Nyugtával dicsérd a NAV-ot

Az EU által elfogadott ViDA-csomag pár éven belül földrengésszerű változásokat fog generálni a vállalkozások életében. A benne foglalt intézkedések teljesen átalakítják a számlázást és a kapcsolódó adatszolgáltatást, emellett a cégek számlabefogadási- és feldolgozási folyamatait is új alapokra helyezik. Jön a kötelező e-számla és az XML-alapú számlázás, ugyanakkor búcsúzunk a hibrid számláktól. Különadásunkban Czöndör Szabolccsal, a NAV Központi Irányítás főosztályvezetőjével (Adószakmai Innovációs Főosztály) beszélgettünk a ViDA magyarországi implementációjáról és annak fontosabb mérföldköveiről.

A társasági adó alapú magyar sporttámogatás története 2010-ben, a program meghirdetésével indult. Az elmúlt 15 évben több száz milliárd forint áramlott a TAO-rendszeren keresztül a magyar sportba. A másfél évtizeddel ezelőtt elindult folyamatnak köszönhetően számos sportegyesület és sportági szövetség kerülhette el a biztos anyagi csődöt. A korábbi időszakhoz képest jelentősnek mondható pluszfinanszírozást egyes sportágaknál a nemzetközi eredmények és teljesítmények is visszaigazolták. A rendszernek ugyanakkor megvannak a maga árnyoldalai, működési alapproblémái. A vele szemben megfogalmazott kritikák elsősorban a támogatási pénzek felhasználásának hatékonyságát kérdőjelezik meg.Milyen változásokat hoztak a TAO-pénzek a különböző sportágakban? Léteznek-e olyan mutatószámok, amelyek alapján objektív értékelést lehet adni a rendszer másfél évtizedes működéséről, eredményességéről? Hogyan lenne érdemes ezt másképp csinálni? Meghívott vendégeink, Halász Zoltán és Nemcsik Balázs segítségével alapvetően ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Mindketten erős sportkötődéssel rendelkeznek.Zoltán volt a főszerkesztője a 2007-ben indult Jégkorongblognak, a sportág talán legnépszerűbb hírportáljának. Ebben a minőségében régóta és nagyon behatóan foglalkozott a magyar jégkorong szinte minden vetületével, így természetesen a támogatási, finanszírozási kérdésekkel is.Balázs, aki nem először jár stúdiónkban, korábban több hazai sportági szövetségnél töltött be vezető tisztséget. A Magyar Kézilabda Szövetség volt főtitkáraként, a Magyar Vízilabda Szövetség volt főtitkáraként és ügyvezetőjeként, valamint a Magyar Röplabda Szövetség ügyvezetőjeként meglehetősen nagy rálátása volt a TAO-program működésére.

4,5 százalékos plusztételt számol fel a magyar vásárlóknak a kínai e-kereskedelmi óriás. A pótdíj mértéke pontosan megegyezik a kiskereskedelmi különadó felső kulcsával. Az Alibaba egy állítólagos magyar kormánnyal kötött megállapodásra hivatkozik, az NGM azonban cáfolja ennek meglétét, és megtévesztőnek tartja a gyakorlatot.

Adócsökkentéseket, bérkedvezményeket és kedvezményes hitelt is tartalmaz az a nemrég bejelentett intézkedéscsomag, amellyel a kormány javítani igyekszik a vendéglátóhelyek túlélési esélyeit. A kérdés az, hogy ezek a könnyítések és lépések valódi megoldást jelentenek azokra a problémákra, amelyekkel a szektor hosszú évek óta küzd?A podcast 107. adásának összes témája:Nagy bejelentést tett Nagy MártonUniós jogsértés lett a magyar kiegészítő bányajáradékbólCsúcsot döntött az ausztriai magyar munkavállalásRekordot döntöttek a beérkező kis értékű csomagokKína adóreformokkal és toborzással küzd a növekvő költségvetési rés ellen

A nemzetközi viszonylatban egyedülállóan alacsony, 9%-os TAO kulcs célja, hogy növelje Magyarország tőkevonzó képességét, ugyanakkor pont ezt a tőkét érinti a globális minimumadó, aminek 15% a mértéke. Mennyi nemzetgazdasági hasznot hajtott eddig az alacsony adókulcs a 2017-es bevezetés óta? Milyen érvek szólnak még amellett, hogy továbbra is 9%-on tartsuk?Az adás témái ezen kívül:▶️ Görögországban izgalmas módon nyúltak hozzá az áfához▶️ Egyre ellentmondásosabbá válik az Unió klímavédelmi rendszere▶️ Megállapodás született a kínai elektromos autók uniós árképzéséről▶️ Miért vált vitatottá az EU–Mercosur megállapodás az európai agráriumban?▶️ Milyen következményei lesznek a dráguló magyar útdíjnak?

