Claim OwnershipNépszava Podcast
Subscribed: 58Played: 4,321
Subscribe
© Népszava
Description
Minden, ami a cikkekben van és azon túl. Elemzések közéleti, kulturális, gazdasági, környezetvédelmi témákról a lap újságíróival és meghívott vendégekkel. Semmit sem hagyunk szó nélkül.
A műsorral kapcsolatos észrevételeiket, kérdéseiket, kéréseiket várjuk kommentben vagy a podcast@nepszava.hu email címen!
A műsorral kapcsolatos észrevételeiket, kérdéseiket, kéréseiket várjuk kommentben vagy a podcast@nepszava.hu email címen!
260 Episodes
Reverse
A mai baloldalnak is lenne mit tanulni az 1870-es évek munkásmozgalmáraitól – derül ki a Népszava Hol Élünk? 150 múltidéző podcastsorozatának első, a lap 1873-as elindulásáról szóló adásából. A műsorvezető Rosznáky Emma Dr. Császtvay Tündével, a XIX. század művelődéstörténetének szakértőjével és K. Horváth Zsolt társadalomtörténésszel beszélgetett a rögös kezdetekről: a gazdasági válság nehézségei közepette, a párizsi Kommün vérengzéseinek sokkhatása alatt lévő fővárosi lakosság rettegett minden munkásszerveződéstől, a rendőrség pedig állandóan szemmel tartotta a mozgalmat és az akkor formálódó lap „fejmunkásait” – ahogy a mozgalom munkásértelmiségét nevezték. A korszak Magyarországán nem létezett még sajtójog, a munkásírók gyakorlatilag a semmiből találták és adták ki Népszava elődjét, a négyoldalas Munkás Heti Krónikát. „Szinte csodával határos volt, hogy el tudott indulni a lap”- hangzik el a műsorban.
Finoman szólva sem vicces jövőképet vázol fel Gelencsér András az MTA levelező tagja, légkörkutató vegyészmérnök a Népszava "Eddig minden rendben" zöldkritikus podcast legújabb adásában. Szerinte az eddigi prognózisokhoz képest sokkal hamarabb jelentkeznek a környezeti válságjelenségek, az emberiségnek pedig nincsenek globális szintű eszközei a környezeti bajok orvoslására. Ami van: az ipar zöldítése, az elektromos autók használata csak szemfényvesztés, ami csak felgyorsítja a jelenlegi civilizáció összeomlását. Gelencsér Andrással Fekete Norbert beszélgetett.
Soha ilyen drágán nem lehetett eladni a használt lakásokat, mint az elmúlt fél évben, amikor az Otthon Start olcsó hitele és 1,5 milliós árplafonja nem korlátozta, hanem gerjesztette az áremelkedést, ezért a használt ingatlanok ára rászaladt az újépítésűekére Budapesten. Egyes külső kerületekben mára 10–20 százalékra csökkent a különbség a két kategória átlagos négyzetméter áraiban. Ez ritka piaci helyzet, az elemzők szerint hosszabb távon inkább a használt lakások drágulása lassulhat. Egy dolog viszont biztos: soha ilyen könnyű nem volt egy használt lakásból újépítésűbe váltani. A Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Görög Áronnal, a Cordia kereskedelmi igazgatójával és Futó Péterrel, a Zenga.hu elemzési vezetőjével.
Nem sokkal karácsony előtt kezdett újra hatalmas felháborodást kelteni az elmúlt harminc év egyik legsúlyosabb bűnügye, a Till Tamás-gyilkosság ügye, miután kiderült, hogy a kisfiú gyilkosa a beismerő vallomás ellenére szabadon távozhatott a rendőrségről. Bár a férfit később elfogták és letartóztatták, a Népszava Hol Élünk? e heti, a YouTube-on is megtekinthető adásában nem lehetett megkerülni, hogy Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Angyal Gábor lapszerkesztő, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője azt latolgassa, felülírhatja-e a jogos igazságérzet a jogállami normákat. Előrebocsátjuk: érvényes választ mi sem tudunk adni, csak még több kérdést tudunk feltenni. A műsorban szó esik arról, hogy mennyire vegyük komolyan a közvélemény-kutatókat, kamu-e Lázár János forgatókönyve a Fidesz-vereségre és lesz-e választás előtti osztogatás. Ami biztos: akármi lesz Magyar Péter és a pártja sorsa, akciói nyomán a magyar társadalom kezdi felfedezni, hol él immár évtizedek óta.
