Claim OwnershipJelen Podcast
Subscribed: 69Played: 419
Subscribe
© Jelen
Description
Elitváltó podcast a megújult Jelen szerkesztőitől, szerzőitől.
61 Episodes
Reverse
A II. világháború utáni világrend nem csak repedezik – darabjaira hullik. De vajon Donald Trump a romboló, vagy csak a tünete egy már eleve fenntarthatatlan rendszernek? Miközben Európa és a liberális világrend vezetői "véletlen balesetként" tekintenek a változásokra, Peking hideg racionalitással építi a saját jövőjét. A Jelenleg legújabb adásában Krajczár Gyula kína-szakértővel, a Jelen alapítójával járja körbe Tóth Ákos az átrendeződő világpolitika legforróbb pontjait. Amikor a rendszert saját maga rombolja szétA beszélgetésben górcső alá vesszük, miért tévedtek azok, akik szerint Trump első ciklusa után minden visszatért volna a régi kerékvágásba. A világrend nem egységes többé, hanem érdekcsoportok és „kis világrendek” mentén darabolódik fel. Kína: A mosoly mögött kíméletlen háború zajlikBár Kína „nyugodt erőnek” tűnik, a színfalak mögött brutális politikai tisztogatás zajlik. - Miért maradt meg a 7 tagú katonai bizottságból mindössze 2 ember? - Hogyan vált a lojalitás fontosabbá a katonai tekintélynél? - Miért tanulmányozza Peking az Európai Unió döntésképtelenségét és a vétójogok rendszerét? Európa: Dicső múlt, bizonytalan jelenMiközben Mário Draghi a kétsebességes Európáról és a föderáció kényszeréről beszél, a tagállamok egy része még mindig a homokot lapátolja a gépezetbe. Meg tudja-e határozni magát az Unió Kínával és Trumppal szemben, vagy maradunk „dicső múltú kis csapat”, amelynek tagjai egymáshoz dörgölőzve keresik a túlélést? Iratkozz fel csatornánkra, hogy ne maradj le a legfontosabb háttérelemzésekről!
A magyar kormány egy éjszakai rendelettel, a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva lényegében leállította a főváros összes szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos perét, szabad utat engedve Budapest számlájának megcsapolásához. Ez a rendkívüli lépés nemcsak a kampány durvulását jelzi, hanem rávilágít a hatalom nyers erőpolitizálására is. Miközben a Városháza kasszáját ürítik, a kormányzati gépezet a felszínen fegyelmezetten zakatol: a DPK-gyűléseken menetrendszerűen érkeznek a kérdések Orbán Viktor biztonságáról, és a „háború-gender-Brüsszel” alkotta politikai Szent Háromság uralja a paneleketDe vajon mi történik a backstage-ben, ahol Rogán Antal helyett már Orbán Balázs kezében van a gyeplő, és miért tűntek el a rutinos, kétharmadokat szállító stratégák a miniszterelnök mellől? A [JELENLEG] adásában Vető Balázs, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója és Tóth Ákos keresi a a választ arra, hogy miért vált a korábban hibátlanul működő kampánygyár hibaérzékennyé, és hogyan ütheti át a falat a TISZA Párt polgári, mégis fideszes logikát alkalmazó fellépéseA főbb témák:- Veszélyhelyzet a kasszában: Miért Ukrajnára hivatkozva veszik el a főváros pénzét? - Lázár János és a „belső tartalékok”: Hogyan mutatja meg a miniszter cigányozós mondata a NER valódi társadalomképét? - Személycserék a hídfőn: Miért szorult háttérbe a korábbi propaganda-gépezet? - A generációs kérdés: Mi történik, ha a korábban inaktív fiatalok mégis elmennek szavazni? - A kockázatkerülő miniszterelnök: Miért nem mer kiállni vitázni Orbán Viktor a 2006-os fiaskó óta?