A mesterséges intelligencia látványos térnyerése nemcsak technológiai, hanem munkaerőpiaci és adópolitikai kérdéseket is felszínre hoz. Ha az automatizáció egyes területeken részben vagy egészben valóban kiváltja az élőmunkát, az bizonyosan hatással lesz az adóbevételekre és azok szerkezetére. Kibontakozóban van egy szakmai vita arról, hogy kell-e és lehet-e adóztatni az AI-t, és ha igen, milyen módon?Az adás témái ezen kívül:▶️ Már csak egy év van hátra az ÁNYK pályafutásából▶️ Küszöbön az új transzferár-rendelet megjelenése▶️ Hamarosan minden temus csomagunk után 1200 forint vámot fogunk fizetni▶️ Kivás és katás vállalkozások, figyelem!▶️ Nyugtamegszakítások miatt vizsgált cégeket a NAV▶️ Milliárdos számlagyár bukott le: így működött az adócsaló hálózat

A minimálbér 11, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal nő 2026-tól, a nyár óta lebegtetett alacsonyabb szocho azonban végül lekerült a napirendről. Bár a munkáltatók és a szakszervezetek is számítottak az 1 százalékos csökkentésre, a kormány szerint a költségvetésben jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő forrás, ami ellensúlyozná az így kieső 200 milliárd forintot. A vállalkozásoknak egyelőre be kell érniük a nemrég bejelentett 11 pontos gazdaságélénkítő csomaggal.Az adás témái ezen kívül:▶️ Nagy Márton szerint 2026-ban már tényleg jön a repülőrajt▶️ Megjelent a 2026-os EPR-díjrendelet▶️ Jön az ebadó Szigethalmon▶️ Már hideg élelmiszer is vásárolható SZÉP-kártyával▶️ A NAV megkezdte a karácsonyi ellenőrzéseket

Rendhagyó módon két adócsomagról is egyszerre szavazott a Parlament a hét elején, a másodikról ráadásul úgy, hogy azt csak aznap jelentették be. A 11 pontos vállalkozás-ösztönző program intézkedései között vannak olyanok, amelyeket előre lehetett sejteni, de akad olyan is, a szocho csökkentése, amelyet bár előre belengettek, most mégis kimaradt ebből a körből. A jelek szerint van némi esély arra, hogy idén még érkezik egy harmadik adócsomag is. A bankadó emelés költségvetési pluszbevétele kellő mozgásteret nyújthat ehhez.

5 millió forintos, az ország legmagasabb betelepülési hozzájárulását tervezi bevezetni Törökbálint, mert infrastruktúrája elérte kapacitásának határait. Az önkormányzatokat sújtó központi elvonások miatt egyre több település tekint pluszbevételi forrásként erre a lehetőségre, amelyet a nyáron elfogadott önazonossági törvény nyújt. Ezek az intézkedések ugyanakkor több alkotmányossági kérdést is felvetnek és egyértelműen korlátozzák a társadalmi mobilitást.A podcast 102. adásában ezen felül az ÁNYK megszűnéséről, a magyar adórés növekedéséről, az elektronikus aláírásokkal kapcsolatos anomáliákról, a magyar szén-dioxid-kvóta-adó eltörlésének lehetőségéről, az EU erdőírtás elleni rendeletének kálváriájáról és Trump vámintézkedéseiről is beszélgettünk.

A 2026-os budapesti Bajnokok Ligája-döntő nemcsak sporttörténeti jelentőségű esemény, hanem adózási szempontból is különleges helyzetet teremt. Egy friss kormányrendelet jelentős adókedvezményt biztosít a szervezésben közreműködőknek, amire sokan felkapták a fejüket. Itt most azonban nem baráti cégek megsegítéséről van szó: a háttérben jól átgondolt, nemzetközi példákon alapuló szabályozás húzódik meg. Podcast 101. adásában egyebek mellett szó esik még az első őszi adócsomagról, a tranzakciós illeték kikerülésének legális trükkjéről és egy különös fordulatról az EPR-díjemelés kapcsán.Fontos! LinkedIn oldalunkon indítottunk egy miniszavazást a magyar adórendszerről. Ha van véleményed, kérjük, te is add le szavazatodat! Köszönjük!

