Szuverén

A Szuverén podcast legújabb adásában Lánczi Tamás a külföldi titkosszolgálati beavatkozási műveletekről, valamint a Tisza Párt és az ukrán titkosszolgálat közötti összefonódásokról beszélgetett Horváth József nyugállományú vezérőrnaggyal, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatójával.Az orosz–ukrán háború valós és közeli konfliktus, amely súlyos emberi és gazdasági következményekkel jár, mégis vannak, akik tagadják vagy bagatellizálják azt. Ukrajna a túlélésért küzd, ezért minden lehetséges eszközt felhasznál, beleértve más országok nyílt és titkos befolyásolását is. Nyugat-Európa már jelentős mértékben támogatja Ukrajnát pénzzel és fegyverekkel, és nem kérdés, hogy Magyarországtól is ugyanezt várnának el a jövőben.A háború ma már nemcsak katonai, hanem információs és kibertérben zajló konfliktus is. Az informatikai szakemberek szerepe különösen felértékelődött, mivel képesek kritikus rendszerek befolyásolására vagy támadására: egy politikai párt informatikai rendszere feletti kontroll komoly hatalmat jelenthet.A Tisza Párt energetikai tervei között szerepel a stratégiai jelentőségű magyar energetikai cégek (MOL, MVM) privatizációja, ami külföldi kézbe adná az ellátásbiztonság feletti kontrollt. Ez nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet, különösen egy olyan helyzetben, amikor az energia kulcsszerepet játszik a geopolitikai konfliktusokban.

A Szuverén podcast legújabb adásában Lánczi Tamás a közel-keleti és az orosz-ukrán háborúról, valamint Európa geopolitikai helyzetéről beszélgetett Demkó Attila biztonságpolitikai szakértővel, az NKE John Lukács Intézet programvezetőjével. Az iráni háborúról szóló hírek tele vannak ellentmondásosokkal: egyszerre zajlanak katonai műveletek és diplomáciai tárgyalások, miközben nem világos, hogy pontosan mi az Amerikai Egyesült Államok célja. Demkó Attila szerint a helyzet azért is kaotikus, mert még a döntéshozók sem látják teljes egészében az eseményeket. Az iráni vezetés jelentős részének likvidálása ugyan katonai siker, de ezzel egyben nehezebbé vált olyan partner találása, akivel érdemi megállapodást lehet kötni.A konfliktus nemcsak Iránról szól, hanem szélesebb geopolitikai játszmába illeszkedik, különösen Kína elleni stratégiai lépések részeként. Irán és Venezuela kiesése az energiapolitikai térből gyengítheti Kínát, miközben az USA erősítheti pozícióját. Ugyanakkor Irán komoly ellenlépésekkel rendelkezik, például a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségével, ami globális energiaválságot idézhet elő.Ebben a helyzetben az orosz energiahordozókról való leválás végzetes lehet Európa számára. Az EU az erőszakos zöldítéssel, az atomenergia-ellenességgel és az orosz energiahordozók kizárásával saját gazdasági és ellátásbiztonsági helyzetét gyengíti. Bár az alternatív beszerzési útvonalak (például LNG) kiépítése önmagában helyes lépés, az orosz energiahordozók teljes kizárása rendkívül fájdalmas, mert növeli a kiszolgáltatottságot és megdrágítja az energiát. Ezek mögött a döntések mögött ideológiai és politikai megfontolások vannak, nem pedig racionális gazdasági számítások.A beszélgetés kitér az ukrajnai háborúra is: katonailag a front stabilizálódott, részben a dróntechnológia fejlődése miatt, ami a védekező felet erősíti. Ukrajna azonban gazdaságilag teljesen az Európai Unió támogatásától függ, míg társadalmi szinten egyre nagyobb terhet jelent a háború.

A Szuverén podcast legújabb adásában Lánczi Tamás a külföldről finanszírozott média által Magyarországról terjesztett, minden valóságalapot nélkülöző sztereotípiákról beszélgetett György László kormánybiztossal.Az egyik legvirulensebb példa a korrupció kérdése. Miközben a Transparency International korrupció érzékelési indexében Magyarország évről évre a világ egyik legkorruptabb országaként szerepel, az Eurobarometer felmérésében a magyaroknak mindössze körülbelül 10 százaléka állítja, hogy személyesen is találkozott korrupcióval. A korrupcióról alkotott kép tehát inkább közvetített, mintsem tapasztalati alapú. Hasonló módon más gazdasági és társadalmi kérdésekben is torz képet sugall a külföldről finanszírozott média.A gazdasággal kapcsolatban több „mítosz” él. Ilyen például az, hogy Magyarország „szegény ország” amelyik „leszakadóban van”. Ezzel szemben az Európai Unió statisztikáiból (Eurostat) világosan kiderül, hogy Magyarországon csökken a legnagyobb mértékben a szegénység, és mára az EU-átlag alá került. A szegénységet egységes európai módszertan alapján mérik, amely több tényezőt vesz figyelembe (például lakhatás, alapvető szükségletek, életminőség).Szintén aktuális dezinformáció az akkumulátorgyárakkal történő riogatás. Az akkugyárak stratégiai jelentőségűek a jövő szempontjából, mivel az energiaellátás és a technológiai fejlődés (például mesterséges intelligencia) alapját képezik.Az egészségügy kapcsán is megjelenik a percepció és a valóság közötti különbség. Bár sokan problémásnak tartják a rendszert, nemzetközi adatok szerint az ellátáshoz való hozzáférés kiemelkedően jó Magyarországon.Összességében a Magyarországról kialakult negatív kép torzított, és nem tükrözi a gazdasági és társadalmi valóságot. György László kormánybiztos európai statisztikai adatokra és a nemzetközi összehasonlításokra támaszkodva támasztja ezt alá a beszélgetésben.