Már az emlékbélyegek is megvoltak, és állítólag azok a talapzatok is elkészültek, melyekre az Aranycsapat tagjainak életnagyságú szobra került volna, a mindent elsöprő győzelem azonban elmaradt. 1954. július 4-én 3-2-re kikaptunk a nyugatnémet válogatottól a Wankdorf Stadionban, az ötödik labdarúgóvilágbajnokság döntője a berni csodaként vonult be a történelembe, mely hozzájárult az NSZK felemelkedéshez, itthon viszont csaknem nemzeti tragédiaként éltük meg az ezüstérmet. A 6-3-as vereséget bosszulta volna meg az angol bíró, mikor nem adta meg a harmadik gólunkat? Hibázott-e Sebes Gusztáv szövetségi kapitány, amikor Puskás Öcsit a pályára engedte? Doppingoltak-e a németek? – erről beszélget Hegyi Iván sportújságíró és Bártfai Gergely újságíró a Népszava 150. születésnapját ünneplő múltidéző podcastben.
Egy éjszaka alatt elsöpörte a 16 éve bebetonozott politikai NER-elitet a Tisza áradása, ám Magyar Péter pártja mégis most érkezett meg a legnehezebb feladatához, nemsokára hullafáradtan, kővel teli batyuval a hátán, nekifutásból kell hegyet másznia, azaz: el kell kezdeni kormányozni. Lehet-e szigorú elszámoltatás nélkül megbékélés? A kormányzati gyűlöletpropaganda lekapcsolásával lehet-e újrahuzalozni a magyar társadalmat? Túl tud-e lépni a Tisza a Fideszre oly jellemző, „győztes mindent visz” őrületén? A Népszava Hol élünk? podcastjának választás utáni másnaposságunkról szóló rendkívüli adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Frank Zsófia és Batka Zoltán belpolitikai újságírók együtt próbálják elfelejteni a NER országlását és megtippelni, hogy merre haladhat tovább Magyarország.
Az orbáni illiberális féldiktatúra rendszere akkor is véget ér, ha a Fidesz a vártnál jobb eredményt ér el a választáson, a rezsim immáron felélte minden belső erőforrását, így a NER már a célszalag előtt is látványos agóniába kezdett. A Népszava Hol élünk? podcastjének választások előtti utolsó adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Frank Zsófia, belpolitikai újságíró Batka Zoltán műsorvezetővel Batka Zoltán végigvették, kinek mi volt a legmaradandóbb emléke a NER 16 évéből, a mostani választási kampányból, és próbálták arra is választ találni, milyen lesz a NER történelmi zárómérlege. Spoiler: siralmas. Orbán nagy ígéretekkel jött, még nagyobb lehetőségek nyíltak meg előtte, mint soha senkinek a magyar történelemben, ám egy elvesztegetett másfél évtized után aknákkal teli csődtömeget és egy végletekig megosztott, traumatizált társadalmat hagy hátra.
Kicsit mindannyian machiavellisták lettünk - jegyezte meg Galgóczi Eszter a kampányidőszakot értékelve a Népszava X26 podcastjában. Legyintünk a szélsőséges kijelentésekre, eszközökre, főleg, ha a mi politikai oldalunk csinálja. Április 13. után át kéne gondolni a normarendszert, hogy mit lehet és mit nem.A politikai elemző kiemelte, hogy a független média meglepően aktív volt a tematizálásban, egymás után hozta az ügyeket, a politikusoknak így inkább a reagálás maradt. Elképesztő volt tempó, a 4 napos húsvéti ünnepen is egymás után érkeztek a hírek. A társadalom döntő többsége elfogadta, hogy ez választás a kormányváltásról szól.Galgóczi Eszter felvázoja azt is, milyen politikai viszonyok, irányok várhatók különféle választási eredmények esetén. Az egyszerű Tisza-többség többség nagyon kacifántos politikai teret teremthet, de talán éppen ez segíthet kialakítani egy valódi parlamentáris működést. Az elemző nem számít arra, hogy az esetleges győzelem elmozdítaná a Fideszt egy kevésbé megosztó kurzus irányába.
