Lételem - A WWF Magyarország zöld podcastja

A tiszavirágot feltehetően senkinek nem kell bemutatni, de tudtad, hogy dunavirág is létezik? Ráadásul épp most, ennek az epizódnak a publikálásakor kezdődik a rajzásuk a Dunán és néhány mellékfolyóján, aminek ha egyszer valaki a részese lesz, sosem felejti el a látványt. De mi is az a dunavirág, miben más, mint a tiszavirág, és miért fontos, hogy megőrizzük a fennmaradását? Erről beszélgetett a Lételem negyedik évadának első, extra epizódjában Csepelyi Adrienn moderátor, a WMN magazin újságírója dr. Samu Andrea környezetkutatóval, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével és dr. Kriska Györggyel, aki az ELTE Biológiai Intézetének habilitált docense, az MTA doktora és az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos tanácsadója. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy mivel a tiszavirággal ellentétben a dunavirág sötétedés után szaporodik – szintén az év egy adott időszakában –, a közvilágítás és a hidak mesterséges fényei eltérítik őket, ezért százezrével pusztulnak el a fénycsapdákban. Fennmaradásuk azonban rendkívül fontos lenne, ezért ma már a szakértők extra fényekkel és mentőakciók keretében segítik túlélésüket. De hogyan is zajlik ez, és mi köze a fajnak a Duna és az emberek kapcsolatának erősítéséhez? Ha még többet szeretnél megtudni arról, hogy milyen hatással van a rovarokra a polarizált fény, akkor ide kattintva megnézheted dr. Kriska Györgyék díjnyertes filmjét, a Poláros világot.

A tavalyi óriási aszály, idén pedig a januári csapadékbőség, illetve a növekvő ipari vízigények miatt egyre nagyobb figyelem övezi vizeink állapotát. Amiről azonban a tavak, folyók mellett nem igazán beszélünk, az az, hogy milyen helyzetben vannak a felszín alatti vizeink. Nem csoda, hiszen ami nincs a szemünk előtt, arról könnyű megfeledkezni – pedig ezeknek a vizeknek is rendkívül fontos szerepe van a természetes egyensúly fenntartásában, és olyan ökoszisztémák függnek tőlük, mint például a Velencei-tó vagy a Fertő. A Lételem új epizódjában Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója beszélget Mádlné Dr. Szőnyi Judittal, az ELTE habilitált egyetemi docensével és az MTA doktorával, valamint Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével arról, hogy mik is azok a felszín alatti vizek, miért kritikusan fontos a mennyiségük és állapotuk, milyen veszélyek fenyegetik őket, és hogyan lehetne minél inkább óvni ezeket a rendszereket.

Az éghajlatváltozás minden életközösségre hatással van, és ez alól az erdők sem kivételek. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események megviselik hazánk erdeit is, legyen szó akár extrém hőségről és tűzesetekről, jégtörésről vagy széldöntésekről. De vajon létezik klímaváltozásnak ellenálló erdő? Szükséges egyáltalán átalakítani erdeinket például új fafajok telepítésével ahhoz, hogy jobban viseljék a klímaváltozás negatív következményeit, vagy inkább az őshonos fajok visszahozása és a természetközeli erdőkezelés jelentene megoldást? A Lételem új epizódjában erről beszélget Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója dr. Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjével és Bajor Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület budapesti helyi csoportjának elnökével. A beszélgetés során kiderül többek között, hogy természetvédelmi szempontból mi a probléma a magyar erdőkkel, vannak-e még idős erdeink, vagy épp milyen veszélyeket rejt magában az, ha idegenhonos fajokkal próbáljuk meg ellenállóbbá tenni erdeinket ahelyett, hogy visszanyúlnánk a gyökerekhez. A témáról a WWF Magyarország blogjában Szép új erdeink címmel bejegyzés is készült, ami ide kattintva olvasható.

