Jelen Podcast

Magyarországon az orbáni gazdaságpolitika hibái felszínre kerültek: áll a gazdaság, hároméves stagnálásban vagyunk, és miközben Orbán Viktor „vén tengeri medveként” pózol a viharos vizeken, a hajó valójában egy sötét alagút felé tart. Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével Tóth Ákos keresi a választ: van-e még remény a kiútra, vagy végleg beleragadunk a 15 éve épülő posványba?Ebben az adásban nemcsak a számokról beszélünk – bár a tény, hogy évente közel 4000 milliárd forintot költünk csak kamattörlesztésre (ami vetekszik az egészségügy teljes költségvetésével), önmagában is dermesztő. Megvizsgáljuk a gyerekvédelmi rendszer rendszerszintű összeomlását, a Szőlő utcai botrány politikai következményeit, és azt is, miért fél a Fidesz januári listát állítani a Tisza Párttal szemben.A videó főbb témái:– Megvan-e még a remény? Szeptembertől decemberig.– Az orbáni pangás három köre: miért nem működnek a régi módszerek? – A tollvonással megváltoztatható elnyomórendszerek: van-e gyors kiút? – Hitelek unokáink terhére: Kína, Amerika és a drága magyar különút.– A Szőlő utcai botrány és a gyerekvédelem politikai csődje.– Miért bizonytalan a Fidesz a saját jelöltjeiben? – Mi a tét? A kontroll visszavétele a saját sorsunk felett

Kormányváltó hangulat van az országban: a biztos szavazók között már két számjegyű, nagyjából 10-12 százalékos előnnyel vezet a Tisza Párt a Fidesz előtt.Az Iránytű Intézet friss, nagymintás (5000 fős) kutatásából kiderül, hogy a kormánypárt nemcsak a 18-29 éves korosztályt veszítette el drasztikusan, hanem a Tisza olyan bázisokba is betört, amelyek hagyományosan a Fidesz hátországát jelentették: a kistelepülésekre és az idősek körébe. Míg a 30 év alattiaknál a Tisza ötször erősebb a kormánypártnál, addig a falvakban is már hibahatáron belüli a különbség.A Jelen podcast adásában Pék Szabolccsal, az Iránytű Intézet vezető elemzőjével Ónody-Molnár Dóra járja körbe a számok mögötti valóságot:- A generációs szakadék: Hogyan vált a 30 év alattiak 60 százalékának egyértelmű választásává a Tisza, miközben a Fidesz támogatottsága ebben a körben alig éri el a 12 százalékot? - Vége a vidéki dominanciának? Miért nem működik már a kistelepüléseken a korábban betonbiztos fideszes recept, és hogyan tudott a Tisza 32 százalékra feljönni a falvakban?- Politikai öngólok: Mennyit ártott a kormánypártnak a „poloska-stratégia”, Lázár János „szlovákozása”, vagy a határon túli magyarokba való belerúgás? - A gravitációs mező: Mi maradt a régi ellenzéki pártokból? Miért áll 0 és 1 százalékon a DK a fiatalok és a harmincasok körében? Az adásban elemezzük a pártok tartalékait, a választókerületi esélyeket és azt a 15 százaléknyi bizonytalan szavazót, aki bár biztos elmenne választani, még nem tudja (vagy nem mondja meg), kire voksolna.

