G7 Beszélgetések

Irodából hotel, hotelből apartman: sosem látott mozgás indult a magyar ingatlanpiacon.

Miközben százmilliárd forintért létesít kétséges megtérülésű és hasznosságú kikötőt Triesztben a kormány, válságos helyzetbe került a dunai teherhajózás.

Nem egyedül azt kell nézni, milyen az oktatási színvonal, hanem az iskolák másodlagos, közösségszervező, lakosságmegtartó funkcióját is – mondta Szabó Andrea szociológus, politológus a 28. óra oktatási podcast legújabb adásában.

A G7 Beszélgetések legújabb részében egy egész piaci szegmens átrendeződését jártuk körül. Mondovics Péter, a Mastercard marketingmenedzsere meséli el, mi történt az e-kereskedelemben az elmúlt években: hogyan nyomultak be a nemzetközi platformok, miért lett hirtelen kulcstényező a kiszámítható kézbesítés, és miért kezdenek a kereskedők médiacéggé válni?

A közúti fuvarozás biztonságának egyik kulcsa a tachográf: ez az apró, de annál fontosabb készülék rögzíti, hogy a sofőr mennyit vezet, mikor pihen, és milyen sebességgel halad. Az így rögzített adatok nemcsak a szabályok betartását támogatják, hanem a közlekedés biztonságát is növelik. Nem véletlen, hogy az Európai Unió szigorú keretek között szabályozza a használatát – 2026. július 1-től pedig új korszak kezdődik, hiszen a tachográfok a nemzetközi fuvarozásban a 2,5 tonnánál nagyobb össztömegű kishaszongépjárművekben is kötelezőek lesznek.

Európa sereghajtója vízenergiában Magyarország, pedig az áramtermelés tizedét is adhatná. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a vízlépcső még mindig tabutémának számít a magyar közéletben.

A világ három legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok, Kína és a kiberbűnözés, ami nagyjából mutatja azt, hogy mekkora károkat okoz világszerte ez a terület – mondta el a G7 podcastban Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Tanszékének docense. https://g7.hu/uploads/2025/07/g7_kiberbiztonsag.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. A téma, bár sokak számára nehezen megfogható, valójában mindenkit érint, a magánemberektől a kis- és közepes vállalatokon (kkv) át a legnagyobb cégekig, valamint az állami szervezetekig. A kkv-k vannak a leginkább kiszolgáltatva, gyakrabban éri őket támadás, mint a nagyvállalatokat. Kiket érint a kibertámadás, és mi a célja? Magyarországon évente mintegy 20 ezer kiberbűncselekményekhez kapcsolódó bejelentés érkezik a rendőrségre, ám a rejtett esetek száma ennél jóval magasabb lehet, akár 60 ezer bűncselekményt is elérve. Ezzel ez a csalási forma a második leggyakoribb bűncselekmény Magyarországon. A technológia fejlődésével a támadások természete is átalakult. Míg korábban a zsarolóvírusok elsődleges célja az adatok titkosítása és váltságdíj követelése volt, ma már az adatlopás vált meghatározóvá.  A támadók a megszerzett adatokat másodlagos piacokon értékesítik, hiszen az adatok — bár önmagukban csak bitek és bájtok sorozatai — később értékes üzleti információvá válhatnak. Meglepő lehet, de a közigazgatás az egyik leginkább kitett szektor a kibertámadásoknak. Ennek az az oka, hogy a kormányok nagy és sokak számára elérhető rendszereket működtetnek. Eközben a költségvetési megszorítások, a közbeszerzési nehézségek és az üzemeltetők hiányosságai miatt nem feltétlenül a legbiztonságosabban működnek. Fontos kiemelni, hogy a támadók kezdetben nem válogatnak: egy IP-cím megtámadása véletlenszerű, és csak a bejutás után mérik fel, kinek a rendszerébe kerültek be, és milyen értékű adatokat szerezhetnek meg. Ha megszerezték az adatot, akkor felmérik, hogy milyen szervezettel állnak szemben, és annak mérete és pénzügyi lehetőségei alapján állapítják meg a zsarolási díjat. Nem a felhőn múlik A modern számítástechnika elképzelhetetlen felhőalapú megoldások nélkül. Ezen technológiák működtetéséhez hatalmas adatközpontokra, szerverekre és speciális szoftveres megoldásokra van szükség, ezeket pedig néhány nemzetközi óriásvállalat üzemelteti. Már csak méretük és globális elterjedésük miatt is ezek jobban fel vannak készülve az incidensek kezelésre. Azért is válhatott a Microsoft mára a világ vezető informatikai szolgáltatójává, mert operációs rendszert, felhőmegoldásokat üzemeltet, emellett az OpeanAI-befektetésével a mesterséges intelligencia frontvonalában is ott van. Évtizedes kitartó munkával mára olyan erős szereplő lett, akivel nehezen lehet versenyezni. Európa véglegesen lemarad? Az amerikai cégek dominanciája az egész informatikában jellemző. Az európai politikusok gyakran hangoztatják az önellátás és a saját megoldások fontosságát, különösen Donald Trump elnöksége és vámháborúja óta. Azonban az informatika területén Európa jelentősen függ a külföldi, alapvetően amerikai technológiáktól, szakértők szerint közel 80 százalékos arányban. Európa ebből a versenyből valahol a 90-es évek végén, 2000-es évek elején szállt ki. Amikor jött egy olyan európai döntés, hogy majd a piac megoldja az internetellátottságot, a piac majd fölépíti az információs társadalmat, a piac majd megoldja a biztonságunkat. Körülbelül a 2010-es éveknek a legelején érzem azt, hogy teljesen leépült az európai IT-ipar – mondta el Krasznay Csaba. Képzés és agyelszívás A versenyképesség egyik legnagyobb gátja a szakemberhiány. Európában 200-300 ezer IT-biztonsági szakértő hiányzik. Hazánkban is jelentős a probléma: Magyarországon évente 300-400 új kiberbiztonsági munkahelyet kellene betölteni – mondta Krasznay Csaba. Az egyetemi képzésen végeznek is ennyien, csakhogy nem mindenki a kiberbiztonsági munkát fogja választani. A területen nincsen megfelelő koordinálás, nem lehet előrejelezni az új munkahelyek létrejöttét. Ha lenne több szakember, akkor pedig több munka is lenne. Mindez nem magyar specialitás, európai probléma. Az amerikai technológiai cégek elszívják az európai tehetségeket, felvásárolják az ígéretes európai kezdeményezéseket. Az európai kiberbiztonság csak úgy tudna előrelépni, ha végre felvállalnák az európai politikusok, hogy előnyben részesítik az európai megoldásokat, akkor is ezeket választanák, ha kicsit drágábbak, vagy – legalábbis egyelőre – kissé kevésbé hatékonyak, de helyiek. Ehelyett a gyakorlatban inkább amerikai és izraeli megoldásokat vásárolnak, így pedig csak álmodozni lehet a stratégiai függetlenségről. Jó európai tervekből terhes bürokrácia Az EU kiberbiztonsági szabályozása, a NIS-2 irányelv egy elméletben zseniális stratégiai lépés volt arra, hogy a technológiai lemaradást