Te tudod, hogy mekkora Budapest teljes zöldterülete? És azt, hogy hogyan áll a főváros természetvédelmi területekkel? Vajon miért nem lehet mindenhova fát ültetni, de miért kellene mégis több zöldfelület? És hogy jön a képbe a Duna? A Lételem új epizódjában Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója beszélget Budapest zöldítésének lehetőségeiről és akadályairól, illetve a városi természetes élőhelyek fontosságáról Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével és Samu Andreával, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével. A beszélgetőpartnerek többek között olyan témákat boncolgatnak, hogy hogyan tud hozzájárulni a város zöldítése a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, milyen jó példákat találunk Európa-szerte zöldülő városokra, de az is szóba kerül, hogy hogyan lehet javítani a fővárosiak Dunával való kapcsolatát, kibetonozás helyett miért fontos a patakok természetesebbé alakítása, milyen természeti kincsei vannak Budapestnek, és mi a jelentősége a természetvédelmi területeknek a városon belül.

Vajon mennyire alkalmas egy ünnep – pláne a karácsony – arra, hogy elinduljunk a fenntarthatóság útján? Hiszen az évek, évtizedek alatt épp az rögzült bennünk, hogy karácsony környékén számos téren növeljük fogyasztásunkat: ajándékokat veszünk, azokat becsomagoljuk, karácsonyfát vagy műfenyőt szerzünk be, azt feldíszítjük és a lakást is dekoráljuk, és persze a szokásosnál jóval több ételt készítünk el. Pedig az ünnepről és a közös időtöltésről akkor se kell lemondani, ha szokásainkat kicsit átalakítjuk, lelassulunk, és kevésbé pazarló módon töltjük a karácsonyunkat. A WWF Lételem idei utolsó epizódjában Mihálovits András beszélget Andacs Noémivel, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársával és Patkó Dórával, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértőjével arról, hogy hogyan alakíthatjuk át szemléletünket az ünnepekkel kapcsolatban, mikor célszerű elkezdeni készülni egy fenntarthatóbb karácsonyra, mik azok a területek, amiken érdemes és akár könnyen is lehet változtatni, és hogyan lehet csavarni az ajándékozási szokásainkon, hogy az örömet is okozzon, de fenntartható is legyen. Ha kedvet kaptál a fenntarthatóbb életmódhoz, akkor nem csak karácsonykor, hanem egész évben követheted ökológiai lábnyomodat, a pazarlás ellen pedig fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokban vehetsz részt a WWF Léptem applikáció segítségével. A Tudatos Vásárlók Egyesületének applikációjával pedig ökocímkés termékek között válogathatsz, legyen szó csomagolópapírokról vagy csokoládéról.

Messzire visz az a kérdés, hogy mi számít igazán fenntartható közlekedésnek, ha A-ból B-be nem csak gyalog, tömegközlekedéssel vagy biciklivel tudunk, akarunk menni. Erre sokak szemében jó alternatíva lehet az elektromos autó, míg a szkeptikusok a szennyező akkumulátorgyártástól a töltéshez használt áram forrásán át az autó súlyából eredő fokozott gumikopásig számos tényezőt felhoznak ellene. De mi az igazság? Az biztos, hogy az elektromos autózás se csak fekete vagy fehér, számos tényezőn múlik, hogy mekkora az ökológiai lábnyoma. A Lételem újabb epizódjában Szilágyi Artúrral, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjével és Biró Balázzsal, a Villanyautósok.hu egyik szerzőjével beszélget Mihálovits András moderátor az elektromos autózás fenntarthatósági kérdéseiről. A beszélgetés során szóba kerül, hogy valóban nem mindegy, honnan származik a töltéshez használt áram, hogy könnyen lehet, hogy mégse kopnak úgy a gumiabroncsok, mint ahogy azt sokan gondolják, de a beszélgetőpartnerek kitérnek az akkumulátorgyártásra és az újrafelhasználási lehetőségekre is, arra, hogy milyen ütemben fejlődik – és ezáltal válhat még fenntarthatóbbá – ez a technológia, de az is felmerül, hogy az energiaválság közepette a hagyományos üzemanyaggal vagy az árammal működő autó éri-e meg jobban anyagilag. Az epizódban említett Electricity Maps weboldala ide kattintva érhető el. A WWF semmilyen ellenszolgáltatásban nem részesült az adásban megemlített márkáktól, az epizód nem promóciós céllal készült. Az elhangzottak nem feltétlenül tükrözik a WWF Magyarország álláspontját.

