Jelen Podcast

16 év telt el azóta, hogy a NER és a korrupció fogalma összefonódott, de vajon elérkeztünk a rendszer végjátékához? A Jelenleg legújabb adásában Tóth Ákos és Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója járja körül a magyar politika és gazdaság legégetőbb kérdéseit. A beszélgetés során nemcsak azt elemezzük, hogy miért foszlott szét a korrupcióval szembeni társadalmi apátia, hanem azt is, hogy egy esetleges hatalomváltás képes-e valódi rendszerváltássá érni. A beszélgetés főbb csomópontjai:- A kenyér ára és a korrupció: Miért kezdte el zavarni az embereket a lopás most, hogy a reálbérek növekedése megállt, és Magyarország az EU legszegényebb tagjává vált? - Magyar Péter-jelenség: Hogyan vált a Tisza Párt a rendszer valós kihívójává, és miért más ez a politikai konstelláció, mint a korábbiak? - Vagyonvisszaszerzés és elszámoltatás: Mit lehet kezdeni a „lepapírozott” lopásokkal, a magántőkealapokkal és a 35 évre kiosztott koncessziókkal? - Mélyállam és a kétharmad hiánya: Lehet-e rendszert váltani feles többséggel egy olyan országban, ahol a gazdaság harmada NER-es szereplők kezében van? - Az EU és a jogállamiság: Miért késett el Brüsszel, és mi vár ránk, ha nem sikerül visszakormányozni az országot az európai fősodorba? „A király meztelen” – fogalmaz Martin József Péter, rámutatva, hogy a lojalitásra és központosításra épített autokrata modell gazdasági zsákutcába jutott. De vajon van-e visszaút a függőség kultúrájából egy demokratikus piacgazdaság felé? Tarts velünk az elemzésben!

Kijutunk-e abból az oktatási rendszerből, ami igazságtalan, szelektív és rossz minőségű oktatást biztosít a tanulóknak? Az Újratervezés podcast harmadik részében Ónody-Molnár Dóra és Radó Péter oktatáskutató az oktatás minőségének kérdését járja körbe.Sokat elárul a jelenlegi kormányzat hozzáállásáról, hogy az oktatási törvényből szinte teljesen kigyomlálták a „minőség” szót: míg a 2010 előtti utolsó állapotában 52-szer szerepelt a jogszabályban, a 2011-es törvényben ez a szám drasztikusan lecsökkent. Ez jól mutatja az állami szerepzavart, hiszen a hatalom ma már kizárólag a központilag rögzített elvárásoknak való megfelelést tekinti minőségnek. Radó Péter kíméletlenül elemzi, hogyan tette tönkre a rendőrminiszteri tempó az iskolai visszajelzéseket. A 2001-ben indult, eredetileg az iskolák fejlesztését szolgáló kompetenciaméréseket Pintér Sándor 2022 után egyfajta büntető teljesítménymenedzsment eszközként kezdte el használni, amit még a pedagógusok egyéni értékelésével is összekapcsoltak – ami szakmailag totálisan nonszensz. A magyar iskola mára egy fekete doboz lett: sem a szülők, sem a diákok, de még a pedagógusok sem kapnak valódi visszajelzést arról, hogy mennyire jó az, amit csinálnak. Adásunkból kiderül, miért szoronganak a diákok a magolásra kondicionált rendszerben , és miért az intézményi autonómia, valamint a szakmai elszámoltathatóság kombinációja az egyetlen kiút a jelenlegi bürokratikus mocsárból. 📌 TARTALOMJEGYZÉK / IDŐKÓDOK:02:44 - Eltűnt a "minőség" szó a törvényből: mit árul el ez a kormányzatról? 05:22 - Mi is a minőség, és kinek az elvárásait kell kiszolgálnia az iskolának? 09:47 - Szülői igények vs. állami diktátum: az iskolai autonómia jelentősége 17:14 - A munkaerőpiac nyomása: mik az irreális gazdasági elvárások? 23:33 - A kompetenciamérés eredeti, fejlesztő célja 2010 előtt 27:20 - Pintér Sándor rendőrminiszteri tempója: büntetőeszköz lett a mérésből 31:46 - Fekete dobozzá vált a magyar iskola: senki sem tudja, mi folyik bent valójában 35:52 - "12 év kuka" - Tényleg csak szorongást és felesleges magolást ad az iskola? 44:11 - A megoldás kulcsa: intézményi autonómia és szakmai elszámoltathatóság 51:08 - Lefojtott gazdaság, lefojtott oktatás: az állami beavatkozások ára 📖 AJÁNLÓ:Támogasd munkánkat a jelen.media oldalon, és rendeld meg a "Kijutunk?" című bookazint, amely a 2022 és 2025 közötti belpolitikai folyamatokat elemzi!

