Ismerd fel!

Ebben az epizódban Sevcsik M. Annával, az Életérzés Egyesület alapítójával, valamint a korábbi Babagenetika alapítójával beszélgetek arról, hogy mit jelent valójában szülővé válni – és mi történik bennünk ezen az úton.Anna munkájának középpontjában az objektív, ugyanakkor mélyen empatikus segítségnyújtás áll. Lelki gondozással, szakmai képzésekkel és a Szívügy pszichológiai rendelő szakembereivel együtt dolgozva támogatja azokat, akik termékenységi kérdésekkel, gyermekvállalással vagy a szülővé válás lelki oldalával találkoznak. A beszélgetés során szó esik arról is, hogy mennyire fontos az interdiszciplináris szemlélet: dúlák, lelkészek, coachok és pszichológusok együttműködése segíthet abban, hogy a családalapítás ne csak orvosi kérdésként jelenjen meg.Arról is beszélünk, hogy mindenkinél más az a pont, amikor valóban szülővé válik, és hogy a modern világ zajában milyen könnyű elveszíteni a saját belső hangunkat. Anna szerint néha érdemes egy lépést hátralépni, csendet teremteni magunk körül, és megvizsgálni, hogy honnan jönnek bizonyos döntéseink – például az olyan erős vágyak, mint a programcsászár választása.A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete: segítséget kérni nem gyengeség, hanem bátorság. A szülővé válás sokak számára egy mély önismereti út, amelyben szakemberek és közösségek is támogathatnak bennünket.Anna az Életérzés Egyesület létrehozásával a személyes történeteken túl társadalmi kérdéseket is szeretne láthatóvá tenni – legyen szó családról, mentális egészségről vagy akár állatvédelemről. Mert végső soron mindannyian felelősek vagyunk azért a társadalomért, amelyben élünk.Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogyan lehet empátiával, tudatossággal és bátorsággal végigmenni a szülővé válás útján – egyénként és közösségként is.

Ebben az epizódban Zubor Rozi podcasterrel, újságíróval, íróval beszélgetek arról az útról, amely a gyermekkori szégyentől és elhallgatástól a felnőttkori önmegértésig vezet. Rozi őszintén mesél arról, milyen volt olyan családi közegben felnőni, ahol „a felnőttnek mindig igaza volt”, és ahol a kimondatlan érzések végül a füzetek lapjain találtak utat maguknak. A beszélgetés során szó esik a parentifikációról, az imposztor szindrómáról, a túlélő üzemmódról és arról a rezilienciáról, amely sokunk számára az életben maradás kulcsa.Arról is beszélgetünk, hogyan válhat a mintafelismerés és a mintatörés a tudatos szülőség alapjává, és milyen kihívásokkal néznek szembe ma a szülők a rengeteg inger és elvárás közepette. Rozi betekintést ad az írás folyamatába is: hogyan születnek meg hajnalban a történetei, miért fontos számára a tanulás, és miért kezdett el Waldorf kézimunka-tanító képzésre járni.Az epizód végén arról is szó esik, hogy a nehéz múlt ellenére hogyan lehet egy könnyedebb, reménytelibb időszak felé fordulni – akár az anyaságban, akár az alkotásban. Ez a beszélgetés a túlélésből fakadó erőről, a kíváncsiságról és a reményről szól.

A kreativitás mint üzleti erő – hogyan találjuk meg a flow-t egy VUCA világban?A kreativitást sokan félreértik: gyakran csak művészi tehetségként gondolunk rá, miközben valójában az egyik legerősebb üzleti és emberi erőforrásunk. Ebben az epizódban Szlafkai Évivel, üzleti kreativitás szakértővel beszélgetünk arról, hogyan tudjuk felismerni és monetizálni a saját kreativitásunkat – akár vállalkozóként, vezetőként vagy a mindennapi életünkben. Szó esik a Csíkszentmihályi Mihály által leírt flow állapotról, a kreatív folyamat inkubációs szakaszáról, valamint arról, hogy a rugalmasság, a kockázatvállalás és a bizonytalanságtűrés miért kulcskészségek egy gyorsan változó, VUCA világban. Megértjük azt is, hogy a kreativitás annyira egyedi, mint az ujjlenyomatunk, és mindig önfelfedezéssel kezdődik. Ez a beszélgetés arra hív, hogy adjunk magunknak engedélyt az alkotásra – mert a kreativitás nem kiváltság, hanem egy bennünk lévő erőforrás.#Rugalmasság #kockázatvállalás#Bizonytalanságtűrés

