HEKTÁR mezőgazdasági podcast

Inkább csináljuk a jót rosszul, mint a rosszat a továbbiakban is - ez az elve Padra István környezetvédelmi szakembernek és komposztálási szakértőnek, aki a HEKTÁR Magágy podcastsorozat legfrissebb adásában arra próbál rámutatni, hogy miért tartja a legjobb megoldásnak a regeneratív, talajmegújító gazdálkodást. Mit jelent az, hogy a vizet ültet ültetni kell? HOgyan jöhetnének helyre a kis vízkörök? MIért van különös jelentősége a talajtakarásnak, és miért nem csak a városokban van hősziget jelenség?

„Mi lesz veled, magyar gazda?” – talán az utóbbi évek legégetőbb kérdése. Az aszályok, a piacok kiszámíthatatlansága, a támogatási rendszer átalakulása és a gazdasági nyomás sok termelőt állít válaszút elé. De mik a valós csődkockázatok, és hol vannak a kitörési pontok? Hogyan lehet átalakítani a vetésszerkezetet úgy, hogy az ne csak túlélésről, hanem jövőképről is szóljon?Milyen lehetőségei vannak a magyar agráriumnak, és miért lenne égetően fontos több dologban is változtatni? Valóban agrárország vagyunk-e még, vagy a magyar mezőgazdaság szerepe már csak elméletben erős? Miért nem óvják jobban a termelők a legértékesebb gazdálkodási eszközüket, a talajukat? Egyáltalán tudják-e, mennyit ér az? Sok vagy kevés élelem termelődik a világban, és mekkora konkurenciát jelent Dél-Amerika vagy éppen Kína? És mi lesz a jövő növénye? A kukorica, a napraforgó, a szója, a kender vagy más? És van-e értelme állattenyésztésben gondolkodni? Miért kellene támogatni, hogy a gazda ne csináljon semmit?Ebben a HEKTÁR Magágy podcastban őszintén beszélgetünk a magyar mezőgazdaság jelenéről és jövőjéről. Szó esik a likviditási problémákról, az inputárak és terményárak közti feszültségről, a regeneratív és precíziós megoldások szerepéről, valamint arról, milyen gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy a válság után is maradjon életképes út a gazdák előtt.Tarts velünk egy kemény, őszinte, nyílt, szakmai, de emberi beszélgetésre, amely nemcsak a problémákról szól – hanem arról is, hogyan lehet újra talpra állni.Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal:- Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ agrárszakértője, a Magyar Kukorica Kör oszlopos tagja- Szabó László, a HOLD Alapkezelő alapítója, tulajdonosa, aki jópár éve bivalytartásba kezdett, és azóta próbálja felhívni a figyelmet a talajaink fontosságára.TARTALOM:0:00 - 3:14 - Bevezető, podcastajánló3:15 - 32:06 - A magyar agrárium helyzete32:07 - 53:30 - A mezőgazdaság jövedelmezősége és agrártámogatások53:31 - 1:10:55 - Árutőzsde és piacismeret, értékesítési stratégia1:10:56 - 1:40:57 - Mit vessünk? / Egészséges magyar élelmiszer1:40:58 - 1:53:31 - Állattartás és talaj1:53:32 - 1:56:10 - Podcastzárás, elköszönés

A HEKTÁR Nagyágyúk 10. adásában ismét érdekes és hasznos agrártémákat beszéltünk át. Először visszatekintettünk a gabona aratására, illetve Lajos Misi mák eredményeire, majd a kukorica és a napraforgó helyzetével, valamint betakarításával foglalkoztunk. Több helyen is volt megdőlt napraforgó, amit Berend Feri NAS adapterrel, Csepregi Attila pedig gabona vágóasztallal szedett fel. De milyenek lettek az eredmények? Tényleg féltermés született Lajoskomáron térségében? Egyáltalán mennyi eső esett Csepregi Attiláéknál? És mi kell a hatékony öntözéshez? Vajon tényleg a borsó lehet a következő nagy dobás a magyar takarmányozásban? Mi kell ahhoz, hogy az kiváltsa a szóját, és megmentse a száraz Alföldet? Búzából pedig prémium vagy a takarmány minőség a jobb választás a kockázatok fényében?Gribek Danival és állandó vendégeivel – Berend Ferenccel, Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal – ismét itt a magyar agrárium legnépszerűbb podcastműsora, a HEKTÁR Nagyágyúk..Támogasd a HEKTÁR podcastot és vlogot 👉 www.hektarpodcast.hu/tamogatasokTÉMÁK:- A borsó szerepe a takarmányozásban – kiválthatja-e a szóját, és lehet-e a borsó az alföldi gazdák megmentője?- Féltermés a kukoricánál Lajoskomárom környékén.- Az őszi búza minősége és a választás dilemmái: prémium vagy takarmány?- Rövid helyzetjelentések árpáról, mákról, napraforgóról- Miért hadgyakorlat az öntözés?TARTALOM:0:00 - 3:16 - Bevezető vizslákkal3:17 - 15:04 - Gabona aratási tapasztalatok15:05 - 17:22 - Misi elsőéves mák tapasztalati17:23 - 48:44 - Kukorica és napraforgó eredmények, kihívások48:45 - 1:09:37 - Öntözési anomáliák1:09:38 - 1:43:47 - Borsó - az Alföld megmentője?1:43:48 - 2:20:40 - Minőségi vagy takarmánybúza?2:20:41 - 2:22:52 - Műsorzárás, elköszönés