Miért érezzük úgy, hogy a magyar társadalom lassan egy évszázada egy folyamatos, hol fellángoló, hol befagyasztott polgárháborúban él? A Jelen podcastjában Lakner Zoltán és Kormos Lili vendége Hatos Pál történész, akinek legújabb, Hidegpolgárháború című kötete a Horthy-korszak kezdeteit és az 1918 utáni széthullott ország mindennapjait dolgozza fel.Ez az adás nem egy poros történelemóra. A beszélgetés kíméletlen pontossággal mutatja be, hogy a politikai emancipáció és a társadalmi integráció 1848 óta tartó kudarca hogyan ágyazott meg a mai napig velünk élő kasztosodásnak. Bár a mindenkori elit előszeretettel hivatkozik a nemzeti egységre, a tények azt mutatják, hogy a „belső ellenség” megkonstruálása mindig is jövedelmező hatalmi eszköz volt. Hatos Pál rávilágít: az 1920-as évek cinikus, sokszor felülről, titkos hálózatok által szított antiszemitizmusa sem egy természetes népi indulat volt, hanem a politikai és gazdasági térfoglalás eszköze.Tarts velünk, és ismerd meg a történelmi párhuzamokat! Főbb témáink:- Mítosz és valóság: Fehér terror, orgoványi erdő és a háttérállam – hogyan csináltak pénzt és hatalmat a gyűlöletből? - Társadalmi mobilitás helyett kasztrendszer: Miért maradt közömbös a magyar társadalom többsége a nagy sorsfordító időkben, és miért érezzük ennek hatását ma is az iskolarendszerben? - Karinthy és a Barabás-effektus: Miért dönt a tömeg újra és újra irracionálisan, a saját érdekeivel szöges ellentétben? - Evolúciós drive: Vajon a mai, végletesen polarizált szekértábor-logika nem más, mint a magyar polgár túlélési stratégiája egy kiszámíthatatlan világban? A történelem nem tanítómesterünk, és nem ad kész recepteket a mára. De ha megértjük, hogyan zúzták be azt a bizonyos történelmi kirakatot, talán kevésbé dőlünk be a mai politikai szimulációknak.+4📚 Ne felejtsd el elolvasni a Jelen legújabb, Kijutunk? című bookazinját, amelyben az elmúlt négy év magyarországi politikai változásait elemezzük a "depressziótól a reményig"! Megrendelhető itt: https://jelen.media/kijutunk/

Lezárult a második világháború, a nagyhatalmak megegyeztek, ha úgy tetszik, az egész világ sorsáról. Jóformán azonban ki sem hűltek a fegyverek, háború tört ki Koreában, jött a kubai rakétaválság, a vietnámi háború, az öbölháború, a délszláv háború, folyamatos feszültség a Közel-Keleten.Hogy alakultak ki a második világháborút követő erővonalak? Milyen sikeres és kevésbé sikeres akciók jellemezték a Pax Americana korszakát? Mit csinált eközben Kína és Oroszország, hogy jutottunk el Jelcin külpolitikájától Ukrajana 2022-es megtámadásáig? Többek között ezeket az eseményeket tárgyalja legújabb könyve első felében Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár. Miközben a Hannibal ante portas a világpolitika eseményein keresztül próbál keretet adni napjaink értelmezéshez, a könyv második fele, Hírünk a világban címmel négy jelentős külföldi lap tizenötévnyi anyagát viszgálva mutatja be az Orbán-kormány és ezáltal Magyarország megítélését.A Jelennek adott interjújában Romsics Ignácot a sajtó szerepéről, a világháború lezárásában kódolt további konfliktusokról kérdeztük, továbbá arról is, hogy a megváltozott világunkban másképp kell-e közelítenie vizsgálata tárgyához egy történésznek.

A Fidesz közzétette országos listáját, amely többet árul el a kormánypárt belső állapotáról és kampánystratégiájáról, mint bármilyen hivatalos közlemény. Valódi generációváltás zajlik, vagy csupán a technokrata „háttéremberek” szorulnak ki a biztos befutó helyekről? A Jelenleg adásban Tóth Ákos és Vető Balázs politológus (Forrástársadalom Kutatóintézet) járják körül a legégetőbb kérdéseket:- Menekülés a listára: Miért maradtak le a biztos helyekről az egyéni jelöltek, és miért tűnik úgy, hogy a pártvezetés már a választási vereség utáni parlamenti túlélésre készül? - A Navracsics-dilemma: Mit jelent a miniszter beismerése a TISZA Párt 10-12 százalékos vezetéséről, és hogyan illeszkedik ez a brit konzervatívoktól eltanult „káosz-stratégiába”? - AI-háború és félelemkeltés: Hol van a határa a kampányretorikának, amikor már kivégzéseket imitáló videók jelennek meg a kormánypárti kommunikációban? - Stratégiai csapdák: Hogyan válhatott az orosz olajfüggőség és az Ukrajnával szembeni keménykedés a Fidesz utolsó kampányfegyverévé? Iratkozz fel csatornánkra, és támogasd a független újságírást!Vásárold meg legújabb bookazine-unkat, amiben részletesen elemezzük, hogy hogyan jutottunk el a 2022-es depressziótól oda, hogy reális esélye van a kormányváltásnak! Megrendelhető itt: https://jelen.media/kijutunk/