A Szuverén 16. adásában Lánczi Tamás az Európát sújtó energiaválságról, az Európai Unió következő hét éves költségvetéséről, valamint a brüsszeli hatalomkoncentrációról beszélgetett  Petri Bernadett európai uniós szakértővel, közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztossal. Az Iránban kitört háború és a Hormuzi-szoros lezárása ismét rámutatott Európa energiafüggőségére. Az orosz energiahordozók kiesése, a katari LNG terminál leállása és az alacsony gáztározói szintek miatt az EU komoly ellátási gondokkal küzd. A problémákat súlyosbítja a tény, hogy Brüsszel válságkezelése gyenge és következetlen: nem hajlandó felülvizsgálni az ideológiai alapon hozott energiapolitikai döntéseit, például az orosz energiahordozókról való leválást, miközben a tagállamokra hárítja a felelősséget.A beszélgetés kitért arra is, hogy az amerikai–kínai kereskedelmi háború következményei tovább rontják az európai gazdaság versenyképességét, miközben a német zöldpolitika ipari leépülést okoz. A Barátság kőolajvezeték blokkolása egy politikai döntés Kijev részéről, amely a magyarországi választások befolyásolását szolgálja. Brüsszel ebben a kérdésben is Ukrajna pártját fogja, mert politikailag érdeke a háborús narratíva fenntartása. Az Európai Unió folyamatosan politikai nyomást gyakorol a szuverenista, jobboldali kormányokra, különösen Magyarországra, például az uniós források visszatartásával és politikai feltételekhez kötésével. A brüsszeli hatalomkoncentrációs törekvéseket követi az új, 2027-től kezdődő hét éves költségvetés tervezete is. A Bizottság által bemutatott elképzelés eladósodást, az agrártámogatások csökkentését és a források Brüsszel általi közvetlen elosztását eredményezi. A beszélgetést 2026. március 11-én rögzítettük.

Szuverén podcast legújabb adásában Lánczi Tamás a magyarmegmaradás kérdéseiről beszélgetett Takaró Mihály Széchenyi-díjasirodalomtörténésszel, József Attila-díjas költővel és miniszterelnökifőtanácsadóval. A beszélgetés középpontjában a magyarság őstörténete,identitása és a kultúra nemzetmegtartó szerepe állt.A kárpátaljai magyarság számára ma is az iskola és aközösségi élet jelenti a legfontosabb erőt, hiszen ott dől el, hogy a következőnemzedék számára a magyar nyelv és kultúra természetes közeg marad-e.A beszélgetés kitért a magyarság eredetének kérdésére is. Azegyéni őstörténetünk kutatása nem pusztán tudományos vita, hanem az identitásmegértésének része. A magyarság fennmaradásának alapja a kultúra, a nyelv és aközös történelmi tapasztalat, amely évszázadokon át megtartotta a nemzetet alegsúlyosabb történelmi helyzetekben is.A műsorban elhangzott az is, hogy a magyar történelem egyiklegfontosabb tanulsága, hogy a közösség akkor tud megmaradni, ha ragaszkodiksaját kultúrájához, múltjához és szellemi örökségéhez. A magyar iskola, amagyar nyelv és a magyar kultúra ezért ma is a nemzeti jövő alapját jelentik.

