Discover
Láncreakció
Láncreakció
Author: Láncreakció Clementine
Subscribed: 69Played: 4,534Subscribe
Share
© Láncreakció Clementine
Description
A Láncreakció az adatelemzésről, a gépi tanulásről, és annak a világunkat gyökeresen megváltoztató hatásáról szól. Mindenki beszél, ír, nyilatkozik a "mesterséges intelligenciáról", csak olyanok ritkán, akik régóta foglalkoznak ezzel. Ha pedig szigorúan vett szakmai kérdésről beszélnek is, a társadalmi hatások értékelését médiamunkásokra, jogászokra, bölcsészekre hagyják. Hárman úgy döntöttünk, hogy a Clementine és saját szakmai hitelünk alapjának vélt visszafogottságunk fügefalevelét a mókusok közé vetjük, és vállaljuk az irodák kávégépei mellett elhangzó véleményünket!
249 Episodes
Reverse
Kishírek a nagyvilágból? Majdnem, de inkább mégiscsak egy téma körül forogtunk: az emberi agy másolásánál. Elsőként arról beszéltünk, hogyan próbálták meg egy szitakötő agyának működését neurális hálóval modellezni, és hogy mennyivel egyszerűbb ez az embernél. Aztán szóba került a svéd anyag terve, amivel milliószor hatékonyabb chipekkel lehet majd szimulálni az agyműködést. Végül a DeepMind új bejelentésével foglalkoztunk, miszerint az AlphaCode MI félszáz programozóversenyen indult és az emberi indulók felénél jobban teljesített. Vagy sem.
Feri az Internet Hungaryn vezette az AdTech termet és legnagyobb meglepetésére végig az AI-ról volt szó, és ez alatt nem CSAK az LLM-et értették az előadók! Bevezettük a lakossági AI fogalmát, hiszen már a magyar internetezők fele is kipróbálta és jelentős hányaduk használja is egy friss NRC kutatás szerint, sokszor keresésre. A Google mégis magabiztos, miközben a keresője lényegében LLM chatbottá alakul (lásd AI Overview és AI Mode), a hirdetéskiszolgáló szakma is magabiztos, mert az AI-ban csak okos segédet lát, nem pedig azt, aki elveszi a munkáját és mindenki (még mi is) megérkezni látja az Agentic AI-t és a chatbotokon belüli vásárlást és ezért a chatbotnak szóló reklámot is. A SEO helyét a Zero Click miatt átveszi a GEO, mi pedig örülünk, ha véget ér a "bullshit kora".
Texasban a Meta 2023-ban ledózerolt egy félkész adatközpontot, hogy másfajtát építsen a helyére. Miért kell annyira más data center az AI számára? Miért fogyaszt sokkal több áramot a ChatGPT a Netflixnél? Hány AI adatközponot tudna árammal táplálni a Paksi Atomerőmű? És miért nem jó erre a napenergia? Végül: vajon van-e köze az LLM-ek lustaságának az energiatakarékossághoz, illetve vannak-e zöld irányú LLM fejlesztések? Az AI energiaigényét jártuk körül.
Az MIT NANDA kezdeményezés tanulmánya (State of AI in Business 2025) nyomán mindenki megírta, hogy a nagy cégek GenAI beruházásainak 95%-a egyelőre nem teremt üzleti értéket. Daria Kulikova SaaS menedzser pedig elmondja videójában, hogy a GenAI üzleti modellje egyelőre fenntarthatatlannak látszik a magas üzemi költségek okozta alacsony árrés miatt. Az is kérdéses, összejöhet-e a Frontier Labek idei árbevételi terve - márpedig, ha nem, akkor csak a kamu üzletek menthetik meg a befektetői kedvet. Van ebből kiút? Nem az okos villanyszerelő fogja megmondani, pedig ő hozta a legvidámabb pillanatot.
Halljuk, mit gondolnak az AI előretöréséről és társadalmunkra gyakorolt hatásáról korunk népszerű szakértői! Sőt, ne csak halljuk, hanem kommentáljuk is! - így döntött a szigorú szerkesztőség. Pogi, Fridi, Artúr és főleg Pogi: mit gondolunk a népszerű-tudományos megközelítésről, a sommás állításokról, a ténybeli pontatlanságokról és a hatékony problémafelvetésről egy-két podcast-idézetet véve alapul.
Kirándulás az LLM sötét(ebb) oldalára: generált vásárlói vélemények, hallucinációval fűszerezett jogászi érvelések, kitalált tudományos publikációk és középszerű szemináriumi dolgozatok - nem kellemes dolgok, de nem is látjuk bennük a világ végét. Ahogy a fake news, a kreatívipari visszaélések és a hamis egészségügyi tanácsok sem állítják meg a Föld forgását. Akkor most mi lesz?
