atlatszo.hu

A horgászatra többnyire békés, természetközeli hobbiként gondolunk. De mi történik, ha nem az egyes horgászt, hanem az egész rendszert nézzük? Mit jelent a természetes vizek számára a tömeges haltelepítés, az etetőanyagok használata, a horgászhelyek kialakítása, vagy éppen az, hogy százezrek használják ugyanazokat az élőhelyeket? Szendőfi Balázs halkutató, természetfilmes, terepi szakember, ismeretterjesztő és aktivista. Nyáron megjelent, *Az egymillió horgász országa* című könyvében a magyar horgászat egy olyan oldalát mutatja meg, amelyről ritkán esik szó. Élesen, sokszor provokatívan fogalmaz, de hosszú évek terepi tapasztalataira, halkutatói és természetfilmes munkájára támaszkodik. Szerinte a horgászat jelenlegi formájában komoly ökológiai terhelést jelent – miközben mi, laikusok, ebből többnyire alig látunk valamit. Azért hívtuk meg Balázst, mert a könyve kapcsán mi is szembesültünk azzal, hogy egy fontos, mégis kevéssé tárgyalt és megosztó témáról van szó. Beszélünk természetes vizekről és horgásztavakról, pontytelepítésről és etetőanyagokról, a halak szenvedéséről és a catch and release gyakorlatáról, a horgászat mögött kialakult intézményi rendszerről – és végső soron arról, hol húzódik a határ a természet szeretete és a természet saját igényeink szerinti használata között. Tartsatok velünk! 🎙️ SHOWNOTES 🎙️ • Szendőfi Balázs Facebook-oldala: https://www.facebook.com/szendofi.balazs • Szendőfi Balázs természetfilmjei: https://www.youtube.com/@szendofi • Szendőfi Balázs: Az egymillió horgász országa, HVG Könyvek: https://hvgkonyvek.hu/konyv/az-egymillio-horgasz-orszaga • Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítészének Facebook-oldala: https://www.facebook.com/sandor.bardoczi • Szendőfi Balázs délegyházi/dél-pesti bányatavakról készült drónfotós posztja: https://www.facebook.com/szendofi.balazs/posts/10229515030373964 • Az IPCC 2018-as különjelentése a globális 1,5 °C-os felmelegedésről: https://www.facebook.com/szazegyesszobabol/posts/4176493095719979 • Budapest halai: https://www.youtube.com/watch?v=FR3IJFsOGiM • A Szilas-tó Természetvédelmi Terület: https://www.facebook.com/profile.php?id=100070237504522 • HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet: https://www.blki.hun-ren.hu/BLKI • Hegyek-völgyek halai: https://www.youtube.com/watch?v=GVC04zYgVBs • Hegyizene: https://www.youtube.com/watch?v=wMTfE5kfMTU • Kufárok a templomban: https://www.youtube.com/watch?v=sLtaIIhSjlg, https://www.youtube.com/watch?v=ceQLWG9h32o ______________ 🔗 Itt tudtok ránk feliratkozni ℹ️ → Spotify: https://open.spotify.com/show/1M9zBI6G8hDlHXYEOmA3ZY → Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCZlBL83WQs8Ox7Awf-ur8PQ → Apple Podcasts: https://podcasts.apple.com/us/podcast/podcast-a-sz%C3%A1zegyes-szob%C3%A1b%C3%B3l/id1291892126 ______________ // borítókép: still + HVG Könyvek