Egy dróntámadás következtében a Barátság vezetéken január 27-e óta nem érkezik kőolaj Magyarországra. Február 6-a óta azonban nincs fizikai, műszaki akadálya a vezeték újraindításnak, kizárólag az ukrán kormányzat politikai döntése miatt nem érkezik kőolaj Magyarországra és Szlovákiába. Ukrajna szándékosan blokkolja a vezetéket, politikai nyomásgyakorlás céljából. Magyarországnak emiatt hozzá kellett nyúlnia stratégiai olajtartalékaihoz. Válaszlépésül Magyarország és Szlovákia leállította az Ukrajnába irányuló dízelexportot, Szlovákia az áramexportot is felfüggesztette, Magyarország pedig blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel folyósítását addig, amíg Ukrajna nem hajlandó újraindítani a kőolajvezetéket. Ebben a helyzetben azonban az Európai Unió nem a saját tagállamai, hanem Ukrajna mellé állt, ami ellentmond az uniós szolidaritás elvének és alapjaiban kérdőjelezi meg az unió alapjait.  A szállítás leállítása összefügg Magyarország vétójával Ukrajna EU-tagságát illetően. Magyarország jogszerűen vásárol orosz olajat, erre korábbi uniós döntés ad lehetőséget, ráadásul Ukrajna az Európai Unióval 2014-ben kötött társulási szerződésében vállalta a tranzit biztosítását. Az orosz-ukrán háború demográfiai és társadalmi következményei rendkívül súlyosak: a háborúban hetente 9 ezer ember esik el vagy válik hadirokkanttá, továbbá súlyos elvándorlás sújtja Ukrajnát, mindez együttesen pedig veszélybe sodorja a jövőbeli újjáépítést. Kérdéses továbbá, hogy ki és milyen határok között építi majd újjá Ukrajnát, illetve hogy a harcok békeszerződéssel vagy csupán tűzszünettel érnek-e véget. Példaként említhetjük a koreai és a boszniai helyzetet, ahol a konfliktus formálisan nem rendeződött teljesen.A közösségi médiában a háborúról terjedő drónfelvételek és rövid videók videójátékszerű élménnyé torzítják a valóságot, miközben valódi emberek ezrei halnak meg. Az európai elit hozzáállása infantilis, amelyben a távoli szenvedés könnyen továbblapozható tartalommá válik.Az uniós elit Ukrajna gyors felvételét politikai célként jelöli meg, miközben ez gazdasági, katonai és intézményi kockázatokat is hordoz: Európa belesodródhat egy Oroszországgal vívott háborúba, miközben erre egyáltalán nincs felkészülve. A brüsszeli elit az integrációt öncélnak, elkerülhetetlen fejlődési iránynak tekinti, míg a magyar álláspont az EU-t inkább eszköznek látja a nemzeti érdekérvényesítéshez. Az erőszakos központosítási törekvések Európában kudarcra vannak ítélve, minden korábbi kísérlet ezt bizonyítja: Európa kulturális és nyelvi sokszínűsége nem irányítható sikeresen egy központból.A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Európa a háború küszöbén című konferenciáján megszólalók szerint az európai polgárok többsége nem akar háborút, miközben a politikai narratíva ezt háttérbe szorítja, a kritikus hangokat pedig megbélyegzi. A kutatás szerint az európaiak többségét aggasztja a háború, nő az elégedetlenség a brüsszeli hatalomkoncentrációval szemben, és egyre többen érzik úgy, hogy az elit nem képviseli érdekeiket.A Szuverén podcast 14. részében Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Ugrósdy Mártonnal, a miniszterelnök politikai igazgatói irodáját vezető helyettes államtitkárral beszélgetett. 

Először a 2022-es országgyűlési választásokon vált világossá, hogy a pártok népszerűségét mérő közvélemény-kutatások manipulációs, nyomásgyakorló eszközként vethetők be a politikai versenyben. A választási kampányban a közvélemény-kutatások alkalmasak lehetnek politikai befolyásolásra, mivel érzeteket és esélyeket teremtenek, akár torz módszertannal, akár szelektív értelmezéssel. A szabályozatlanság miatt szükség lenne minőségbiztosításra és átlátható normákra, mert ma akár adatfelvétel nélküli „kutatások” is megjelenhetnek a nyilvánosságban.A Transparency International nemrég tette közzé friss korrupcióérzékelési rangsorát. A korrupcióérzékelési index nem tényleges korrupciót, hanem szubjektív érzékelést mér, ráadásul más tanulmányok újrahasznosításával, vitatható módszertannal. A szervezet finanszírozói – köztük az Európai Bizottság és az Open Society Foundations – befolyásolják a rangsort, a Transparency legnagyobb finanszírozói kerülnek évről évre a rangsor legelőkelőbb helyére, a támogatás tehát egyfajta „polcpénz”. A TI által készített index politikai eszközzé válhat, amelyre uniós döntéseket alapoznak, és amely Magyarország ellen is felhasználható.A müncheni biztonsági konferencián felszólaló, háborúpárti európai elit támogatottsága történelmi mélyponton van, többek között Emmanuel Macron, Keir Starmer, Pedro Sánchez és Friedrich Merz elutasítottsága is rendkívül magas a saját hazájukban. A népszerűtlen brüsszelita elit a háborús helyzetet a demokratikus verseny korlátozására használja fel, hasonlóan Volodimir Zelenszkij mandátumának meghosszabbításához.