Kijutunk? Ez a nagy kérdés feszül a Jelen legújabb kiadványának címlapján. A 2026-os választások közeledtével ugyanis nem csupán politikai ciklusokról, hanem alapvető jövőképekről döntünk: maradunk a betonsilók és az olcsó munkaerő „bozótosában”, vagy visszakapaszkodunk a tudásalapú Európába?A [JELENLEG] új adásban Tóth Ákos és Bod Péter Ákos közgazdász, volt ipari miniszter és jegybankelnök segít eligazodni a magyar gazdaság sűrűjében. Miért irracionális az orosz energiafüggőség fenntartása? Miért veszélyes játék a transzparencia nélküli keleti nyitás? És miért nem a "rövid utat" ígérő politikusok fogják kivezetni az országot az erdőből?A beszélgetés főbb témái:- Bozótos vagy alagút? Miért tévedés a magyar gazdaságpolitika „rövid útja”?- Rezsicsökkentés és valóság: Hogyan vált egy politikai termék gazdasági versenyhátránnyá?- Európa vagy zárvány? 2027 végéig le kell válnunk az orosz energiáról – de készen állunk rá?- A tudásalapú kiút: Miért több a „munka”, mint az operátori lőállás egy akkumulátorgyárban?Iratkozz fel a Jelen csatornájára, hogy ne maradj le az elemzéseinkről!Támogasd a független újságírást, és olvasd a Jelen új kiadványát: https://jelen.media/kijutunk/
Április 12-én kiderül, véget ér-e a 16 éves Orbán-rendszer, vagy a Fidesz újabb négy évre bebetonozza a hatalmát. Bár a független közvélemény-kutatások történelmi, 10-12 százalékos TISZA-előnyt mérnek, a kormánypárti politikusok és a miniszterelnök metakommunikációja mégis megingathatatlan magabiztosságról árulkodik. De vajon mit látnak ők, amit a kutatók nem?A Connect Europe és a Jelen podcastjában Szabó Andrea politológus, szociológus és Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője elemzi az áprilisi választás legfontosabb sarokpontjait.A szakértők Dóra bemutatják a Fideszre optimalizált választási rendszert, amelynek köszönhetően a kormánypárt akár egy listás vereség esetén is megtarthatja a parlamenti többségét. Beszélünk a kis pártok – a DK, a Kutyapárt és a Mi Hazánk – sorsdöntő felelősségéről, valamint arról a szomorú valóságról, hogyan dönti el a választást a kistelepüléseken zajló szavazatvásárlás és a kiszolgáltatottság.📌 A beszélgetés főbb pontjai:– Miért ennyire magabiztos a Fidesz, ha vezet a TISZA?– A kutatások paradoxona: Valakinek tévednie kell– A Fideszre szabott rendszer: Így lehet veszíteni győztesként– Kispártok a halálzónában: Induljon a DK vagy a Kutyapárt?– Mi Hazánk: Fidesz-szatellit vagy ellenzéki menedék?– Szavazatvásárlás és zsarolás: A társadalom legmélyebb rétegei– A választás fekete lova: Kinek kedvez a magas részvétel?– A DK harca a túlélésért és a Medián-vita📚 Támogassa a független, tényalapú újságírást! Vásárolja meg a Kijutunk című kötetet a jelen.media oldalon! A könyv azt a drámai utat mutatja be, hogyan jutott el a 2022-es választás utáni apátiából az ellenzéki közvélemény a reményig.
Kezdetben volt egy olcsó, kínai utcai étel. Hogyan lett ebből a Michelin-csillagos éttermek menüjén trónoló, globális gasztronómiai intézmény, és egy egész kultúra megszállottságának tárgya?A magyar köztudatban a rámen gyakran csak egy "trendi japán húslevesként" él, amelybe egzotikus feltéteket pakolnak. Kárai Dávid gasztroújságíró és szakácskönyvszerző segítségével azonban mélyebbre ásunk, és lebontjuk a kulináris sztereotípiákat. Kormos Lili vendégével megvizsgálja a kodawari jelenségét – azt a végletekig vitt, már-már abszurd japán elköteleződést, amely a tökéletes étel megalkotására törekszik.A Jelen Podcast adásában körbejárjuk a szigorú tradíciók és a kreatív szabadság közötti ellentmondásokat: megtudjuk, miért határozza meg a ráment valójában a lúgos tészta, beszélünk a pénzügyi realitásokról és a panelkonyhák korlátairól, és kiderül az is, miért vallunk rendre kudarcot a világ legegyszerűbbnek hitt feladatával, a tojásfőzéssel.Tartalomjegyzék – A rámen rétegei:– A definíció: Miért a tészta (és a lúg) teszi rámenné a ráment?– Kínai gyökerek és az 1958-as instant forradalom– Kodawari: A tökéletességre való megszállott törekvés intézménye– Tévhit-oszlatás: A rámen nem húsleves (párhuzam a töltött káposztával)– Vadasrámen és korhelyleves: A kulináris határok feszegetése– A rámentál anatómiája: Taré, alaplé, feltétek és a kulcsfontosságú zsiradék– A tökéletes tojás: Miért nehéz felülírni a konyhai rutinokat?