Egyaránt 5-5 kérdéssel indult el az új Nemzeti Konzultáció és a Nemzet Hangja második országos szavazása, mindkettő elsősorban az adókra és a közteherviselésre koncentrál. Bár a kezdeményezések célja látszólag a társadalmi párbeszéd erősítése, felvetődik a kérdés: mennyire jó ötlet a magyar adórendszer jövőjét népszavazásszerű akciókban eldönteni? Spoiler: nem az.Az adás témái:▶️ Ez a podcast történetének 100. adása▶️ Az adórendszerről dönteni nem kell félnetek jó lesz▶️ Emelkedtek a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak▶️ Lehet, hogy elhalasztják az EUDR rendelet alkalmazását▶️ NAV: Chatbot és MI a jövő ügyfélszolgálatában – pilotprojekt indult▶️ Fontos bejelentést tett Nagy Márton a minimálbér kapcsán

Csökkenő bevételeik és munkakörülményeik miatt tüntetnek az ételfutárok, akik igazi patthelyzetben vannak: ha teljesülnek követeléseik, az közvetett és közvetlen módon is drágíthatja az ételrendelést, ami ahhoz vezet, hogy kevesebb lesz a megbízás, így viszont nem lesz szükség annyi futárra. Vajon van kiút ebből a negatív spirálból, vagy tényleg csak a piac törvényeiben bízhatunk? Többek között erről volt szó a podcast legújabb adásában.Az adás témái:▶️ Rövid időn belül második tüntetésüket tartják az ételfutárok▶️ Új fejezet a kripto- és platformjövedelmek ellenőrzésében▶️ A Francia Alkotmánybíróság megerősítette a digitális szolgáltatás adót▶️ Itt az 1%-os SZJA felajánlásokat kapott civil szervezetek idei toplistája▶️ Sürgős rendezést kíván a filmtámogatások ügye▶️ NAV adategyeztetés: új kampány a nullás áfabevallások vizsgálatára

A családi adókedvezmény mértékének növelése, az anyák szja-mentességének kiterjesztése és szocho csökkentés az egyik oldalról, áfa-csökkentés, szja-csökkentés a mediánbér alatt keresőknek és vagyonadó bevezetése a másik oldalról. Elbírja ezt a magyar költségvetés? Melyik tervezett adóintézkedés működik és tartható fenn hosszú távon? Többek között erről beszélgettünk a podcast első őszi adásában.

Egy július 20-án hatályba lépő törvénymódosítás miatt bezárul az a kiskapu, amelyet kihasználva az egyik legnagyobb magyarországi fintech szolgáltató jelentősen csökkenthette tranzakciósilleték-fizetési kötelezettségét. Kérdés, hogy a cég áthárítja-e az ügyfeleire az így keletkező költségeit? A nyári szünet előtti utolsó adásunkban a Revolut a kriptovaluták vásárlására vonatkozó BTK-módosítás kapcsán is szóba került.Az adás témái:▶️ A tranzakciós illeték szabályváltozása már a Revolut ügyfeleinek is fájhat▶️ Szlovákia elirigyelte tőlünk a tranzakciós illetéket▶️ Egy új jogszabály-változás rázta meg a magyar kriptopiacot▶️ Egyszeri élelmiszer-utalvánnyá szelídült a nyugdíjasok áfavisszatérítése▶️ A TISZA Párt áfacsökkentési tervei▶️ Könnyebb lekerülni a be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók listájáról▶️ Hatályba lépett a foglalkoztatási jogviszonyt tisztázó eljárás▶️ Nem elég hatékonyan kezeli az Európai Bizottság az USA vámfenyegetését▶️ Átalakíthatják a szolidaritási hozzájárulási rendszert

Hogyan lesz 213,5 milliárd forint MVM osztalékból közel 400 milliárdos állami bevétel? Például úgy, hogy a cégcsoport Robin Hood-adót és társasági adót is fizet. Ez nyilván jó hír a költségvetés számára, de továbbra is ellentmondásos és szembemegy a közműszolgáltató szereppel, ha egy monopolizált piacon működő állami vállalat több száz milliárd forintos profitra tehet szert.Az adás témái:▶️ Nem csak osztalékból, adókból is súlyos milliárdokat fizetett be az MVM a költségvetésbe▶️ Az uniós jog alkalmazása előnyt élvez▶️ NGM: magyar adórendszer köszöni, jól van▶️ Új időszámítás kezdődik az elektronikus számlázásban▶️ Szolidaritási hozzájárulás: azonnali jogvédelmet kapott a főváros▶️ Nagyszabású NAV akció a nagybani piaconA podcast hivatalos honlapja 👇🌐 https://nyugtaval.hu/A podcast egyéb csatornái 👇🌐 YOUTUBE: https://www.youtube.com/@nyugtavaldicserdanavot🌐 SOUNDCLOUD: https://soundcloud.com/nyugtavaldicserdanavot🌐 FACEBOOK: https://www.facebook.com/nyugtavaldicserdanavot