A brüsszeli bíróság jogellenesnek minősítette az MCC Brussels által 2024 áprilisában szervezett NatCon konferencia betiltását. A Mathias Corvinus Collegium első fokon jelképes, 1 eurós kártérítést nyert, ezzel kimondva, hogy a hatóságoknak biztosítaniuk kell a szólásszabadság védelmét. A brüsszeli konferencia körüli botrány kapcsán a szólásszabadság, az uniós intézményrendszer működése és az Európai Unió jövője is terítékre került Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztője, valamint az MCC főigazgatója közötti beszélgetésben.Az eset tágabb összefüggésben értelmezhető: Brüsszel egyre inkább politikai alapon hoz döntéseket, figyelmen kívül hagyva a jogállamiság elveit. Mindez része a birodalomépítés folyamatának, amely történelmi párhuzamokat idéz a Habsburg-, a náci és a szovjet korszakokkal. Az EU eredeti célja – a béke és a gazdasági együttműködés – helyett ma a központosítás és a nemzeti szuverenitás csökkentése felé halad.A beszélgetés kitér a Nyugat hanyatlásának kérdésére is: az európai gazdaság stagnál, miközben új erőközpontok – például Kína – emelkednek fel. A Nyugat – különösen Németország – a perifériáról szívja el a munkaerőt, miközben a prosperitás a „birodalom központjában” elmarad. A Mercosur-megállapodás a német gazdasági érdeket követi, amely az autóipar exportját segíti, miközben az európai – például francia, olasz vagy magyar – mezőgazdaságnak rendkívül súlyos károkat okoz. Eközben Németországban gazdasági válság, politikai fragmentáció és társadalmi feszültségek (például az Antifa tevékenysége) tapasztalhatók, amelyek felvetik a „weimarizálódás” veszélyét.Lánczi Tamás és Szalai Zoltán egyetértenek abban, hogy a magyar közgondolkodásban élő idealizált kép a Nyugatról már nem tükrözi a valós geopolitikai helyzetet. Az EU jelenlegi pályája nem biztosít valódi prosperitást, és kérdéses, hogy a formálódó „birodalmi” struktúra hosszú távon fenntartható-e. Megoldásként egy közép-európai együttműködés lehetősége merül fel, amely a régió eltérő történelmi fejlődésére és szuverenitás-felfogására épülhet.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter ismertette az Európai Unió hatásköreinek átvizsgálásának céljait: 1. Az Európai Unió lopakodó hatáskörbővítésének feltérképezése. 2. A hatáskörök potenciális revíziója: annak vizsgálata, hogy a megfelelő helyen vannak-e az egyes konkrét hatáskörök a gazdaságpolitika és az energiapolitika területén. 3. Annak elemzése, hogy az alapító szerződésekben lefektetett fékek és ellensúlyok miért hatástalanok a gyakorlatban, és milyen eszközöket kellene a tagállamoknak biztosítani ahhoz, hogy fel tudjanak lépni a jogellenes lopakodó hatáskörbővítéssel szemben. Lánczi Tamás, a Szuverenitási Hivatal elnöke elmondta: az Európai Unió alkotmányos puccsot hajt végre a tagállamaival szemben, az Európai Bizottság a tagállamokat megkerülve hoz meg olyan döntéseket, amelyek tagállami hatáskörbe tartoznak. Ez történt akkor is, amikor a Bizottság az orosz energiahordozók behozatalának tilalmát kereskedelempolitikai intézkedésként minősített többséggel átnyomta az Európai Tanácson, miközben nyilvánvalóan egy újabb szankcióról van szó, aminek kivetéséhez a tagállamok egyhangú döntése szükséges. Ezt a jogászok által "címkézési csalásnak" nevezett jogellenes lépést Magyarország megtámadta, az Európai Unió Bíróságához fordulva. Magyarországon, és a közép-európai régióban az orosz energiahordozókról való leválás ugyanis nem csak energiaár-problémát jelent, hanem ellátásbiztonsági problémát is. Az orosz energiaimport tilalmával az Európai Unió földgáz tekintetében kiszolgáltatja magát az Amerikai Egyesült Államoknak - annak az Egyesült Államoknak, amelyik ellen most kereskedelmi háborúba akar kezdeni Brüsszel. Bóka János miniszter szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a nemzetállamok vezetőit hová kötik a politikai lojalitások - az őt megválasztó politikai közösséghez vagy az Európai Unió intézményeihez. Néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy az Európai Unió véleményezze a nemzeti parlamenti választások eredményét, hogy beavatkozzon a demokratikus döntéshozatali mechanizmusokba - ma azonban az Európai Bizottság akarja eldönteni, hogy ki indulhat egy választáson, hogy a választás tisztességes volt-e, hogy miről szólhat a politikai vita, sőt, még azt is, hogy a vitában ki mit mondhat ("demokráciapajzs"). Az Európai Unió semmibe veszi a tagállamok szuverenitását és a demokratikus döntéshozást próbálja befolyásolni. Ha az Európai Bizottságnak a "demokráciapajzs" cenzúrájával sikerül meghekkelnie a tagállami demokratikus akaratképzési folyamatokat, akkor a tagállamok eszköztelenek maradnak a Brüsszel folytatott politikai küzdelemben. Magyarország és az Európai Unió között a legélesebb jogi és politikai konfliktust a migrációs ügycsoport adja. Magyarország szerint az Európai Unió nem várhatja el egyetlen tagállamától sem, hogy a társadalmi szerkezetét alapvetően és visszafordíthatatlanul megváltoztató döntésekben részt vegyen és hogy lemondjon a külső határainak ellenőrzéséről. A magyar kormány kiáll amellett, hogy Magyarországnak szuverén jogköre annak eldöntése, hogy milyen migrációs politikát folytat. Az európai uniós elit az ukrán „Jóléti Tervvel", az abban szereplő 1500 milliárd dollárral - amely összeg egyébként nagyjából megegyezik az egész Európai Unió hét éves költségvetésével - akar magának vásárolni még néhány évet Brüsszelben. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzése az Európai Bizottság "demokráciapajzsáról": https://szuverenitasvedelmihivatal.hu/hirek/euromilliardokbol-epit-velemenyrendorseget-brusszel