Körülnéztünk, milyen áttörések történtek AI területen az elmúlt években, amelyek nem esnek bele a nagy nyelvi modell hype hullámba. Robotika, sőt kobotika, kvantumszámítástechnika, neuromorfikus chipek (Intel Loihi 2 és IBM NorthPole) és neuro-szimbolikus AI rendszerek, edge computing, önjáró laboratóriumok és a zöld AI - érdekes, hogy elsősorban hardver-központú területeket találtunk. Meg egy kérdést: tényleg mindenbe kell AI?
Sam Altman augusztusban újságírók jelenlétében többször is kimondta a "AI buborék" kifejezést! Nekünk meg a dotcom lufi jutott eszünkbe, és Vágási Feri. Szó volt arról, hogy a technológiai óriáscégek (Magnificent Seven) milyen mértékben járulnak hozzá az USA GDP-növekedéséhez, miközben részvényeik túlértékeltek, és igazi AI-profitot még nem termeltek. Megbámultuk az AI fejlesztések körüli hype-ot és annak gazdasági hatásait, felvetve, hogy egy piaci korrekció várható, de az AI technológia fejlődése nem fog leállni. Egy fontos „mellékhatás” lehet az adatközpontok hatalmas energiaigénye miatt a fenntartható energia fejlesztése, ahogy annak idején a vasútépítési boomból lett a távközlés.
Hogyan jutottak el az amerikai PBC-k (kb. közhasznú vállalatok) formájában működő AI-cégek vezetői oda, hogy a morális működés csak opció? Ki tehet az USA AI stratégia terjedelméről? A kínai államkapitalizmus legyőzi-e az alapkutatások terén a amerikai üzleti szemléletű kutatásokat? Igaza van-e az LLM hype-ot hűteni igyekvő megmondó embereknek? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az eheti hírösszefoglalóban.
Érdekes-e még az adattudomány, vagy most csak az AI szexi? Első blikkre az utóbbi, miközben a kenyér ára egyelőre nem lesz olcsóbb az AI miatt. A személyre szabott applikációk kora viszont eljöhet a vibe coding miatt, ha tényleg nincs felső határa a világ számára szükséges kódsorok számának.Az ezen való merengés után viszont átnéztük az elmúlt hetek híreit: az Anthropicot megzsarolná az USA szövetségi kormányzata, Hollywoodot leépítené a Seedance 2.0, ősemberek DNS-éből állítana elő új antibiotikumokat egy kutató, robotizálni is lehetne a biológiai laborokat, egy Hofi szkeccs a 14 disznóról Linkedin posztot ihletett, az IBM egyik vezetője pedig a GenAI projektek szervezeti csapdáin élcelődött, végül pedig a Tesla nem hívhatja Autopilotnak az önvezető rendszerét Kaliforniában, a ChatGPT pedig gyalog küldene el autót mosni - vagy nem.
Mi ez az ügynök-őrület, amiről mindenki beszél mostanában? Tényleg megveszi helyetted a repülőjegyet és bevásárol a főzéshez, vagy inkább a munkahelyen van a helye? Hogyan térítette meg Gyurit a Claude Code, mit várhatunk az üzleti feladatoknál az agentic megközelítéstől, vannak-e olyan feladatok a munkában, amit rá lehet bízni egy AI-ra és letörli-e a merevlemezedet a Claude Cowork?
Az Anthropic az új üdvöske (SemiAnalysis cikk) a friss és ropogós Opus 4.6-tal, a Coworkkel és az egy felhasználóra eső bevételével, miközben az OpenAI éppen szenvedni látszik: az Nvidia mintha kihátrálna a 100 milliárdos megállapodásukból, a Gemini lassan beéri felhasználószámban, és az Anthropic reklámja szerint ellenszenves hirdetések jönnek a ChatGPT-be. Elon Musk az űrbe telepítené az adatközpontokat a hűtés és a korlátlan napenergia miatt, ezért (is) olvasztotta be az xAI-t a SpaceX-be. A Moltbookon egymással beszélgetnek a chatbotok - vagy mégsem? Hollywood pedig elkezdhet rettegni, mert kezdenek megjelenni a tényleg realisztikus videogenerátorok, és indul az első sorozat (On this day... 1776), ami színészek nélkül, számítógépasztalok mellett készülhetett el, de nem látszik rajta.Mindezt pedig hol máshol kellene megszakérteni, mint a Láncreakció vadonatúj Telegram csatornáján! Gyere te is beszélgetni!
