Claim OwnershipGyerekekről felnőtteknek-Vendég a háznál
Subscribed: 72Played: 2,480
Subscribe
© All rights reserved
Description
A Kossuth Rádió Vendég a háznál című családi műsora, melyben riportok, szakértői vélemények és tanácsok, egyéni élettörténetek, vallomások egyaránt előfordulnak. Műsorunk középpontjában csaknem harminc éve a gyermek és az őt körülvevő család áll. Azt valljuk, hogy a gyermeket a fogantatásától kezdve mindvégig szeretet és védelem illeti meg a szülei és testvérei körében. Szeretnénk segíteni a szülőket, nagyszülőket, pedagógusokat a nevelésben és a gyermekgondozásban. Számunkra minden téma érdekes, ami ezt a területet érinti: a családi kapcsolatok, a házasság, a fogantatás, méhen belüli fejlődés, születés, csecsemőgondozás, testi és lelki betegségek, egészségügy, oktatás, könyvkiadás, családokat érintő kulturális események, családpolitikai döntések. Felelős szerkesztő: Hegyesi Gabriella, szerkesztők: Diós Judit, Geri Klára, Mohácsi Edit, Süveges Gergő, Szendrei Edit, riporterek:
Cataluccio Andrea és Juhász Tímea
Cataluccio Andrea és Juhász Tímea
642 Episodes
Reverse
Szerkesztő: Belényi Barbara
A helyesírási nehézség, más néven diszortográfia csak körülbelül harmadik osztályos korban mutathatja meg magát, azonban mire kiderül, hogy egy gyermeknek jó-e a helyesírási készsége, az valójában hatodik osztály környéke, tehát 12 éves kor. De akkor mit ér a sok gyakorlás, olykor kínlódás a helyesen írt betűkkel és hangokkal? Miért van kulcsszerepe annak, hogy vajon helyesen halljuk-e a hangokat? Hogy függhet össze a csecsemőkori ringatás, dúdolás, vagy a digitális eszközök megléte a helyesírásunkkal? Szakértők: Dr. Marton-Dévényi Éva, neurológus, pszichiáter, a Zenei Anyanyelvi Helyesírás Fejlesztés egyik kidolgozója, Korponai Erzsébet Anna, pszichopedagógus, anyanyelvi fejlesztő, Szarvasné Tóth Bernadett, fejlesztőpedagógus és családok.
Szerkesztő: Diós Judit
Teret adni a kamaszoknak, annyit, amennyire csak szükségük van. A Kamasztér Alapítvány húsz éve a tehetséges fiatalokkal és a sportolókkal kezdett foglalkozni, majd a mentális egészség fejlesztésére lett leginkább igény, a Covid óta sokszor a virtuális térben. Ingyenes és anonim chat szolgáltatásuk, a Támasztér chatpont küldetése elsősorban a figyelmes és megerősítő meghallgatás. A Kamasztér Alapítvány alapító elnökével, Balogh Edina Annával és önkénteseivel beszélgetünk.
Az egyik mondókára az apró gyermekkezek emelkedtek a magasba, a következő dalocskára pedig a gyerekeket emelték fel szüleik, s nemcsak kuncogás, hanem kacagás töltötte be a termet. Tatárné Nagy Ágnesre, a Kuncogó program megalkotójára az idei év Kopp-Skrabski díj jelöltjei között találtunk rá, személyesen pedig a kecskeméti Waldorf óvodában tartott bemutatóján és előadásán találkoztunk.
Szerkesztő: Szendrei Edit
A szövegértés területén a magyar diákok a legutóbbi PISA-teszten nem érték el az egyébként szintén sokat romló OECD-átlagot sem. Mi lehet ennek az oka? Mi a különbség az olvasás és a szövegértés között? Mennyi idő kell ahhoz, hogy a jó olvasásból jó szövegértés legyen? Steklács János, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője, olvasáskutató, nyelvész a szövegértelmezés komplexitásáról beszél, és megismerkedhetünk egy balástyai tanoda módszerével, ahol két fiatal oktató, Muti Jeruszáma és Szalai Hanna a hátrányos helyzetű gyerekeket tanítja olvasni és értelmezni az olvasottakat.
