Csak semmi córesz! – ez a Mazsihisz podcast

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavart (ismertebb nevén: ADHD-t) az utóbbi években óriási érdeklődés övezi itthon és külföldön egyaránt. Az elmúlt évtizedek kutatási eredményei rávilágítottak arra, hogy a tünetegyüttes gyermekek millióit érinti, amely komoly figyelmet, törődést és felelősséget jelent a szülőkre, pedagógusokra, valamint az oktatási intézményekre és a döntéshozókra nézve egyaránt.  Az ADHD-t rengeteg félreértés, ál- és félinformáció továbbá ebből következő frusztráció jellemez a társadalom részéről. Az ismerethiány pedig akár életre szóló negatív következményekkel járhat az érintettek fejlődésére. • Mi áll az ADHD-s gyermekek viselkedésének hátterében? • Milyen pozitív, kiemelkedő tulajdonságok jellemzik a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral élőket? • Mit tehetünk azért, hogy teljes életet éljenek az eltérő idegrendszeri fejlődésű embertársaink? Impulzivitás és kreativitás. Láthatatlan akadályok és támogatás. A Mazsihisz podcast stúdiójában a Rumbi Tanház előadójával, Szigethi Zsófia gyógypedagógussal, egyetemi oktatóval Singer Dávid beszélgetett. Korábbi adásaink itt érhetők el: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Táncsics, a Padmaly és a magyar valóság – Vendégünk Spiró György A Mazsihisz podcast stúdiójában ez alkalommal egy különlegesen izgalmas, intellektuálisan pezsgő beszélgetés született: Kácsor Zsolt vendége a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb formátumú alkotója, a Kossuth-díjas Spiró György volt. A beszélgetés középpontjában az író legújabb, nagy sikerű regénye, a Padmaly áll, amely Táncsics Mihály és felesége drámai sorsán keresztül mutatja be a 19. századi Magyarországot – olyan közelségből, ahogyan a történelemkönyvekben ritkán láthatjuk. Spiró kendőzetlen őszinteséggel beszél arról, miért tartja ma is aktuálisnak a reformkor küzdelmeit, milyen párhuzamokat lát a korabeli mentalitás és jelenünk között, és miért gondolja úgy, hogy a feudalizmus szelleme bizonyos formákban még ma is velünk él. Szó esik a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról, a történelmi emlékezet fehér foltjairól, valamint arról a különös alkotói folyamatról is, amely egy-egy nagy regény megszületését kíséri. Érdemes meghallgatni ezt a közel fél órát: Spiró György olyan összefüggésekre világít rá, amelyek a mai hétköznapjaink megértéséhez is kapaszkodót adhatnak. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Sorsok, történetek és a zsidó identitás megélése A Mazsihisz podcast stúdiójában egy különleges, mély és személyes beszélgetés született: Kácsor Zsolt író, újságíró vendége a magyar zsidó közösség egyik legszeretetreméltóbb tagja, a mindenki által csak „Toncsiként" ismert Szenthe Antónia volt. Az adás során nemcsak egy egyéni életút állomásait ismerhetjük meg, hanem választ kapunk arra is, miként kapcsolódik össze a családi emlékezet a közösségi léttel és a zsidó hagyományok modern megélésével. Szóba kerülnek olyan fontos zsidó alapértékek, mint a segítségnyújtás, az adakozás és az oktatás, valamint betekintést nyerhetünk a Mazsihisz szociális tevékenységébe is. Természetesen nem maradhatott ki a Limmud Magyarország Alapítvány munkája sem, amelynek Toncsi az elnöke, és amelynek köszönhetően évről évre közösen tanulhatunk a zsidó kultúráról. Amiről még hallhatunk: • Személyes hitvallás és közösségi szerepvállalás. • Hogyan formálják a múlt történetei a jelen döntéseit? • Az önkéntesség és a tanulás közösségépítő ereje. Tartsanak velünk! Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

