A 2021. november 18-i adás ismétlése. Azok, akik szeretetteljes közegben nőnek fel, nehezen értik meg, hogy miért nem tud valaki kiszállni egy bántalmazó helyzetből, vagy hogy fiatal lányok miért hisznek olyan ígéreteknek, amiről egy külső szemlélő egyértelműen meg tudja mondani, hogy csak a kihasználásról szól. Ezt igyekeztünk megvilágítani az adásában, vendégünk Feuer Yvette, a Láthatáron Csoport vezetője volt.
Makacs dolgok-e a tények? A Bonyolult dolgok utolsó adásában Hammer Ferenccel beszéltük meg, lehetséges-e – és ha igen, akkor hogyan – szembeszállni a hamis információkkal, melyekkel teli a média.
Meghalt Setét Jenő polgárjogi aktivista, az Ide tartozunk Egyesület elnöke A 2021. július 22-i adás ismétlésével emlékezünk rá.
"A homoszexualitás is jelen van a világban aztán, hogy ez elvezet-e a pedofíliához vagy nem, arról van egy nagyon nagy vita" – hazudta a kormányfő a minap a Kossuth Rádióban. A Bonyolult dolgokban ennek a témának jártunk utána Takács Judit szociológus segítségével.
Labancz Dániel gyermekklinikai szakpszichológussal beszéltük meg, hogyan hat a gyerekekre az élsport.
A december 16-i adás ismétlése, a vendég Kapitány-Föveny Máté szakpszichológus volt, akivel az alkoholizmusról beszélgettünk, például arról, hogyan hat az ivás a családokra, a gyerekekre, mit tehet a család az alkoholista családtaggal, mit tud segíteni a terápia, és hogy mit kellene tenni ahhoz, hogy a mai gyerekekből ne legyenek alkoholista felnőttek.
Ez egy sötét korszak és nagyon sajnálom magunkat, hogy belekeveredtünk - mondja mai vendégünk, Tamás Gáspár Miklós, akiről lehet tudni, hogy elég kiábrándultan figyeli a világ és Magyarország eseményeit. Legutóbbi, a merce.hu-n megjelent írásában az elmúlt 20 évről ír, amit úgy összegez, hogy " Elveszett évtizedek, hiábavaló munka, fölösleges kínlódás. Nem marad belőle semmi." A műsorban beszél arról is, hogy szerinte mi vezetett a társadalom kiábrándultságához, hogy miért nem hiszünk már se vallásnak, se tudománynak. Szót ejt a miniszterelnök-váltás esélyéről, ez szerinte nem oldja meg a társadalom problémáit, legjobb esetben egy termékeny zűrzavarra kerülhet sor, amiből talán kinő valami. De szerinte ehhez nagyon nagy szerencse is kellene.
Az "épségizmusról" beszélgetünk ma, ami egy olyan ideológia, amely az épséget, a „normalitást” részesíti előnyben, a fogyatékosságot pedig az emberi létezés egy alacsonyabb értékű formájának tartja, a fogyatékossággal élő embereket pedig marginalizálja és láthatatlanná teszi. Az "épségizmus" az élet számos területén tetten érhető, a mai adásunk vendégei leginkább azt kutatták, hogy milyen hátrányokkal indulnak a munkaerőpiacon azok, akik testi fogyatékossággal élnek. A Bonyolult dolgok vendégei: Csillag Sára, a Budapesti Gazdasági Egyetem kutatója és Hidegh Anna Laura, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója.
December van, az ünnepek hónapja, és nálunk az ünnepek elképzelhetetlenek alkoholfogyasztás nélkül. De persze sokaknak a hétköznapok is elképzelhetetlenek alkoholfogyasztás nélkül. Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus volt a vendégünk, akivel arról is beszélgettünk, hogyan hat az ivás a családokra, a gyerekekre, mit tehet a család az alkoholista családtaggal, mit tud segíteni a terápia, és hogy mit kellene tenni ahhoz, hogy a mai gyerekekből ne legyenek alkoholista felnőttek.
Csökken azok száma, akik elzárkóznak az oltásoktól, de még mindig sokan vannak. Mi ennek az oka? A Bonyolult dolgok vendége Koltai Júlia kutató volt, aki tudóstársaival épp erre a kérdésre keresi a választ.
A 2021. november 11-i adás ismétlése. Gyarmathy Éva volt a vendégünk, aki Prima-díjas klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa, a magyarországi Diszlexia Központ és az SNI Tehetségeket Segítő Tanács megalapítója, pszichoterapeutaként is a különleges helyzetű tehetségekkel foglalkozik.
Nemrég a Deutsche Welle stábja riportot készített a Borsod megyei Fügödön, ahol sokan csak ősszel adatták be maguknak a koronavírus elleni vakcinát. Azért, mert féltek. Sokan azt gondolták, hogy az oltástól meg lehet halni. A helyieket végül egy itt dolgozó civil szervezet, az InDaHouse munkatársai tudták megnyugtatni, ők felvilágosító kampányt indítottak és végül helyben megszervezték az oltást is. A szervezet operatív vezetőjével, Csaba Viktóriával és egy szakmai munkatársával, Tillmann Kingával beszélgettünk.
Azok, akik szeretetteljes közegben nőnek fel, nehezen értik meg, hogy miért nem tud valaki kiszállni egy bántalmazó helyzetből, vagy hogy fiatal lányok miért hisznek olyan ígéreteknek, amiről egy külső szemlélő egyértelműen meg tudja mondani, hogy csak a kihasználásról szól. Ezt igyekeztünk megvilágítani a Bonyolult dolgok e heti adásában, vendégünk Feuer Yvette, a Láthatáron Csoport vezetője volt.
