Az iskola névadójára, a magyar dráma megújítójaként ismert Csiky Gergely színpadi szerzőre emlékeztek péntek délben az aradi magyar főgimnáziumban. A hagyományos Csiky-napot a Pankotán napvilágot látott író születésnapjához, december 8-hoz legközelebb eső hétvégén szokták megtartani, de az év végi választások miatt – mivel az iskola dísztermében szavazókörzetet rendeznek be – idén november 15-én, a Magyar Szórvány Napján szervezték meg, ezzel is jelezve: a számbelileg jelentős kisebbségben lévő aradi magyarság számára az iskola nemcsak tanintézmény, hanem a magyar nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Többrészes dokumentumkötet-sorozatban dolgozza fel az aradi Kölcsey Egyesület a magyar közművelődés támogatására alapított szervezet több mint 140 éves történetét. A minap mutatták be azt az albumot, amely az egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát fogalja össze: a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait. A néhai és a kortárs aradi magyar alkotók munkásságát bemutató tárlatsorozat első rendezvényét azért szervezték meg, hogy Pataky Sándor festőművész sírjának rendbetételére gyűjtsenek, de hamar kiderült, hogy mind a művészek, mind a közönség részéről igény van újabb kiállításokra. A tíz év alatt a Kölcsey Galéria Arad művelődési életének egyik meghatározó fórumává vált, a helyi román kultúrpolitika is elismerően viszonyult a kiállításokhoz. Az album megjelenése kapcsán beszélgetett Pataky Lehel Zsolt a Kölcsey Galéria történetéről és hozadékáról az egyesület alelnökével, a képzőművészeti tárlatokat szervező Fekete Károllyal.
Kvórumhiány miatt nem alakulhatott meg a június 9-i, előre hozott helyhatósági választások eredményeként összeállt új aradi képviselőtestület, ugyanis a megválasztott önkormányzati képviselők egyharmada sem jelent meg a hétfő délutánra összehívott ülésen. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség két, valamint a szélsőségességéről hírhedt Románok Egyesüléséért Szövetség négy tanácsosa letette ugyan a hivatali esküt, de az új közgyűlés egy későbbi időpontban kezdi csak meg a munkáját. A magyar képviselőket a terveikről, a megye RMDSZ-es kormánybiztosát, Tóth Csabát az elmaradt alakuló ülés következményeiről kérdezte Pataky Lehel Zsolt.
Nyolc év alatt több mint 900 kötettel gyarapította az iskola könyvtárát az aradi Csiky Gergely Főgimnázium kortárskönyv-kommandója. A középiskolásokból álló csapat Rudolf Ágnes magyartanárnő kezdeményezésére alakult, és fő célja, hogy a fiatalok körében népszerű kortárs írók szerzeményeit vásárolják meg, amit a diákok kikölcsönözhetnek és elolvashatnak. Ezáltal nem csak a tinédzserek kedvében járnak és a könyvtár állományát is gazdagítják, mert előfordult már, hogy valaki éppen a könyvkommandó hatására kezdett el mást is olvasni: szépirodalmat, klasszikus szerzők műveit, vagy verseket, és a kötelező háziolvasmányokat is volt, aki szívesebben vette kézbe. A jelenlegi könyvkommandósok közül három diákkal és tanáraikkal beszélgetett Pataky Lehel Zsolt.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke, Nagy Zsolt falugazdász. Hektáronként maximum ezer lejre, azaz kétszáz euróra jogosultak a veszteséget szenvedett termelők, az erről szóló 400 millió euró értékű román állami programot az Európai Bizottság is jóváhagyta. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
A reformáció emléknapjához, október 31-hez közeledve emléktáblát avattak vasárnap Aradon, a belvárosi református egyházközségben szolgált lelkészek tiszteletére. A vasárnapi istentiszteletet követően a templom előterében leplezték le a gránitlapot, amelyen 17 név szerepel: a 19. század eleje óta az aradi gyülekezetben szolgált lelkipásztorok névsora, bezárólag a most hivatalban lévő két szolgatárssal. Az emlékjelállítás kezdeményezője az azzal járó költségeket magára vállaló Lehoczky Ferenc nyugalmazott gépészmérnök, gyülekezeti tag volt, aki Vékony Zsolt lelkipásztorral leplezte az emléktáblát. Pataky Lehel Zsolt riportja.
