Claim OwnershipKönyves Magazin
Subscribed: 241Played: 6,197
Subscribe
© Könyves Magazin
Description
Ami a könyvekből kimaradt: beszélgetések irodalomról, könyvekről, olvasásról.
www.konyvesmagazin.hu
www.konyvesmagazin.hu
218 Episodes
Reverse
Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Másodikként Kerber Balázs mutatkozik be.
Szerkesztő-műsorvezető: Ott Anna
2024-ben is Mastercard - Alkotótárs! Jelentkezz, hogy csak az írással foglalkozhass! Határidő: 2024. március 24.
Kattints a részletekért!
Kerber Balázs már általános iskolában kalandregényt írt egy barátjával, de hamar kiderült, hogy igazán a versek állnak közel hozzá. De írás nincs olvasás nélkül, az első nagy hatást a Nyugatos generáció szerzőinek versei és a klasszikus kínai költők voltak hatással rá, Ady Endre nélkül talán soha nem kezdett volna versírásba. Az olvasás mellett beszippantották a számítógépes stratégiai játékok is, de vajon milyen összefüggés van a játékok és a kreatív alkotói folyamat között? Erről mesél Kerber Balázs a Mastercard Alkotótárs podcast mai részében.
Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Elsőként Zilahi Anna mutatkozik be.
Szerkesztő-műsorvezető: Ott Anna
2024-ben is Mastercard - Alkotótárs! Jelentkezz, hogy csak az írással foglalkozhass! Határidő: 2024. március 24.
Kattints a részletekért!
Zilahi Anna a Bécsi Iparművészeti Egyetemen diplomázott, első verseskötete pedig 2017-ben jelent meg, így beszélgettünk a képzőművészet és az irodalom átjárhatóságáról, arról, hogy mitől függ, hogy egy témát, milyen módon dolgoz fel. Szóba került Sárvár és Kemény István jelentősége a pályája alakulásában és a "kötetdüh" fájdalma, amit az első kötete megjelenése előtt ő és sok más pályatársa is érzett. Elárulta, hogy az új munkája, hogyan követelte ki magának a regény műfaját és mik a legalapvetőbb kérdések, amik ezzel kapcsolatban foglalkoztatják.
Litkai Gergely podcastsorozatának legújabb témája a Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című kötet, amiről a szerzővel, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal beszélgettek.
A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.
Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. A harmadik epizódban Zilahi Annával és Hegedüs Verával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Ott Anna.
2024-ben is Mastercard - Alkotótárs! Jelentkezz, hogy csak az írással foglalkozhass! Határidő: 2024. március 24.
Kattints a részletekért!
Zilahi Anna megtalálta Hegedüs Vera Ostoba című prózájában azt, amit évek óta keresett és amiről azt érezte, hogy rokon a saját lírikus gondolkozásával. Két női alkotó talált egymásra és voltak hatással egymás alkotói folyamatára. Tabukat téptek fel a női léttel, a nők saját testüköz való viszonyával, az anyáváválással vagy épp anyáváválni nem akarással kapcsolatban. Zilahi Annát és Hegedüs Verát kérdeztük ezekről a tabukról és az alkotói munka magányáról.
Amikor megkérdeztük Vonnák Diánát, hogy ki az az alkotó, akinek a pályája inspirálja, ő Enyedi Ildikó nevét mondta. Így meghívtuk kettőjüket, hogy beszélgessenek. Érintették a nyelv és a nézőpont fontosságát, megvitatták, milyen a viszonyuk az irodalomhoz és mit kezdenek a velük szembe állított elvárásokkal. Volt szó antropológiáról, de arról is, hogyan változik az alkotói lét, ha az ember közben épp anyává válik.
Vajna Ádámot arra kértük, hogy hívja meg azt a művészt, aki hatással van rá és inspirálja az alkotói munkában. Így Gegével és Ádámmal arról beszélgettünk, hogy mi a különbség egy rapszöveg és egy vers között, milyen szerepet kell magukra ölteniük munka közben, ez a szerep mennyire hasonlít rájuk és mennyire jelent búvóhelyet számukra. Szó volt a magyar nyelvről és arról a játékról, ahogy ők használják azt, a saját hang megtalálásáról és megtartásáról és nem utolsó sorban az iróniáról, ami mindkettőjük szövegeinek fontos alkotóeleme.
1Vonnák Diána arról mesél, hogyan lett olvasó és ebben milyen szerepe volt a hangoskönyveknek. Hogy melyek azok a könyvek, amiknek több esélyt is hajlandó adni és miért fontos eszköz a humor a háborús történetek elbeszélésében. Egyik kedvenc könyvében mindkettő megvan, a tragédia és a humor is, hogy melyik könyvről van szó és miért ajánlja ezt mindenkinek, az kiderül a beszélgetésből.