A USAID - nevével ellentétben - valójában nem egy segélyszervezet, hanem az Egyesült Államok kiterjedt mélyállami, demokrata párti hálózatának egyik legfontosabb kulcsszereplője. Samantha Power, a USAID korábbi vezetője menesztése után úgy hivatkozott az ügynökségre, hogy az “Amerika szuperhatalmának” a része. Ezzel gyakorlatilag ő maga is elismerte, hogy a USAID nem segélyszervezet, hanem egy politikai-hatalmi gépezet.A nyilvánosságra került dokumentumokból kiderült, hogy az amerikai mélyállam progresszív aktorai a USAID-en keresztül két év alatt, 2025 januárjáig több mint 19 millió dollárt költöttek el Kelet-Közép-Európában, ennek csaknem a felét, 8,7 millió dollárt Magyarországon (mai árfolyamon több mint 2,8 milliárd forintot). A pénzből ez a nyomásgyakorló hálózat olyan álcivil szervezeteket, médiaszereplőket, véleményvezéreket és pártokat finanszírozott, amelyektől az várta el, hogy a demokrata elit politikai és gazdasági érdekeit kiszolgáló kormányt juttassanak hatalomra. Magyarországon többek között olyan szervezetek részesültek különböző közvetítőkön keresztül (például German Marshall Fund), USAID-pénzekből, mint a Magyar Helsinki Bizottság, az Ökotárs és a Mérték Médiaelemző Műhely.László András, a United States Agency for International Development által magyar jogalanyoknak kifizetett politikai korrupciós források feltárásáért felelős kormánybiztos a USAID és a NED (National Endowment for Democracy) programok kapcsán elmondta: azokat már az első Trump-adminisztráció és megpróbálta megtorpedózni, de valódi áttörést a jelenlegi adminisztrációnak sikerült elérnie. Az amerikai progresszív-pénzcsapok elzárásával párhuzamosan magasabb fokozatra kapcsolt az Európai Bizottság, és minden korábbinál több pénzt juttat az érdekeit kiszolgáló nyomásgyakorlóknak. Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke elmondta: az amerikai közpénzek helyett most az európai adófizetők pénze áramlik a progresszív-globalista hatalmi célokat szolgáló propagandistákhoz. 2027 és 2034 között Brüsszel 9 milliárd eurót, vagyis körülbelül 3500 milliárd forintot költene a Bizottság véleményrendőrségének ("demokráciapajzs")  működtetésére (AgoraEU pogram). 

A Szuverenitásvédelmi Hivatal friss elemzésében bemutatja, hogyan épít az európai adófizetők pénzéből digitális véleményrendőrséget Brüsszel. Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a beszélgetésben elmondta: az Európai Bizottság „demokráciapajzs” néven bejelentett javaslatcsomagja példátlan mértékben avatkozna be a tagállamok életébe és az európaiak szólásszabadságába. 2027 és 2034 között Brüsszel 9 milliárd eurót, vagyis körülbelül 3500 milliárd forintot költene a Bizottság véleményrendőrségének működtetésére (AgoraEU pogram). A Bizottság 2027-re központosított „véleményfelügyeleti rendszert” építene ki, amely képes lenne kampányok láthatóságának korlátozására, online tartalmak eltüntetésére és politikai szereplők elhallgattatására – akár választási időszakban is. A mechanizmus lényegében Brüsszel kezébe adná a digitális nyilvánosság feletti ellenőrzést.A Tisza Párt EP-képviselője, Lakos Eszter a "demokráciapajzs" javaslatcsomag európai parlamenti vitáján azt szorgalmazta, hogy a bizottsági cenzúragépezetet ne csak harmadik országokkal szemben, hanem az uniós tagállamok ellen is vessék be. Az olyan háborúpárti európai politikusok szerint, mint például Petr Pavel cseh elnök, a "háború jó üzlet", ezért (is) kell támogatni az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat és a háború eszkalálását. A hírekre reagálva a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke elmondta: a háborúpárti, brüsszelita elit a háborúban látja a nemzeti szuverenitás felszámolásának eszközét. Az Amerikai Egyesült Államok ismét kezébe vette a világpolitika irányítását. Gulyás Virág és Halkó Petra egyetértettek abban, hogy Donald Trump amerikai elnök egy új, az ENSZ-el és az EU-val rivalizáló, annak alternatíváját nyújtó nemzetközi intézményrendszer kiépítését kezdte meg a Béketanács megalapításával. A New Yorkban élő Gulyás Virág a Minneapolis városbeli polgárháborús helyzet kapcsán elmondta: a 2020-as, George Floyd halálát követő forgatókönyv megismétlését láthatjuk, a feszültséget világosan beazonosítható, a BLM-mozgalomhoz és Soros-hálózathoz is köthető aktorok szítják.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzésében feltárta, hogy az ukrajnai politikai közbeszédben és az ukrán sajtóban egyre markánsabban jelenik meg az a várakozás, amely Magyar Péter politikai szerepvállalásához és egy esetleges magyarországi kormányváltáshoz kapcsolódik. Az ukrán narratíva központi eleme, hogy egy Brüsszel-párti kormány megszüntetné azokat az akadályokat, amelyek jelenleg a háborúban álló ország gyorsított EU-csatlakozási folyamata és pénzügyi támogatása előtt állnak.A Szuverenitásvédelmi Hivatal szintén megvizsgálta a Tisza Világ applikáció mögött álló ukrán vállalkozásokat, amelyek nem csupán Ukrajna hírszerzéséhez és kiberinfrastruktúrájához, hanem az amerikai mélyállamhoz is kapcsolódnak. Kutatásunkból kiderült, hogy a PettersonApp nevű szoftverfejlesztő cég - amelynek több munkatársa is megjelenik a Tisza Világ applikáció körül tesztelői vagy adminisztrátori szerepkörben -  magyarellenes, szélsőséges, neonáci szervezetekkel hozható összefüggésbe. A cég vezetője, Oleh Osztroverh pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elkötelezett támogatója. A kiszivárgott adatokból kiderült, hogy az applikáció egyik adminisztrátora, Miroszlav Tokar is a PettersonApps alkalmazottja.ifj. Lomnici Zoltán elmondta: miközben Magyarország 2004 óta, tehát több mint 20 év alatt 40 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól, addig az Európai Bizottság most 90 milliárd eurót ad oda annak Ukrajnának, amely egyrészt nem tagja a közösségnek, másrészt ahol milliárdok tűnnek el nyomtalanul. Az alkotmányjogász szerint ez felveti a hűtlen kezelés gyanúját. A Bizottság védelmi biztosa, Andrius Kubilius egy százezer fős állandó uniós hadsereget akar létrehozni, ez azonban szembemegy az Unió alapító szerződéseivel, és akár az Unió jogfolytonosságának megszakítását is eredményezheti. 