A szolidaritási hozzájárulás néven ismert adóteher miatt nemcsak az ellenzéki, de a kormánypárti polgármesterek is egyre gyakrabban panaszkodnak. A kormány ráadásul más kreatív intézkedésekkel is nyirbálja az önkormányzatok költségvetését, például a Szerencsejáték Zrt. iparűzési adójának csökkentésével, ami elsősorban Budapestnek fáj.Az adás témái:▶️ Jól jött az MVM óriási osztaléka a költségvetésnek▶️ Az Audival kötött szerződés miatt fáj jobban Győrnek a szolidaritási adó▶️ Kevesebb iparűzési adót kell fizetnie a Szerencsejáték Zrt-nek▶️ Rekordnövekedés volt tavaly a csekély értékű juttatások piacán▶️ 81 milliárd forintra emelkedik a 2025-ös filmes támogatási keretösszeg▶️ A VIDA után máris érkezik az újabb áfareform▶️ Fontos változás előtt állnak az Online Számla rendszer validációi

A 2026-os büdzsé tervezetéből kiderül, hogy az anyák szja-kedvezményének fokozatos bevezetése miatt az államkassza jövőre már a potenciális jövedelemadó bevétel 22 százalékáról, közel 1400 milliárd forintról mond le. Vajon megengedheti magának a költségvetés azt a luxust, hogy olyan anyákat is kedvezményben részesítsen, akik már nem nevelik gyermeküket?

A kormány benyújtotta a tavaszi adócsomag tervezetét, amelyből kiderül, 2026-ban is komoly szerepet jut az extraprofitadóknak. Az nem meglepő, hogy jövőre is velünk maradnak, az viszont annál inkább az, hogy egyelőre nem látszik, mi fogja pótolni az anyák szja-mentessége miatt kieső bevételeket, illetve mi fogja egyensúlyba hozni az erősen megbillent költségvetést.Az adás témái:▶️ Megismerhettük Nagy Márton első klasszikus adócsomagját▶️ A magyar filmipart is súlyosan érintheti Trump 100%-os vámja▶️ Az USA magasabb gyógyszerárakat követel az európai országoktól▶️ Közeleg az SZJA-bevallások benyújtásának határideje▶️ Csökkenhet az unióba vámmentesen importálható ukrán termékek mennyisége

Hosszútávon évi 1300 milliárd forintos bevételkiesést okoz a költségvetésnek a 2 és 3 gyermekes anyák szja-mentességének bevezetése, amelynek egyelőre nem látszik a fedezete. Vajon az adóterhek jelentős csökkentése képes megállítani a népességfogyást? Mennyire lehet társadalmi folyamatokat adópolitikai intézkedéseken keresztül befolyásolni?Az adás témái:▶️ Megszületett a döntés a két- és háromgyermekes anyák szja-mentességéről▶️ Társadalmi egyeztetésen a 2025-ös tavaszi adócsomag▶️ Magyarország az áfára, Csehország a járulékokra épít▶️ Enyhülnek az amerikai autógyártókat sújtó vámok▶️ Úgy tűnik, még sokáig nem lesz új adóegyezményünk az Egyesült Államokkal▶️ Az EU módosíthatja a globális minimumadó szabályozását▶️ Hat próbavásárlás, hat lebukás

Április 2-a volt az a nap, amikor Trump bejelentette, hogy a világ szinte minden országára további importvámokat vet ki. Bár ezek többségét határozatlan időre rögtön fel is függesztette, az asztalra kikerült a fegyver. A valószínűsíthető cél a globális kereskedelem szabályainak erőszakos átszabása és az USA pozícióinak erősítése lehet.Az adás témái:▶️ Liberation Day: a nap, ami megrengette a világkereskedelmet▶️ Több területen is bevethető az adategyeztetési eljárás▶️ Hol ellenőrzött a NAV húsvétkor?▶️ Változás a késedelmi pótlékok fizetésével kapcsolatban▶️ Lejárt a gépjárműadó befizetésének határideje▶️ OKSZ: drága, értelmetlen és veszélyes lehet a kötelező készpénzesés▶️ Ellopták a cég pénzét, növelni kell-e a társaságiadó-alapot?▶️ Valóban megadóztatja a milliárdosokat az EU?▶️ Érdekesen tálalja az NGM a havi költségvetési jelentést