Két év eltelte után 2022. októberében ismét megjelent a WWF Élő Bolygó Jelentés, amely bolygónk aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be tudományos alapokon nyugvó adatokra támaszkodva. A jelentés az 1970-es évek óta évente átlagosan 2% csökkenést mutatott ki a különböző gerinces fajok populációiban – a trend pedig ezúttal is hasonló. Földünk élővilágának folyamatos zsugorodását látva ezúttal is felmerül a kérdés: hogyan tovább? Mi lesz, ha így folytatjuk? Hogyan lehetne másképp csinálni? Az október 13-án nyilvánosságra került adatok apropóján ismét megrendeztük WWF Corner eseményünket, melynek keretében Czinkóczi Sándor újságíró beszélgetett Litkai Gergely humoristával, Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával és Molnár Csabával, a MagNet közösségfejlesztési igazgatójával bolygónk állapotáról, arról, hogy mivel kell szembenéznünk a közeljövőben, és mit tehetünk annak érdekében, hogy ne következzen be a legrosszabb forgatókönyv. A beszélgetésről hangfelvétel készült, ami a Lételem extra epizódjaként hallgatható vissza. Az Élő Bolygó Jelentés ide kattintva érhető el.

A legtöbben megdöbbenve halljuk az olyan híreket, amikor távoli országokban hatalmas mennyiségben foglalja le a rendőrség védett cápafajok uszonyait vagy elefántagyarakat. Az ilyen jellegű illegális kereskedelem valóban hatalmas és kihívást jelentő problémának számít világszerte, azonban a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények ennél még szerteágazóbbak, sőt, Magyarországot is érintik. Legyen szó tobzoskáról, orrszarvúról, kaktuszokról vagy akár a hazánkban is megtalálható hóvirágról, ezeknek a bűncselekmények a felderítése sokszor igen nehézkes, többek között ezért is fontos, hogy a hangsúly a megelőzésen legyen. A Lételem újabb epizódjában a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekről beszélget Dobos Emese dr. Balogh Annamáriával, a TRAFFIC munkatársával és a WWF Magyarországgal közös LIFE SWiPE projekt vezetőjével. Az epizódban szó esik többek között a hazánkban is előforduló természet elleni bűncselekményekről, néhány közelmúltbeli, nagy port kavart esetről, de arról is, hogy jellemzően milyen fajokat érintenek ezek a tettek, és mi motiválja az elkövetőket és a vásárlókat. Felmerül az 1973-as nemzetközi washingtoni egyezmény is, amelyet azért hoztak létre, hogy a vadon élő növények és állatok egyedeivel folytatott nemzetközi kereskedelem ne veszélyeztesse fennmaradásukat, és az is, hogy hogyan tudják elkerülni, megakadályozni ezeket a bűncselekményeket az állampolgárok. Az epizódban elhangzott a CITES – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről, amelynek a weboldala ide kattintva érhető el. Tudj meg többet a LIFE SWiPE projektről ide kattintva, a TRAFFIC munkájáról pedig itt olvashatsz bővebben. A „Természet elleni bűncselekmények – Nemzeti jelentés Magyarországról” című kiadvány ide kattintva érhető el.

