Claim Ownership

Author:

Subscribed: 0Played: 0
Share

Description

 Episodes
Reverse
A DIMSZ podcast friss adásában arról beszélgettünk, hogy milyen nem várt kihívásokkal néz szembe az e-kereskedelmi szektor és hogyan alakulnak át ennek mentén, szinte napról-napra a fogyasztói trendek. Az adás szakértői vendége Palocsay Géza volt, a Pepita.hu vezérigazgatója. A műsor házigazdájaként Asztalos Levente, a DIMSZ Keresőmarketing tagozat alapítója kereste a választ arra a sokakat foglalkoztató kérdésre, hogy milyen trendek formálják a Közép-Európai kereskedelmet és ezen belül a magyar piacot. Ennek hatására pedig mire számíthatunk az elkövetkező években. Palocsay Géza nem kecsegtetett vidám hírekkel, ugyanis a 2017 óta növekvő online kereskedelmi szektor az idei évben visszaesett. Míg a koronavírus járvány alatt a hirtelen megnövekedett keresletet nem tudták a kereskedők teljes mértékben kiszolgálni, most fordult a kocka és idén a kereslet csappant meg jelentősen. Ráadásul a csökkenő vásárlóerő mellett a magyar piacnak egyéb sajátosságokkal is meg kell küzdenie. A digitális kereskedelem pedig tőzsde szerűen reagálja le a fogyasztói bizalommal kapcsolatos jelenségeket. „A mostani trendek nem segítik a hosszútávú gondolkodást. Aktuálisan tűzoltás van. Nehéz olyan mindsettel működni, ami a mostani helyzetet lehetőségként kezeli. Ugyanakkor mindenkinek ugyanolyan a pálya. A kérdés, hogy ki az, aki ebből a rosszból a legjobban ki tud jönni. Akik a biztonságos környezetet meg tudják teremteni szervezeti szinten, azok lesznek válságállók. Ehhez a meglévő folyamatokat kell átnézni és javítani, mert arra van ráhatásunk, a keresletre kevésbé” – osztotta meg velünk gondolatait Palocsay Géza, aki a korábbi tapasztalataival felvértezve pánik helyett a problémák megoldására fókuszált. Milyen hatások befolyásolják az e-kereskedelmet? Milyen sajátosságokkal bír a magyar piac a környező országokhoz képest? Van-e olyan módszer, amivel áthidalható a válsághelyzet? Hogyan lehet hatékonyan reagálni a csökkenő vásárlóerőre? Változik-e az offline és az online kereskedelem aránya? Lesz-e piactisztító hatása a válságnak? Hallgasd meg az epizódot, amelyben a kérdésekre adott válaszok mellett, néhány megszívlelendő jótanács is elhangzik! -------------------------------------------------------------------------------------------------------- A DIMSZ Keresőmarketing tagozatának honlapja: https://www.keresomarketing.hu/ Iratkozz fel a DIMSZ Podcast adásaira a kedvenc podcast lejátszódban: Spotify: https://open.spotify.com/show/562emoFDukupMvaqQ1hFaP Apple Podcast: https://podcasts.apple.com/us/podcast/dimsz-keres%C5%91marketing-podcast/id1589998231 Castbox: https://castbox.fm/channel/DIMSZ-Podcast-id4620273 Google Podcast: https://podcasts.google.com/feed/aHR0cHM6Ly9hbmNob3IuZm0vcy82ZDZlZDE1Yy9wb2RjYXN0L3Jzcw Az adások emellett elérhetők számos más podcast applikációban, sőt a DIMSZ YouTube csatornáján videó formátumban is.
