Claim OwnershipNépszava Podcast
Subscribed: 55Played: 4,014
Subscribe
© Népszava
Description
Minden, ami a cikkekben van és azon túl. Elemzések közéleti, kulturális, gazdasági, környezetvédelmi témákról a lap újságíróival és meghívott vendégekkel. Semmit sem hagyunk szó nélkül.
A műsorral kapcsolatos észrevételeiket, kérdéseiket, kéréseiket várjuk kommentben vagy a podcast@nepszava.hu email címen!
A műsorral kapcsolatos észrevételeiket, kérdéseiket, kéréseiket várjuk kommentben vagy a podcast@nepszava.hu email címen!
246 Episodes
Reverse
A mai baloldalnak is lenne mit tanulni az 1870-es évek munkásmozgalmáraitól – derül ki a Népszava Hol Élünk? 150 múltidéző podcastsorozatának első, a lap 1873-as elindulásáról szóló adásából. A műsorvezető Rosznáky Emma Dr. Császtvay Tündével, a XIX. század művelődéstörténetének szakértőjével és K. Horváth Zsolt társadalomtörténésszel beszélgetett a rögös kezdetekről: a gazdasági válság nehézségei közepette, a párizsi Kommün vérengzéseinek sokkhatása alatt lévő fővárosi lakosság rettegett minden munkásszerveződéstől, a rendőrség pedig állandóan szemmel tartotta a mozgalmat és az akkor formálódó lap „fejmunkásait” – ahogy a mozgalom munkásértelmiségét nevezték. A korszak Magyarországán nem létezett még sajtójog, a munkásírók gyakorlatilag a semmiből találták és adták ki Népszava elődjét, a négyoldalas Munkás Heti Krónikát. „Szinte csodával határos volt, hogy el tudott indulni a lap”- hangzik el a műsorban.
Finoman szólva sem vicces jövőképet vázol fel Gelencsér András az MTA levelező tagja, légkörkutató vegyészmérnök a Népszava "Eddig minden rendben" zöldkritikus podcast legújabb adásában. Szerinte az eddigi prognózisokhoz képest sokkal hamarabb jelentkeznek a környezeti válságjelenségek, az emberiségnek pedig nincsenek globális szintű eszközei a környezeti bajok orvoslására. Ami van: az ipar zöldítése, az elektromos autók használata csak szemfényvesztés, ami csak felgyorsítja a jelenlegi civilizáció összeomlását. Gelencsér Andrással Fekete Norbert beszélgetett.
Soha ilyen drágán nem lehetett eladni a használt lakásokat, mint az elmúlt fél évben, amikor az Otthon Start olcsó hitele és 1,5 milliós árplafonja nem korlátozta, hanem gerjesztette az áremelkedést, ezért a használt ingatlanok ára rászaladt az újépítésűekére Budapesten. Egyes külső kerületekben mára 10–20 százalékra csökkent a különbség a két kategória átlagos négyzetméter áraiban. Ez ritka piaci helyzet, az elemzők szerint hosszabb távon inkább a használt lakások drágulása lassulhat. Egy dolog viszont biztos: soha ilyen könnyű nem volt egy használt lakásból újépítésűbe váltani. A Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Görög Áronnal, a Cordia kereskedelmi igazgatójával és Futó Péterrel, a Zenga.hu elemzési vezetőjével.
Nem sokkal karácsony előtt kezdett újra hatalmas felháborodást kelteni az elmúlt harminc év egyik legsúlyosabb bűnügye, a Till Tamás-gyilkosság ügye, miután kiderült, hogy a kisfiú gyilkosa a beismerő vallomás ellenére szabadon távozhatott a rendőrségről. Bár a férfit később elfogták és letartóztatták, a Népszava Hol Élünk? e heti, a YouTube-on is megtekinthető adásában nem lehetett megkerülni, hogy Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Angyal Gábor lapszerkesztő, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője azt latolgassa, felülírhatja-e a jogos igazságérzet a jogállami normákat. Előrebocsátjuk: érvényes választ mi sem tudunk adni, csak még több kérdést tudunk feltenni. A műsorban szó esik arról, hogy mennyire vegyük komolyan a közvélemény-kutatókat, kamu-e Lázár János forgatókönyve a Fidesz-vereségre és lesz-e választás előtti osztogatás. Ami biztos: akármi lesz Magyar Péter és a pártja sorsa, akciói nyomán a magyar társadalom kezdi felfedezni, hol él immár évtizedek óta.