A mai magyarországi népzenei megújulás egyik zászlóshajója a Söndörgő zenekar, amelynek tagjai közül az Eredics testvérek-Áron, Benjámin és Salamon-sok szállal kötődnek közösségünkhöz. Köztudott, hogy a Balkán kultúrájának szeretetét apai örökségként kapták. Az már viszont kevésbé ismert, hogy édesanyjuk révén a zsidó gyökereik is identitásuk meghatározó részei. Holokauszt-túlélő nagyszülőik történetei ugyanúgy formálták személyiségüket, mint főrabbi nagybátyjuk vezetésével családi körben megélt ünnepeink. A harmincéves együttes kitartó, állhatatos munkájának és profizmusának köszönhetően olyat ért el, amely nemcsak itthon, de a régiónkban is egyedülálló: leszerződtek ahhoz az amerikai GroundUp lemezkiadóhoz, amelyik a kortárs zene egyik legjelentősebb platformja. A Söndörgő ezzel hivatalosan is a világzenei topliga tagja lett.  • Mennyiben vannak jelen a zsidó értékek mindennapjaikban? • Kiket tekintenek sorsfordító zenei partnereiknek? • Milyen út vezetett az élvonalba? • Tradíció és innováció. • Különutasság és világelit. • Széder esték és Vujicsics. A Mazsihisz podcast stúdiójában Eredics Áronnal, és Eredics Salamonnal Singer Dávid beszélgetett. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Sztorik, hírek, hamisítók Magyarország egyik legkedveltebb filmrendezője, akinek alkotásain generációk nőttek fel. Holokauszt-túlélő szülők gyermekeként megtapasztalta az elhallgatás kultúráját. Az utóbbi bő tíz évben a filmvászon helyett regényeiben mesél nekünk megrendítő, elgondolkodtató, emberi sorsokat és korszakokat átívelő és összekötő történeteket. Saját élete is bővelkedik elképesztő sztorikban, amelyek minden ellenkező híreszteléssel ellentétben megtörténtek. Vagy mégsem? Vagy nem úgy? Hamisítók című legutóbbi regényében mesterien keveri az önéletrajzi elemeket a fikcióval, továbbá a tényeket a manipulált hírekkel, hogy lássuk: "minden másképp van." • Apakép és traumafeldolgozás. • Fake news és hitelesség. • Élet és irodalom. A Mazsihisz podcast stúdiójában Gárdos Péterrel Singer Dávid beszélgetett. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Elrendelt lélektársak – Mit tud a zsidó házasságközvetítő, amit mi nem? • A zsidó hagyomány szerint az Örökkévaló már a születésünk előtt kijelölte életünk jövőbeni párját – de mi van, ha nem találjuk meg?  • Mit tud a zsidó házasságközvetítő, amit mi nem?  • Miért micva két embert összehozni? • Van-e igaz szerelem 80 év fölött? Ilyen izgalmas és még izgalmasabb kérdésekről beszélgetett Kácsor Zsolt, Lebovics Esty zsidó házasság-közvetítővel a Mazsihisz-podcast legújabb adásában. Korábbi adásiank itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Saját úton járni Gyémánt Bálint tizenhárom éves korában kezdett gitározni, mára pedig az egyik legkeresettebb jazzmuzsikus Magyarországon. Saját triója mellett a Harcsa Veronikával alkotott duója méltán az egyik legnépszerűbb, meghatározó formáció nemcsak itthon, hanem Európa-szerte egyaránt. Zsidó származása sosem volt titok előtte, identitása megélése kapcsán folyamatosan fedez fel mélyebb rétegeket. A beszélgetés után nem sokkal szerzett tudományos fokozatott a Zeneakadémián, ahol tanít is. Kiket tekint mestereinek? Mit jelent számára a zsidóság? Miért különleges trióban muzsikálni?   Babos Gyula és Pat Metheny.Család és útonlét. Zsidó misztika és szekuláris zsidóság. A Mazsihisz podcast stúdiójában Gyémánt Bálint gitárművésszel Singer Dávid beszélgetett. Korábbi adásaink ide kattintva nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Eli Sharabi: A szabadság felbecsülhetetlen „A szabadság felbecsülhetetlen, és ezt az ember csak azután érti meg, miután elvették tőle a szabadságot". Aktuális podcast epizódunk vendége Eli Sharabi volt, aki a közel múltban járt Budapesten: A túsz című könyvének magyar nyelvű megjelenése kapcsán. Ennek alkalmával beszélgettünk vele veszteségről, gyászról, túlélésről – és arról, hogyan lehet újra megtalálni az élet apró, hétköznapi dolgok értékét akkor is, ha minden alapjaiban változik meg. „Az ember mindentől szenvedett. A mentális szenvedés elviselhetetlen, amikor a hátrahagyott családomra gondoltam, az anyámra, bátyámra, húgomra, akik valószínűleg nagyon aggódtak értem. Az ember erre gondol, de próbál nem gondolni rá, mert ez nagy szomorúságot okoz, hiszen nagyon hiányoznak. De a róluk szóló emlékek erőt is adnak."  Eli Sharabival Kácsor Zsolt beszélgetett. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://mazsihisz.hu/cimkek/mazsihisz-podcast

