HEKTÁR mezőgazdasági podcast

A HEKTÁR Plusz legfrissebb adásában a növényvédelem múltját, jelenét és jövőjét járjuk körbe egy olyan szakemberrel, aki több mint négy évtizede követi és alakítja a hazai agráriumot.Gribek Dániel műsorvezető vendége Kovács Gyula, az FMC-Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és a Növényvédelmi Szövetség négyszer megválasztott elnöke.Miről beszélgetünk?A múlt emlékei: Felidézzük a 80-as évek hiánygazdálkodását, amikor a gazdáknak „udvarolniuk” kellett a kereskedőknek egy-egy jó hatóanyagért.Hatóanyag-kivonások és EU-s szabályozás: Miért tűnik el rengeteg jól bevált szer a piacról, és miért nehéz az új fejlesztéseket engedélyeztetni Európában? A „fekete piac” és a hamisítás: Kovács Gyula elrettentő történeteket mesél az illegális növényvédő szerek világáról, és arról, miért vállal hatalmas kockázatot az, aki csomagtartóból vásárol olcsó „megoldást”.Innovációk – drónok és biológiai védekezés: Beszélünk a hazai és európai szinten is úttörő drónos kijuttatási engedélyekről (Coragen), valamint a feromonok és a biológiai készítmények szerepéről a modern növényvédelemben.Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz: Hogyan változik meg a kukoricatermesztés Magyarországon, és mi a növényorvosok feladata a túlélésben?

Milyen jövője lehet Magyarországon a kukoricának? Néhány éven belül szinte búcsút inthetünk az egyik legfontosabb növénykultúránknak, vagy vannak még lehetőségei? Hogyan lehet növelni a kukorica termésbiztonságát? Milyen konkrét tőszámokban érdemes gondolkodni, és vannak-e egyéb megoldási javaslatai a LIDEA szakembereinek?Gribek Daniel műsorvezető ezúttal a LIDEA szakembereivel (Kökény Benő, Balogh László és Kanozsai Dávid) beszélget a HEKTÁR Plusz podcastban.Hogyan ért el a kísérletben egy kétsövőségre hajlamos hibrid 9,5 tonnás eredményt mindössze 35 000-es tőszámmal, extrém aszályos időszakban, 130 mm csapadék mellett? Miért ad nagyobb szabadságot a gazdának a kétcsövűségre hajlamos genetika, és hogyan tudunk vele "kéziféket húzni" a vetésnél, ha száraz a tavasz? Tényleg okoz-e termésdepressziót a fattyasodás, és mi a helyzet a kora tavaszi lila elszíneződéssel? Van-e jövő az Alföldön? Ezekre mind keressük a választ.Ne maradj le a folytatásról sem! Ez egy két részes minisorozat első része – a következő epizódban a kukorica alternatívájaként is emlegetett cirok technológiáját járjuk körbe.TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló3:22 - A kukorica jövője14:35 - A tőszám-kísérlet és akétcsövű hibridek37:00 - Egyéb megoldások - akár az Alföldre is1:00:49 - No-till tapasztalatok1:10:04 – Fattyasodás, toxin és öntözés1:30:00 - Befejezés, elköszönés

Készen állunk egy esetleges, 2026-os aszályra, vagy a látszat és a hóborította határ megnyugtat minket? Bár a januári időjárás biztató lehet a legfrissebb HEKTÁR Plusz podcastban a szakemberek figyelmeztetnek: a talaj mélyebb rétegei sok helyen továbbra is csontszárazak, és nem biztos, hogy a kukorica vetéséig kitart a januári 20-25 mm csapadék.A HEKTÁR Plusz legújabb adásában Gribek Dániel műsorvezető a Phylazonit szakértőivel – Dr. Monori Istvánnal, Dr. Varga Sándorral és Csatári Gáborral – azt járták körbe, hogyan válhat a tudatos talajmenedzsment és a mikrobiológiai termékek használata a biztonságos termelés alapjává egy kiszámíthatatlan éghajlaton.Amiről az adásban részletesen beszélünk:Az aszály anatómiája: miért az előző év csapadékhiánya határozza meg a következő szezon sikerét, és miért „szárad alá” a növény, ha a téli csapadék nem ér össze a mélyebb rétegek nedvességével? A talajegészség forintosítható értéke: a talaj állapota akár 30-40%-ban is meghatározhatja a növénytermesztés sikerességét. Tudtad, hogy mindössze 1% humusztartalom-növekedés hektáronként akár 150-200 ezer liter víz megtartását segítheti? Phylazonit Max – Az új generáció: bemutatjuk az Agrova Kft. legújabb fejlesztését, amely négy Bacillus törzzsel nemcsak a nitrogénkötésben és foszfátmobilizálásban jeleskedik, hanem kiemelkedő kálium-mobilizáló képességgel is bír. De miért volt szükség a por alapú technológia bevezetésére?Regeneratív tapasztalatok: első kézből származó információk a no-till technológia és a mikrobiológiai készítmények kapcsolatáról.TARTALOM:0:00 – Hóhelyzet és aszályprognózis 2026-ra: miért becsapós a téli csapadék? 3:49 – Vízmegtartás és talajegészség - Hó és aszály 21:16 – Kísérleti eredmények31:53 – Termékfejlesztés és Phylazonit Max46:05 – Honnan vannak az új baktériumtörzsek?55:00 - Phylazonit Max kísérleti eredmények59:34 - Oktatás és edukáció1:19:41 – Regeneratív gazdálkodás: no-till kísérletek1:32:50 - Talajélet a hó alatt1:36:00 - Podcastzárás

