Discover
Szabad Európa Podcastok

1086 Episodes
Reverse
Semjén-ügy: a név kimondása és a parlamenti reagálás pletykából hírt csinált, a sulykolás tartóssá tette – mondja Krekó Péter. A 2026-os kampányban a központosítás helyett a decentralizált, hiteles közvetítők dönthetnek, miközben a közmédia bizalma tovább kopik.
Az 1920-as évek töretlen gazdasági és társadalmi fejlődést hozott, amelyhez hasonlót csak a kiegyezés után tapasztalt Magyarország. Az arisztokrata származású konzervatív politikus konszolidálta a politikai életet, visszaszorította a szélsőséges pártokat, mégis Gömbös Gyulát ajánlotta utódjául.
Sokak szerint a magány korunk pestise, számtalan betegségért felelős jelenség. A WHO szerint a magányosság minden hatodik embert érinti a világban, évente csaknem egymillió ember idő előtti halálát okozva. A Szelfi vendége Albert Fruzsina szociológus volt, aki ezt a témát kutatja.
IV. László halálakor az Árpád-ház egyetlen férfi leszármazottja a Velencében nevelkedett András volt, akinek származását és hazafiságát is bizonyítania kellett, miközben többen is benyújtották igényüket a magyar trónra. Erről az időszakról szól a Szabad Európa rádió 1989-es történelmi műsora.
Több mint kétszázötven egyetemista önkéntes, hetente félszáznál több kórházi látogatás. Több mint 14 éve kezdték az amigók, mára ott vannak mindenütt, ahol gyermekonkológia működik, és azon túl is számos helyszínen, hogy közös játékkal, tanulással segítsék a gyerekek gyógyulását.
Szavazatszámláló – új podcast a Szabad Európán: hogyan lesz a „legolcsóbb” mandátum a német lista, miért nincs roma képviselet, és hány hely múlhat a határon túli voksokon? László Róbert és Bódi Mátyás számokkal mutatja, kinek kedvez a rendszer – és mit lehetne változtatni.
A munkatáborban nem volt papír és ceruza, ezért verseit megtanulta, bár előtte próbálkozott más módszerrel is. A Faludy György költőnek, írónak, műfordítónak 1992-ben feltett kérdések a versek szerepéről szólnak a hétköznapokban és a művész életében, de a válaszok ennél jóval messzebbre visznek.
„Három év alatt tanult meg magyarul, egyetlen bőröndben hozta el az életét. Vlada mesél menekülésről, identitásról, bántó kommentekről és arról, miért mondja: »mi csak létezni akarunk« – miközben ma már »egy picit magyarnak is« érzi magát.”
„Tíz drónnál nincs véletlen” – Sz. Bíró Zoltán szerint Moszkva a NATO tűrőképességét teszteli. Béke csak erős biztonsági garanciákkal képzelhető el – akár fájdalmas területi kompromisszum árán. A háború lezárásának joga pedig a rendkívüli hősiességet mutató ukránoké - mondja az Oroszország-szakértő.
A magyar politikai vezetés eleinte ellenállt a deportálásokat sürgető német követeléseknek, de 1944. március 19-e után, a német megszállás alatt megkezdődött a módszeres népirtás. A második világháború idején zajlott zsidóüldözésről és -mentésről készített műsort a Szabad Európa Rádió 1987-ben.
Immár második alkalommal rendezik meg az IMeFesztet, a hetedik kerületi független társulatok fesztiválját. A Szelfiben Viktor Balázzsal beszélgettünk a független színházi létről, a magyarországi demokráciáról és arról, hogy mit lehet máshogy csinálni a NER sokadik évében.
„Rossz ma – de lehet még rosszabb!” Lakner Zoltán szerint ez lett a kormány fő üzenete. Politikai szezonnyitó Elemző: megélhetés és adóvita, őszi osztogatás, Kötcse és a TISZA nagy kérdése: el lehet-e hitetni 2025–26-ban, hogy lehet jobb?
„NAT helyett modern módszerekre, politikai lózungok helyett gyerekfókuszra, riogatás helyett valódi szexuális felvilágosításra lenne szükség az iskolában” – mondja Jocó bácsi, aki 2023-ban a státusztörvény miatt hagyta ott a közoktatást. Tanévnyitó beszélgetés.
Gyors előléptetésnek örülhetett a müncheni főkonzul, amikor 1991-ben, 15 hónapos szolgálat után áthelyezték Berlinbe. A rendszerváltást végigdolgozó diplomatát emellett arról is kérdezte a Szabad Európa Rádió, hogy mi a különbség egy diktatórikus és egy demokratikus kormány külképviseletében.
A középiskolával együtt 37 évet töltött a magyar honvédségnél. Hivatásos évei nagy részét a kecskeméti katonai reptéren töltötte. A Szelfi vendége Szentgyörgyi Tibor volt, akit a MIG-repülőgépek alkatrészeinek az eltűnése kapcsán kérdeztünk az ügy tágabb hátteréről, a honvédség helyzetéről.
Magyar Péter a Nyugat mellett köteleződött el, miközben a Fidesz lavírozik Kelet és Nyugat között. Szabó Andrea szerint a kormány legnagyobb kudarca a születésszám növelése, a fiatalokat pedig már nem érik el – miközben Hatvanpuszta az Orbán-rezsim szimbólumává vált.
A 90-es évek elején a Tankönyvkiadó pályázatán egyetlen kézirattal sem jelentkeztek a gimnáziumi IV. osztályos történelemkönyvre, pedig a rendszerváltás után át kellett írni a kortárs részeket. Ezzel nemcsak itthon kellett szembenéznie a hivatalnak, derül ki a Szabad Európa Rádió összeállításából.
Erdődi Katalin a Közgáz után került a Trafóba, akkor még programszervezőként. Most, csaknem húsz évvel később – hosszabb németországi és ausztriai kitérő után – ő vezeti a nagy hírű művészeti intézményt. A Szelfiben beszélgettünk a Trafó múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
„Sosem mondták ki a Szabad Európa nevét, csak a hanyatló nyugat propagandájaként hivatkozták” – derül ki az OSA Archivum könyvtárvezetőjével készített interjúból. Az intézmény őrzi a Szabad Európa 1994-ben bezárt müncheni szerkesztőségének anyagait, például a Magyar Rádió 1956-os tudósításait is.
„A középosztály lakáshitelét a szegényebbek állják” – mondja Bod Péter Ákos. Szerinte a fix 3%-os hitelek az árakat hajtják fel, miközben a költségvetés „már most se bírja”. Államkapitalizmust, megalomániát és rejtett megszorításokat lát, és sürgős humántőke-beruházást sürget.
Inspiráló, fontos interjú!
A beszélgetés nagyon érdekes, de kérem alkalmazzanak egy hangtechnikust, mert az s, sz, t, ty, cs hangok túlvezéreltsége szinte hallgathatatlanná, fájdalmassá teszi.