Ebben az epizódban Lugosi Dórával arról beszélgetünk, hogy valóban minden egyes pillanatban képesek vagyunk új döntést hozni – mégis milyen gyakran maradunk benne olyan helyzetekben, amelyek már nem szolgálnak minket. Dóri saját ADHD tapasztalatain keresztül mesél a hiperfókusz erejéről és az idegrendszer kimerüléséről, valamint arról, miért kulcsfontosságú megtanulni megállni és szünetet tartani. Szó esik a segítségkérés bátorságáról, az „engedélyadás” mély pszichológiai jelentéséről, és arról, hogyan tanulhatjuk meg felülírni a korai mintáinkat, amelyek miatt sokszor másokhoz próbálunk igazodni. Egy erdélyi elvonulás, jeges merülés és inspiráló találkozások történetén keresztül bontakozik ki az önismeret útja. Ez a beszélgetés emlékeztet arra, hogy minél mélyebben ismerjük önmagunkat, annál közelebb kerülünk ahhoz az élethez – és azokhoz az emberekhez –, ahol valóban önmagunk lehetünk.

A szülés élménye nemcsak egy család életének meghatározó pillanata, hanem tágabb értelemben a társadalom szövetét is formálja. Amikor egy nő megerősítő élményként éli meg a szülést, kompetensnek, erősnek és képesnek érzi magát – és ez az érzés végigkísérheti azt az utat, amelyen a következő 18 évben egy új embert nevel fel. Ha azonban az élményt elveszik tőle, könnyen megjelenhet az áldozatiság érzése, amely megingathatja az önmagába vetett bizalmat.Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogyan lehet a szülés – minden kihívásával együtt – katalizátora egy mélyebb önismereti útnak. Szó esik arról is, hogyan hat a kulturális közeg arra, ahogyan a születésről, a női erőről és a saját kompetenciánkról gondolkodunk – a Londonban töltött évek tapasztalataitól a hazatérés utáni újrakeretezésig.A beszélgetés végén kirajzolódik egy fontos gondolat: amikor egy nő kompetensnek érzi magát az anyává válás pillanatában, az nemcsak az ő történetét, hanem a következő generáció történetét is formálja.Vendégem Dencsi Adrienn – dúla, jógaoktató, női kör vezető, a Párkapcsolati Felhangoló társalapítója.

A mai munkaerőpiacon már nem az a kérdés, hogy van-e diplománk, hanem az, hogy képesek vagyunk-e folyamatosan fejlődni és alkalmazkodni. Egy olyan világban élünk, ahol akár a friss diplomások tudása is gyorsan elavulhat, ezért a formális oktatásnál sokszor fontosabb az on-the-job tanulás, a kérdezés, a koncepcióalkotás és az önálló gondolkodás. Beszélgettünk arról is, hogy a felsőoktatás gyakran nem készíti fel a hallgatókat a soft skillek terén, miközben a cégek sincsenek igazán felkészülve a munkatársak tudatos fejlesztésére. Az igazi kérdés talán az: felismerjük-e, hogy mi illik hozzánk, és hajlandók vagyunk-e folyamatosan tanulni? Mert a jövőben nem az állandóság ad biztonságot, hanem az, ha az ember saját magát teszi a középpontba, és hisz abban, hogy mindig lehet jobban csinálni.Dr. Tóth Ágnes a beszélgető partnerem, aki 14 év után távozott a Metropolitan Egyetem vezérigazgatói székéből, ahonnan a Prohuman, Magyarország vezető HR-szolgáltatójának vegérigazgatói pozícióját töltötte be februárig. #alkalmazkodóképesség#kommunikáció#önismeret#kérdésfeltevés#growthmindset

