Kék Bolygó - Áder János podcastja

Színészekkel, 21. századi installációkkal, megújult helyszínen, jövőbe mutató, de a jelen kihívásaival és azokra adható lehetséges megoldásokkal várja látogatóit a Planet Budapest február 25-től. A fővárosi Vasúttörténeti Parkban megtekinthető rendezvény több részből áll. Az első 5 napban 100 magyar vállalkozás mutatja be, hogy milyen válaszai vannak a fenntartható élet tekintetében különböző ágazatokban; legyen az az agrárium, az energia vagy a fogyasztás. Ezen belül szakértők 3 napon át konferenciákon is megvitatják ezeket. De hogy emellett valódi élménnyé is váljon a megszerzendő tudás, a gyerekeket és a fiatal felnőtteket is várja a rendező Kék Bolygó Alapítvány március 29-ig a Planet Ride-ra, a Planet Explorers-re és a Planet Heroes-ra. A Föld és az ember története, tizenkét kérdést körbejárandó élménykörút, valamint egy mesés küldetés a fenntarthatóságról, illetve arról, hogyan hatnak az ember döntései a környezetre. Az esemény kivitelezője, Unger Zsolt, az Unger and Partners ügyvezetője beszél a részletekről.

Egy magyar mérnökházaspár kezdett el azzal foglalkozni, hogy a víz elhagyásával miként lehet hőenergiát tárolni. Mindehhez felhasználták az űrállomások falához is használt úgynevezett fázisváltó anyagokat. A megalkotott Intelligens Thermal Battery a meglévő vagy új hűtési, fűtési rendszer integrált részévé válhat és akár 30-40 százalékos energiamegtakarítást tud lehetővé tenni. A hőtárolók révén raktározható a napenergia nappal, amikor a termelés a legmagasabb, és felhasználható éjszaka vagy felhős időben, amikor a termelés csökken. Már 80 helyen telepítettek a HeatVentors termékeiből, egyebek mellett Ománban a világ egyik legnagyobb szállodaláncának létesítményeibe. Kakas József, a társaság ügyvezetője elmondta, hogy Magyarországon van példa arra is, hogy egy termelő gyárból „vitték el” a felesleges hőt egy óvodába, és ott használták fel a meleg nyári napokon hűtésre.

A kedvezőbb élettani hatások (kiemelkedő tápérték, magas fehérje- és rosttartalom) mellett a környezet számára is jóval előnyösebb az ősi gabonák fogyasztása. És hogy mik ezek? Alakor, tönköly, tenke. Simon András egy mesébe illő történetet mond el, miként alakult meg cége, a NaturGold Hungária Kft. A társaság ügyvezetője szerint a világ legtisztább búzájának termelésénél a föld minőségét is jobban meg tudják őrízni, valamint a víz is jobban megmarad a hagyományos termesztésű búzához képest. Azonban az éremnek van másik oldala is: az ősi gabonákból kevesebbet lehet termelni és a nagyüzemi feldolgozásuk sem megoldott még. Az alakorból, tönkölyből és tenkéből készült termékekkel a nagyközönség is megismerkedhet a Planet Expón a budapesti Vasúttörténeti Parkban 2026. február 25. és március 1. között.

Az év eleji magyarországi havazás és fagyok ellenére is kijelenthető, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcson (COP) vállalt, az iparosodás előtti szinthez képest másfél foknál nagyobb mértékben melegszik az idő globálisan. A Kárpát-medencében pedig még ennél is erőteljesebben. Az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnöke egyetért Áder János volt államfővel abban, hogy a több tízezres létszámmal lezajló COP-ok helyett a nagyhatalmak és a világ nagy szennyező államainak vezetőinek kellene leülniük és megállapodniuk abban, miként csökkentsék országaik a károsanyag kibocsátást. Kőrösi Csaba kiemelte Kína példáját, ahol rájöttek: a környezetkímélő életmódból és technológiákból óriási üzletet lehet csinálni. (A felvétel 2025. december végén készült)

Egyike azon női borászoknak, aki az év bortermelője tudott lenni Magyarországon. Elhivatottságát jól mutatja, hogy Nyulné Dr. Pühra Beáta a borászatból doktorált. A Nyakas Pince borászati vezetője örök optimista, életigenló, háromgyermekes édesanya. Azt vallja, a boroknak óriási kulturális és ételek melletti szerepe van. Folyamatosan kísérletezik, bioborokat készít, illetve a Nyakashoz kötődik az egyik zászlóshajó boruk, a Menádok. A podcastben a borász elmondja, hogy egyes étkekhez melyik bort ajánlja. Ugyanakkor szó esik a klímaváltozásról is, azaz hogy az aszály miként sújtja a szőlő ültetvényeket, valamint hogyan védekeznek egyes betegségek ellen. Aki évvégén, az új esztendő elején igazi üdítő beszélgetést szeretne hallgatni, ne hagyja ki ezt a podcastet!

