Claim OwnershipOeconomus
Subscribed: 10Played: 381
Subscribe
© Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
Description
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány podcast csatornája, ahol heti rendszerességgel jelentkezünk a geopolitikát, külpolitikát, valamint a hazai és a nemzetközi gazdaságot érintő legfontosabb és legaktuálisabb témák feldolgozásával és hatásainak bemutatásával a mindennapi életünk szempontjából. Az előbbi témák mellett kiemelt figyelmet szentelünk a műsoraink során az energetika, demográfia, sport, kultúrpolitika és kisebbségpolitika témáira is!
332 Episodes
Reverse
Csehországban egy Izraellel együttműködő dróngyárat, az Egyesült Királyságban pedig egy zsidó szervezet négy mentőautóját gyújtották fel. És ez csak az elmúlt egy hét termése: úgy tűnik, az Irán ellen kirobbant háború miatt ismét nőtt a terrorizmus kockázata. A veszély ott a nagyobb, ahol jelentős bevándorló tömegek élnek. A közel-keleti konfliktus egy újabb migrációs válság megindulásával is fenyeget. De hol van már a Willkommenskultur! Ezúttal Törökország és az Európai Unió sem akarja, hogy megismétlődjön a 2015-ös válság. Demkó Attila rámutatott: az EU is belátta, hogy hibázott, de azt sose ismernék be, hogy a magyaroknak igaza volt.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.
Két nagyon különböző háborúnak vagyunk tanúi, ami talán megváltoztatta azt, amit a hadviselésről gondoltunk. Ukrajnában azzal lőnek, ami van: a világsajtót is bejárta a hír, hogy még I. világháborús Maxim géppuskákat is bevetettek, de visszatértünk a II. világháború tüzérségi csatáihoz és lövészárkaihoz is. Ugyanakkor eljött a Starlink kommunikáció és a drónok kora. Közben a Közel-Keleten a csúcstechnológiával vívnak légi párbajt, anélkül, hogy egyetlen bakancs lépne ellenséges földre. Demkó Attila szerint haditechnikai forradalomnak vagyunk szemtanúi, aminek főszereplői a drónok.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.
A globális piacok már nem egyszerű feszültséget, hanem valódi energiaválságot áraznak. Hiába nyúlt a Nyugat a stratégiai olajtartalékokhoz, és hiába próbálják szankciós könnyítésekkel stabilizálni a helyzetet, a Hormuzi-szoros forgalma drasztikusan visszaesett, a kitermelés helyreállása pedig teljesen bizonytalan.A probléma nem csak katonai. A biztosítók, a hajózási társaságok és a pénzügyi szereplők nélkül az energiaszállítás nem indul újra — így az árak az olajtól a gázon át egészen a héliumig tartósan magasak maradhatnak. Ez idővel fizikai hiányhoz, inflációs spirálhoz és gazdasági lassuláshoz vezethet világszerte.Európa különösen sérülékeny helyzetben van:a zöld átállás, az orosz energia kiszorítása és a közel-keleti bizonytalanság együtt olyan kockázatot jelent, amely hosszú időre meghatározhatja a kontinens gazdasági mozgásterét.Az InfoRádió stúdiójában Tatár Mihály, az Oeconomus vezető elemzője és Varga Mónika műsorvezető beszélget.
A fókusznak Ukrajnán kell maradnia! – figyelmeztetett Keir Starmer mikor minap Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott. Tényleg, ki figyel most Ukrajnára? Demkó Attila szerint rövid távon árt Oroszországnak az Irán ellen indított háború, ha viszont elhúzódik a konfliktus, annak nagy nyertese lehet. Közben Kína sem bánja, ha az Egyesült Államok kutyaszorítóba kerül…A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.
„Az amerikaiaknak húsz évbe telt Afganisztánban a tálibokat a tálibokra cserélni, Iránban viszont kilenc nap alatt sikerült Khameneit Khameneire” – így élcelődik az internet az Irán elleni háború eddigi mérlegén.De valóban kudarc, amit látunk, vagy katonailag épp ellenkezőleg: egy szinte tökéletesen végrehajtott művelet?Demkó Attila szerint katonailag ugyan szinte tökéletes, amit az izraeliek és amerikaiak végrehajtottak, de ettől még ebből a háborúból nagyon nehéz lesz arcvesztés nélkül kiszállni.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.
A Hormuzi-szoros korlátozásával Teherán a világ egyik legsúlyosabb energiaszállítási zavarát idézte elő az 1970-es évek olajválsága óta. Ezáltal a katonai értelemben vett regionális konfliktusból gazdasági hatásait tekintve globális konfliktus vált. A Geo-Trendek legújabb adásában azt vizsgáljuk, mit jelent a gyakorlatban a szoros „blokkolása”, és milyen gazdasági és geopolitikai következményekkel járhat ez a globális energiapiacra nézve. Szóba kerül a NATO és más szövetségesek lehetséges szerepe, valamint a háború lezárásának forgatókönyvei is. Az InfoRádió stúdiójában Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika műsorvezető beszélget.
