Claim OwnershipBuksó - 24.hu
Subscribed: 315Played: 7,725
Subscribe
© 24.hu
Description
A Buksó, a 24.hu podcast sorozata könyvekről, írókról, olvasókról és olvasásról, Nyáry Krisztián vezetésvel, a Líra könyvek támogatásával.
114 Episodes
Reverse
Ahogy a legtöbb novellistának, Bán Zsófiának is milliószor szegezték már a kérdést: mikor jelentkezik végre regénnyel? Eddig kellett várni. A május végén bemutatott Alétheia él egy különleges családregény, amely egyszerre beszél a történelem egyik legvészterhesebb korszakáról egy budapesti zsidó család történetén keresztül, és arról is, miként ismétli magát a történelem. A Rio de Janeiróban született szerző személyes és családi emlékei is átszövik történetet, de arra külön ügyelt, hogy ne derüljön ki mely pontokon ér össze valóság és fikció. Az olvasás szeptember 8-i világnapja jó apropót adott arra, hogy Nyáry Krisztián utánajárjon milyen intézkedéseket hoznak világszerte a kormányok annak érdekében, hogy növeljék a könyvek iránti keresletet. Az epizód végén pedig tíz a közelmúltban megjelent magyar családregényt ajánlunk.
Nemzetközi szinten és Magyarországon is legalább annyi női krimiíró van ma már, mint férfi, a műfaj pedig hosszú évtizedek után végre reneszánszát éli itthon is. Egyre több kötet jelenik meg és egyre több az új szerző. Mindeközben jól látszik, hogy szomjaznak az olvasók a sorozatokra, bár a „stand alone” vagyis az egyrészes kötetek is kelendőek. Mintha az utóbbi időben bátrabban mernének szakítani az írók a klasszikus krimi műfaji sajátosságaival. Utóbbi kapcsán éles vita robbant ki néhány hónappal ezelőtt, az egyik legnépszerűbb magyar krimiíró, Kondor Vilmos ugyanis erős kritikával illette a hazai krimiszcénát. Ezúttal Szlavicsek Judit és Mészöly Ágnes szerzői, míg Szabó Piroska a General Press főszerkesztőjeként kiadói oldalról lesznek Nyáry Krisztián vendégei, akik nem csak reagálnak a kritikára, de párhuzamokról, témaválasztásokról, női főhősökről, és arról is mesélnek létezik-e szerintük egyáltalán női krimi. Az epizód elején a 180 éve született műfaj születéséről lesz szó, amely máig a legnagyobb forgalmat bonyolító könyvpiaci kategória, majd a modern krimi alfajairól és a legmeglepőbb példányszámokról is beszámolunk.
1Új verseskötete kapcsán Istenhez való viszonyáról, a házasság intézményéről, soha meg nem ismert édesanyjához fűződő érzelmeiről, és arról is mesél a Buksóban Röhrig Géza, hogy a megbocsátás sajtója talán túlontúl is jó. A két évtizedes New York-i tartózkodás után idén hazatelepülő szerző három versét fel is olvasta Semmike-dalok című kötetéből, és ezekről hosszabban is beszélgetett Nyáry Krisztiánnal – szabadon, mégsem csapongva.
Olyan időszakot élünk, amikor a tudomány iránti bizalom világszerte csökken. Érezhetően egyre erősebbek az áltudományos hangok, ezért talán soha nem voltak annyira fontosak a hiteles tudományos és ismeretterjesztő könyvek, mint napjainkban. De mi alapján válasszunk? Hogyan születnek és melyek a legnagyobb kihívások a hazai tudományos irodalomban? Mennyire terhelt és bonyolult a finanszírozásuk? Mekkora példányszámban jelennek meg és mennyire népszerűek ezek a kötetek itthon és külföldön? – A Magyar Tudományos Akadémia kétszázadik születésnapján a Buksó a tudományos könyvkiadás jelenéről és jövőjéről szervezett beszélgetést. Nyáry Krisztián ez alkalomból Németh Kingának, az idén 35 éves Typotex Kiadó vezetőjének, Holl András csillagásznak, az MTA Könyvtár főigazgató-helyettesének, és Kecskeméti Gábor irodalomtörténész akadémikusnak tette fel kérdéseit. Az epizód elején Valuska László volt a Buksó vendége, aki a Margó Irodalmi Fesztivál főszervezőkejént és a Könyves Magazin lapigazgatójaként ma már hivatásszerű olvasó. Esterházy Péterről, meghatározó gyerekkori könyves emlékeiről, de a Margó-díj odaítélésének kulisszatitkairól is mesélt.