Kipróbáltuk az AI támogatta kódolást ("vibe coding") az Anthropic Claude segítségével, és erről eszünkbe jutott ez-az. Például hogy Gyuri már nem annyira szkeptikus, sőt szerinte az LLM-ek legfontosabb felhasználása lehet ebből a területből. Aztán hogy magyar szerzők is közreműködtek abban a cikkben, ami szerint a vibe coding akár meg is ölheti az open source mozgalmat. A szoftvercégeknek meg esik az árfolyama, talán szintén emiatt. Abban megállapodtunk, hogy egyelőre inkább prototipizálásra meg alacsony üzleti kockázatú területeken érdemes számolni vele, de abban is, hogy mindez nem olyan nagy baj, mert az emberiség amúgy is egyre kevesebbet dolgozik.
A Láncreakció legénysége több módon is átfedést mutat a Minerva Intézettel, amely AI kérdezőbiztossal készít telefonos közvéleménykutatásokat tavaly május óta. Most megjelent a legfrissebb, januári kutatás, és nem álltuk meg, hogy ne elemezzük végig az eredményeket, sőt a módszertanról is ejtettünk néhány szót. Bővebben a kutatásról pedig itt lehet tájékozódni: minervaintezet.hu
Gyuri szerint ma súlyos téveszmék irányítják az AI ipart: sokan hiszik, hogy az AI hamarosan ki tud váltani összetett munkaköröket, az LLM-szolgáltatás egyszer lehet nyereséges is, a hardverkapacitások töretlenül skálázódnak, a modellfejlesztési versenyfutásnak lehet nyertese, a brute force fenntartható modell, a gépek pedig helyettünk fognak döntéseket hozni. A mélyére nézünk ezeknek a feltételezéseknek, és azt is megvitatjuk, ezek téveszmék, vagy "csak" hipotézisek?
Az ide évkezdő jóslatainkat beleszőttük a 193. adásban elhangzott tavalyi jóslatok áttekintésébe, és közben Gyuri jó sok mindenre mondta azt, hogy ebből még lesznek komoly bajok. Közben előkerült a bálnák beszéde, Carl Sagan és a SETI@Home, a herkulaneumi tekercsek, a pszichológus appok, az Nvidia ACE for Games keretrendszere és az Erdős problémák adatbázisa is.
Az év elején még gyűjtjük az erőt a tavalyi jóslatainkkal való szembenézéshez, így 2026 első adása meglehetősen nyeglére sikerült: már-már szórakoztató hírekkel igyekszünk átmelegíteni a hó alatt fagyoskodó hallgatói szíveket. Így kerülhetett szóba a könyv illata és a filofax a dán posta bátor lépésével kapcsolatban (nomeg egy Örkény egyperces), aztán azok a dolgok, amikről az AI tehet (pl. az elszabadult memóriachip árakról, meg a McDonalds baconös fagyiról), meg a csodálatos kutatások, például hogy a választókat legjobban a tényeken alapuló érvek győzik meg leginkább, a telefonokat pedig szabad gyorstölteni akár 100%-ra is. Végül még lecikiztük a Metát, amiért dobja a Llamát egy avokádóért.
Az év utolsó adásában megnéztük, melyik témákat szerettétek a leginkább ti, kedves hallgatók, aztán megkértünk magunk helyett három LLM-et, mondjanak óévbúcsúztató beszédet (az ElevenLabs TTS segítségével), hogy aztán elmélkedhessünk egy kicsit azon is, viccesek-e már a nagy nyelvi modellek, és fejünkön találják-e a szöget vagy inkább csak papírtrombitálnak a szilveszteri fúvósszekcióban. Aki meghallgatja ezt az epizódot, garantáltan kap választ erre a kérdésre is! Köszönjük az egész éves figyelmet és BÚÉK!
Karácsonyi vendégünkkel, Jóföldi Endrével, aki a kaposvári Precognox tulajdonos-ügyvezetője és a Békevár Baptista Gyülekezet vezetője, presbitere, nem csak a cége kaposvári kötődéséről, a Kaposvár-Boston-Tel Aviv tengely működéséről és az LLM-ekben talált lehetőségekről beszélgettünk, hanem arról is, mit szól a Teremtő a mesterséges intelligenciához, hogy fér össze a hit a techno-optimizmussal, és van-e esélye a generatív technológiáknak az ember lényegével szemben.
Idén mindenki az önálló cselekvésre képes AI-t fejlesztette, miközben a munkahelyeken szignifikánsan csökkent a GenAI használata. Van-e esélye az OpenAI-nak vagy Anthropicnak az igazán nagyokkal szemben? Van-e esélye a GenAI-nak a rosszul kialakított munkahelyi folyamatokkal szemben? Lesz-e Agentic forradalom az üzleti életben, vagy a kipukkanó AI-lufi szele elsodorja a valós alkalmazásokat is?Ezeket a kérdéseket igyekeztünk megválaszolni és közben szóba került az IBM CEO-jának vészjósló nyilatkozata, az Angry Birds, a Microsoft Ignite 2025 bejelentései, a Robotic Process Automation és még annyi minden...






Hát kedves Ferenc. Ezt biztos nem így akartad.