Telepfelszámolás helyett gettóbővítés, integráció helyett szegregált iskolák. Bár az Európai Unió célja a felzárkóztatás lenne, a gyakorlatban sokszor éppen a brüsszeli milliárdokból betonozzák be a nyomort Magyarországon. Egy friss kutatás szerint hazánkban 88 milliárd forintnyi projekt mélyítette tovább a problémákat ahelyett, hogy megoldotta volna azokat.Ebben az adásban Ónody-Molnár Dóra vendégei Muhi Erika ügyvéd (Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédőiroda) és Glonczi László, a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke.A beszélgetés fókuszában a nyíregyházi Huszár telep botránya áll, amely „állatorvosi lóként” mutatja be a rendszert: az önkormányzat uniós forrásból költöztette a felszámolt telepek lakóit egy még nagyobb szegregátumba. Ez volt azonban az egyetlen olyan ügy Európában, ahol civil nyomásra az Európai Bizottság végül visszavonta a támogatást.Miről lesz szó a videóban?- 88 milliárd a kukában: Hogyan finanszírozza az EU akaratlanul is a magyar szegregációt? - A nyíregyházi modell: Hogyan épült uniós pénzből „cigányrezervátum” a Huszár telepen? - Aggályos lakhatási program: Miért kérhet a piaci ár többszörösét kitevő lakbért a szegényektől a Máltai Szeretetszolgálat, és miért problémásak a megvásárolt ingatlanok? - Kitiltott szegények: Hogyan akadályozzák meg „önazonossági rendeletekkel” a falvak a szegények beköltözését? - Brüsszel vaksága: Miért elégszik meg az Unió a „színes-szagos” papírokkal a valóság ellenőrzése helyett? Támogasd a Jelen munkáját! Ha fontosnak tartod a tényfeltáró újságírást és a hatalom elszámoltatását, kérjük, iratkozz fel a csatornánkra és nyomj egy lájkot! 👍 📖 Ajánljuk figyelmedbe: Megjelent a Kijutunk? című bookazine-unk, amely a belpolitikai helyzetet elemzi. Rendeld meg a Jelen oldalán.
20 év után először nem a Fidesz irányítja a politikai folyamatokat a kampány finisében, hanem kényszerpályán mozogva reagál. Három hónappal a választás előtt Vető Balázs, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója és Tóth Ákos elemzi a kialakult helyzetet.A JELENLEG új adásában a felszín alá nézünk: mi történt a Fidesz belső rendszerével Simicska Lajos távozása óta?. Hogyan vezetett a belső kontraszelekció és a kontroll nélküli "luxizás" oda, hogy a rendszer hatékonysága megbicsaklott?A videóból kiderül, miért veszélyes a Fideszre a 70% feletti részvétel , és miért cserélnek le pánikszerűen olyan beágyazott jelölteket is, mint Kontrát Károly. Elemzés a "reagáló üzemmódról", a világháborús riogatásról és arról, mire készülhet a hatalom, ha áprilisban elveszíti a választást.Főbb témák az adásban: – Kormányváltás vs. kormány marad? Az esélyek latolgatása – A számok nyelven: hibahatáron valamivel túl a Tisza, de a trendek dönthetnek– A 70%-os részvétel csapdája: kik azok, akik 30 éve nem szavaztak?– A Simicska-kontroll vége: így falta fel a rendszert a kontraszelekció– A „luxizás” átka: amikor már Mészáros Lőrincet sem lehet elrejteni– Pánik a választókerületekben: miért cserélik le a jelölteket az utolsó pillanatban?– Trump és a világháború: Orbán Viktor utolsó aduászai – Reagáló üzemmód: miért a Tisza diktálja a tempót? – Forgatókönyvek: békés átadás vagy újabb hídfoglalás? 📰 Rendeld meg a Kijutunk című kiadványunkat! https://jelen.media/kijutunk/Támogasd a munkánkat! https://jelen.media/tamogatas/