Ebben az epizódban egy holisztikus szemléletű, rendkívül sokrétűen képzett szakemberrel beszélgetek: dr. Papp Eszter gyermekorvossal és pulmonológussal, aki családunk gyermekorvosa is. Dr. Papp Eszter segít megérteni, mit jelezhet, ha egy gyermek „befullad”, és hogyan kapcsolódhat mindez érzelmi állapotokhoz, környezeti hatásokhoz vagy a családi légkörhöz. Miért kulcsfontosságú, hogy a gyerek egy csodálatos tükör, vagy a szülők önismereti munkája. Beszélünk arról is, hogyan nyílhat meg a szülő a gyermek temperamentumához igazodva, miként oszthatjuk meg saját érzéseinket a gyermeket nem terhelve, és miért fontos felvállalni, hogy mi is hibázunk. Nem létezik tökéletes út — csak elég jó szülők, akik képesek felismerni saját mintáikat és kontrolligényüket. A tudatos légzés és a belső figyelem gyakorlása pedig nemcsak a gyerekek, hanem az egész család számára megteremtheti a nyugodtabb, biztonságosabb működés alapját.

Miért vált ki ellenállást az önazonos működés azokból, akik még nem tartanak ugyanott a saját fejlődési útjukon? Elmélyedtünk a patriarchális minták hatásában, valamint a női közösségek megtartó és felemelő erejében. Gina rávilágított arra, hogy a fejlődés gyakran félelemmel, mintázatismétléssel és belső feszültségekkel jár, és az önismereti út sokszor csak akkor kezdődik el, amikor a fájdalom vagy az érettség elér egy kritikus pontot. A mintafelismerés, az érzelmek elfogadása és a hit segíthet megérteni mások nézőpontját, és csökkenteni a konfliktusokat a mindennapokban. Belső mintáink irányítójáról is beszéltünk, meglepő választ adott rá Gina, hogy hogyan találhatjuk meg a minket valóban triggerelő pontokat. Lazaridisz Georgina az Ötödik című nagy sikerű könyv szerzőjével és a Ciklusszinkron app megálmodójával beszélgetek.

Mi történik velünk, amikor a szorongás nem kivétel, hanem állandó háttérzaj? Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogyan fonódik össze a félelem a mindennapi döntéseinkkel, az étkezésünkkel, az életmódunkkal és az idegrendszeri terheltségünkkel. Szó esik arról is, miért nem „egyéni probléma” a szorongás, hanem társadalmi mintázat, és hogyan tanuljuk – és taníthatjuk tovább – generációkon át. Nem megoldásokat ígérünk, hanem éles felismeréseket: mert a változás mindig ott kezdődik, ahol kimondjuk az igazat.Dr. Al-Ghaoui Hesna a vendégem, akinek a most megjelent Miért pont én? című könyvéről, és a poszttraumás növekedésről is beszélgettünk.

Pesuth Ritával Dubajban arról beszélgettünk, hogy az élsport – vagy akár a komolyan űzött sport – milyen mély és hosszú távon hasznos készségeket fejleszt. Nem csak azok profitálnak belőle, akik végül élsportolók lesznek: az önállóság, a mentális erő, a fókuszáltság, az önfegyelem és a küzdeni tudás mind olyan kompetenciák, amelyek az élet bármely területén megtérülnek. Megjelenik a kérdés is: mi fontosabb – a tehetség vagy a szorgalom? A beszélgetés egy személyes úton keresztül mutatja meg, mikor és hogyan derül ki valakiről, hogy „hozza a súlyát”, képes kontrollt tartani önmaga felett, és nem adja fel, amit elkezdett.Szó esik arról is, milyen háttér (például falusi környezet, brit oktatási szemlélet) erősítheti ezeket a mintázatokat, és kinek való valójában az élsport: milyen kvalitasok elengedhetetlenek hozzá. A rész fontos üzenete, hogy a mozgás nemcsak teljesítmény, hanem életforma: frissen tart testben és fejben, és a boldogság egyik alapja is az, hogy mozgásban maradjunk – fizikailag és mentálisan egyaránt.