Magyarország helye a világban – mit mutatnak a számok, és mi a valóság a nemzetközi összehasonlítások mögött?A Trendfigyelő adásában az Oeconomus frissített Oeco-indexe alapján elemezzük Magyarország gazdasági, társadalmi és politikai helyzetét uniós és globális összevetésben. Megnézzük, mely mutatók alapján ítélik meg hazánkat, hol állunk valójában Európában, és miért torzulnak gyakran a nemzetközi rangsorok.Szó lesz az uniós támogatások szerepéről, az elmúlt évek gazdasági tanulságairól, valamint arról is, milyen világpolitikai és energiapiaci folyamatok határozhatják meg 2026-ban Magyarország mozgásterét.A műsorban azt is elemezzük, hogy a geopolitikai feszültségek erősödése, az energiapiaci kockázatok és a gazdasági bizonytalanság milyen hatással lehet Magyarország gazdasági mozgásterére.- Hol áll Magyarország a világban?- Mennyire számítanak az uniós források?- Mit hozhat 2026 a magyar gazdaságnak?🎙️ A Trendfigyelő adásábanPásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója beszélget Szabó Gergővel, az Inforádió műsorvezetőjével
Hogyan reagálna a NATO, ha egy támadás a Balti-tenger felől érné a szövetséget? Ezt a forgatókönyvet gyakorolták a Steadfast Dart 2026 hadgyakorlaton, amelyet február–márciusban rendeztek meg Németországban.A nagyszabású műveletben 13 nemzet több mint 10 000 katonája vett részt, ugyanakkor ezúttal az amerikai és a magyar erők hiányoztak a gyakorlatból.Az Oeconomus szakértői, Bendarzsevszkij Anton és Wagner Péter, a helyszínen követték az eseményeket.A Rizikó új adásában személyes élményeiken keresztül mutatják be, hogyan zajlik egy NATO-hadgyakorlat, mit jelent a valós lőszerrel végrehajtott harcászati gyakorlat, és milyen üzenetet hordoz egy ilyen művelet a jelenlegi nemzetközi biztonsági helyzetben.- Miért van szükség ilyen gyakorlatokra?- Kinek szólnak ezek az erődemonstrációk?- És mit árul el a NATO felkészültségéről, hogy kik vettek részt — és kik maradtak távol?A műsort László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.
Donald Trump „béke elnökének” nevezi magát, mégis katonai akciókat indít. Ellentmondás vagy tudatos stratégia? Washington szerint egy gyors, kemény fellépés megelőzhet egy nagyobb háborút, és stabilitást teremthet egy egyre inkább erőpolitikára épülő világrendben.Az iráni hadművelet nem egyetlen konfliktus része, hanem egy évtizedek óta tartó stratégiai szembenállás új szakasza. A tét nemcsak a Közel-Kelet, hanem az energiaellátás, a világgazdaság és a nagyhatalmi erőviszonyok.- Miért volt kulcsfontosságú Irán?- Valóban rezsimváltás a cél?- Meddig maradhat benne az USA a háborúban?- Mi történik, ha lezárják a Hormuzi-szorost?- Ki nyer az emelkedő olajáron?- Új blokkok alakulnak a világban?A konfliktus hatása már most látszik: energiaárak, infláció, geopolitikai feszültség, gyengülő Európa.A Geo-Trendek műsorában Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezető-szerkesztője kérdezte Törcsi Pétert, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnökét.
Meddig bírják emberrel az ukránok? – már jó pár éve találgatják ezt a szakértők. Közben dúl egy számháború a veszteségekről, a legfrissebb ukrán adatok szerint 1 millió 275 ezer embert veszítettek már az oroszok…. Ha a titkosított adatokat nem is látjuk, a demográfiait igen.Demkó Attila szerint pedig ez Ukrajna igazi tragédiája, egzisztenciális háborúja, ahonnét nincs visszaút. Sorskérdés ez a kárpátaljai magyarságnak is. Ők abban reménykedhetnek, hogy identitásuk sziklaszilárd.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.
Miközben lángol a Közel-Kelet, bekukucskált 100 dollár fölé az olaj hordónkénti ára, töretlenül emelkedik a gázé és nyersanyagoké, Ursula von der Leyen elérkezettnek érezte az időt, hogy beismerje: stratégiai hiba volt elfordulni a nukleáris energiától. Örülhetnénk, csakhogy másnap az Európai Bizottság elnöke hozzátette: stratégiai hiba lenne visszatérni az orosz energiahordozókhoz. Demkó Attila szerint lehet, újabb tíz év kell hozzá, hogy ebben a kérdésben is belássa: hibázott. A gond csak az, hogy ennek az árát az európai versenyképesség fizeti meg. Közben makacsul tartja magát a vád, hogy az amerikaiaknak az iráni olajra fáj a foga.Tényleg ezért támadtak? És mi Irán egyetlen, de kétségtelenül erős ütőkártyája?