A DIMSZ podcast keresőmarketing specifikus 4. adásában ezúttal a 2022-es választásokhoz, politikai kampányokhoz köthető Facebook és Google hirdetésekről beszélgettünk Lévai Richárddal, a Közösségi kalandozások blog szerzőjével és az online marketinggel és adatvédelemmel foglalkozó Lift Up ügyvezetőjével. A műsorvezetők Bay Áron és Asztalos Levente voltak, a DIMSZ keresőmarketing tagozat alapítói. A beszélgetés során azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy az aktuális kampányidőszakban a politikai szereplők hogyan használják ki az online hirdetések előnyeit, mekkora büdzsét áldoznak rá és hogy ez hogyan viszonyul a más országokban megfigyelhető trendekhez. Lévai Richárd a Google és a Facebook transzparenciát szolgáló eszközeiből nyert adatokkal válaszolja meg a kérdéseket, és rávilágít arra a megdöbbentő tényre, hogy a különböző politikai influenszerek 1-1 közepes méretű magyar cég éves marketing büdzséjét költik el hetente ebben az időszakban. “Hírleveleket az első pillanattól kezdve használnak. A közösségi médiában akár organikus kommunikációval, akár hirdetésekkel jelen van mindegyik oldal szintén az első perctől kezdve.Használnak chatbotokat is, gyakorlatilag amióta ezeket lehet használni, bár nem mindenki ugyanolyan intenzitással, hanem vizsgálva saját szavazókört és a saját célcsoportját. Ezeket a különböző eszközöket és szépen minden új platformot elkezdenek használni, mint például aTikTok-ot, ahol politikai hirdetéseket, reklámokat nem lehet késziteni, de politikai üzeneteket ott is el lehet juttatni az emberekhez” - mondja Lévai Richárd az elmúlt időszak adatainak elemzése alapján Hol van az etikus hirdetés határa? Mennyit fejlődött a pártok marketingje a 4, illetve 8 évvel ezelőtti választáshoz képest? Követhető a Trump-kampány által alkalmazott szegmentációs stratégia Magyarországon? Hol fog megállni az idei választási időszak összesített online költekezése? Csatlakozz az adáshoz és választ kaphatsz minden kérdésre ebben a roppant aktuális és izgalmas témában! Facebook Ad Transparency: https://cutt.ly/LSLTNOF Google Ad Transparency: https://cutt.ly/BSLT2a2 -------------------------------------------------------------------------------------------------------- A DIMSZ Keresőmarketing tagozatának honlapja: https://www.keresomarketing.hu/ Iratkozz fel a DIMSZ Podcast adásaira a kedvenc podcast lejátszódban: Spotify: https://open.spotify.com/show/562emoFDukupMvaqQ1hFaP Apple Podcast: https://podcasts.apple.com/us/podcast/dimsz-keres%C5%91marketing-podcast/id1589998231 Castbox: https://castbox.fm/channel/DIMSZ-Podcast-id4620273 Google Podcast: https://podcasts.google.com/feed/aHR0cHM6Ly9hbmNob3IuZm0vcy82ZDZlZDE1Yy9wb2RjYXN0L3Jzcw Az adások emellett elérhetők számos más podcast applikációban, sőt a DIMSZ YouTube csatornáján videó formátumban is.
A DIMSZ az Adatvédelem Nemzetközi Napjának alkalmából egy olyan szakértői beszélgetést szervezett és tett közzé, amely az online marketing eszközeit alkalmazó cégek számára jelenthet gyakorlati segítséget abban, hogy be tudják tartani az adatvédelmi előírásokat. A beszélgetésen Domokos Márton a DIMSZ adatvédelmi és adatbiztonsági tagozatának elnöke és Bay Áron, a DIMSZ keresőmarketing tagozatának elnöke vett részt. Beszélgetésükben többek között sorra vették, hogy hogyan lehet az adatvédelmi megfelelést biztosítani az online marketing tevékenység során, ehhez milyen technikai feltételek szükségesek, vagy mitől lesz megfelelő egy adatkezelési tájékoztató. Változhat a hatósági gyakorlat „Az online marketingben a felhasználók adataira épülő szolgáltatások, mint pl. a Facebook Custom Audience vagy a Google Customer Match, minden cég számára óriási lehetőségeket nyújtanak, de a sokszor nehezen értelmezhető szabályozások miatt kockázatokat is rejtenek magukban – mondta Bay Áron. – Egy olyan területről van szó, ahol a jogszabályok ugyan nem módosulnak túl gyakran, de a hatósági gyakorlat ad részletes iránymutatást a GDPR értelmezésében. Ugyancsak változnak azoknak a nagy technológiai cégeknek (Facebook, Google) az adatkezelési eljárásai, amelyeket sok magyar cég is a legfőbb szolgáltató partnerévé választ az online marketing tevékenysége során. Ezeket is figyelemmel kell kísérni, mert komoly hatásuk lehet arra, hogy