Népszava Podcast

A mai baloldalnak is lenne mit tanulni az 1870-es évek munkásmozgalmáraitól – derül ki a Népszava Hol Élünk? 150 múltidéző podcastsorozatának első, a lap 1873-as elindulásáról szóló adásából. A műsorvezető Rosznáky Emma Dr. Császtvay Tündével, a XIX. század művelődéstörténetének szakértőjével és K. Horváth Zsolt társadalomtörténésszel beszélgetett a rögös kezdetekről: a gazdasági válság nehézségei közepette, a párizsi Kommün vérengzéseinek sokkhatása alatt lévő fővárosi lakosság rettegett minden munkásszerveződéstől, a rendőrség pedig állandóan szemmel tartotta a mozgalmat és az akkor formálódó lap „fejmunkásait” – ahogy a mozgalom munkásértelmiségét nevezték. A korszak Magyarországán nem létezett még sajtójog, a munkásírók gyakorlatilag a semmiből találták és adták ki Népszava elődjét, a négyoldalas Munkás Heti Krónikát. „Szinte csodával határos volt, hogy el tudott indulni a lap”- hangzik el a műsorban.

Finoman szólva sem vicces jövőképet vázol fel Gelencsér András az MTA levelező tagja, légkörkutató vegyészmérnök a Népszava "Eddig minden rendben" zöldkritikus podcast legújabb adásában. Szerinte az eddigi prognózisokhoz képest sokkal hamarabb jelentkeznek a környezeti válságjelenségek, az emberiségnek pedig nincsenek globális szintű eszközei a környezeti bajok orvoslására. Ami van: az ipar zöldítése, az elektromos autók használata csak szemfényvesztés, ami csak felgyorsítja a jelenlegi civilizáció összeomlását. Gelencsér Andrással Fekete Norbert beszélgetett.

Már az emlékbélyegek is megvoltak, és állítólag azok a talapzatok is elkészültek, melyekre az Aranycsapat tagjainak életnagyságú szobra került volna, a mindent elsöprő győzelem azonban elmaradt. 1954. július 4-én 3-2-re kikaptunk a nyugatnémet válogatottól a Wankdorf Stadionban, az ötödik labdarúgóvilágbajnokság döntője a berni csodaként vonult be a történelembe, mely hozzájárult az NSZK felemelkedéshez, itthon viszont csaknem nemzeti tragédiaként éltük meg az ezüstérmet. A 6-3-as vereséget bosszulta volna meg az angol bíró, mikor nem adta meg a harmadik gólunkat? Hibázott-e Sebes Gusztáv szövetségi kapitány, amikor Puskás Öcsit a pályára engedte? Doppingoltak-e a németek? – erről beszélget Hegyi Iván sportújságíró és Bártfai Gergely újságíró a Népszava 150. születésnapját ünneplő múltidéző podcastben.

A digitális disztópiáktól a szélesvásznú bollywoodi alkotásokig rengeteg film foglalkozik a fennálló rendszer elleni küzdelemmel. A Hol Élünk ötödik részében utánajárunk egy örökké mozgásban lévő vonat kasztrendszerének, Guy Fawkes töretlen népszerűségének, Jonathan Pryce első főszerepének és Robert De Niro utolsó mellékszerepének, és annak, milyen, amikor George Lucas kamara sci-fit rendez.   (00:00) Intro   (03:42) Most vagy soha! – fogadtatás   1. A kasztrendszerek fogságában (5:25) Snowpiercer (2013)   2. Digitális disztópiák (17:08) A halál napja (1995) (32:06) Mátrix (1999) 3. Terrorista vagy szabadságharcos?  (37:46) V mint vérbosszú (2005) 4. Orwell után szabadon  (46:37) THX 1137 (1971) (1:08:00) Brazil (1985) 5. Indiai kísérletek  (1:17:12) Lagaan (2001), RRR (2022)

