Még a Transparency International Magyarországnál (TI) is utána kellett nézni a Magyar Pétert érintő lehallgatási botrány során, hogy ki az a Vertán György, mert az informatikában érdekelt vállalkozó neve idáig nem volt igazán közismert, holott a közbeszerzéseken jól szereplő üzletember szerepel a Tenderbajnok listán, amit a szervezet állít össze.
„Külföldön voltam egy bridzsversenyen a választás előtt két héttel, és az egyik partnerem, egy megrögzött fogadó mutogatta nekem, hogy Trump oddsa 1,47, Kamala Harrisé 2,13. Innentől kezdve nem gondoltam, hogy saját véleményemnek kellene lennie a választások eredményéről” – érzékeltette személyes élményei alapján a Della mai vendége, Lakatos Péter, az MGYOSZ elnöke, a Videoton társtulajdonosa és egyik vezetője, hogy az amerikai elnökválasztás előtt már kitapintható volt a hangulatból, hogy Donald Trump esélyei nagyobbak, mint demokrata ellenfeléé.
Kiszáradt a startup-finanszírozási piac, az uniós pénzek hiánya, az állami források elapadása mellett a befektetők hajlandósága is elfonnyadt az invesztícióra. Utóbbit egyértelműen az elmúlt évek kimagasló magyar inflációjával magyarázza a Della vendége, Balogh Petya startuper befektető, mentor. Ilyen állampapír hozamkörnyezet mellett, amit az infláció lekövetése eredményezett, csak nagyon kevesen akarják kockáztatni a pénzüket egy hosszabb távon megtérülő befektetéssel.
Az amerikai elnökválasztás eredménye mindenképpen hatással lesz a magyar politika mozgásterére. Donald Trump győzelmének egyik legmarkánsabb következménye a kereskedelmi háború folytatása, kiterjesztése lenne, ami az európai piacot sem hagyná érintetlenül – mondta a Della vendégeként Győrffy Dóra közgazdász, aki azonban demokrata győzelemre számít az elnökválasztáson.
Öt éven belül a vállalkozások top három problémája közé bekerül az időjárás – jósolja a Della vendége, Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója, gazdaságkutató igazgatója. A negyedévente készülő kkv-hangulati felmérésük egyik legérdekesebb tanulsága az volt, hogy az időjárás – illetve szélesebb értelemben a fenntarthatóság – kockázati tényezőként jelentősen felértékelődött a cégek körében a korábbi felmérésekhez képest.
A gazdaságról szóló diskurzus félrecsúszásáról, a növekedési csapdából való kitörésről, a magyar receptről beszélgettünk Orbán Krisztiánnal a Della legutóbbi felvételén, amelyet különleges körülmények között, több mint 200 néző társaságában rögzítettünk a 24.hu podcastfesztiválján az Akvárium Klubban.
Kásler Miklós elhíresült mondata – miszerint ő régen 50 fokban is operált – megütközést keltett pár hónapja, amikor a klímaberendezések hibája vagy hiánya sokszor elviselhetetlen hőséget eredményezett a budapesti kórházakban. Pedig Kincses Gyulának, a Magyar Orvosi Kamara egykori elnökének is vannak hasonló élményei, ő például 40 fokban műtött –, igaz, akkoriban klimatizált helyiség még sehol nem állt rendelkezésre. A Della vendége szerint ugyan látványos és hatásos volt Magyar Péter nyári, hőmérős akciózása, de nem ez a fő baj a magyar egészségügyben.
Tudok az iparűzési adózást érintő tervekről, de mindent nem mondhatok el – jelezte a Dellában a sokadik polgármesteri ciklusát kezdő Gémesi György, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökeként közel ül a tűzhöz, van belső információja arról, mit tervez a kormány a helyhatóságok legfontosabb adóbevételével.
Az elmúlt évek pénzügyi válsága nem rengette meg a képzőművészeti alkotások itthoni aukciós piacát, a 2008-as válság sokkal jobban visszafogta a keresletet – emlékszik vissza a nehéz évekre Törő István, a Virág Galéria társtulajdonosa a Della vendégeként. Megfejtése szerint a mostani krízis azért nem hagyott érdemi nyomot a festmények, műalkotások keresletén, mert a mai gazdagok – akik a meghatározó részét adják a forgalomnak – sokkal nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint 2008-ban.
Nem lett volna szabad az unió bírósága elé vinni a Spar által az árstop miatt indított pert, mert Luxemburgban tudhatóan elfogultan ítélkeznek, a magyar kormány rovására – fogalmazta meg a Dellában vaskos véleményét Rigó Csaba Balázs, aki a szegedi bíróságon megfordult üggyel kapcsolatos kritikáját – mint a műsorban hangsúlyozta – magánvéleményének tekinti.