A zene nem csupán művészet, hanem „hangzó matematika”, amely minden agyi területet fejleszti: memóriát, figyelmet, tapintást, hallást és látást is. A gyermekkori aktív zenélés transzfer-hatása mérhető: a gyerekek teljesítménye minden más területen is javul. Együtt énekelni megtanít egymásra figyelni, időt beosztani, fegyelmezni az egót, és közben közösséget épít — olyasmit, amit ma sokszor a vizualitás és a külsőségek visznek el. A zene a hibákon keresztül nevel, mintázatokat láttat, és élménnyé szervezi az emlékeket; ezért volt évszázadokon át része a „szabad művészeteknek”.Szalai Éva zongoraművésznő a vendégem.

A túlzásba vitt szerénységben inkább sok önbántás van. Az önelnyomással nem másokat emelünk, hanem magunkat csonkítjuk. Főleg a nőkre igaz ez. Az autoimmun betegsegek is tobb, mint 75%-a nő. Vajon miért? Hogyan bontakozhat ki egy nő mint egy virág…? Ezekről és más csoda dolgokról beszélgettünk Zágoni Bettinával, Tinával, a ModernGoddess márka alapítójával, női körök tartójával, a születéskártyát alkotójával❤️

Már az első nap megutáltam az iskolát. Aztán napról napra rosszabb lett az apácák között a kötelező, merev szabályrendszerrel, aminek nem láttam értelmét. Próbált volna megtörni a rendszer, de nem ment, túl rebellis lélekkel születtem ehhez és volt ebben hál’ égnek támogató apukám. De aki nem ilyen? Hogyan tudnánk kihozni magunkból, ami bennünk van? A pedagógusok szerepe ebben hatalmas. Ők a támogató facilitátorok. Dr. Kósa Mónika Bécsben alapított olyan iskolát, ami Magyarországon is elkelne minden kisgyereknek és a családjának.

Okos Tímeával arról beszélgetünk, hogyan kapcsolódik össze a szorongás, a stressz és az evés.Miért Magyarországon a legmagasabb az elhízás és a szív- és érrendszeri betegségek aránya? (Friss OECD adat) Mit próbálunk valójában csillapítani az étellel – és mi az, ami valóban segítene? Testi tünetek mögötti lelki és társadalmi minták, ítélkezés nélkül.Magyarország statisztikái sokkolóak: elhízás, szív- és érrendszeri betegségek, krónikus kimerültség. De mi van a számok mögött? Arról is beszélgetünk, hogyan válik az evés érzelemszabályozó eszközzé egy szorongó társadalomban, és hogyan lehetne visszatalálni a test valódi jelzéseihez.És ezt már babakorban elkezdjük sajnos.#Érzelemszabályozás #Testtudatosság #Önreflexió

A jövő nem célokkal, hanem tudatosan felépített szokásokkal kezdődikSokan úgy lépnek át az új évbe, hogy közben észrevétlenül magukkal viszik a szégyent, a szorongást és az „én nem vagyok elég” érzését. Pedig az évváltás nem ítélethirdetés, hanem lehetőség a megértésre.Ebben az epizódban arról beszélek, hogyan lehet az évzárást önismereti pontként használni: felismerni, miben vagyunk jók, mi az, ami már működik, és hogyan lehet ezekre építve új szokásokat lépésről lépésre bevezetni.Nem új éned lesz – hanem stabilabb alapod, amire a következő évedet nyugodtan felépítheted.Ez az epizód segít abban, hogy ne cipeld tovább azt, ami nem szolgál, és ne célokat, hanem működő mintázatokat vigyél magaddal az új évbe.