egy magyar cég éppen megfelel-e a GDPR előírásainak, vagy nem. Ebben a környezetben nagy értéke van a tapasztalatoknak és a „best practice”-eknek – ezeket igyekszik a DIMSZ minél hatékonyabban eljuttatni a piaci szereplőkhöz, köztük a digitális marketing területén szolgáltatást nyújtó ügynökségeknek is.” Tanulságos büntetések más EU-s országokban „A GDPR európai uniós szinten egységes, így komoly tanulsága van a magyar cégek számára is annak, hogy milyen kimenetele van egy adatvédelmi eljárásnak Franciaországban vagy Ausztriában – mondta Domokos Márton. - A szakértők feladata, hogy ezeket az eseteket kielemezzék, és a tanulságokat megosszák a hazai cégekkel. A tanulságok lehetnek technikai jellegűek, pl. milyen cookie-bannert érdemes használni, de lehetnek jogi jellegűek is – példa erre, hogy milyen szerződést kössünk olyan szolgáltatóval, amely Európán kívülre továbbítja az adatokat. A jól felkészült cégek amellett, hogy erősen csökkentik az adatok kezeléséből eredő kockázatokat, végső soron szabályosan és hatékonyan fogják kezelni a személyes adatokat, vagyis a felhasználók érdekei is jobban érvényesülnek.” A DIMSZ podcast adások menedzsmentjét a BROCASTERZ Podcast Ügynökség csapata végzi. Ha szeretnéd jobban megismerni őket: brocasterz.com
“Annyira különbözőek ma már a felhasználói viselkedések és annyira különböző utakat járnak be, hogy nagyon nehéz minden esetben sztenderdizálni” -  mondja Bay Áron, az Exact Match alapítója, az Adatvezérelt Marketing Szövetség podcastjének első adásában. Na persze ettől még törekedjünk arra, hogy minél jobban megismernünk az oldalunkon járt felhasználókat, hiszen csak akkor lehetünk sikeresek, ha a különböző felhasználói utakat mégis csak sikerül beleterelni egy olyan összekötő útra, ami az áhított konverziós pontig vezeti majd őket. “Nagyon könnyű abba a hibába esni vagy átesni a ló túloldalára, hogy mindent mérünk.” - figyelmeztet minket Tóth Nóra, az Intern analitikai osztályának vezetője. Mielőtt felesleges adatgyűjtésbe kezdenénk, készítsünk mérési tervet. Gondoljunk rá úgy, mint egy bevásárlólistára, ami segít, hogy ne vesszünk el a nagy választékban és csak azt vásároljuk meg, amire valójában szükségünk van. Hiszen az adatgyűjtésnél is rengeteg mindent mérhetünk, de ha nem vagyunk elég szelektívek, akkor előfordulhat, hogy feleslegesen szánunk időt és energiát gyűjtésükre és elemzésükre is. Te fel tudod egyből sorolni, hogy a webshopod attribúciós folyamatában milyen touchpontok vannak? Ezeken a touchpontok a vásárlók hány százaléka morzsolódik le? Tudod, hogy ők miért hagyják el pont ott a folyamatot? Avinash Kaushik, a világ egyes számú analitika evangelistája szeretettel vezeti le ezt a folyamatot a tinder példáján, azaz, hogy a tinderezők hogyan jutnak el az első üzenetváltástól az első randiig, majd akár a lánykérésig és az esküvőig. Mert ez is egy attribúciós folyamat, csak egészen más touchpointokkal. De a lényeg ugyanaz, elérni a végső célkitűzést úgy, hogy minden felhasználó elégedett legyen - reméljük, a legtöbb házasság is hasonló alapokon köttetik.
A Google ma a világ legbonyolultabb, emberek által épített rendszere. A három legnagyobb terület, amelyet vizsgál a weboldalakon: a tartalom, a linkek és a site technikai beállításai, de technikai szempontból 20-30 dolgot is átvizsgál. Éppen ezért ezeket a területeket érdemes szakemberre bízni - említi Papp Gábor, a The Pitch alapítója, SEO szakértő. Hogy miért? Egyrészt érdemes mérlegelni vállalkozóként, hogy mennyi időt venne igénybe, ha mi szeretnénk ezeket megtanulni, kibogarászni az internetről, míg egy szakember gyorsan és hatékonyan tudja megoldani ezeket a feladatokat, hiszen a mindennapi munkájához tartozik, hogy naprakész legyen a Google állandóan változó, fejlődő rendszerével. A másik indok pedig, hogy a technikai beállításokhoz gyakran webfejlesztői tudásra van szükség. Persze léteznek az adásban is említett ingyenes programok, appok, amelyekkel ezek egy része kiküszöbölhető, de ezeknek mindig vannak veszélyei, hátrányai is. Melyik a legfontosabb terület a keresőoptimalizáláson belül? “Technikailag el kell jutni egy minimum szintre: látható legyen, betöltsön az oldal, mobilbarát legyen és onnantól kezdve jön a tartalom és a linkek….Viszont, ha eljutsz