Egy eladósodott, élelmiszerinflációval küzdő politikailag instabil Franciaország van a szemünk előtt, amely még évekig képtelen lesz elindulni a válságból kivezető úton. Van-e ebben Macronnak bűne? Az adás vendége Fejérdy Gergely, a Külügyi Intézet vezető kutatója.
Számos, részben ameriaki titkosszolgálati elemzés készül, amely arra enged következtetni, hogy Oroszországban elindult egy változás: törésvonalak látszanak a Kremlben, Putyin a belső erőviszonyok átrendezésére készülhet, nő a banki válság kockázata és vállalati csődöktől tartanak. Mindez mennyire reális, elindult-e egy olyan folyamat ami már nem visszafordítható? Az adás vendége Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet-térség szakértője.
Az adás vendége Flamm László történész, Skandináv-szakértő.
Ukrajnában létrejött Európa - talán Törökországot leszámítva - legnagyobb hadserege és az egyetlen, amelyik látott háborút - vetik fel szélsőjobbról az unióban. Az adásban Takács Márk katonai szakértő segítségével próbálja feltérképezni, milyen is ez a haderő, milyen az együttműködése európai partnerekkel és szó volt a NATO védelmére tervezett drónfalról is.
London nemrég olyan szélsőjobboldali, százezres tüntetést élt meg, amire korábban nem volt példa. A Reform UK nevű extremista párt vezeti a közvélemény-kutatásokat és ha Starmer most távozik, az új miniszterelnököt Nigel Farage-nak hívnák... Mi lesz ebből? Szénási Sándor vendége Lojkó Miklós, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének docense.
A Magyarok szeretik felemlegetni, hogy a törökök százötven évig szorongatták őket, az írek viszont a 12. század óta éltek majdnem folyamatosan angol elnyomás alatt, teljesen függetlenek csak a 20. század közepén lettek. Bár mára az Európai Unió egyik leggazdagabb állama, megmaradt kivándorló országnak még most is évente több mint 40 ezren hagyják el. Az adás vendége Dr. Zách Lili, egyetemi adjunktus, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének oktatója.
2024 tavaszán 300 százalékos volt, az év végére 94 százalékos lett az infláció Argentinában, közben viszont 430 százalékkal drágult például a gáz- és a villanyszámla és 300 százalékkal a tömegközlekedés. Mi történt az elmúlt másfél évben Javier Milei megválasztása óta? Nagy Sándor Gyula, egyetemi tanár, Latin-Amerika-szakértőt Szénási Sándor csipetnyit kérdezte Bolíviáról, Venezueláról és Brazíliáról is.
Az orosz háború eszkalációja óta Norvégia Európa legnagyobb gázbeszállítója, olajban pedig a második. Milyen politikai viszonyok jellemzik az EU szempontjából igencsak felértékelődött országot? Az adás vendége Flamm László, történész, Skandinávia-szakértő.
Csicsmann László, közel-kelet szakértő, a Corvinus egyetem tanára – Amerikától Kínáig avagy merre tart India?
Az adásban Bart István klímapolitikai szakértővel az éghajlatváltozás elleni küzdelem jelen állásáról beszélgettünk.
El kell ismernünk, hogy Trumpnak - hosszas ígérgetés után - sikerült mozdítania egyet az orosz-ukrán háború rendezésének kérdésén. Mi látszik az alaszkai és a washingtoni csúcstalálkozók után? Az adás vendége Balázs Péter volt uniós biztos, korábbi külügyminiszter, a Budapest Városdiplomáciai Akadémia igazgatója.
Örményország és Azerbajdzsán Washingtonban nemrég békeegyezményt írt alá, a 2023 óta tartó tárgyalássorozat elég fontos előrelépést jelent. Két olyan népről van szó, amelyek eddig egymás történelmét, sőt létezését sem igazán ismerték el. Kik voltak a közvetítők és megvalósulhat-e a béke? Többek között erről kérdeztük Vasa Lászlót, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadóját, egyetemi tanárt.
Az adás vendége Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, akivel a vámháborúról és annak hatásairól beszélgettünk.
Donald Trump mintha a műsor címéhez hűen a világ urának képzelné magát, de mekkora hatlama van valójában az Egyesült Államok elnökének? Yaro Patrie külpolitikai szakértő és a műsorvezető Szénási Sándor történelmi kontextusba helyezve beszélték meg, hogy mit tehet és mit nem tehet meg amerika első embere.
Az adás vendége Kiss László akadémikus csillagász, a HUN-REN- Magyar Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója.
A brit munkáspárt tavaly nagyon hosszú konzervatív uralom után történelmi győzelmet aratott, Keir Starmer kormánya azonban egy év alatt rendkívül népszerűtlenné vált. Mi történt és merre tovább? Az adás vendége Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense.
Ákos Horváth
Végre az igazi kérdésekről beszélnek