Magyarország egyik legnépszerűbb televíziós személyisége, apa, séf, és futballszurkoló, aki büszkén vállalja zsidó identitását. A Mazsihisz podcast stúdiójában Krausz Gáborral Singer Dávid beszélgetett. Vegyes házasságba született, gyerekkori élményei hatására kezdte megismerni és megélni zsidóságát, amelyben rabbi nagyapja tanításai meghatározóak voltak számára. Járt a Wesselényi utcai zsidó iskolába, és részt vett a legendás szarvasi zsidó ifjúsági táborban is. • Mennyire tartja fontosnak szülőként átörökíteni a zsidó tradíciókat? • Miért nem vándorolt ki végül Izraelbe? • Fradi tábor és Dávid-csillag. • Klauzál tér és traumafeldolgozás. Pajesz és tokaji aszú. • Gasztronómia és spiritualitás. A Mazsihisz podcast stúdiójában Krausz Gáborral Singer Dávid beszélgetett.

  Marslakók a pulpituson A XIX. és XX. század fordulójának kulturálisan pezsgő, sokszínű, kreatív Budapestje tucatjával ontotta magából azokat a később világhírű zsidó származású magyar tudósokat, írókat, művészeket, akiket azóta is nemzeti büszkeségeink között tartunk számon. A marslakóként emlegetett tudósaink (mások mellett Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Kármán Tódor, Erdős Pál vagy Neumann János) életműve széles körben ismert, és elismert, eredményeik említése nélkül szinte értelmezhetetlen az elmúlt száz év története.   Azt már talán kevesebben tudják, hogy épp Tellerékkel egyidőben, szintén javarészt az Egyesült Államokban futott be világra szóló karriert öt olyan nagyformátumú karmester, akik lényegében újra definiálták az amerikai és a nemzetközi klasszikus zenei életet. Stern György (Sir Georg Solti), Deutsch Antal (Antal Doráti), Blau Jenő (Eugene Ormándy), Széll György (George Szell), Reiner Frigyes (Fritz Reiner) évtizedeket átívelő, termékeny pályafutása a mai napig meghatározó jelentőségű és korszakalkotó a szimfonikus zenekarok történetében, elég csak az USA öt legjelentősebb együttesére-New York, Chicago, Boston, Philadelphia, Cleveland-gondolnunk. • Mennyiben az egyéni kvalitások és mennyiben a környezet határozta meg életútjukat? • Mi lehet a kapcsolat Reiner Frigyes és a Motown-slágerek között? • Versenyszellem és zsenialitás. • Zeneakadémia és Opera. • Bartók és Kodály. • Klasszikus és kortárs. • A XX. század Budapesten született? A Mazsihisz podcast stúdiójában Karczag Mártonnal, az Operaház Emléktárának vezetőjével Singer Dávid műsorvezető beszélgetett.