Már az emlékbélyegek is megvoltak, és állítólag azok a talapzatok is elkészültek, melyekre az Aranycsapat tagjainak életnagyságú szobra került volna, a mindent elsöprő győzelem azonban elmaradt. 1954. július 4-én 3-2-re kikaptunk a nyugatnémet válogatottól a Wankdorf Stadionban, az ötödik labdarúgóvilágbajnokság döntője a berni csodaként vonult be a történelembe, mely hozzájárult az NSZK felemelkedéshez, itthon viszont csaknem nemzeti tragédiaként éltük meg az ezüstérmet. A 6-3-as vereséget bosszulta volna meg az angol bíró, mikor nem adta meg a harmadik gólunkat? Hibázott-e Sebes Gusztáv szövetségi kapitány, amikor Puskás Öcsit a pályára engedte? Doppingoltak-e a németek? – erről beszélget Hegyi Iván sportújságíró és Bártfai Gergely újságíró a Népszava 150. születésnapját ünneplő múltidéző podcastben.
1Ki dönt arról, hogy milyen gyógyszert kap a beteg? Magyarországon ma szinte mindig az orvos. De a világ egy részén már a gyógyszerész is írhat fel gyógyszert. Gyorsabb ellátás? Vagy veszélyes kísérlet? Mi történne, ha a patikában is lehetne receptet kérni? Hol van a határ diagnózis és gyógyszerismeret között? Mindezek kérdések nagyon is aktuálisak, hamarosan megjelenik ugyanis az a jogszabály, amely lehetőséget biztosít a gyógyszerészeknek is a vényírásra. Azonban már e lehetőség híre is fölbőszítette az orvosokat. A Szike legújabb epizódjában Békássy Szabolccsal, a Háziorvosok Online Szervezetének elnökével, háziorvossal és Mikola Bálinttal, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alapító elnökével arról beszélgetünk, hogyan oszthatók újra a feladatok és jogosultságok az orvosok, a gyógyszerészek és az úgynevezett APN-ek (feljogosított ápolók) között? Mit jelent ez a beteg számára, és vajon Magyarország készen áll-e erre. Kié valójában a gyógyszerfelírás joga, miért bántja az orvosokat az, ha gyógyszerészek is írhatnak receptet, és mi lenne a legjobb a betegeknek?
Pusztai Emese négy éve veszítette el legkisebb gyermekét, Nádja önkezével vetett véget az életének. Emese sajnos nincs egyedül fájdalmával, az általa kikért adatok is azt mutatják, a fiatal kamaszok között vezető halálok az öngyilkosság Magyarországon. Emese harcol azért, hogy kiderüljön, mi ment félre Nádja pszichiátriai kezelésénél és azért is, hogy felhívja a figyelmet a megelőzés fontosságára. Mi az, ami segített Emesének a legnehezebb időszakban is? És miért problémás a fiatalok pszichiátriai, addiktológiai ellátása ma Magyarországon. Erről és sok minden másról is szó esik Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó és Herczeg Szonja a Népszava újságírójának közös műsorában, a Túlpörgetve következő adásában.
Megkezdődött az orosz titkosszolgálat kampánya Magyarországon: a héten derült ki, hogy megérkeztek Budapestre a Fideszt segítő orosz kémek, a kormánymédiában pedig több olyan hír is megjelent – például a két hadifogoly hazahozatala, vagy a pénzmosás ürügyén lekapcsolt ukrán pénzszállítók ügye - amiről bűzlik, hogy előre megrendezett kirakat akciók. Erről is beszélgetett a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Horváth Gábor és Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Frank Zsófia belpolitikai újságíró és Batka Zoltán műsorvezető. Arról is szó esett, hogy a Fidesz túltolt háborús hisztériája akár visszafelé is elsülhet, és immáron Magyar Péter testesíti meg a nyugodt erőt. Erősen kérdéses, hogy az orosz segítséggel csúcsra járatott háborús hisztéria, a rendkívül éles Ukrajna-ellenes kampány megtörheti-e az eleve a Fidesz százmilliárdos médiabirodalmával szemben facebook-posztokkal taroló Tisza menetelését és egyáltalán tényleg olyan mindenható-e a Fidesz propaganda, ahogy azt a Karmelitában és a Kremlben is gondolják?