Az év elején még papírformának tűnt, hogy a Fidesz megőrzi a 13 képviselőjét az Európai Parlamentben, azután beütött a kegyelmi botrány, a semmiből két hónap alatt a magyar belpolitika főszereplőjévé lett Magyar Péter, és közben százezrek intettek búcsút a kormánypártnak. Nagyon úgy fest, hogy eddiginél keményebb kampánynak néz elébe a NER – hangzok el a Hol Élünk közéleti podcastban, amely a választásokig hétről-hétre tudósít a kampány eseményeiről. Az ellenzéki térfél is mozgásba lendült, így a szintén lefutottnak tűnt főpolgármesteri választást is felpörgetheti Vitézy Dávid belépése, az új debütálókkal immáron ellenzéket is jócskán megrostálhatják a júniusi EP és önkormányzati választások, könnyen lehet, hogy a választások után jó pár régi politikustól búcsúzhatunk. Az elkövetkező éveket pedig alapvetően meghatározza, hogy Orbánnak sikerül-e valahogy megállítania a lemorzsolódást, Magyar Péternek sikerül-e tényleg nagyot nyerni, vagy Vitézy Dávid milyen eredménnyel zárja a választásokat. Zoltai Ákos belpolitikai és Papp Zsolt gazdasági újságíróval Batka Zoltán műsorvezető beszélgetett.

A szinkron-nem szinkron kérdése legalább olyan ellentéteket szül hazánkban, mint az ellenzékiség és a kormányszimpátia. Bár büszkék vagyunk a kiváló magyar színészek hangjaira, a legendás szinkronrendezőkre és művészi minőséget képviselő fordítókra, a szinkron mégis jócskán eltántorította a magyarokat a nyelvtanulástól. A sok jótól elkényelmesedtünk. Arról nem is beszélve, hogy a tévénézés visszaszorulásával és a streaming-sorozatok elterjedésével már egyre kevesebb az igény a magyar szinkronra. Csákvári Géza filmkritikus és Rosznáky Emma kulturális újságíró ellenkező térfélről győzik meg egymást a szinkron jogosságáról vagy érvénytelenségéről öt pro és öt kontra érv mentén. Egy biztos: az angol Cockney-dialektus jelentőségét elmagyarázni is nehéz Magyarországon, nemhogy lefordítani.   (00:00) Intro   (02:23) 1. Filmek, melyeket bűn leszinkronizálni: Aranypolgár (1941), Casablanca (1942)   (09:38) 2. A fordítás mámora: Asterix és Obelix - a Kleopátra-küldetés (2002)   (14:33) 3. Kínos korhatárbarát szinkronok: Drágán add az életed (1988), A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső (1998)   (20:42) 4. Az animáció felszabadít: Shrek (2001)   (26:34) 5. Óvatosan a zenés műfajjal!: Hair (1979), My Fair Lady (1964), West Side Story (1961)   (34:34) 6. Kern András legjogosabb parkolása: Annie Hall (1977)   (39:46) 7. A technikailag vállalhatatlan kategória: Vissza a jövőbe (1985) – felújított szinkron   (48:13) 8. Hogyan lesz egy bunkó spanyolból magyar kedvenc?: Torrente (1998)   (53:56) 9. Ugyanaz a hang totálisan különböző színészeknek?   (1:00:30) 10. Amikor a szinkron kanonizál: Csengetett, Mylord?

Egy kiszélesedő iráni-izraeli háború az olajárak emelkedése miatt gazdasági, illetve az oroszokkal, Izraellel és Iránnal is egyaránt barátkozó orbáni vezetésnek diplomáciai nehézségeket okozna, ám nem jelent közvetlen, katonai fenyegetést Magyarországra, ahogy azt Orbán sugallja. A Közel-keleti térség legnagyobb kockázati faktorává Orbán kiemelt partnerének számító Benjamin Netanjahu lépett elő, akinek immáron egyenes érdeke a konfliktus, mivel ha nem háborúzik, úgy hamar a bíróság előtt találja magát saját korrupciós ügyei miatt. Sajátos mód, míg orbánék feltétel nélkül támogatják Netanjahut, addig intenzíven lobbiznak Ukrajna katonai támogatása ellen, holott elsőrendű magyar nemzeti érdek lenne, hogy Ukrajna egy életképes ütközőállam lehessen a hódítási üzemmódba kapcsolt Orosz Birodalommal szemben. Horváth Gábor és Harsányi György külpolitikai újságírókkal Batka Zoltán beszélgetett.