A HEKTÁR Morotva EXTRA adásban több húsbavágó kérdést teszünk fel. Valóban az öntözés a megoldás az aszályra, vagy éppen ez pecsételi meg a magyar táj sorsát? Az öntözés vagy a helytelen talajművelés okozta a nagy civilizációk elsivatagosodását? Tényleg működő megoldás lehet a legeltetés az ország jelentős részén? De ki fog állatot tartani?Négy elhivatott szakemberrel járjuk körül a magyar agrárium talán legmélyebb strukturális problémáit, középpontban az öntözéssel, a vízhasználattal, tájhasználattal.Kútból öntözni az Alföldön? Dominkó Norbert (Orosfarm Zrt.) őszintén beszél arról, miért kényszerülnek néhány száz hektáron fúrt kútból öntözni, és hogyan keresik azokat a növényeket, amiket kisebb vízdózissal és magas hozzáadott értékkel termelhetnek. A no-till és a marhaitatás: Berend Ferenc Somogyból hozza a regenratív tapasztalatokat. Miért „húzza ki” a talajból a vizet a szántás, és hogyan lehet akár 50-100 mm csapadékot is megfogni a talajművelés elhagyásával? Hány állatot lehetne itatni egy évi öntözés vízadagjából?Tájgazdálkodás vs. agrobiznisz: Balogh Péter geográfus-gazdálkodó provokatív tézise: az öntözés sokszor csak elnyújtja a táj haldoklását. Megoldás-e a nagy vizek kivezetése a mélyfekvésű területekre? Tapasztalatok az ártéri legeltetéssel kapcsolatban.Precíziós öntözés és talajvédelem: Házigazdánk, Lajos Mihály a Szigetközből mutatja be, hogyan lehet precízen és fenntarthatóan öntözni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az öntözés életet teremt, míg a WC-t egy papírzsebkendőért is könnyedén lehúzzuk - ivóvizet pazarolva.Vita, rengeteg szakmai érv, számos kérdésben egyetértés, jópár témában más és más szempontok. Ahogy Lajos Mihály fogalmazott: ez a podcast egy igazi értelmiségi csemege.Ez a podcast nem válaszokat akar sulykolni, hanem kényelmetlen kérdésekkel késztetni a szakmát és a döntéshozókat a valódi szemléletváltásra.Szakmai partnerünk: Bauer HungáriaTARTALOM:00:00 – Bevezetés, podcastajánló03:36 - Vendégek és koncepciók30:09 – Öntözés = Sivatag?52:34 – Mezőgazdasági és civilizációs vízhasználat1:13:28 - Ha nincs öntözés, mi van helyette?1:22:45 - Minden öntözés rossz?1:44:31 - Az állattartás a megoldás?

A magyar tejágazat az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb válságát éli: alacsony felvásárlási árak, felesleg és tejkiöntések borzolják a kedélyeket. Mi vezetett idáig? Miért olcsóbb az import tej a hazainál, és miért találni külföldi dobozos tejet még a magyar hotelekben is? Gribek Dani vendége ezúttal Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója, akivel a rövid távú túlélési lehetőségeket, a feldolgozás fontosságát és a tejtermelők jövőjét járják körül. Beszélgetünk a kis- és nagyüzemek közötti szakadékról, a kínai piac hatásairól és arról, hogy van-e kiút a saját termék előállításán keresztül. Megmenthető a jelen helyzet minden gazdaság és gazdálkodó? Ez talán a legfontosabb kérdés!

