Aradi Hírek – audio csatorna

Közel ötszáz erdélyi, bánsági és partiumi oktatási intézmény 8700 magyar nyolcadikos diákja kapja meg ezekben a napokban azt az ingyenes román nyelvű tesztgyűjteményt, amelyet az RMDSZ kezdeményezésére a Communitas Alapítvány adott ki, és amely az általános iskolát befejezők számára a tanév végi románvizsgára való felkészülést segíti. Az úgynevezett képességfelmérőn elért jegy fontos az iskolaválasztás, a továbbtanulás szempontjából, az egyik kritikus tantárgy pedig a magyar diákok számára a román nyelv. A magyar osztályokban tanító romántanárok tapasztalatai és példái alapján összeállított tesztgyűjtemény hiánypótló segédanyag, amely konkrét vizsgafeladatokat ésjavítókulcsokat is tartalmaz. Kedden Aradon közel 40 diák vehette át a könyvet, akkor készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Magyar Kultúra Napja alkalmából kiosztott Kölcsey-díjak egyikét idén Kurunczi Ferenc amatőr fotósnak ítélte az aradi Kölcsey Egyesület. A végzettségének megfelelően informatikai mérnökként dolgozó kitüntetett szabadidejében hódol a szenvedélyének, és a közösségi oldalán teszi közzé a felvételeket, immár helytörténészi szorgalommal megírt magyar és román, olykor német és angol nyelvű kísérő szöveggel. Kurunczi Ferenc az aradi magyar épített örökség megörökítőjeként, a közösségi élet képes krónikásaként érdemelte ki a nagymúltú Kölcsey Egyesület díját, amelyet 2003 óta osztanak ki minden évben olyan személyeknek, akik sokat és önzetlenül tesznek az aradi magyarságért, a kultúráért, a város épített és szellemi örökségének megóvásáért. Korábban a városvezetés is felfigyelt értékmentő munkájára, a polgármesteri hivatal a 2022-es Aradi Városnapok alkalmával Kiválóság-díjjal tüntette ki. Kurunczi Ferencet a Kölcsey-díjátadón kérdezte a hobbijáról és szenvedélyéről Pataky Lehel Zsolt.

Gyerekkorában érdekelte az irodalom és a rajz, szépérzékét afelmenőitől örökölte, a tanítást pedig hivatásának tekintette Brittich Erzsébet. A képzőművészet melletti elköteleződéshez végül egy személyes trauma adta a végső lökést, és az alkotást nemcsak kifejezési formának tekintette, hanem terápiaként is szolgált. Legyen szó linóleummetszetről, faragásról, bronzmunkáról, versről vagy prózáról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő egykori faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, a mindennapi életben irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélő falusfelek közösségi traumája. Az Arad megyei Simonyifalva, a szűkebb tájegység és a tágabb régió iránt érzett szeretete, hűsége, jobbító szándékú aggodalma vezérli munkásságában Brittich Erzsébetet, akivel a képzőművészetről, írásról, a gyerekkori indíttatásról beszélgetett Pataky Lehel Zsolt.

A második világháború után, 1945 januárjában közel 75 ezernémet származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről csupán a származásuk miatt. A kényszermunkára – ahogy ironikusan nevezték, „egy kis munkára”, „málenykij robotra” – vitt civileket a kollektív bűnössége elve alapján vagonírozták be, és az Uráltól Szibériáig különböző munkatáborokban dolgoztatták őket. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost, férfiakat és nőket deportáltak, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből. A sztálini Szovjetunió egészét behálózó kényszermunkatáborok, a Gulag áldozataira emlékeztek vasárnap a Körös-közben fekvő Simonyifalván. A római katolikus templomban ökumenikus, katolikus és evangélikus szertartás szerinti istentiszteletet mutattak be a deportáltak lelki üdvéért, ezt követően megkoszorúzták a Simonyiak Háza udvarán álló emlékművet. Ott készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Tizennégy éves korában volt először hajón, és öt éve ő magais vezet vitorlásokat. A aradi Bálint Botond a tengerészéletbe nyilván nem a Maros-parti városban kóstolt bele, hanem az Adriai-tengeren, amelyre évente többször is kihajózik: versenyeken vesz részt vagy nyaral a családjával, esetleg a barátaival, de a lényeg, hogy minél több időt a fedélzeten és a nyílt vízen tölthet. Számára szenvedély, hobbi, sport a vitorlázás, de – utolsó éves egyetemistaként – reméli, hogy hivatásává is válhat. Tavaly nagy megtiszteltetés érte Botondot, ugyanis november végén, december elején – a magyar nyelvterületről egyedüliként – három hetet tölthetett el az Ománi Királyi Haditengerészet tanulóvitorlásán, megismerkedhetett egy háromárbócos óriás kezelésével, a matrózélettel és az ománi kultúrával. Pataky Lehel Zsolt az arab országban szerzett élményeiről és a vitorlázási iránti szenvedélyéről kérdezte Bálint Botondot.