Példaértékű módon vált a mindennapok részévé a fenntarthatóság a Pannonhalmi Főapátságban. A (vágástéri hulladékokból és gallyakból előállított) biomassza fűtőművel, a hőszivattyúk segítségével jelentősen lecsökkentették a gázfogyasztásukat, így a fosszilis energiától való függőségüket. A szomszédos Ravazd községben telepített napelemekkel a teljes áramfogyasztásuk 70 százalékát tudják megtakarítani. A bencés gimnáziumban a WC-knél az öblítéshez, illetve az apátsági keretekben az öntözéshez nem ivó-, hanem ipari vizet használnak. A sörfőzdéjükben a melegvizet pedig visszaforgatják a folyékony kenyér előállításához. De ezzel még nincs vége! Hortobágyi T. Cirill mindezeken túl beszél a teremtésvédelmi keresztútról, az általa kitalált 5T mozgalomról, valamint arról is, hogy ezeréves könyvtárukba miként fészkelték be magukat a kenyérbogarak és hogyan védekeznek a jövőben megjelenő esetleges kártevők ellen.

Manapság már nemcsak mentális, hanem közegészségügyi hatása is van a városi zöldfelületeknek. Orlóci László botanikus szerint az egyre gyakoribbá váló nyári forró időszakok nagyon igénybe veszik az emberi szervezetet. Kialakultak olyan civilizációs betegségek, amelyek korábban vidéken ismeretlenek voltak, de az egyre népesebb városokban megjelentek. Egyik legismertebb ezek közül az allergia. A növénynemesítő és genetikus azt mondja, az őshonos növények városi környezetben már nem állják meg a helyüket. Ezért - egyelőre még egyetemi szinten – elkezdtek dolgozni olyan növények nemesítésén, amelyek fenntarthatóvá tudják tenni az ökoszisztémát.

Volt olyan év a 60-as években, amikor félmillió hektárnyi magyar vetőmaggal "mentették meg" az Egyesült Államokat, így a következő évben magyar kukorica termett Amerikában. Mostanában azonban több mélyütés éri az itthoni szakmát. Egyrészt két generációnyi szakember gárda hiányzik a rendszerből, másrészt a klímaváltozás miatt az aszály és eddig nem látott kártevők teszik tönkre a termést, harmadrészt a szomszédban dúló háború miatt az elmaradó oroszországi export és a tárolás okoz gondokat. A Magyar Vetőmag Szövetség elnöke arról számolt be, hogy jelenleg itthon több, mint száz faj több, mint ezer fajtáját nemesítik. Takács Géza agrármérnök hozzátette: a nem kiszámítható időjárás miatt a nemesítést sokszor már szinkronban csinálják. Azaz fejlesztenek öntözéssel és szárazon is vetőmagokat.

Elkezdődött Gemenc átalakulása a klímaváltozás miatt. Az 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt álló védett és fokozottan védett területéből mintegy 180 négyzetkilométert rendszeresen árvíz önt el, amivel nemcsak Magyarországon, de egész Európában is egyedülálló. A több generáció óta erdészettel foglalkozó Fodermayer családból származó Vilmos, a Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettese mégis azt mondja, a 90-100 éves kocsányos tölgyesek nagy része a 2022-es aszály óta kiszáradt. Most az új hidrológiai viszonyoknak megfelelő új fákat telepítenek. A Balkánról csak a középhegységi területekre tudnak új típusokat hozni, az ártérbe másra lesz szükség. Az okleveles erdőmérnök elárulja azt is, hogy milyen fáktól kell elköszönnünk a következő évtizedekben Magyarországon.

Gyakorlatilag már 2017 óta merül a talajvíz tartaléka, kisebb-nagyobb aszályos időszakok váltják egymást Magyarországon, mondja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének igazgatója. A 70-es évek vége óta kiszáradó Homokhátságon például több helyen 10-12 métert (!) csökkent a talajvízszint. Bíró Tibor ismerteti a lehetőségeket, a lehetséges megoldásokat. A beszélgetésben szóba került az illegálisan fúrt kutak helyzete, használata és szabályozására egy javaslat. Sőt, még azt is megtudhatják a Magyar Hidrológiai Társaság alelnökétől, hogy a mesterséges intelligencia és a kínai műholdak hogyan segíthetnek a vízkészletek pontos feltérképezésében, illetve a várható csapadék eloszlásának előrejelzésében.

