Claim OwnershipOeconomus
Subscribed: 10Played: 336
Subscribe
© Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
Description
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány podcast csatornája, ahol heti rendszerességgel jelentkezünk a geopolitikát, külpolitikát, valamint a hazai és a nemzetközi gazdaságot érintő legfontosabb és legaktuálisabb témák feldolgozásával és hatásainak bemutatásával a mindennapi életünk szempontjából. Az előbbi témák mellett kiemelt figyelmet szentelünk a műsoraink során az energetika, demográfia, sport, kultúrpolitika és kisebbségpolitika témáira is!
287 Episodes
Reverse
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elhatározta, hogy újra naggyá teszi az olimpiákat. A cél érdekében a NOB megújította az ötkarikás játékok rendezési elveit, az Agenda 2020 elfogadásával. A legfőbb vezérvonal költségtakarékosság és fenntarthatóság, ami mellett a házigazdával szemben elvárás az is, hogy a lakosságot aktív, mozgásban gazdag életformára ösztönözzék. A 2024-es párizsi nyári olimpia volt az első, ahol ezek a szempontok vizsgáztak. A téli játékok közül a 2026-os, Milanóban és Cortina d’Ampezzoban megrendezésre kerülő esemény lesz az első. A GeoTrendek soron következő adásában Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője és Varga Mónika, műsorvezető beszélgetnek arról, hogy a 2004-es athéni olimpia mélypontja után miért lett újra vonzó cél olimpiát rendezni. A podcastban szó esik arról is, hogy a magyarországi nagy, nemzetközi sportesemények mennyiben felelnek meg az új rendezési elveknek.
Az immár közel négy éve zajló orosz-ukrán háború árnyékában egyre harciasabbá válik a retorika Európában. Vezető politikusok és katonai vezetők a média közreműködésével egyre inkább a háború elkerülhetetlenségére készítik fel az európai társadalmakat. Ezzel párhuzamosan nőnek a védelmi kiadások, és egyre több országban zajlik önkéntes toborzás vagy a hadkötelezettség visszaállítása. Varga Mónika műsorvezető kérdéseire válaszolva Nagy Dávid és Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzői a vonatkozó szakirodalom, médiaelemzések és közvélemény-kutatások alapján vitatják meg, mennyire indokolt Európa háborúra való készülése, és hogy a kontinens a háborúba sodródás veszélyét növelő háborús pszichózis állapotában van-e.
A riál bezuhanó árfolyama miatt elégedetlen kereskedők tiltakozásával indultak, vérfürdővé változtak az Iránban december végén kirobbant tüntetések. Nehéz tisztán látni, hogy mi folyik az országban, mert napok óta lekapcsolták az internetet, és a nemzetközi hívásokat. A kijutó információ alapján azonban a teheráni hatalom szigorúan, éles lőszer bevetésével is fellépet a demonstrálók ellen: egyes becslések szerint már akár 20000, visszafogottabb értékelések szerint legalább 2000 áldozata van az eseményeknek. Donald Trump figyelmeztetett: a tüntetők gyilkolása esetén kemény válaszra számíthatnak, a tiltakozóknak pedig segítséget ígért. Az amerikai elnök Venezuelában már bizonyította, hogy a tettek embere, de Iránban sokkal korlátozottabbak a katonai lehetőségei. Mindenesetre úton van az erősítés: a korábban kivont csapatokat visszaküldték a térségbe. Jelentheti ez Ali Khamenei legfelsőbb vallási vezető uralmának végét? Az iráni tüntetések hátteréről és a várható forgatókönyvekről László Dávid, az Oeconomus igazgatóhelyettese beszélt a Geo-Trendekben.
Az elmúlt egy évben egyre többször került napirendre, hogy az Egyesült Államok megvásárolná Grönlandot Dániától. Függetlenül attól, hogy a sziget rendkívül gazdag természeti kincsekben, amelyek a világgazdaság működése szempontjából is kulcsfontosságúak, Grönland az amerikai kijelentésekkel került a nemzetközi figyelem középpontjába. Kína és az Európai Unió is versenyben van a sziget mindössze 56 ezer fős lakosságának szimpátiájáért. Mi ennek az oka, és milyen változások indultak el a világ legnagyobb szigetén az elmúlt időszakban? A GeoTrendek című műsorában Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője beszélgetett Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezetőjével Grönland helyzetéről.