Közel másfél hónapja nem érkezik kőolaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül, miközben a Közel-Keleten kialakult geopolitikai feszültségek újabb bizonytalanságot hoztak a globális energiapiacokra.A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Irán blokád alá helyezte a világ egyik legfontosabb tengeri átjáróját, a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a világ olajkereskedelmének jelentős része áthalad. Mivel a Közel-Keleten zajlik a globális kőolaj- és földgáztermelés közel egynegyede, már a kínálati bizonytalanság is komoly világszintű ármozgásokat indíthat el.Az elmúlt hetek eseményei ismét rámutattak arra is, hogy az orosz energiahordozókról való leválás jelentősen átalakította Európa energiabiztonságát, és a kontinens egyre érzékenyebb a globális geopolitikai sokkokra.A Trendfigyelő adásában Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője beszélget Szabó Gergővel, az Inforádió műsorvezetőjével arról, hogy- mi áll az energiapiacon kialakuló feszültségek mögött- milyen hatással lehet mindez Európa energiabiztonságára, és- milyen kilátások várhatók az olaj- és gázpiacon.A beszélgetésben szó esik a Barátság kőolajvezeték szerepéről, a Hormuzi-szoros jelentőségéről és az energiapiaci válság lehetséges gazdasági következményeiről is.
Január vége óta nem érkezik olaj Magyarországra és Szlovákiába a Barátság olajvezetéken. Ukrajna szerint orosz csapás miatt. Magyarország szerint politikai okok miatt. Demkó Attila szerint nem is olyan nehéz eldönteni, kinek van igaza: Ukrajna egyértelműen hazudik. A kérdés már csak az, hogy az Európai Unió miért egy tagjelölt állam érdekeit képviseli két tag helyett? Talán Kijev ezúttal túl messzire ment, amire már Brüsszelben sem legyinthetnek. Magyarországnak is van még néhány kártya a kezében.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.
Ali Khamenei iráni legfelsőbb vezető halott, de a rezsim még nem omlott össze. A háború az egész Közel-Keletet lángba borította, és könnyen lehet, hogy még csak ezután jön a java. Az Egyesült Államok és Izrael előtt most nyílt egy kedvező időablak, amikor lecsaphatott, de egy elhúzódó konfliktus nekik sem érdekük. Az eddig kivételes katonai művelet annak is a vizsgája, vajon szárazföldi beavatkozás nélkül meg lehet-e dönteni az iráni vezetést. Egy amerikai invázió valószínűtlen, de ha mégis megtörténne, komoly vérfürdőt jelentene. A háború ugyan háromezer kilométerre dúl, de árát mi is saját bőrünkön érezzük, az olaj és gáz ára meredeken emelkedik. Az Ukrajnából érkező Barátság vezeték elzárásának árnyékában ez is bizonyítja, mennyire fontos a források diverzifikálása. - Mi baja az amerikaiaknak Iránnal? - Hogyan győzhet Teherán? - Lehet Magyarországon üzemanyaghiány? A Geo-Trendek műsorában Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezető-szerkesztője kérdezte László Dávidot, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettesét.
Jó háromezer kilométerre, Iránban háború robban ki, erre itt Magyarországon is emelkedni kezdenek az üzemanyagárak. Ennek árnyékában különösen égető a kérdés: biztosan jó ötlet volt az Európai Uniótól teljesen leválni az orosz olajról és gázról? Demkó Attila, biztonságpolitikai szakértő szerint az ideológián nyugvó uniós energiapolitika kudarcot vallott. Ráadásul Európa már azt a képességét is elveszítette, hogy saját környezetében megoldja konfliktusait, ő is „fent van az étlapon”. Azért még lehet visszaút. Csak addig milyen árat fizetünk érte?A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus igazgatóhelyettese moderálja.
A 2022-es orosz–ukrán háború alapjaiban változtatta meg Európa biztonsági gondolkodását. Egyre több európai országban merül fel a kötelező sorkatonaság visszaállítása, vagy annak valamilyen új formája.A gazdasági és társadalmi hatások azonban nem egyértelműek. Több kutatás szerint a kötelező katonai szolgálat késleltetheti a fiatalok munkaerőpiaci belépését, megnehezítheti az életkezdést, és jelentős költségeket róhat az államra.Felmerülnek további kérdések is:- Milyen hatása van a sorkatonaságnak a gazdaságra- Akadályozza a fiatalok tanulását és karrierkezdését- Valódi katonai képességeket ad egy rövid szolgálati idő- Mit mutatnak a nemzetközi példák?- Érdemes-e visszahozni a sorkatonaságot?A Trendfigyelő új adásában Erdélyi Dóra és Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzői beszélgetnek Szabó S. Gergővel az Inforádió műsorvezetőjével a magyarországi helyzetről és öt európai ország sorkatonai rendszerének gazdasági és társadalmi hatásairól.