Közelít a tél, beindult a fűtési szezon - az energiaválság, ezzel együtt pedig a rezsicsökkentés mérséklése váratlan fordulatként csapott le a lakosságra. Az energiaszegény háztartásoknak eddig is gondot okozott a hideg időjárás beköszönte, a mostani helyzetet pedig már mindenki a saját bőrén érzi. A lakosok a gáz mellett elkezdtek alternatív fűtési megoldásokon gondolkodni – ki tűzifából vásárolt be, ki hűtő-fűtő klímát szereltetett be, és a napelem felé is sokan kacsingattak, mások belefogtak házuk szigetelésbe. De mi is a jó megoldás, ha környezetkímélő – vagyis fenntartható és saját utcánk, településünk levegőjét nem szennyező – és pénztárcabarát módon szeretnénk mostantól biztosítani otthonunk melegét? A Lételemben ezt a témát járta körbe Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője és Plachi Attila, Kóspallag polgármestere Mihálovits András moderátor közreműködésével. Az epizódban szó esik többek között arról, hogy hogyan érinti az energiaválság Kóspallag önkormányzatát és lakosait, milyen súlyosan környezetszennyező fűtési módokhoz folyamodnak olykor az emberek, hogyan kell helyesen begyújtani, ha fával fűtünk, mik számítanak a legjobb megoldásnak, és miért kritikusan fontos, hogy otthonunk megfelelően legyen szigetelve. De az is szóba kerül ezen kívül, hogy miért szuper megoldás a közösségi összefogás, és hova fordulhatunk, ha nem tudjuk, hogy saját lakásunkat hogyan érdemes szigetelni és fűteni. Az epizódban elhangzó Fűtési Kisokos ide kattintva érhető el. A RENOPONT-ról bővebb információ ezen a linken található.

Három hónap telt el a Lételem második évadjának utolsó epizódja óta, környezetünkben és a természetvédelemben viszont jelentős dolgok történtek ez alatt az időszak alatt. A harmadik évad első epizódja ezért rendhagyó módon egy központi téma helyett három lényeges történést dolgoz fel. Az ember természetpusztítása és a klímaváltozás ütemének felgyorsítása hazánkban és globálisan is óriási méreteket ölt, és ahogy a tájátalakítás mellett az éghajlatváltozás is negatívan hat a biológiai sokféleség csökkenésére, úgy a természetrombolás is fokozza a klíma melegedését, tehát a hatás oda-vissza működik. Többek között erről szól a WWF legfrissebb, októberben napvilágot látott Élő Bolygó Jelentése, ami kihangsúlyozza: kettős vészhelyzettel állunk szemben, hiszen a klímaváltozással és a biológiai sokféleség csökkenésével egyszerre, de egymástól nem függetlenül kell megküzdenünk. Erről és a hazai helyzetről beszélget Mihálovits András moderátor Fehér Zoltánnal, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetőjével. Ha pedig klímaváltozás, akkor nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy nyáron az évszázad aszálya sújtotta hazánkat. Ettől volt hangos a média is, hiszen ez a krízis a mezőgazdaságtól a turizmuson át az átlagemberekig mindenkit érintett. De mi lehet ennek a hosszú távú következménye, mi a megoldás, és miért, hogyan kell már most felkészülni a következő aszályos időszakokra? A témát Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője járja körül a moderátorral. Augusztus végén pedig az energiaválságra válaszul hatályba léptették a tűzifarendeletet, ami eltörölte a fakitermelés számos lényeges korlátozását, utat nyitva ezzel többek között a magas természetességű állami erdőkben történő tarvágásnak és a fakitermelésnek vegetációs időszakban – vagyis például a madarak költési idejében – is. A kormányrendelet tömegeket mozgatott meg, a WWF Magyarország és más zöld szervezetek által a miniszterelnöknek írt nyílt levélhez – amelyben a szervezetek a rendelet visszavonását kérték – több mint 112 000 ember és több mint 370 szervezet csatlakozott. Miért elhibázott ez a rendelet, élnek-e a könnyítéssel az erdőgazdálkodók, és mi várható a közeljövőben? Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője minderre és még számos kérdésre választ ad.