Szerkesztő: Mohácsi Edit
Mindenkit sokként ér, ha kiderül, hogy a gyermeke gyógyíthatatlan beteg. Aztán vizsgálatok, kezelések hosszú sora következik, és a család élete végleg megváltozik. Sokszor hosszú évekig ápolják a szülők beteg gyermeküket, miközben esetleg testvérekről is gondoskodnak, és legalább egyiküknek dolgoznia is kell. Honnan merítik az erőt és a hitet a mindennapokhoz, és hogyan segít egy különleges hely, ahol átmenetileg otthonra talál a beteg, és a szülők is értő figyelmet kapnak? A Tábitha Ház szülőtámogató csoportjánál jártunk.
Szerkesztő: Hegyesi Gabriella
Min múlik, hogy szívesen ebédelnek-e az iskolában a gyerekek? Mennyit számít az étel minősége, a tálalás, az ebédidő hossza? Mi történik akkor, ha élhetnek a gyerekek a választás szabadságával, és ők szedik ki a tányérjukra azt az ételt, amelyiket szeretnék? Számít-e a fenntarthatóság a közétkeztetésben, és hogyan válik be a „svédasztalos” menza? Megszólalók: Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos szövetségének elnöke, Báti Anikó, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajzi Intézetének vezető kutatója, Sárközi Lilla, a Hungast terülteti üzemeltetési koordinátora, a Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjai.
Szerkesztő: Hegyesi Gabriella
Utazzuk be együtt Európát vagy Óperenciát, vagy mindkettőt egyszerre! A Petőfi Irodalmi Múzeum családi napján közös alkotásra hívta látogatóit. Megtervezhették a jövő ideális városát, alkothattak képeslapokat fantáziabirodalmakról, vagy bekukucskálhattak Doboz utca 1. lakóinak életébe a mozgásszínház előadásán. A programok Burger Barna utolsó munkájához, a Meg nem írt képeslapok című fotókiállításhoz kapcsolódtak, mellyel Magyarország európai uniós tagságának húszéves évfordulóját és az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnökségét köszönti a múzeum.
Szerkesztő: Szendrei Edit
Szerkesztő: Mohácsi Edit
A Budapesti Komplex SZC Szamos Mátyás Technikum és Szakképző Iskola honlapján az igazgató, Dr. Dudás Gábor köszöntőjében azt ajánlja az idei tanévben a diákjainak, hogy legyenek jóban önmagukkal, maradjanak rugalmasak és kíváncsiak. Ehhez az intézmény biztosít egy ifjúsági segítőt is, aki egész évben mentálhigiénés programokat talál ki a gyerekeknek. Egy ilyen foglalkozáson jártunk a kilencedikes szakács, cukrász osztályban. Takácsné Mandics Gabriella mentálhigiénés szakember és a diákok a programról mesélnek.
Szerkesztő: Belényi Barbara
A nyolcvanas években megreformált finn oktatási rendszer évtizedek óta sikert sikerre halmoz. Sok évig hozták a legjobb PISA-eredményeket a finnországi diákok. Mára azonban jelentős megtorpanás érzékelhető. Viszont a versenytárs Észtország lett, aki épp a finnektől vette át az utóbbi évek legnagyobb oktatási reformjának alapjait. Miben különbözik mégis az észt iskola a finnekétől? Milyen megoldásaik vannak a motiválásra, mobilhasználatra, a kirekesztésre? Hogy érik el, hogy szeressenek iskolába járni a gyerekek?
