Discover
Portfolio Checklist
1125 Episodes
Reverse
Az iráni tűzszünet azonnali és várható gazdasági hatásai kerültek terítékre. Miután Teherán kimondta, hogy hajlandó megnyitni a Hormuzi-szorost, a tőzsdék hatalmas raliba kezdtek. Mennyire megalapozott a hurrá optimizmus és mit áraznak hosszabb távon a piacok? A témáról Tunkli Dániellel, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. A műsor második felében a legfrissebb magyar inflációs adatokat vettük górcső alá. Mennyiben hathat kedvezően a pénzromlás ütemére az iráni konfliktusban bekövetkezett fordulat, illetve milyen hosszú távú inflációs kockázatot rejt az üzemanyagok védett ára, valamint az árrésstop? Ezt is megvitatjuk Beke Károly, a Portfolio elemzőjének segítségével. Főbb részek: Intro − (00:00) Az iráni tűzszünet dominóhatása − (01:43) Erről árulkodnak a legfrissebb magyar inflációs adatok − (10:43) Kép forrása: Alex Wong/Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.
Annak járunk utána, hogy mik a legnagyobb mennyiségben importált élelmiszeripari termékek, alapanyagok Magyarországon, mi az, amiben behozatalra szorulnak a magyar feldolgozók, gyártók. 2025-ben miközben az agrár- és élelmiszeripari export csökkent, az import nőtt: mit jelent ez a hétköznapokban? Magasabb bolti árakat, több külföldi árut a polcokon, vagy inkább azt, hogy a magyar feldolgozóipar nem tud eleget és elég versenyképesen termelni? A témáról Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét kérdezzük.
Adásunk második felében arról beszélgetünk Pomázi István geográfussal, hogy a globális élővilág pusztulása és az ökoszisztémák összeomlása már nem csupán környezetvédelmi ügy, hanem közvetlen nemzetbiztonsági kockázat. A szélsőséges időjárási események, az erőforrások szűkössége és az ökológiai rendszerek sérülékenysége egyre inkább összekapcsolódó kockázati hálót alkotnak. Ezek a folyamatok nemcsak a gazdaságot és az élelmiszer-ellátást érintik, hanem az államok működőképességét és válságkezelési képességét is próbára teszik. Főbb részek: Intro − (00:00) Import, export és feldolgozóipar − (01:54) A fenntarthatóság, mint nemzetbiztonsági stratégia − (22:58) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.
A LinkedInt Reid Hoffman és több társalapító hozta létre, 2003-ban indult el, kifejezetten szakmai kapcsolatépítésre és álláskeresésre. Ma viszont már sok iparágban az a hely, ahol eldől, hogy egyáltalán szóba állnak-e veled. Közben az AI és a Google is innen szedik a „hivatalos képet” rólad: ha nem mondod el, ki vagy és mit csinálsz, majd megírja helyetted az internet — csak talán rosszabbul. A Portfolio Checklist Extrában Pataki Gergellyel, az Invite Agency alapítójával arról beszélünk, mire jó a LinkedIn 2026-ban, mi számít spammnek, és mi az a minimum jelenlét, amitől végre üzlet lesz belőle, nem csak folyamatos scrollozás. Azt is elmondjuk, milyen gyakran érdemes posztolni, és hogy kell jól megtalálni egy potenciális ügyfelet, megrendelőt, üzleti kapcsolatot.See omnystudio.com/listener for privacy information.
A Checklist különkiadásában a mesterséges intelligenciának az üzleti életet leginkább érintő aspektusairól volt szó: vibe coding, agentic coding és az ún. intelligencia robbanás alapjaiban forgatja fel a cégek mindennapi működését, és ennek következményei még csak most körvonalazódnak. Hogyan reagáljanak a vállalatvezetők, mindent megoldanak-e az AI-ügynökök és hogyan érdemes elindulni azon az úton, amely egy AI-first szervezet felépítéséhez vezet? A Portfolio AI in Business konferencia amerikai sztárelőadóját, a Project Management Institute igazgatóját, Kathleen Walchot kérdeztük a témában a rendezvényt követő napon, március 19-én, akit globális szinten a top10 AI véleményvezér között tartanak számon.See omnystudio.com/listener for privacy information.