A bia-torbágyi zsidóság emlékezete Igen, így külön írva, hiszen egészen 1966-ig két különálló településről beszélünk. Két apró községről, amelyek azonban – mint cseppben a tenger – a magyar zsidóság modern kori történetének lenyomatát őrzik. Hihetetlennek tűnhet, hogy a 19. század elején alig 90 zsidó élt itt, és ezt a számot sem előtte, sem utána nem haladta meg jelentősen a közösség létszáma – mégis, a két település társadalmi életében kulcsszerepet játszottak. Több híres család is élt itt, közülük a 18. századtól egészen 1944-es elhurcolásukig Bián élő Schultheisz család az egyik legismertebb. Sokan ismerik a nevet: Schultheisz Emil orvosprofesszor, aki 1974 és 1984 között egészségügyi miniszterként is tevékenykedett. A kereskedők, iparosok, gyógyszerészek, orvosok, ügyvédek és más szakmák kiemelkedő alakjai között rendre ott találjuk a biai és torbágyi zsidókat – akik az élet más területein is a fejlődés motorjai voltak. Virilistákként, a kulturális és sportélet mecénásaiként jelentősen hozzájárultak a két település polgári fejlődéséhez.  Aki átlapozza a nemrég megjelent, fent említett című, kiemelkedő minőségben és meglepően gazdag tartalommal készült albumot, az szinte az egész hazai polgári fejlődés történetébe is betekintést nyerhet. A könyv szerkesztője, Bihari Zoltán szociológus a legújabb podcastunk vendége. Beszélgetőtársa: Rózsa Péter.

Antiszemitizmus, identitás, Izrael – Diskurzusok október 7 után A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatása. Izrael Irán ellen indított támadása az elmúlt napokban háttérbe szorította a gázai háború és a túszok ügyét. Ugyanakkor a sajtóban az október 7-i terrortámadás óta megfigyelhető antiszemita és Izrael-ellenes beszédmód továbbra is jelen van.  Ebben a kontextusban különösen fontos vizsgálni, milyen vélemények és viták alakultak ki, illetve alakulnak ki jelenleg is a különböző nyilvános platformokon. Ezzel a kérdéssel foglalkoztak a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatói – Gerő Márton, Surányi Ráchel és Félix Anikó –, akik az október 7-i támadást követő 100 nap során elemezték a magyarországi zsidó nyilvánosság diskurzusait, valamint nyomon követték az események nyomán kibontakozó háborús párbeszédet. A kutatás során kvantitatív és kvalitatív módszerekkel vizsgálták a zsidó közösségi felületeken megjelenő online tartalmakat, valamint interjúkat készítettek a közösség meghatározó szereplőivel. A vizsgálat kitért a magyar zsidó médiumok, vallási és civil szervezetek diskurzusaira is: arra, hogyan írnak október 7-ről és a háborúról, milyen témákat tárgyalnak ennek kapcsán, valamint hogyan jelenik meg az izraeli helyzet a sajtó tükrében. Legújabb podcastadásunkban Surányi Ráchellel és Gerő Mártonnal beszéljük meg a kutatás részleteit, Rózsa Péter vitavezetésével.  A korábbi adásaink itt nézhetők meg:

Apaminták az Ősatyáktól a Kamaszokig Az elmúlt hónapokban óriási visszhangot váltott ki világszerte a Kamaszok című film. A minisorozat mellbevágó őszinteséggel mutatja be a mai kor tinédzsereinek laikus szemmel nehezen érthető világát, a szülő-gyermek kapcsolatok törékenységét, és világít rá a velünk élő virtuális világ veszélyeire. A judaizmus karakterét alapvetően határozták és határozzák meg az Ősatyák, – Ábrahám, Izsák, és Jákob- történetei, példázatai. A bibliai apafigurák modellként szolgálhatnak nemcsak a monoteista vallások követőinek, hanem azoknak a szülőknek is, akik kapaszkodókat keresnek értékvesztett világunkban. Hogyan változtak a szülői szerepek az évszázadok alatt?  Milyen válaszokat kaphatunk a Tórából a mai kor neveléssel kapcsolatos, vagy éppen családi problémáira? Esendőség és apaszerep. Mózes és Rosa Luxemburg. Funkcionális családok és kapitalizmuskritika. A Mazsihisz podcast stúdiójában Zeitler Ádámmal, a Lauder Javne Iskola igazgatójával, rabbijelölttel, valamint Szél Dávid pszichológussal, íróval Singer Dávid műsorvezető beszélgetett.