Milyen lisztet keres ma egy pék, és ez miért fontos a gazdálkodók számára? Milyen tulajdonságok kellenek egy búzánál, hogy jó liszt legyen belőle? Milyen különbségeket tapasztal egy pék a különböző lisztfajták használata során?A HEKTÁR podcast Magágy beszélgetéssorozatában folytatjuk a párbeszédet a minőségi búza termesztéséről és jelentőségéről. Tavaly két műsorban már felvetődött a liszt, a kenyér, a minőségi búza termesztése. Egyfajta alapozó volt a TMG Egyesülettel és Ormós Gabriellával az Egy egészség alapelvről szóló beszélgetés, majd következett a jelen műsor első része, amikor a liszt állt a középpontban. Ezúttal viszont a kenyéré a főszerep, méghozzá egy sztárpék közreműködésével... Gribek Dániel műsorvezető vendége:Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetőjeKörösi Tibor, a Karintia Kft. fejlesztési vezetőjeSzabadfi Szabolcs, vagyis Szabi a pék, aki Ausztriában és Olaszországban tanulta ki a kenyérsütés fortélyait.

Mekkora a baj a határban - főleg a kukorica kapcsán? Mi lehet a kultúrnövény sorsa? És a családi gazdaságok jövője? Van realitása a gazdálkodók összefogásának? Egy béraratás vagy a saját kombájn használata a kedvezőbb? Mi lehet a megoldás a csiga ellen a no-tillben? Van-e értelme a fehérjetámogatásnak? És elég lesz-e a pozitív záráshoz a kalászosok felvásárlási ára?Többek között ezekről a kérdésekről és témákról beszélgetnek Gribek Dániel műsorvezető közreműködésével a HEKTÁR nagyágyúi, Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály.🎙 A beszélgetésben szó esik:az aszály hatásairól és a kukorica jövőjérőla béraratás kontra saját kombájn dilemmájáróla csigakárról no-till technológiábanaz összefogás akadályairól a hazai agráriumbana fehérjetámogatások és a kalászos felvásárlási árak szerepérőlTARTALOM:0:00 - 1:52 - Bevezető, podcastfelvezető1:53 - 56:07 - Határszemle és aszályhelyzet56:08 - 1:08:08 - Fehérjetámogatás és támogatások1:08:09 - 1:32:12 - Terménydiverzifikáció és kukorica1:32:13 - 1:43:18 - Saját kombájn vagy béraratás?1:43:19 - 2:18:35 - Gazdálkodók összefogása2:18:36 - 2:43:43 - Felvásárlási árak

Milyen problémás határozatokat kaptak az elmúlt időszakban gazdálkodók és szaktanácsadók az AÖP-vel kapcsolatban? Mi mindent sérelmeznek a szakemberek, és mi a probléma a fellebbezések gyakorlatával? Mi mindenért járnak szankciók az AKG esetén, és valóban rettegnek az új ciklustól a termelők? És vajon a legjobb időszakban vannak-e helyszíni ellenőrzések?Gribek Dániel műsorvezető ezúttal Pálné Dr. Harcsa Mariattával, a Növénydoktor Kft. tulajdonosával, növényorvossal, szaktanácsadóval, valamint Morva Tamás növényorvossal, szaktanácsadóval, a Morvanövénydoki Kft. tulajdonosával beszélgetett őszintén, tabuk nélkül az agrártámogatások adminisztratív hátteréről.Kérjük, támogassátok a HEKTÁR podcastok elkészítését! Ez a beszélgetés a HEKTÁR Magágy beszélgetéssorozat különkiadása, és nem jöhetett volna létre közösségi támogatás nélkül. Ez a műsor jó példája annak, hogy milyen adások készülhetnek közösségi finanszírozásból, hiszen ehhez a témához vélhetően nehezen tudtunk volna szponzort szerezni. Ez tehát a TI podcastotok, köszönöm a támogatóimnak, hogy létrejöhetett. 🎯 www.hektarpodcast.hu/tamogatasFontos mondatok a műsorból:- Bármi hibát érzékel a nemzeti adóhatóság, azonnal hiánypótlásra kötelez – egy AÖP-re nincs ilyen esélyünk.- Eltelt két év, és még mindig ugyanazok a tipikus hibák jönnek, és nem látom azt, hogy egyszerűsödne maga a rendszer.- Telefonhasználatban nem túl jártas gazdálkodó azért többmilliós szankciót kapjon, hogy elkészült a fotó egy régi doboz kaszáról, és az a probléma, hogy nem látszik, hogy hátul van.- A legtöbb támogatásnak az alapja az eGN, mert azt ellenőrzik, hogy ez rendben van-e. Tökéletesen kellene, hogy működjön – de nem működik.- Az ellenőrökkel általánosságban maximálisan meg vagyok elégedve, mert én nem találkoztam még rosszindulatú, büntetni akaró ellenőrrel.- Növényorvosként fölvisszük a permetezésekhez a tapadásfokozó segédanyagokat is. Tévesen a rendszer ezeket tiltott szerként szűrte ki.- Nagyon nehéz, amikor kimondod egy gazdálkodónak, hogy „hát, figyelj, egy éven belül, ne számolj vele”. Ezek súlyos összegek...- Az Irányító Hatóság nem veszi figyelembe, hogy a termelő már jó esetben ősszel elkezdi a következő évét megtervezni – sőt, akár már nyár elején.- 2023-24-ben a karbamidot "irtottam", mert nem tudok azonosulni a kijuttatásával. Ezt a hozzáállásomat viszont megváltoztattam, mert belátom, hogy ez az egyik legkockázatmentesebb AÖP-vállalás.- A kiírás és a beadás után, ha jól számolom, ötször módosították visszamenőlegesen magát a felhívást.TARTALOM:0:00: - 3:42 - Bevezető, vlogajánló3:43 - 47:41 - AÖP problémák47:42 - 1:04:14 - Ellenőrzések1:04:15 - 1:16:00 - AKG problémák és félelmek1:16:01 - 1:44:14 - A szaktanácsadók helyzete és javaslatai