„Valahogy az alagút végéhez eljutunk majd a végére” – mondja Krekó Péter a beszélgetés elején, de a kérdés az: mi vár ott ránk? Fény vagy egy újabb fal?A Jelen Podcast legfrissebb adásában Lakner Zoltán és Krekó Péter, a Political Capital igazgatója nem kevesebbre vállalkozik, mint a magyar politikai valóság „varáztalanítására”. Megkerülhetjük-e az illúziókat, amikor a 2026-os választások tétjéről beszélünk? Egyáltalán: létezik-e még tiszta választás egy olyan rendszerben, amely a bizonytalanságot és a kiszámíthatóság hamis ígéretét használja fegyverként?A beszélgetés főbb csomópontjai:- Hízelgés-diplomácia: Hogyan lavírozik az Orbán-kormány a globális érdekek és a transzatlanti fordulat árnyékában?- Értékelvű realizmus: Miért nem elég a puszta technokrata megközelítés a demokrácia védelmében?- A bizonytalanság ára: Miért kellene újratanulnunk a demokratikus bizonytalanság tűrését a „bebetonozott” stabilitás helyett?Ez a beszélgetés nem politikai jóslat, hanem mélyelemzés azoknak, akik a felszín alatti összefüggésekre kíváncsiak, és nem érik be a napi pártpolitikai adok-kapokkal.Olvasd el a részleteket arról, hogy hogyan jutottunk el 2022 depressziójától mostanra oda, hogy van remény a kormányváltásra. Rendeld meg a bookazine-t itt: https://jelen.media/kijutunk/Iratkozz fel a Jelen csatornájára, hogy ne maradj le a legújabb elemzésekről!

Kijutunk-e abból a végletekig központosított, igazságtalan és rosszul teljesítő oktatási rendszerből, amelyet a Fidesz az elmúlt másfél évtizedben felépített? Az Újratervezés című ötrészes podcast sorozatunk első epizódjában a legfontosabb alapkétdést tesszük fel: valójában kié az iskola?Bár a kormányzati retorika olykor az egyházi vagy magániskolák autonómiáját hirdeti, a valóság az, hogy az állam mindent bekebelezett és túlszabályozott. A pedagógusok mellé hivatalnokokat állítottak, a tankerületek pedig a központi akarat puszta végrehajtói lettek.Ónody-Molnár Dóra és Radó Péter oktatáskutató nem a múlt sebeiből, hanem a jövő lehetőségeiből indul ki. Megbeszélik, hogyan lehetne felszámolni a jelenlegi káoszt , miként kaphatnák vissza a döntési jogokat a helyi közösségek, az önkormányzatok és a valódi felhatalmazással rendelkező iskolaigazgatók. Tények és szakmai érvek mentén vázolják fel azt is, mi a különbség a 2010 előtti szétaprózódott rendszer és egy egészségesen decentralizált, esélyteremtő modell között.📌 TARTALOMJEGYZÉK:- Kié az iskola? Kisajátítás helyett az állampolgárok közössége - A jelenlegi helyzet: teljes állami túlszabályozás és látszatautonómia - A 2010 előtti rendszer hibája: nem a decentralizáció, hanem a szétaprózódás - A szemfényvesztő tankerületek: kinyújtott kormányzati kar a pedagógusok torkán - Ki garantálja a minőséget, ha nem az állam? - Bábok vagy vezetők? Az iskolaigazgatók és a tantestületek valódi felhatalmazása - Hová tűnik a pénz? A normatív finanszírozás vs. a jelenlegi buta "input" rendszer - Iskolaszerkezet és iskolahálózat: miért kell az egységes állami szabályozás és a helyi döntés? 47:52 - A szakképzés drámája: miért kell azonnal visszaintegrálni a közoktatásba? - Szükség van-e önálló Oktatási Minisztériumra?Keresd a Jelen "Kijutunk?" című bukazinját, amely a 2022 és 2025 közötti belpolitikai eseményeket elemzi, és arra keresi a választ, hogyan jutott el az ellenzéki közvélemény az apátiából a reménykedésig! https://jelen.media/kijutunk/🔔 Ha tetszett a beszélgetés, iratkozz fel a csatornánkra, és támogasd a független újságírást egy szuper lájkkal!

