MNB Hitelintézeti felügyeleti igazgatóságának vezetőjével.
Hogyan fog hatni a klímaváltozás a fejlett országok gazdaságára? Miként változtatják meg életünket a radikális demográfiai változások? Mi lesz azokkal az országokkal, amelyek egyre jobban eladósodnak?
Bodnár Előd, Szentes László és Vonnák Balázs azokról a trendekről beszélgetnek, amik a közelmúlt gyors fejlődését lehetővé tették, de amelyek immáron a hosszútávú gazdasági növekedés korlátait jelenthetik a következő évtizedekben.
Dél-Korea felzárkózásának tanulságai
Hogyan vált a múlt század közepén még elmaradott, zömmel mezőgazdasági tevékenységből élő távol-keleti ország mostanra a világ 12. legnagyobb gazdaságává? Milyen felzárkózási úton járt az elmúlt évtizedekben Dél-Korea, melyek ennek az útnak a sikerei, buktatói, tanulságai? Erről beszélget Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank vezető oktatási és kutatási szakértője P. Kiss Gáborral, a jegybank főosztályvezetőjével, valamint Szőke Katalinnal, az MNB közgazdasági elemzőjével a témában – a Hitelintézeti Szemle 2022/2 számában Rák a bálnák között címmel megjelent szakmai cikkük nyomán.
Comments
Download from Google Play
Download from App Store
United States