Ebben a Jelen Podcast adásban Kormos Lili egy olyan témát jár körbe vendégeivel, amely évezredek óta kísérti az emberiséget, és amelyben a történelem nagyjai éppúgy osztoznak velünk, mint a hétköznapok hősei. Nem kevesebbre vállalkoznak, mint a „katzenjammerológia” kultúrtörténeti mélyfúrására.Ha van kérdés, ami talán az élet értelménél esetleg az örök fiatalság titkánál is jobban foglalkoztatja az embereket, akkor az a másnaposság tuti biztos, minden körülmények között működő ellenszerének megtalálása.Ahogy Cserna-Szabó András és Darida Benedek immár Giganagy macskajaj könyvvé nőtt katzenjammerológiai alapműve is tisztázza, megoldás annyi van, ahány másnapos a földön, de egyik sem egyetemes, sőt, egynémely eljárás kipróbálásától kifejezetten eltiltják az olvasóikat.Na, de hogy találkozik a zákányos reggelekben a bűn és a bűnhődés? Mióta van a másnaposságnak szakirodalma? Hogy találkoznak a Shakespeare drámák a silány olívaolajjal? Lehet-e a szakácskönyvek tartalmából arra következtetni, hogyan éltek az emberek a világtörténelem különböző időszakaiban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Jelen legújabb adásában.Tartsatok velünk, miközben kontextusba helyezzük a fejfájást, és feltárjuk a macskajaj mögött húzódó történelmi és irodalmi összefüggéseket.Fontos figyelmeztetés: Alkoholt csak mértékkel fogyasszunk, nem csak azért, mert a másnaposság kellemetlen, hanem azért is, mert a mértéktelen ivászatnak súlyos következményei vannak, amiket inkább elkerülni, mint orvosolni érdemes.Támogasd a Jelen munkáját! Ha fontosnak tartod a független, tényeken alapuló tájékoztatást és a kritikus elemzéseket, kérjük, támogasd szerkesztőségünket. 👉 https://jelen.media/tamogatas/
Véget ért a türelmi idő? Tóth Ákos vendége a Jelenleg évadnyitó adásában Szabó Tímea országgyűlési képviselővel a 2022 és 2026 közötti ciklus legkritikusabb történéseit tekintette át.A beszélgetés fókuszában a rendszer morális és politikai eróziója áll. Szabó Tímea szerint a Fidesz-propaganda 16 év után elveszítette a hatékonyságát: a megfigyelések, a karaktergyilkosságok és a "dollárbaloldalazás" már nem fedik el a valóságot. A képviselő részletesen beszél arról, hogyan omlik rá a kormányra az elmúlt másfél évtized, és miért érzi úgy, hogy ma már nemcsak kormányváltó, hanem rendszerváltó hangulat is van az országban.De szóba kerül a geopolitikai fenyegetés is: Orbán Viktor, Vlagyimir Putyin és Donald Trump érdekei egy ponton találkoznak – Európa meggyengítésében.A videó legfontosabb témái:– Ki jutunk vagy kijutunk? Az EU-s tagságunk és az Orbán-Putyin-Trump tengely tervei Európával.– "Ráomlik a 16 év a kormányra": Miért nem működik már a rogáni propaganda és a megfélemlítés?.– Fekete autók a ház előtt: A titkosszolgálati megfigyelések és Rogán Antal szerepe.– "A világ barmai egyesülnek": Külföldi beavatkozás veszélye a 2026-os választásokon.– Gyermekvédelem és cinizmus: Hogyan helyeznek vissza bántalmazó igazgatókat a rendszerbe, és miért nem kapnak valódi segítséget a traumatizált gyerekek?.– A Püspöki Kar és a meddőség: Hogyan dönt az egyház félmillió magyar pár sorsáról és a lombikprogramról?.– Esélyek 2026-ban: Együttműködés a Tiszával, a "régi ellenzék" szerepe és a választási csalások kockázata.Iratkozz fel a Jelen csatornájára, és ne maradj le a tényfeltáró elemzéseinkről!📖 Olvasd a Jelent! Támogasd a független újságírást előfizetéseddel, hogy továbbra is elszámoltathassuk a hatalmat: https://jelen.media/
Vége a liberális demokrácia aranykorának, vagy csak egy nehéz időszakon kell „átevickélnünk”? Míg a német és osztrák technokrata elit a régi receptekkel próbálja túlélni a válságokat, a szélsőjobb (AfD, FPÖ) már nemcsak a protestszavazókat gyűjti be, hanem identitást és közösséget kínál a szorongó választóknak.A Jelen Podcast legújabb adásában Lakner Zoltán vendégeivel, Kováts Eszter politológussal és Győri Gábor politikai elemzővel veszi górcső alá 2025 végén a nyugati szomszédainknál zajló drámai átrendeződést. Miért nem működik már a Merkel-korszak „mindent megoldunk okosban” stratégiája? Hogyan vált a politika puszta „szorongásmenedzsmentté”? És miért szavaznak már a nők is tömegesen a korábban férfiasnak tartott radikális jobboldalra?Témák az adásból:- Technokraták vs. Populisták: Miért tehetetlen