A baloldalnak ott kell lennie az Orbán-rendszer leváltásának spirituális pillanatánál, hogy erősödve részese lehessen a későbbi politikai folyamatoknak - nyialtkozta podcastunkban Jámbor András országgyűlési képviselője. A baloldali politikus a kapitalizmuskritika és a szociális problémák képviseletének összehangulásában látja egy új progresszív társadalmi távlat kibontakozásának lehetőségét. Önkritikusan beszélt a Szikra mozgalomról, amelynek vezetőjeként nem tudta egységgé kovácsolni az antikapitalista, a napi politizálást hangsúlyozó, és a demokratikus belső közösségépítést preferáló csoportokat.Képviselői munkájának érdekes tapasztalata, hogy jobboldali szereplőkkel könnyebb volt közös akciókat indítani. A parlament egyébként csak egy eszköz, erőforrás a politikai munkában, aktív közösségi hálós jelenlét, mozgalmi háttér, kiemelt ügyek következetes, sokirányú képviselete nélkül nélkül keveset ér.
Láthatóan pániküzemmódba kapcsolt a kormánypárt, és a kampány kezdetén kirakatháborúval próbálja elterelni a figyelmet a gödi akkugyár terebélyesedő botrányáról, ami újabb jelentős szavazói tömegeket győzhet meg a rendszerváltozás fontosságáról. A gödi ügy mindent magába foglal, ami NER: elhibázott gazdaságpolitikai döntéseket, a környezetvédelem semmibevételét, politikai érdekeket az emberek érdekei felett, kormányzati titkolózást, felelőtlenséget. A szennyezés miatt aggódó helyieket pedig hiteltelenné vált pártkatonák próbálják megnyugtatni, mondván, minden rendben van, nincs itt semmi látnivaló – erről is beszélgetett a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Bittner Dániel belpolitika és Papp Zsolt gazdasági újságíró, valamint Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes Batka Zoltán műsorvezetővel. Arra jutottak: Orbán Viktor jobb híján csúcsra járatott háborús hisztériakeltéssel próbálja megfordítani vesztésre álló helyzetét.
Gyorsan felépülnek, energiahatékonyak, és egyre többen választják a családi ház építtetők közül Magyarországon is a készházas technológiát, amivel 10-15, maximum 20 százalék árelőnyt lehet elérni - országrész függvényében - a hagyományos épületekkel szemben. A kulcsrakész könnyűszerkezetes lakóházak nettó négyzetméterára 700-850 ezer forint jelenleg. Komoly pénzügyi kockázat, hogy miközben egyre több kifejezés és előregyártott termék jelenik meg a piacon, nem mindegyik jelent valódi, hitelezhető ingatlant. A Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Borka Árpáddal, az ÉVOSZ készház tagozata (MAKÉSZ), a Magyar Ipari Rostkender Szövetség alelnökével és Csanaky Bernadettel, a Credipass hálózatfejlesztési vezetőjével.
Orbán már csak a hisztériakeltésben és a Tiszára ráinduló ellenzékiekben bízhat - Felfokozott háborús rettegtetéssel, politikai trashcelebek folyamatos műbotrányaival próbálja elterelni a Fidesz a figyelmet kormányzása csődjéről, azonban ez már sokkal kevésbé működik, mint korábban – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. Varga Dóra és Angyal Gábor főszerkesztő-helyettesek, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője és Batka Zoltán műsorvezető megkísérelt rendet vágni a kormányzati spamek és a valódi hírek között. Orbán Viktor azért is váltott minden eddiginél radikálisabb hangnemre, mert a korábbi eszközeik hatástalannak bizonyultak a Tiszával szemben, nem sikerült trendfordulót elérniük. Orbán most már csak a Fidesz testére szabott választási rendszerben és a Tiszára ráinduló ellenzékiekben bízhat, hogy azok talán elvisznek elég szavazatot és időlegesen megtarthatja hatalmát. Akár azon az áron is, hogy egy kormányozhatatlan országot hagy maga után.