A második világháborús éveket leszámítva soha nem volt ilyen pocsék költségvetése az országnak: az év első két hónapjára már összehozta volna az egész évre tervezett hiány közel 70 százaléka – hangzik el a Népszava Hol Élünk közéleti podcast gazdasági műsorában. Ráadásul ez sorrendben az ötödik, súlyosan deficites év, az államadósságot nehogy legyőzzük, de éppenséggel kilőtt, mint a 2025-re ígért magyar űrhajós. Mint Papp Zsolt gazdasági szakújságírónk mondja: idehaza négy éve immáron nincs gazdaságpolitika, hanem folyamatos rögtönzés zajlik, a korábbi kényszermegoldások okozta problémák orvoslása. A műsorban szó lesz még a Mészáros-részvények ideglelős hullámvasútjáról, arról, hogy mennyire ütésálló lehet a NER állami pénzeken felhizlalt árnyékgazdasága. Papp Zsolttal Batka Zoltán beszélgetett.

Van, akinek fontosak a húsvéti tradíciók, és van, aki csak pihenéssel és csokievéssel tölti az ünnepeket. Még szerencse, hogy a filmipar képes kiszolgálni az igényeket. A Népszava filmes podcastjében összeszedtünk pár alkotást, melyekben szinte mindenki megtalálja a számítását. Szól film a keresztény és a zsidó ünnepkörnek, az édességeknek és természetesen nem maradhatnak ki a nyulas alkotások sem. (00:00) Intro   (03:21) 1. Kellemes húsvéti ünnepeket! (1984)   (17:06) 2. Passió (2004)   (26:08) 3. Egyiptom hercege (1998)   (37:24) 4. Nyulas filmek   (37:42) Jojo nyuszi (2019) (44:20) Roger nyúl a pácban (1988) (51:49) Nyúl Péter (2018)   (56:51) 5. Csokoládé (2000)   (1:10:28) 5+1. Brian élete (1979)

Sárkány ellen sárkányfű? A magyar politika lassan hömpölygő, szélesvásznú melodrámájából hirtelen szappanoperát kreált az ellenzékiségben új szintet jelentő, a fideszes érzelmi politizálást zsigerből művelő, semmiből előbukkant Magyar Péter. Az elmúlt pár hét alatt már mindent mondtak róla és mindennek az ellenkezőjét is: palotaforradalmár, helyezkedő karrierista, messiás, troll, a magyar politika új csodagyereke, forró fejű, olaszos temperamentumú hebrencs, vérprofi trigger-politikus és acélidegzetű ügyvéd, a rendszer egyik tünete és lehetséges gyógymódja. Ami biztos, hogy március 15-én Magyar Péter nagyobb tüntetést hozott össze, mint a kormány és az ellenzék együttvéve, még nem létező pártjának pedig már jelentős a támogatottsága. A rogáni propagandagépezet egyelőre nem talál rajta fogást, de az ellenzék sem tud vele mit kezdeni. A Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? friss adásában Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Zoltai Ákos belpolitikai szerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető beszélget a hazai politikában példa nélküli Magyar-jelenségről. 

Demagóg hollywoodi melodráma jó adag giccsel és műfajkavalkáddal, de Rákay Philip véletlenül demokratákról készített filmet – ilyen lett a Most vagy soha! A Világok Harca második adásában kibeszéljük a friss akciódús ünnepi mozit. Ennek kapcsán Csákvári Géza filmkritikus és Rosznáky Emma kulturális újságíró 5 lehetséges okot talált, ami annak hátterében állhat, hogy a magyar történelmi filmek nem rúgnak labdába. (00:00) Intro   (01:14) Most vagy soha! – kibeszélő   (27:05) 1. Koltay Gábor példamutatása   (37:28) 2. A pénzszórás   (46:55) 3. A szakértelem hiánya   (56:00) 4. A mítoszteremtés kényszere   (1:05:55) 5. Az önirónia hiánya