Az EU-bővítésről sokszor úgy beszélünk, mintha automatikus lenne — miközben lehet, hogy ez a következő nagy politikai aknamező Európában. De vajon van‑e politikai vagy piaci kényszer a bővítés mögött, és az alapítók fejében tényleg ott volt-e egy olyan Európa, ahol egyszer majd minden ország EU‑tag lesz?
Ki lehet a legközelebb a csatlakozáshoz, ki számít a legproblémásabbnak, és melyik államnál reális, hogy belátható időn belül semmi sem fog történni? A Checklist Extrában Szabó Dániellel, a Portfolio makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk.See omnystudio.com/listener for privacy information.
Megakadt a piac korábbi lendülete: a kínálat közben tovább bővül, a vevők pedig mintha egyszerre lennének óvatosabbak és jóval tudatosabban, célzottabban keresnének. Eközben egy korábban „csendes” vidéki városban meglepő fordulattal kilőttek a lakásárak: Futó Péterrel, a zenga.hu elemzőjével járjuk körbe a témát. A folytatásban Ignácz Péternek, a KPMG, szenior menedzserének tesszük fel a kérédést: vajon létezik még olyan piac itthon vagy globálisan, ahol eddig nem volt sürgető az AI bevezetése? És képesek a cégek más iparágak hibáiból, tapasztalataiból tanulni a digitális fejlesztéseknél? Főbb részek: Intro − (00:00) Furcsa mozgások a lakáspiacon − (02:35) Van olyan piac, ahol nem kell AI-t fejleszteni? − (11:00) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.
Azokról a kulcsindikátorokról volt szó, amelyek alapján kirajzolódhat, hogy melyek azok a fájdalompontok Donald Trump számára, ahol eldől, hogy az iráni háború a további eszkaláció vagy éppen egy visszatáncolás irányába mozdul el. A témáról Tunkli Dániellel, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgetünk. A műsor második felében azzal foglalkoztunk, hogyan zilálja szét az iráni háború a magyar növekedési kilátásokat. Mekkora lehet a tényleges ár, amit meg kell fizetnünk a konfliktus nyomán, és mikor van bármilyen realitása visszatérni egy tartós növekedési pályára? Erről is kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét. Főbb részek: Intro − (00:00) Trump háborús fájdalompontjai − (01:43) Így nullázza le magyar növekedési kilátásokat a közel-keleti konfliktus − (14:24) Kép forrása: Andrew Harrer/Bloomberg via Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.
Több mint 26 százalékkal nőttek a bérek Magyarországon, ugyanakkor ez nem általános bérdinamika, hanem egy egyszeri tétel, a fegyverpénz hatása torzítja az adatokat. Erről beszélgettünk Hornyák Józseffel, a Portfolio, munkaerőpiaccal foglalkozó elemzőjével. A második részben azt jártuk körbe, hogy a kedvezőtlen időjárás milyen hatással lehet a hazai agráriumra és a várható termésmennyiségekre, erről Szedlák Levente, az Agrárszektor újságírója adott helyzetképet. Főbb részek: Intro – (00:00) Bérek – (01:30) Agrárium – (12:10) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.
Trump két friss bejelentését elemeztük, miszerint megszerezné Irán olajkészleteit, és ellenfele lényegében elfogadta az USA békefeltételeit. Vendégünk volt Ács Bence, a Portfolio Globál rovatának elemzője. Adásunk második részében a vállalati AI fejlesztésekről volt szó: hol akad el leggyakrabban a bevezetés a magyar cégeknél, és milyen szervezeti működés szükséges ahhoz, hogy ne egyszeri projekt maradjon, hanem tartós, skálázható képességgé váljon? A témában Fodor Balázs üzletfejlesztési szakértőt, a One Solutions munkatársát kérdeztük. Főbb részek: Intro – (00:00) Trump, Irán, olaj – (01:34) Makronaptár – (12:27) AI fejlesztések – (14:27) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.