Az Egyesült Államok január 3-án célzott katonai műveletet hajtott végre Venezuelában. Az amerikai légicsapások Caracasra, a főváros repülőterére és több stratégiai célpontra irányultak. A művelet során egy speciális egység Nicolás Maduro elnököt és feleségét saját rezidenciájukon fogta el.Mi indokolta Washington lépését, és miért éppen most? Milyen szerepet játszik Venezuela stratégiai jelentősége, különösen az energiahordozók tekintetében? Rezsimbuktatásról van szó, vagy egy szélesebb geopolitikai üzenetről? Felmerülhet-e külső támogatással létrejövő politikai átrendeződés? Van esély elhúzódó fegyveres konfliktusra, és hol alakulhat ki a következő nemzetközi feszültséggóc?A Geo-Trendek adásában Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke és Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője azt is vizsgálja, miként illeszkednek az aktuális geopolitikai fejlemények Donald Trump globális stratégiájába, milyen következményei lehetnek mindennek az amerikai belpolitikára és a közelgő félidős választásokra, valamint hogyan képes az Egyesült Államok egyszerre kezelni a latin-amerikai térséget és a Kínával folytatott nagyhatalmi versengést.
Továbbra is erős a magyar munkaerőpiac, a foglalkoztatási ráta stabil szinteken mozog, a bérek dinamikusan, infláció felett nőnek. Mennyire tarthat ki a munkaerőpiac lendülete 2026-ban? Mi mozgatja a bérhelyzetet Magyarországon az új évben? A Trendfigyelő legújabb adásában Erdélyi Dórával, az Oeconomus kutatási igazgatóhelyettesével beszélgetett Szabó S. Gergő, az Inforádió műsorvezetője a magyar munkaerőpiac trendjeiről és a jövőbeli várható folyamatokról.
Adóforradalom 2025-ben – mit jelent ez a mindennapokban?Adóforradalom van a kormány napirendjén, miközben 2026-ban országgyűlési választások jönnek. Éppen ezért kulcskérdés, hogy mit jelentenek valójában a 2025-ös adóváltozások a családoknak, a munkavállalóknak és a költségvetésnek.A Trendfigyelő aktuális adásában: áttekintjük a magyar adópolitika legfontosabb fordulatait 2025-ben, megvizsgáljuk, kik a nyertesei az intézkedéseknek, elemezzük, mennyire fenntartható ez az irány hosszú távon, és bemutatjuk, hogyan alakult át Magyarország adórendszere 2010 óta.
A Geo-Trendek évzáró adásában mérlegre tesszük 2025 geopolitikai örökségét, fókuszban a két meghatározó háború eltérő dinamikájával: vajon miért sikerült Gázában – ha törékenyen is – kikényszeríteni a fegyverszünetet, és alkalmazható-e ez a minta az éppen zajló orosz–ukrán béketapogatózásoknál? Elemezzük a Trump-adminisztráció mozgásterét, az Izraelre és Oroszországra gyakorolható amerikai nyomásgyakorlás alapvető különbségeit, valamint a gázai „Sárga Vonal” és a mar-a-lagói tárgyalások közös tanulságait. A műsorban arra keressük a választ, hogy a valódi béke helyett a „befagyott konfliktusok” új korszaka köszönt-e a világra, ahol a politikai rendezés hiánya tartós, fegyveres farkasszemet eredményez mind a Közel-Keleten, mind Kelet-Európában. Milyen trendek határozták meg az orosz-ukrán háborúban a 2025-ös évet, és mi várható ez alapján 2026-ban? A műsor vendégei Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, és Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatója.
Vámháborúk. Háborús feszültségek. Mesterséges intelligencia.Átrendeződő világgazdasági erőviszonyok.2025 nem a nyugalom éve volt. De mi mozgatta valójában a globális gazdaságot? Mennyire tudott növekedni a világ? És kik lettek az elmúlt hónapok nyertesei és vesztesei?A Geo-Trendek legújabb adásában utánajárunk, milyen következményekkel járt a Trump-féle vámháború, miért küzd Európa egyre súlyosabb versenyképességi problémákkal, és hogyan emelkedik Ázsia – különösen India – a világgazdaság új motorjává.Szó lesz arról is, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia, valamint a növekvő védelmi kiadások a gazdasági erőteret, és milyen kilátások rajzolódnak ki 2026-ra.
