BEATKORSZAK PODCAST

Egy legendás muszájkongás, muszájmenedzserrel beszélgetünk Romez Chandra pusztavacsi látogatásáról, a 70-es, 80-as évek tantuszos-bélás koncertszervezéséről, ORI-büfés fülesekről és az akkori mennyi az annyiról. Egy üveg Ludwig dobszett volt-e drágább, vagy egy első soros balatoni telek? Vizuális karózás, öltözői lehallgatás, letanított pártvezetők és a becsület, ami S. Nagy István szerint mindig többet ér. Hat évtized alatt mennyi nálunk a két forint ez a dal? Mikrofonvégen a talán sosem érdemei szerint értékelt és szeretett Schuster Lóránt, sokak mellett a hajdani botcsinálta kérdező kéretlen mentora is, valamint a Fekete Bárányok pásztora.

1988 tavaszán kellett némi bátorság egy olyan musical színpadra állításához, aminek a Gellért-hegyi Szabadság-szobor nőalakja, és az őt akkor még vigyázó szovjet katona a két főszereplője, a helyszíne pedig az akkoriban rossz hírű Rákóczi tér. Schwajda György történetéhez Döme Zsolt írt zenét, így 1988. április 1-jére megszületett a Rákóczi tér című musical. A Szolnoki Szigligeti Színház színpadán kívül azóta sem játszották sehol, és a hanganyaga is csak a Beatkorszak Projekt 2024. decemberi, Rock és Színház című konferenciájára készülve került elő. A társulat adottságairól és a próbák kihívásairól is beszélgettünk Döme Zsolttal. 

Az erdélyi rockzene születésnapjaként 1968. november 29-ét tartja számon a krónika. Ekkor adta ugyanis első koncertjét a nagyváradi Metropol Group. Öt évvel később pedig, az addigra számos díjat bezsebelő és több tagcserén is átesett, Virányi Attila vezette zenekar szerezte és játszotta a Szigligeti Színházban az Ulrich Plenzdorf Az ifjú W. újabb szenvedései című művéből Szabó József által rendezett előadás dalait. Hogy kerültek a neobarokk színházba a kopott farmeros nemzedék ügyei? Mit jelentett a Metropol életében a hatalmas színházi siker? És hogy kerül a képbe az a szegény delfin, akinek a kitömött teteme máig megcsodálható a Körösmenti Múzeumban? A Virányi Attilával folytatott beszélgetésből kiderül!

A Kádár-korszakban nemcsak a rockzenével, de a rockot önkifejezési eszközként használó színházzal is lehetett lázadni. Persze a szórakoztatás és egy új műfaj megteremtésének szándéka sem volt utolsó szempont. Az első magyar rockopera, a Sztárcsinálók színre viteléről kérdeztük a zeneszerzőt, Várkonyi Mátyást.

A Beatkorszak mai adásának vendége Szarka József, a Kulcsdalok című könyv szerzője, a Metal Hammer hajdani újságírója, kiadó, producer. Beszélgetésünkből többek között megtudhatjuk, hogyan lett valakiből a múlt század kilencvenes éveinek elején turnémenedzser, milyen volt ablaktalan irodában dolgozni, majd kiadói szakemberként hogyan ismerte meg a hazai rock és pop világát, de arra is fény derült, miért fontosak az életben a jó dalok és szövegek.

Mint 2004 óta ismeretes, a P. Mobil, a Dinamit és a P. Box énekeseként hírnevet szerzett Vikidál Gyula 1981 és 1986 között „Dalos” fedőnéven az állambiztonság hálózati személye volt. A „Dalos”-könyv a címszereplő titkos megbízott hivatali életútjára fókuszál Vikidál helyett. A kötet szerzőjét, Takács Tibort kérdeztük jó és rossz zsarukról is. És persze szóba került, hogy kinek szóltak, mennyire voltak ártalmasok és mit mutatnak meg a Kádár-korszak utolsó évtizedéből ezek az iratok.