a bürokratikus német elit (Scholz, Merz) az érzelmekre ható AfD-vel szemben? - A "tűzfal" lebomlása: Meddig tartható fenn a karantén a szélsőjobbal szemben, ha ők válnak a megkerülhetetlen erővé? - Identitás vagy szakpolitika: Miért nem érdekli a választókat, hogy a szélsőjobb gazdasági programja nekik is fájna? - Covid és klíma: Hogyan csatornázta be a járványkezelés és a zöldpolitikával szembeni dühöt az FPÖ és az AfD? - Jövőkép nélkül: Van-e B-terve Európának, vagy csak sodródunk a következő katasztrófa felé?Ha fontos számodra a független, elemző újságírás, támogasd a Jelent, és iratkozz fel a csatornánkra! 👉 https://jelen.media/tamogatas/
"Aki alulra születik, az alul marad, aki felülre születik, az felül marad" – a magyar közoktatás mára egy kasztrendszerré merevedett, ahol a kitörés esélye gyakorlatilag megszűnt. Radó Péter oktatáskutató a Jelen podcastjában kíméletlen látleletet ad arról, hogyan betonozza be a társadalmi egyenlőtlenségeket az iskolarendszer, és miért vetít ez előre egy latin-amerikai szintű összeomlást.A beszélgetésben Ónody-Molnár Dórával elemzi, miért lett csend a pedagógustüntetések után: a béremelés csak elfedte a bajt, vagy az ellenállás fáradt el végleg? Radó rámutat: miközben a kormányzat "izompolitizálást" folytat – fenyeget és utasít, de kormányozni képtelen –, a középosztály kimenekült az állami rendszerből, magára hagyva a leszakadó rétegeket egy latin-amerikai típusú, szegregált modellben.Miközben a világ elhúz mellettünk, a magyar iskola a 21. század kihívásai helyett a nagyszülők múltjára készíti fel a gyerekeket. Van-e még visszaút, vagy tényleg elértük a gödör alját?Témák a beszélgetésben: – A béremelés illúziója: miért hallgattak el a pedagógusok? – A kifulladás anatómiája: meddig lehet "forradalmi lázban" élni? – A Tisza Párt és az oktatás: van-e új politikai remény? – A nagy menekülés: hogyan hagyta cserben a középosztály az állami iskolát – Rendszerváltás az iskolában: az állam és a politika kipaterolása – Kasztrendszer Magyarországon: a mobilitás vége – Múltba néző iskola: miért nem a jövőre készítjük a gyerekeket?– Pazarlás és káosz: az iskolaszerkezet ésszerűtlenségei – "Izomkormányzás": miért csak erőből tudnak politizálni? Támogasd a Jelent! Ha fontos neked a független, tényfeltáró újságírás, és szeretnéd, hogy továbbra is ilyen mélységben foglalkozhassunk a közéletet meghatározó ügyekkel, támogasd munkánkat! 👉 https://jelen.media/tamogatas/
Hogyan lesz egy elismert jogállamiság-kutatóból egyik napról a másikra egy „titkos hálózat” vezéralakja és a haza ellensége? A NER propagandamédiája ezúttal Bárd Petrát pörgette ki, hogy rajta keresztül támadja Magyar Pétert. A vád szerint egy CEU-s háttérhatalom tagjaként áskálódik Magyarország ellen – a valóság azonban az, hogy az érintettek még csak nem is ismerik egymást.A Jelen Podcast adásában Ónody-Molnár Dóra vendégei Bárd Petra jogász és Tóth Balázs ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.Miről lesz szó?- A karaktergyilkosság anatómiája: Hogyan épít fel a sajtó egy teljes álvalóságot, és mit érez az ember, amikor a nyaralása közben szembesül a róla terjesztett gyűlöletkampánnyal? - Stratégia a túlerővel szemben: Miért nem elég, ha „igazad van”? Tóth Balázs beavat minket a sajtóperek kulisszatitkaiba: hogyan kell sakkozni a szűk határidőkkel és kiválasztani a megfelelő célpontot a média-túlerővel szemben.- A jogi győzelem határai: Bár a pereket sorra nyerik, a hazugság gyorsabban terjed, mint a helyreigazítás. Mennyit ér az ítélet, ha a sérelemdíjak összege nem visszatartó erő, és a hatalom sokszor egyszerűen figyelmen kívül hagyja a döntéseket?A gyűlölet ára: Amikor a politikai lejáratás fizikai fenyegetéssé válik – Bárd Petra a névtelen, halálos fenyegetésekről és a rendszer morális rombolásáról is őszintén vall.