A tömegturizmus az elmúlt évtizedekben évről évre egyre nagyobb méreteket ölt, ami nem csupán a népszerű úti célok helyi lakosainak körében okozhat feszültséget, de sok esetben a természeti területekre is káros hatással van. Legyen szó szemetelésről, az állatok zavarásáról vagy akár arról, hogy a turisták akár védett növényeket is letaposhatnak. Persze a szép tájakra mindenki kíváncsi, és túrázni, kirándulni vagy folyókban, tavakban fürdeni is sokan szeretnek, így érdemes olyan megoldásokat találni, amivel az emberektől se vesszük el a természettel való kapcsolódás élményét, és erdeink, folyóink, tavaink se kerülnek veszélybe. A WWF Lételem évadzáró epizódjában Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője és Ribiánszky Gergely erdőmérnök, turisztikai szakértő, az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ projektvezetője beszélget Dobos Emese moderátorral arról, hogy milyen lehetőségek vannak a fenntartható turizmus terén, milyen szabályozásokat kellene bevezetni a természet megóvása érdekében, mik a nemzetközi és hazai jó példák, de az is szóba kerül, hogy turistaként mit tehetünk azért, hogy a lábnyomunkon kívül ne hagyjunk más nyomot a természetben.

Bár már korábban is aggodalommal telve, de csak távolról figyeltük, ahogy messzi országokban lángolnak az erdők – többek között Ausztráliában, Szibériában, Brazíliában vagy Görögországban. Nemrég azonban ez nálunk is megtörtént, amikor július elején leégett a Bükk-fennsík egyik erdeje. És bár hazánkban még nem olyan gyakoriak az erdőtüzek, ez az eset nem példa nélküli, és a klímaváltozás hatásai miatt a jövőben is várható, hogy hasonló események történnek a közvetlen környezetünkben. Általában ilyenkor arról zajlik a diskurzus, hogy mi okozhatta a tüzet, arról azonban kevesebb szó esik, hogy a természeti csapások milyen erdőket sújtanak. Milyen állapotban vannak, milyenné tettük az erdőket, amelyeknek szembe kell nézniük e szokatlanul intenzív bolygatási eseményekkel? A Lételem legújabb epizódjában Mihálovits András beszélget dr. Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjével és Bódis Pállal, a civil szervezet Erdő programjának szakértőjével többek között arról, hogy hogyan is bánunk ma az erdeinkkel – egyáltalán milyenek, mennyire átalakítottak ma a magyarországi erdők –, ez hogyan gyengíti az ökoszisztémákat és teszi ki az erdőket még jobban az extrém időjárási eseményeknek. Szó esik arról is, hogy miért nem mindegy, hogy hova telepítünk erdőt, és miért kell annak is alaposan utánajárni, hogy hova milyen fafajok valók. De a szakértők arra is kitérnek, hogy az erdőgazdálkodásban milyen szemléletváltás szükséges ahhoz, hogy természetes erdeink fennmaradjanak – hiszen nem kevesebbet biztosítanak, mint az életet magát.

Repohár, szelektív hulladékgyűjtés, hasznos vagy legalább újrahasznosítható ajándéktárgyak, esetleg a repiajándékok szándékos kiiktatása – milyen ma egy fenntartható rendezvény, és hol tart Magyarország például a brit vagy a holland fesztiválokhoz képest? Ma, amikor a fenntarthatóság egy kikerülhetetlen téma, a rendezvényszervezők egy része is próbál egyre többet megtenni azért, hogy egy esemény minél zöldebb legyen – pláne, hogy a közeljövőben várhatóan egyre több olyan fiatal lesz, akinél például egy fesztivál kiválasztásánál döntő érvnek számít a fenntarthatóság mértéke. Tehát egyúttal versenyképességi kérdés is lesz az, hogy ki milyen intézkedéseket tesz ezen a téren. De hol kezdődik az igazi zöldülés, és mi a helyzet a greenwashinggal? A Lételem legújabb epizódjában Dominus Ákos, a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere és Ruisz György, a HighVibes társtulajdonosa beszélget Klacsán Csabával, a WWF Magyarország adományszervezési, marketing és kommunikációs vezetőjével arról, hogy mennyire zöldek a rendezvények Európában és hazánkban, mekkora a fogyasztói nyomás – pontosabban: mennyire „büntet” a Z-generáció –, hol jön be egy rendezvényszervező szemléletformáló szerepe, de arról is szó esik, hogy többe kerül-e a zöldülés, mint egy hagyományos rendezvény megszervezése.