Vízgazdálkodási kritikák és lehetséges megoldások a vízhiányra egy geográfus-gazdálkodó-vadgazdálkodó, egy vízépítő mérnök és egy természetvédelmi szakember szemével.A HEKTÁR Morotva sorozat újabb adásában ismét az Alföld sorsát meghatározó kérdéseket vizsgálnak Gribek Dániel műsorvezető vendégei. Röviden: mit tehetünk a vízhiány ellen anélkül, hogy újabb ökológiai károkat okoznánk?Három különböző szemlélet – egy geográfus-gazdálkodó-vadgazdálkodó, egy vízépítő mérnök és egy természetvédelmi szakember – találkozik egy asztalnál, hogy a vitán túlmutató párbeszédben válaszokat keressenek:💧 Milyen mezőgazdasági termelés folyhat a jövőben a Kárpát-medencében és különösen az Alföldön?🏞 Mit okozhatnak a duzzasztók, a tározók és a különböző vízpótlási tervek?🌾 Lehet-e úgy öntözni, hogy közben ne tegyük tönkre a gyepeket, élőhelyeket?💧 Hogyan lehetne fenntarthatóan vizet juttatni a kiszáradó térségekbe?🌾 Mit tehet ma egyetlen alföldi termelő, és milyen rendszerszintű változásokra lenne szükség?📌 Milyen vízió mentheti meg a magyar mezőgazdaságot?👉 Iratkozz fel a HEKTÁR csatornára további mély szakmai beszélgetésekért!www.hektarpodcast.huTámogasd a HEKTÁR podcastok elkészítését:www.hektarpodcast.hu/tamogata

Miért ne maradjon a fiókban a talajvizsgálati jegyzőkönyv? Miben segít a levélanalízis, és tényleg érdemes költeni rá? Milyen talajproblémához milyen talajjavítót használjunk? Kell-e foglalkozni a talaj pH-val? Mi az összefüggés a kalcium és a baktériumok között? Gyorsabban tünteti el a tarlóbontás a szármaradványt egy területről?Gribek Dániel műsorvezető a HEKTÁR Plusz podcast újabb részében a Phylazonit támogatásával ismét a talajvédelemmel, a talajjavítással és a tudatos döntésekkel foglalkozik.Vendégei:- Berecz Sándor, a Calmit Agrár mezőgazdasági üzletágvezetője- Imreh Gergő, a Via Naturalis Consulting Kft. innovációs vezetője- Vajda Péter, az Agrova Kft. tulajdonosa, ügyvezetőjeNéhány fontosabb gondolat a podcastból:- Talaj az nem támasztó közeg, hanem támogató közeg- A szármaradvány-bontás az nem azt jelenti, hogy eltüntetjük a szármaradványt a területről, sőt nem is gyorsítunk rajta.- Hogy lehet az, hogy a a traktorra költünk, cseréljük benne a légszűrőt, adjuk hozzá a kenőanyagot, rátesszük a megfelelő embert, de a talaj meg valahogy olyan, minthogyha egy ilyen biztos bázis lenne. Mint a beton a tanyaudvaron, hogy arra rá tudunk állni.- Ha itt most egy-két éven belül nem lesz valami nagyon nagy váltás és változás, akkor nem tudom, hogy öt–tíz év múlva a magyar agráriumról fogunk-e tudni beszélni.- Mindenki hibázhat, és hibázni is fog. Ezzel nincsen probléma szerintem, mert olyan nincsen, hogy valamit tökéletesen csináljunk.- Gazdák generációi a talajt adják át egymásnak – tehát ez lenne a legfontosabb, amibe kellene invesztálni minden egyes esztendőben.- A növényvédelem egy olyan téma, amiben használnak és alkalmaznak külső szaktanácsadót. Ez a gyakorlat valahogy nem adaptálódott a talajokra.- Hát tömörödik a talaj? Akkor vagy forgatjuk, vagy lazítjuk. Mit csinálunk? Vasat használunk. Vasat. Vasban gondolkodunk. Nem a vasban kell gondolkodni – a talajban kell gondolkodni.TARTALOM:0:00 - 2:38 - Bevezető, vlogajánló2:39 - 25:03 - Szemléletváltás, talajközpontúság25:04 - 44:01 - Talajvizsgálati jegyzőkönyvek és a kén44:02 - 57:45 - Talaj pH - mire hat?57:46 - 1:03:27 - Meszezés és/vagy talajjavítás?1:03:28 - 1:29:26 - Mikrobiológia és talaj-pH1:29:27 - 2:06:25 - Nyári tarlóbontás2:06:26 - 2:07:31 - Zárszó