A magyar politika szintet lépett: ahol a tények elvéreznek, ott marad a hergelés és a karaktergyilkosság. Miközben a közvélemény figyelmét Magyar Péter állítólagos szexvideójával és a „karmelitás” titkosszolgálati módszerekkel igyekeznek lekötni, a háttérben egy sokkal súlyosabb, húsbavágó valóság körvonalazódik. Gödön ugyanis kiderült: a Samsung-gyár környezetszennyezése nem csupán elméleti fenyegetés, hanem tízezrek egészségét érintő rendszerszintű mulasztás.A Jelenleg új adásában Galgóczi Eszterrel (Forrás Társadalomkutató Intézet) és Tóth Ákossal (Jelen) járjuk körül a legfrissebb eseményeket:🔹 A magánszféra mint politikai fegyver: Miért vált a lejáratás a kormányzati kommunikáció alapvetésévé, és hogyan reagálnak a választók a szexvideós vádakra egy olyan országban, ahol a „kocsmai stílus” lett az új norma?🔹 A Samsung-gate és a „mérgező” kormányzás: Miért hallgatták el évekig a gödi akkumulátorgyár egészségkárosító hatásait, és miért ér többet a propaganda, mint a lakosság biztonsága?🔹 A jogállam zárójelbe tétele: Beszélünk a legújabb rendeleti kormányzásról is, amely akár bírósági ítéleteket is képes felülírni – legyen szó környezetvédelemről vagy politikai érdekekről.🔹 Választási esélylatolgatás: Hogyan alakítja át az ellenzéki térfelet a Tisza Párt előretörése, és marad-e tere a szakmaiságnak a hergelés zajában?Tartsanak velünk a mélyfúráshoz, mert a felszín alatt dől el az ország sorsa.👉 Iratkozzon fel a Jelen csatornájára, hogy ne maradjon le az elemzéseinkről!👉 Támogassa a független újságírást: https://jelen.media/tamogatas/👉 Olvassa el a kapcsolódó cikkeinket a jelen.media oldalon!

A II. világháború utáni világrend nem csak repedezik – darabjaira hullik. De vajon Donald Trump a romboló, vagy csak a tünete egy már eleve fenntarthatatlan rendszernek? Miközben Európa és a liberális világrend vezetői "véletlen balesetként" tekintenek a változásokra, Peking hideg racionalitással építi a saját jövőjét. A Jelenleg legújabb adásában Krajczár Gyula kína-szakértővel, a Jelen alapítójával járja körbe Tóth Ákos az átrendeződő világpolitika legforróbb pontjait. Amikor a rendszert saját maga rombolja szétA beszélgetésben górcső alá vesszük, miért tévedtek azok, akik szerint Trump első ciklusa után minden visszatért volna a régi kerékvágásba. A világrend nem egységes többé, hanem érdekcsoportok és „kis világrendek” mentén darabolódik fel. Kína: A mosoly mögött kíméletlen háború zajlikBár Kína „nyugodt erőnek” tűnik, a színfalak mögött brutális politikai tisztogatás zajlik. - Miért maradt meg a 7 tagú katonai bizottságból mindössze 2 ember? - Hogyan vált a lojalitás fontosabbá a katonai tekintélynél? - Miért tanulmányozza Peking az Európai Unió döntésképtelenségét és a vétójogok rendszerét? Európa: Dicső múlt, bizonytalan jelenMiközben Mário Draghi a kétsebességes Európáról és a föderáció kényszeréről beszél, a tagállamok egy része még mindig a homokot lapátolja a gépezetbe. Meg tudja-e határozni magát az Unió Kínával és Trumppal szemben, vagy maradunk „dicső múltú kis csapat”, amelynek tagjai egymáshoz dörgölőzve keresik a túlélést? Iratkozz fel csatornánkra, hogy ne maradj le a legfontosabb háttérelemzésekről!

A magyar kormány egy éjszakai rendelettel, a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva lényegében leállította a főváros összes szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos perét, szabad utat engedve Budapest számlájának megcsapolásához. Ez a rendkívüli lépés nemcsak a kampány durvulását jelzi, hanem rávilágít a hatalom nyers erőpolitizálására is. Miközben a Városháza kasszáját ürítik, a kormányzati gépezet a felszínen fegyelmezetten zakatol: a DPK-gyűléseken menetrendszerűen érkeznek a kérdések Orbán Viktor biztonságáról, és a „háború-gender-Brüsszel” alkotta politikai Szent Háromság uralja a paneleketDe vajon mi történik a backstage-ben, ahol Rogán Antal helyett már Orbán Balázs kezében van a gyeplő, és miért tűntek el a rutinos, kétharmadokat szállító stratégák a miniszterelnök mellől? A [JELENLEG] adásában Vető Balázs, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója és Tóth Ákos keresi a a választ arra, hogy miért vált a korábban hibátlanul működő kampánygyár hibaérzékennyé, és hogyan ütheti át a falat a TISZA Párt polgári, mégis fideszes logikát alkalmazó fellépéseA főbb témák:- Veszélyhelyzet a kasszában: Miért Ukrajnára hivatkozva veszik el a főváros pénzét? - Lázár János és a „belső tartalékok”: Hogyan mutatja meg a miniszter cigányozós mondata a NER valódi társadalomképét? - Személycserék a hídfőn: Miért szorult háttérbe a korábbi propaganda-gépezet? - A generációs kérdés: Mi történik, ha a korábban inaktív fiatalok mégis elmennek szavazni? - A kockázatkerülő miniszterelnök: Miért nem mer kiállni vitázni Orbán Viktor a 2006-os fiaskó óta?