A jazzprofesszor című regény a zongoraművész, zeneszerző és zenetörténész Gonda János személyes harcait és a hazai dzsessz elfogadásáért vívott küzdelmét mutatja be. Vajon sikerült-e a családi és személyes traumák miatt gyakran melankolikus, nehezen megnyíló és a munkába menekülő címszereplőnek a zenén keresztül megtalálnia és kifejeznie magát? Meglelte-e az improvizációban a felszabadulást? A kötet szerzőjét, Szántó T. Gábort erről is kérdeztük.

Volt egyszer egy Budapest Sportcsarnok-interjú Kövér Péterrel Túlzás nélkül állítható, hogy megnyitásától 25 évvel ezelőtti leégéséig – amit állítólag egy elektromos karácsonyi gyertya okozott – a Budapest (Nagy) Sportcsarnok, azaz a BS volt a hazai rendezvények és koncertek csúcshelyszíne. És túlzás nélkül állítható az is, hogy Kövér Péter, aki a kezdetektől a füstölgő végig rendezvény- és művészeti vezetője volt a háznak, legalább annyira különleges szereplője, szemtanúja és formálója a magyar rockkorszaknak, mint maga a legendás műintézmény. Vele, róla és a BS-ről beszélgetünk, kényszeresen a „mi-mennyire” vissza-visszatérve, hiszen elvben ez a műsor a számokról szólna. Aztán vagy sikerül, vagy nem. Két rész, amit érdemes végighallgatni mindenkinek, aki elhiszi, vagy nem hiszi, hogy 1982 és 1999 között, azaz 17 év alatt számtalan buli kapott helyet a házban.

Volt egyszer egy Budapest Sportcsarnok-interjú Kövér Péterrel Túlzás nélkül állítható, hogy megnyitásától 25 évvel ezelőtti leégéséig – amit állítólag egy elektromos karácsonyi gyertya okozott – a Budapest (Nagy) Sportcsarnok, azaz a BS volt a hazai rendezvények és koncertek csúcshelyszíne. És túlzás nélkül állítható az is, hogy Kövér Péter, aki a kezdetektől a füstölgő végig rendezvény- és művészeti vezetője volt a háznak, legalább annyira különleges szereplője, szemtanúja és formálója a magyar rockkorszaknak, mint maga a legendás műintézmény. Vele, róla és a BS-ről beszélgetünk, kényszeresen a „mi-mennyire” vissza-visszatérve, hiszen elvben ez a műsor a számokról szólna. Aztán vagy sikerül, vagy nem. Két rész, amit érdemes végighallgatni mindenkinek, aki elhiszi, vagy nem hiszi, hogy 1982 és 1999 között, azaz 17 év alatt számtalan buli kapott helyet a házban.

Milyen jellemvonások tették Kóbor Jánost az ország egyik legismertebb frontemberévé, és egy hat évtizeden át alkotó, koncertező közösség oszlopává? A Kóbor – Az utolsó interjú szerzőjével, Csatári Bencével beszélgettünk az Omegához fűződő kötődéseiről, az életútinterjú műfajának határairól, a kötet kéziratának formálódásáról, valamint azokról a tényezőkről, amelyek együttállása elképesztő magasságokba repítette Kóbor János zenekarát.

Bergendy Istvánra emlékeztünk gyermekeivel A Bergendy-zenekarnak nem volt külön próbaterme, így sokszor Bergendy Istvánék nappalijába készültek a következő fellépésre, vagy éppen született egy új dal. Ifjabb Bergendy István és Bergendy Barbara a Beatkorszak podcast adásában arról is beszéltek, hogy a hetvenes-nyolcvanas években szinte a teljes magyar könnyűzenei élet megfordult náluk.