Idén februárban hirtelen tíz éve nem látott szintre emelkedett a munkanélküliségi ráta Magyarországon. A témát Hornyák József, a Portfolio munkaerőpiaccal foglalkozó elemzője segített értelmezni. A második részben a szőlő aranyszínű sárgaság betegségével foglalkoztunk: Kovács Nóra, az Agrárszektor vezető szerkesztője arról beszélt, hogy a tavaszi munkák indulásával a veszély ismét aktuálissá vált. Főbb részek: Intro – (00:00) Munkanélküliség – (01:32) Aranyszínű sárgaság – (13:09) Tőkepiaci kitekintő – (22:14) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.
Hogyan kell értelmezni a friss rendeletet, miszerint Magyarország leállítja a földgázszállítást Ukrajna felé, és hogyan hathat a döntés a hazai gázpiacra? Vendégünk volt Kabát Krisztián, a Portfolio energetikai elemzője. Adásunk második részében arról volt szó, hogyan forradalmasíthatja az online vásárlásokat, ha nem mi, hanem egy AI-ügynök intézi a keresést, az összehasonlítást és akár a rendelést is. Miben jelent szintlépést és milyen változásokat okoz, ha a vásárló „helyett” egy szoftver dönt és tranzaktál? A témában Fehér-Tóth Annamária, a Mastercard Solutions Architect Managere volt a vendégünk. Főbb részek: Intro – (00:00) Ukrajnai gáz – (01:49) Online vásárlás, AI-ügynökök – (10:33) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.
Az iráni konfliktus magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól volt szó. Mennyire szállhat el az infláció, milyen mértékben kell újrakalibrálni a kamatpálya-terveket és hogyan alakulhat a költségvetés helyzete ezekben a teljesen kiszámíthatatlan időkben? A témáról Virovácz Pétert, az ING Bank vezetője elemzőjét kérdeztük.A műsor második felében a kakaóbabpiaccal foglalkoztunk, ahol a világpiaci ár a történelmi csúcsok után az utóbbi időben konszolidálódott. Szakértőnk, Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkárának segítségével megnéztük, hogy minek tudható be ez a szélsőséges volatilitás, és hogy a fogyasztók miért nem érzékelnek lényegében semmit abból, ha az árak éppen esésben vannak. Hasonló témákat ölel fel a Portfolio Agrofood 2026 konferencia, amelyre elindult a regisztráció. Főbb részek: Intro − (00:00) Hormuz árnyékában: jöhet az újabb inflációs sokk? − (01:44) Ezért drága a csokinyuszi (és az is marad) − (16:49) Kép forrása: EyesWideOpen/Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.
A Revolut rekordokat döntögető friss jelentéséről beszélgetünk: 2,3 milliárd dolláros adózás előtti nyereséggel és 6 milliárd dolláros bevétellel zárta a 2025-ös évet. A növekedést a több lábon álló üzleti modell hajtotta: erősödött a Revolut Business, és nagyot ugrott az előfizetésekből származó bevétel is.
A cég piaci helyzetét Turzó Ádámmal, a Portfolio pénzügyi elemzőjével nézzük át.A folytatásban azokról a nyugtalanító hírekről lesz szó, amik mostanában az amerikai magánhitelek (private credit) piacáról érkeznek - ez a piac a gyorsan növekvő, lazábban szabályozott, sokak által árnyékbankrendszernek nevezett pénzügyi szegmens egyik tipikus terepe. Egyre többen vetik fel, hogy a helyenként befagyó likviditás, az átláthatatlan árazás és a hirtelen tőkekivonások miatt ez akár egy következő pénzügyi válság kiindulópontja is lehet. A témáról Kállay Andrást, az Apelso Trust partnerét és igazgatósági tagját kérdezzük. Főbb részek: Intro – (00:00) Jelentett a Revolut – (02:04) Kell-e félnünk a private credittől? – (17:37) Címlapkép forrása: ShutterstockSee omnystudio.com/listener for privacy information.