Honnan tudhatjuk, hogy mennyit és mikor öntözzünk? Milyen eszközök állnak a rendelkezésre, hogy minél optimálisabb legyen a vízfelhasználás. Csökkenthetők a költségek szenzorokkal, és mit kezdhetnek a gazdálkodók a begyűjtött adatokkal? Valóban van értelme az öntözési szaktanácsadásnak?Hogyan öntözzünk jól, gazdaságosan és fenntarthatóan? A HEKTÁR Morotva legfrissebb KITE különkiadásában ismét az öntözésről beszélgetünk . A három részes minisorozat utolsó epizódjában nemcsak technológiai, hanem a gazdasági és a döntéshozatali oldal is szóba kerül. A vízhiány, aszályos időszakok és a kiszámíthatatlan időjárás új kihívásokat állítanak a gazdálkodók elé – de léteznek jó válaszok, méghozzá az adatokon alapuló megközelítés.Gribek Dániel műsorvezető arról beszélgetett vendégeivel, – Dr. Szabó Emese (KITE), Varga Zoltán (KITE) és Balogh Sándor gazdálkodó –, hogy miként lehet a rendelkezésre álló adatokat valódi döntésekké alakítani. Szó esik a vízmérleg-számítás gyakorlatáról, a differenciált öntözés lehetőségeiről, sőt a tápanyag-kijuttatásról is.A beszélgetésben szó esik a talajállapot fontosságáról, a vízhasználat megfelelő időzítéséről, a precíziós öntözési rendszerek lehetőségeiről, valamint arról is, hogy milyen szerepe van a szaktanácsadásnak a fenntartható öntözésben. Az egyértelmű cél: nem több vizet kijuttatni – hanem jól öntözni.Mi alapján dönt egy innovatív gazdálkodó arról, hogy mikor és mennyit öntöz? Van-e egyáltalán biztosan jó döntés? Mennyire lehet bízni az időjárás-előrejelzésekben, és hogyan kell lehelyezni egy talajszondát? Egyáltalán mit mér az, és hogyan ültethető át a gyakorlatba a rengeteg adat, ami a termelő birtokába kerül? TARTALOM:0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló3:11 - 16:43 - Problémafelvetés, az öntözés bizonytalansága16:44 - 36:12- Az alapok: időjárás, vízmérleg-számítás36:13 - 53:07 - Tippek a szenzorok lehelyezéséhez53:08 - 1:02:46 - A második és lépcsőfok - egyre több adat1:02:47 - 1:13:11 - Megtérül az adatok feldolgozása?1:13:12 - 1:33:58 - Adatfeldolgozás, döntéstámogatás, öntözési szaktanácsadás1:33:59 - 1:38:20 - Tápanyag-kijuttatás öntözéssel1:38:21 - 1:43:49 - Talaj és öntözés1:43:50 - Befejezés, elköszönés