Miközben a kormány évek óta a családpolitikát sulykolja a nők legfőbb érdekeként, a valóság ennél sokkal kijózanítóbb. A Magyar Nők Szövetsége és a Forrás Társadalomkutató Intézet friss felmérése rávilágít a férfiak dominálta politika és a magyar nők valósága közötti szakadékra: a nők nem a kormányzati propagandától várják a megváltást, hanem a mindennapi létbizonytalanság, az alacsony bérek és az összeomló egészségügy szorításában élnek.Tóth Ákos vendégeivel, Alföldi Andreával (Magyar Nők Szövetsége) és Galgóczi Eszterrel (Forrás Társadalomkutató Intézet) azt elemzi, miért bukott el a Fidesz nőpolitikája, és miért bizonyultak Novák Katalinék egyszerű pártkatonáknak a nők valódi képviselete helyett.🔍 Témáink a videóban:- Párhuzamos valóságok: A férfiak (és a politikusok) szerint a "családpolitika" a nők legfontosabb ügye, miközben a nőket az erőszak elleni fellépés és a megélhetés aggasztja leginkább.- Egészségügyi katasztrófa: A nők 52%-át súlyosan érinti az ellátáshoz való hozzáférés hiánya – a férfiaknak erről fogalmuk sincs.- A "családbarát" kormányzás hazugsága: Miért nem demográfiai program, hanem a felső-középosztálynak szóló pénzosztás a Fidesz családpolitikája?.- Hol vannak a nők? Miért támogatnák a férfiak nagyobb arányban a női miniszterelnököt, mint maguk a nők?.- Varga Judit és az Isztambuli Egyezmény: Így lett "hiszti" a nők védelméből a kormányzati kommunikációban.A beszélgetés rávilágít: Magyarországon nemcsak női politikusokból van hiány, hanem olyan politikából is, amely nem ablakpucolásnak vagy süteménysütésnek tekinti a női létet.

A kormány folyamatosan átírja a saját költségvetését, de közben bírsággal fenyegeti azokat az önkormányzatokat, amelyek a legkisebbet tévedik a tervezésben. Abszurd? Az. De a helyzet ennél súlyosabb: mára az állam nettó befizetővé tett sok települést, és a kivéreztetés elérte azt a szintet, ahol már a politikai lojalitás sem kifizetődő.A 13. kerület az Alkotmánybírósághoz fordult, de vajon van-e még értelme a jognak egy kézi vezérlésű rendszerben? Tóth Ákos vendége Kákai László szociológus, politológus, a Pécsi Tudomány Egyetem professzora, akivel a magyar önkormányzatiság helyzetét elemeztük végig.A rendszer elérkezett a végjátékhoz. A pénz elfogyott, az uniós források elapadtak, és a „fogd be a szád, és kapsz pénzt” alku már a fideszes polgármesterek számára sem feltétlenül működik. A vidéki településeken az alapvető szolgáltatások (víz, szemét, infrastruktúra) omladoznak, a helyi vezetők pedig kezdik belátni: a kormányra való utaltság már nem garancia a fejlődésre, csak a túlélésre.A beszélgetés tartalmából:- A kapanyél is elsül: Miért érdemes perelni a kormányt, még ha az AB nem is tűnik függetlennek? - Lopakodó centralizációból nyílt fosztogatás: Hogyan felezte meg az állam az önkormányzatok bevételeit 2011 óta? - Nincs hova hátrálni: Miért nem lehet ezt a rendszert már toldozni-foldozni, hanem teljesen újra kellene gombolni? - Lázadás a hátországban: Amikor a fideszes polgármesterek rájönnek, hogy a kormány őket is cserbenhagyta.

Mi történik egy gyerek agyával, ha fél a hibázástól? A kutatások szerint blokkolja a tanulást. Míg a magyar közoktatás a „mi az, amit nem tudsz?” elvre és a szorongásra épít, addig tőlünk pár száz kilométerre, Bécsben már azt tanítják: a hiba nem végállomás, hanem a fejlődés motorja.A Jelen Podcast és Ónody-Molnár Dóra vendége Kósa Mónika jogászt, iskolalapítót és Montessori-pedagógus, aki a bécsi Lyra Montessori Lichtenthal iskola vezetőjeként testközelből látja a különbséget. Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogyan teheti tönkre a kudarckerülés egy egész generáció jövőjét, és miért lesznek életképtelenek a lexikális tudással tömött diákok a mesterséges intelligencia korában.Nemcsak pedagógiáról, hanem társadalmi túlélésről van szó: hogyan neveljünk olyan gyerekeket, akik mernek vállalkozni, újrakezdeni és kreatívan gondolkodni – még akkor is, ha a rendszer ellenük dolgozik?Témák a videóban:⏱️ 03:00 – Miért nem terjedt el itthon a Montessori, és miért tarolt a Waldorf? ⏱️ 11:00 – A nagy osztálylétszám nem átok, ha jól csinálják: így működik a közösségi tanulás.⏱️ 17:15 – Generációs szorongás: Miért félnek a magyar diákok, és hogyan méri ezt a svájci agykutatás?.⏱️ 26:00 – Vállalkozói szellem vs. magyar valóság: „Nem vagy vállalkozó, amíg nem mentél egyszer csődbe”.⏱️ 40:50 – Plan Z: Ausztria válasza az oktatási válságra és a migrációs kihívásokra.⏱️ 56:00 – Lehet-e alulról forradalmat csinálni a NAT árnyékában?.⏱️ 01:06:00 – AI és oktatás: Amikor a ChatGPT írja a leckét, mi marad a tanár feladata?

