Discover
Címlap
109 Episodes
Reverse
Évek óta az esélyesek között emlegetik. Miért épp most kapta meg Krasznahorkai László a Nobel-díjat? Mit jelent az országimázs szempontjából ez az elismerés? A Címlapban a Krasznahorkai szövegeit is gondozó Szegő János, a Magvető szerkesztője és Boros Tamás, az Egyensúly Intézet társalapítója.
„A támogatás leállítása nem békét, hanem kapitulációt hozna” – mondja Takácsy Dorka Oroszország-szakértő. A megszállt területeken mindennapos a félelem és a nyomor, miközben a moszkvai sajtó békeharcosként ünnepli Orbánt. Putyin pedig nem lezárni, hanem megnyerni akarja a háborút.
Aggódnunk kell-e tavaink csökkenő vízszintje és a több helyen tiltakozásokat kiváltó mederkotrások miatt? Ezekről a problémákról is kérdeztük Kun Zoltánt, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnökét és Réder Ferenc biológus mérnököt.
Bíró-Nagy András szerint 2026-ban még kérdés, hogy a „pénztárca” vagy a „biztonság” kerete uralja a kampányt. A háború–migrációs félelem kopik, a szuverenitás inkább bázismegtartás. A döntést az állam teljesítménye és az uniós pénzek sorsa billentheti el.
Lakatos Ádám, 18 éves, állami gondozásban felnőtt aktivista szerint a gyermekvédelem nem védelem, már „gyerekmegőrző sem”. Konkrét bántalmazásokról, eltűnő hivatalos papírokról, széteső ellátásról beszél. Szerinte a felelősségre vonást politikai kapcsolatok fékezik.
Semjén-ügy: a név kimondása és a parlamenti reagálás pletykából hírt csinált, a sulykolás tartóssá tette – mondja Krekó Péter. A 2026-os kampányban a központosítás helyett a decentralizált, hiteles közvetítők dönthetnek, miközben a közmédia bizalma tovább kopik.
„NAT helyett modern módszerekre, politikai lózungok helyett gyerekfókuszra, riogatás helyett valódi szexuális felvilágosításra lenne szükség az iskolában” – mondja Jocó bácsi, aki 2023-ban a státusztörvény miatt hagyta ott a közoktatást. Tanévnyitó beszélgetés.
Magyar Péter a Nyugat mellett köteleződött el, miközben a Fidesz lavírozik Kelet és Nyugat között. Szabó Andrea szerint a kormány legnagyobb kudarca a születésszám növelése, a fiatalokat pedig már nem érik el – miközben Hatvanpuszta az Orbán-rezsim szimbólumává vált.
„A középosztály lakáshitelét a szegényebbek állják” – mondja Bod Péter Ákos. Szerinte a fix 3%-os hitelek az árakat hajtják fel, miközben a költségvetés „már most se bírja”. Államkapitalizmust, megalomániát és rejtett megszorításokat lát, és sürgős humántőke-beruházást sürget.
„A kenyér ára offline probléma – erre nem lehet DPK-val válaszolni” – mondja Bódi Mátyás, aki szerint a Fidesz offline gondokra digitális megoldásokat kínál. A romák és a mélyszegénységben élők politikai ébredése szerinte a párt egyik legnagyobb veszélyforrása 2026-ban.
„Ha mi nem jutunk be, azért én leszek a felelős – ha a kormányváltás elmarad, azért a legnagyobb ellenzéki párt”. Nagy Dávid, az MKKP listavezetője az 5–10%-os célról, fiatalok megszólításáról és arról, miért nem hisz a Fidesz „kedvességében”.
„Ez a rendszer egypatrónusos – ha levágod a fejét, összeomlik” – mondja Deme Zoltán, közbezserzési szakértő. Szerinte az elszámoltatás csak akkor indulhat el, ha Orbán bukása után egyre többen kezdenek vallani. Magyar Pétertől garanciákat kell kérni – különben átveheti az Orbánságot.
Cser-Palkovics András Székesfehérvár fideszes, és Csőzik László Érd ellenzéki polgármestere volt a Szabad Európa podcastjának vendége. A két városvezetővel az önkormányzatok gazdasági helyzetéről, az értéküket folyamatosan veszítő állami támogatásokról és a jövő évi kilátásokról beszélgettünk.
Ügynöknek neveznek bizonyíték nélkül, miközben egy nap alatt többet költenek propagandára, mint amiből egy szerkesztőség túlél. A Címlapban Tóth Balázzsal és arról beszélgetünk, hogyan válik az átláthatóság jelszava a függetlenség elleni fegyverré.
Nem ukrán kémbotrány, hanem politikai show műsor zajlik, amit a magyar kormány kreált, mondja Dezső András, a Telex újságírója. Révész Béla, a titkosszolgálatok kutatója szerint olyan mértékű politikai irányítás alatt működik a hírszerzés és a propaganda, amilyen még a Kádár-rendszerben sem volt.
„Végleg elbuktuk” – mondja Kiss László a Normafára tervezett kutatóházról, amely sosem épül meg. Beszélgetés a tudomány jövőjéről, Kapu Tibor űrutazásáról, a Föld fontosságáról, háborús emlékekről és arról, miért ijesztőbb egy idegen űrhajó, mint hinnénk.
Az atláthatóságinak nevezett törvény a civilekre, a független médiára, kutatókra is célkeresztet rajzol. Hogyan lesz a jogból politikai fegyver, és mit lehet tenni ellene? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Gyurkó Szilviával és Stumpf Andrással.
Amíg nincs kipucolva a múltunk, amíg hazudunk, addig semmi nem fog változni ebben az országban, mondja Alföldi Róbert, aki bár hátrébb lépett a közéleti szerepléstől, vannak pillanatok, amikor nem bírja ki, hogy ne szólaljon meg. „Nem vagyok egy Pride-ra járós, de idén biztos ott leszek” – mondja.
Nem kérhetnek minket arra, hogy ne ünnepeljük meg az egyenlőséget, hogy ne ünnepeljük meg azt, hogy mi magyarok ennyire sokszínűek vagyunk, mert ez is Magyarország része, mondja Kanicsár András, LMBTQ újságíró a Pride betiltásáról.
Az Idea Intézet stratégiai igazgatója szerint a Magyar Péter ünnepi beszédének képi, nyelvi világa és az öltözete is szokatlan a baloldali, liberális közegben. Autentikus jobboldali vezetőként lépett fel. Orbán szónoklatából hiányoztak a szakrális elemek, a „poloskázás” pedig elő volt készítve.