Az energiaszuverenitás meghatározó tényezője a geopolitikának, ennek lenyomata Donald Trump venezuelai akciója is. Venezuela rendelkezik ugyanis a világ legnagyobb ismert, feltárt olajkészletével, ami egyszerre jelent lehetőséget és kihívást az Amerikai Egyesült Államok számára. Megfordulhat az a tendencia, amelyet az Oroszországgal szembeni energetikai szankciók indítottak útnak, és amely hatására a nyugati világ kezéből egyre inkább kikerül az olajkereskedelem feletti kontroll. Amennyiben Trump végrehajtja a „Fúrj, bébi, fúrj!” kampányígéretét, akkor az USA a világ nyersolaj-kitermelésének körülbelül 40 százalékát lesz képes kontrollálni, és ezzel még inkább globális ármeghatározó tényezővé válhat.A brüsszeli vezetés, többek között Kaja Kallas külügyi főképviselő elítélte az amerikai akciót, miközben az Európai Unió legnagyobb földgáz-beszállítója éppen az Egyesült Államok, és továbbra is nagyban függünk az amerikai katonai védőernyőtől.A németek és a franciák kezdenek ráébredni, hogy milyen súlyos állapotban van az országuk: a francia elnök, Emmanuel Macron és a német kormányfő, Friedrich Merz támogatottsága történelmi mélyponton van. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a franciák 90 százaléka úgy látja, hogy az országuk hanyatlik, ez az arány Németországban is meghaladja a 70 százalékot.A magyar kormány az elmúlt 15 évben jelentős előrelépéseket ért el az ország energiaszuverenitásának erősítésében. A gáz tekintetében a beszállítói kör folyamatos bővítése a kínálat növelésével leszorítja az árakat és javítja az energiabiztonságot. Emellett a kormány kiépítette a határokon átnyúló vezetékrendszereket, így a szomszédos országokkal nagy mennyiségben tudunk kereskedni, Magyarország földgáz tekintetében regionális elosztóközponttá vált.Az EU elhatározta, hogy 2027. év végére teljesen leválik az orosz olajról és gázról, ami jelentős áremelkedést fog okozni, és tovább rontja az európai versenyképességet, valamint súlyosbítja az európai gazdasági válságot. Mindeközben az Európai Bizottságnak rengeteg pénzre van szüksége a programja végrehajtásához: Ursula von der Leyen bejelentette, hogy fő céljaik Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása, fegyverekkel való ellátása, valamint az orosz energiahordozókról való leválás. Ehhez elképesztő mennyiségű pénzt kell beszedniük az európai országok lakosságától, főként adóemelések és megszorítások formájában.Ezért támadja Brüsszel folyamatosan az alacsony adókat Magyarországon, és ezért támogatja az áprilisi országgyűlési választáson a Tisza Pártot, amely elkötelezte magát a brüsszeli adóemelési politika végrehajtása mellett. 