Szavannaszerűvé kezd válni a magyar Alföld a mintegy féléves, aszályos, hőhullámokkal teli időszakban - mondja Jakab Gusztáv biológus, aki évente 2-300 km-t tesz meg gyalog a magyar pusztában, hogy figyelemmel kísérje annak változásait. Legtöbbször ezeket fotókon dokumentálja is. Az ELTE Természettudományi Karának docense szerint nyáron a jószágok - zöld felület híjján - már nem tudnak legelni, és a szőcskék, lepkék is eltűntek, helyettük legyek jelentek meg nagy számban. A szakember hozzáteszi, az Alföldet mindig is jellemezték a klímatikus változások, már a középkorban is, de ma már nagyon nagy mennyiségű víz hiányzik. Úgy véli, egy Békés megye nagyságú területet kellene - mozaikszerűen - elárasztani vízzel, hogy javuljon a helyzet. Felhívja a figyelmet az észszerű tájhasználatra is, ami azt jelenti, bizonyos növények termesztésétől el kell búcsúzni. Öröm, vagyis szépség az ürömben, hogy tavasszal azért megmutatja az arcát az élet: soha korábban nem volt akkora kamillavirágzás, mint manapság. Nyáron pedig nagyon sok pipacs jelenik meg az Alföldön.

Memóriahab, csecsemőtápszer, vezeték nélküli elektronikus eszközök, számítógépes egér, okostelefonok kamerái, GPS, napelemek. Tudja, mi ezekben a közös? Az űrkutatás. Utóbbi nélkül ezek nem lennének a mindennapjaink részei. A második magyar űrhajós 25 kísérletet végzett a Nemzetközi Űrállomáson. Ezeket magyar egyetemek és cégek tudják majd hasznosítani. Kapu Tibor napjaink egyik legnépszerűbb közéleti szereplője. Küldetése nem csak a gyerekeknek ad egy űrbéli álmot, de magyar szakembereknek is biztosít sok muníciót újabb hazai kutatásoknak.

Az agráriumban a fenntarthatóság a termelés fenntarthatóságáról is szól – mondja az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője. Ez azt jelenti, hogy ár – érték arányban elérhető termékeket kell letenni a fogyasztók asztalára. Ondré Péter szerint az OMÉK részben azt a célt is szolgálja, hogy a határon belüli és túli kistermelőket megismertethessék a vásárlókkal. Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt szervező AMC ügyvezetője beszél arról is, hogy már rendelkeznek műholdas víztérképekkel, amelyeken látni mennyi vetőmagot kell kijuttatni a földekre, milyen a talaj vízellátottsága vagy éppen mekkora az aszálykár.

2000 óra van minden évben, amikor sem szél-, sem napenergiával nem lehet számolni. Ez az év mintegy negyede – mondja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja. Aszódi Attila szerint ezért kell az energiamix, amelynek része zsinóráram termelő erőmű. Emellett a tároló kapacitás növelése is szükséges. A magyarországi villamosenergia fogyasztás 36 százalékát adja a paksi atomerőmű, míg a napenergia - az elmúlt hat esztendőben tapasztalt növekedés következtében - a 14-15 százalékát. Mindeközben fokozatosan csökken a magyar áramimport. Míg a 60-as években 60 százalék környékén volt, manapság már jóval 30 százalék alatt van. A szakember beszélt arról is, hogy meglátása alapján az idei év vége helyett leghamarabb 2033-ban indulhat el Paks 2.

Idén tavasszal 60 millió ember maradt áram nélkül Portugáliában és Spanyolország nagy részén majdnem jó félnapra. Leállt a tömegközlekedés, hosszú sorokban vesztegeltek az utcákon az autók a kikapcsolódó közlekedési lámpák miatt, nem lehetett telefonálni, internetezni, készpénzt felvenni, bankkártyával fizetni, és sok háztartásban nemcsak a világítás, de szivattyúk leállása miatt az ivóvíz is elérhetetlenné vált. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja ez az eset az ellátásbiztonság fontosságára hívja fel a figyelmet. Különösen olyan korban, mint a mostani. Aszódi Attila szerint Magyarország villamosenergia felhasználásának tízszeresét teszi ki a világ szerverparkjainak energia igénye minden évben. És ez utóbbi, öt esztendőn belül – részben a mesterséges intelligencia terjedése miatt – akár meg is duplázódhat.