Világszerte jelentős emelkedéssel reagáltak a tőzsdék arra a hírre, miszerint az Egyesült Államok öt napra felfüggeszti az iráni energetikai infrastruktúra és erőművek elleni légicsapásokat. A váratlan bejelentés tőkepiaci súlyát és a befektetői hangulat alakulását Gyurcsik Attilával, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatójával elemeztük. Adásunk második felében a hétvégi katonai eszkalációval foglalkoztunk: az Indiai-óceánon található Diego Garcia támaszpont elleni támadás rávilágított, hogy Irán immár 4000 kilométeres hatótávolságú ballisztikus rakétákkal is rendelkezik. A technikai részleteket és a feszült helyzet geopolitikai következményeit Ács Bencével, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével jártuk körül. Főbb részek: Intro – (00:00) Irán, tőkepiacok – (01:41) Ballisztikus rakéták – (17:40) Makronaptár – (29:16) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.
Három hete megtorpant a globális légiforgalom egyik legfontosabb csomópontja: az Arab-félsziget szuperrepülőterei az iráni támadások nyomán ma már korlátozott kapacitással sem igazán működnek. Dubaj, Doha, Abu-Dzabi – olyan gigacsomópontok, amelyek együtt évente több százmillió utast mozgatnak – most a megszokott forgalmuk töredékét tudják csak kezelni. A következmények sokkolóak: dollármilliárdos károk, menetrendek dominóhatása, és komoly presztízsveszteség a világ legelismertebb légitársaságainak. És a nagy kérdés: ez még csak a kezdet? A fejlemények hátteréről Varga G. Gábor újságírót és kommunikációs szakembert, az Egek Ura blog szerzőjét kérdeztük. A folytatásban Szeberényi Andrással, a Budapesti Metropolitan Egyetem tanszékvezetőjével beszélgettünk arról, hogy a mesterséges intelligencia egyre több döntést, feladatot és felelősséget vesz át körülöttünk, és ez nemcsak kényelmet, hanem új típusú stresszt és mentális terhelést is hozhat. De milyen hatása lehet mindennek a munkánkra, a kapcsolatainkra és a társas életünkre? Főbb részek: Intro – (00:00) Leálltak az Arab-félsziget repülőterei – (02:10) Az AI-korszak pszichológiai hatásai – (24:05) Tőkepiaci kitekintő - (32:13) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.
A közel-keleti feszültség eszkalációja nyomán meredeken emelkedtek az energiaárak, miután a térség kulcsfontosságú kitermelő és LNG-export létesítményeit támadások érték. A témáról Kabát Krisztiánnal, a Portfolio energetikai szakértőjével beszélgettünk. Az Európai Unió csütörtöki csúcstalálkozója előtt Orbán Viktor is megszólalt az ügyben Brüsszelben. A helyszínen volt kollégánk Szabó Dániel is, aki a gázárakról, illetve általában a magyarországi árképzésről kérdezte a kormányfőt, aki azonban nem adott konkrét számokat. Úgy fogalmazott, hogy ezt ő maga is szeretné megtudni, vagyis nem részletezte, hogy a globális gázárak alakulása mellett Magyarország pontosan milyen áron jut hozzá az orosz hosszú távú szerződés keretében beszerzett gázhoz. A második blokkban Ürge-Vorsatz Diánát, a Közép-európai Egyetem professzorát és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnökét kérdeztük arról, hogy a több éven át tartó La Niña-jelenséget egy gyorsan erősödő, „szuperként” is emlegetett El Niño válthatja fel, amelynek hatásai világszerte érezhetők lehetnek. Főbb részek: Intro – (00:00) Energiaárak – (02:27) Klíma – (09:40) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.