Milyen tapasztalatokat szültek a HEKTÁR Nagyágyúk direktvetési és sávművelési kísérletei? Lesz-e direktvetőgép-beruházás Lajoskomáromban, Csepregi Attiláéknál? Lehet, hogy elmarad a tavaszi vetések egy része Berend Ferinél? És mennyi direktvetett mák éli meg a tavaszt a Szigetközben, Lajos Misiék gazdaságában? Van-e potenciál a precíziós gazdálkodásban? Elég-e a sekélyművelés a pockok ellen? És hogyan csökkent a gépek üzemórája a no-till technológia bevezetése óta? Miért lenne fontos jobban kommunikálni a társadalom felé az agrártámogatások felhasználást ?A HEKTÁR Nagyágyúk 11. adásában Gribek Dani állandó vendégeivel – Berend Ferenccel, Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal – járja körbe a 2025-ös év tanulságait. Év végi műsorunk egy érdekes, mozaikos adás lesz. Számos olyan téma felvetődik, amiről az elmúlt 10 részben már beszélgettünk: a pocok, a precíziós gazdálkodás, a talajrombolás, a közgazdasági és támogatási kérdések - ám az elmúlt 1-2-3 év után ezekhez új szempontok társultak, ami indokolttá tette az ismétlést. De természetesen lesz több újdonság is: többek között a sávműveléssel kapcsolatban.- Csepregi Attila elmondja, hogy 40 év után először nem tudtak öntözni, mert a halastavaik a kiszáradás határára kerültek.- Lajos Mihály őszintén beszél a „tandíjról”, amit a 100 hektáros no-till mák próbálkozásnál fizettek meg, és arról, hogyan tanulnak a hibákból.- Berend Ferenc optimistán áll a jövőhöz, mert szerinte ennél rosszabb már nem jöhet - az EU-s és az amerikai gazdák ugyanis évek óta alig termelnek hasznot.- Az adás egyik legerősebb szakmai vitája, ahol a „Nagyágyúk” kimondják: a precíziós technológia sokszor csak utólag tudja megmondani a tutit, és a profitnövekedés sokszor elmarad a beruházási költségek mögött.TARTALOM:0:00 – Bevezető, podcastajánló3:56 – Csapadékadatok és határszemle (Csepregi Attila és Berend Feri)28:58 – Direktvetett mák, no-till tanulságok (Lajos Mihály)42:26 - Pesszimista jövő Lajos Misitől48:15 - A szántás néplélektana és a talajrombolás54:24 – Biológiai megoldások kérdésköre1:05:57 - Hígtrágya és agrártámogatás1:20:10 - Kalászosok direktvetése - no-till a Szigetközben1:25:52 - Sávművelés tapasztalatok1:32:38 - Direktvetési kísérlet Lajoskomáromban + mezei pocok1:51:41 - Direktvetés kísérletek problémája2:06:51 - Sávművelés Lajoskomáromban?2:11:43 - Precíziós gazdálkodás - megoldások és zsákutcák2:37:56 - Elköszönés, podcastzárás1:30:00 – Sávművelés (Strip-Till) tapasztalatok: Őszi vs. tavaszi művelés 1:41:00 – A No-Till legnagyobb ellensége: A pocok és a művelés összefüggései 2:12:00 – Precíziós gazdálkodás: Valós haszon vagy csak „marketing narratíva”? 2:38:00 – Jövőkép: Robotok, hibrid búzák és év végi jókívánságok

Vajon tudják-e a magyarországi gazdálkodók, hogy milyen jövő vár rájuk, és mennyire gyorsulhat fel a klímaváltozás a saját régiójukban? Mit tehetnek, hogy csökkentsék a károkat, van-e egyáltalán kiút? És mi a helyzet a generációváltással? Van-e utánpótlás a magyar határban, és ha van, akkor hogyan vehetik át a fiatalok a stafétát ebben a kihívásokkal teli időszakban?Ebben a HEKTÁR Magágy podcast adásban két égető témát állítunk középpontba: a regeneratív mezőgazdaságot és a generációváltást.Gribek Dániel műsorvezető vendége ezúttal:- Sipos Katalin (biológus, a WWF Magyarország igazgatója)- Göbölyös Károly (szaktanácsadó, gazdálkodó, Bács-Kiskun vármegye)Vajon tényleg egymás ellensége a természetvédelem és a profitabilitás, jövedelmezőség. Van-e közös pont, és ha igen, hogyan lehet kihasználni? Mennyire kritikus a talaj állapotának és a vízmegtartásnak a szerepe az adaptációban? Miért vallott kudarcot a "faltól falig szántás" a XXI. században?. Hogyan segítheti a precíziós gazdálkodás a fenntarthatóságot? Milyen nehézségekkel és lehetőségekkel jár a gazdaságátadás a gyakorlatban? MIben segít a támogatás?A műsor létrejöttét a NESTLÉ, és annak szakmai képzése támogatta:Részletek és regisztráció:https://sba.hellononprofit.hu/tematikus-kepzesek/regenerativ-mezogazdasag-es-generaciovaltas-hibrid-kepzes/A Nestlé és a Sustainable Business Academy közös, 5 hetes, gyakorlati alkalommal kiegészített online képzése abban támogatja a fiatal magyar gazdákat, hogy sikeresen felkészüljenek a mezőgazdaságot érintő legnagyobb kihívásokra.A program betekintést nyújt a klímaváltozás és a fenntarthatósági trendek hatásaiba, bemutatja a talajegészség megőrzésének és a regeneratív gazdálkodásnak a gyakorlati alapjait, valamint segít eligazodni a generációváltásból fakadó lehetőségek és nehézségek között. A képzés célja, hogy a résztvevők olyan tudást és szemléletet sajátítsanak el, amely egyszerre növeli gazdaságuk ellenálló-képességét és hosszú távú jövedelmezőségét. A képzés gazdaságlátogatással zárul, ahol a résztvevők ezeket a témákat a gyakorlatban is megismerhetik.