Mi a probléma a szárbontással, és mi gondolkodtatta el Csepregi Attilát ezzel kapcsolatban? Probléma-e a szármaradvány akár növényvédelmi szempontból? Milyen fenntartások hangoztak el a mikrobiológiai készítmények kapcsán? Hogyan válhat fenntarthatóbbá a hígtárgya kijuttatása Lajoskomáromban, miben gondolkodik Lajos Misi a szerves trágya kapcsán, és mennyire hatékony a szántóföldi szakaszos legeltetés Berend Ferinél? Milyen tapasztalatok halmozódtak fel a HEKTÁR Nagyágyúinál a szerves- és hígtárgya-kijuttatás, valamint a talajbaktériumok kapcsán? Miért romlott a talajaink állapota az elmúlt évtizedekben, ha nem a szántástól? És tényleg ugyanolyan romboló hatású lehet a forgatásnélküli talajművelés mint a szántás?A HEKTÁR Nagyágyúk podcastsorozat különkiadásában két témának futott neki Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály, valamint Gribek Dániel műsorvezető: az egyik a talajbaktériumok, mikrobiológiai készítmények, míg a másik a szerves- és hígtrágya-kijuttatás és -kezelés. Persze a szántás, a no-till és a forgatásnélküli talajművelési rendszerek ebben a részben is felvetődtek, ahogy a tápanyag-utánpótlás is megjelent a beszélgetésben.TARTALOM:0:00 - 1:46 - Bevezető, vlogajánló1:47 - 32:36 - Attila és a fenntarthatóság + forgatásnélküli talajművelés32:37 - 1:24:26 - Szerves- és hígtrágya-kijuttatás a gyakorlatban1:24:27 - 2:50:32 - Talajbaktérium, szárbontás és tápanyag-utánpótlás2:50:32 - 2:53:05 - Befejezés, elköszönés

Hogyan lehet hatékonyabb, ezzel együtt fenntarthatóbb az öntözés? Milyen megoldások vannak a vízfelhasználás csökkentésére úgy, hogy a termésbiztonság szavatolva legyen - akár esőszerű, akár szántóföldi csepegtető öntözésről beszélünk kis vagy nagy gazdaságok esetében? Megtérül egy ilyen beruházás? Mikor kezdték az öntözési szezont például Mezőhegyesen, és ehhez a munkához társul-e a talajművelési módok megváltoztatása? Minden esetben csak új öntözőberendezésekben kell gondolkodni, vagy modernizálhatók a régebbi eszközök is?A HEKTÁR Morotva második KITE által támogatott különkiadásában az öntözés hatékonyságáról és fenntarthatóságáról beszélget Gribek Dániel újságíró három vendégével: Bereczki Péter kereskedelmet támogató mérnökkel, Szendi Jenő öntözési üzletág vezetővel és a Mezőhegyesi Ménesbirtok öntözési csoportvezetőjével, Szlovák Norberttel.Régi öntözőrendszerek felújítása, az új fúvókák kiválasztásának szempontjai, a talaj központi szerepe az öntözésben, az aszály hatása a Dél-Alföldön... Csak néhány témakör, amit érint a legújabb HEKTÁR Morotva.TARTALOM:0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló3:11 - 18:27 - Problémafelvetés, öntözés Mezőhegyesen18:28 - 31:21 - Szórófejek, fúvókák - fenntartható öntözési megoldások31:22 - 36:56 - Minden megéri öntözni?36:57 - 56:02 - Öntözés és talaj, talajvédelem56:03 - 1:02:01 - Megtérülés és másodvetés1:02:02 - 1:06:57 - Régi öntözőrendszerek felújítása1:06:58 - 1:10:47 - Körforgó, lineár, dobod ööntözés1:10:48 - 1:23:01 - Szántóföldi csepegtető öntözés1:23:02 - 1:28:49 - Precíziós öntözés Mezőhegyesen1:28:50 - Műsorzárás, elköszönés, összefoglaló

Milyen mértékű vészhelyzet alakulhat ki a magyar állattenyésztésben a ragadós száj- és körömfájás országos elterjedése esetén? Milyen ágazatokra van vagy lehet hatással a járvány és mit tehetnek az állattenyésztők, hogy csökkentsék a kockázatot? Milyen tünetei vannak szarvasmarhánál, sertésnél és juhnál? Állatgyógyászati szempontból mennyi igazság van az internetet elárasztó kommentekben, mely szerint pl. az állatok akár sós víztől vagy disznózsírtól is felgyógyulnak, és ellenállóbbak lesznek? Milyen további intézkedésekre lenne szükség, ha újabb telepeken megjelenne a száj- és körömfájás betegség? Mi a helyzet a Hortobágyon, a Dél-Alföldön vagy éppen Dél-Nyugaton?Mi lesz, ha bejut a vírus egy telephelyre, és hogyan lehet ebből felállni? Feladja egy állattenyésztő? És kell-e a társadalmi felelősségvállalás az áldozatul esett telepek kapcsán?Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal: Dr. Pikó Evelin állatorvos és Halász Tamás, a Hód-Mezőgazda Zrt termelési igazgatóhelyettese. De megszólal az adásban Kun Péter és Mozsgai József húsmarhatartó, sertés témában Csepregi Attila, valamint az ÖMKi-től Márton Aliz a szenzorok használatával kapcsolatban.A ragadós száj- és körömfájás megjelenése komoly kihívást jelent a magyar állattenyésztés számára, a szakemberek szerint a betegségtől nem félni kell, hanem rettegni. A párosujjú patásokat érintő vírus kapcsán a szarvasmarha a legérzékenyebb faj, de a sertések és a juhok is fontos szerepet játszanak a járvány lefolyásában.A ragadós száj- és körömfájás nemcsak állategészségügyi, hanem nemzetgazdasági kérdés is, hiszen a vírus jelenléte az országban komoly gazdasági nehézségeket okozhat, beleértve az export korlátozását és a belföldi piacra gyakorolt hatásokat. Ezért szigorú intézkedésekre, a legkomolyabb megoldásokra lenne szükség.TARTALOM:0:00 - 4:22 - Podcastajánló, bevezető4:23 - 11:56 - Kell-e félni?11:57 - 20:58 - Mi az a ragadós száj- és körömfájás? (1.)20:59 - 26:59 - Szenzorok a marhákon - Márton Aliz (ÖMKi)27:00 - 34:19 - Vakcina - miért nem segít az oltás34:20 - 48:15 - Hogyan terjed a ragadós száj- és körömfájás48:16 - 1:00:17 - Védekezés és legeltetés a Hortobágyon - Kun Péter, Kun Ranch1:00:18 - 1:15:04 - Megelőzés, védekezés a Hód-Mezőgazda Zrt.-nél1:15:05 - 1:21:27 - Sertéspiaci és gabonapiaci hatások - Csepregi Attila, Lajoskomárom1:21:28 - 1:40:03 - Kommunikációs hibák és kihívások - ágazaton belül és kívül1:40:04 - 1:49:05 - Közösségi felelősségvállalás - Mozsgai József, Mozsi Major1:49:06 - 1:51:35 - Aföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok elhalasztása1:51:35 - 1:57:29 - Mi történne, ha... Feladja egy állattenyésztő?1:57:30 - 2:01:39 - Elköszönés, zárszó, podcast vége