Január derekán az Országházban adták át a Nemzet Gazdásza címet. Idén hárman vehették át az AGROTREND Csoport által alapított, harmadik alkalommal kiosztott kitüntetést, amelyet a kezdeményezők szerint „a magyar nemzet olyan erkölcsileg feddhetetlen gazdálkodó szakembere érdemli ki, aki gazdálkodásával, mezőgazdasági tevékenységével, munkáltatói viselkedésével, technológiai színvonalával, innovációival, társadalmi szerepvállalásávalmaradandót alkotott”. A díjazottak között volt Balla Géza, a történelmi arad-hegyaljai borvidék, Ménes Kárpát-medencei hírű szaktekintélye, akit 2018-ban a Magyar Bor Akadémia első külhoni magyarként választott az Év bortermelőjének.Balla Géza a szőlőtermesztés és borkészítés mellett hivatásának tekinti a ménesi borvidék egykori dicsőgének visszaadását, a már-már feledésbe merült fajták megismertetését a nagyközönséggel, a minőségi borok megjelenítését az őket megillető módon. Balla Gézát a ménesi borvidéken, ópálosi pincészetében kereste fel Pataky Lehel Zsolt.

Mint arról korábban már beszámoltunk, a minap Kölcsey-díjjaltüntette ki Harsányi Attila színművészt az aradi Kölcsey Egyesület. A díj 2003 óta íródó történetében Harsányi Attila az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása, fejlesztése terén kifejtetett tevékenység elismeréseként osztanak ki évente. A miskolci születésű Jászai-, Kaszás Attila- és Príma-díjas művész a Miskolci Nemzeti Színház társulati tagja, de 2008 óta, az alapítás évétől együttműködik az Aradi Kamaraszínházzal is. Több korszakos produkció, monodráma fűződik a nevéhez, melyekkel számos magyarországi, romániai és nemzetközi díjat nyert a szakmai fesztiválokon. Bevallása szerint emberileg és szakmailag is újjászületett Aradon. A Kölcsey-díj átvételekor kérdezte Harsányi Attilát az aradi magyar közösség legjelentősebb kitüntetéséről PatakyLehel Zsolt.

2003 óta íródik az aradi Kölcsey-díjak története: az idén 145 éves Kölcsey Egyesület vezetősége akkor döntött a díj alapításáról, amelyet olyan személyeknek – olykor intézményeknek – adományoznak, akik/amelyek sokat tettek az aradi magyarságért, önzetlen szolgálatukkal a helyi magyar kulturális, oktatási, egyházi vagy közösségi életet gyarapították, gazdagították. A Kölcsey-díjat mindig az előző évben végzett munkásság elismeréseként adják át, tehát először 2004-ban nyújtották át, idén pedig a 2025-ös kitüntetéseket kapták meg az arra érdemes személyiségek: Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása. A díjátadó ünnepséget a Magyar Kultúra Napján, január 22-én, vagy egy ahhoz közeli dátumon tartja a Kölcsey Egyesület, az idei rendezvényt hétfőn este szervezték meg az aradi Bábszínházban, a kamaraszínház székhelyén. Pataky Lehel Zsolt beszámolója.

Január 6-án volt az egyik első magyar turisztikai szakember, „a magyar turizmus atyja”, Czárán Gyula útépítő, barlangkutató és szakíró halálának 120. évfordulója. Többek között a Bihar-hegység és a Királyerdő felfedezője és leírója, a mai túrázók főleg neki köszönhetően, az általa kialakított turistautakon járhatják be a kies tájakat. Czárán Gyula Arad megyében, Seprősön született, és az ugyancsak Arad megyei Menyházán temették el. Emlékét Nagyváradtól Temesvárig, Aradtól Marosvásárhelyig őrzik. Pataky Lehel Zsolt összefoglalója Czárán Gyula munkásságát mutatja be egy néhai természetjáró és gyűjtő elbeszélésein keresztül.