Hogyan alakult a 2025-ös év a talajmegújító gazdák számára? Több vegyszert és műtrágyát használnak fel a no-till rendszerben? Miért kihívás a napraforgó és a repce direktvetése? Milyen hibát nem szabad elkövetni a következő években? Van-e jó no-till fajta a különböző termesztett kultúrákban? Érdemes barkácsolni, ha egyedi gépészeti megoldásokra van szükség? Mire jó a vinasz, és nem tömíti el a permetezőgépet? Hogyan zajlanak a no-till AKG ellenőrzései? És sikeres-e a takarónövény technológia a Mecsek lábánál és a Velencei-tó térségében? Ebben az epizódban őszintén beszélgetünk a szélsőséges időjárásról, a no-till technológia buktatóiról és a direktvetés sikereiről is, de a "no-till mumusokról" is, mint amilyen a pocok, a csiga, a galamb, valamint a bérelt földek. Hogyan csökkenthető akár 40-50%-kal az inputanyag-költség? Miként értékelhető a no-till AKG első éve? Megéri a sok adminisztráció és rejt-e kockázatot a vércseládák kihelyezése?Gribek Dániel műsorvezető vendégei a Horváth házaspár, Ilona és István, Kozármislenyből, valamint Dörömbözi Ádám az Agárd környéki Dörömbözi Kft.-től. A stúdióbeszélgetést három bejátszó színesíti más gazdálkodóktól:Szeredi Attila, KiszomborSzabó Attila, FerencszállásSzabó Zoltán, HomokhátságTARTALOM:00:00 - Bevezető, vlogajánló04:44 - A kezdetek: Miért váltottak No-Tillre? 20:32 - Szeredi Attila (Kiszombor) tapasztalatai:24:52 - Tavaszi kultúrák értékelése: kukorica és napraforgó kihívások1:04:40 - Szabó Attila (Kukutyin Műhely) beszámolója1:08:07 - Őszi vetések: repce, búza, árpa és mások1:28:00 - Szabó Zoltán (Homokhátság) tapasztalatai:1:30:06 - Őszi vetések: repce, búza, árpa1:38:19 - No-till AKG, vegyszer-megtakarítás és takarónövények1:59:20 - Zárszó és összegzés

Az aszály és a stresszkezelés lassan a mindennapok része a magyar mezőgazdaságban. De vajon tényleg az aminosav készítmények jelentik a megoldást? Rengeteg termék van a piacon, és a gazdáknak nehéz eligazodniuk az ígéretek tengerében.Ebben a HEKTÁR Plusz epizódban Gribek Dani vendégei Dr. Parádi István (egyetemi adjunktus, ELTE Biológiai Intézet, ExperiPlant Kft.) és Szabó István (üzletág-fejlesztési igazgató, Pro-Feed Kft.).A beszélgetés során kíméletlenül tisztába tesszük a fogalmakat. Kiderül, miért „sarlatánság” azt állítani, hogy egy csávázószer önmagában eldönti a termést , és miért tévhit, hogy a növénynek „esszenciális” aminosavakra van szüksége – hiszen mindet elő tudja állítani.Főbb témák az adásban:⚠️ Sarlatánság a piacon: Miért nem létezik a termésnövelő csodaszer? 🧪 Növényi vagy állati eredet: tényleg számít?🔥 Aszály és stressz: Hogyan működik a Prolin nevű aminosav „svájci bicskaként” a növényben a sejtmembránok védelmére?📊 A SZITA-elv: Hogyan csoportosítsuk a biostimulátorokat? (Szabályzó, Irányító, Támogató, Aktiváló) 💰 Megtérülés: Miért nem termésnövelő anyagok ezek, és miért éri meg használni őket?TARTALOM:00:00 - Podcastajánló, bevezető04:07 - Alapok: Mik azok az aminosavak?12:44 - Stresszvédelem, ozmotikus nyomás17:50 - Miért kell pótolni, ha a növény magától is termeli?23:35 - Fagy, aszály és a prolin 29:40 - Hogyan igazodjunk el a piacon a rengeteg termék között?39:00 - A SZITA-elv: Így csoportosítsd a biostimulátorokat! 58:04 - Terra-Sorb termékcsalád01:16:00 - Aminoquelant termékcsalád01:20:47 - Speciális termékek01:34:00 - Megtérülés: Működik a gyakorlatban vagy pénzkidobás?01:46:06 - Összegzés és elköszönés

Inkább csináljuk a jót rosszul, mint a rosszat a továbbiakban is - ez az elve Padra István környezetvédelmi szakembernek és komposztálási szakértőnek, aki a HEKTÁR Magágy podcastsorozat legfrissebb adásában arra próbál rámutatni, hogy miért tartja a legjobb megoldásnak a regeneratív, talajmegújító gazdálkodást. Mit jelent az, hogy a vizet ültet ültetni kell? HOgyan jöhetnének helyre a kis vízkörök? MIért van különös jelentősége a talajtakarásnak, és miért nem csak a városokban van hősziget jelenség?