Vizet a tájba - de miből, egyáltalán mennyit és hogyan? Mire elég a gazdálkodók önkéntessége, és mennyire van sikere a jelentkezési felületnek? Hogyan lehetne költséghatékonyan vizet juttatni a tájba szivattyúkkal? Miben segítenek a hódok? Mikorra lehet valami változás az Alföldön - akár a Homokhátság vagy a Nyírség területén? Mik a gyakorlati tapasztalatok Debrecen térségében? Kell félnie az öntöző gazdáknak a fejlődő ipari vízfelhasználástól? Hogyan képzeli el a Vízügy az együttműködést a gazdálkodókkal, és mit fogunk érezni abból a szemléletváltásból, amiről egyre többet hallunk? És biztosan nem csak hallani fogunk erről? Biztosítható-e öntözővíz 2025-ben a termelőknek? És mit szólnak a hallgatói kritikákhoz?Gribek Dániel ezúttal Gacsályi Józsefet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettesét, valamint Kincses Dánielt, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság megbízott műszaki igazgatóhelyettesét látta vendégül a HEKTÁR Morotva podcastban.TARTALOM:0:00 - 3:30 - Bevezető, podcastajánló3:31 - 14:37 - Vizet a tájba program bemutatása14:38 - 47:47 - Vizet a tájba - a gyakorlatban47:48 - 1:08:11 - Hallgatói kérdések - árvíz, kritikák, csatornák1:08:12 - 1:13:10 - Vízgazdálkodás a településeken1:13:11 - 1:18:56 - Jó példák a Vízügytől - hódokkal1:18:57 - 1:25:29 - Gerillamozgalmak és a Vízügy1:25:30 - 1:27:24 - Homokhátság és Nyírség1:27:25 - 1:43:42 - Öntözés, vízlépcsők1:43:43 - Kapcsolattartás, jövőbetekintés

Mi az a Kwizda aszálymenedzsment program? A legfrissebb HEKTÁR Plusz podcastban erre keresi a választ Gribek Dániel műsorvezető Dr. Czinege Erik segítségével.Az tény, hogy az aszály egyre komolyabb problémát okoz a hazai gazdalkodók számára, így nem meglepő, hogy a termelők új, komplex lehetőségeket keresnek a szárazságra, a növényi stresszekre. A Kwizda aszálymenedzsment programja egy olyan átfogó technológiai megoldást kínál, amely segít a gazdálkodóknak a talaj egészségének megőrzésében, a vízmegtartásban, a növények kondiciójának növelésében.Valóban hatékonyak a Wuxal és Azospeed lombtrágyák? Miben egyedi a szilikát tartalmú, legfrissebb fejlesztésű Wuxal Sicure termékcsalád? Mit tud a Kwizda új terméke, a Nurdpray növénykondicionáló? Hogyan hat a talajra a Kwizda Vital Terra talajoltó készítmény? Valóban nagy mennyiségben tartalmaz mikorrhiza gombát a Kwizda Vital Myco?TARTALOM:0:00 - 2:50 - Bevezető, vlogajánló2:51 - 14:15 - Kwizda aszálymenedzsment program - általánosságban14:16 - 24:42 - Kwizda Vital Terra talajoltó készítmény24:43 - 36:15 - Kwizda Vital Myko mikorrhiza gomba készítmény36:16 - 47:21 - Nurspray növénykondicionáló, biostimulátor47:22 - 53:09 - Kwizda Wuxal termékcsalád - Sicur változat53:10 - 57:47 - Azospeed lombtrágyák57:48 - 1:21:13 - Hektárköltség komplexen, várható eredmények1:21:14 - 1:22:28 - Elköszönés, műsorzárás