Tudta, hogy a fekete katonalégy haszonállat? Bizony az, hiszen az Agroloop üllői üzemében a lárvájukból prémium minőségű takarmány alapanyag lesz, fehérjeliszt és zsír, továbbá a trágyájukból kiváló talajjavító. Percze Rajmond, a cég társalapítója és ügyvezetője szerint a fenntarthatóság magasabb szintjére léphetnek az agráriumban, ugyanis az alacsony értékű, sokszor kidobásra ítélt, ám takarmány minősítésű élelmiszeripari melléktermékeket is tudják hasznosítani. Mindezt ráadásul jóval kisebb energia és víz felhasználással, mint amennyi a konvencionális fehérjeforrásokhoz szükséges. Az üzemből kikerülő alapanyagok felhasználásával készült tápokat előszeretettel fogyasztják a baromfik és a házi kedvenceink, a kutyák és a macskák, de a szárított lárvát – akár magában - a gekkók is. Az iparág pedig óriási fejlődési lehetőség előtt áll.

A fenntarthatóság nem pusztán egy manapság divatos kifejezés. Sok esetben eleink is erre törekedtek, csak nem ezt a szót használták rá. A 21. században egyre inkább az egészséges élet (egyik) kulcsa is lehet. Az ENSZ környezetvédelmi programjának fenntartható pénzügyi tanácsadója szerint 2050-ig világszinten 200 ezer milliárd dollárt kellene beletenni a gazdaságba, hogy elérjük a klímasemleges állapotot. Gyura Gábor közgazdász azt mondja, ez éves szinten globálisan az Egyesült Államok GDP-jének negyedét teszi ki. És hogy mit jelent mindez? Új munkahelyeket, új, modern eszközöket, környezetbarát, modern épületeket. Ennél is egyszerűbben fogalmazva: egy egészségesebb életet.

A PET palackok majdnem 90 százalékát visszaváltják az emberek az idei év első hónapjaiban átlagosan. A MOHU vezérigazgatója ezzel együtt azt mondja, száz REPONT automatából legfeljebb csak öt szokott üzemen kívül lenni valamilyen ok miatt. Pethő Zsolt szerint a sütőolaj leadás támogatásában is van még hova fejlődni, hiszen egy főre vetítve, Ausztriában tízszer többet gyűjtenek össze. Miközben egy csepp sütőolaj többszáz liter vizet szennyez el. A következő időszakban a hulladékgazdálkodási vállalat szeretne tíz hulladékudvart nyitni, félmillió új szelektív kukát kihelyezni, valamint robotizálni a hulladék válogatását. Na, de mi legyen az ételmaradékkal? A MOHU már teszteli azt a rendszert, ami erre is megoldást kínál.

Egy általános iskola, ahonnan kitiltották a mobiltelefonokat és a digitális eszközök egy részét egészen a nyolcadik osztály első félévéig. De nemcsak az intézményben, hanem - a szülők együttműködésével - otthonról is. Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tanulás nem jelent stresszt, sokkal inkább élmény. A gödi Búzaszem Iskola alapítója és igazgatója ezzel együtt azt vallja, a 21. század munkaerőpiaci, nemzeti és családi igényeinek megfelelően fejlesztik a gyerekeket, csak ehhez a népdalokat, a néptáncot, a népmeséket és a népi kézművességet használják. A digitalis világ más dolgai azonban az oktatás részét képezik, ugyanis ez a kultúra nemcsak a "gépezést" jelenti, hanem azt, hogy a gyerekek tudjanak algoritmikusan gondolkozni. Horváth Szilárd szerint ezzel olyan agyterületeket mozgatnak meg, amelyeket csak ezzel a módszerrel lehet és leginkább ebben a korban. És mi ezért a jutalom? A magasszintű együttműködés egymással, továbbá tisztelettel kezelik a családi, baráti kapcsolataikat.

100 év, 100 új faj. Száz inváziós faj érkezett az elmúlt évszázadban Magyarországra. Növények és állatok is tartoznak ebbe a körbe. Előbbi egyik legismertebb „képviselője” a parlagfű, amely rengeteg ember életét nehezíti meg ebben az időszakban, míg utóbbi csoportba a poloska, a harlekin katica vagy a spanyol meztelen csiga tartozik. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója nem kecsegtet sok jóval: azt mondja, ezekkel már együtt kell élnünk. Garamszegi László szerint a károkat kell enyhítenünk; az újabban megjelenő fajoknál viszont még nagyobb az esélyünk a védekezésre. Az evolúcióbiológus hangsúlyozza, a külföldön már jelenlévő, de nálunk még nem észlelt kártevők miatti fertőzéseket rizikóbecslések alapján és a megfelelő felkészüléssel lehet csökkenteni.