Már nem a bizonytalanoknak üzen Orbán Viktor, csak a Fidesz saját táborát próbálja aktivizálni, azaz úgy fest, hogy bő egy héttel a választás előtt kármentő üzemmódba kapcsolt a párt, a Tisza irányába való „elbillenést” próbálja mérsékelni – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcasjének eheti adásában, ahol Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Muhari Judit belpolitikai újságíró, illetve Batka Zoltán műsorvezető igyekezett rendet vágni a választás előtti talán legintenzívebb hét híreiben. A Fidesz tábora már a csata előtti vereség képét mutatja: az Orbán-szeánszokon fekete kapucnis verőemberek csak a show-t vitték el Orbán elől, nem az ellentüntetőket; a NATO-szövetségesek titkosszolgálatai nyíltan megüzenték, elegük van az orosz kollaboráns Szijjártó Péterből, Szabó Bence rendőrnyomozó fellázadt a rendszer ellen, Gundalf képében pedig a Z generáció mutatott középső ujjat a Rogán-vezette titkosszolgálatoknak.
Elindult az építőanyagok drágulása, miután a közel-keleti válság következtében mind a gyártáshoz használt földgáz, mind az alapanyagul szolgáló kőolaj és a szállítási, csomagolási költségek árai is kilőttek. A kereskedésekben áprilistól jelentkező azonnali 5-20 százalékos áremelkedést sokan ellen előrehozott vásárlásokkal védték ki, az építkezők és a felújítók is jelentős összeget spórolhatnak. Az építőanyagok újrahasznosítása Minderről a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Juhász Attilával, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnökével, valamint Komlós Andorral, a Leier Hungária Kft. ügyvezetőjével.
Bár az eredmény nem, de az bizonyos, hogy az ország egyik felének súlyos trauma lesz az április 12-ei választás. Hogyan lehet egy ilyen helyzetet kezelni? Hogyan lesz a kollektív társadalmi stresszből testi és lelki betegség? – erről beszélgetünk a Szike új adásában Darvai Lászlóval, a sürgősségi ellátásban is dolgozó háziorvossal és Bokor László pszichiáterrel.Ebben az epizódban szó esik arról:– hogyan hat ránk a folyamatos háborús fenyegetettség,– mit tanultunk, és mit nem dolgoztunk fel a Covidból,– hogyan jelenik meg a társadalmi szorongás a rendelőben és a pszichiátrián,– kik a legsérülékenyebbek ebben a helyzetben,– és hogyan lehet úgy túlélni a választás napját és az utána következő időszakot, hogy ne őröljön fel bennünket teljesen.
A Fidesz igazából nem a hatalmát, hanem a bőrét félti. Szörnyű, mocskos dolgok jönnek még a kampányban. Ha megérjük, hogy ennek vége lesz, akkor egy új Magyarország fog következni. Egyebek mellett erről beszélget Szentpéteri Nagy Richard politikai elemzővel és Kajdi Józseffel, az Antall-kormány Miniszterelnöki Hivatalának vezetőjével, a V21-tagjával Pungor András, a Népszava belpolitikai szerkesztője. Mindketten elmesélnek olyan történetet, melyben egy, a kormánypárthoz közel álló politikai elemző, illetve egy Fidesz vezető azt mondta nekik 1997-ben, illetve az ezredfordulón, hogy nemcsak, a hatalom megszerzése, megtartása a céljuk, hanem az is, hogy anyagilag még az unokájuknak is bebiztosítsák a jövőjét.
1Ha a Tisza nagyot tarol, akkor a Fidesz, illetve az Orbán Viktor mögött álló Putyini Oroszország elengedheti Magyarországot, és idővel megnyugodhatnak a kedélyek az országban. Ám ha csak kisebbet, akkor Putyin esélyt láthat arra, hogy visszaszerezze ezt a bástyáját, így hosszas iszapbirkózás kezdődhet Magyarországon a nyugatos és a keletre húzó Fidesz között – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. A műsorban Muhari Judit belpolitikai újságíró, Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek arról beszélgettek Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy lavinát indíthat-e el Szabó Bence kiállása. A rendőrnyomozó történetéből ugyanis egyértelművé vált, hogy a Fidesz a kommunista állampártra emlékeztető titkosszolgálati államszörnyeteget hozott létre, amit csak egy rendszerváltozás söpörhet el.