„Mi lesz veled, magyar gazda?” – talán az utóbbi évek legégetőbb kérdése. Az aszályok, a piacok kiszámíthatatlansága, a támogatási rendszer átalakulása és a gazdasági nyomás sok termelőt állít válaszút elé. De mik a valós csődkockázatok, és hol vannak a kitörési pontok? Hogyan lehet átalakítani a vetésszerkezetet úgy, hogy az ne csak túlélésről, hanem jövőképről is szóljon?Milyen lehetőségei vannak a magyar agráriumnak, és miért lenne égetően fontos több dologban is változtatni? Valóban agrárország vagyunk-e még, vagy a magyar mezőgazdaság szerepe már csak elméletben erős? Miért nem óvják jobban a termelők a legértékesebb gazdálkodási eszközüket, a talajukat? Egyáltalán tudják-e, mennyit ér az? Sok vagy kevés élelem termelődik a világban, és mekkora konkurenciát jelent Dél-Amerika vagy éppen Kína? És mi lesz a jövő növénye? A kukorica, a napraforgó, a szója, a kender vagy más? És van-e értelme állattenyésztésben gondolkodni? Miért kellene támogatni, hogy a gazda ne csináljon semmit?Ebben a HEKTÁR Magágy podcastban őszintén beszélgetünk a magyar mezőgazdaság jelenéről és jövőjéről. Szó esik a likviditási problémákról, az inputárak és terményárak közti feszültségről, a regeneratív és precíziós megoldások szerepéről, valamint arról, milyen gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy a válság után is maradjon életképes út a gazdák előtt.Tarts velünk egy kemény, őszinte, nyílt, szakmai, de emberi beszélgetésre, amely nemcsak a problémákról szól – hanem arról is, hogyan lehet újra talpra állni.Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal:- Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ agrárszakértője, a Magyar Kukorica Kör oszlopos tagja- Szabó László, a HOLD Alapkezelő alapítója, tulajdonosa, aki jópár éve bivalytartásba kezdett, és azóta próbálja felhívni a figyelmet a talajaink fontosságára.TARTALOM:0:00 - 3:14 - Bevezető, podcastajánló3:15 - 32:06 - A magyar agrárium helyzete32:07 - 53:30 - A mezőgazdaság jövedelmezősége és agrártámogatások53:31 - 1:10:55 - Árutőzsde és piacismeret, értékesítési stratégia1:10:56 - 1:40:57 - Mit vessünk? / Egészséges magyar élelmiszer1:40:58 - 1:53:31 - Állattartás és talaj1:53:32 - 1:56:10 - Podcastzárás, elköszönés

A HEKTÁR Nagyágyúk 10. adásában ismét érdekes és hasznos agrártémákat beszéltünk át. Először visszatekintettünk a gabona aratására, illetve Lajos Misi mák eredményeire, majd a kukorica és a napraforgó helyzetével, valamint betakarításával foglalkoztunk. Több helyen is volt megdőlt napraforgó, amit Berend Feri NAS adapterrel, Csepregi Attila pedig gabona vágóasztallal szedett fel. De milyenek lettek az eredmények? Tényleg féltermés született Lajoskomáron térségében? Egyáltalán mennyi eső esett Csepregi Attiláéknál? És mi kell a hatékony öntözéshez? Vajon tényleg a borsó lehet a következő nagy dobás a magyar takarmányozásban? Mi kell ahhoz, hogy az kiváltsa a szóját, és megmentse a száraz Alföldet? Búzából pedig prémium vagy a takarmány minőség a jobb választás a kockázatok fényében?Gribek Danival és állandó vendégeivel – Berend Ferenccel, Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal – ismét itt a magyar agrárium legnépszerűbb podcastműsora, a HEKTÁR Nagyágyúk..Támogasd a HEKTÁR podcastot és vlogot 👉 www.hektarpodcast.hu/tamogatasokTÉMÁK:- A borsó szerepe a takarmányozásban – kiválthatja-e a szóját, és lehet-e a borsó az alföldi gazdák megmentője?- Féltermés a kukoricánál Lajoskomárom környékén.- Az őszi búza minősége és a választás dilemmái: prémium vagy takarmány?- Rövid helyzetjelentések árpáról, mákról, napraforgóról- Miért hadgyakorlat az öntözés?TARTALOM:0:00 - 3:16 - Bevezető vizslákkal3:17 - 15:04 - Gabona aratási tapasztalatok15:05 - 17:22 - Misi elsőéves mák tapasztalati17:23 - 48:44 - Kukorica és napraforgó eredmények, kihívások48:45 - 1:09:37 - Öntözési anomáliák1:09:38 - 1:43:47 - Borsó - az Alföld megmentője?1:43:48 - 2:20:40 - Minőségi vagy takarmánybúza?2:20:41 - 2:22:52 - Műsorzárás, elköszönés

Milyen lisztet keres ma egy pék, és ez miért fontos a gazdálkodók számára? Milyen tulajdonságok kellenek egy búzánál, hogy jó liszt legyen belőle? Milyen különbségeket tapasztal egy pék a különböző lisztfajták használata során?A HEKTÁR podcast Magágy beszélgetéssorozatában folytatjuk a párbeszédet a minőségi búza termesztéséről és jelentőségéről. Tavaly két műsorban már felvetődött a liszt, a kenyér, a minőségi búza termesztése. Egyfajta alapozó volt a TMG Egyesülettel és Ormós Gabriellával az Egy egészség alapelvről szóló beszélgetés, majd következett a jelen műsor első része, amikor a liszt állt a középpontban. Ezúttal viszont a kenyéré a főszerep, méghozzá egy sztárpék közreműködésével... Gribek Dániel műsorvezető vendége:Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetőjeKörösi Tibor, a Karintia Kft. fejlesztési vezetőjeSzabadfi Szabolcs, vagyis Szabi a pék, aki Ausztriában és Olaszországban tanulta ki a kenyérsütés fortélyait.