Mi a helyzet a határban, milyen állapotban vannak az őszi kalászosok? Hogyan tekintenek a vetési időszakra a Hektár Nagyágyúi? Miből mennyi és mikor kerül a talajba? Miért nem hisz a no-tillben és a környezeti fenntarthatóságban Csepregi Attila? Mennyiért állítanak elő terményt az ukrán gazdák, és mennyiért vásárolják a vetőmagot? És milyen gondolatokat ébresztett az Utolsó földműves című dokumentumfilm?Újra itt a HEKTÁR Nagyágyúk podcast Gribek Danival és vendégeivel, Berend Ferenccal Csepregi Attilával és Lajos MihállyalTARTALOM:0:00 - 3:18 - Bevezető, podcastajánló3:19 - 21:03 - Az utolsó földműves - filmkritika talajműveléssel21:04 - 42:12 - Gyulai Iván és a talajvédelem42:13 - 59:50 - No-till vita Attila és Feri között50:51 - 1:34:17 - Mennyiből termelnek az ukránok?1:34:18 - 2:29:08 - Határszemle március 14-én2:29:08 - 2:30:34 - Befejezés

TARTALOM:0:00 - 3:44 - Bevezető, podcastajánló3:45 - 25:46 - Karbonprogramok - megéri vagy sem?25:47 - 36:11 - Hogyan mérhető a szénmegkötés?26:12 - 46:45 - Technológia finanszírozása46:46 - 1:01:32 - No-till előnyök, technológiaváltás1:01:33 - 1:13:00 - További karbonprogram tapasztalatok1:13:01 - 1:24:44 - A karbonfarming, karbonprogramok jövője1:24:45 - 1:54:44 - No-till kezdet1:54:45 - 1:56:24 - Podcastzárás, elköszönés

Milyen megoldások léteznek az erózió ellen a dombvidéki területeken? Mit lehet kezdeni egy rendszeresen belvizes táblával? Milyen gyakorlatot folytat a talajvédelem érdekében egy Zala vármegyei gazdálkodó, akinél mindkét hidrológiai szélsőség megfigyelhető? Vízrendezés az árokásától a gyepesített sávokon át a direktvetésig, sávművelésig.A HEKTÁR Morotva különkiadásában a KITE szakembereivel, Bellai Tamással és Dr. Riczu Péterrel, valamint egy Zala vármegyei termelővel, Kátai Zsolttal beszélget Gribek Dániel műsorvezető a belvízről és az erózióról, illetve az azok által okozott károk mérsékléséről.Vajon teljesen el kell tüntetni egy tábláról a belvizet, és levezetni a csatornán keresztül, vagy van más lehetőség a probléma megoldására? Mennyi szervesanyag tűnik el a talajból, sőt mennyi talaj vész el egy heves esőzés során, ha nincsen takarva a tábla? Miért fontos a precíziós gazdálkodás az erózióvédelemben, a talaj megóvásában? Tényleg kéz a kézben kellene járnia a precíziós megoldásoknak és a talajvédelemnek? Milyen lehetőségeket rejt a 3D táblatérképek használata? Mennyire macerás az eróziócsökkentő gyepsávok létesítése és karbantartása? Enyhítheti az eróziókárokat a direktvetés, a sávművelés vagy a mulcsművelés? Mindezekre választ ad a HEKTÁR Morotva különkiadása.TARTALOM:0:00 - 3:12 - Bevezető, podcastajánló3:13 - 10:46 - Belvíz - Problémafelvetés10:47 - 18:07 - Erózió - problémafelvetés18:08 - 53:24 - Síkvidéki vízrendezés - Megoldások a belvízre53:25 - 1:39:53 - Dombvidéki vízrendezés - Megoldások erózióra1:39:54 - 1:44:08 - Záró gondolatok, üzenetek1:44:09 - Elköszönés, podcastzárás

Vajon tényleg hatékonyak a vadriasztó szerek? Mennyire tudta csökkenteni a vadkár mértékét egy új készítménnyel egy Békés vármegyei gazdálkodó? És miben rejlik az Attend SA Kft. saját fejlesztésű Game Repellent Pro vadriasztójának ereje?Magyarországon a vadkár mértéke évente 2-3 milliárd forintra tehető, de a valós szám ennek akár tízszerese is lehet. Mindennek oka a vadállomány növekedése, az éghajlatváltozás és az élőhelyek csökkenése. A vadászok és a gazdálkodók érdekei gyakran ütköznek, ami konfliktusokhoz vezet, de a vadkár csökkentésére számos lehetőség van, többek között a vadkárelhárító vadászat, a kerítések, az ultrahangos vadriasztók és a vadriasztó szerek.A Game Repellent Pro egy új, növényi alapanyagokat is tartalmazó vadriasztó szer, amely hatékonyan csökkenti a vadkárt. A szer egyrészt kellemetlen ízű, másrészt pedig olyan illatanyagokat tartalmaz, amelyeket a vad érdeklődését felkelti.A Game Repellent Pro hatékonyan csökkenti a mezei nyulak, őzek, gímszarvasok, dámszarvasok, vaddisznók és muflonok okozta károkat. A szer hatékonysága 14-21 napig tart, az ára pedig kb. 10 000 Ft literenként.