szabályozással kompenzáljuk. Kristálytisztán látták, hogy miután technológiával és befektetéssel nem tudunk versenyezni az Egyesült Államokkal és Kínával, hozzunk szabályozásokat, amiben fölemeljük azt a belépési küszöböt Európába, ami jelenleg nem létezik – foglalta össze Krasznay Csaba az uniós szabályozás előnyeit. Azonban a gyakorlatban ez a szabályozás gyakran csak újabb bürokratikus teherként, „kiberbiztonsági adóként” jelenik meg a vállalatok számára, anélkül, hogy a mélyebb stratégiai indokok eljutnának a végfelhasználókhoz. Hogy hogyan lehet mégis az EU-ban előrelépni? Erre a kínai masszív állami befektetések is példát adhatnak, amivel létre lehet hozni egy kritikus méretű ökoszisztémát. Az ázsiaiak a képzés szerepét is komolyabban veszik. Az Egyesült Államokban kelet-európai professzorok tanítanak ázsiai diákokat a természettudományokra, és Európában is egyre inkább ezt lehet látni: itt a kelet-európai professzorok még ugyan megvannak, de egyre jobban jönnek azok az ázsiai diákok, akik tanulnak (…) Ők haza fognak menni, vállalkozásokat fognak elindítani, hazaviszik a tudást, és ott lesznek majd professzorok egy idő után, és el fognak mellettünk menni – fogalmazott Krasznay. Magyarországon is már ez jellemző, rengeteg ösztöndíjas és önköltséges ázsiai diák van, de nincs elképzelés arról, hogyan lehetne őket itt tartani, vagy ha hazamennek, hogyan tudnák a magyar cégek piacra lépését, fejlődését segíteni anyaországukban. Bűnözőktől, nem lator államoktól kell félni Gyakran hallani a hírekben orosz, kínai vagy észak-koreai állami kibertámadásokról, ám a civil szektorban működő biztonsági központok ritkán találkoznak ilyen jellegű támadásokkal. Ez inkább a mély állami rendszereknél jelenik csak meg. Egy vállalkozást vagy magánszemélyt bűnözői csoportok veszélyeztetnek leginkább. A fegyveres harcok során egyre nagyobb szerepe van a kiberhadviselésnek: az iráni-izraeli, az orosz-ukrán háború során is megpróbálták egymás kritikus infrastruktúráit támadni a felek – de nem jártak sikerrel. Európában azonban nem kell túlzottan attól tartani, hogy az ilyen támadásoknak az életünkre lehetne hatása. Csak egy, kétséges eset van, amiről úgy gondolják, hogy egy ember életét kibertámadás olthatta ki a világban. Az ilyen műveleteknek is vannak nemzetközi szabályai, amit ha valaki nem tart be, nagyon erős megtorlással néz szembe. Eddig csak Oroszország rúgta fel ezeket a nemzetközi normákat, de ők is csak Ukrajnával szemben merték meglépni, más európaiakkal és az amerikaiakkal szemben nem. Mert pontosan tudja azt, hogy egy válasz erre pusztító lenne az ő számára is – tette hozzá Krasznay Csaba. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fejlődésük függ tőlük, ezért versengenek a diplomásokért a magyar településekMiben jók, és miben fejlődhetnének az egyes magyar városok és falvak? A G7 Podcastban az Egyensúly Intézet új Településindexe kapcsán beszélgettünk erről. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka vanEurópában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolásaA nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós MagyarországonTöbbszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast! Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik megA másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságotFriss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban?Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban.The post A kiberbűnözés már akkora üzlet, mint a világ legnagyobb gazdaságai first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

„A logisztikában minden nap előfordulhat olyan dolog, amivel még nem találkoztunk. Az időjárás és a közlekedés kiszámíthatatlansága, az ügyfelek megváltozott igényeihez való alkalmazkodás vagy éppen a covid kihívásokkal teli időszaka csak pár példa erre. Számomra vonzó az a változatosság, kreativitás és dinamizmus, ami a munkánkat jellemzi. Ehhez az ember könnyen hozzá is tud szokni” – mondta Brandhuber Ákos, a Dachser Hungary logisztikai szolgáltató operációs igazgatója a G7 Beszélgetések legújabb részében. Az epizódot ide kattintva vagy bármely podcastlejátszón lehet meghallgatni. https://g7.hu/uploads/2025/06/Dachser-Akos-vagott-kevert-jav2.mp3 A máig családi tulajdonban lévő Dachser szállítmányozási szolgáltatót a múlt század első felében alapították Dél-Németországban, mára több mint 220 telephelyet üzemeltet Európában, és globálisan is kiterjedt hálózata van. Specialitása az európai piacon is kuriózumnak számító gyűjtőszállítmányozás, amelynek alapja a Dachser az egész kontinenst átszövő, sűrű saját hálózata – alig néhány cég rendelkezik hasonlóval Európában.  Brandhuber Ákos / Fotó: DACHSER Hungary Kft. „Ez a szállítási mód költséghatékony és rendkívül kedvező megoldás például a kisebb cégek számára, az akár 1-2 palettás szállítmányok célba juttatására. Fontos kiemelni, hogy nem csomagküldésről van szó, a Dachser elsősorban üzleti partnerek, vállalkozások között szállít. Gyűjtőszállítmányozás esetében üzemek, gyárak termékeit juttatjuk el gazdaságosan, időben és folyamatosan nyomon követhető módon a címzetthez” – mondta Brandhuber Ákos.  Csak Magyarországról naponta 3-5000 küldeményt indítanak el Európába, és ugyanennyi vagy még több érkezik be. Gyűjtőszállítmányozás esetén először a feladótól a legközelebbi Dachser gyűjtőraktárig szállítják a jellemzően 1-2-3 palettát. Innen este-éjszaka, mindig ugyanabban az időben indulnak a gyűjtőjáratok Európa különböző országaiba – ez a sűrű menetrend unikumnak számít a gyűjtőszállítmányozási szektorban. Másnap reggelre megérkeznek a következő Dachser-telephelyre a kamionok, lerakodják az árukat, itt különböző irányokba csoportosítják azokat, majd kiszállítják, átadják a címzettnek. Ez az utolsó szakasz sok európai nagyváros esetében különleges megoldásokat igényel a dugó vagy a speciális környezet-, esetleg műemlékvédelmi szabályok miatt – Prága belvárosában például teherhordó kerékpárral történik. Összefoglalva, jellemzően 1-2 raklapnyi áru fölött már célszerű a cégeknek gyűjtőszállítmányozást igénybe venniük, mert ez ugyanolyan háztól-házig szolgáltatás, mint a drágább furgonos szállítás. A cikk megjelenését a DACHSER Hungary Kft. támogatja.The post Vonzó az a változatosság, kreativitás és dinamizmus, ami a logisztikai munkát jellemzi first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A magyar településekről ötvennél is adatot tart nyilván