Mekkora a baj a határban - főleg a kukorica kapcsán? Mi lehet a kultúrnövény sorsa? És a családi gazdaságok jövője? Van realitása a gazdálkodók összefogásának? Egy béraratás vagy a saját kombájn használata a kedvezőbb? Mi lehet a megoldás a csiga ellen a no-tillben? Van-e értelme a fehérjetámogatásnak? És elég lesz-e a pozitív záráshoz a kalászosok felvásárlási ára?Többek között ezekről a kérdésekről és témákról beszélgetnek Gribek Dániel műsorvezető közreműködésével a HEKTÁR nagyágyúi, Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály.🎙 A beszélgetésben szó esik:az aszály hatásairól és a kukorica jövőjérőla béraratás kontra saját kombájn dilemmájáróla csigakárról no-till technológiábanaz összefogás akadályairól a hazai agráriumbana fehérjetámogatások és a kalászos felvásárlási árak szerepérőlTARTALOM:0:00 - 1:52 - Bevezető, podcastfelvezető1:53 - 56:07 - Határszemle és aszályhelyzet56:08 - 1:08:08 - Fehérjetámogatás és támogatások1:08:09 - 1:32:12 - Terménydiverzifikáció és kukorica1:32:13 - 1:43:18 - Saját kombájn vagy béraratás?1:43:19 - 2:18:35 - Gazdálkodók összefogása2:18:36 - 2:43:43 - Felvásárlási árak

Milyen problémás határozatokat kaptak az elmúlt időszakban gazdálkodók és szaktanácsadók az AÖP-vel kapcsolatban? Mi mindent sérelmeznek a szakemberek, és mi a probléma a fellebbezések gyakorlatával? Mi mindenért járnak szankciók az AKG esetén, és valóban rettegnek az új ciklustól a termelők? És vajon a legjobb időszakban vannak-e helyszíni ellenőrzések?Gribek Dániel műsorvezető ezúttal Pálné Dr. Harcsa Mariattával, a Növénydoktor Kft. tulajdonosával, növényorvossal, szaktanácsadóval, valamint Morva Tamás növényorvossal, szaktanácsadóval, a Morvanövénydoki Kft. tulajdonosával beszélgetett őszintén, tabuk nélkül az agrártámogatások adminisztratív hátteréről.Kérjük, támogassátok a HEKTÁR podcastok elkészítését! Ez a beszélgetés a HEKTÁR Magágy beszélgetéssorozat különkiadása, és nem jöhetett volna létre közösségi támogatás nélkül. Ez a műsor jó példája annak, hogy milyen adások készülhetnek közösségi finanszírozásból, hiszen ehhez a témához vélhetően nehezen tudtunk volna szponzort szerezni. Ez tehát a TI podcastotok, köszönöm a támogatóimnak, hogy létrejöhetett. 🎯 www.hektarpodcast.hu/tamogatasFontos mondatok a műsorból:- Bármi hibát érzékel a nemzeti adóhatóság, azonnal hiánypótlásra kötelez – egy AÖP-re nincs ilyen esélyünk.- Eltelt két év, és még mindig ugyanazok a tipikus hibák jönnek, és nem látom azt, hogy egyszerűsödne maga a rendszer.- Telefonhasználatban nem túl jártas gazdálkodó azért többmilliós szankciót kapjon, hogy elkészült a fotó egy régi doboz kaszáról, és az a probléma, hogy nem látszik, hogy hátul van.- A legtöbb támogatásnak az alapja az eGN, mert azt ellenőrzik, hogy ez rendben van-e. Tökéletesen kellene, hogy működjön – de nem működik.- Az ellenőrökkel általánosságban maximálisan meg vagyok elégedve, mert én nem találkoztam még rosszindulatú, büntetni akaró ellenőrrel.- Növényorvosként fölvisszük a permetezésekhez a tapadásfokozó segédanyagokat is. Tévesen a rendszer ezeket tiltott szerként szűrte ki.- Nagyon nehéz, amikor kimondod egy gazdálkodónak, hogy „hát, figyelj, egy éven belül, ne számolj vele”. Ezek súlyos összegek...- Az Irányító Hatóság nem veszi figyelembe, hogy a termelő már jó esetben ősszel elkezdi a következő évét megtervezni – sőt, akár már nyár elején.- 2023-24-ben a karbamidot "irtottam", mert nem tudok azonosulni a kijuttatásával. Ezt a hozzáállásomat viszont megváltoztattam, mert belátom, hogy ez az egyik legkockázatmentesebb AÖP-vállalás.- A kiírás és a beadás után, ha jól számolom, ötször módosították visszamenőlegesen magát a felhívást.TARTALOM:0:00: - 3:42 - Bevezető, vlogajánló3:43 - 47:41 - AÖP problémák47:42 - 1:04:14 - Ellenőrzések1:04:15 - 1:16:00 - AKG problémák és félelmek1:16:01 - 1:44:14 - A szaktanácsadók helyzete és javaslatai