Harminc évvel az olajszőkítés fénykora után még mindig nem tudjuk pontosan, kik voltak a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb korrupciós és szervezett bűnözési botrányának valódi haszonélvezői. A Papíron Szép legújabb adásában Papp László Tamás oknyomozó újságíróval beszélgetünk az olajügyekről, az eltűnt aktákról, a megsemmisített dokumentumokról és azokról az új információkról, amik most látnak napvilágot. A tartalomból 00:00:51 – Miért beszélünk még mindig az olajszőkítésről? A rendszerváltás egyik legnagyobb botránya harminc évvel később is felvet kérdéseket. 00:01:17 – Hogyan teremtenek az állami döntések váratlan lehetőségeket a szervezett bűnözés számára? A szesztilalomtól a drogháborúig. 00:06:35 – Az olajbiznisz következményeként több százmilliárd forint tűnhetett el a költségvetésből. Hogyan vált iparággá a kis ügyeskedés? 00:08:27 – Az Energol felemelkedése: Portik Tamás, volt rendőri vezetők és az állami korrupció szerepe. 00:11:38 – A hatóságok éveken, évtizedeken át jelezték a problémát. Miért maradt mégis érintetlen a rendszer? 00:12:35 – „Ezt a pontot külön kérésre töröltük.” Friss dokumentumok helyezhetik új megvilágításba a döntéshozatalt. 00:14:20 – Miért lett újra aktuális az olajügy 2026-ban? Leszámolások, robbantások és a Boros-ügy: mi történt, amikor véget ért az olajbiznisz? 00:19:06 – Polt Péter, Pintér Sándor és a felelősség kérdése az olajügyek kivizsgálásában. 00:20:03 – Több mint négyezer olajügy, több száz elítélt – mindössze egy rendőr és egy minisztériumi tisztviselő volt a vádlottak között. Mi hiányzott: az eszköz vagy a politikai akarat? 00:24:03 – „A rendőrség kereste Portikot, de mindig olyankor, amikor nem volt ott.” 00:27:34 – A kormányváltás után derült ki, hogy több kulcsfontosságú olajügyi dokumentumnak is nyoma veszett. Az Átlátszó olajügyekkel foglalkozó cikksorozata itt olvasható: https://atlatszo.hu/szerzo/papplaszlotamas/

A Szuverenitásvédelmi Hivatal alig két évig működött, mégis az Orbán-rendszer egyik legvitatottabb egykori intézménye volt. A Papíron szép új adásában felidézzük, hogyan jött létre a hivatal, milyen politikai célt szolgált, miként próbálta megfélemlíteni a független sajtót és a civil szervezeteket, illetve hogyan zajlott az Átlátszó és a hivatal közötti per. Arról is szó esik, mit jelent a hivatal megszüntetése, és vajon eltűnt-e vele együtt az a politikai gondolkodásmód is, ami létrehozta. A tartalomból 00:00:00 – Bár a Szuverenitásvédelmi Hivatal már a múlté, ez nem jelenti azt, hogy felesleges beszélni róla. Így jött létre, és így vált hamar az egyik legvitatottabb állami intézménnyé. 00:01:14 – Az öröksége még sokáig itt marad velünk – és nem csak a célba vett civilekkel, újságírókkal, ellenzékiekkel. 00:04:23 – Felidézzük azt a politikai környezetet, amiben a hivatal megszületett, és azt, hogy miért pont a független sajtó és a civil társadalom lett a rendszer egyik fő célpontja. 00:08:19 – Milyen szerepet vállalt (önkéntelenül is) a független média a politikai változások előkészítésében, a Tisza felemelkedésében? 00:12:10 – Így működött és nem működött a SzuHi. Miért kapta ezt a nehezen értelmezhető nevet? Hogyan szolgálta ez a politikai kommunikáció céljait? 00:19:22 – Körbejárjuk, hogyan illeszkedett az intézmény az Orbán-rendszer hatalmi struktúrájába, és miben hasonlított a titkosszolgálatokhoz. 00:28:47 – Átlátszó vs Szuverenitásvédelmi Hivatal. Mindent a perről és arról, melyik ügyekkel hívhattuk fel magunkra Láncziék figyelmét. 00:33:00 – A gödi Samsung-akkugyár, a GödÉrt Egyesület, az Átlátszó és a külföldi támogatásokról szóló narratíva esete. 00:39:00 – A hivatal jogkörei korlátozottak voltak, de így is nagy károkat tudott okozni. 00:41:45 – Miyen érzés volt úgy dolgozni, hogy egy állami intézmény jelentéseket készített a szerkesztőségről? Milyen hatással volt ez ránk, újságírókra? 00:49:00 – A SzuHi kudarca: hiába a milliárdos költségvetés és a széles jogkör, bizonyítékot nem tudtak felmutatni. 00:54:10 – Szuverenitásvédelmi? Átláthatósági? Ellehetetlenítési? 00:57:40 – A hivatal megszűnésével eltűnt-e az a politikai gondolkodásmód is, ami létrehozta? Milyen tanulságokat érdemes levonnunk a történtekből?