Kijutunk? Ez a nagy kérdés feszül a Jelen legújabb kiadványának címlapján. A 2026-os választások közeledtével ugyanis nem csupán politikai ciklusokról, hanem alapvető jövőképekről döntünk: maradunk a betonsilók és az olcsó munkaerő „bozótosában”, vagy visszakapaszkodunk a tudásalapú Európába?A [JELENLEG] új adásban Tóth Ákos és Bod Péter Ákos közgazdász, volt ipari miniszter és jegybankelnök segít eligazodni a magyar gazdaság sűrűjében. Miért irracionális az orosz energiafüggőség fenntartása? Miért veszélyes játék a transzparencia nélküli keleti nyitás? És miért nem a "rövid utat" ígérő politikusok fogják kivezetni az országot az erdőből?A beszélgetés főbb témái:- Bozótos vagy alagút? Miért tévedés a magyar gazdaságpolitika „rövid útja”?- Rezsicsökkentés és valóság: Hogyan vált egy politikai termék gazdasági versenyhátránnyá?- Európa vagy zárvány? 2027 végéig le kell válnunk az orosz energiáról – de készen állunk rá?- A tudásalapú kiút: Miért több a „munka”, mint az operátori lőállás egy akkumulátorgyárban?Iratkozz fel a Jelen csatornájára, hogy ne maradj le az elemzéseinkről!Támogasd a független újságírást, és olvasd a Jelen új kiadványát: https://jelen.media/kijutunk/

Április 12-én kiderül, véget ér-e a 16 éves Orbán-rendszer, vagy a Fidesz újabb négy évre bebetonozza a hatalmát. Bár a független közvélemény-kutatások történelmi, 10-12 százalékos TISZA-előnyt mérnek, a kormánypárti politikusok és a miniszterelnök metakommunikációja mégis megingathatatlan magabiztosságról árulkodik. De vajon mit látnak ők, amit a kutatók nem?A Connect Europe és a Jelen podcastjában Szabó Andrea politológus, szociológus és Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője elemzi az áprilisi választás legfontosabb sarokpontjait.A szakértők Dóra bemutatják a Fideszre optimalizált választási rendszert, amelynek köszönhetően a kormánypárt akár egy listás vereség esetén is megtarthatja a parlamenti többségét. Beszélünk a kis pártok – a DK, a Kutyapárt és a Mi Hazánk – sorsdöntő felelősségéről, valamint arról a szomorú valóságról, hogyan dönti el a választást a kistelepüléseken zajló szavazatvásárlás és a kiszolgáltatottság.📌 A beszélgetés főbb pontjai:– Miért ennyire magabiztos a Fidesz, ha vezet a TISZA?– A kutatások paradoxona: Valakinek tévednie kell– A Fideszre szabott rendszer: Így lehet veszíteni győztesként– Kispártok a halálzónában: Induljon a DK vagy a Kutyapárt?– Mi Hazánk: Fidesz-szatellit vagy ellenzéki menedék?– Szavazatvásárlás és zsarolás: A társadalom legmélyebb rétegei– A választás fekete lova: Kinek kedvez a magas részvétel?– A DK harca a túlélésért és a Medián-vita📚 Támogassa a független, tényalapú újságírást! Vásárolja meg a Kijutunk című kötetet a jelen.media oldalon! A könyv azt a drámai utat mutatja be, hogyan jutott el a 2022-es választás utáni apátiából az ellenzéki közvélemény a reményig.