Halálának 36. évfordulóján, kedd délben Aradon megkoszorúzták az 1989-es romániai forradalom egyetlen magyarországi áldozatának, a Tóth Sándornak emléket állító kopjafát a Maros-parti sétányon. A hódmezővásárhelyi gépkocsivezető magyarországi segélyszállítmányokat vitt a temesvári forradalmároknak és a lakosságnak, ám a szállítmány nem ért célba, mert az aradi várhíd közelében 1989. december 23-án hajnalban tüzet nyitottak a teherautóra, és az akkor 44 éves Tóth Sándor a helyszínen életét vesztette. Már halálának első évfordulóján kopjafát állítottak az emlékére Aradon, Tóth Sándor áldozata pedig összekapcsolta az azóta testvárosi együttműködésre lépett Aradot és Hódmezővásárhelyt. Az aradi megemlékezésről számol be Pataky Lehel Zsolt.

Közösségteremtő ereje van a közös adventi gyertyagyújtásnak – ezt bizonyította be a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület 2017-ben elindított kezdeményezése, amely mára már tradícióvá vált, és a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő eseményeket. Nyolc évvel ezelőtt még nem volt szokás a romániai városokban köztéri adventi koszorúk állítása, ezért a civil kezdeményezés úttörőnek számított. Balta-Taics Tünde ötletgazda szerint családias hangulatú az adventi gyertyagyújtás, a közösség a magáénak érzi, és minden vasárnap más-más adventi hírnököt kérnek fel a gyertyagyújtásra. Pataky Lehel Zsolt kérdezte a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület elnökét, Balta-Taics Tündét.

Új szakaszba lépett az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve. A magyarországi közmunkálatokért felelős minisztérium és az országos útügyi hatóságok képviselői a múlt héten a helyszínen egyeztettek a két településpolgármesterével, és terepszemlét is tartottak az első világháború előtt napi rendszerességgel használt út újjáépítéséről. Antal Péter pécskai és Mákos Árpád battonyai polgármesterek szerint az új román–magyar közúti összeköttetésről elérhető lesz a dél-erdélyi autópályaszakasz is, így a román és a magyar országos sztrádahálózatba is bekapcsolják a két testvértelepülést. Pataky Lehel Zsoltösszeállítása.

Közel 150 év, az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjaitkutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, de aradi származású Piroska házaspár, István és Katalin, akik korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írtak. Az Aradi színlapok című három-, magyar, román és német nyelvű kötetet csütörtök este mutatták be Aradon nagyszámú közönség jelenlétében. A majdnem másfél évszázadot felölő monográfia nem színháztörténet – hívta fel a figyelmet a szerzők egyike, Piroska Katalin –, hanem a színházi plakátok bemutatásával egyfajta korrajzot fest a város 19. századi, 20. század eleji életéről, társadalmi-gazdasági helyzetéről, de színháztörténeti érdekességekkel, kuriózumokkal is szolgál. A könyvbemutató végén Piroska Katalin nyilatkozott Pataky Lehel Zsoltnak.

Kézdi Imola Jászai Mari-díjas színművész TEjben, jajban, világvégÉN című verseskötetét mutatták be kedd este az Aradi Kamaraszínházban. A 2021-es Miniallűrök és a 2023-as Lélekporc után ez a harmadik könyve, és akárcsak az előzők, ez is könnyed játék a szavakkal, betűkkel, gondolatokkal, kalandozás az érzelmekben, lélekben, örömben és elmúlásban. Kézdi Imola Aradon végezte a középiskolát, majd a marosvásárhelyi színművészeti főiskola befejezése után több mint húsz évig a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának volt a tagja. Két évvel ezelőtt tért vissza Aradra, önálló estje van az Aradi Kamaraszínházban, de sok időt szentel az írásnak, mégis, legfontosabb számára az anyai szerep – mondta a könyvbemutatón, amelynek végén Pataky Lehel Zsolt kérte a mikrofon elé Kézdi Imolát.

Kedd este Aradon az aradi műemléképületekről és az építettörökség védelméről tartott előadást Erhardt Gábor építész, a Mathias Corvinus Collegium Építészet és Emlékezet Műhelyének vezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere. Az MCC aradi képzési központja által szervezett rendezvény témája a 19. században, különösen a kiegyezés után kialakult városkép, a nagyszámú klasszicista, eklektikus, neoreneszánsz, szecessziós stílusú bérpalota és villa sorsa volt, de szó esettarról, hogy milyen irányba halad a középítkezés, a tömegízlés, milyen a szakavatott restaurálás, és egyáltalán mi számít helyreállításnak. Bognár Levente többek között arról beszélt, hogy mennyire volt nehéz meggyőzni a városgazdákat az épített örökség védelmének fontosságáról, a meghívott, Erhardt Gábor pedig a Kárpát-medencei egységes történelmi városképeket emelte ki, és büszkén vallott arról, hogy mestere, Makovecz Imre építész szellemi örökségét próbálja továbbadni. A rendezvény végén Pataky Lehel Zsolt kérte mikrofon elé az előadókat.