Vannak filmek, amelyek mellett elmegyünk a rettenetes marketing, szereposztás vagy akár a címük miatt, és nem tudjuk, mit hagytunk ki. A Világok Harca nagy csaták nélküli első kísérleti adásában Csákvári Géza filmkritikus és Rosznáky Emma kulturális újságíró állította össze listáját. (00:00) - Intro (01:40) - Barbie (2023) (06:29) - Szeress, ha tudsz! - Playing by Heart (1998) (13:50) - Szeress, ha mersz! - Jeux d'enfants (2003) (19:26) - Ki kém, ki nem kém - Hanky Panky (1982) (25:04) - A testrablók támadása - Invasion of the Body Snatchers (1978) (31:50) - Halálhajó - Event Horizon (1997) (41:36) - Nyolcadik utas: a Halál - Alien (1979) (49:24) - Erőszakik - In Bruges (2008) (53:55) - A család kicsi kincse - Little Miss Sunshine (2006) (1:01:04) - Becsületből elégtelen - Mr. Smith Goes to Washington (1939)

Az utóbbi időben még inkább kelet felé tart a közvetlenül a miniszterelnök kézi vezérlése alatt álló magyar külpolitika. Nem egy kimunkált, hosszú távú stratégiáról van szó, hanem arról, hogy az EU-ból és a nyugati szövetségi rendszerből kifelé tartó orbáni vezetés kapkodva próbál újabb és újabb, ám egyre silányabb, megbízhatatlanabb szövetségesekhez csapódni – derül ki a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? eheti adásából. Horváth Gábor főszerkesztő helyettes, Mosolygó Miklós külpolitikai újságíró és Batka Zoltán műsorvezető arról beszélgettek, hogyan lett az egykor pragmatikusnak meghirdetett magyar külpolitika pillanatnyi illúzió-buborékok eregetésévé és szerencsejátékká.

Akarva vagy akaratlanul, stratégiai érzék híján, de az ellenzék jó része a legkritikusabb napokban gyakorlatilag elterelte a figyelmet Orbán Viktor pedofil kegyelmi botrányban betöltött teljesen nyilvánvaló és súlyos felelősségéről, lehetőséget adva a kormányfőnek, hogy megússza rendszerének és saját politikai pályafutásának valaha volt legnagyobb válságát. Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző szerint az ellenzék a lehetőséget elpuskázta, Orbán pedig csak a válságmenedzselésben kötelező minimumot teljesítette. Viszont a kegyelmi botrány során színre lépett Magyar Péter jóval komolyabb politikai kvalitásnak tűnik, mint a NER-ből korábban távozott politikusok. Ha tovább is ilyen taktikusan mozog ahogy eddig, úgy középtávon akár egy életképes jobbközép párt is kialakulhat körülötte – vélekedett az elemző, akit a Népszava Hol Élünk közéleti podcastjában Balassa Tamás a visszhang melléklet újságírója és Batka Zoltán műsorvezető faggatott az utóbbi hetek politikai földindulásáról.

A háború kudarc, az orosz gazdaság gyengül, az orosz nagyhatalmiság leépülőben van, Putyin pedig ezek ellensúlyozására jó ideje erődemonstráció tart, mindenáron és minden eszközzel erősnek próbálja mutatni magát az orosz nép előtt. Ennek a kampánynak a részeként pusztította el most Alekszej Navalnijt is a börtönében – mondta Kiss Andrej Oroszország-szakértő, külpolitikai elemző a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? friss adásában. Navalnij azonban a halálában még veszélyesebb lett Putyinra, mint élve: mártíromsága a nép szemében igazolta az ellenzéki vezető Putyinnal szembeni vádjait, Navalnij immáron elérhetetlen hőssé, mítosszá emelkedik, miközben a mozgalmát a nyugatra menekült, szabadon tevékenykedő felesége viszi tovább. Ráadásul Navalnij elpusztításával egy időben Putyin titkosszolgálati háborút indított a nyugati szolgálatokkal szemben. A Navalnij utáni Oroszországról Kiss Andrejjel Horváth Gábor külpolitikai újságíró és Batka Zoltán műsorvezető beszélgetett.

