Claim OwnershipDobszerda
Subscribed: 23Played: 786
Subscribe
Description
Váradi Júlia beszélget vendégeivel. Portréiban igyekszik megismerni az alkotót, az alkotásait, az életét és azt is, hogy érzi magát vendége a mostani „bőrében”. Klubrádió.
231 Episodes
Reverse
1988 október 29-én 500 résztvevő jelenlétében és támogatásával megalakult a Nyilvánosság Klub az akkori Közgazdasági Egyetemen. A jelenlévők között napi-és hetilapok, valamint az MTV és a Magyar Rádió újságíró munkatársai, de írók, társadalomkutatók, jogászok és mérnökök is voltak. A Nyilvánosság Klub lazán szerveződő vitafórum volt, a késő Kádár-korszak egyik fontos ellenzéki–reformértelmiségi kezdeményezése, amely jelentős szerepet játszott a rendszerváltást megelőző és követő politikai nyilvánosság kialakulásában. Az alapítók között ott volt Kis János, Bence György, Haraszti Miklós, Pető Iván, Lengyel László és nem utolsó sorban a később a Klub irányítójává váló, nemrég elhunyt Kenedi János. A napokban a Nyilvánosság Klub végleg megszűnt. Vásárhelyi Mária szociológussal most a Dobszerdában a Nyilvánosság Klub portréját igyekszünk megrajzolni.
Volt parlamenti képviselő, főpolgármester helyettes, az Antifasiszták szövetsége elnökségi tagja, a Nácizmus üldözöttei országos szervezetének elnöke, a Pro Cultura Urbis díj kitalálója, sok budapesti kulturális helyszín létrejöttének előmozdítója, a Városháza Kiadó vezetője, amely a Kisföldalatti, a Nagykörút, a budapesti művész mozik, a független színházak a magyarországi kortárs zene, és kortárs irodalom történetét feldolgozó könyvek, budapesti fotóalbumok megjelenítője. Egy híres, némileg hírhedt dinasztia egyik leszármazottja, Schiffer János volt a Dobszerda vendége.
Nemrég úgy döntött, eddig és ne tovább. Vagyis végleg befejezte a színházi pályáját, nem folytatja tovább rendezői és színi igazgatói munkáját. Pedig ez volt a sok más tevékenysége mellett a legfontosabb számára. A rendezés mellett színész, író, publicista, tanár, humorista, tévés műsorvezető, a kortárs magyar kulturális élet egyik markáns és sokoldalú alakja, gyakran szatirikus társadalomkritikus. A felsorolásból már bizonyára kitalálták, Verebes Istvánról van szó, aki az utóbbi időben csak ír, ír, ír, ahogy ő saját maga vallja., mert az a vesszőparipája, hogy elmondja és leírja, ami fájdalmat okoz számára a mai magyar közéletben. Verebes István volt a szilveszteri Dobszerda vendége.
Nem az a „kényelmes nézőbarát” típus – inkább az, aki szétszedi a klasszikusokat, újraértelmez, provokál, és nem kér bocsánatot érte. Már fiatalon feltűnt azzal, hogy radikálisan másként gondolkodik a színházról, a filmről, a világról és a művészetről. Amit a színházban, tőle kaphatunk, az rendkívül intellektuális, gyakran ironikus és kegyetlenül pontos. Legutóbb a Budaörsi Színházban rendezett Mindent anyámról című Almodovar film adaptációja. Zsótér Sándor volt a Dobszerda vendége Karácsony este.
Egyszerre felnőtt és gyerek, egyszerre idősödő regény- esszé és tárcaíró, miközben gyermeki nyíltsággal és kíváncsisággal, különböző korosztályú gyerekek lelkével tökéletesen azonosulni képes gyerekkönyvek szerzője. Darvasi László a Neandervölgyiek című három kötetes családi és történelmi nagyregényéért már a második nagy elismerést vehette át a napokban, de most nem csak ezért, hanem a legújabb Trapiti kötete okán is ő volt a Dobszerda vendége. Megkérdeztük tőle azt is, hogy mi a "trapitizás".