A rendszeres mozgás valódi varázsszer: akár 20–30 százalékkal csökkentheti a szív-érrendszeri halálozás kockázatát, javítja az inzulinérzékenységet, mérsékli a 2-es típusú cukorbetegség esélyét, oldhatja a depressziót – és még az életminőséget is javítja. Mégis a magyarok harmada nem mozog eleget. Ebben az epizódban arról beszélgetünk Babai Lászlóval háziorvossal, a Magyar Életmód Orvosi Társaság (ÉMOT) elnökével és Vitrai Józseffel népegészségügyi szakértővel valóban elég-e a heti 150 perc mozgás? Miért ér többet 1 perc intenzív mozgás, mint 4–8 perc mérsékelt séta? Működik-e a „mozgás receptre” program?
Magát karaktergyilkolja a Fidesz ha közzéteszik a Magyar-videót - Még közzé sem tették a Magyar Péterről és exéről titokban rögzített szexvideót, már visszahullott a hatása az állampártra: az emberekben kezd összeállni egy történet arról, hogy a Fidesz a hatalomért immáron bárki legintimebb, ám teljesen hétköznapi magánéletébe is belenyúl, kikémleli, felveszi, közben pedig rendre súlyos gyermekbántalmazókat és dolgozóit tudatosan, éveken át mérgező nagyüzemet védelmez – hangzott el a Népszava Hol Élünk közéleti podcast eheti adásában, ahol Frank Zsófia, Muhari Judit belpolitikai újságírók, Angyal Gábor főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán beszélgettek a hét eseményeiről. Ráadásul a kormánypárt kommunikációja ráadásul borzalmasan átlátszó, minden eddiginél gyengébb: arról beszélnek, hogy semmi közük a titkos videóhoz, de közben már a kormányinfluencerek népszerűsítik, míg a Gödi Samsung gyár körüli mérgezés hatásában még nem, ám az akkumulátorgyár körülötte terjengő hazudozás tényleg Csernobilt idézi.
Több mint másfél évtized telt el azóta, hogy bezárták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, amely nemcsak egy kórház volt, hanem szakmai iránytű, végső menedék és országos referenciapont is. A bezárás után a rendszer nem látványosan omlott össze – hanem csendben kezdett szétcsúszni. Betegek tűntek el a gondozásból, szakmai műhelyek estek szét, orvosok hagyták el az állami ellátást. Az elmúlt hetekben viszont már ott tartunk, hogy az új zászlóshajó, a Nyírő országos intézetben omlik össze az ellátás. A kórház 40 orvosa január végén petícióban kérte két osztály azonnali bezárását és az ellátási terület csökkentését. Az elmúlt két évben ugyanis 15 orvos távozott, csak szeptember óta nyolcan mondtak fel. Ők február végéig még a felmondási idejüket töltik. Ha az lejár, akkor márciustól a 70 ágyas osztályon két szakorvos és négy rezidens marad.A Szike legfrissebb adásában szakértő vendégeinkkel Slezák Adrienn pszichiáter főorvossal, a Magyar Pszichiátriai Társaság alelnökével és Spányik András orvossal, pszichoterapeutával elemeztük: hogyan jutottunk idáig?” Mit jelent az, hogy „válságban” van a pszichiátriai ellátás? Mi köze ehhez a Lipótmező bezárásának? Mit ígértek a döntéshozók, és abból mi valósult meg?Spányik András és társai cikke a rendszerben dolgozók mentális helyzetéről:https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0270156
A baloldal mai is hasznos, markáns elemzéseket ad a világról, a globális kaputalizmusról, mégsem találja a hatékony politikai cselekvés formáit. Az okokról beszélgetünk két baloldali politológussal. Kiss Viktor, akinek a kérdésről nemrég jelent meg A radikális paradoxon című könyve, úgy véli, a baloldalnak ma nincs meghatározása a politikáról, hogy mit, miért, milyenné akar formálni. Lenullázta magát, teljes megújulásra van szükség, idő most van rá. Antal Attila a "visszakapaszkodás" attitűdjét képviseli, a régi alapelvek ma sem érvénytelenek, de korszerű értelmezésre várnak.