Több identitású létezőként hivatkozik magára, hiszen tanár, irodalmi estek rendszeres vendége és előadója, igazi könyvőrült, mégis a legtöbben az Anima Sound System alapítójaként ismerik. Annak ellenére, hogy Prieger Zsolt nem rajong a füveskönyvekért, új munkája egy válogatott idézetekkel teli kötet lett. 365 gondolatot gyűjtött össze Szerb Antaltól, hogy az év minden napjára jusson egy. Az olvasás iránti csillapíthatatlan szenvedélyről, a reményről, hitről, a zene és a szépirodalom párhuzamairól, de új könyvének születéséről is mesél a Buksóban, amelyben a közelgő irodalmi fesztiválok színes felhozataláról is szó lesz, és tíz klasszikus művet is hozunk, amelyek így vagy úgy, de újragondolt formában jelentek meg a közelmúltban.
Áprily Lajos dédunokája, Jékely Zoltán unokája, Péterfy Gergely húga, Péterfy Sarolt nővére, Gerlóczy Márton unokanővére. Péterfy Bori írók és könyvek között nőtt fel – így nem meglepő, hogy már gyerekként falta a könyveket. Vlagyimir Szorokin A jég című könyve örökre megváltoztatta az életét. Dalszövegíróként is alkot, ám attól óva int mindenkit, hogy a dalszövegekre versként tekintsenek. Életét végigkísérte az olvasás, ám anyaként egyelőre szélmalomharcnak érzi olvasásra bírni a kisfiát. Egyebek mellett erről is mesél Nyáry Krisztiánnak, aki a folytatásban a műfordítás kihívásairól, a szakma relevanciájáról és a modernkori újrafordítások jelentőségéről is kérdezi meghívott vendégeit. Itt lesz velünk Tótfalusi Ágnes, aki Michel Houellebecq-et és Stendhal-t is fordított már, M. Nagy Miklós a Helikon Kiadó főszerkesztője, aki Jack Kerouac és Victor Pelevin magyar hangja, illetve Dányi Dániel, aki a Magyar Műfordítók Egyesületének elnökeként és műfordítóként egyaránt behatóan ismeri a témát.
Idén Szilágyi Ákos kapta az Artisjus Irodalmi Nagydíjat – Elvégre című verseskötete mellett teljes életműve elismeréseként. Így aztán több apropója is van a vele készült beszélgetésnek, amelyben fiatalkori lázadásról, közéletről, veszteségekről és Arany János iránt érzett rajongásáról is mesél. Utóbbi kapcsán kiderül, hogy tekinthető-e a most megjelent kötete a saját Őszikékjének, és az is, miért támadta meg pályája elején az akkor már sztárszerzőnek számító Weöres Sándort, és mit gondol erről fél évszázaddal később. A Buksó olvasókat bemutató Mit forgat? című rovatában Nyáry Krisztián Lovas Rozival, a Loupe Színházi Társulás egyik alapítójával beszélget, aki ritka kivételként rajongott a kötelező olvasmányokért, kifejezetten szerette az Egri csillagokat, de meghatározó élmény volt számára az Anna Karenina is. Kiderül, miért és mennyire figyelik kritikus szemmel férjével, Horváth János Antallal a kortárs gyerekirodalmat, és ajánl is néhány fontos könyvet a hallgatóknak.