a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amelyek nagy részét maguk a települési önkormányzatok jelentik. A közelmúltig azonban mégis csak kevesen követték a településük fejlettségét ezek segítségével. Az Egyensúly Intézet tavaly azért is dolgozta ki a Településindexét, hogy ezt könnyebbé tegye. Az index a KSH adatai alapján számszerűsíti a falvak, városok és fővárosi kerületek fejlettségét, és a mellé készült honlapon adatvizualizációk alapján össze is lehet hasonlítani a településeket. A Településindex más, hasonló indexektől eltérően – mint amilyen például az Economist Intelligence Unit híres élhetőségi listája – nem kifejezetten az élhetőségre, hanem a fejlettségre koncentrál: ezért kiemelt jelentőséggel bírnak a gazdasági mutatószámok, mint az adóbevételek, vagy a diplomások aránya. Emellett olyan szociális és kulturális dimenziók is fontosak, hogy hányan vesznek részt lakosságarányosan például színházi előadásokon, mekkora a zöld területek aránya vagy milyen az egészségügyi ellátás elérhetősége. Az indexet 53 indikátor alkotja, külön mérték a fővárosi kerületeket, a megyeszékhelyet, a 15 ezer fő feletti városokat, az 5 és 15 ezer fő közötti városokat és falvakat, illetve az ötezer fő alatti kistelepüléseket. Az, hogy mit tudunk mérni és miről tudunk diskurzust generálni, befolyásolhatja, hogy a döntéshozók merre próbálnak haladni – mondta el Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója a G7 Podcastban. https://g7.hu/uploads/2025/05/g7_telepules.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Úgy látszik, az önkormányzatoknak, települési vezetőknek is nagy igényük van erre az összehasonlítási lehetőségre, mert sok esetben jelzik, ha például hibás adatra bukkannak. Nagyon sok megkeresés érkezik maguktól a jegyzőktől, hogy módosítsanak számokat – monda el Marek Bertram, az Egyensúly Intézet vezető elemzője. Mivel a kutatók a KSH adataiból dolgoznak, nem tehetnek mást, mint hogy a hivatalhoz küldik a hibás adatközlés felfedezőit – így pedig sokat javulhatnak a települési adatok. Hiába szól ma minden a big datáról, a mesterséges intelligenciáról, még mindig viszonylag kevés információ érhető el települési szinten. Ahogy Filippov Gábor fogalmazott, még ma is megdöbbentően egyszerű adatok hozzáférhetetlenek és összehasonlíthatatlanok. Magyarország ráadásul még igen jól áll, ugyanis azt is vizsgálták, hogyan lehetne a településindexet a szomszédos országokra is kiterjeszteni, hogy a nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tegyék, de máshol még kevesebb megfelelő minőségű, összehasonlítható adat érhető el. Az, hogy milyen mutatók alapján gondolkodunk a településekről, nem pusztán technikai kérdés: közpolitikai hatása is van. Ahogy a GDP a második világháború után átalakította a nemzetek fejlődésének mérését, úgy ez a fejlettségi index is új nézőpontot kínálhat a hazai döntéshozóknak – akár a helyi, akár az országos szinten. A mérhetőség általában is fontos lenne a közpolitikai gondolkodásban: jó hatása lenne, ha itthon is nagyobb teret nyerne, hogy a tervezett intézkedések hatásait előre próbálják megbecsülni, majd utólag vissza is mérnék. Nagyon eltérő ebben az egyes magyarországi települések helyzete, van már olyan nagyváros, ahol külön adatelemző csapat van, máshol viszont szinte egyáltalán nem is foglalkoznak az adatokkal. Egy ilyen sok változóból álló kompozit indexnél egy-egy kiugró mutató nem tud segíteni az élre kerülni. Egy település nem tud a lista elejére kerülni pusztán a kiugró iparűzésiadó-bevétellel, de akkor sem, ha nagyon magas a színházi előadásokat látogatók száma. Annyi azonban látható, hogy a fejlettség statisztikai értelemben a lakosság képzettségével áll a legszorosabb összefüggésben. Márpedig Magyarország mára sereghajtó lett Európában a fiatalok felsőoktatási részvételében. Az országon belül pedig nagy a verseny a települések között a diplomás lakosokért.A települések szempontjából a jól képzett lakos a legfontosabb a szűkös erőforrásokért kell vetélkedniük a településeknek, tehát ez egy verseny nagyon sok szempontból, és ezt látjuk is, megint csak nemcsak Budapesten, hanem az ország minden területén, hogy az agglomerációs központok és a környező települések szó szerint versengenek (…) a magas minőségű humán erőforrásért – vonta le a talán legfontosabb konzekvenciát Filippov Gábor. A magyar közbeszédben visszatérő toposz, hogy több szakmunkásra és kevesebb diplomásra lenne szükség, ez azonban messzemenően nincs így. Ha a munkaerőpiaci vagy népegészségügyi anyagunkat megnyitja valaki, mindig unalmasan beleütközünk abba a problémába,  hogy mindenhol a jobb adatok azok a magasabb iskolai végzettséghez kapcsolódnak, a rosszabb adatok az alacsonyabb iskolai végzettséghez kapcsolódnak, olyannyira, hogy kiirthatatlan ez a mítosz, de én mindig elmondom minden lehetséges helyen, hogy nem igaz az, hogy a McDonald’s-ban diplomások állnak ott a fritőz mellett és ők szolgálják ki a szakmunkásokat, akik a fizetőképes vendégek. – emelte ki Filippov Gábor. Akár az álláskeresés időtartamát nézzük, akár a bérprémiumot, akármilyen tekintetben nézzük meg vagy hasonlítjuk össze a különböző végzettségű csoportokat, minden tekintetben a diplomások vannak versenyelőnyben. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy milyen milyen felsőoktatási intézményben végeznek az emberek. Pszichológiai, kommunikációs, assziriológus vagy bármilyen végzetséggel is sokkal jobb pozícióból indulunk a munkaerőpiacon és az életben, mint ha nem lenne diplománk. Végül a kutatók egyértelműen kiemelték a helyi vezetés szerepét is. A jogkörök beszűkülése és a forráshiány ellenére vannak olyan városvezetők, akik tudatosan keresik az adatokat és a fejlesztési lehetőségeket. Akár azonos helyzetből induló települések között is jelentős különbség alakulhat ki néhány év alatt, ha agilis, kellően kreatív vezetés jut szerephez – politikai elköteleződéstől függetlenül. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka vanEurópában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolásaA nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós MagyarországonTöbbszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast! Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik megA másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságotFriss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban?Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kelleneCsehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.The post A fejlődésük függ tőlük, ezért versengenek a diplomásokért a magyar települések first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Hadiipari reneszánszról szólnak a hírek, pedig az európai védelmi kiadások még 2023-ban sem érték el a GDP 2 százalékát, és néhány év múlva is várhatóan 3 százalék alatt maradnak. Mindezt úgy, hogy három éve háború dúl keleti szomszédunkban, Ukrajnában. Érdemes ezt azzal összehasonlítani, hogy az aktív helyi konfliktus nélküli hidegháborúban az európai országok az éves GDP-jük 3-5 százalékát fordították védelmi célokra, míg az Egyesült Államok 5-6 százalékot – hívta fel a figyelmet a mostani európai hadiipari tervek korlátozottságára Lázár Zsolt hadiipari elemző, a G7 podcast vendége. https://g7.hu/uploads/2025/04/g7_hadiipar.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. A hadiipari fejlesztések kapcsán az is fontos, hogy azok milyen hatást érnek el a gazdaságban, a társadalomban. A technológiaintenzív, informatikai fejlesztések nagyon hasznosak lehetnek a társadalom számára, de az már kevésbé, ha túl sok és felesleges, elavult eszközt vásárolnak és gyártanak. Most kinyílik egy óriási pénztárca, amiből nyakra-főre lehet bármit vásárolni, viszont az őrülten fontos, hogy (…) meg kell győzni az embereket, hogy tényleg őket is szolgálják ezek a fejlesztések – hangsúlyozta Lázár Zsolt. A pozitív tovagyűrűző hatások jól működtek a nyugat-európai és amerikai gazdaságban, a keleti blokk országaiban azonban nem – ennek kiemelt szerepe volt a kommunista rendszer elmaradásában és hidegháborús vereségében. Izrael példája mutatja, hogyan lehet ezt jól csinálni: az ország hadiipari informatikai fejlesztéseire alapozva a világ egyik vezető technológiai központja lett. Magyarország esélyei politikai és gazdasági adottságai miatt csekélyek, hogy profitálni tudjon az európai hadiipari fejlesztésekből. A gazdasági nehézségeket jól mutatja a Gripen vadászgépek beszerzése. Csehország és Magyarország majdnem ugyanakkor vásárolt a svéd típusból, Lázár Zsolt korábbi tanulmányában azt elemezte, hogy milyen hatásai voltak a két országban a gyártó által vállalt ellentételezési programnak. Az üzlet lényege az volt, hogy a vadászgépek beszerzéséért cserébe Svédország próbál helyi vállalatoktól vásárolni, és/vagy beruházni. Míg cseh cégek tudtak termékeket eladni a program segítségével a svédeknek, Magyarország esetében az ellentételezés kimerült az Electrolux beruházásában, amikor porszívógyárat hoztak ide – ezt aztán el is vitték már Ázsiába. Az ellentételezésben a magyar know-how-t és magyar céges betársulást mikroszkóppal lehetne keresni – fogalmazott Lázár Zsolt. A kormányzat az utóbbi évek hadiipari beszerzéseit próbálja sikerként tálalni, különösen hogy a Rheinmetall vagy az Airbus hazai bázist is létrehozott. Ezek leginkább összeszerelő-karbantartó bázisnak tekinthetők, nem érdemi hozzáadott értéket termelő egységeknek. Ezekben ráadásul semmi egyedi sincsen: ahova érdemi mennyiséget adnak el, mindenhol hasonló bázisokkal jelennek meg a hadiipari gyártók. Ezek is mutatják, hogy Magyarország nem találta meg annak módját, hogyan lehet hadiipari fejlesztésekből érdemi innovációt, hozzáadott értéket létrehozni. Az új európai együttműködésekben pedig azért sem várható, hogy jelentős szerepe jutna hazánknak, mert egyre kevésbé lehet megbízni Magyarországban. Az orosz elköteleződés olyan körülmény, ami miatt már nem eltévedt bárányként, hanem kockázatként tekintenek Magyarországra. Ilyen körülmények között pedig érthető, hogy szenzitív fejlesztéseknek a közelébe sem juthat hazánk. Európa számára ugyanakkor óriási innovációs lehetőség van a hadiipari fejlesztésekben. Ennek kihasználásához azonban arra lesz szükség, hogy csökkentsék a párhuzamosságokat. A katonai eszközöknél még messze nem beszélhetünk egységes piacról. Az eltérő fegyverrendszerek párhuzamos üzemeltetése jelentős többletköltségekkel jár, az európai egységesítés jelentősen növelné a hatékonyságot. Mivel több európai gyártó versenyez az erőforrásokért, kevésbé versenyképesek az exportpiacokon. Nem ritkán egymással is versenyeznek az EU-n kívül, a nagyobb koncentráció segíthetné az eredményesebb külpiaci fellépést. A beszélgetésben továbbá szóba került: milyen szerepe lehet a 4iG-nek a hadiipari fejlesztésekben, mennyire lehet korlátozó tényező az átláthatatlan magántőkealap-tulajdon, és miért érte meg a Rheinmetallnak megvásárolni a vállalat negyedét; hogyan lehet a helyi kkv-k szerepét növelni a hadiiparban; milyen lehetőségeik vannak a hazai vállalkozóknak az európai programokban részt venni; hogyan sikerült a magas bérköltségek ellenére a svéd hadiipari gyártást helyben tartani, hogyan lehet a svéd gazdaság kiemelt ágazata. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolásaA nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós MagyarországonTöbbszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast! Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik megA másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságotFriss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban?Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kelleneCsehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.The post Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Immár a Föld minden ötödik lakosa afrikai, és míg más kontinenseken leállt vagy lassul a lakosság növekedése, a másfél milliárd lakosú Afrikában tovább tart a gyors növekedés. Ezzel azonban nem tud lépést tartani a gazdasági fejlődés: hiába növekszik a gazdaság évi 3-4 százalékkal, az egy főre jutó GDP az elmúlt években nem nőtt. Nagyok a különbségek a kontinens országai között, és nagyon eltérőek a fejődési kilátások. Hiába indulnak alacsony szintről, nem mindenkinek jön össze a növekedés: Nigériában például az egy főre jutó GDP 2014-ben még 3222 dollár volt, de 2025-re mindössze 835 dollárt jósol a a Nemzetközi Valutaalap – mondta el a G7 podcastban Tarrósy István, a Pécsi Tudományegyetem professzora, az itt működő Afrika Kutatóközpont vezetője, az Afrika Tanulmányok tudományos folyóirat alapító-főszerkesztője. https://g7.hu/uploads/2025/03/g7_afrika.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.   