Véletlen egybeesés, vagy tudatos stratégia? Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel annak jártunk utána, hogyan köszönnek vissza szinte szó szerint az orosz titkosszolgálati jelentések a magyar állami hírügynökség (MTI) anyagaiban.Míg Moszkvában ma már percről percre szemlézik a magyar miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjúit mint "szellemi társét", addig itthon az orosz propagandával megegyező ellenségképek – Brüsszel, Soros, Ukrajna – dominálják a közbeszédet. Vajon a "szuverenitásvédelem" csak egy újabb orosz importcikk a "külföldi ügynök" törvény mintájára?Ebben a beszélgetésben részletesen elemezzük a két rendszer működését, a trollfarmok szerepét, és lerántjuk a leplet a Kreml valódi céljairól: miért tévedés azt hinni, hogy Putyin békét akar, amikor valójában Kijev feletti uralomra és a nyugati egység megbontására törekszik.Főbb témák a videóban:00:00 – Orbán Viktor Moszkvában: békemisszió vagy üzleti út?04:24 – Amikor az MTI az orosz hírszerzés anyagait teríti: így működik a propaganda-szimbiózis.13:00 – Percről percre: miért követi az orosz állami média ilyen szorosan a Kossuth Rádiót?14:30 – A "külföldi ügynök" törvénytől a szuverenitásvédelemig: a megfélemlítés eszközei Oroszországban és itthon.26:00 – Amikor a háború házhoz megy: lángoló finomítók, áfaemelés és az orosz valóság.38:25 – Oroszország nem békét akar, hanem győzelmet: a 28 pont és a területi követelések.📰 Olvasnál még mélyebb elemzéseket? Fizess elő a Jelen online kiadására, és támogasd a tényalapú, kritikus újságírást!

1907-ben egy parlamenti felszólalásban »női szörnyetegeknek« nevezték azokat a nőket, akik felsőoktatásba vágytak. De vajon mennyit változott a világ azóta? Konyarcsik Bori, a Hosszúlépés alapítója új könyvében hét századfordulós magyar alkotónő – köztük Kafka Margit és Erdős Renée – sorsát tárja fel. Beszélgetés arról, hogyan cseréltük a fűzőt botoxra, és miért volt forradalmi tett a saját szoba a 20. század elején.A Jelen podcastban Kormos Lili és Konyarcsik Bori nemcsak a századelő Budapestjének kulisszái mögé néz be, hanem a szobrok és utcanevek mögött rejtőző, hús-vér nők küzdelmeit is elemzi. A beszélgetés feltárja, hogyan bélyegezte meg a korabeli társadalom a tanulni és alkotni vágyó nőket, akikre Kmeti Károly egyetemi tanár még a nemzetvesztés rémeként tekintett.De nemcsak a múltról van szó: a beszélgetés kritikus párhuzamot von a századfordulós fűzőviselés és a mai „méltóságteljes öregedés” elvárásai között. Van-e különbség a 20. század eleji „jó-jó, de…” mentalitás és a mai üvegplafon között?