A globalista hitvallás gyermekellenes kultúrája az oka annak, hogy a gyermekvállalás és a termékenység Dániától Dél-Koreáig, Dél-Koreától Mexikóig példátlan módon zuhan - ezt a jelenséget járja körül Tatár Mihály: Demográfiai válság című könyve. Európa egyfajta vallásháborúként tekint az orosz-ukrán konfliktusra, amelyben Oroszország a "történelem vége" elképzelést támadta meg, azt a globalista világrendet, amely szerint a nemzeteknek el kellene tűnni a világkormány égisze alatt. Európa úgy készül háborúba Oroszország ellen, hogy az ideológiai alapon erőltetett zöld átállás ipari katasztrófába taszítja az Uniót és annak legnagyobb tagállamait. A klímaharc, a hirtelen felindulásból megkezdett fegyverkezés és Ukrajna pénzügyi támogatása mára megreccsentette az európai pénzügyi rendszereket: nem véletlen, hogy minden fogadkozása ellenére Németországnak 1000 milliárd eurós hitelt kell felvennie, és Franciaország, valamint az Egyesült Királyság is komoly adósságproblémákkal küzd. Ezért van ilyen égetően szüksége Brüsszelnek a zárolt orosz vagyonra.Az Európai Unió tehát katonai konfrontációra készül Oroszországgal, és közben gazdasági értelemben háborúzni kezdett az Egyesült Államokkal és Kínával is. Mindezt úgy, hogy az európai ipar teljes mértékben kitett a két nagyhatalomnak: Európa kitett az amerikai gáznak, a kínai beszállítók és távol-keleti alapanyagok nélkül pedig nincs európai ipari termelés. Az európai hanyatlás középpontjában pedig ott áll Németország, amely drámai megszorításokat hajt végre, sorkatonaságot vezet be, leépíti az iparát a zöldítés jegyében, fuldoklik a migrációs krízisben és politikailag egyre inkább a weimarizálódás felé sodródik. 

Horváth József És mégis itt vagyunk című könyve egy látlelet Európáról, az Európai Unió elmúlt éveiről, arról, hogy mikor és hogyan tévesztett utat Európa. A ’68-as diáklázadások vezérei ma drága öltönyökben ott ülnek az Európai Unió intézményeinek az élén, de a kezdeti pacifista politikájukat, ami mellett a legutóbbi időkig kitartottak, most háborús pszichózisra cserélték, és mindenáron háborúba akarják vinni Európát. A brüsszeli vezetők belebutultak a hatalomba, a kontraszelekció következtében olyan szellemileg eltunyult politikusok vezetik ma az Európai Uniót, akik nem látnak tovább a liberális véleménydiktatúránál, és teljesen megszakították kapcsolatukat a valósággal. Mindennek húsbavágó következménye az Európát sújtó gazdasági, társadalmi és migrációs válság.Az orosz-ukrán háborút kezdetben az amerikai Demokraták, a deep state fűtötte, részben azzal a céllal, hogy meggyengítsék Oroszországot. Az új amerikai vezetés azonban úgy döntött, nem finanszírozza tovább ezt a vesztes projektet, és ma az a nyugat-európai elit, amelyik eleinte vonakodott a háborútól, elkötelezte magát a háborúba vonulás mellett. Így jutottunk el a német sisakoktól a harckocsikig, sőt addig, hogy egy német szociáldemokrata politikus már tényként beszél arról, hogy Németország katonákat fog küldeni az orosz-ukrán frontra, és Németország bevezette a szükségalapú sorkatonaságot. Európa jelenlegi állapotában azonban teljesen alkalmatlan a háborúra, legyen szó az európai hadseregekről vagy az európai hadiipar állapotáról. Brüsszel mindeközben titkosrendőrséget adna az Európai Bizottság kezébe, és megfigyelné az európai uniós állampolgárok minden online kommunikációját.Ezekről a témákról volt szó a Szuverén ötödik adásában, amelyben Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszélgetett Horváth Józseffel, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatójával.

A globalista deep state igyekszik megtorpedózni az amerikai béketervet, ennek lenyomata a Steve Witkoff, Donald Trump különmegbízottja és Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója közötti telefonbeszélgetés kiszivárogtatása is. Donald Trump amerikai elnök vizsgálatot indított az ügyben, folytatva küzdelmét a mélyállami szereplők ellen. A deep state és a választott vezetők közötti konfliktus nem új keletű jelenség, ám korábban erről nem lehetett nyíltan beszélni. A konfliktus Magyarországon az őszödi beszédben csúcsosodott ki, amikor általánossá vált az a tapasztalat, hogy a választott hatalom alkalmatlan a politikai akarat érvényesítésére, ami azonban a demokrácia előfeltétele volna. Hazánkban a posztkommunista mélyállam továbbélése hozzájárult a liberalizmus politikai összeomlásához. Schiffer András kifejtette, hogy a mélyállam mára nemzetközivé vált, ahogyan a hozzá kapcsolódó nagytőke is globalizálódott, elszakadt a nemzetállami keretektől. Schiffer András szerint ennek a jelenségnek törvényszerű következménye a nemzetközi politikai elitre - és így az Európai Unió vezetőire - jellemző politikai infantilizmus. Schiffer András kifejtette, hogy az euroatlantista elit mennyire ellentmondásosan kommunikál az orosz-ukrán háború kapcsán: egyrészt azt állítják, hogy folytatni kell Ukrajna finanszírozását, hiszen már a győzelem küszöbén áll, másrészről azzal támasztják alá a fegyverkezési hisztériát, hogy különben a Putyin vezette Oroszország meg sem áll Londonig. A Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás jogilag értelmezhetetlen, politikailag viszont rejt magában veszélyeket, hiszen végső célja Magyarország szavazati jogának megvonása, miközben olyan ügyekben kell dönteni a közeljövőben, mint például Ukrajna uniós csatlakozása. A Szuverén podcast negyedik adásában Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszélget Schiffer András ügyvéddel, volt országgyűlési képviselővel. A legfrissebb hírekért, elemzésekért keresse fel weboldalunkat vagy kövessen minket a közösségi médiában:Weboldal: https://szuverenitasvedelmihivatal.hu/Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=61555527778295