Tényleg működnek a talajoltó készítmények? Mi értelme van a szárbontásnak, a talajtakarás korai eltüntetésének? Vajon pénzkidobás ezeknek a termékeknek a használata? Hogyan igazodhatunk el a piacukon, és tényleg mindenre jók, amikre mondják? Megoldják a fuzárium vagy éppen az aflatoxin problémáját? Mit javasol a gyártó a kijuttatással kapcsolatban például egy aszályos időszakban? Milyen kísérletek zajlanak a mikrobiológiai készítményekkel kapcsolatban? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Gribek Dániel műsorvezető a HEKTÁR Plusz podcast legfrissebb adásában, ahol a Phylazonit szakemberei voltak a vendégek. Vajda Péter, az Agrova Kft. tulajdonosa, ügyvezetője, és Csatári Gábor kísérletvezető. Szóba került az AÖP, a regeneratív gazdálkodás, a talajoltó készítmények minősége, de számos más téma is. Számos kérdés és sok válasz a mikrobiológiai termékekről, a szárbontásról és talajoltásról.TARTALOM:0:00 - 5:17 - Vlogajánló, bevezető5:18 - 20:55 - Mikrobiológiai készítményekről általában20:56 - 34:29 - Milyen törzsekből mennyit?34:30 - 42:22 - Talajbaktérium tudatosan?42:23 - 58:50 - Kísérletek talajbaktériumokkal58:51 - 1:09:35 - Talajkímélés és talajélet serkentése1:09:36 - 1:15:48 - Szántás és baktériumkészítmények kapcsolata1:15:49 - 1:28:07 - AÖP és talajbaktérium-készítmények1:28:08 - 1:40:41 - Növényvédelem mikrobiológiával: fuzárium, aflatoxin1:40:42 - 1:50:59 - Szárbontás - Kell vagy sem?1:51:00 - 1:56:33 - Mikor és hogyan juttathatók ki a baktériumok?1:56:34 - 2:01:49 - Talajmegújítókról2:01:50 - 2:04:09 - Elköszönés, zárás

Hogyan ismerhetik meg a gazdálkodók még jobban a talajukat? Kell-e mindenáron drága vizsgálatot végezni vagy akár egy ásás során is találhatnak olyan jeleket, amiből hasznos következtetéseket vonhatnak le? Mit jelent a talajerő kifejezés, és miért fontos a talajegészség? Miért hallunk majd ezekről a fogalmakról egyre többet?A HEKTÁR Magágy podcastsorozat vendége ezúttal prof. dr. Biró Borbála ökológus, talajbiológus, professzor emerita egyetemi tanár, az MTA doktora, akivel megpróbálunk belesni a talpunk alatt élő és működő rendszerbe. Mikorrhizák, egyéb gombák, baktérium, ugróvillások - számos élőlény szerepe előkerül, amelyek hatással vannak a termelésbiztonságra, de az élelmiszerbiztonságra is. Ez ugyanis egyre fontosabb szempont lesz. Ahogy az is, hogy a lehető legjobban alkalmazkodunk, adaptálódjunk a klímaváltozáshoz, miben a növénymikrobiom, a mikrobiológia, a talajélet komoly segítséget tud nyújtani. Gribek Dániel műsorvezető mindezek mellett számos egyéb kérdést is felvetett a szakembernek, ilyen a műtrágyák hatása a talajéletre vagy a glifozát témaköre. De a beszélgetés egy jelentős részében a talajoltó készítménye hatékonysága is középpontba került.Milyen kapcsolatok állnak fent a talaj és a növények között? Hogyan segíthetjük azt, és vajon tényleg minden hangzatos megoldás hatékony is? Miért kellene több szervestrágya, és tényleg annyira rosszak a műtrágyák? Mi a helyzet a talajoltó készítményekkel? Ezekre mind választ ad a HEKTÁR Magágy podcastsorozat legfrissebb adása.TARTALOM:0:00 - 3:38 - Bevezető, vlogajánló3:39 - 35:00 - Talajegészség és talajerő 35:01 - 48:55 - Talaj megismerése gazdaszemmel48:56 - 1:03:09 - Talajoltás, talajbaktérium-készítmények1:03:10 - 1:11:44 - Glifozát kérdés1:11:45 - 1:17:14 - Valóban rosszak a műtrágyák?1:17:14 - 1:20:32 - Bálák az erőművekben1:20:33 - 1:23:26 - Klímaadaptáció és talaj1:23:27 - Zárszó, elköszönés