Takács Péter leköszönő államtitkár többször utalt arra, hogy az egészségügy tulajdonképpen rendben van, csak a róla szóló tudósítások keltik a rossz hangulatot. Egy helyen egyszerűn le is ügynöközte az ágazattal nap, mint nap foglalkozó újságírókat. Ezúttal az általa megszólítatottakkal próbáljuk kideríteni, hogy mi az igazság?Vendégek:Élő Anita (Válasz Online)Bodacz Péter (Magyar Hang)Koncsek Rita (Economx)Házigazda: Danó Anna újságíróAz első beszélgetésben szóba kerül:– a dunakeszi patikabotrány és a sürgősségi fogamzásgátló kiadásának megtagadása,– a hat évig titkolt Boston Consulting-tanulmány,– a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai krízise,– a köz- és magánegészségügy szétcsúszása,– a várólisták, az ellátatlanság és a transzparencia hiánya,– valamint az is, hogy jogos-e Takács Péter állítása: nem az egészségügy áll rosszul, hanem az erről szóló tudósítások torzítanak. Az adás megmutatja, hogyan látja a rendszert négy olyan újságíró, aki nap, mint nap ugyanabba a falba ütközik
A hithű békemenetelőket várhatóan nem rendíti meg, ám az ingadozókat nagyon is befolyásolhatja, ha azt látják, hogy a háborúellenességről is ugyanúgy hazudott az Orbán-kabinet, mint a gyermekvédelemről vagy jóformán minden másról. A kérdés csak az: a Tiszának lesz-e ereje, hálózata eljuttatni mindenhová Gulyás Gergely kormányinfós elszólását arról, hogy a kormány Trump kérésére megfontolná, beszáll-e az Irán elleni háborúba – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. Horváth Gábor és Varga Dóra főszerkesztő-helyettesek, illetve Frank Zsófia belpolitikai újságíró Batka Zoltán műsorvezetővel végigvették az utóbbi hetek kormányzati bakiparádéját is, vagyis azt, hogyan buknak le immáron zsinórban a fideszes manipulációs kísérletek. Az utcai kampányolásba beleálló Orbán pedig már „mocskos Fideszt” is hallgathatott Dunaújvárosban. Nagyon úgy néz ki, hogy már nemcsak kormányozni, de kampányolni sem tud a Fidesz.
Ha a világban zajló olajválság elhúzódik, és a hazai stratégiai nyersolaj-készletek elfogynak, az üzemanyag-ellátás még a Barátság vezeték nélkül sem szűnik meg. Van utánpótlás, csak nagyon drágán. A közeljövőben például kilenc nem orosz olajtanker visz nyersanyagot a Mol számára egy horvátországi kikötőbe, ami majd az Adria vezetéken keresztül érkezik Magyarországra. A kérdés tehát nem az, lesz-e üzemanyag, hanem hogy meddig tartható a mesterségesen alacsony ár - többek között erről beszélgetett Szabó Brigitta, a Népszava gazdasági rovatának vezetője Holoda Attilával, a V21 tagjával a Népszava Exit podcastjében. Az energiapolitikai szakértő szerint nem sokáig, ám ezt a politika nem fogja nyíltan beismerni. A választások után tehát kerüljön bárki is hatalomra, azonnal foglalkoznia kell a kérdéssel. Holoda Attila úgy látja: a kormány energiapolitikája rendre rosszul vizsgázik, amikor váratlan esemény vagy piaci zavar lép fel, hiszen azonnal be kell avatkozni a súlyosabb következmények elkerülése érdekében. A rezsicsökkentésnél például a támogatott fogyasztási szintet olyan alacsonyan húzták meg, hogy a családok többsége néhány hidegebb nap után a hétszer drágább kategóriába csúszott volna. Hasonló a helyzet az üzemanyagoknál is.