A „zöld“ „megoldásokba“ vetett hit, a techno optimizmus, a tagadás legkézenfekvőbb formája, holott ha valaki végignéz a természeti, gazdasági és társadalmi folyamatokon, nem lehet kétséges, hogy az összeomlás felé rohanunk – mondta el Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató az „Eddig minden rendben podcast aktuális adásában.” De mit lehet tenni, ha a vég elkerülhetetlen? Mit halmozzunk fel és mit ne? Ki vállaljon gyereket és ki gondolja meg jól? Hogy lehet esélye az egyénnek túlélni a társadalmak felbomlását? A kutatóval Fekete Norbert beszélgetett.

Huszonhat évvel ezelőtt ölték meg lapunk egykori tulajdonosát, Fenyő Jánost, a Vico birodalom egykori urát, a ’90-es évek vadkeletjének legendás figuráját, aki nem ritkán pisztollyal az oldalán érkezett a Népszava szerkesztőségi értekezleteire is. A gyilkosságról a napokban döntötte el első fokon a bíróság, hogy Portik Tamás felbujtására, Gyárfás Tamás médiavállalkozó tudtával és beleegyezésével történt, az akkori magyar média ellenőrzéséért vívott hatalmi harc végső sakklépéseként. A „Hol Élünk” közéleti podcast legújabb adásában a Fenyő-Gyárfás közötti ellentétet testközelből ismerő Németh Péter, a Népszava főszerkesztője, Simon Zoltán, a Szép Szó szerkesztője és Batka Zoltán műsorvezető ennek kapcsán beszélgetett a Népszava akkori szerepéről és érintettségéről.

Jól kibabrált az illiberális türk testvér Erdogan török elnök Orbán Viktorral. Vagy éppen saját, kontraszelektált diplomáciája vezette meg a NER vezérét? Mindenesetre azzal, hogy a török parlament ratifikálta a svéd csatlakozást, iszonyúan kínos helyzetbe hozta a magyar vezetést, immáron ténnyé vált, hogy Orbán és Szijjártó nem mondott igazat, amikor hónapokon át azt ígérgette, hogy nem mi leszünk az utolsók. A Népszava Hol Élünk közéleti podcast eheti adásában Rónay Tamás külpolitikai rovatszerkesztővel és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettessel Batka Zoltán műsorvezető arról beszélgetett, hogy mi az oka, hogy a magyar külpolitika immáron sorozatban bakizik méreteset és egyáltalán: lett-e bármi nyereség az Orbán-Szijjártó -féle, hangoskodásra, feszültséggenerálásra és zsarolásra építő látvány-külpolitikának?

Egyelőre elkerülhetetlennek tűnik, hogy ismét Donald J. Trump legyen a Republikánus Párt elnökjelöltje a 2024. november 5-én tartandó megméretés előtt. Hiába van folyamatban ugyanis az ingatlanmilliárdos exelnök ellen egy sor bírósági eljárás – a többi között adócsalás, nemi erőszak, államtitoksértés és felkelés szításának a gyanújával –, hiába rázza tőle a hideg az Egyesült Államok szövetségeseit, az EU-t, a NATO-t, hiába utálja a republikánus vezetés és bizonyosodott be ezerszer, hogy hazudik mint a vízfolyás, az amerikai fundamentalista keresztény szavazók Isten kiválasztottját látják benne. A Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? friss adásában Mosolygó Miklós külpolitikai újságíróval és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettessel arról beszélgetett Batka Zoltán műsorvezető, hogy milyen esélyei lehetnek Donald Trumpnak a nagy visszatérésre a 2024. november 5-i elnökválasztáson, a győzelme hogyan befolyásolhatja az orosz-ukrán háború sorsát, és azét az Orbán Viktorét, aki 2016-ban és 2020-ban is az ő megválasztására tette a tétet.

Izgalmas évnek nézünk elébe: a 2024-es költségvetésről a Holdról is látszik, hogy ugyanolyan bemondásra készült, mint a tavaly ötször borult költségvetés. Bár a magyar államháztartás göthösebb, mint 2006-ban volt, egy görög csőd réme egyelőre nem fenyeget, sőt, valamicske reálbéremelkedés is lehet a második félévre. Minden jel szerint Nagy Mártonnal az idén is folytatódik az utóbbi évek mind nagyobb költségvetési hiányát produkáló, populista, nagynyomású „kuktagazdasága” – derül ki a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? év eleji gazdasági adásából.