Az afrikai gazdaságok és társadalmak egyenetlen fejlődésének számos oka van. Egyrészt számos országban nagyon jelentős probléma a korrupció, és hogy ragaszkodnak a hatalomhoz a vezetők, számos autokrata, diktatórikus berendezkedésű ország van. Nem életszerű azonban nyugat-európai politikai viszonyokat elvárni. Sőt, sok esetben az ettől eltérő országok tudnak jelentős sikert elérni az államok fejlesztése során. Jó példa erre Ruanda esete: az 1994-es népirtást követően Paul Kagame vett át az ország vezetését, és a fejlesztési irodalom alapján „jóságos diktátornak” (benevolent dictator) tekinthető. Ruanda autoriterebb berendezkedése ellenére a fejlesztő államiság révén elindított olyan beruházásokat, amelyek az emberek jólétét javították. Óriási eredményeket sikerült az ország fejlesztésében elérni. Ugyan eredetileg két ciklust engedélyezett az alkotmány, de annak 2015-ös módosításával 2024-ben negyedik elnöki mandátumát kezdhette meg Kagame. Most viszont az északkelet-kongói területen újból kitört fegyveres konfliktus kihívások elé állítja Ruandát is. A rossz kormányzás több afrikai országban is gyakran gátolja az adott terület potenciáljának kiaknázását. Afrika hatalmas nyersanyagvagyonnal rendelkezik, de sajnos az államok nem tudják, hogyan menedzseljék ezeket a kincseket – emelte ki Tarrósy István. A probléma sok esetben, hogy csakis a nyersanyagok kitermelésére épül a gazdaság, ami egyben nyersanyagátok – Nigéria esetében ez főként az olajipar. A növekvő lakosságnál pedig az ágazat hasznát egyre több ember között kell elosztani. Akadnak azonban jó példák is, ilyen Mauritius esete. Ők is a kvázi monokulturális, cukornádra fókuszáló iparra és kereskedelemre építettek, de ezt elkezdték diverzifikálni – nemcsak termékek, de partnerek szintjén  is. Ma már 10 ezer dollár feletti az egy főre jutó GDP. Kizsákmányoló nemzetközi környezet A nyugati országok és újabb globális szereplők – mint Kína – Afrikában játszott szerepe nem feltétlenül előnyös a kontinens számára. Még a kormányzási problémáknál is nagyobb kihívás, hogy a nyugati országok olyan adó- és vámrendszert működtetnek, amely segíti a nyugati vállalatokat, hogy ne fizessék meg a törvényileg kötelező adókat és vámokat az afrikai nyersanyagok exportja után. Az olyan adóelkerülési központok, mint Svájc és számos nyugat-európai ország, akár kulcsszerepet is játszhatnak Afrika gazdasági lemaradásában. A nyugati cégek nem egyszer irreálisan alacsony áron exportálják termékeiket az adó- és vámelkerülést támogató országokba, mint például Svájc, ahova csak papíron értékesítik a termékeket. Nem mondhatjuk csupán azt, hogy az afrikai rossz kormányzás miatt van Afrika olyan állapotban, amiben. Sajnálatos módon egy hipokrata nyugat-európai, nyugati szemlélet markánsan hozzátesz ehhez. (…). Én azt hiszem, hogy a nemzetközi kereskedelem egésze egy olyan imbalanszot tart meg magában, amely még nem is tud abban Afrikának vagy más feltörekvő térségeknek segíteni, hogy sokkal inkább be legyenek kötve a globális folyamatokba. Ezeket ugyanis elképesztő módon dominálják azok a nyugati érdekek, amelyek egyébként dominálták akár a gyarmatosítás időszakát is. Jó példa erre, hogy a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) pénzét, a CFA frankot még mindig a francia központi bank felügyeli. A fejlesztések terén azonban új lehetőségeket hozott Kína. Az ázsiai ország leginkább hosszú távú infrastrukturális projektekkel van jelen, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a regionális összeköttetések javításához. Kína infrastruktúrát épít, amely segíti Afrikát a globális folyamatokba való bekapcsolódásban, bár a kínai beruházások sok esetben hitelspirált eredményeznek. Mára ezért Kína is jóval megfontoltabb, hogy mire és kinek ad hiteleket. A nyugati országok és más feltörekvő szereplők, mint Törökország vagy Indonézia is megjelent az ilyen típusú fejlesztéseknél, ez pedig hasznos versenyhelyzetet teremt, ma már sokkal jobba ajánlatok közül válogathatnak az afrikai kormányok, akik szeretnének érdemi infrastruktúrafejlesztéseket. Magyarország Afrikának ösztöndíjhelyeket tud adni A növekvő afrikai gazdaság lehetőségeit nemcsak globális, de régiós összevetésben sem tudta Magyarország egyelőre nagy mértékben kihasználni. A hazai kivitel értéke és aránya is messze elmarad a visegrádi országokétól. Tarrósy István ennek kapcsán kiemelte, hogy egyre többet foglalkozik Magyarország Afrikával, egyre több magas szintű kormányzati és üzletember-találkozóra kerül sor. Ezt a folyamatot segíti, hogy egyre több nagykövetség nyílt 2010-et követően – a személyes jelenlét nagyon fontos a lehetőségek felmérésében és kiaknázásában. A leglátványosabb eleme a magyar jelenlétnek Afrikában talán a Stipendium Hungaricum: az ösztöndíjprogram elősegíti a kapcsolatok kialakítását az afrikai országokkal. Az ösztöndíjprogram keretében már 40 fölötti afrikai országból érkeznek százával fiatalok magyar egyetemekre tanulni – emelte ki a hazai felsőoktatási ösztöndíjprogram eredményeit Tarrósy István. A gazdasági kapcsolatok fejlesztését segíthetné, ha könnyebb lenne munkát vállalni az egyetem után a nálunk tanuló afrikai diákoknak, ha aktívabb programok lennének a korábban itt tanult diákok és Magyarország közötti kapcsolatok életben tartására. Ezek mind segíthetnék, hogy jelentősebb gazdasági kapcsolatok épüljenek ki Afrika és Magyarország között. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós MagyarországonTöbbszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast! Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik megA másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságotFriss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban?Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kelleneCsehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatásaMiért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.The post Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A vámok átlagos szintje a második világháború után körülbelül 30-40 százalékos volt, ám azóta folyamatosan csökkent. manapság az importtal súlyozott vám mértéke világszerte 2,5 százalék körül van, az USA-ban körülbelül másfél százalék magasságában áll, az EU-ban ennél egy kicsivel kisebb, 1,4 százalék körüli – mondta podcastunkban Horváthy Balázs, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója. https://g7.hu/uploads/2025/02/g7_vilagkereskedelem.