Gyarmathy Éva volt a vendégünk, aki Prima-díjas klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa, a magyarországi Diszlexia Központ és az SNI Tehetségeket Segítő Tanács megalapítója, pszichoterapeutaként is a különleges helyzetű tehetségekkel foglalkozik.
Tanulható-e és tanítható-e a demokrácia? – Boros Tamás politikai elemzővel beszélgettünk.
Mennyire zavarja össze a Fidesz kommunikációs és választási stratégiáját az ellenzéki összefogás és az előválasztás? Lehet-e választást nyerni annyival, hogy "Stop Gyurcsány"? Ki és hogyan irányítja a Fidesz kommunikációját? Kik azok a fideszesek, akiknek nem kell napi 10 Facebook-posztot kitenni? Hova lett Habony Árpád? Van-e oka félni a jövő évi választásoktól Orbán Viktornak? Mi tartja életben az "Orbán-brand"-et? Mi teheti tönkre a Fideszt? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Rényi Pál Dániellel, a 444.hu újságírójával. A Bonyolult dolgok közérdekű társadalomtudományi, társadalompolitikai témákat dolgoz fel szakértőkkel, tudósokkal, vagy a témát feltáró újságíróval. Minden műsor egy kérdést feszeget, de igyekszünk azt minél alaposabban körüljárni, és bemutatni, hogy egy-egy helyzetnek számos kimenetele és megoldása lehet. A válaszokat és a megoldásokat nem feltétlenül mi adjuk meg a kérdésekre, inkább arra törekszünk, hogy bemutassuk, hogy a dolgok a legtöbbször nem feketék vagy fehérek, hanem annál sokkal de sokkal bonyolultabbak. A műsort Korpás Krisztina és Bálint Judit vezeti. A Bonyolult dolgok már podcast formában is hallgatható. Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján! Spotify Apple podcast Google podcast
Az adás témája a fiatalok klímaszorongása volt, a vendég pedig Dr. Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus, egyetemi tanár A klímaszorongás egyre gyakoribb jelenség, a Pew Research Center szeptemberi felmérése szerint világszerte csaknem minden harmadik ember (72%) attól tart, hogy a globális klímaváltozás személyesen árt neki. A fiatalok majdnem fele szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos érzéseik negatívan befolyásolják mindennapi életüket, és 77%-uk szerint ijesztő jövő vár rájuk az éghajlatváltozás miatt. Viszont pont ez a szorongás lehet az, ami változtatásra kényszeríthet, ahogy vendégünk is elmondta: a klímaszorongók azok, akik képesek túllépni a rövidlátó önzésen, és tenni egy lépést az egocentrizmusból az ökocentrizmus irányába. Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus, az ELTE Pszichológiai és Pedagógiai Karának, azon belül a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének habilitált docense a vendégünk. A Bonyolult dolgok közérdekű társadalomtudományi, társadalompolitikai témákat dolgoz fel szakértőkkel, tudósokkal, vagy a témát feltáró újságíróval. Minden műsor egy kérdést feszeget, de igyekszünk azt minél alaposabban körüljárni, és bemutatni, hogy egy-egy helyzetnek számos kimenetele és megoldása lehet. A válaszokat és a megoldásokat nem feltétlenül mi adjuk meg a kérdésekre, inkább arra törekszünk, hogy bemutassuk, hogy a dolgok a legtöbbször nem feketék vagy fehérek, hanem annál sokkal de sokkal bonyolultabbak. A műsort Korpás Krisztina és Bálint Judit vezeti. A Bonyolult dolgok már podcast formában is hallgatható. Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján! Spotify Apple podcast Google podcast
Ezúttal Kristóf Luca szociológussal beszélgettünk arról, hogy le tudta-e váltani a kulturális elitet a NER. A Bonyolult dolgok közérdekű társadalomtudományi, társadalompolitikai témákat dolgoz fel szakértőkkel, tudósokkal, vagy a témát feltáró újságíróval. Minden műsor egy kérdést feszeget, de igyekszünk azt minél alaposabban körüljárni, és bemutatni, hogy egy-egy helyzetnek számos kimenetele és megoldása lehet. A válaszokat és a megoldásokat nem feltétlenül mi adjuk meg a kérdésekre, inkább arra törekszünk, hogy bemutassuk, hogy a dolgok a legtöbbször nem feketék vagy fehérek, hanem annál sokkal de sokkal bonyolultabbak. A műsort Korpás Krisztina és Bálint Judit vezeti. A Bonyolult dolgok már podcast formában is hallgatható. Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján! Spotify Apple podcast Google podcast
A homofób törvény elfogadása óta megnehezedett az iskolai érzékenyítő és felvilágosító programok helyzete, amennyiben az LMBTQI témát érint. Mit lehet tenni egyáltalán? Lencse-Csík Orsolyával, a DIA vezetőjével és Mráz Attilával, a TASZ munkatársával beszélgettünk.
Erős vezetőt, vagy kompetens vezetőt kell választanunk? Egyáltalán, mi szükségünk van vezetőre? Fontosabb-e hogy milyen az ember, aki vezet, mint az, ahogy vezet? Orbán Viktort csak egy másik Orbán Viktor képes legyőzni? Bonyolult kérdések ezek... Metz Rudolf vezetéskutató, politológus-közgazdász, a Corvinus Egyetem adjunktusa volt az adás vendége.