Kezdetben volt egy olcsó, kínai utcai étel. Hogyan lett ebből a Michelin-csillagos éttermek menüjén trónoló, globális gasztronómiai intézmény, és egy egész kultúra megszállottságának tárgya?A magyar köztudatban a rámen gyakran csak egy "trendi japán húslevesként" él, amelybe egzotikus feltéteket pakolnak. Kárai Dávid gasztroújságíró és szakácskönyvszerző segítségével azonban mélyebbre ásunk, és lebontjuk a kulináris sztereotípiákat. Kormos Lili vendégével megvizsgálja a kodawari jelenségét – azt a végletekig vitt, már-már abszurd japán elköteleződést, amely a tökéletes étel megalkotására törekszik.A Jelen Podcast adásában körbejárjuk a szigorú tradíciók és a kreatív szabadság közötti ellentmondásokat: megtudjuk, miért határozza meg a ráment valójában a lúgos tészta, beszélünk a pénzügyi realitásokról és a panelkonyhák korlátairól, és kiderül az is, miért vallunk rendre kudarcot a világ legegyszerűbbnek hitt feladatával, a tojásfőzéssel.Tartalomjegyzék – A rámen rétegei:– A definíció: Miért a tészta (és a lúg) teszi rámenné a ráment?– Kínai gyökerek és az 1958-as instant forradalom– Kodawari: A tökéletességre való megszállott törekvés intézménye– Tévhit-oszlatás: A rámen nem húsleves (párhuzam a töltött káposztával)– Vadasrámen és korhelyleves: A kulináris határok feszegetése– A rámentál anatómiája: Taré, alaplé, feltétek és a kulcsfontosságú zsiradék– A tökéletes tojás: Miért nehéz felülírni a konyhai rutinokat?

Telepfelszámolás helyett gettóbővítés, integráció helyett szegregált iskolák. Bár az Európai Unió célja a felzárkóztatás lenne, a gyakorlatban sokszor éppen a brüsszeli milliárdokból betonozzák be a nyomort Magyarországon. Egy friss kutatás szerint hazánkban 88 milliárd forintnyi projekt mélyítette tovább a problémákat ahelyett, hogy megoldotta volna azokat.Ebben az adásban Ónody-Molnár Dóra vendégei Muhi Erika ügyvéd (Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédőiroda) és Glonczi László, a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke.A beszélgetés fókuszában a nyíregyházi Huszár telep botránya áll, amely „állatorvosi lóként” mutatja be a rendszert: az önkormányzat uniós forrásból költöztette a felszámolt telepek lakóit egy még nagyobb szegregátumba. Ez volt azonban az egyetlen olyan ügy Európában, ahol civil nyomásra az Európai Bizottság végül visszavonta a támogatást.Miről lesz szó a videóban?- 88 milliárd a kukában: Hogyan finanszírozza az EU akaratlanul is a magyar szegregációt? - A nyíregyházi modell: Hogyan épült uniós pénzből „cigányrezervátum” a Huszár telepen? - Aggályos lakhatási program: Miért kérhet a piaci ár többszörösét kitevő lakbért a szegényektől a Máltai Szeretetszolgálat, és miért problémásak a megvásárolt ingatlanok? - Kitiltott szegények: Hogyan akadályozzák meg „önazonossági rendeletekkel” a falvak a szegények beköltözését? - Brüsszel vaksága: Miért elégszik meg az Unió a „színes-szagos” papírokkal a valóság ellenőrzése helyett? Támogasd a Jelen munkáját! Ha fontosnak tartod a tényfeltáró újságírást és a hatalom elszámoltatását, kérjük, iratkozz fel a csatornánkra és nyomj egy lájkot! 👍 📖 Ajánljuk figyelmedbe: Megjelent a Kijutunk? című bookazine-unk, amely a belpolitikai helyzetet elemzi. Rendeld meg a Jelen oldalán.

20 év után először nem a Fidesz irányítja a politikai folyamatokat a kampány finisében, hanem kényszerpályán mozogva reagál. Három hónappal a választás előtt Vető Balázs, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója és Tóth Ákos elemzi a kialakult helyzetet.A JELENLEG új adásában a felszín alá nézünk: mi történt a Fidesz belső rendszerével Simicska Lajos távozása óta?. Hogyan vezetett a belső kontraszelekció és a kontroll nélküli "luxizás" oda, hogy a rendszer hatékonysága megbicsaklott?A videóból kiderül, miért veszélyes a Fideszre a 70% feletti részvétel , és miért cserélnek le pánikszerűen olyan beágyazott jelölteket is, mint Kontrát Károly. Elemzés a "reagáló üzemmódról", a világháborús riogatásról és arról, mire készülhet a hatalom, ha áprilisban elveszíti a választást.Főbb témák az adásban: – Kormányváltás vs. kormány marad? Az esélyek latolgatása – A számok nyelven: hibahatáron valamivel túl a Tisza, de a trendek dönthetnek– A 70%-os részvétel csapdája: kik azok, akik 30 éve nem szavaztak?– A Simicska-kontroll vége: így falta fel a rendszert a kontraszelekció– A „luxizás” átka: amikor már Mészáros Lőrincet sem lehet elrejteni– Pánik a választókerületekben: miért cserélik le a jelölteket az utolsó pillanatban?– Trump és a világháború: Orbán Viktor utolsó aduászai – Reagáló üzemmód: miért a Tisza diktálja a tempót? – Forgatókönyvek: békés átadás vagy újabb hídfoglalás? 📰 Rendeld meg a Kijutunk című kiadványunkat! https://jelen.media/kijutunk/Támogasd a munkánkat! https://jelen.media/tamogatas/