Neked mi jut eszedbe a Dunakanyarról? A békés, hangulatos települések? Piknik a Duna partján? Esetleg a jó kis kirándulások? A Dunakanyar természeti szempontból hazánk egyik legkülönlegesebb része, sőt, a régióban is nehéz találni hasonlót: a Duna teljes folyásán összesen három helyen tör át hegységet – az ausztriai Wachauban, a hazai Dunakanyarban, valamint a romániai Kazán-szorosnál –, és mindhárom rész vonzó turistacélpont, hiszen látványos természeti értékekben gazdag. Nem véletlen tehát, hogy a turizmus jelentős része ide irányul, sőt az sem, hogy egyre többen költöznének ide a nagyvárosokból. Az idilli környezetet és a természeti kincseket azonban mint ahogy mindenhol, itt is számos tényező fenyegeti, bár szerencsére a Dunakanyarban még nem tettünk tönkre mindent. A Lételem legújabb epizódjában Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője és Batki László, a Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület elnöke beszélget a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője, Dedák Dalma vezetésével arról, hogy milyen nehézségekkel állnak szemben a természetvédelmi szervezetek és a helyiek, ha a Dunakanyarról van szó, milyen ügyeket sikerült megnyerni, miért fontos a helyi lakosok bevonódása, de az is szóba kerül, hogy mi lenne a megoldás arra, hogy a turisták, a helyiek és a természet is jól járjon.

Fenntartható étkezés – mit is jelent ez? Azt, hogy kevesebb húst eszünk, vagy helyi, szezonális ételeket fogyasztunk, csomagolásmentes boltban vásárolunk, esetleg tudatosan használjuk fel a megmaradt ételt? Valójában mindezt lefedi és még annál is többet. Mielőtt azonban elárasztana a kétségbeesés, hogy ez így túl sok egyszerre, hallgasd meg a Lételem új podcast epizódját a témában! Az epizódban Dobos Emese újságíró és kutató beszélget Kiss-Szabó Eszterrel, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetőjével és Kocsis Dórával, a Zero Waste Konyha című könyv és a Talpalatnyi történetek szerzőjével arról, hogy mi is az, amit egy egyén megtehet, ha fenntarthatóan szeretne étkezni. Egy biztos, a szakértők abban egyetértenek: nem kell megszakadni és a tökéletesre törekedni, elég, ha valaki az akkor éppen tőle telhető jó gyakorlatokat vezeti be az életébe. A beszélgetésben szó esik többek között arról, hogy vajon a vegán húshelyettesítők vagy a háztáji húsok fogyasztása a jobb ebből a szempontból, hogy mennyire számít „női ügynek” a fenntartható étkezés, mi segíthetne abban, hogy kevesebb élelmiszer kerüljön a szemétbe, vagy miért számít az, hogy hogyan, milyen körülmények között fogyasztjuk el a tányérunkra kerülő ételt. Ha pedig szeretnél elindulni a fenntarthatóbb étkezés felé vezető úton, de nem tudod, hol kezdd, töltsd le a WWF Magyarország Léptem applikációját, hogy egy egyéni ökolábnyom-felmérést követően hasznos tippek és izgalmas kihívások vezessenek téged az utadon!