Olyanok a filmbeli képek és képsorok, mintha az operatőr személyesen tapasztalta volna meg az ötvenes évek második felének Magyarországát. Pedig csak fotókról, elbeszélésekből és saját alapos utánajárás alapján forgathatott, hiszen 1976-ban született. Az Oscar díjra jelölt Árva, Nemes Jeles László új filmje az '56-ot követő furcsa, szinte megmagyarázhatatlan átalakulás idején játszódik, amikor a levert forradalom utáni élet teljes szürkeségbe és némaságba burkolózva, titkokkal és gyalázattal telve ült rá az emberek mindennapjaira. A film operatőre, az Oscar díjas Erdély Mátyás volt a Dobszerda vendége.
Többet tett és tesz a magyar irodalomért, mint számos magyar kollégája, szakmai társa. Több, mint három évtizede él Magyarországon, s bár a német akcentusa nem sokat változott, a magyar irodalomról, a magyar nyelvről és főleg a budapesti értelmiségről többet tud sok hozzáértőnél. Nemcsak a németre fordított műveivel, vagy saját irodalmi folyóiratával, de a kávéházi kultúra újrateremtésével is elévülhetetlen érdemeket szerzett és szerez napjainkban is. Ő alapította a mára rendkívül népszerűvé vált Három Holló Kávéházat. Szóval nagyon megérdemelte a Pro Cultura Urbis díjat, amelyet a napokban vehetett át. Wilhelm Droste a Dobszerda vendége.
"A szakmaiság nem ismer oldalakat. Nincs két magyarországi kultúra, nincs két színházi szakma.”- fogalmazott Bodor Johanna, a Magyar Színházi Társaság nemrég megválasztott elnöke, aki azt ígérte, vissza fogja szerezni ennek a nagymúltú szakmai társaságnak a presztízsét. Megválasztása óta újabb 6 színházi szervezet csatlakozott az MSZT-hez, amely gyakorlatilag semmiféle költségvetési támogatásban nem részesül, ellentétben a Magyar Teátrumi Társasággal, amelynek elnöke Vidnyánszky Attila, s akivel Bodor Johanna nemrég egyezkedni is próbált.
A Dobszerda vendége a táncművész-koreográfus, színházi alkotó, Bodor Johanna.
A Mindenki című élőszereplős rövidfilmjével szinte ismeretlen rendezőként 2017-ben Oscar díjat nyert, s az ezt követő filmjeivel is jelentős sikereket aratott. Idén a második játékfilmjét, az Egykutyát a Cinefest közönségdíjjal jutalmazta. Egy színházi előadás különös adaptálása, amely egyszerre nevetni és sírnivaló, ugyanis a mai fiatal felnőttek generációjának kilátástalanságáról, a magyar közélet velejéig romlott állapotáról, a nihilizmusról, és a legsötétebb jövőképről humorral és persze fájdalommal fest szélesvásznú panorámaképet. Deák Kristóf volt a Dobszerda vendége.
Neki köszönhető, hogy az Orbán Viktor által Magyarországról elkergetett Közép-európai Egyetem fontos utódintézményei még funkcionálnak, nem is akárhogyan, neki köszönhető, hogy a Blinken OSA Archívumában összegyűjtött rendkívül értékes anyagból a rendszerváltást megelőző és az azt követő idők lényegi eseményeiből rendszeresen izgalmas kiállításokat rendeznek. Neki köszönhető, hogy a magyar liberális értelmiség története nem vész homályba, hogy a Soros Györggyel meglévő magyar kapcsolatok még mindig működnek , s akkor csak egy töredékét soroltam fel Rév István, történsz, kutató érdemeinek Ő volt a Dobszerda vendége.
A filmvágás nem csupán technikai feladat, hanem önálló művészi alkotómunka, amely kulcsszerepet játszik a filmek végső formájának megszületésében vallja méltán A most életműdíjjal kitüntetett neves vágó, Sellő Hajnal. Fontosabb filmjei a Csínom Palkó, az Abigél, A törvénytelen, a Sorstalanság a Néma dosszié, a Pogány madonna, és az Angyalbőrben című TV sorozat. A sok jelentős filmes munka után a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendkívül népszerű oktatója lett, s emellett szabadúszó vágóként is dolgozott. Sellő Hajnal volt a Dobszerda vendége.