Az őszi hónapok sem enyhítették az aszályt aKárpát-medencében, továbbra is vízhiánnyal küzd Magyarország: az ország 93 ezernégyzetkilométeréből 90 ezret érintett az aszály idén. Az aszály azonban nemmai és nem lokális probléma, az elmúlt évszázadokban, évezredekben mindigvoltak aszályos időszakok, a vízhiány tüneteit mindig is igyekeztekkiküszöbölni a gazdálkodók. Az emberi tevékenység hatása csak részbenmagyarázza a klímaváltozást, ugyanis a Föld légkörének van egy ciklikussága:míg korábban jégkorszakok voltak, most egy felmelegedési időszakban vagyunk,ami döntően a naptevékenység következménye. A magyarországi folyamszabályozások az árvíz- és belvízelleni védekezést szolgálták, azonban fokozták az aszálykárokat. A cél most az,hogy fenntartható maradjon a mezőgazdasági termelés, garantáljuk avízbiztonságot és a tájban tartsuk vizet. A vízhiányban leginkább érintettfolyónk a Tisza, a vízigények a Tisza völgyében a legjelentősebbek, hiszen ittvolt a legerőteljesebb a folyamszabályozás is. A trianoni határok pedig továbbnehezítik a vízmérnökök dolgát, hiszen a természet nem ismeri az országhatárokat.Az Aszályvédelmi Operatív Törzs feladata az aszály várhatókövetkezményeinek elhárítása, mérséklése, továbbá a vízhiány-kárelhárítássalkapcsolatos feladatok összehangolása, ami nem csak a szántóterületek, hanem azerdőterületek és a nemzeti parkok területének védelmét is szolgálja, hiszen mára hegyvidéki erdők is szenvednek a vízhiánytól.A Szuverén podcast harmadik adásában Lánczi Tamás, aSzuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszélget Hubai Imrével, azAgrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkárával, az AszályvédelmiOperatív Törzs elnökével.

A Telex a kommunista propaganda hangulatát idéző stílusban írt Magyar Péter október 23-i tüntetéséről. A mikroadományok fügefalevelet tartanak a külföldről finanszírozott sajtótermékek elé. A Tisza Párt október 23-i rendezvényén nem a Tisza szigetek, hanem a budapesti liberális értelmiség képviseltette magát. Brüsszel nem adja fel a birodalmi törekvéseit. Az a céljuk, hogy lengyel mintára olyan kormányt iktassanak be Magyarországon, amelyik végrehajtja a birodalmi parancsokat, legyen szó Ukrajnáról, migrációról, fegyverkezésről vagy a zöld átállásról. Pintér Béla színdarabja egy újabb állomás a fizikai erőszak legitimálását célzó liberális performanszok sorában. Az Antifa célja Németországban a politikai véleménynyilvánítás erőszakos megakadályozása, az AfD-szavazók megfélemlítése. A külföldről finanszírozott sajtó mindent megtesz, hogy jelentéktelen színben tüntesse fel Orbán Viktor és Donald Trump találkozóját, illetve az esetleges budapesti békecsúcsot. A Szuverén podcast második adásában Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszélget Békés Márton történésszel, a XXI. Század Intézet igazgatójával. 

Donald Trump posztumusz Elnöki Szabadságérmet adományozott Charlie Kirknek. A szuverenista politikusok elleni erőszakhullám aláássa a nyugati "liberális" demokráciát. Az ötödik pecsét és az erkölcsi relativizmus. Egyszerű többséggel alkotmányozna az ellenzék. Fleck Zoltán szerint "meg kell fenyegetni" a köztársasági elnököt. Kormányrendelet nyilvánította terrorszervezetté az Antifát. Az Európai Parlament nem adta ki Ilaria Salis, Dobrev Klára és Magyar Péter mentelmi jogát. Ukrán titkosszolgálati szálak a Tisza pártban. Brüsszel nem adja fel háborús terveit és kipótolja a kieső USAID-pénzeket. Lengyelország nem adja ki azt az ukrán férfit, aki felrobbantotta az Északi Áramlatot. Az Egri Csillagok és a szuverenitás kultúrája. A Szuverén podcast első adásában Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszélget L. Simon László íróval.