Az év elejéhez képest látványosan erősödött a forint és ez messze nem csak egy árfolyamgrafikonon jól mutató adat. A hazai fizetőeszköz erősödése ugyanis komoly szerepet játszott abban, hogy az infláció érezhetően csökkenni kezdett Magyarországon.Az infláció mérséklődése pedig gyorsan megjelent a mindennapokban is: a kiskereskedelmi fogyasztás újra élénkülni tudott. A háztartások óvatos optimizmusa visszatért, ami fontos stabilizáló tényezővé vált a gazdaságban.Nem csak a boltokban látszott azonban a javulás. Az agrárium is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, jelentős bővülést elérve egy olyan időszakban, amikor a külső gazdasági környezet korántsem volt kedvező.Miközben a belső folyamatok több területen pozitív irányt vettek, a külpiacok elsősorban a német gazdaság gyengélkedése miatt a hazai GDP bővülés elmaradt a várttól.Egy ágazat azonban ismét rekordot döntött: a turizmus. A vendégéjszakák száma, a bevételek és a forgalom is új csúcsokra emelkedett, megerősítve, hogy Magyarország továbbra is vonzó célpont a nemzetközi utazók számára.A Trendfigyelő adásában ezekről a folyamatokról beszélgetett Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, valamint Szabó S. Gergő, az Inforádió műsorvezetője.
Mennyibe kerül idén a karácsony? És mi számít igazán az ünnepek alatt?Az Inforádió Geotrendek adásában utánajártunk, hogyan alakulnak az otthoni sütés-főzés költségei, mennyit költenek a magyarok ajándékokra és karácsonyfára, és milyen változások láthatók az ünnepi kiadásokban.Egyre többen döntenek úgy, hogy az ünnepek alatt kikapcsolódással kötik össze a karácsonyt, akár belföldön, akár külföldön. De vajon milyen trendek rajzolódnak ki ezen a téren, és mi áll a döntések mögött?A beszélgetésben Erdélyi Dóra és Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzői Varga Mónika műsorvezetővel arról is beszélnek, hogy a karácsonyi időszak megélését nem kizárólag az árak határozzák meg. Egyre nagyobb szerepet kapnak a pszichés tényezők: a stressz elkerülése, a feltöltődés igénye és a karácsonyi hangulat tudatos megélése.
Egyre többen teszik fel maguknak a kérdést: érdemes-e tovább albérletben maradni, vagy most jött el az ideje a saját otthonnak? Az elmúlt időszakban ugyanis nemcsak az ingatlanárak és a kereslet változtak, hanem a finanszírozási lehetőségek is új irányt vettek.De beváltotta-e az Otthon Start Program a hozzá fűzött reményeket? Mikor lehet kedvezőbb a hitel törlesztője, mint az albérleti díj? Milyen konstrukciókkal kombinálható a program, és hol nőtt a leginkább a kereslet?A Trendfigyelő adásában ezekről a kérdésekről beszélget Szegedi Andrea, az Oeconomus igazgatóhelyettese és Szakáli István Loránd, stratégiai igazgató, gyakorlati példákon és közérthető magyarázatokon keresztül. A beszélgetést Szabó S. Gergely, az InfoRádió műsorvezetője vezeti.
Az utóbbi időben gyakran hallani a ritkaföldfémekről és a jelentőségükről. Ez a 17 elem különleges tulajdonságokkal bír, amelyek nélkülözhetetlenné teszik őket a modern technológiákban, például az orvostudomány, a hadiipar és a fogyasztói elektronika területén. A zöldátállás szintén elképzelhetetlen nélkülük, hiszen szükségesek többek között a napelemek, a szélturbinák és az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához is. Kína a ritkaföldfémek bányászata és feldolgozása terén is szinte globális dominanciával bír, amit kész fegyverként használni az érdekei érvényesítése céljából. A Nyugat, immár felismerve az egyoldalú függés veszélyeit, próbálja függetleníteni magát a kínai ritkaföldfém-ellátástól, ám ez korántsem lesz egyszerű. E témákról és más kapcsolódó kérdésekről beszélget a Geo-Trendek új adásában Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője és Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője.
Kedden Steve Witkoff, Donald Trump megbízottja Moszkvában tárgyalt az orosz-ukrán háború lezárásáról, de a nagy áttörés egyelőre elmaradt. A InfoRádió és az Oeconomus közös Geo-Trendek műsorának legújabb adásában Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus igazgatójával elemeztük ki a "fekete dobozt": Miért maradt el az áttörés, és Putyin tanácsadójának szavaival élve, miért "nincs kompromisszum"? Hogyan nehezítette meg a tárgyalásokat a 28 pontos béketerv? Beszéltünk az elmúlt 11 év legnagyobb korrupciós botrányáról is, amelyben Zelenszkij jobbkeze, Andrij Jermak is érintett lehet, és amely hatással lehet a békefolyamatra is. Vajon tényleg 2026-ig kell várnunk a fegyverszünetre?