Apakérdések rovatunkban három kamasznevelő apa osztja meg a tapasztalatait arról, vajon hogyan változnak a családunkban kezdettől fogva kialakított és következetesen képviselt szabályok - olykor egy csapásra, a kamaszkor beköszöntével. Hogyan tekintünk a szabályokra: korlátként vagy kapaszkodóként? Honnan tudjuk, ha túl sok a szabály? Vagy ha túl kevés? Változik a világ, de mi a helyzet a fegyelmezettséggel? Beszélgetőtársak: Arató Domonkos pszichológus és Makovsky Miklós édesapa.
Szerkesztő: Süveges Gergő
A mesehősöknek gyakran olyan „előtalált” feladattal, nehézséggel kell szembenézniük, amelyekbe az őseik belebuktak. Miután megoldották az örökségül kapott nehézségeket, saját életük rajtkövéhez érhetnek, s elindulhatnak saját kiteljesedésük felé. Vaskor Gréta meseterapeuta a mesei kódok értelmezésével, míg Mogyorósy-Révész Zsuzsanna pszichológus a traumákat feldolgozó terápiás tapasztalatokon keresztül kalauzolja olvasóit a Kinek a sorsa? című kötettel a transzgenerációs történetek sűrűjében.
Szerkesztő: Szendrei Edit
A Láthatáron Csoport Kenyértörés című darabja egy krónika a görög-perzsa háborúról. Mit gondolnak a tizenéves nézők a szolidaritás és a háború viszonyáról? Hogyan teszik fel a hűség és az árulás, bűnösség és ártatlanság kérdéseit, és milyen válaszokat találnak rájuk? Az előadás után a résztvevő osztályok közös vita után titkos szavazással ítéletet hoznak. A Láthatáron Csoport színészeivel és a gimnazista közönséggel beszélgettünk.
Szerkesztő: Mohácsi Edit
Szerkesztő: Hegyesi Gabriella
„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kiskondás.” Amint ez a mondat elhangzik, a Dunaharaszti Szivárvány Óvoda mesehallgató csoportjának tagjai nagyra nyitják meselátó szemeiket és füleiket, és már benne is vannak a történetben. Kuncognak, sajnálkoznak, tanácsot adnak a főhősnek, és közben az is kiderül, ők miben tartják ügyesnek magukat és egymást, és miért fontos jószívűnek lenni. Tihany-Hódi Kata pedagógus és meseterapeuta nem győzi hangsúlyozni, hogy a kicsikkel való beszélgetés kincset ér, és a meséken keresztül könnyen megteremthetjük hozzá a megfelelő légkört szülőként is.
Szerkesztő: Diós Judit
Mit lehet tenni, ha a szülők nem tudtak felkészülni az új élet fogadására, de elhúzódik az örökbeadás, vagy nem szeretnének végleg lemondani gyermekükről? Az kórházakban maradt csecsemők helyzete szívfájdító, különösen, ha tudjuk, mennyit számít ilyenkor az állandó, személyes gondoskodás. Műsorunkban együtt gondolkodunk az SOS Gyermekfalu és a Nevetnikék Alapítvány munkatársaival és meglátogatunk egy nevelőszülőt is.
Szerkesztő: Szendrei Edit
Vajon jó anya, jó apa leszek? Hogyan nevelhetünk boldog gyermeket? Mi lesz a párkapcsolattal? Nincs még egy olyan előre látható változás a párkapcsolatban, amely annyira gyökeresen és rövid idő alatt rendezné át az életünket, mint a gyermekvállalás. Habár a gyermekvárás folyamata a legtöbb pár számára egy örömmel teli időszak, sokrétű kihívásokat is tartogat, amelyekre jobb előre, minél tudatosabban felkészülni. A Két Igen Alapítvány Szülők leszünk programja abban szeretne segíteni, hogy a szülővé válás eltávolodás helyett megerősödést hozzon a párkapcsolatokba.
