Litera Podcast

Spiró György 2026. április 4-én ünnepli 80. születésnapját. Utópia című novelláját ebből az alkalomból Szikszai Rémusz olvassa fel. 

Tíz éve halt meg Kertész Imre, a magyar irodalom egyik legjelentősebb szerzője, első irodalmi Nobel-díjasunk. Irodalmár vendégeinkkel ennek apropójából az életmű ellentmondásos rétegeit igyekeztünk átvilágítani, hogy megértsük, hogyan olvasunk és miként olvashatunk egyáltalán Kertészt alaposan megváltozott világunkban.

120 évvel ezelőtt ezen a napon, 1906. március 30-án született Gelléri Andor Endre, a magyar novellairodalom kiemelkedő alakja. Gelléri világa egyszerre színes és realista, nem hallgatja el a kitaszítottak, a társadalom peremén élők szenvedéseit, írásait mégis átjárja egyfajta derű. Rá emlékezünk ma a Literán Szikszai Rémusz felolvasásával. Elhangzik a Barna sör című novella.

Ferencz Győző 2019-től a Literán publikálta esszéit, amelyekből Út Tipperarybe címmel 2025-ben jelent meg kötet a Gondolat Kiadó gondozásában. A Merülés sorozat legújabb adásában Szekeres Dóra és Nagy Gabriella kérdezte a szerzőt.

David Szalay Flesh című regénye volt kritikai podcastunk 43 adásának témája – választásunk apropója, hogy a magyar származású szerző idén elnyerte a Booker-díjat, a kortárs angolszász irodalom egyik legnagyobb elismerését. A podcastban Bodor Emese, Fehér Renátó és Szekeres Dóra beszélgettek a könyvről.A regény magyar nyelven még nem olvasható – Barabás András fordítása Test címmel a könyvhétre fog megjelenni, amikor a szerző maga is Magyarországra érkezik, ő fogja megnyitni az eseménysorozatot.A beszélgetés elején a könyvet övező hype-ról és szokatlan társadalmi diskurzusól esett szó, valamint arról, miért mondhatta azt a szerző a Bookert átvevő beszédében, hogy kifejezetten nagy kockázatot vállalt ennek a regénynek a megírásával.aAnnak ellenére, hogy a könyv tehát még csak angolul elérhető, mégis arra biztatjuk a Litera olvasóit, hogy ne féljenek elolvasni, márcsak azért is, mert a Flesh nyelve kifejezetten egyszerű, mondhatni végtelenül lecsupaszított. Ennek szándékoltságáról, idegesítő vagy épp szórakoztató voltáról vitatkoztunk, Fehér Renátó pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a regény egyszerű nyelvezete hányféle társadalompolitikai és gender kérdést is felvet, és hogy ezeket a kérdéseket kifejezetten innovatív módon tárja az olvasó elé David Szalay.A regény nyelvének tárgyalása kapcsán jutottunk el a könyv központi elemeként tárgyalható szexualitás és szexuális erőszak témájához. Bodor Emese szerint a könyv egyik nagy erénye, hogy milyen érzékenyen változik a nyelvi megformáltság annak mentén, hogy éppen mi történik a főhőssel, mennyire kerül érzelmileg megterhelő helyzetbe, vagy éppen jut el a teljes disszociációhoz. Szekeres Dóra kiemelte, hogy a főhős egyszerű nyelvhasználata mellett a könyvben a szereplők között létrejövő párbeszédek bemutatnak egy társadalmi státusztól és iskolázottságtól független jelenséget is, amelyben a kiüresedett mondatoknak és elhallgatásoknak jut erős szerep.Arról, hogy mennyire sikerül a Fleshnek megugrania, hogy válaszokat adjon azokra az általa felmutatott társadalmi kérdésekre, sztereotípiákkal kapcsolatos ellentmondásokra, nagyjából ugyanúgy gondolkodtunk a beszélgetésben. Fehér Renátó szerint például a bevándorlással, és a kelet-európai munkavállalókkal kapcsolatos előítéletekkel kapcsolatos válaszok árnyékban maradnak a könyvben, Szalay csak felvillantja ezeket a problémákat, de nem dolgozza ki kellően és szándékszerűen kidolgozva, noha éppen egy ilyen könyv tehetné ezt meg, főleg, hogy magyar olvasóként is ritkán találkozunk azzal, hogy egy idegen szemével tekinthetünk rá a magyar viszonyokra, kisvárosokra, valóságra.A beszélgetés második felében arról a kifejezett írói szándékról beszélgettünk – amelyet a szerző több interjúban is kijelentett –, miszerint a könyv arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, milyen egy férfi testben élni. Fehér Renátó egyrészt nem biztos abban, hogy a szerző nyilatkozatai ellenére, valóban azt állítaná a regény, hogy belőle kiolvasható egy általános férfitapasztalat, hiszen valójában nem beszélhetünk ilyenről, férfiként – és nőként is – megannyi szerepet, tapasztalatot és viszonyulást működtetünk még egyetlen napon belül is.

A Litera Merülés podcastjának 19. epizódjában Kornis Mihállyal tavaly megjelent regényéről, a Minden emberről pályatársa, Ferencz Győző beszélget.

Nagy Pál író, teoretikus, a párizsi Magyar Műhely egyik alapító szerkesztője az '56 utáni emigráció irodalmi életének legendás alakja. Mit jelentett ez a lap anno, és mi volt szerintük az igazi avantgárd? Vendégünkkel, Kukorelly Endrével ennek igyekeztünk utánajárni.