Sorozatunk aktuális részében az írásról átkerül a hangsúly az olvasásra, hiszen arra kértük Vajna Ádámot, hogy mesélje el, melyik a legkedvesebb könyvélménye. Joseph Conrad A sötétség mélyén című regényét többször olvasta, találhatunk összefüggést a könyv és Vajna aktuális munkája között, de arról is mesélt, hogyan olvas, mivel kezdte és melyik a kedvenc norvég regénye Knausgardon túl.
Szerkesztő-műsorvezető: Ott Anna
Sorozatunk első része itt hallgatható meg.
Bemutatkoznak a Mastercard Alkotótárs ösztöndíjasai: Vajna Ádám és Vonnák Diána
Szerkesztő-műsorvezető: Ott Anna
Vonnák Diána a 2014-es ukrán forradalom idején Ukrajnában élt. Tavaly télen pedig Kijevben volt, amikor a háború kitörése már elkerülhetetlennek tűnt. Interjúkat készített, naplót írt és jegyzetelt. Új kötetében az foglalkoztatja, hogy mit jelent az, amikor elveszítjük a békét és együtt tud-e élni egy társadalom a háborúval. Vajna Ádám egy verses regényt ír, amiben egyszerre szerepel egy tizenkilencedik századi új-zélandi ornitológus és a szerző maga is. Őrült ötletnek tartja, mégis túlságosan élvezi ahhoz, hogy abbahagyja. Ezekről az ötletekről, az alkotási folyamatról, szabadságról és nyomásokról beszélgettünk a Mastercard Alkotótárs ösztöndíj podcastsorozatának első részében.
![Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]](https://s3.castbox.fm/27/02/f8/24de0d1c3c7f12933f6c17d3203a5728b8_scaled_v1_400.jpg "Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]")
Szabó Magda a 20. századi magyar irodalom egyik legnépszerűbb és legolvasottabb szerzője, de vajon mitől működnek még ma is a könyvei? A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban ennek járunk utána. Az első adásban az Abigél a téma, ez a regény ugyanis sokaknak egyfajta irodalmi belépő Szabó Magda írói univerzumába. Természetesen szóba kerül a népszerű adaptáció, ahogy a megkerülhetetlen Debrecen is, kiderül, kiről mintázta Szabó Magda Kőnig tanár úr alakját, és hogy vajon tényleg ifjúsági regény-e az Abigél.
Mi köze van a mithrilnek és a tündék elhalványodásának egymáshoz? Mi a hobbitok szerepe Tolkien műveiben? Mennyire tudják ezt teljesíteni a gyaplábúak? Ki az a három hófehér alak, aki a meteorembert keresi? És miért akkora telitalálat Adar figurája? Negyedik adásunkban Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel A hatalom gyűrűi sorozat 5-6. részéről beszélgettünk spoileresen.
SPOILERES podcastunk 4. része a Magyar Tolkien Társaság szakértőivel.
Sorozatunk további epizódjai itt érhetők el:
1. rész: Tolkiennél a bőrszínnek önmagában nincs különösebb jelentősége［A hatalom gyűrűi - kibeszélő］
2. rész: Az Amazon tündéivel nem a rövid haj a legnagyobb probléma ［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 2.］
3. rész: Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.］
Pető Andrea történész, az MTA Doktora, a Közép-Európai Egyetem egyetemi tanára. Kutatási területe a 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története. Monográfiái, szerkesztett kötetei, könyvfejezetei és tanulmányai tizenkilenc nyelven jelentek meg. Magyarul olvashatjuk a háborús nemi erőszakról, a nyilasmozgalom női tagjairól és a Rajk Júliáról szóló könyveit is. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, az MTA Bolyai Plakettet és az Európai Akadémiák a Madame de Staël Díját is munkássága elismeréséül.
Végre eljutottunk Númenorra! A podcast előző adásában egyetértettük abban, hogy ezt várjuk a legjobban A hatalom gyűrűi indulása óta. A sorozat negyedik részét követően ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk.
Beszélgettünk arról, milyen mély és kidolgozott teológiai háttere van Tolkiennél a númenori emberek történetének, és arról is, miért utálják ennyire a tündéket. Kiderült, mi Ilúvatar ajándéka az embereknek, miért irigyek rá a tündék - és az is, hogy mi Sauron legnagyobb mágikus képessége. Ellátogattunk a déli vidékekre, szóba került az orkok eredete, és Adar kapcsán a létező és nem létező sötét tündék a fantasyirodalomban és Tolkiennél.
SPOILERES podcastunk 3. része a Magyar Tolkien Társaság szakértőivel.
Sorozatunk további részei itt érhetők el:
1. rész: Tolkiennél a bőrszínnek önmagában nincs különösebb jelentősége［A hatalom gyűrűi - kibeszélő］
2. rész: Az Amazon tündéivel nem a rövid haj a legnagyobb probléma ［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 2.］
4. rész: Zseniális, ahogy a sorozat Sauront rejtegeti［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 4.］
Milyen konkrét eltéréseket láttunk eddig a tolkieni mitológiától, melyik elfogadható és melyik nem? Igazuk van-e a rajongóknak, amikor Galadriel sorozatbeli személyiségvonásait kritizálják? Mire mutat rá Elrond és Durin liftes jelenete? Ki lehet a rejtélyes meteorember? Miért várjuk annyira Númenort? SPOILERES podcastunk 2. része a Magyar Tolkien Társaság szakértőivel.