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Mára trendfordulóhoz ért a világkereskedelem: a második világháború óta folyamatosan csökkenő vámszintek és lebomló kereskedelmi korlátozások helyett növekedni kezdtek a vámok, illetve újabb és újabb korlátozások jelennek meg. Az Egyesült Államok és Kína között élesedő konfliktus ma már oda jutott, hogy a korábban megkérdőjelezhetetlen szövetséges Kanada és az Európai Unió ellen is vámokat tervez a Donald Trump vezette amerikai adminisztráció. Jogi kiskapukba kapaszkodva Ma a világ 166 országa tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek, a WTO-nak, és a világkereskedelem 98 százaléka e szervezet szabályai alá esik. Az egyik legfontosabb alapelv a legnagyobb kedvezmény elve, ha egy WTO tagállam egy másiknak vagy akár egy harmadik országnak biztosít egy kedvezményt, azt a többi tagállamnak is biztosítani kell. Ez alól csak a szabadkereskedelmi megállapodások jelentenek kivételt, amelyek során nem csak a vámokat szokták eltörölni, hanem a kereskedelem útjában álló egyéb szabályozási, engedélyezési eljárásokat is igyekeznek egységesíteni, könnyíteni. Felmerülhet a kérdés, hogyan lehetséges egyáltalán, hogy az Egyesült Államok a vele egy szabadkereskedelmi megállapodásban lévő Kanada és Mexikó ellen 25 százalékos*a 25 százalék az általános szabály, energiahordozók estében például 10 százalék vámot határoztak meg. vámot vezethet be – hiszen más WTO tagállamoknak nagyobb kedvezményt biztosít? A WTO szabályozásban van egy Jolly Joker: minden ország a saját belátása szerint vezethet be vámokat, ha nemzetbiztonsági érdekei ezt megkívánják. Az Egyesült Államokban Donald Trump hozott erről egy intézkedést, amit 30 napra éppen felfüggesztettek. Maga az elnöki rendelet egyébként kifejezetten utal a nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekek érvényesítésére – magyarázta Horváthy Balázs.  Amikor az Egyesült Államok 2018-ban védővámokat vezetett be Kínával szemben, szintén a nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozott. Csakhogy akkor még több mint száz oldalas, tényszerű indoklás is kapcsolódott ehhez. Mára azonban a nemzetbiztonsági érdekre történő hivatkozás kiüresedett, a South Park sorozatból híressé vált Csubakka-védekezéshez lett hasonló: szinte bármire rá lehet a nemzetbiztonsági érdeket fogni, még ha nehezen hihető is, hogy érdemi relevanciája lenne.  Ellehetetlenített vitarendezés Azért lehet ma bátrabban vámokat emelni akár nem teljesen igazolható nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva is, mert a hátrányba hozott országnak nincs sok lehetősége, hogy partnerét rávegye a szabályok megváltoztatására. A WTO 1995-ös létrejöttének egyik legnagyobb innovációja az volt, hogy bevezették a vitarendezési eljárást. Korábban az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) idejében is lehetett panaszt tenni egy-egy ország eljárásával szemben, de csakis a szervezet működésében résztvevő országok egyöntetű jóváhagyása mellett lehetett bármiféle nyilatkozatot elfogadni – tehát a sértett által bepanaszoltnak is el kellett fogadnia a határozatot. Érthetően ez sem volt túl hatékony megoldás. 1947 és 1995 között ennek megfelelően nem túl sok, mintegy háromszáz eljárás indult, de csak körülbelül száz esetben sikerült panasznyilatkozatot elfogadni. Ehhez képest 1995 és 2019 között hatszáznál is több eset volt. Ezek az eljárások alkalmasak arra, hogy például tiltott állami támogatás vagy nem ésszerű hatósági tiltások miatt panaszt tegyenek egyes országok gyakorlata miatt. A WTO szabályok szerint az egyes eljárásokat addig lehet lefolytatni, amíg nem alakul ki blokkoló konszenzus azok ellen. Csakhogy 2019 óta nem működik a vitarendezési eljárás: ez egy bíróságokhoz hasonló testületre épül, amelynek a fellebbezési testületi tagjait éveken keresztül nem tudták kijelölni, mert az Egyesült Államok ezt blokkolta. Végül 2019-re lejárt az utolsó tag megbiztatása is. Ugyan ma is lehet vitarendezési eljárást kezdeményezni a WTO-nál, de másodfokon nem működik a testület, így leáll a folyamat. Mára jelentős ügyszám torlódott fel, és nem nagyon bízhatnak az országok abban, hogy nemzetközi jogi úton tudják a vitás kérdéseiket rendezni, ez is a vámok és támogatások háborúja felé viheti a világgazdaság működését. Az Európai Unió megpróbált új megállapodást tető alá hozni, de 2024-ben ez nem sikerült. Az EU és Kína azonban részt vesz egy kvázi választott bírósági megoldásban: európai kezdeményezésre 54 országgal közösen vállalták, hogy vitáikat egy külön bíróság előtt rendezik. Azonban az Egyesült Államok ebből továbbra is kimaradt. A beszélgetésben ezen kívül szóba került: Hogyan működnek a technológiai termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó tiltások és korlátozások. Milyen szerepe és lehetősége van Magyarországnak a nemzetközi kereskedelmi szabályrendszer alakításában. Milyen előnyökkel jár a közös uniós vámpolitika a magyar gazdaság számára. A világkereskedelem szabályozásának várható trendjei. Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós MagyarországonTöbbszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast! Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik megA másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságotFriss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban?Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kelleneCsehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatásaMiért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóibaAz EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.The post A Csubakka-védekezés lett az új norma a nemzetközi kereskedelemben first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Ahogy már a benzinkutat sem feltétlenül csak a tankolás miatt keressük fel, a kártyatársaság sem ragadt meg a plasztikoknál, sőt, már inkább IT-cégként lehetne definiálni. A MOL és a Mastercard változó piaci szerepéről, az ebben rejlő üzleti lehetőségekről, partnerségükről és a világ legnagyobb hamburgerértékesítő rendszeréről is szó lesz a G7 beszélgetések legújabb részében, ahol Mondovics Pétert, a Mastercard marketing menedzserét kérdezzük. A beszélgetést ide kattintva, vagy bármely podcast-lejátszóban lehet meghallgatni: https://g7.hu/uploads/2025/02/Mondovics-Peter-Mastercard-Mol-2.mp3   A MOL Fresh Corner mára egy találkozóponttá vált, ahol lehet kávézni, megpihenni, feltöltődni is. A MOL Move lojalitásnövelő alkalmazás nagyon sok promóciót tartalmaz, és még fontosabb, hogy lehetővé teszi az ügyfélélmény személyre szabását. A régi lojalitásrendszerek kifáradtak – egy régebbi kutatás szerint átlagosan 7 hűségkártya van egy magyarnál, amelyből egyet vagy kettőt használ. Az nem elég, hogy mobilalkalmazásokba költöztek