Ebben a Jelen Podcast adásban Kormos Lili egy olyan témát jár körbe vendégeivel, amely évezredek óta kísérti az emberiséget, és amelyben a történelem nagyjai éppúgy osztoznak velünk, mint a hétköznapok hősei. Nem kevesebbre vállalkoznak, mint a „katzenjammerológia” kultúrtörténeti mélyfúrására.Ha van kérdés, ami talán az élet értelménél esetleg az örök fiatalság titkánál is jobban foglalkoztatja az embereket, akkor az a másnaposság tuti biztos, minden körülmények között működő ellenszerének megtalálása.Ahogy Cserna-Szabó András és Darida Benedek immár Giganagy macskajaj könyvvé nőtt katzenjammerológiai alapműve is tisztázza, megoldás annyi van, ahány másnapos a földön, de egyik sem egyetemes, sőt, egynémely eljárás kipróbálásától kifejezetten eltiltják az olvasóikat.Na, de hogy találkozik a zákányos reggelekben a bűn és a bűnhődés? Mióta van a másnaposságnak szakirodalma? Hogy találkoznak a Shakespeare drámák a silány olívaolajjal? Lehet-e a szakácskönyvek tartalmából arra következtetni, hogyan éltek az emberek a világtörténelem különböző időszakaiban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Jelen legújabb adásában.Tartsatok velünk, miközben kontextusba helyezzük a fejfájást, és feltárjuk a macskajaj mögött húzódó történelmi és irodalmi összefüggéseket.Fontos figyelmeztetés: Alkoholt csak mértékkel fogyasszunk, nem csak azért, mert a másnaposság kellemetlen, hanem azért is, mert a mértéktelen ivászatnak súlyos következményei vannak, amiket inkább elkerülni, mint orvosolni érdemes.Támogasd a Jelen munkáját! Ha fontosnak tartod a független, tényeken alapuló tájékoztatást és a kritikus elemzéseket, kérjük, támogasd szerkesztőségünket. 👉 https://jelen.media/tamogatas/

Véget ért a türelmi idő? Tóth Ákos vendége a Jelenleg évadnyitó adásában Szabó Tímea országgyűlési képviselővel a 2022 és 2026 közötti ciklus legkritikusabb történéseit tekintette át.A beszélgetés fókuszában a rendszer morális és politikai eróziója áll. Szabó Tímea szerint a Fidesz-propaganda 16 év után elveszítette a hatékonyságát: a megfigyelések, a karaktergyilkosságok és a "dollárbaloldalazás" már nem fedik el a valóságot. A képviselő részletesen beszél arról, hogyan omlik rá a kormányra az elmúlt másfél évtized, és miért érzi úgy, hogy ma már nemcsak kormányváltó, hanem rendszerváltó hangulat is van az országban.De szóba kerül a geopolitikai fenyegetés is: Orbán Viktor, Vlagyimir Putyin és Donald Trump érdekei egy ponton találkoznak – Európa meggyengítésében.A videó legfontosabb témái:– Ki jutunk vagy kijutunk? Az EU-s tagságunk és az Orbán-Putyin-Trump tengely tervei Európával.– "Ráomlik a 16 év a kormányra": Miért nem működik már a rogáni propaganda és a megfélemlítés?.– Fekete autók a ház előtt: A titkosszolgálati megfigyelések és Rogán Antal szerepe.– "A világ barmai egyesülnek": Külföldi beavatkozás veszélye a 2026-os választásokon.– Gyermekvédelem és cinizmus: Hogyan helyeznek vissza bántalmazó igazgatókat a rendszerbe, és miért nem kapnak valódi segítséget a traumatizált gyerekek?.– A Püspöki Kar és a meddőség: Hogyan dönt az egyház félmillió magyar pár sorsáról és a lombikprogramról?.– Esélyek 2026-ban: Együttműködés a Tiszával, a "régi ellenzék" szerepe és a választási csalások kockázata.Iratkozz fel a Jelen csatornájára, és ne maradj le a tényfeltáró elemzéseinkről!📖 Olvasd a Jelent! Támogasd a független újságírást előfizetéseddel, hogy továbbra is elszámoltathassuk a hatalmat: https://jelen.media/