Könnyűzene-e az, ha a pincében egy borzot ütünk és a jajongását hangmintaként rögzítve dalt komponálunk? A gramofon, mint az első on-demand popzenei forradalom. A kor, amikor a közönség a színpadra megy.  A Beatkorszak mai adásának vendége Hegyi György, szövegíró kiméra, narratív kisiparos, a Kőbányai Zenei Stúdió dalszerzés és könnyűzene-történet tanára, sok más mellett anno az Emil Rulez!, újabban a TAO alapítója és tagja. Vele ugrálunk egyet a világ romjain.

James Bond hatvan éves. Legalábbis a filmvásznon, ugyanis 1962. október 5-én mutatták be az első kalandját, a Dr. No-t. Kevés film gyakorolt akkora hatást a közönségre, mint a mind a mai napig futó „sorozat”, szerte a világon rajongók milliói várják az újabb és újabb részeket. A James Bond filmek híresek a zeneválasztásukról is. Ha a hatvan évet ebből a szempontból vizsgáljuk, a popkultúra változásainak és fejlődésének hat évtizede bontakozik ki a szemünk előtt. Erről és sok egyéb titokról, érdekességről is szó lesz a Beatkorszak adásában, ahol Danev György újságíró és James Bond rajongó a műsor vendége.

Különleges zenei csemegével lepte meg az igényes zene rajongóit az iLand zenekar. Az East gyönyörű hagyatékát ápoló és művészeti értékeit továbbfejlesztő együttes parádés névsorral rendelkezik. Nem kapkodták el a lemezkészítést, évekig érlelték a dalokat, az eredmény káprázatos. Erről (is) beszélgetet Pálvölgyi Géza billentyűssel és Madarász „Madi” Gábor gitárossal Rozsonits Tamás a Betkorszak következő adásában.

Lacza Gergely, a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesületének elnöke, az ottani magyar könnyűzene történetének kutatója, számtalan program szervezője, egyben újságíró. A Marosvásárhelyen rendezett „Meddig érhetett az ének?” konferencián Fráziskésés, avagy ameddig a takarodó ér címmel a (cseh)szlovákiai magyar könnyűzene kései és szelektív öntudatra ébredéséről tartott előadást. Beszélgetésünk e köré szerveződött, de természetesen szó esett egy felvidéki kisfiú (Lacza Gergely) könnyűzenére ébredésről és első koncertélményeiről is.

Lacza Gergely, a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesületének elnöke, az ottani magyar könnyűzene történetének kutatója, számtalan program szervezője, egyben újságíró. A Marosvásárhelyen rendezett „Meddig érhetett az ének?” konferencián Fráziskésés, avagy ameddig a takarodó ér címmel a (cseh)szlovákiai magyar könnyűzene kései és szelektív öntudatra ébredéséről tartott előadást. Beszélgetésünk e köré szerveződött, de természetesen szó esett egy felvidéki kisfiú (Lacza Gergely) könnyűzenére ébredésről és első koncertélményeiről is.

„Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba.” – tartja az egyik legismertebb Hérakleitosz-mondás. Hazánk egyik legkiválóbb gitárosa, az idén hatvanadik születésnapját ünneplő Alapi István viszont kétszer lépett be az Edda együttesbe. Erről is bőven mesél a most megjelent Álmodtam egy világot magamnak…?! című önéletrajzi művében. A gyönyörű kiállítású, keménytáblás, minőségi papírra nyomtatott, közel négyszáz oldalas, fotómelléklettel felturbózott kötet műfajában az egyik legszínvonalasabb és legjobb stílusban megírt hazai rock-könyv. Ha olvasod, úgy érzed, hogy a szerző személyesen neked meséli el élete történetét, ami a hazai rocktörténelem szerves része. Az egykori salgótarjáni kissrác megjárta az amerikai kontinenst is, játékát több száz lemez őrzi. November 19-én mindenkit vár a születésnapi koncertjére a Barba Negra Red Stagebe, ahol zenészbarátaival közösen csapnak egy fergeteges szülinapi bulit. Részletek a Beatkorszak adásában!

Reschofsky György a 45 éve alakult Re-Show énekese, gitárosa lesz a vendégem.