Idén 15 éves az Átlátszó. A jubileum alkalmából egy olyan újságíróval idézzük fel az elmúlt másfél évtized legfontosabb történeteit, aki meghatározó szerepet játszott lapunk történetében. Mong Attila oknyomozó újságíró, a New York-i székhelyű Committee to Protect Journalists európai képviselője, az Átlátszó egykori főszerkesztő-helyettese az indulástól kezdve részt vett a szerkesztőség felépítésében, a közösségi finanszírozási modell kialakításában és számos emlékezetes tényfeltáró anyag elkészítésében. Milyen volt független oknyomozó szerkesztőséget építeni 2011-ben, amikor az olvasói finanszírozás még szinte ismeretlen modellnek számított Magyarországon? Melyik Átlátszó-nyomozásra a legbüszkébb, és mely ügyek hatása bizonyult évekkel később is meghatározónak? Hogyan alakította át az Orbán-kormány a magyar médiarendszert, milyen eszközökkel nehezedett egyre nagyobb nyomás a független újságírásra, és mit jelent ma újságírónak lenni Magyarországon? 00:00:00 – A kezdetekről és az elmúlt másfél évtized tanulságairól. 00:00:36 – Hogyan született meg Magyarország első közösségi finanszírozású oknyomozó szerkesztősége, és miért számított úttörőnek ez a modell 2011-ben? 00:04:32 – Mong Attila felidézi az egyik legemlékezetesebb átlátszós oknyomozását: egy családi házba forgatott uniós fejlesztési pályázat történetét, ami végül az OLAF figyelmét is felkeltette. 00:08:07 – Milyen volt oknyomozó újságot írni a NER hajnalán? Oligarchák, Simicska Lajos és a korabeli médiakörnyezet. 00:09:13 – Mi minden változott az elmúlt tizenöt évben, és milyen hatással volt ez az újságírásra? 00:12:01 – Mit jelent ma független újságírónak lenni? A politikai és üzleti nyomástól való függetlenségről, szakmai és etikai alapelvekről. 00:14:16 – Az újságírókat érő fenyegetések az elmúlt másfél évtizedben: lejárató kampányok, megbélyegzés és nemzetközi tapasztalatok. 00:17:10 – Mit értenek félre leggyakrabban külföldön a magyar sajtószabadság állapotáról? 00:21:40 – A legsürgetőbb feladatok. Információszabadság, közmédia és a független média finanszírozása. 00:25:35 – Mire elég néhány új jogszabály – és mire nem? 00:28:26 – Milyen Magyarországot szeretnénk látni tizenöt év múlva? Hol lesz az Átlátszó helye 2041-ben? A független sajtó jövőjéről és a demokratikus nyilvánosságról.

Több százmilliárd forint közpénzből építette fel a Fidesz azt a nemzetközi think tank-hálózatot, aminek hatása messze túlmutatott Magyarországon. A Papíron szép, az Átlátszó szerkesztőségi podcastjának negyedik adásában Zubor Zalán és Sarkadi Nagy Márton oknyomozó újságírókkal beszéljük végig, hogyan működött ez a rendszer, kiket és hogyan finanszírozott, milyen politikai eredményeket hozott, és mi várhat az MCC-re, a Batthyány Lajos Alapítványra, az Alapjogokért Központra vagy a Danube Institute-ra a kormányváltás után. 00:00 – Hogyan épült fel a Fidesz nemzetközi think tank-hálózata, és mit vásárolt vele a kormány? 03:00 – Végigvesszük a legfontosabb szervezeteket (MCC, Batthyány Lajos Alapítvány, Danube Institute, Alapjogokért Központ), és azt, hogy milyen szerepet töltöttek be a rendszerben. 07:30 – Így lett Magyarország a nemzetközi populista jobboldal találkozóhelye. 09:30 – A közpénz útja az alapítványokon keresztül vezet a think tankekhez. 22:20 – Mihez kezd a Tisza-kormány az MCC-vel és a Batthyány Lajos Alapítvánnyal? (Adásunk felvétele után jött a hír, hogy július 31-ével Ruff Bálint Miniszterelnökséget végző miniszter megszünteti az MCC alapítványát – a szerk.) 28:50 – Elmeséljük, milyen akadályokba ütközött az Átlátszó, amikor megpróbálta feltárni a think tank-hálózatok finanszírozását. 34:10 – Mit ért el valójában a Fidesz a több százmilliárdos szerződésekkel? 42:50 – Az MCC és a BLA kiemelt politikai szerepéről. 55:42 – Orbán Viktor sajátos mentőakcióba kezdett a választási vereség után. 58:52 – Miért tűnik úgy, hogy a Fidesz maga mondott le a think tank-hálózat jelentős részéről? 1:00:57 – Csontvázak a szekrényből: ez maradhat a Fidesz médiájából és nemzetközi kapcsolatrendszeréből. 1:05:22 – Hogyan értelmezik a nemzetközi konzervatívok a Fidesz választási vereségét? A podcast az Európai Unió társfinanszírozásával készült. Tartalmáért kizárólag az Átlátszó felel, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.