Zsidó iskolák Magyarországon: vallás, kultúra, oktatás Magyarországon nagyon kevés zsidó él vallásos életet, ha csak az aktív vallásgyakorló családok gyerekei járnának zsidó iskolákba, valószínűleg kevés osztályteremre lenne szükség. Szerencsére sok nem vallásos magyar zsidó is éppen abban a reményben íratja be gyermekét a Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnáziumba, vagy a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolába, hogy kapcsolatba kerüljön a zsidó hagyományokkal, kultúrával és vallással. Sőt, nem zsidó szülők közül is sokan szívesen választják ezeket az intézményeket. Felmerül a kérdés: egy olyan alapítványi intézmény, mint a Lauder, vagy a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) fenntartása alatt működő Scheiber, milyen arányban legyen vallásos és milyen mértékben világi? A Lauder esetében az a kérdés, hogy mint alapvetően világi iskola, milyen mértékben emelje be a vallást az oktatásba; míg a hitközségi fenntartású Scheibernél épp fordított a helyzet: mint vallásos iskola, mennyiben lehet (vagy legyen) világi is. Különösen figyelemre méltó, hogy a Scheiber alapító okirata szerint az intézmény nyitott: nincsenek kizárólagos felekezeti vagy etnikai szempontok, és szívesen fogad olyan tanulókat is, akik más intézményekbe nehezen illeszkednek be, vagy nehezen kezelhetők. A Lauder élére július 1-jével új igazgató lép: Zeitler Ádám, aki a korábbiakhoz képest erősebb, mélyebb vallási jelleget kíván kialakítani a világi tanrend mellett. A Scheiber vezető rabbija, Darvas István pedig – a már megkezdett munka folytatásaként – az iskola vezetésével együtt a sokszínűség megőrzése mellett nagyobb hangsúlyt szeretne helyezni a vallási ismeretekre és a vallásgyakorlásra. Erről beszélgettünk velük aktuális podcast-adásunkban.  🎧 Hallgassa meg most! Műsorvezető: Rózsa Péter

Ez volt Gábor Marianne festőművész kedvenc mondása. 1917-ben született zsidó, nagypolgári családban. Édesapja az irodalomtörténész és műfordító Gábor Ignác volt. Pályája a harmincas évek végén indult, útját kezdetben Berény Róbert és Szőnyi István egyengette. Rendkívüli tehetség, a '30-as években képei már a legjelentősebb tárlatokon szerepelnek. A sikersorozat a vészkorszakig tart, 1944-ben férje, a neves költő, újságíró Rónai Mihály András egész családja Marianne-nak pedig az édesapja a Liszt Ferenc téri, nyilas tömeggyilkosság áldozata lesz. A háború után a kommunista rendszerben polgári származása miatt mellőzik, de az '50-es évek második felétől ismét kiállíthat és már nem csak itthon, hanem többek között Franciaországban és Olaszországban is, ahol, nagy sikerei voltak. Az egyik festményéhez 1966-ban az olasz költőfejedelem, Diego Valeri írt verset, két önarcképét pedig állandó gyűjteményébe kérte a firenzei Uffizi. 1977-ben − pályájának betetőzéseként − 1046 alkotását bemutató retrospektív kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. Később, egészen 2014-ben bekövetkezett haláláig munkáit elsősorban a holokauszt és a zsidó sors ábrázolásának szentelte. Ezekből állította össze a 2025. május 12-én, a mátészalkai Szatmári Múzeumban megnyitott tárlat anyagát a művésznő hagyatékát kezelő Monori Marika kulturális menedzser és a munkáját segítő Szigethy Emma újságíró.  E gazdag és a családi tragédiák ellenére mindvégig az élet szépségeiben való hitét megőrző alkotó munkásságról beszélgetünk a Mazsihisz podcast mostani felvételén. A műsorvezető: Rózsa Péter.