Magyarország energiaáraknak és olajválságoknak való kitettségéről volt szó, illetve a lehetséges kormányzati válaszlépéseket értékeltük. Vendégünk volt Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. Adásunk második részében a Portfolio AI in Business 2026 konferenciáról jelentkezünk. Az AI-fejlesztések ma már nem merülnek ki látványos pilotokban: az a lényeg, mennyire szolgálják az üzleti célokat, mennyire mérhető a hatásuk, és hogy a szervezet képes-e gyorsan tanulni, majd ennek alapján újratervezni. Erről beszélgettünk Turny Ákossal, a Boston Consulting Group igazgatójával. Főbb részek: Intro – (00:00) Olajválság, Magyarország – (01:53) Mesterséges intelligencia – (12:04) Címlapkép forrása: ShutterstockSee omnystudio.com/listener for privacy information.
Az iráni háborúról volt szó. Először arról, hogyan állnak most a harci felek három héttel a konfliktus kirobbanása után, és miért kérhetett segítséget szövetségeseitől és Kínától Donald Trump a hormuzi szoros felszabadításához. Vendégünk volt Ács Bence a Portfolio Globál rovatának elemzője. Az adás második részében Trump mozgásterét vizsgáltuk a háború elhúzódása tükrében. Mik az elnök belpolitikai küzdelmei a több hetesre elhúzódó harcok közepette? A témában Győri Gábor a Policy Solutions vezető elemzője volt a vendégünk. Főbb részek: Intro – (00:00) Iráni háború, Trump segítséget kér – (01:24) Trump helyzete – (13:02) Kép forrása: Roberto Schmidt/Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.
Komoly drágulást hozhat a mezőgazdasági termékek árainak tekintetében is a több mint két hete tartó iráni háború. Ennek okai a műtrágyagyártásban beállt termelési és szállítási zavarok. A témát Braunmüller Lajossal az agrárszektor főszerkesztőjével jártuk körbe. A műsor második részében arról volt szó, hogy van már olyan szakma Magyarországon, mellyel bruttó négymillió forintot lehet keresni havonta. Hogy melyek ezek és hogy állunk fizetésekkel más foglalkozások esetén, ezt beszéltük meg Hornyák Józseffel a Portfolio makrogazdasági elemzőjével. Főbb részek: Intro – (00:00) Műtrágya – (01:25) Bérek – (19:59) Makronaptár – (37:58) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.
A Honda történelmi veszteséget jelentett be – ilyenre hetven éve nem volt példa. A hír azért is különösen figyelemre méltó, mert jól rávilágít az autóipar egészét érintő problémákra, amelyek részben abból fakadnak, hogy a szektor túl nagy várakozásokat fűzött az elektromos autók gyors térnyeréséhez. A témáról Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzője beszélt. A második blokkban a hamarosan megrendezett SmartMan konferenciáról kérdeztük Ács Istvánt, az Ipar 4.0 – Nemzeti Technológiai Platform Szövetség társelnökét, a Targa Consulting ügyvezetőjét. A beszélgetésben szó volt arról is, hogy hol tart jelenleg a hazai ipar digitalizációja és milyen szerepe van az automatizációnak a vállalati működésben. A műsor harmadik részében a friss ipari adatokat elemeztük Nagy Jánossal, az Erste makrogazdasági elemzőjével. Arról is beszéltünk, hogy a közel-keleti feszültségek milyen hatással lehetnek a magyar ipari kibocsátásra, és milyen forgatókönyv rajzolódhat ki akkor, ha a külső konjunktúra kedvezőbb irányba mozdul. Főbb részek: Intro – (00:00) Az autóipar dilemmái – (01:46) SmartMan konferencia – (11:52) Ipari adatok – (23:20) Tőkepiaci kitekintő – (29:34) Kép forrása: Getty ImagesSee omnystudio.com/listener for privacy information.
























Great
Nesze semmi fogd meg jól!