a kártyák, sokkal izgalmasabb, hogyan szabják személyre az élményeket. Ehhez pedig sok adat kell. A Mastercard célja, hogy ösztönözze a digitális fizetéseket, aminek első lépése, hogy hozzáférjenek a digitális élményekhez – és mindezt biztonságosan tehessék. A szigorú adatvédelmi elvekre épülő rendszer mellett fontos az is, hogy nagyon transzparensen kommunikáljunk a felhasználókkal az adataikról a Mastercard marketing menedzsere szerint. Közvélekedés, hogy a Mastercard egy kártyatársaság – pedig nem vagyunk azok, nem bocsátunk ki kártyát. Mi egy IT-cég vagyunk, hatalmas szerverparkokat üzemeltetünk és a feladatunk, hogy a globális tranzakciók elszámolása a nap végén mindig megtörténjen – hangsúlyozta. A Mastercard tevékenysége már rég nem a fizetésről szól; különböző adatforrásokkal dolgoznak, 210 országban vannak jelen, ahol rengeteg adat képződik, látják a helyi és globális trendeket is. Látjuk például, ha valahol árvíz vagy tornádó van és megszűnik például egy elektronikai alkatrész, chip gyártása, ami nagy fennakadást okozhat az autóiparban. Mi erről időben értesülünk – ez a fajta jövőbelátás a szolgáltatásaink egyik fókuszpontja – emelte ki a Mastercard marketing menedzsere. A másik pedig a mesterséges intelligencia használata. A Mastercard vett egy olyan alkalmazást, amely profi a személyre szabott éttermi menüajánlatok összeállításában. Ez egy másik vásárlási helyzetre lefordítva azt jelenti, hogy ha valaki vesz például egy lila kanapét, akkor – a hagyományos ajánlórendszerekkel szemben, amelyek ilyenkor további lila kanapékat ajánlanak – a mesterséges intelligencia segítségével a rendszer felismeri a felhasználó által preferált textúrákat, színeket, és egy hozzá illő kiegészítőt, például zöld párnákat kezd ajánlani. (A beszélgetés elején említett promóció már véget ért.) A podcast megjelenését a Mastercard Magyarország támogatta.The post Sokkal több közös pont van a jövő benzinkútja és a digitális fizetések között, mint gondolnád first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A Fülöp-szigetekiekről nagyon gyakran mondják, hogy kedvesek, mosolygósak, de a szakértői interjúk és a dolgozókkal készített interjúk alapján is az derült ki, hogy nagyon sokuk küzd mentális problémákkal, depresszióval. Vannak hatalmi visszaélések, gyakran megalázó bánásmód éri a harmadik országbeli dolgozókat (…) illetve a nők zaklatásáról is beszámoltak az interjúalanyok. Ezeknek az eseteknek a többsége láthatatlan marad, mert nagyon gyakran maguk az érintettek nem merik ezt jelenteni, mert félnek a retorziótól, illetve nagyon gyakran a cégek és a magyar dolgozók is próbálják ezt eltussolni – mondta Bodor Krisztofer a G7 Podcastban. https://g7.hu/uploads/2025/01/g7_vendegmunka.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. A vendégmunkásokról az elmúlt hetekben a szabályozás tavaly év végi szigorítása kapcsán volt szó, de nemrég jelent meg egy nagyon részletes tanulmány, ami olyan vendégmunkát érintő témákról is szól, amikről eddig kevesebbet lehetett tudni (a tanulmány vándormunkásokként hivatkozik a Magyarországon dolgozó EU-n kívüli külföldiekre, és a podcastban is így hivatkozunk a köznyelvben vendégmunkásként elterjedt csoportra). A G7 Podcast e heti adásában a tanulmány szerzőjével, Bodor Krisztoferrel, a Periféria Központ munkatársával, a Helyzet Műhely tagjával beszélgettünk az aktualitásokról és a tanulmányról. Az EU-n kívülről érkező munkások itthon több kihívással szembesülnek, de a problémáik sokszor már azelőtt jelentkeznek, hogy Magyarországra érkeznének. Bizonyos kibocsátó országokban nagyon gyakoriak a problémás toborzói láncok, és az ezekkel való érintkezés a dolgozók eladósodásához vezethet már az érkezésük előtt. Így függési viszonyok alakulnak ki a toborzók és a dolgozók között. Arról is beszámoltak a tanulmány írása során, hogy például Fülöp-szigeteki munkavállalók magyarországi munkaigazolással vesznek fel otthon hiteleket, ami az anyagi függést még tovább mélyítheti – mondta. A vendégmunkások érdekérvényesítését nehezíti itthon a nyelvtudás hiánya, és az információhiány, például a jogaikkal kapcsolatban, amivel a cégek vissza is élhetnek. A kommunikáció hiánya a magyarok és a külföldiek közti feszültségeket is megalapozhatja. Az üzemekben gyakran ezért is dolgoznak külön a magyarok és a külföldiek. „A magyar dolgozók többsége bizalmatlan a harmadik országbeli dolgozókkal szemben, de ez a bizalmatlanság nem kulturális vagy vallási, hanem materiális alapú bizalmatlanság, mert egyszerűen csak féltik a pozícióikat” – mondta erről a kutató. Erre példaként a lakhatás kérdését hozta fel: a magyar dolgozók gyakran neheztelnek a külföldiekre, amiért ők szállást kapnak, miközben nekik nem jár lakhatási támogatás. Egyes szakszervezetek azt próbálják kommunikálni ilyenkor feléjük, hogy azért a munkásszállón sem fenékig tejfel az élet, ott gyakran két-három fős szobákban laknak, ahol folyamatos a nyüzsgés a többműszakos munkarend miatt. Ezeket a feszültségeket a foglalkoztató cégek is tudnák csökkenteni, de az integrációs programokban sokszor nincs nagy gyakorlatuk, vagy nem szívesen költenek rájuk.  Az integráció esélyét csökkenti az is, hogy a szabályozás miatt a vendégmunkások legfeljebb három évig maradhatnak Magyarországon, így ők és a foglalkoztatójuk sem gondolkodik hosszú távon. „A külföldi dolgozók is zárkózottak, lehúzzák a műszakot, aztán mennek a dolgukra” – mondta erről Bodor Krisztofer, viszont azt is megjegyezte, hogy azért ennek az ellenkezőjére is van példa. A kutató olyan esetekről is beszámolt, amikor magyar dolgozók hívták magukhoz vacsorára vagy közösen sportolni a külföldieket. Viszont ezen a területen egyértelműen lenne még mit csinálni, és értelme is lenne annak, hogy próbáljuk elkerülni, hogy ne legyen toxikus munkaviszony a gyárakban, és a dolgozók ne essenek egymás torkának – mondta. A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról is, hogy: mennyire pótolják a demográfiai folyamatok miatt a munkaerőpiacról kieső munkaerőt a vendégmunkások? Milyen iparágakban dolgoznak, mekkora arányban dolgoznak munkaerőkölcsönző cégeknél, hány évesek, milyen az iskolai végzettségük? Mi köze van a Fülöp-szigetekiek érkezésének az ukránok távozásához? Hogy áll Magyarország a regionális versenyben a vendégmunkásokért, és miért jönnek ide, ha uniós összehasonlításban rosszak a magyar bérek? Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik megA másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságotFriss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban?Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kelleneCsehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatásaMiért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóibaAz EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.The post Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