Gyerekkorában mindig a nagymajája íróasztalán látta az a ceruzacsonkot, amiről később megtudta, ezzel íródtak 1945 februárja és májusa között Breslauban a lágernapló befejező sorai. Galló Olga ugyanis több haláltábort megjárva, ott – a mai Wroclavban – több kényszermunkással együtt megszökött, és az erődváros ostromát egy búvóhelyen élte át. Deportálása kezdetétől írt, sokszor napi ételadagját cserélte egy-egy félig elhasznált ceruzára, de egy napot sem akart kihagyni. Életben maradt, de utána jó húsz évig hozzá sem nyúlt e jegyzetekhez, a ceruzát sem vette kezébe és nem is engedte unokájának, hogy ezzel rajzoljon, pedig mindig erre vágyott. Galló Olga a Népszava nagyreményű újságírója volt 1944-ig, majd alig 30 évesen deportálták. A holokauszt traumája következtében elvesztette szépírói tehetségét, és jó húsz év telt el, mire elővette a jegyzeteket, és eldöntötte, hogy az utókornak mindenképpen meg kell ismernie az általa megörökített poklot. Egyetlen kiadó sem vállalta azonban a megjelenést, kínos magyarázkodásokkal szembesült, végül magánkiadásban egy rövidített változatot készített 1978-ban. A nagymama halála után ismét húsz év telt el, amikor Fullajtár Andrea elhatározta, hogy ennek és a kiadókkal történt levélcsatáknak a felhasználásával Tíz hónap Babilon-ügy címmel kiadja a könyvet, amiből megszületett a színházi előadás, amiben egyszerre alakítja nagymamáját, önmagát és a fegyelmezett narrátort. A Gólem színházi produkció, alkotói Andrea mellett Solt Róbert dramaturg és Borgula András rendező áprilisban elnyerte a Kortárs Magyar Dráma-díj Különdíját. Erről a hosszú történetről beszélgett Rózsa Péter a színésznővel a bemutató után.

Könnyű volt az iskolatáska – annyira, hogy szinte nem is vitte magával. Felszerelés nélkül járta végig az általános és középiskolát, mert amit egyszer hallott vagy olvasott, azt azonnal megjegyezte.  A nagymamája egy héttel a 13. születésnapja előtt vitte el a rabbihoz, hogy felkészítse a bar micvára – amiről addig nem is hallott. Mégis felkészült: a heti szakaszt pontozott írásból olvasta fel hibátlanul, a zsúfolásig megtelt Hunyadi téri zsinagógában pedig tapsvihar fogadta.  Arató András felnőttként hamar az ország legismertebb, és egyben legfiatalabb DJ-je lett. A közönség csak úgy ismeri: a Showvivő. 1976 óta tartja hagyományos bulijait a Goldmark-teremben. Első rajongói ma már talán nyugdíjasok, de a harmadik generáció is ott táncol minden egyes estén.  A műsorvezető Rózsa Péter és Arató András még a '80-as években ismerkedtek meg. Régi barátokként most a Mazsihisz podcast stúdiójában idézik fel az emlékezetes Goldmark-bulik hangulatát – és persze a régi idők történeteit is.

Két évtizede a hazai zenei élet meghatározó szereplője, többek között a keményzenei szubkultúra vezető muzsikusa, akinek alapélménye zsidó identitása, amelyet büszkén vállal. Többszörösen díjazott és elismert művészként egyaránt hiteles alkotó a metálzenében, és a tradicionális amerikai folk- és népzenei alapú szólóprodukcióiban. 🎼 Zsidóság, spiritualitás, muzsikuslét, traumafeldolgozás. 🎼 Mitől vonzó a metál közeg? 🎼 Miért döntött úgy, hogy a zeneipar fővárosában vesz fel lemezt? 🎼 Neil Young és Meshuggah. 🎼 Nashville és Budapest. 🎼 Agresszió és állatvédelem. A Mazsihisz podcast stúdiójában Áron András (Apey) énekes-dalszerző-gitárossal beszélgetett Singer Dávid.