Nemes Z. Márió non-hagyományos kötetbemutatója idén januárban zenei performansszal kísért felolvasás volt a Borsos Lőrinc művészpáros Az elvágott féreg megbocsát az ekének című kiállításának parazita-eseményeként. Az ott készült felvételt hallhatják.

Bodor Ádám 2026. február 22-én ünnepli 90. születésnapját. Tiszteletére a Litera 9 napon át Bodor-novellákat közölt a szerkesztők és három szerző, Csutak Gabi, Dragomán György és Tóth Krisztina ajánlásával. A sort Szikszai Rémusz felolvasása zárja.  Ezzel kívánunk a 90 éves Bodor Ádámnak boldog születésnapot!

Ha már úgy alakult, hogy a Litera két kedvenc mai magyar rendezője is új filmmel jelentkezett, nem tudtunk ellenállni a csábításnak, hogy kitárgyaljuk az Árva és a Csendes barát erényeit, hibáit, esetleges közös pontjait, szemléletét, emberi és növényi szereplőit, ország-, világ- és nőszemléletét. [A podcastban szereplő téves állítás ellenében az Árva látványtervezője Ágh Márton volt. Láng Imola a Csendes barát látványvilágát tervezte.]

Zenetörténész vendégünktől friss esszékötete apropóján végre mindent megkérdezhettünk, amit tudni akartunk a komoly (vagy klasszikus? vagy művészi?) zene mai esélyeiről, Ligeti György és a filmzene, Arvo Pärt és a berlini fal, vagy globalizált kultúra és európai művészet különös viszonyáról – és még ennél is többről.

Apját Vetrónak hívták, évekig Rózner volt a neve, mi Bereményiként ismertük meg. Ma lett 80 éves.Sok műfajban alkotott maradandót, írt verseket, dalokat, prózát és forgatókönyvet, rendezett filmet és színdarabot. Bereményi a mi huszadik századunk, a városunk és az ország, ahol élünk. Ezzel a portrébeszélgetéssel  köszöntjük, amelyben az irodalomba történt megérkezésének kalandos történetéről, Ajtony Árpád és Bódy Gábor ösztönző szerepéről, a Magvető kiadó hatalmi viszonyairól, a korabeli Magyarország szűk levegőjéről, az alkalmazkodás és a szuverenitás megőrzésének vékony mezsgyéjéről, egyetemi éveinek sajátos viszontagságairól, a vidéki világban szert tett jártasságáról, a történelem iránti vonzódásáról, filmes karrierjének állomásairól, a Cseh Tamással létrejött munkakapcsolatáról, és aktuális alkotói helyzetéről, a Cseh Andrással beindult közös dalszerzés örömeiről beszélt.A felvétel közben A svéd király című első novelláskötetéből, a Legendárium című többrétegű, a történelmi időket egymásra montázsoló, rendhagyó művéből és a széleskörű sikert aratott Magyar Copperfiled című regényéből hallhatnak részleteket. Illetve legelső filmes-dramaturgiai munkájából, a Veri az ördög a feleségétből, első rendezéséből, A tanítványokból és az önéletrajzi elemkben bővelkedő Eldorádóból „hangzanak el jelenetek”. És természetesen dalok is megszólalnak.Bereményi Géza tehát életútinterjút adott a Literának. Köszönjük neki; Isten éltesse sokáig.

Ilyen volt 2025 a Litera szerkesztői szemével. Évértékelő podcastunk az év legjobb olvasmány- és kulturális élményeiről és a portál szerintünk legizgalmasabb közléseiről. A mikrofonnál: Greff András, Jánossy Lajos, Nagy Gabriella és Szekeres Dóra.

Vida Kamilla költő, nemzedékének egyik legkülönlegesebb alkotója. 2021-ben debütált Konstruktív bizalmatlansági indítvány című verseskötetével, és ugyanebben az évben lett a Partizán szerkesztője is. A Késelés villával alapítójaként és számos problémafelvető beszélgetés szervezőjeként aktív szerepet vállal a kortárs irodalom fiatal nemzedékeinek önmeghatározásában. A Meghívás fennáll podcastsorozatunk 22. epizódjában Szekeres Dóra és Nagy Gabriella beszélgetett vele.

Az őszi-téli időszak talán legizgalmasabb hazai kiállítása a „különutas” angol képzőművész és költő, William Blake munkásságát mutatja be a Szépművészeti Múzeumban. Művészettörténész vendégünkkel Blake képzőművészeti értékéről, aktualitásáról, Kondor Béláról, valamint a fantasyról beszélgettünk.

Egy német nő a 2000-es évek Kelet-Magyarországán újranyit egy régi mozit: erről és ezen keresztül még oly sok minden másról szól Esther Kinsky különleges regénye. De regény ez egyáltalán? Ki és hogyan és miért beszél itt? A Litera Ahogy tetszik című kritikai podcastjában Greff András, Jánossy Lajos és Szekeres Dóra beszélgetett a könyvről. 

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Turi Tímea Felelős, Töredék és A széteső Európában című verseit olvasta fel.

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Bognár Péter 2025-ben megjelent, Elmész, visszajössz, sose halsz meg című regényéből olvasott fel részletet.

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Péntek Orsolya 2025-ben megjelent, Itt is istenek vannak című kötetéből olvasott fel.

A Litera Klub legutóbbi klubestjén a Három Hollóban a hét íróinak legújabb műveit hallhattuk, a szerzők előadásában. Csutak Gabi Felejtés munkacímen készülő, új regényéből olvasott fel részletet.