Vízgazdálkodási kritikák és lehetséges megoldások a vízhiányra egy geográfus-gazdálkodó-vadgazdálkodó, egy vízépítő mérnök és egy természetvédelmi szakember szemével.A HEKTÁR Morotva sorozat újabb adásában ismét az Alföld sorsát meghatározó kérdéseket vizsgálnak Gribek Dániel műsorvezető vendégei. Röviden: mit tehetünk a vízhiány ellen anélkül, hogy újabb ökológiai károkat okoznánk?Három különböző szemlélet – egy geográfus-gazdálkodó-vadgazdálkodó, egy vízépítő mérnök és egy természetvédelmi szakember – találkozik egy asztalnál, hogy a vitán túlmutató párbeszédben válaszokat keressenek:💧 Milyen mezőgazdasági termelés folyhat a jövőben a Kárpát-medencében és különösen az Alföldön?🏞 Mit okozhatnak a duzzasztók, a tározók és a különböző vízpótlási tervek?🌾 Lehet-e úgy öntözni, hogy közben ne tegyük tönkre a gyepeket, élőhelyeket?💧 Hogyan lehetne fenntarthatóan vizet juttatni a kiszáradó térségekbe?🌾 Mit tehet ma egyetlen alföldi termelő, és milyen rendszerszintű változásokra lenne szükség?📌 Milyen vízió mentheti meg a magyar mezőgazdaságot?👉 Iratkozz fel a HEKTÁR csatornára további mély szakmai beszélgetésekért!www.hektarpodcast.huTámogasd a HEKTÁR podcastok elkészítését:www.hektarpodcast.hu/tamogata

Miért ne maradjon a fiókban a talajvizsgálati jegyzőkönyv? Miben segít a levélanalízis, és tényleg érdemes költeni rá? Milyen talajproblémához milyen talajjavítót használjunk? Kell-e foglalkozni a talaj pH-val? Mi az összefüggés a kalcium és a baktériumok között? Gyorsabban tünteti el a tarlóbontás a szármaradványt egy területről?Gribek Dániel műsorvezető a HEKTÁR Plusz podcast újabb részében a Phylazonit támogatásával ismét a talajvédelemmel, a talajjavítással és a tudatos döntésekkel foglalkozik.Vendégei:- Berecz Sándor, a Calmit Agrár mezőgazdasági üzletágvezetője- Imreh Gergő, a Via Naturalis Consulting Kft. innovációs vezetője- Vajda Péter, az Agrova Kft. tulajdonosa, ügyvezetőjeNéhány fontosabb gondolat a podcastból:- Talaj az nem támasztó közeg, hanem támogató közeg- A szármaradvány-bontás az nem azt jelenti, hogy eltüntetjük a szármaradványt a területről, sőt nem is gyorsítunk rajta.- Hogy lehet az, hogy a a traktorra költünk, cseréljük benne a légszűrőt, adjuk hozzá a kenőanyagot, rátesszük a megfelelő embert, de a talaj meg valahogy olyan, minthogyha egy ilyen biztos bázis lenne. Mint a beton a tanyaudvaron, hogy arra rá tudunk állni.- Ha itt most egy-két éven belül nem lesz valami nagyon nagy váltás és változás, akkor nem tudom, hogy öt–tíz év múlva a magyar agráriumról fogunk-e tudni beszélni.- Mindenki hibázhat, és hibázni is fog. Ezzel nincsen probléma szerintem, mert olyan nincsen, hogy valamit tökéletesen csináljunk.- Gazdák generációi a talajt adják át egymásnak – tehát ez lenne a legfontosabb, amibe kellene invesztálni minden egyes esztendőben.- A növényvédelem egy olyan téma, amiben használnak és alkalmaznak külső szaktanácsadót. Ez a gyakorlat valahogy nem adaptálódott a talajokra.- Hát tömörödik a talaj? Akkor vagy forgatjuk, vagy lazítjuk. Mit csinálunk? Vasat használunk. Vasat. Vasban gondolkodunk. Nem a vasban kell gondolkodni – a talajban kell gondolkodni.TARTALOM:0:00 - 2:38 - Bevezető, vlogajánló2:39 - 25:03 - Szemléletváltás, talajközpontúság25:04 - 44:01 - Talajvizsgálati jegyzőkönyvek és a kén44:02 - 57:45 - Talaj pH - mire hat?57:46 - 1:03:27 - Meszezés és/vagy talajjavítás?1:03:28 - 1:29:26 - Mikrobiológia és talaj-pH1:29:27 - 2:06:25 - Nyári tarlóbontás2:06:26 - 2:07:31 - Zárszó

Honnan tudhatjuk, hogy mennyit és mikor öntözzünk? Milyen eszközök állnak a rendelkezésre, hogy minél optimálisabb legyen a vízfelhasználás. Csökkenthetők a költségek szenzorokkal, és mit kezdhetnek a gazdálkodók a begyűjtött adatokkal? Valóban van értelme az öntözési szaktanácsadásnak?Hogyan öntözzünk jól, gazdaságosan és fenntarthatóan? A HEKTÁR Morotva legfrissebb KITE különkiadásában ismét az öntözésről beszélgetünk . A három részes minisorozat utolsó epizódjában nemcsak technológiai, hanem a gazdasági és a döntéshozatali oldal is szóba kerül. A vízhiány, aszályos időszakok és a kiszámíthatatlan időjárás új kihívásokat állítanak a gazdálkodók elé – de léteznek jó válaszok, méghozzá az adatokon alapuló megközelítés.Gribek Dániel műsorvezető arról beszélgetett vendégeivel, – Dr. Szabó Emese (KITE), Varga Zoltán (KITE) és Balogh Sándor gazdálkodó –, hogy miként lehet a rendelkezésre álló adatokat valódi döntésekké alakítani. Szó esik a vízmérleg-számítás gyakorlatáról, a differenciált öntözés lehetőségeiről, sőt a tápanyag-kijuttatásról is.A beszélgetésben szó esik a talajállapot fontosságáról, a vízhasználat megfelelő időzítéséről, a precíziós öntözési rendszerek lehetőségeiről, valamint arról is, hogy milyen szerepe van a szaktanácsadásnak a fenntartható öntözésben. Az egyértelmű cél: nem több vizet kijuttatni – hanem jól öntözni.Mi alapján dönt egy innovatív gazdálkodó arról, hogy mikor és mennyit öntöz? Van-e egyáltalán biztosan jó döntés? Mennyire lehet bízni az időjárás-előrejelzésekben, és hogyan kell lehelyezni egy talajszondát? Egyáltalán mit mér az, és hogyan ültethető át a gyakorlatba a rengeteg adat, ami a termelő birtokába kerül? TARTALOM:0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló3:11 - 16:43 - Problémafelvetés, az öntözés bizonytalansága16:44 - 36:12- Az alapok: időjárás, vízmérleg-számítás36:13 - 53:07 - Tippek a szenzorok lehelyezéséhez53:08 - 1:02:46 - A második és lépcsőfok - egyre több adat1:02:47 - 1:13:11 - Megtérül az adatok feldolgozása?1:13:12 - 1:33:58 - Adatfeldolgozás, döntéstámogatás, öntözési szaktanácsadás1:33:59 - 1:38:20 - Tápanyag-kijuttatás öntözéssel1:38:21 - 1:43:49 - Talaj és öntözés1:43:50 - Befejezés, elköszönés