A tavalyi recesszió után a magyar gazdaság az idén is csak totyorog, a mocsárba beleragadva halad zsombékról zsombékra – festi le líraian a hazai helyzetet a Dellában a korábbi jegybankelnök, Bod Péter Ákos. Az egyetemi tanár szerint Orbán Viktor túl sokat vár Nagy Mártontól, amikor 3–5 százalékos növekedést kér jövőre a csúcsminiszteri poszt várományosától.
Összességében brutálisan sikeres volt a párizsi olimpia megrendezése – értékelt a Dellának Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állandó tagja. Véleménye kilóg a sorból, ha a kormányoldalon született megnyilvánulásokkal vetjük össze – lásd: mi százszor jobb olimpiát tudnánk rendezni. Amit nem is engedett el teljesen a kormány, most 2036-ról szól a közbeszéd, a vendégünk ugyanakkor a borúlátók csapatába tartozik, amikor az olimpiarendezés újbóli esélye kerül szóba.
Nem járunk messze attól, hogy az orosz társadalom ingerküszöbét elérje az ukrán háborúban meghaltak, megrokkantak és huzamosabb ideig harcképtelenné váltak, vagyis az emberáldozat mértéke. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Dellában kifejtette: egy akkora országban, ahol nagyjából 20 millió főre tehető a harcképes lakosság száma, egymillió katona elvesztése a csatatéren már kiválthatja azt a frusztrációt, ami a közhangulat megváltozásához vezet.
A republikánus elnökjelöltnek – a saját tökösségét igazolandó – sarkos mondásai voltak az Északi Áramlat lezárásáról, illetve Irán tönkretételéről az Elon Musknak adott interjúban, de a Della vendége, Pletser Tamás szerint ezek az állítások nem állják meg a helyüket.
Nem alakult jól az idei Sziget Fesztivál a forgalom szempontjából, a line-up sem volt a legerősebb, a látogatók száma is elmaradt a megszokottól, így összességében üzletileg sem ez lesz a legjobb éve a rendezvénynek. Erről Gerendai Károllyal, a Sziget Fesztivál alapítójával, korábbi tulajdonosával beszélgettünk a Dellában.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes volt a Della vendége, akit a közgyűlési többség megteremtéséért folyó, hírzárlattal kísért tárgyalásokról is kérdeztünk. Szerinte két esetben álltak volna már elő részletekkel a felek: ha Karácsony Gergely és Magyar Péter eredményre jutott volna, vagy ha ellehetetlenül a megállapodás.
Bár a kormány az „elhalasztott” beruházások közé sorolta a budai szuperkórház megépítését, a költségvetés állapota alapján Kunetz Zsombor egészségügyi elemző nem tartja reálisnak, hogy a következő években belevágna a kabinet az építkezésbe. Sőt, a Della vendége szerint végleg lehúzhatják ezt a projektet az állami beruházások listájáról. Ráadásul nem is tartja szükségesnek ezt a kiszemelt helyen, a közeli Szent Imre kórház megfelelő fejlesztése elegendő lenne.
Sokan gondolkodnak azon, hogy elhagyják a magyar igazságszolgáltatást, akkora az elégedetlenség a körükben. Méltánytalannak érzik az anyagi elismertségüket, mások a szakmai akadályok miatt állnak fel. A Della vendége, Gerő Tamás ügyvéd, adójogi és sportjogi szakjogász úgy tudja, a Simonka-ügy korábbi bírája utóbbi okból inkább külföldön keresett boldogulást, míg mások azon keseregnek, hogy már egy bolti állás is versenyképesebb jövedelmet kínál, mint amennyit az igazságszolgáltatás csúcsa alatt, a bírák segítőiként meg lehet keresni.
A Donald Trump elleni merénylet egy kortünet, az egzisztenciális lecsúszástól rettegők táplálta radikalizálódás vezetett el odáig, hogy már a végső eszköz használatától sem riadnak vissza egyesek. Az eset messze túlmutat a politikai rivalizáláson – a vasárnap történtek hatással lesznek az egyébként is felkorbácsolt hangulatú amerikai elnökválasztásra, és nem csak politikai értelemben: hektikus piaci mozgásokra számít novemberig a Della vendége, Oszkó Péter volt pénzügyminiszter.
A Della vendégével arról beszélgettünk, milyen lenyomata lehet a befektetők körében Orbán Viktor „békemissziójának”, annak, hogy néhány napon belül a nyugati világ két ádáz ellenfelénél, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnöknél vendégeskedett. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a kockázati felárak alakulása árulkodik majd arról, hogyan ítélik meg a befektetők a miniszterelnök hiperaktivitását a nemzetközi politikai térben. Tapasztalata szerint a profi piaci szereplők képben vannak Magyarországgal kapcsolatban, és a gazdasági mellett a politikai kockázatokat is árazzák.