Tavaly decemberben jelent meg az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia, amely az „America First” elv jegyében készült. A dokumentum több ponton is éles irányváltást jelent a Biden-adminisztráció stratégiájához képest.A stratégia – a kétszáz évvel ezelőtti Monroe-elvet felelevenítve – kimondja, hogy az Egyesült Államok a nyugati féltekén nem tűr meg külföldi befolyást. Emellett Kínát tekinti a legfőbb stratégiai vetélytársának, és ennek megfelelően csoportosítja át erőforrásait.A dokumentum Európáról szóló része különösen nagy visszhangot váltott ki. Sokan úgy értelmezték, hogy Washington magára hagyhatja, sőt akár el is árulhatja az öreg kontinenst.De vajon valóban erről van szó?A Röntgen legújabb adásában részletesen bemutatjuk az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiát – és azt is, mit jelent mindez Európa és a transzatlanti kapcsolatok jövője szempontjából.
Négy éve tart az orosz–ukrán háború. A 2022. február 24-én indult teljes körű inváziót sokan rövid konfliktusnak gondolták, mára azonban elhúzódó és pusztító háborúvá vált, amely nemcsak a térséget, hanem az egész nemzetközi rendszert átalakítja.Az elmúlt években számos diplomáciai kezdeményezés, béketerv és közvetítési kísérlet született, mégsem sikerült tartós megállapodást elérni. - Miért vallottak kudarcot ezek a próbálkozások? - Milyen geopolitikai érdekek állnak a háttérben? - Van ma reális esély a rendezésre?A Geo-Trendek műsorában Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezető-szerkesztője kérdezte Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját, aki a konfliktus stratégiai összefüggéseit, a nagyhatalmi mozgásokat és a béke esélyeit elemezte.
2022. február 24-én fegyveres konfliktus robbant ki Ukrajna területén, amely rövid idő alatt Európa második világháború utáni történetének egyik legsúlyosabb és legelhúzódóbb háborújává vált. A kezdetben gyors lefolyásúnak vélt hadműveletek immár negyedik éve tartanak, jelentős emberi veszteségekkel, menekülthullámmal, súlyos infrastrukturális károkkal és tartós gazdasági megrázkódtatásokkal.A konfliktus elhúzódása mind Ukrajnára, mind Európára – így Magyarországra is – komoly biztonsági, energetikai és gazdasági következményekkel járt. Éppen ezért a mielőbbi tűzszünet és a fenntartható, tárgyalásos békerendezés kérdése egyre hangsúlyosabbá vált a nemzetközi politikában. A háború lezárásának esélyei – több diplomáciai kezdeményezés, köztük Donald Trump béketörekvései nyomán – ma talán közelebbinek tűnnek, mint az elmúlt években bármikor.De melyek voltak a négy éve zajló konfliktus legfontosabb mérföldkövei, és hogyan formálta mindez Európa, illetve Magyarország mozgásterét? Erről beszélgetnek a műsor résztvevői.A háború elmúlt négy évének főbb mérföldköveiről, valamint annak európai és magyar vonatkozásairól beszélgettek a Rizikó legújabb adásában.Vendég: Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.Műsorvezető: Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője.
2026. február 19-én Washingtonban tartotta alakuló ülését a januárban életre hívott Béketanács, amelyet Donald Trump kezdeményezett. A tervek szerint már 5 milliárd dollár gyűlt össze Gáza újjáépítésére, és több ország békefenntartó erőkkel is hozzájárulna a stabilizációhoz. Az EU tagállamai közül Bulgária és Magyarország alapító tagként vesz részt a folyamatban, így már a kezdetektől alakítják az intézményi és politikai kereteket. Több ország – Csehország, Románia, Olaszország, Görögország és Ciprus – megfigyelőként kapcsolódik be. Az Európai Uniót Dubravka Šuica a Földközi-tengeri térségért felelős biztos képviseli megfigyelőként.A kezdeményezés túlmutat Gázán: az alapító dokumentum szerint a testület a globális konfliktuskezelés új platformja lehet. Az ENSZ szerepéről élénk vita zajlik, amelyet Marco Rubio müncheni felszólalása is felerősített. Mit jelent ez az átalakuló világrendben? Mekkora mozgástér marad azoknak, akik kimaradnak?A Geo-Trendek legújabb adásában Törcsi Pétert, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnökét Herczeg Zsolt kérdezte
Comments
Download from Google Play
Download from App Store
United States