„A gyerekeink bajban vannak: annyira megváltozott, felgyorsult körülöttünk a világ, hogy elveszítettük azokat a struktúrákat, amik azt tették lehetővé, hogy a gyerekek normál ütemben fejlődjenek, és minél stabilabb idegrendszerrel tudjanak az iskolába kerülni” – mondja a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új epizódjában Gruber Andrea, a NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány vezetője. https://g7.hu/uploads/2025/01/g7_28ora_januar.mp3 A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Ma a gyerekek 20-25 százalékának van valamilyen mentális kihívása. Gruber Andrea szerint nem az a válasz, hogy ezeket a gyerekeket – vagy legalábbis jelentős részüket – kell valahogy „másképp tanítani”, hanem a gyerekekkel általában kell másképp foglalkozni, és van az intézményrendszernek felelőssége, feladata abban, hogy megtalálja a válaszokat. A pedagógusok, nevelők kevéssé vannak felkészülve a „problémás”, viselkedészavaros, adott esetben akár agresszív gyerekek kezelésére, és nagyon kevés segítséget is kapnak, hogy ezeket a helyzeteket kezelni tudják. Így érhető, hogy próbálnak szabadulni ettől. Gyakran a fegyelmi vétségre alapozott eltanácsolás lesz a „megoldás”. A viselkedészavar sok esetben látszik (verekedés, vagy teljes passzivitás és „megbújás” az órán). Amikor legalább feltűnik, azt sem nagyon tudják kezelni, és ilyenkor történnek próbálkozások szakértői bizottsághoz küldéssel, vagy pszichológus, pszichiáter keresésével, de az utóbbiakból is óriási hiány van. Nagyjából ezer vagy még több gyermekre jut egy iskolapszichológus, és a gyerekpszichiátriai ágyak száma is minimális. Van azonban olyan befelé forduló, folyamatosan szorongó, önmarcangoló magatartás is, amely legalább ennyire veszélyes, de erre sokszor fel sem figyelnek az iskolában. A NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány Bruce Perry amerikai pszichiáter neuroszekvenciális modelljét követi. Eszerint a különböző viselkedészavarok alapvetően valamilyen kora gyerekkorban elszenvedett trauma tünetei, ahol traumán nem feltétlenül egyszeri nagy negatív hatást kell érteni, hanem a folyamatos stressznek való kitettséget. Amint Gruber Andrea elmondja, „az ember mint faj úgy van összerakva, hogy 30-40 fős klánokban tudjunk jól működni”. Ezek az idők során felbomlottak, és ezzel eltűnt az a biztos támogató közeg, ami segítette az ott növekedő gyerekek stabil felnőtté válását. Valójában ma is sok nyugodt felnőtt kell, kellene a gyermek fejlődési környezetében ahhoz, hogy a felnőtté válás útján megfelelő támogatást kapjon. Gruber Andrea és a podcast házigazdája, Holtzer Péter „Nem elég, hogy egy kütyüt nyomunk a gyerek kezébe, vagy megvesszük az összes játékot és mindent, amit a gyerek megkíván, nem erre van szüksége, hanem a mi figyelmünkre, arra, hogy leüljünk vele, amikor még egész pici baba, akkor gügyögjünk, azt a színes kockát háromszor, négyszer, ötvenszer tegyük az egyik oldalról a másikra” – mondja Gruber Andrea. A módszer amerikai kifejlesztője szembe megy a mainstream pszichológiai megközelítésekkel, és azt is vallja, hogy biológiai, fiziológiai elváltozások jóval kisebb százalékban vannak jelen a gyerekeknél, mint azt a diagnózisok sejtetik. Eszerint az ilyen diagnosztikai címkék közül sok valójában levehető a gyerekről. Mindeközben a valóban fiziológiailag „beteg” gyerekeknek is érdemben tud segíteni, fejleszteni a sok pozitív felnőtt figyelem, környezet, a biztonságos, kiszámítható közeg. A segítségadáshoz nem kell „pecsétes papíros hivatalos” terapeutának lenni, viszont azt kell elsajátítani, hogy sok, folyamatos pozitív felnőtt figyelemmel, támogatólag forduljunk a gyerekhez, és ezt a viselkedést kell tudni konzisztensen alkalmazni. Az ösztönös reakciók átalakítása elsődleges: Amikor odakerülsz abba a helyzetbe, hogy jön a gyerek és beléd rúg, akkor nem az az első gondolatod, hogy ez a gyerek bajban van, és vajon miért rúgott belém, hanem visszarúgok vagy megpofozom, vagy ráordítok, hogy azonnal takarodj ki a teremből. Egy iskolákat, tanárokat mindebben támogató alapítvány az olyan közeg megteremtésében segíthet, ahol a gyerekekkel legtöbb időt töltő pedagógus is tud aztán gyógyító hatással lenni. Kutatásokkal, az agyról készült nagy felbontású képalkotó eljárásokkal kimutatható, hogy már napi 7-15 perc pozitív interakció gyógyító hatással van a gyerekekre. Az alapítvány iskolákon belüli és saját programokat is folytat. A partneriskolákban a módszertan átadása és mentorálás zajlik, ezek hosszú folyamatok lehetnek. A nem túlzottan támogató, nehéz közegben akadnak pozitív példák is, például amikor a módszertant sok éve használó, hátrányos helyzetű iskolához egyszer csak elkezdtek (vissza)áramlani az érintett gyerekek, mert a térségben híre ment, hogy itt van nyitottság és lehetőség valódi segítő hozzáállásra. Ugyanakkor olyan tapasztalat is van, hogy az alapítványnak azért kell küzdenie, hadd dolgozhasson és segíthesse a rászoruló iskolát, és így akad példa arra, hogy az egyeztetések végén a tankerület különösebb indoklás nélkül azt jelzi, hogy ennek mégsem kíván teret adni. A fenntartó elköteleződésére pedig minden esetben szükség van, hiszen a program elindításakor kapott – akár sokáig tartó – segítséget követően a fenntartónak kell azt hosszú távon működtetni. A közeg tehát ebből a szempontból is nagyon változó, a helyi hozzáállástól függően akadnak erősen támogató és elzárkózó felek is. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásbanPályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákbaEgyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok - így látják az egyetemen a saját utánpótlásukatHafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” - így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformjaEgyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMás szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít. The post Amikor jön a gyerek és beléd rúg, akkor nem az az első gondolatod, hogy ez a gyerek bajban van first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.