arra a szintre, ahol a többiek vannak, pl. ugyanannyi linked van hírportálokról, szakmai oldalakról, mint a versenytársainak, akkor nem a linkekre kell feltétlen koncentrálni, hanem a tartalomra. Tehát melyik a legfontosabb? Ahol el vagy maradva azokhoz képest, akik most a top 1, 2, 3 vagy éppen top 10 pozícióban vannak.” - Papp Gábor. Tehát az az aranyszabály, hogy nincs aranyszabály. A SEO-ban 3 nagy terület van, mindegyik figyelmet követel, de ahol el vagy maradva a versenytársaidhoz képest, azt a hiányt kell bepótolni minél hamarabb. Ha mindenben jobb vagy, akkor hosszú távon előttük fogsz szerepelni a kereséseknél. “A Google-nak egy célja van, hogy a lehető legrelevánsabb találatokat biztosítsa a felhasználóknak” - állapítja meg Laczkó Balázs, a Netmarketing alapítója. Bár a fiztetett hirdetések adják a Google bevételének jelentős részét, piacvezető keresőmotorként nem veszíthetik szem elől azt sem, hogy a felhasználói élmény minősége kiemelkedő legyen. A relevancia fontos szerepet kap a keresőmotor algoritmusában, éppen ezért Balázs mindig azt javasolja az ügyfeleinek (és saját webshopjával kapcsolatban is így jár el), hogy a SEO tevékenységet mindig a felhasználó fejével gondolkodva végezzük Gondoljuk át, hogy ők miket írnának be a keresőbe, milyen kulcsszavakkal keresnek a termékeinkre és ha ezekre optimalizálunk, akkor az a Google szempontjából is hasznos lesz és segítségünkre lesz. Azt se felejtsük el, hogy még büntetésben is részesülhetünk, ha nem megfelelő módon állítjuk fel a stratégiánkat. A SEO tippekért és ha a Google-ben való jó helyen való megjelenés erősítéséről szeretnél még több információt, akkor keresd a kedvenc podcast appodban a DIMSZ podcast 2. epizódját!
Facebook vagy Google hirdetések? Melyikkel kezdjünk, milyen büdzsével futtassuk a hirdetéseket? “Az egésznek az alapja a tesztelés és a mérés” - említi Várkondi László, a Toptarget ügyvezetője. Csak ezek alapján érdemes dönteni, a megtérülési mutatókból kiindulva, így tudjuk fenntartható módon javítani a teljesítményt. Az online marketing - azon belül is a PPC hirdetések nagy előnye, hogy könnyen és egyszerűen mérhetővé válik minden egyes elköltött forint és nem kell hatalmas összegekkel kiindulni ahhoz, hogy elkezdjük elérni a célközönséget. Ha jó mérési rendszereket állítunk be, akkor többé nem kell megérzésekre hallgatnunk, hanem a rendelkezésre álló adatok és a budget alapján egyszerűen odatesszük a pénzt, ahol a legjobban megéri. “Minél több statisztika (adat) áll rendelkezésünkre és a rendszerek rendelkezésére, annál eredményesebben tudunk dolgozni.” - mondja Cseh Szilvia, szabadúszó marketing szakértő. A tanulási folyamat nagyban meghatározza azt, hogy a rendszer minél jobban működhessen, épp ezért az sem mindegy, hogy milyen sorrendben, milyen kampányokat indítunk el. Sokan elkövetik a hibát, hogy tűélesen próbálják meghatározni a számukra releváns célközönséget már a kezdetektől és sosem tesztelik ki, hogy különböző átfogó célzások közül egyáltalán mi fog jól működni az adott csatornán. Javasolt, hogy első körben próbáljunk meg minél több releváns adatot begyűjteni általánosabb célzásokból kiindulva, majd az adatok alapján finomítsunk a kampánybeállításokon, így folyamatosan javítva a megtérülést és leszűkítve a célközönséget. Egyre gyakrabban emlegetett téma az internetes adatgyűjtés, hiszen a felhasználók saját bőrükön érezhetik, hogy mennyire pontos képet  tud kialakítani róluk egy rendszer. Még akkor is, ha nem név szerint azonosítanak be minket és nem egyesével vizsgálják az adatokat, csak egy sornyi adatot jelentünk egy átfogó adathalmazban. Így “lehallgatás és adatgyűjtés helyett, azt is mondhatjuk, hogy ez profilozás” - említi vendégünk, Várkondi László, a Toptarget ügynökség ügyvezetője, ugyanis nem a konkrét tevékenységeink a fontosak a Google és a Facebook számára, hanem hogy megtudják azt, hogy mi az ami érdekel minket. Hiszen így az érdeklődésünk szempontjából legrelevánsabb információkat (és persze reklámokat) kapjuk meg. Ne felejtsük el, hogy ez nem csak a hirdetők, hanem a felhasználók számára is hasznos, hiszen így (elvileg) nem találkozunk annyi felesleges tartalommal, mint a profilozás nélkül.
Comments 
loading
Download from Google Play
Download from App Store