Sorozatunk további részei itt érhetők el:
1. rész: Tolkiennél a bőrszínnek önmagában nincs különösebb jelentősége［A hatalom gyűrűi - kibeszélő］
3. rész: Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.］
4. rész: Zseniális, ahogy a sorozat Sauront rejtegeti［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 4.］
Közös podcastot indítunk a Magyar Tolkien Társasággal A Gyűrűk Ura - A hatalom gyűrűi sorozat apropóján. Az első adásban Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-kutatókkal beszélgetünk arról, mit lehet már most tudni a műsorról, és hogyan illeszkedik a tolkieni örökséghez. Mely történeteket dolgozzák fel az alkotók a tolkieni mitológiából? Hogyan bonyolítják a folyamatot a jogi hercehurcák, és mi köze mindennek a nyerőgépekhez? Kell-e Középföldére színes bőrű tünde vagy törp, és mit gondolt Tolkien a kultúrák és fajok keveredéséről? És válhat-e fordulóponttá a sorozat a mozgóképes fantasy történetében úgy, ahogy Peter Jackson első Tolkien-trilógiája, A Gyűrűk Ura?
Sorozatunk további részei itt érhetők el:
2. rész: Az Amazon tündéivel nem a rövid haj a legnagyobb probléma ［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 2.］
3. rész: Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.］
4. rész: Zseniális, ahogy a sorozat Sauront rejtegeti［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 4.］
Mautner Zsófiát a Chili & Vanília gasztroblog szerzőjeként ismertük meg, ám számos szakácskönyvet és gasztronómiai projektet követően ma már főzőnőként határozza meg magát. A Sorbonne-on szerzett diplomát, majd diplomataként dolgozott, és brüsszeli karrierjét zárta le a gasztronómiáért. Főzött bevándorlókkal és újragondolt hagyományos roma ételeket, a 2020-as tavaszi lezárások alatt pedig az egészségügyi dolgozók támogatásáért szerkesztett szakácskönyvet húsz elismert magyar gasztronómiai szakember bevonásával.
Bódis Kriszta író, pszichológus, dokumentumfilmes, a Van Helyed Alapítvány és alkotásközpontú modellprogram létrehozója. Mintegy száz dokumentumriportot készített a Magyar Televíziónak, majd az ózdi Hétes-telepen szervezett alkotótábort, ebből nőtt ki az a komplex teleprehabilitációs munka, ami 2011-től az alapítvány keretein belül működik. Írt regényt prostituáltról, roma fiúról, most pedig az Istenhegy-trilógiával újra felteszi a térképre a két világháború közti Magyarország egyik legizgalmasabb nőjét: Tüdős Klárát.
Zalka Csenge Virág több mint tíz éve éli a hivatásos nemzetközi mesemondók életét. Itthon régészként végzett, aztán az Egyesült Államokban szerzett storytelling mesterdiplomát, majd doktorált is ott, kutatási területe a hagyományos mesemondás és a popkultúra keresztmetszete. Magyarországon és Amerikában is több népmesegyűjteménye, mesemondásról szóló kézikönyve jelent már meg, melyek felnőtteknek, kamaszoknak és gyerekeknek szólnak. 2020-ban a Ribizli a világ végén című kötetével elnyerte az Év Gyerekkönyv írója díjat. Jelenleg Budapesten él, a Világszép Alapítvány mesemondó munkatársa.
Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Social média menedzserként dolgozott egy irodában, amikor egy nap úgy döntött, elindul. Ázsiától Amerikáig bejárta a világ ismert és ismeretlen szegleteit, tapasztalatairól pedig Backpacker Bori néven írt blogot, ami hamarosan az ország egyik legnépszerűbb utazóblogja lett. 2016-ban jelent meg Hogyan menjünk világgá című könyve, amiben a hasznos információk mellett életszemléletet átad. Az elmúlt években mentorprogramot is indított azoknak, akik elköteleznék magukat a digitális nomád életmód mellett, ami szerinte egyáltalán nem olyan habkönnyű, mint ahogy az Insta-fotók alapján tűnik.
![A kis Nicolas világa maga a jólfésült káosz [Bookline Kids]](https://s3.castbox.fm/fe/8c/81/393b1a8b07c653d39212f1b2868f692cd4_scaled_v1_400.jpg "A kis Nicolas világa maga a jólfésült káosz [Bookline Kids]")
A kis Nicolas semmit sem öregszik, a René Goscinny és Jean-Jacques Sempé szerzőpáros könyvei töretlenül népszerűek. De mi a titok? A Bookline Kids podcastsorozatában ennek jártunk utána.
Comments
Download from Google Play
Download from App Store
United States