Tizenhét évvel ezelőtt kezdődött Interliga néven a magyar és román határ menti megyék közös labdarúgó-bajnoksága, amelyben a 8–11 éves gyerekekből álló csapatok vesznek részt. Az európai uniós támogatással életre hívott, de azóta önszerveződővé vált sorozat egy űrt töltött be, hiszen a legkisebbeknek a két ország egyikében sem szerveztek akkor még rendszeres bajnokságokat. Azóta Magyarországon és Romániában is egyre alacsonyabb korosztályoknak biztosítanak meccslehetőségeket a futballszövetségek. A 2024–2025-ös szezon már javában tart, hétvégenként egy-egy rendező klub ad otthont a tornarendszerű fordulóknak. Az egyik ilyenen készült Pataky Lehel Zsolt riportja.
Robotikát tanulhatnak, háromdimenziós nyomtattással ismerkedhetnek és virtuálisan tehetnek sétát, vagy történelmi eseményeket élhetnek át az aradi Csiky Gergely Főgimnázium diákjai az iskola okoslaborjában. A SmartLab-et ettől a tanévtől rendezték be, a csúcstechnológiás eszközöket európai uniós támogatással, a román tanügyminisztérium által meghirdetett pályázat keretében vásárolták meg. Bár több aradi tanintézményt is felszereltek hasonlóan, megyeszerte jelenleg a magyar iskolaközpont az egyetlen, amelyben már működik is az okoslabor. A tanulók saját tervezésű robotokat gyárthatnak majd, megtanulhatják, hogyan tervezzenek és nyomtassanak háromdimenziósan, de az okoslabor nemcsak az informatikai és technológiai tárgyak oktatását forradalmasítja, hanem minden tantárgy tanításában új távlatokat nyit. Az egyik órán Pataky Lehel Zsolt is részt vett.
Az Arad megyei Angyalkút mai nevét a település területén ásott öt kút egyike fölé emelt, angyalt ábrázoló kőszoborról kapta, de csak a német lakosság 18. századi beköltözése után nevezték így a középkortól még Kisfalud néven ismert helységet. A második világháború után több mint 160 sváb lakosát hurcolták a szovjetunióbeli munkatáborokba, sokan nem is tértek haza a lágerekből. Az 1960-as években kezdődött meg a német ajkú lakosság kitelepítése a kommunista Romániából, az üresen hagyott házaikba főként románokat költöztettek Bihar, Máramaros és Beszterce-Naszód megyéből, de ha elszórtan is, jöttek magyarok Szatmárból, ám főként a Szilágyságból. Többségük református vallású volt, és hamar megalapították saját kis szórványgyülekezetüket, amelyet Pataky Lehel Zsolt keresett fel.
Drasztikusan csökkent a méztermelés Romániában a nyári szárazság miatt. A méhtenyésztők szakmai szövetsége a veszteségek kompenzálása érdekében méhcsaládonként 10 eurónyi támogatást kér a román államtól. Ez gyorssegélyt jelentene a termelőknek, de hosszú távon az Európai Unión kívülről érkező áru korlátozásában látnák a megoldást, mert a termelők szerint az olcsó kínai és ukrajnai import tovább rontja a helyzetüket. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
A Magyarországért és a magyar nemzetért mondott fohászok mellett a békéért imádkoztak hívek ezrei kedd délelőtt a máriaradnai kegytemplomban, Magyarok Nagyasszonya ünnepén. Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, a szentmise főcelebránsa homíliájában azt mondta, hogy a legnagyobb győzelmet nem fegyverrel a kezünkben, hanem Krisztussal és a boldogságos Szűzanyával érhetjük el. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
A Magyarországért és a magyar nemzetért mondott fohászok mellett a békéért imádkoztak hívek ezrei kedd délelőtt a máriaradnai kegytemplomban, Magyarok Nagyasszonya ünnepén. Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, a szentmise főcelebránsa homíliájában azt mondta, hogy a legnagyobb győzelmet nem fegyverrel a kezünkben, hanem Krisztussal és a boldogságos Szűzanyával érhetjük el. Pataky Lehel Zsolt rögzítette a prédikációt
A magyar nemzet szabadságszeretete, függetlenségi-önrendelkezési vágya ma is ugyanolyan erős, mint az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején, ezért október 6. a nemzeti gyász mellett a nemzeti összefogás szimbóluma is – mondták az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulója alkalmából tartott megemlékezések szónokai vasárnap este az aradi Szabadság-szobornál. Az aradi rendezvényekről Pataky Lehel Zsolt számol be.
Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke azt mondta többek között az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulóján, hogy október 6. nem csupán a gyász és a fájdalom napja, hanem a bátorság, a kitartás és a nemzeti összefogás szimbóluma is. Beszédét Pataky Lehel Zsolt rögzítette.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc üzenete összefogásra szólítja a nemzetet, hiszen csak így lehet megőrizni mindazt, amit a történelem során az elődeinktől örököltünk - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap Aradon. Beszédét Pataky Lehel Zsolt rögzítette.
A szabadság romlandó termék, ha nem gondozzák elpusztul, ezért ápolni kell, tanítani minden nemzedéknek - jelentette ki Kelemen Hunor vasárnap, az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, Aradon. Az RMDSZ szövetségi elnökének beszédét Pataky Lehel Zsolt rögzítette.
Megtorlások címmel történészkonferenciát szervezett a Kölcsey Egyesület az aradi 13 kivégzésének 175. évfordulója alkalmából pénteken az aradi Kultúrpalotában. A rendezvény megnyitójaként rendkívüli kamarakiállítást rendeztek be a díszlépcsőházban az Ereklyemúzeum gyűjteményéből, a vértanúk ritkán vagy soha nem látott tárgyait téve közszemlére, a szimpózium végén pedig bemutatták Ujj János aradi helytörténész Az aradi vértanúk emlékezete a világban című könyvét. Pataky Lehel Zsolt készített összeállítást a rendezvényről.
Október 3-án, csütörtökön volt 150 éve, hogy a közönség számára is megnyílt az aradi Nemzeti Színház, amelyben a mai Ioan Slavici Klasszikus Színház román társulata működik. Másfél évszázada a Bánk bánt játszották, és a sors úgy hozta, hogy idén október 5-én, szombaton este 19 órától, az aradi vértanúk kivégzése 175. évfordulójának előestéjén a budapesti Nemzeti Színház is Katona József drámáját mutatja be. 2009-ben jelent meg Kötő József színháztörténész Színjátszó személyek Erdélyben (1919–1940). Közhasznú esmeretek tára című könyve, és az egykor híres, de feledésbe merült színészek, igazgatók adatainak felkutatásában a szerző segítségére volt Puskel Péter helytörténész, akire az aradi magyar színjátszás és jeles személyiségeinek leírása hárult. A könyv megjelenése kapcsán Pataky Lehel Zsolt kérdezte Puskel Pétert a két világháború közti magyar színjátszás helyzetéről és Tália aradi papjairól. Figyelem, az interjú 2009-ben hangzott el a Temesvári Rádió Magyar adásában!
A mindössze 24 évet élt karmelita apáca, a 151 éve született Lisieux-i Kis Szent Teréz a védőszentje Aradon a ségai római katolikus egyházközség templomának. Külvárosnak számít ez a negyed, de Király Árpád plébános szerint a belvárosi egyházközség elöregedése miatt ma már a ségai a legnagyobb katolikus közösség Aradon. Október elseje, a néhai szerzetesnővér halálának évfordulója utáni nap Kis Szent Teréz napja, ekkor tartják a templombúcsút is. Tavaly óta egy Kis Szent Teréz-csontereklyét is őriznek a plébániatemplomban, és a relikvia Király Árpád szerint áldást hozott a közösségnek. A keddi templombúcsún készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Az Aradi Magyar Napok keretében péntek délután mutatták be Lehoczky Attila történelemtanár Lépcsőn lefelé című könyvét. A tavaly a Kriterion Kiadónál megjelent szöveggyűjtemény a szerzőnek azokat az írásait, gondolatait tartalmazza, amelyeket a szórványról fogalmazott meg az elmúlt években, vagy éppen a szórványlét hozta ki belőle, netán a magyar közösség jövője iránti aggodalom mondatott ki vele. A könyvet nagyszámú érdeklődő jelenlétében, egy kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be, amelyen helyi közéleti szereplők, a civil szféra képviselői, választott és kinevezett tisztségviselők mondták el véleményüket az Arad megyei – sok mindenben egymástól is különböző – szórványközösségek helyzetéről. A könyv szerzőjét, Lehoczky Attilát a rendezvény végén kérte mikrofon elé Pataky Lehel Zsolt.