Rendhagyó módon, közönség előtt vették fel a Buksó legújabb epizódját, ráadásul a podcast történetében először határon túli helyszínről, Sepsiszentgyörgyről jelentkezett Nyáry Krisztián. A SepsiBook Könyvvásár és Irodalmi Fesztiválon Láng Orsolya költővel, Szonda Szabolccsal, az esemény főszervezőjével és Hajdú Áronnal a csíkszeredai Bookart Kiadó vezetőjével beszélgetett főként arról, hogy érdemes-e külön kezelni az erdélyi irodalmat, a magyarországitól. Mi közös és mi nem az a Magyarországon és az Erdélyben alkotó szerzőkben? Áldásként, teherként esetleg semleges jelzőként élik-e meg az „erdélyi író” címkét? De az is kiderül a beszélgetésből, hogy léteznek-e sajátosan erdélyi témák, ügyek, hagyományok vagy írói stílus?
„Sokkal több, mint egy könyv egy kivételes színházi alkotó pályájáról: segítség az élethez” – vallja Rényi Ádám annak az új életrajzi kötetnek a szerzője, amely sokáig nagyon úgy tűnt, el sem fog készülni. A könyv főhőse, Szirtes Tamás ugyanis udvariasan, de többször visszautasította a 21. Század Kiadó társtulajdonosának felkérését. Rényi azonban olyan szilárd meggyőződéssel hitt abban, hogy a Madách Színház igazgatójának életéről írni kell, hogy amikor hangyányit csökkent Szirtes ellenállása, munkához is látott. A szerző csaknem egy éven keresztül faggatta a Kossuth-díjas rendezőt, aki mesteréről, Ádám Ottóról, a Madách történetének kezdeteiről, a legnagyobb színészlegendákról, fél évszázadot átölelő és azóta töretlen rendezői pályájáról, de a feledés kegyetlenségéről is mesél a kötetben és a Buksóban egyaránt. Az epizód elején ismét egy olvasót kérdez Nyáry Krisztián, ezúttal Jakabos Zsuzsa olimpikon, Európa-bajnok úszóval beszélget sztereotípiákról, könyvekről, és arról is miért jó választás a Bűn és bűnhődés egy kemény edzőtáborhoz.
Kivételes változások jellemzik az elmúlt húsz évben a tatárjárás kutatását. A régészek egyre meggyőzőbb pontossággal képesek rekonstruálni az eseményeket és meghatározni történelmünk legpusztítóbb erejű háborújának helyszíneit. Ma már az is tisztán látszik: nem pontosan ott zajlott a muhi csata, ahol sokáig feltételezték. Ugyan a magyaroknak nem sikerült legyőznie 1241-ben a tatárokat, a IV. Béla vezette csapatok bizonyos tekintetben mégis megvédték kultúránkat a világ valaha volt legnagyobb birodalmával szemben. Miért nem túlzás második honalapításnak hívni mégis azt az időszakot, amely a tatárjárás után következett? Mit tudunk a pusztítás valós mértékéről? Miért volt még a II. világháború borzalmainál is súlyosabb ez a háború? Egyebek mellett ezekről kérdezi Nyáry Krisztián az éppen most 4 éves Buksó vendégeit A tatárjárás: Magyarország élet-halál harca című kötet szerzőjét, Bihari Dánielt, és egyik szerkesztőjét, Dr. Laszlovszky József régész-történészt.
75 évvel ezelőtt született, 50 éve lépett az irodalmi pályára és lassan 10 éve már, hogy nincs köztünk Esterházy Péter, a magyar kortárs irodalom megkerülhetetlen alakja. Íme egy interjú a vele készült interjúkról. Alig egy hónapja jelent meg ugyanis az idén 70 éves Magvető Kiadó gondozásában egy hiánypótló beszélgetéskötet, amely vállaltan nem „best of válogatás”, mégis Esterházy legnagyobb erejű interjúit gyűjti össze. Pál Sándor Attila válogatta és Turi Tímea szerkesztette kötetbe azt a 19 beszélgetést, amelyek között a feltételezett első és a halála előtt készült utolsó is szerepel. Esterházy egyébként épp annyira nem szeretett interjút adni, ahogy kerülte a nosztalgiázást is. Ez a kötet mégsem mentes a nosztalgiától. Vajon kilépett-e mostanra a szerzői purgatóriumból? És egyáltalán mit ért ez alatt a szépirodalmi közeg? Miért volt már életében közéleti szerepvállalásai miatt a kultúrharc egyik főszereplője? Mitől üdítő és sokszor megrázóan izgalmas az Esterházy univerzum? És vajon mi mindennek köszönhető, hogy a Vanni van című interjúkötetet már egy hónappal a megjelenése után újra kellett nyomni? Egyebek mellett erről lesz szó.