Fatima rendkívül tudatosan éli az életét. És egyszersmind lazán.Megtanulta nagyon korán, hogy a szorongásból, a tartós rossz érzetekből, a pánikrohamokból, a szívproblémákból, csak önmotivációval lehet kilépni. Kívülről jöhet pénz, noszogatás, aggódás, nem jár sikerrel, ha nem kapcsolódunk önazonos akaratunkkal. Az életünket szokásaink határozzák meg. Amilyen szokásaink vannak, olyan életünk minősége. Ez év végén, az ünnepekkor méginkább előtérbe kerül…hogy is szoktuk…?“Your personality is shaped by your habits. Your personality becomes your personal reality.” Joe Dispenza

Néhány éve talán jobban fókuszban van, de még mindig rettenetesen keveset tudunk a női test működéséről. Az elmúlt évszázadokban a férfiak teste adta a medikális kutatások alapját. A férfiak testi működése alapján kezdték a gyógy terápiákat, a gyógyszereket kifejleszteni. A női test viszont teljesen másképpen működik. Volt idő, amikor a lánygyermek első menstruációját női körben megünnepelték. Vajon a munkáltatóknak tudniuk kellene, hogy melyik kolléganő mikor menstruál? Mindezekről és még többről beszélgetek Győri-Dani Fanni, ciklusszinkron oktatóval, aki eredetileg gyógypedagógus, alapozó mozgásterapeuta és táplálkozástudományi szakember is egyben.

A kisbabák nárcisztikus lények. Azt hiszik, minden róluk szól. Te is azt hitted kedves felnőtt társam. Ha anya mérges volt, szomorú, sírt, akkor az mind miattam van…gondoltam.Aztán kötődési nehézségeim lesznek… Az ősbizalom 0-2 éves korban alakul ki. Vagy nem:-( Az Erikson által kidolgozott fejlődéselmélet ismerete javasolt lenne szülőknek. De nem tanítják sehol. Az ismeretlenbe rohanunk mert a mi szüleink sem tudták már az emberfejlődés egyetemes, természeti törvényeit.Diószegi Gabriella perinatális szaktanácsadó, Hellinger egyik első szintű tanítványától tanult családállítást, sok éve asztrológiát és parapszichológiát tanul. Az “Ahogy születsz, úgy élsz” rész után itt a beszélgetés trilógiánk 3., befejező része, melyben arról beszélgetünk, mi történik miután megszületünk. Mély elemek jelennek meg a beszélgetésben, hallgassátok nyitott szívvel.

Hatással van felnőttkori mentális egészségünkre az, hogy milyen volt a babakorunk? És az iskolai évek? Azok vajon számítanak? Vagy mindegyik mindegy és foglalkozzon minden felnőtt az aktuális kihívásaival, a gyerekeinket meg neveljük, taníttassuk úgy, ahogyan a mainstream előírja, elvárja? Akarhat egy baba folyton testkontaktban lenni? Te mit szólnál, ha azt mondanák neked, hogy elkapatod a 2 hónapos babádat, mert folyton rajtad lóg és tedd már le! És ahhoz mit szólnál, ha a munkahelyeden a főnököd azt mondaná, hogy hülye vagy, meg hogy téged sem az eszedért szeretünk? És ahhoz mit szólnál, ha 45 percenként mást kellene csinálnod a munkahelyeden? 45 perc takarítás, 45 percig legyél pénzügyi igazgató, 45 percig fuss köröket az épület körül, időre, jó gyorsan…A jelenleg Spanyolországban élő sokgyermekes Múzzal beszélgetek minderről. Hallgasd meg nyitott szívvel és nyitott elmével. Engedd mélyre Múz szavait. Erős lesz, előre szólok.

A védőnői rendszer csak Magyarországon működik. Sehol a világon nincs ilyen. Illetve, máshogy. A védőnők nem az anyákat, hanem a CSALÁDOKAT TÁMOGATJÁK. Az ő feladatuk lenne az egészséges életmódra nevelés, a gyermekbántalmazás jelentése a hatóságok felé, a pszichés, motoros, mentális és szociális fejlődés, valamint a magatartásproblémák feltárása. Van mindehhez megfelelő képzés? Mennyit tanulnak pszichológiát? Hatékony a rendszer így, ahogy van? Mi egy védőnő kompetenciaköre? Mennyire ismerik az aktuális, legfrissebb kutatásokat, amiknek eredményeivel a családokat támogathatják? Hogy lehet, hogy védőnői hálózat ellenére előfordulhat olyan, hogy egy anya nem tud szoptatni, holott fiziológiailag a nők csupán 1%-ának lenne ezzel gondja? Tutti Anna 11. kerületi védőnővel beszélgetek.