"Az emlékezetpolitika nem más, mint a történelem, a múlt hatalmi eszközként való használata"- állítja Standeiszky Éva, aki saját bevallása szerint véletlenül lett történész, azonban ez a véletlen oda vezette, hogy az 1956-os forradalmat rendkívüli alapossággal, új szempontok szerint és a korábbiakhoz képest váratlan megvilágításban sikerült feldolgoznia akkor, amikor még csak kevesen voltak, akik mertek ehhez a témához őszintén mertek hozzányúlni. A közelmúltban pedig a legújabb kori művészettörténetünk egyik különleges alakjáról, Kassák Lajosról jelentetett meg újabb korszakalkotó elemző kötetet. Standeiszky Éva a Dobszerda vendége.
Ha van élet, amely joggal és tárgyszerűen regényesnek nevezhető, az az emlékiratíró, ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyv író, filmrendező, néprajzkutató Tüdős Kláráé, minden bizonnyal az. És ha van élet, amely sokoldalúnak, színesnek, küzdelmesnek, bátornak és sikeresnek mondható, az a Tüdős Kláráról írt háromkötetes életrajzi regény szerzőjéé, Bódis Krisztáé; író, pszichológus, dokumentumfilmes, tehetséggondozó, a hátrányos helyzetű közösségek elkötelezett támogatója, s mostanában egyre inkább politikus.
Gyakran hallani mostanában olyasmit, hogy Románia is megelőz bennünket. Nem csak gazdasági és szocilis tekintetben, hanem a politikai jólneveltség, az Európához való értelmes viszony is közelebb áll a normálishoz. Minderről egy kiváló Erdélyben született és a 80-as években Budapestre költözött kollégámmal beszélgetek a Dobszerdában, aki nem csak újságíró, riporter, lapszerkesztő, irodalmi szervező, s nem csak az út szélén hagyott emberek gyámolítója, hanem keresett író is, aki így nyilatkozott romániai származásáról: "Szeretem magam Kárpát-medenceinek mondani, és ez jól is van így, komfortos, bár biztos nem elég precíz. De identitásképzőnek megteszi, elegánsnak érzem, mert integratív". A Dobszerda vendége Józsa Márta.
A 2025. szeptember 3-ai adás ismétlése:
"Táncsics Mihály, a munkásság és parasztság közös harcának első nagy képviselője a dolgozó nép szemével látta a magyar történelem nagy eseményeit, fontos korszakait. jobbágyként a maga bőrén ismerte meg az elnyomott parasztság életét, iparos legényként a munkásét, s mint tanító, az értelmiségét..." egy 1949-ben megjelent és még sok éven át használt tankönyvből nagyjából ennyit tudhattunk a 19-ik század egyik legizgalmasabb történelmi személyiségéről, a legradikálisabb forradalmárról. Nyár eleje óta egészen új ablak nyílt a magyar forradalom, a szabadságharc, a megtorlás, a kiegyezés, a polgárosodó Magyarország különös történetére, amelyet Spiró György Padmaly című regényének köszönhetünk. Ő volt a Dobszerda vendége.
Emlékeznek még Vida Ildikóra? Ő volt a NAV elnöke a 2014-ben, amikor néhány korrupt magyar politikust kitiltottak az Egyesült Államokból. Amikor váratlanul rárontott az amerikai nagykövetség akkori ügyvivőjére, aki angolul próbálta megtudni, mit szeretne tőle az utcán, a NAV vezető tisztségviselője tolmácsot kért. Na jó nagy botrányt kavart, amit persze nem az angol tudás hiánya okozott. A nagykövetet André Goodfriend másoddiplomata képviselte. Sok fontos intézkedés volt köszönhető neki. Ma Bécsben él, s nemrég közös könyve jelent meg Kocsis András Sándorral a politikai vita szerepéről. André Goodfriend volt a Dobszerda vendége.
Szeptember elején sok sok new-yorki magyar és nem magyar néző, színház és művészetrajongó vastapsát élvezhette az a magas színvonaló művész csoport, akik az idei - a harmadik - Hungary Live című művészeti program vendégeiként léptek fel Manhattanben. Színház, képzőművészet, díszlet-és jelmez tervezés, zenei előadások és sok egyéb zajlott. Pelsőczy Réka is tagja volt a sikeres magyar csapatnak. Ő volt a Dobszerda vendége, de persze nem csak erről kérdeztük, hanem a sok-sok izgalmas produkcióról, s amelyeknek folyamatosan részese, sőt a tanításról is szó volt.
Comments
Download from Google Play
Download from App Store
United States