Milyen a valóság ott, ahol a Fidesz a szavazatok közel 100%-át kapja? Miért tartanak ki a legszegényebbek egy olyan rendszer mellett, amely magukra hagyta őket?Ónody-Molnár Dóra vendége Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője, aki az elmúlt hónapokban kamerával járta az ország legfideszesebb településeit. A videó nem csupán egy politikai beszámoló, hanem mélyfúrás a magyar vidék valóságába: a propagandától hangos, de reménytől csendes falvakba, ahol a közmunka gyakran nem szociális háló, hanem a politikai lojalitás feudális eszköze.Miről lesz szó az adásban?- A nyomor pszichológiája: Bedő Dávid megrázó élményeiről mesél – köztük arról a tiszaburai férfiról, aki zokogva vallotta be, hogy lehetetlen megélni havi 100 ezer forintból, mégis a rendszer foglya.- Propaganda vs. Valóság: Hogyan épül be a „Karmelitából kiadott” üzenet azoknak a mindennapjaiba, akikhez a valóság hírei nem jutnak el , és miért hiszik el sokan, hogy a Fidesz nélkül összedőlne a világ.- Stratégiai áldozat: Miért döntött úgy a Momentum, hogy nem indul a 2026-os választáson?. Bedő Dávid őszintén beszél a döntés hátteréről, a kormányváltás esélyeiről és arról, miért okozott emberi csalódást Cseh Katalin indulása.Ez a beszélgetés túlmutat a pártpolitikán: arról szól, hogyan lehet lebontani a félelem falait, és van-e út a politikai apátiából a cselekvés felé.Támogasd a Jelen munkáját! Hogy továbbra is feltárhassuk a retorika és a valóság közötti szakadékot, szükségünk van Rád. 👉 Iratkozz fel és támogass minket: jelen.media/tamogatas
Vajon politikai amatőrök gyülekezete vagy a jövő szakértői kormánya formálódik a szemünk előtt? Lakner Zoltán évzáró és jövőbe tekintő vendége Kéri László politológus, akivel a 2025-ös év legfontosabb politikai és társadalmi folyamatait elemezték a Jelen podcastjában.Kéri László szerint, ami most történik, az több puszta ellenzékváltásnál: ez a „40-esek lázadása”. Egy olyan generációé, amely a saját szakmájában – legyen szó oktatásról, egészségügyről vagy versenyszféráról – profi, és megelégelte, hogy a politika hozzá nem értő módon avatkozik be az életébe.A beszélgetés főbb témái:- A Tisza Párt jelöltjei: Miért előny, ha valaki „politikai amatőr”, de a saját területén 15 éves tapasztalata van? - Generációváltás vagy rendszerváltás? Hogyan söpörheti el a technokrata düh az elhasználódott politikai elitet? - A Fidesz „történelmi bűncselekménye”: Kéri László elemzése arról, hogyan tékozolta el a kormány a rendszerváltás óta a legszerencsésebb történelmi konstellációt.- Orbán Viktor pánikreakciója: Miért nem működik már a brüsszelezés és a régi kommunikációs panelek ismételgetése? - Van remény 2026 után? Párhuzamok az 1945 utáni újjáépítéssel – ha akkor sikerült a romokból talpra állni, most miért ne sikerülne? Kéri László kíméletlen diagnózist ad az Orbán-rendszer 16 évéről, amely szerinte mára súlyos legitimációs deficittel küzd, miközben a társadalmi polarizáció és a valóságtól való elszakadás soha nem látott méreteket öltött.
Magyarországon az orbáni gazdaságpolitika hibái felszínre kerültek: áll a gazdaság, hároméves stagnálásban vagyunk, és miközben Orbán Viktor „vén tengeri medveként” pózol a viharos vizeken, a hajó valójában egy sötét alagút felé tart. Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével Tóth Ákos keresi a választ: van-e még remény a kiútra, vagy végleg beleragadunk a 15 éve épülő posványba?Ebben az adásban nemcsak a számokról beszélünk – bár a tény, hogy évente közel 4000 milliárd forintot költünk csak kamattörlesztésre (ami vetekszik az egészségügy teljes költségvetésével), önmagában is dermesztő. Megvizsgáljuk a gyerekvédelmi rendszer rendszerszintű összeomlását, a Szőlő utcai botrány politikai következményeit, és azt is, miért fél a Fidesz januári listát állítani a Tisza Párttal szemben.A videó főbb témái:– Megvan-e még a remény? Szeptembertől decemberig.