Szerkesztő: Mohácsi Edit
Mi történik, ha egy licitálás nyertese eltűnik a fizetés előtt? Hogy lehet megmenteni a helyzetet, és mi kell ahhoz, hogy a jó szándékú emberek adakozzanak? Történt egyszer, hogy a Plüss Kommandó árverésre bocsátott egy plüss figurát, hogy a befolyó összegből babafészkeket készítsenek a koraszülött babáknak, amelyek komfortosabbá teszik az életkezdést a piciknek az inkubátorban. A november 17-i koraszülöttek világnapja apropóján Nyilka Ildikóval, a Plüss Kommandó Nonprofit szervezet kuratóriumának elnökével, Nemes Rita hétpróbázó olimpikonnal és a licitálás résztvevőivel beszélgettünk.
Hogy néz ki egy hidra a mikroszkóp alatt? Mi az a dioráma, és hogyan lehet vele játszani? Mi történik a szárazjég és a szappanos víz találkozásakor? Egy élményalapú természettudományos fesztiválon jártunk, ahol többek között látványos kísérleteken, robotikán, kreatív fotózáson keresztül mutatták be a szervezők, hogy a tudomány nemcsak érthető és szerethető, de a kreativitás kibontakoztatására alkalmas, értékteremtő, hasznos időtöltést is jelent. A SciPix fesztivál szervezőivel, Papp Eszter fizikussal és Pfeiffer Ádám közgazdásszal, valamint a résztvevőkkel beszélgettünk.
Szerkesztő: Cataluccio Andrea
Időről időre a mozaikcsaládok mindennapjaiba, nehézségeibe és megoldási módjaiba pillantunk be. Nem akarjuk tagadni, hogy egy mozaikcsalád helyzete sokszor sokkal nehezebb, mint egy elsődleges családé. Azonban ha úgy fordul az életünk, hogy korlátozottan élhetjük meg az álmainkat, igyekszünk kihozni a helyzetből azt, ami lehetséges. Ma azt a kérdést járjuk körül, hogyan lehet kezelni azt, amikor a gyermekek nem fogadják szívesen anya vagy apa új társát. Lesz-e belőlünk szép, harmonikus család, vagy mindig marad tüske egy-egy családtagban? És leginkább: vajon mit jelez, mire utal, miről beszél valójában a gyerekek esetleges ellenállása? Szakértőink Bogár Zsuzsa és Vajda Péter (Mozaikcsalád Központ).
Szerkesztő: Süveges Gergő
Minden baba szeretné elmesélni a történetét. A legkorábbiakat is, amelyeket magzatként vagy a születés alatt átélt. A babák leginkább hangadással, vagyis sírással és a testükkel, mozdulataikkal tudnak mesélni. Hogy megérthessük őket, Matthew Appleton Bristolban élő pszichoterapeuta kidolgozta az Integratív Babaterápia módszerét, például a szükségleti és az emlékezeti sírás megkülönböztetésével. A módszert Karádi Júlia pszichológus hozta el hazánkba. Ma már itthon is képeznek terapeutákat, akik segíteni tudják a babákat és családjaikat a legkorábbi tapasztalatok feldolgozásában.
Szerkesztő: Szendrei Edit
A szorongás egy olyan lelkiállapot, amelynek nincs valóságalapja. Ha aggódunk a gyerekünkért és féltjük őt, azt természetesnek tartjuk. De mikor káros a túlzott aggódás? Hogyan vegyük észre, és hogyan győzzük le a szorongásunkat? Hogyan hat ez a környezetünkre, és mikor gátolja a mindennapokat? Reinhardt Gabriella anyapszichológussal beszélgettünk, és megszólalnak az édesanyák is.
Szerkesztő: Mohácsi Edit
Comments
Top Podcasts
The Best New Comedy Podcast Right Now – June 2024The Best News Podcast Right Now – June 2024The Best New Business Podcast Right Now – June 2024The Best New Sports Podcast Right Now – June 2024The Best New True Crime Podcast Right Now – June 2024The Best New Joe Rogan Experience Podcast Right Now – June 20The Best New Dan Bongino Show Podcast Right Now – June 20The Best New Mark Levin Podcast – June 2024
Download from Google Play
Download from App Store
United States