Neked mi jut eszedbe, ha azt hallod, vizesélőhely? Nagy, nyílt vizű tavak? Esetleg sebes folyók? Egyáltalán milyen egy jó vizesélőhely és milyen haszna származhat belőle egy kistelepülésnek és az ott élő embereknek? A klímaváltozás kapcsán egyre többet hallani a vízhiányról és a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadékról is – ha ezt a csapadékot elvezetjük a településről, akkor pont attól a víztől „szabadulunk meg”, ami az aszályos időszakban mindennél jobban jönne. Erre ma már a természetes vízvisszatartás egy fenntartható és természetbarát megoldás, aminek a segítségével a kistelepülések felvehetik a harcot a klímaváltozás hatásai ellen, ráadásul értékes élőhelyek is létrejönnek általa. Nem mindegy azonban, hogy egy így létrehozott vizesélőhelyet hogyan kezelünk – hagyjuk benne elszaporodni az algákat, vagy inkább a hínár éljen benne? Telepítsünk bele halat vagy ne? Mit ültessünk a partjára? Erről beszélget a WWF Magyarország zöld podcastja, a Lételem második évadjának ötödik epizódjában Farkas Mátyás, a civil szervezet éghajlatvédelmi szakértője és dr. Tatár Sándor, a Tavirózsa Egyesület alelnöke. Az infografikák és kiadványok, amelyekről az epizódban szó esett, a következő oldalakon találhatók: Kiszáradó Magyarország – kattints ide! Települési csapadékvíz-tározás természetesen – kattints ide! Hogyan tartsuk meg a vizet otthonunkban? – kattints ide!

Tudtad, hogy csupán négy ország van a világon, ahol nincs önálló környezetvédelmi minisztérium vagy azzal egyenértékű ügynökség, és abból az egyik Magyarország? Sőt, hogy az EU-ban ezzel a gyakorlattal egyedül vagyunk? A választások után, a kormányalakítást megelőzően a zöld civilek felhívták a figyelmet arra, hogy hazánkban is önálló környezetvédelmi minisztériumra lenne szükség, a miniszterelnöknek küldött nyílt levélhez pedig 180 civil szervezet csatlakozott. Sőt, a WWF Magyarország friss felméréséből kiderül, hogy kortól, nemtől és lakóhelytől függetlenül a lakosság többsége is ezt várja a mindenkori kormánytól. De miért is van létjogosultsága, sőt, rendkívül fontos szerepe annak, hogy önálló minisztérium foglalkozzon ezzel a területtel, és hogyan kapcsolódnak a természetvédelmi szervezetek a környezetpolitikához? Ezt a témát járja körbe a WWF Magyarország podcastja, a Lételem második évadjának negyedik epizódjában Sipos Katalin, az alapítvány igazgatója, Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke és Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója. Az epizódban a történeti áttekintés, a régi és újonnan felmerülő problémák és megoldási lehetőségek mellett többek között szó esik arról is, hogy miért nem elegendő, ha kizárólag egyes fajok védelmére vagy csupán a védett területek megóvására koncentrálunk, és miért van szükség arra, hogy teljes ágazatokat tegyünk környezet- és természetbaráttá. Egy dolog mindenesetre biztos: egyre több olyan kihívás éri el Magyarországot is, amire csak egy erős környezetpolitika tud választ adni.

A természet- és környezetvédelem nagyobb hangsúlyt kap az emberek életében, mint valaha: ma már egyre többen vannak azok is, akik úgy döntenek, hogy a középiskola befejezése után természetvédelmi területen tanulnak tovább, mert azt szeretnék, hogy környezetük megóvása vagy akár a klímavédelem a hivatásukká váljon. Milyen lehetőségei vannak azoknak a diákoknak, akik ezen a területen szeretnének elhelyezkedni – egyáltalán hogyan érdemes elindulni, és hol, milyen pozíciókban lehet elhelyezkedni a későbbiekben, ha valaki például természetvédelmi mérnöknek tanul? A WWF Magyarország podcastja, a Lételem második évadjának harmadik epizódjában Gigler Dórával, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértőjével és dr. Malatinszky Ákossal, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetvédelmi mérnöki alapképzésének vezetőjével beszélget Dobos Emese újságíró arról, hogy mi motiválhat valakit arra, hogy ezt a pályát válassza, miért fontos már egészen fiatal korban az oktatási rendszeren kívüli környezeti nevelés – érdekesség például, hogy egy kutatás szerint minél kevésbé köteleződik el valaki fiatalon a természet iránt, felnőttként annál kevesebb időt fog tölteni ott –, de arról is, hogy mire kell odafigyelnie annak, aki komolyan fontolgatja, hogy a természetvédelem területén tanuljon tovább. Dóra és Ákos személyes történetein keresztül abba is bepillantást nyerhetünk, hogy mennyit ér egy jó tanár, miért fontosak a – sokszor szó szerint – kézzel fogható élmények a tanulás során, mi a különbség a magyar és a külföldi egyetemi oktatás között, vagy hogy hogyan kerülnek korábban jogvédőként, orvosként vagy jegyzőként dolgozó felnőttek az iskolapadba a fiatal diákok közé. Bővebb információ a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem természetvédelmi mérnöki képzéséről a vadgazdalkodas.uni-mate.hu honlap Felvételi pontjában és a Facebookon a Természetvédelmi mérnökként a MATE Szent István Campusán oldalon.