A nemzetpolitika a közösségépítésről szól – jelentette ki Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár a Magyar Szórvány Napján, szombaton Aradon, az RMDSZ országos vándorkonferencián. Az államtitkár köszönetet mondott a szórványban élő magyar embereknek a nemzethűségért és a mindennapi kiállásért, egyúttal a magyar kormány további támogatásáról biztosította a szórványközösségek képviselőit. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ szórványfrakciójának elnöke szerint a régi eszközök megtartása mellett a digitális világ kínálta lehetőséggel, a virtuális közösségek kialakításával is tenni kell a magyar jövő építéséért a szórványban. Az erdélyi, partiumi, bánsági és máramarosi szórványmegyék képviselői már péntek délután találkoztak Aradon, szombaton pedig részt vettek a Magyar Szórvány Napja alkalmából tartott 15. országos konferencián. Az RMDSZ 2011-ben, a magyar kormány pedig 2015-bennyilvánította november 15-ét a Magyar Szórvány Napjává – idén Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének 445. és halálának 396. évfordulójára esett a rendezvény. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Az oktatási és kulturális intézményrendszer megteremtését, atrianoni traumából a tudásalapú gazdasággal való kitörését köszönhette egyebek mellett Klebelsberg Kunónak Magyarország. A rövid ideig belügyminiszterként, majd közel tíz évig vallás- és oktatásügyi miniszterként tevékenykedő művelődéspolitikus 150 évvel ezelőtt született a ma Romániához tartozó Pécskán, november 13-án lesz születésének az évfordulója. Bár mindössze néhány hónapos korában elkerült szülővárosából, az Arad megyei településen büszkék arra, hogy ilyen jeles személyiséget adott a magyarságnak Pécska. Emléktáblája és szobra is van Klebelsbergnek a helyi római katolikus templom kertjében. A 93 éve, mindössze 57 esztendős korában elhunyt kiváló oktatásszervezőre, Klebelsberg Kunóra emlékeztek Ujváry Gábor és Miklós Péter történészek előadásaival csütörtök este Aradon, illetve péntek délután Pécskán. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

„Kérjük minden nap Máriát, a Magyarok Nagyasszonyát, hogy segítsen bennünket magyarként, hívőként, keresztényként szeretetben élni” – hangzott Palánki Ferenc debreceni megyéspüspök fohásza az ősi kegyhelyen,Máriaradnán, Magyarok Nagyasszonya ünnepén. A szerdai szentmise főcelebránsa szerint a Szűzanya szeretetét őseinktől örökültük, s bár mindannyian Mária gyermekei vagyunk, mi, magyarok, sajátos módon tiszteljük Jézus anyját. Az Arad megyei Máriaradnára hívek ezrei zarándokoltak el az Alföld, a Bánság és Székelyföld, illetve Magyarország több településéről, egyesek gyalog vagy kerékpáron tették meg az utat. Pataky Lehel Zsolt beszámolója.

Az 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 honvédtisztmártíromságának üzenete négy szóval írható le, melyek kezdőbetűi vértanúhaláluk városának nevét adják ki: Akarat, Ragaszkodás, Alázat és Derű – jelentette ki Fábry Kornél Esztergom-Budapesti segédpüspök hétfő délután, a magyar forradalom és szabadságharc leverésének, véres megtorlásának 176. évfordulóján. Az erdélyi megemlékezések központi rendezvénye Aradon zajlott, ahová a Kárpát-medence több településéről érkeztek megemlékezők. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.

Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke az aradi 13 kivégzésének 176. évfordulóján mondott beszédében úgy vélte: a vértanúk áldozata ma is figyelmeztet, hogy a szabadság nem adottság, hanem mindig felelőséggel járó kötelesség. „Generációnk feladata már nem a karddal harcolni, hanem szívünkkel és értelmünkkel cselekedni. Nem a harctéren, hanem a mindennapok döntéseiben kell bizonyítanunk, hogy méltók vagyunk elődeink örökségéhez. A mi dolgunk ma az, hogy ezt a hitet, ezt az elszántságot megéljük és továbbadjuk a következő nemzedékeknek” – mondta.