A mai emlékezetpolitika a Horthy-lorszak narratíváját követve vörös terrorként írja le a Magyar Tanácsköztársaságot. Csunderlik Péter új könyve, A 133 napos "vörös farsang" ennél jóval árnyaltabb képet mutat. A Bal-jobb-bal új podcastjában a történésszel beszélgettünk az időszakról. Csunderlik Péter kiemelte, a Tanácsköztársaság a korabeli magyar valóságból fakadt, nem "importtermék". A korszakot uraló erőszak nagyrészt a világháborús brutalizációból fakad, és már a Károlyi-kormány idején is jelen van. A terror nem meghatározó eleme a Tanácsköztársaságnak, inkább előremutató szociál- és kultúrpolitikáját, szellemi pezsgését érdemes fúkuszba állítani. A baloldal számára ez mindenképpen pozitív örökség, de a polgári világnak sem kell mereven elfordulnia tőle.
Minden jel szerint vége az elmúlt tíz év féktelen lakásár-emelkedésének, bár trendfordulóról még nincs szó. Új időszakot jelez viszont, hogy a tavalyi 15-20 százalékos drágulás után az idei év jelentős kereslet-csökkenéssel indult, majd februárban már a kínálati lakásárak 0,6 százalékos mérséklődését mutatták az adatok. A vevők egy része a túlárazott használt ingatlanoktól az árban több helyen már nagyon közeli újépítésűek felé fordult, amihez az eladóknak is alkalmazkodniuk kell. Minderről a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Balla Ákossal, a Balla Ingatlan tulajdonos ügyvezetőjével és Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével.
Oroszok kikergetésével kezdte, most oroszok visszahívásával fejezheti be Orbán. Az orosz titkosszolgálati akció egyelőre harmatgyenge, de a tiszás jelöltekre ráinduló ellenzékiek még összehozhatják a kormányon maradást Orbánnak – hangzott el a Népszava „Hol élünk” Közéleti Podcast eheti adásában, ahol Bálint Orsolya Visszhang-melléklet szerkesztő, Horváth Gábor és Angyal Gábor főszerkesztő helyettes és Batka Zoltán arról is beszélgetett, hogy minden jel szerint rendkívül kiélezett küzdelem várható, nem csoda, hogy Orbán húsz év után most tényleg kimenne a nép közé, mivel már a Fidesz vezetésében is érzik, hogy nagy a baj.Nem kizárt, hogy ha a Tisza feles többséget szerez, akkor április után újabb választást ír ki, amelyben már rommá veri a Fideszt és eléri azt a többséget, amivel lebonthatja a NER-t.
Ki dönt arról, hogy milyen gyógyszert kap a beteg? Magyarországon ma szinte mindig az orvos. De a világ egy részén már a gyógyszerész is írhat fel gyógyszert. Gyorsabb ellátás? Vagy veszélyes kísérlet? Mi történne, ha a patikában is lehetne receptet kérni? Hol van a határ diagnózis és gyógyszerismeret között? Mindezek kérdések nagyon is aktuálisak, hamarosan megjelenik ugyanis az a jogszabály, amely lehetőséget biztosít a gyógyszerészeknek is a vényírásra. Azonban már e lehetőség híre is fölbőszítette az orvosokat. A Szike legújabb epizódjában Békássy Szabolccsal, a Háziorvosok Online Szervezetének elnökével, háziorvossal és Mikola Bálinttal, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alapító elnökével arról beszélgetünk, hogyan oszthatók újra a feladatok és jogosultságok az orvosok, a gyógyszerészek és az úgynevezett APN-ek (feljogosított ápolók) között? Mit jelent ez a beteg számára, és vajon Magyarország készen áll-e erre. Kié valójában a gyógyszerfelírás joga, miért bántja az orvosokat az, ha gyógyszerészek is írhatnak receptet, és mi lenne a legjobb a betegeknek?
Download from Google Play
Download from App Store
United States
látszik hogy a társaság egy bizonyos kor alatti ... ajánlom az eredeti francia Magas szőke férfi felemás cipőben c.film vonatkozó jelenetét.... ;-)