Hogyan függ össze a szegénység és a fenntarthatóság, illetve a környezetvédelem? Mit nevezünk energiaszegénységnek, és megoldást nyújthat-e a rezsicsökkentés a nehéz sorsúak helyzetére? Miközben a lakosság egy része úgy igyekszik fenntarthatóan élni, hogy nem tekeri fel túlságosan a fűtést, kevesebb húst fogyaszt vagy szelektíven gyűjti a hulladékot, addig bár egy energiaszegény háztartás ökológiai lábnyoma a nélkülözések miatt alacsonyabb is lehet az átlagnál, de helyi szinten a rossz levegőminőséget okozó leharcolt dízelautók vagy a nedves, esetleg kezelt fával való fűtés környezeti problémaként jelen van. A Lételem második évadjának második epizódjában Feldmár Nóra, a lakhatási szegénységgel foglalkozó Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa és Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője beszélget ezekről a témákról. Az epizódban szó esik arról, hogy milyen problémákkal néznek szembe az alacsony jövedelmű emberek, ami a fenntarthatóságra való átállást nehezíti, hogyan lehetne ezt célzottan és hosszú távon kezelni, de arra is fény derül, hogy milyen állapotban van a magyar épületállomány, miért problémás a kistelepüléseken a mobilitás, miért különösen fontos a megfelelő szabályozás vagy éppen az, hogy mit tesz a Habitat for Humanity és a WWF Magyarország közös, LIFE Bio-Balance nevű projektjének keretein belül, melynek egy része a tűzifa-felhasználás hatékonyságának növelésével foglalkozik.

Mi motivál valakit arra, hogy környezet- és természetvédelmi aktivista legyen, és miért lényeges, hogy a fiatalok tájékozódjanak és hallassák a hangjukat ebben a manapság kritikusan fontos témában? A március 25-i globális klímasztrájkot és a március 26-i Föld óráját megelőzően a WWF Magyarország zöld podcastje, a Lételem az aktivizmus témájával indítja el második évadját. Az első epizódban Gigler Dóra, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértője beszélget Macskásy Évával, a Fridays for Future aktivistájával. Az epizódból megtudhatjuk, hogy Éva milyen utat járt be, míg az FFF aktivistája lett, mi inspirálta őt – eláruljuk, hogy sok más mellett egy személyes találkozó Jane Goodall-lal is nagy hatással volt rá –, és most ő hogyan inspirál másokat, immár egy szélesebb rálátással a témában. De beszélgetünk Greta Thunbergről is, vagy arról, hogy milyen volt a Fridays for Future hazai fogadtatása, hány ember kell egy klímatüntetés megszervezéséhez, illetve hogy hogyan tudja oldani a klímaszorongást, ha cselekvésbe és aktivizmusba fordítjuk a negatív érzéseket. Szó esik arról is, hogy miért fontos, hogy mindenki kivegye a részét a tettekből, és hogyan próbálják megszólítani a fiatalokat a zöld szervezetek, többek között a WWF Magyarország is.