Kovács Szilárd testvérét, Juditot még 2014-ben brutálisan meggyilkolta a tőle válófélben lévő férje, földi maradványait henteseszközökkel megsemmisítette, alig találtak meg belőle valamit. A darnozseli-ügyként elhíresült történetnek nemcsak Judit az áldozata, hanem az egész családja is: gyermekei, szülei és testvére. Hogyan lehet egy ilyen tragédiát feldolgozni? Miből lehet erőt gyűjteni akkor, amikor a tettest kétszer is felmenti a bíróság? Kovács Szilárd belső munkájának, Indiának, világnézetének tudja be, hogy sem ő, sem a szülei nem mentek rá erre a borzalmas történetre, és végül igazságot tudtak szolgáltatni Juditnak. Ennek részleteiről beszélt a Tólpörgetvében, a Népszava mentális egészséggel foglalkozó podcastjában, Herczeg Szonja újságíró és Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó közös műsorában.
A bicskei, Szőlő utcai botrány kapcsán a gyermekvédelmi szakemberek letették az asztalra a probléma megoldásáról szólójavaslataikat, ám a kormány módszeresen kikerülte azokat, és olyan intézkedéseket hoztak, melyekkel rontanak a helyzeten. Erről is beszélget a Népszava Exit című podcastjában Göncz Kinga, volt családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter és Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke Pungor Andrással, a Népszava belpolitikai szerkesztőjével. Göncz Kinga szerint az ország nagyon rosszul gazdálkodik a saját polgáraival, az emberi erőforrásnak nincs igazán értéke. Az egészségügy lerobbant, az oktatással, szociális szférával súlyos gondok vannak, kettéválik a társadalom, mély a szegénység, és nemzedékről nemzedékre öröklődik. Meleg Sándor szerint 2022-es szociális törvény módosítása jó példa arra, hogy a NER hogyan tekint a polgáraira. Eszerint mindenki saját magáért felelős.
Szinte pillanatok alatt lebukott Lázár János és Pócs János a hazudozásaival, azonban az állampártot és a szavazóit már legkevésbé sem érdekli a valóság. A híveket az sem tántorítja el, hogy a kormányközeli közvélemény-kutatók rendre jelentősen eltérő eredményeket közölnek, mint a piaci szereplők. A nagy kérdés, hogy a győzelmi tudathoz szoktatott kormánypárti szavazók, hogyan fogják elfogadni az áprilisi választás eredményét, ha veszít a Fidesz – erről is beszélgetett Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes, illetve Frank Zsófia belpolitikai újságíró Batka Zoltán műsorvezetővel a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjében. Ami látszik: az állampárt már elkezdte felépíteni az összeesküvés-elméletet, hogy külső erők nyúlnak bele a magyar választásokba.
Minden erejükkel igyekeznek segíteni a kormányváltást. Tavaly nyár óta világos, hogy egyedül a Tisza Pártnak van reális esélye leváltani a Fideszt. Úgy döntöttünk, hiba lenne konkurálni velük a kampányban, és ezért nem indulunk a 2026-os parlamenti választáson - jelentette ki a Népszava X26 választási podcastjében Rózsa András, a Momentum elnöke. Bedő Dávid, a párt frakcióvezetője felsorolta azokat az országjáró akciókat, plakátkampányokat, amelyekkel a kormánypropaganda hazugságaira kívánják felhívni a figyelmet.Mindez átmeneti visszatérést jelent a Momentum kezdeti működéséhez. – Az akkori aktivista, mozgalmi tevékenység amúgy hatásosabb volt a későbbi parlamenti munkánál, mert ott nincs tér a Fidesz uralma mellett - jegyezte meg Rózsa András. Bedő Dávid szerint a közélet normalizálásának a kormányváltás után három alapfeltétele van: az elszámoltatás, a médiaegyensúly és egy új, arányos választási törvény. A Momentum bízik benne, hogy a változás rendszerszintű lesz, és idővel parlamenti pártként is folytathatja a liberális értékek képviseletét.
Download from Google Play
Download from App Store
United States
látszik hogy a társaság egy bizonyos kor alatti ... ajánlom az eredeti francia Magas szőke férfi felemás cipőben c.film vonatkozó jelenetét.... ;-)