Az adventi időszak már nem csak a vásárokról szól!Egyre több magyar választ néhány napos kikapcsolódást vagy wellness-pihenést decemberben és januárban – miközben a hazai turizmus szezonalitása lassan, de biztosan átalakul. ✨A hosszú nyári vakációk mellett ma már sokan építenek be rövidebb, évközi belföldi utazásokat, akár az ünnepekhez vagy a téli szünethez kapcsolódva. De hogyan változtak a magyarok és a külföldi turisták szokásai a koronavírus-járvány óta? Melyek a legnépszerűbb hazai úti célok? Hogyan alakulhat a magyar turizmus helyzete 2026-ban?A Trendfigyelő adásában erről beszélget Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője és Szabó S. Gergely, az InfoRádió műsorvezetője.
Az európai gazdaság immár három éve stagnál, miközben az idei nyáron létrejött amerikai–EU kereskedelmi megállapodás komoly kihívások elé állítja a kontinens vállalkozásait. A magyar kormány több lépéssel is igyekezett enyhíteni a negatív hatásokat: elindult a 3%-os kamattámogatott hitelprogram, megszületett a kkv-szektor 11 pontos adó- és adminisztrációcsökkentési reformja, valamint létrejött az Egyesült Államokkal kötött „pénzügyi védőpajzs” megállapodás.Ez az egyezménytípus csak két országcsoport számára érhető el: azoknak, amelyekre az USA gazdaságilag támaszkodik (például Kína vagy Japán), illetve azoknak, amelyekkel rendkívül szoros politikai kapcsolatot ápol, ide tartozik Magyarország mellett Svájc, az Egyesült Királyság és Argentína is.A Trendfigyelő legújabb adásában Jávor Balázs és Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzői beszélgettek Szabó S. Gergővel, az InfoRádió műsorvezetőjével a kkv-támogatási rendszer részleteiről és a pénzügyi védőpajzs jelentőségéről.
November 20-án szivárgott ki az a 28 pontos béketerv, amit az Egyesült Államok vezetése állított össze az orosz-ukrán háború lezárására. Az amerikai elnök hálaadás napjáig, azaz november 27-ig adott haladékot Ukrajnának az elfogadásra. Európa vezetői azonban újabb javaslattal álltak elő. Az USA és Ukrajna képviselői ezek után Genfben tárgyaltak, végül egy új 19 pontos tervet dolgoztak ki. Mi lehet a béketervben és segíthet-e ez végre pontot tenni a háború végére? Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a vendégünk.
A Krím félsziget orosz annektálása, a kelet-ukrajnai harcok kirobbanása, majd ennek nyomán a walesi NATO-csúcstalálkozón a védelmi költségvetés emelése új korszakot nyitott Európában. Lengyelország és Magyarország időben ébredt, nagyszabású haderőfejlesztésbe kezdett, így ha még nem is ért az út végére, ezzel lépéselőnybe került. A régió más államainak azonban csak a 2022-es teljeskörű orosz invázió fújt ébresztőt, ők most kapkodva próbálják behozni a lemaradást. A védelmi ipar most mindenütt kapacitáshiánnyal küzd, a szebb napokat látott közép-európai ágazat is próbálja újjáépíteni magát. Az Oeconomus és a Claremont Institute közös tanulmánykötetben vizsgálta meg, hogyan hatott az ukrajnai háború kirobbanása az amerikai és közép-európai védelmi iparra. A bemutató alkalmából az Oeconomus elemzője, a kötet szerzője és szerkesztője, László Dávid volt a Geo-Trendek vendége.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke, Törcsi Péter és kutatási igazgatója, Pásztor Szabolcs személyes élményekkel és szakmai elemzéssel értékelik a washingtoni „magyar nap” eseményeit és a Trump–Orbán találkozó politikai-gazdasági jelentőségét.
Donald Trump G2-nek hívta dél-koreai találkozóját Hszi-Csinpinggel, azaz egyenrangúvá emelte Kínát. Ezzel üzenhette, hogy mostantól két szuperhatalom létezik, és vége az egypólusú világnak. Mindenesetre az I. hidegháborúhoz hasonló forgatókönyv szerint halad Washington és Peking viszonya. Dél-Koreában sikerült biztosítania Trumpnak a kínai ritkaföldfém-szállításokat, de ezért cserébe nyitva hagyták a kiskaput a kínai vállalatoknak az amerikai technológiai embargó részleges kikerülésére. Miközben Kína sikeresen átirányította az exportját a világpiacokon, az USA-ban a vámok beépülnek az árakba, az ASEAN-ban pedig erősödik az integráció a két szuperhatalom szorításában. Alakul a neo-bipoláris világrend? A Geo-Trendek új adásában Tasnádi Zsombor, az Oeconomus elemzője értékeli az amerikai és kínai elnök történelmi találkozóját.
Comments
Download from Google Play
Download from App Store
United States