Vége a liberális demokrácia aranykorának, vagy csak egy nehéz időszakon kell „átevickélnünk”? Míg a német és osztrák technokrata elit a régi receptekkel próbálja túlélni a válságokat, a szélsőjobb (AfD, FPÖ) már nemcsak a protestszavazókat gyűjti be, hanem identitást és közösséget kínál a szorongó választóknak.A Jelen Podcast legújabb adásában Lakner Zoltán vendégeivel, Kováts Eszter politológussal és Győri Gábor politikai elemzővel veszi górcső alá 2025 végén a nyugati szomszédainknál zajló drámai átrendeződést. Miért nem működik már a Merkel-korszak „mindent megoldunk okosban” stratégiája? Hogyan vált a politika puszta „szorongásmenedzsmentté”? És miért szavaznak már a nők is tömegesen a korábban férfiasnak tartott radikális jobboldalra?Témák az adásból:- Technokraták vs. Populisták: Miért tehetetlen a bürokratikus német elit (Scholz, Merz) az érzelmekre ható AfD-vel szemben? - A "tűzfal" lebomlása: Meddig tartható fenn a karantén a szélsőjobbal szemben, ha ők válnak a megkerülhetetlen erővé? - Identitás vagy szakpolitika: Miért nem érdekli a választókat, hogy a szélsőjobb gazdasági programja nekik is fájna? - Covid és klíma: Hogyan csatornázta be a járványkezelés és a zöldpolitikával szembeni dühöt az FPÖ és az AfD? - Jövőkép nélkül: Van-e B-terve Európának, vagy csak sodródunk a következő katasztrófa felé?Ha fontos számodra a független, elemző újságírás, támogasd a Jelent, és iratkozz fel a csatornánkra! 👉 https://jelen.media/tamogatas/

"Aki alulra születik, az alul marad, aki felülre születik, az felül marad" – a magyar közoktatás mára egy kasztrendszerré merevedett, ahol a kitörés esélye gyakorlatilag megszűnt. Radó Péter oktatáskutató a Jelen podcastjában kíméletlen látleletet ad arról, hogyan betonozza be a társadalmi egyenlőtlenségeket az iskolarendszer, és miért vetít ez előre egy latin-amerikai szintű összeomlást.A beszélgetésben Ónody-Molnár Dórával elemzi, miért lett csend a pedagógustüntetések után: a béremelés csak elfedte a bajt, vagy az ellenállás fáradt el végleg? Radó rámutat: miközben a kormányzat "izompolitizálást" folytat – fenyeget és utasít, de kormányozni képtelen –, a középosztály kimenekült az állami rendszerből, magára hagyva a leszakadó rétegeket egy latin-amerikai típusú, szegregált modellben.Miközben a világ elhúz mellettünk, a magyar iskola a 21. század kihívásai helyett a nagyszülők múltjára készíti fel a gyerekeket. Van-e még visszaút, vagy tényleg elértük a gödör alját?Témák a beszélgetésben: – A béremelés illúziója: miért hallgattak el a pedagógusok? – A kifulladás anatómiája: meddig lehet "forradalmi lázban" élni? – A Tisza Párt és az oktatás: van-e új politikai remény? – A nagy menekülés: hogyan hagyta cserben a középosztály az állami iskolát – Rendszerváltás az iskolában: az állam és a politika kipaterolása – Kasztrendszer Magyarországon: a mobilitás vége – Múltba néző iskola: miért nem a jövőre készítjük a gyerekeket?– Pazarlás és káosz: az iskolaszerkezet ésszerűtlenségei – "Izomkormányzás": miért csak erőből tudnak politizálni? Támogasd a Jelent! Ha fontos neked a független, tényfeltáró újságírás, és szeretnéd, hogy továbbra is ilyen mélységben foglalkozhassunk a közéletet meghatározó ügyekkel, támogasd munkánkat! 👉 https://jelen.media/tamogatas/

Hogyan lesz egy elismert jogállamiság-kutatóból egyik napról a másikra egy „titkos hálózat” vezéralakja és a haza ellensége? A NER propagandamédiája ezúttal Bárd Petrát pörgette ki, hogy rajta keresztül támadja Magyar Pétert. A vád szerint egy CEU-s háttérhatalom tagjaként áskálódik Magyarország ellen – a valóság azonban az, hogy az érintettek még csak nem is ismerik egymást.A Jelen Podcast adásában Ónody-Molnár Dóra vendégei Bárd Petra jogász és Tóth Balázs ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.Miről lesz szó?- A karaktergyilkosság anatómiája: Hogyan épít fel a sajtó egy teljes álvalóságot, és mit érez az ember, amikor a nyaralása közben szembesül a róla terjesztett gyűlöletkampánnyal? - Stratégia a túlerővel szemben: Miért nem elég, ha „igazad van”? Tóth Balázs beavat minket a sajtóperek kulisszatitkaiba: hogyan kell sakkozni a szűk határidőkkel és kiválasztani a megfelelő célpontot a média-túlerővel szemben.- A jogi győzelem határai: Bár a pereket sorra nyerik, a hazugság gyorsabban terjed, mint a helyreigazítás. Mennyit ér az ítélet, ha a sérelemdíjak összege nem visszatartó erő, és a hatalom sokszor egyszerűen figyelmen kívül hagyja a döntéseket?A gyűlölet ára: Amikor a politikai lejáratás fizikai fenyegetéssé válik – Bárd Petra a névtelen, halálos fenyegetésekről és a rendszer morális rombolásáról is őszintén vall.