Mi a probléma a szárbontással, és mi gondolkodtatta el Csepregi Attilát ezzel kapcsolatban? Probléma-e a szármaradvány akár növényvédelmi szempontból? Milyen fenntartások hangoztak el a mikrobiológiai készítmények kapcsán? Hogyan válhat fenntarthatóbbá a hígtárgya kijuttatása Lajoskomáromban, miben gondolkodik Lajos Misi a szerves trágya kapcsán, és mennyire hatékony a szántóföldi szakaszos legeltetés Berend Ferinél? Milyen tapasztalatok halmozódtak fel a HEKTÁR Nagyágyúinál a szerves- és hígtárgya-kijuttatás, valamint a talajbaktériumok kapcsán? Miért romlott a talajaink állapota az elmúlt évtizedekben, ha nem a szántástól? És tényleg ugyanolyan romboló hatású lehet a forgatásnélküli talajművelés mint a szántás?A HEKTÁR Nagyágyúk podcastsorozat különkiadásában két témának futott neki Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály, valamint Gribek Dániel műsorvezető: az egyik a talajbaktériumok, mikrobiológiai készítmények, míg a másik a szerves- és hígtrágya-kijuttatás és -kezelés. Persze a szántás, a no-till és a forgatásnélküli talajművelési rendszerek ebben a részben is felvetődtek, ahogy a tápanyag-utánpótlás is megjelent a beszélgetésben.TARTALOM:0:00 - 1:46 - Bevezető, vlogajánló1:47 - 32:36 - Attila és a fenntarthatóság + forgatásnélküli talajművelés32:37 - 1:24:26 - Szerves- és hígtrágya-kijuttatás a gyakorlatban1:24:27 - 2:50:32 - Talajbaktérium, szárbontás és tápanyag-utánpótlás2:50:32 - 2:53:05 - Befejezés, elköszönés

Hogyan lehet hatékonyabb, ezzel együtt fenntarthatóbb az öntözés? Milyen megoldások vannak a vízfelhasználás csökkentésére úgy, hogy a termésbiztonság szavatolva legyen - akár esőszerű, akár szántóföldi csepegtető öntözésről beszélünk kis vagy nagy gazdaságok esetében? Megtérül egy ilyen beruházás? Mikor kezdték az öntözési szezont például Mezőhegyesen, és ehhez a munkához társul-e a talajművelési módok megváltoztatása? Minden esetben csak új öntözőberendezésekben kell gondolkodni, vagy modernizálhatók a régebbi eszközök is?A HEKTÁR Morotva második KITE által támogatott különkiadásában az öntözés hatékonyságáról és fenntarthatóságáról beszélget Gribek Dániel újságíró három vendégével: Bereczki Péter kereskedelmet támogató mérnökkel, Szendi Jenő öntözési üzletág vezetővel és a Mezőhegyesi Ménesbirtok öntözési csoportvezetőjével, Szlovák Norberttel.Régi öntözőrendszerek felújítása, az új fúvókák kiválasztásának szempontjai, a talaj központi szerepe az öntözésben, az aszály hatása a Dél-Alföldön... Csak néhány témakör, amit érint a legújabb HEKTÁR Morotva.TARTALOM:0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló3:11 - 18:27 - Problémafelvetés, öntözés Mezőhegyesen18:28 - 31:21 - Szórófejek, fúvókák - fenntartható öntözési megoldások31:22 - 36:56 - Minden megéri öntözni?36:57 - 56:02 - Öntözés és talaj, talajvédelem56:03 - 1:02:01 - Megtérülés és másodvetés1:02:02 - 1:06:57 - Régi öntözőrendszerek felújítása1:06:58 - 1:10:47 - Körforgó, lineár, dobod ööntözés1:10:48 - 1:23:01 - Szántóföldi csepegtető öntözés1:23:02 - 1:28:49 - Precíziós öntözés Mezőhegyesen1:28:50 - Műsorzárás, elköszönés, összefoglaló