Két éve egy általános iskolás szellemi szintjén volt a mesterséges intelligencia, jelenleg egy egyetemistájén van, egy év múlva pedig egy PHD-zett értelmiségi tudásával fog bírni. A szakértők szerint rég nem az a kérdés, hogy hol tart az MI, sokkal inkább az, milyen ütemben fejlődik. Ráadásul az élet minden területén jelen van, így a könyvipar is arra kényszerül, hogy reagáljon a tempóra, amit diktál. A kiadók jogi, etikai és technológiai szabályok lefektetésével igyekeznek loholni utána, kérdés azonban hol és mennyit engedjenek neki, mekkora teret kapjon, miként hat a művészetre, a művészekre vagy éppen az olvasókra? Ezúttal Dian Viktória, az Athenaeum Kiadó ügyvezetője, Szertics Gergely mesterséges intelligencia kutató, Kellerwessel Klaus költő, szociálpszichológus és MI-kutató volt a Buksó vendége. Nyáry Krisztián előzőleg Schoblocher Barbarával, a Blahalouisiana énekesnőjével beszélgetett Szerb Antalról, zenekari buszban olvasásról és arról is, hogy zenészként miért nem rajong a versek megzenésítéséért.
„Határmezsgyéken buckáról buckára ugrándozom” – így látja magát Saly Noémi, a Buksó új epizódjának vendége. Irodalom- és helytörténeti, valamint gasztrokulturális kötetei egyedi hangja okán hihetetlen népszerűségnek örvendenek, ráadásul tavaly két könyve is megjelent imádott Budapestjéről. Egyebek mellett ezekről és az ikerkönyveket hamarosan követő harmadikról, és a már készülő negyedikről is mesél, de szó esik a kávéházak háttérszereplőiről, Krúdy józsefvárosi kötődésének okairól, na és persze a gyakran okkal romanticizált Tabánról is. A beszélgetés után művelődéstörténeti könyveket ajánl Nyáry Krisztián, mindezek előtt pedig a 2025 legjobban várt könyves eseményei közül válogat.
A Mit forgat? rovatban nem írókat, szerkesztőket vagy könyvpiaci szakembereket kérdez Nyáry Krisztián, hanem a könyvkiadás világának nélkülözhetetlen szereplőit: az olvasókat. A podcast házigazdája első alkalommal Hajós Andrással beszélgetett, aki elmondta, hogy őt már gyerekkorában is sokkal inkább olvasmányai nyelvi megfogalmazása ragadta meg, ezért inkább emlékszik jó mondatokra, mint történetekre.
Három évvel ezelőtt indult a Buksó. Ez idő alatt 100 epizód készült és 111 vendége volt a podcastnak. A jubileumi közönségtalálkozón Szabó T. Anna, Dragomán György és Szegő János mellett a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter is ajánlott néhány könyvet, Nyáry Krisztián pedig nemcsak őket, hanem a közönséget is irodalmi játékra invitálta. A kilencvenes évek nagy sikerű kulturális műsorát, a Lyukasórát ültették át ezúttal színpadra a budapesti Magvető Caféban. Az élő műsor vágatlan verziója kétszer ilyen hosszú verzióban jövő héten lesz elérhető a YouTube-on. Abból az is kiderül majd, milyen új rovatokkal bővül a Buksó.
Évtizedek óta dédelgette a gondolatot, a Valami népi című könyve után azonban nagyon úgy tűnt, soha nem fog elkészülni Grecsó Krisztián aparegénye. Mi mindennek és kiknek köszönhetően született meg mégis az Apám üzent? Mit szólnak hozzá a szerző közvetlen rokonai? És milyen tanácsokkal látta el Grecsót a kötet első vázlatait olvasva Nádasdy Ádám? A Buksó 99. epizódjából kiderül. Mindezek mellett szó lesz autófikcióról, generációs traumákról, az alkoholfüggőség súlyos hátulütőiről, de még Nemes Jeles Lászlóról is. Tíz alkoholizmusról szóló regényt ajánlunk ezúttal, mindezek előtt pedig a könyvek és a mesterséges intelligencia jövőjéről mesél Nyáry Krisztián.