II. Miklós orosz cár 1914-ben csaknem egymillió zsidót telepíttetett Oroszország keleti felére, mert a zsidók a benyomuló Osztrák-Magyar Monarchia hadseregét felszabadítóként fogadták volna. Négy évvel később, a Galíciához közeledő Vörös Hadsereg elől nyugat felé menekülnek a zsidók, ahol szintén nem sok jóra számíthatnak. A '19-es kommunista rezsim osztályellenségként üldözte a magyar zsidók legjobbjait, akik nélkül a hazai ipar, kereskedelem és szellemi élet sokkal szegényebb lett volna. Egy évvel később a Teleki kormány a győztes hatalmakat Trianonban arról győzködte, hogy Magyarország valóságos kánaán a zsidók számára, miközben Budapesten már a numerus clausust készítették elő. Nyolc évvel később pedig megkezdődött a zsidók fizikai kiszorítása az élet legtöbb területéről. 1941-ben aztán megnyílt az út az első deportálás előtt, amelynek vége Kamenyec-Podolszk pokla lett. A holokauszt előjátéka? A kikeresztelkedésekben, az állampolgársági igazolások megszerzésében bízók nem tudhatták, mi lesz mindennek a vége. Számtalan kísérlet történt, hogy a zsidók elkerüljék az üldöztetést, a kitoloncolást vagy később a gettósítást és a haláltáborba hurcolást. Aki át- illetve túlélte, csupán e legsötétebb korszak egy-egy pillanatát láthatta, és a nagy egészről az utókor is csak hosszú évekkel később alkotott képet. Ma sem teljes, ma sem befejezett ez a történelmi pannó. Stark Tamás történész a Hosszú út az első magyarországi deportáláshoz című könyvében egy újabb, jelentős részletet illeszt ehhez a képhez. Ennek egyes részleteiről beszélgettünk a Mazsihisz legfrissebb podcast adásában.

Mazsihisz podcast: Igaz emberek nyomában – Dr. Borbás Gáspár élete és példája A hazai közbeszédben időről-időre fellángolnak azok a viták, amelyek arról szólnak, hogy kiket állítsunk példaképeknek a fiatalok számára, kik legyenek a nemzeti alaptantervben, kiknek emeljünk szobrot, vagy kikről emlékezzünk meg nemzeti ünnepeinken. Kik legyenek nemzeti hőseink panteonjának tagjai?  Adásunkban egy minden szempontból példaértékű életmű bemutatására teszünk kísérletet: Dr. Borbás Gáspár a Ferencváros és a magyar labdarúgó válogatott egykori, legendás balszélsője nemcsak futballistaként alkotott maradandót. Borbás doktor a magyar sport többszörös elsője: a válogatott első gólszerzője hazai pályán és idegenben is, a Fradi első bajnoki góljának szerzője, valamint az első jogi egyetemet végzett labdarúgó. Miután szögre akasztotta a mezt, a közügyek iránt érdeklődő, aktív társadalmi életet élő, rendszeresen publikáló, szervező polgárként tevékenykedett a két világháború között. A Vészkorszakban életét és egzisztenciáját kockáztatva vett részt nemcsak zsidó származású kollégái és barátai, hanem számára ismeretlen munkaszolgálatos üldözöttek mentésében, hogy a háború után folytatva ügyvéd praxisát, később pedig a nyilvánosságtól visszavonultan éljen 1976-ban bekövetkezett haláláig. Mi determinálta Borbás doktort arra, hogy következetesen ellenálljon a nácizmus jogfosztó intézkedéseinek? Mi volt a véleménye az amatőr és professzionális futballról? Miért lehet példakép a Ferencvárosi Torna Club által nemrég szobrot kapott Borbás Gáspár a jövő generációk számára? Civil kurázsi és holokauszt. Emberi tartás és szerénység. Schlosser Imre és Teller Miksa. A Mazsihisz podcast stúdiójában a dédunoka Borbás Barnával, a Borbás Gáspár életét bemutató Első gól című biográfia szerzőjével idézte fel e nem mindennapi életút állomásait Singer Dávid.