– Az orbáni pangás három köre: miért nem működnek a régi módszerek? – A tollvonással megváltoztatható elnyomórendszerek: van-e gyors kiút? – Hitelek unokáink terhére: Kína, Amerika és a drága magyar különút.– A Szőlő utcai botrány és a gyerekvédelem politikai csődje.– Miért bizonytalan a Fidesz a saját jelöltjeiben? – Mi a tét? A kontroll visszavétele a saját sorsunk felett
Kormányváltó hangulat van az országban: a biztos szavazók között már két számjegyű, nagyjából 10-12 százalékos előnnyel vezet a Tisza Párt a Fidesz előtt.Az Iránytű Intézet friss, nagymintás (5000 fős) kutatásából kiderül, hogy a kormánypárt nemcsak a 18-29 éves korosztályt veszítette el drasztikusan, hanem a Tisza olyan bázisokba is betört, amelyek hagyományosan a Fidesz hátországát jelentették: a kistelepülésekre és az idősek körébe. Míg a 30 év alattiaknál a Tisza ötször erősebb a kormánypártnál, addig a falvakban is már hibahatáron belüli a különbség.A Jelen podcast adásában Pék Szabolccsal, az Iránytű Intézet vezető elemzőjével Ónody-Molnár Dóra járja körbe a számok mögötti valóságot:- A generációs szakadék: Hogyan vált a 30 év alattiak 60 százalékának egyértelmű választásává a Tisza, miközben a Fidesz támogatottsága ebben a körben alig éri el a 12 százalékot? - Vége a vidéki dominanciának? Miért nem működik már a kistelepüléseken a korábban betonbiztos fideszes recept, és hogyan tudott a Tisza 32 százalékra feljönni a falvakban?- Politikai öngólok: Mennyit ártott a kormánypártnak a „poloska-stratégia”, Lázár János „szlovákozása”, vagy a határon túli magyarokba való belerúgás? - A gravitációs mező: Mi maradt a régi ellenzéki pártokból? Miért áll 0 és 1 százalékon a DK a fiatalok és a harmincasok körében? Az adásban elemezzük a pártok tartalékait, a választókerületi esélyeket és azt a 15 százaléknyi bizonytalan szavazót, aki bár biztos elmenne választani, még nem tudja (vagy nem mondja meg), kire voksolna.
Miközben a kormány évek óta a családpolitikát sulykolja a nők legfőbb érdekeként, a valóság ennél sokkal kijózanítóbb. A Magyar Nők Szövetsége és a Forrás Társadalomkutató Intézet friss felmérése rávilágít a férfiak dominálta politika és a magyar nők valósága közötti szakadékra: a nők nem a kormányzati propagandától várják a megváltást, hanem a mindennapi létbizonytalanság, az alacsony bérek és az összeomló egészségügy szorításában élnek.Tóth Ákos vendégeivel, Alföldi Andreával (Magyar Nők Szövetsége) és Galgóczi Eszterrel (Forrás Társadalomkutató Intézet) azt elemzi, miért bukott el a Fidesz nőpolitikája, és miért bizonyultak Novák Katalinék egyszerű pártkatonáknak a nők valódi képviselete helyett.🔍 Témáink a videóban:- Párhuzamos valóságok: A férfiak (és a politikusok) szerint a "családpolitika" a nők legfontosabb ügye, miközben a nőket az erőszak elleni fellépés és a megélhetés aggasztja leginkább.- Egészségügyi katasztrófa: A nők 52%-át súlyosan érinti az ellátáshoz való hozzáférés hiánya – a férfiaknak erről fogalmuk sincs.- A "családbarát" kormányzás hazugsága: Miért nem demográfiai program, hanem a felső-középosztálynak szóló pénzosztás a Fidesz családpolitikája?.- Hol vannak a nők? Miért támogatnák a férfiak nagyobb arányban a női miniszterelnököt, mint maguk a nők?.- Varga Judit és az Isztambuli Egyezmény: Így lett "hiszti" a nők védelméből a kormányzati kommunikációban.A beszélgetés rávilágít: Magyarországon nemcsak női politikusokból van hiány, hanem olyan politikából is, amely nem ablakpucolásnak vagy süteménysütésnek tekinti a női létet.