Két művészettörténésszel, két kiváló kiállításról, és két hozzájuk kapcsolódó kötetről beszélget Nyáry Krisztián a Buksóban. Barki Gergely könyve a Galimberti házaspár elsöprő szerelméről, tragikus sorstörténetéről, és elveszett vagy magángyűjteményekben megbúvó festményeiről számol be. Molnos Péter pedig a Megtalált képek című tárlat és könyv kapcsán egyebek mellett arról is mesél, miért jutnak előbb vagy utóbb a nagy művészek életművének fontos festményei az őket megillető múzeumokba, és hogy miért fontos a művészettörténészek számára, hogy a magyar alkotások lehetőség szerint hazakerüljenek. A könyvajánlóban ezúttal tíz képzőművészeti albumot ajánlunk, mindezek előtt – maradva a témánál – az albumok kiadásának nehézségeiről és kihívásairól lesz szó.
A nyolcvanas években ő volt az ország legfiatalabb, ma pedig már a legidősebb iskolaigazgatója. Horn György, a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapítójaként, a hazai alternatív pedagógiai módszerek úttörőjeként mindig a gyerekek mellett állt. Mivel szerinte iskolába járni alapvetően rossz dolog, életpályája során rendre azokat az utakat kereste, amelyek elviselhetőbbé teszik az iskolában eltöltött időt, így aztán a jelenelvű, személyközpontú oktatásban hisz. Tavaly novemberben jelent meg a nagy sikerű Tények és Tanúk sorozat róla és az AKG születéséről, egyedi szemléletéről, egyedülálló önigazgató tantestületéről szóló kötete. Horn György és a kötet szerzője, Nádori Gergely nemcsak az iskola múltjáról és jelenéről mesélnek Nyáry Krisztiánnak, hanem csapdahelyzetekről és kudarcokról is. 2025 első Buksójában visszaemlékezünk a tavaly elhunyt szerzőkre, az epizód végén pedig tíz pedagógiai témájú könyvet ajánlunk.
Ács Dániel első könyve egyszerre helyezi új fénytörésbe Radnóti Miklós halálának körülményeit és állít emléket Dienes András irodalmárnak, aki éveken át kutatta a költő életének utolsó szakaszát, ám krimibe illő körülmények között a sírba vitte a Radnóti-titok újabb fejezetét. Először irodalomtörténész édesapja mesélt a 444 újságírójának Dienes András történetéről, ami pedig kezdetben egy tényfeltáró cikksorozatnak indult, végül egy átfogó kötet lett a Radnóti-kultuszról, egy elveszett táska tartalmáról, a bori áldozatokról, és a szépirodalomról. Szó esik arról is, hogy az irodalomtörténeti kutatások és a tankönyvkiadás noha párhuzamosan zajlanak mégsem találkoznak, az epizód elején pedig Nyáry Krisztián és a sorozat szerkesztője, Regényi Eszter összegzi, mi történt az elmúlt évben. 2024 utolsó Buksójának végén tíz életrajzi könyvet is ajánlunk.
Sokszor kapta meg, hogy könnyű neki írónak lenni, hiszen Kemény István az édesapja, a hazai kortárs irodalmi szcéna kiválóságait pedig születése óta ismeri. Hogy valójában mennyit kellett „nyelnie”, azt új – azonos című – könyve kapcsán elárulja Nyáry Krisztiánnak, ahogy az is kiderül a beszélgetésből, milyen érzés harmincévesnek lenni, milyen kihívásokkal kénytelenek megküzdeni a korabeliek a társkeresés vagy a szexualitás kapcsán, sőt, még a szerző slamhez való jelenlegi viszonyát is tisztázzák. Az epizód elején pedig egy olvasási szokásokról szóló finn felmérésről és könyvről.
Comments
Download from Google Play
Download from App Store
United States