A kormány folyamatosan átírja a saját költségvetését, de közben bírsággal fenyegeti azokat az önkormányzatokat, amelyek a legkisebbet tévedik a tervezésben. Abszurd? Az. De a helyzet ennél súlyosabb: mára az állam nettó befizetővé tett sok települést, és a kivéreztetés elérte azt a szintet, ahol már a politikai lojalitás sem kifizetődő.A 13. kerület az Alkotmánybírósághoz fordult, de vajon van-e még értelme a jognak egy kézi vezérlésű rendszerben? Tóth Ákos vendége Kákai László szociológus, politológus, a Pécsi Tudomány Egyetem professzora, akivel a magyar önkormányzatiság helyzetét elemeztük végig.A rendszer elérkezett a végjátékhoz. A pénz elfogyott, az uniós források elapadtak, és a „fogd be a szád, és kapsz pénzt” alku már a fideszes polgármesterek számára sem feltétlenül működik. A vidéki településeken az alapvető szolgáltatások (víz, szemét, infrastruktúra) omladoznak, a helyi vezetők pedig kezdik belátni: a kormányra való utaltság már nem garancia a fejlődésre, csak a túlélésre.A beszélgetés tartalmából:- A kapanyél is elsül: Miért érdemes perelni a kormányt, még ha az AB nem is tűnik függetlennek? - Lopakodó centralizációból nyílt fosztogatás: Hogyan felezte meg az állam az önkormányzatok bevételeit 2011 óta? - Nincs hova hátrálni: Miért nem lehet ezt a rendszert már toldozni-foldozni, hanem teljesen újra kellene gombolni? - Lázadás a hátországban: Amikor a fideszes polgármesterek rájönnek, hogy a kormány őket is cserbenhagyta.
Mi történik egy gyerek agyával, ha fél a hibázástól? A kutatások szerint blokkolja a tanulást. Míg a magyar közoktatás a „mi az, amit nem tudsz?” elvre és a szorongásra épít, addig tőlünk pár száz kilométerre, Bécsben már azt tanítják: a hiba nem végállomás, hanem a fejlődés motorja.A Jelen Podcast és Ónody-Molnár Dóra vendége Kósa Mónika jogászt, iskolalapítót és Montessori-pedagógus, aki a bécsi Lyra Montessori Lichtenthal iskola vezetőjeként testközelből látja a különbséget. Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogyan teheti tönkre a kudarckerülés egy egész generáció jövőjét, és miért lesznek életképtelenek a lexikális tudással tömött diákok a mesterséges intelligencia korában.Nemcsak pedagógiáról, hanem társadalmi túlélésről van szó: hogyan neveljünk olyan gyerekeket, akik mernek vállalkozni, újrakezdeni és kreatívan gondolkodni – még akkor is, ha a rendszer ellenük dolgozik?Témák a videóban:⏱️ 03:00 – Miért nem terjedt el itthon a Montessori, és miért tarolt a Waldorf? ⏱️ 11:00 – A nagy osztálylétszám nem átok, ha jól csinálják: így működik a közösségi tanulás.⏱️ 17:15 – Generációs szorongás: Miért félnek a magyar diákok, és hogyan méri ezt a svájci agykutatás?.⏱️ 26:00 – Vállalkozói szellem vs. magyar valóság: „Nem vagy vállalkozó, amíg nem mentél egyszer csődbe”.⏱️ 40:50 – Plan Z: Ausztria válasza az oktatási válságra és a migrációs kihívásokra.⏱️ 56:00 – Lehet-e alulról forradalmat csinálni a NAT árnyékában?.⏱️ 01:06:00 – AI és oktatás: Amikor a ChatGPT írja a leckét, mi marad a tanár feladata?
Vajon politikai amatőrök gyülekezete vagy a jövő szakértői kormánya formálódik a szemünk előtt? Lakner Zoltán évzáró és jövőbe tekintő vendége Kéri László politológus, akivel a 2025-ös év legfontosabb politikai és társadalmi folyamatait elemezték a Jelen podcastjában.Kéri László szerint, ami most történik, az több puszta ellenzékváltásnál: ez a „40-esek lázadása”. Egy olyan generációé, amely a saját szakmájában – legyen szó oktatásról, egészségügyről vagy versenyszféráról – profi, és megelégelte, hogy a politika hozzá nem értő módon avatkozik be az életébe.A beszélgetés főbb témái:- A Tisza Párt jelöltjei: Miért előny, ha valaki „politikai amatőr”, de a saját területén 15 éves tapasztalata van? - Generációváltás vagy rendszerváltás? Hogyan söpörheti el a technokrata düh az elhasználódott politikai elitet? - A Fidesz „történelmi bűncselekménye”: Kéri László elemzése arról, hogyan tékozolta el a kormány a rendszerváltás óta a legszerencsésebb történelmi konstellációt.- Orbán Viktor pánikreakciója: Miért nem működik már a brüsszelezés és a régi kommunikációs panelek ismételgetése? - Van remény 2026 után? Párhuzamok az 1945 utáni újjáépítéssel – ha akkor sikerült a romokból talpra állni, most miért ne sikerülne? Kéri László kíméletlen diagnózist ad az Orbán-rendszer 16 évéről, amely szerinte mára súlyos legitimációs deficittel küzd, miközben a társadalmi polarizáció és a valóságtól való elszakadás soha nem látott méreteket öltött.
Comments
Download from Google Play
Download from App Store
United States