Fordítva sül el a Fidesz tapasztalatra építő kampánya? Egy friss mérés szerint a választók a TISZA ismeretlen jelöltjeit „alkalmasabbnak” tartják, mint a Fidesz ismert politikusait. Galgóczi Eszterrel, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítójával elemezzük, miért csúszhatott szét a kormányzati kommunikáció, és miért nem tud a Fidesz a 15 évnyi "eredményeivel" – például az oktatás vagy a gazdaság helyzetével – kampányolni.A Jelenleg adásában górcső alá vesszük Orbán Viktor legutóbbi rádióinterjúját is. Mit üzen a miniszterelnök, amikor azt mondja: „aki fölül van, annak a szava számít” , és egy személyes Trump-alkut a tények fölé helyez? Szóba kerül továbbá:- Az elnöki rendszer „bedobása”: „Szándékosan odavetett történet” vagy valós terv a hatalom átmentésére? - Kamupártok és listás trükközés: Kinek az érdeke a minél több, látszólag ellenzéki induló? - A valóság-buborék és a tojás ára: Meddig működhet a Fidesz kommunikációja, ha a valóság visszaköszön a boltokban?

Szentendrén a Jelen és a Connect Europe közös rendezvényén, ahol a Jelen új kiadványát, a Kijutunk? bookazinet mutatták be, zajlott ez a beszélgetés, amit Gulyás József vezetett. Vendégei Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője és Szabó Andrea választásszociológus voltak, akik kíméletlen őszinteséggel elemzték a magyar politika új helyzetét.2006 óta nem voltunk ilyen közel a Fidesz leváltásának lehetőségéhez – de vajon ez elég lesz? A beszélgetés a Fidesz és a Tisza Párt párhuzamos erősödését, és azt a kritikus kérdést vizsgálja, hogy a közvélemény-kutatások adatai mögött milyen valós társadalmi mozgások zajlanak.Az elemzők részletesen vizsgálják:- Orbán Viktor mint "csodafegyver": Miért szállt be a miniszterelnök szokatlanul korán és ilyen intenzitással a kampányba, és milyen hatása lett a Fidesz-táborra?- Megtorpant a Tisza? Tényleg elakadt a lendület, vagy az adatok mást mutatnak?- A "Két Magyarország" harca: Miért a Fidesz "szívcsakrája" továbbra is a kisvárosi és falusi közeg, és áttörhető-e ez a fal, miközben a választási rendszert pont erre kalibrálták?- Az "elszívó hatás": Hogyan tűnhet el a parlamentből a DK, az LMP, az MSZP és a Mi Hazánk egy polarizált, kétosztatú küzdelemben?- A gazdasági valóság: Repülőrajt helyett stagfláció – felülírhatja-e a valóságot a választási pénzosztás?- A győzelem ára: "Kritikus választásra" van szükség, amihez 72-74% feletti részvétel kellhet. De mi jön egy esetleges győzelem után? Hogyan lehet kormányozni egy olyan országot, ahol az állam minden pontján ott a Fidesz-polip?

Mi értelme van 60 ezer aláírást gyűjteni egy teljes körű EBESZ-választási megfigyelésért 2026-ra, ha a 2022-es jelentésnek sem lett azonnali következménye? Az aHang kampányigazgatója, Tóth Enikő szerint a petíciónak kettős célja van: egyrészt a nemzetközi figyelem fenntartása, másrészt egy olyan szakértői dokumentum kikényszerítése, amely bizonyítékként és javaslatcsomagként szolgálhat egy esetleges következő kormánynak a választási rendszer reformjához.A Jelen podcastjának vendége Tóth Enikő, az aHang kampányigazgatója, akivel Ónody-Molnár Dóra beszélgetett. A Varsóban átadott petíció mellett szó esett még a következő témákról is:- Van-e még értelme petícióknak a NER tizenötödik évében, és hogyan látják a kormányzati fal áttörésének esélyeit? - Az aHang új stratégiája a 2022-es választások után: miért nem elég már a digitális szervezés, és hogyan építenek helyi aktivista csoportokat? - Helyi sikerek: hogyan érték el az M30-as autópálya ügyében, hogy Lázár János végül megjelent a lakossági fórumon? - A miniszterelnök-jelölti vita kampánya, amelyet a kutatások szerint már a fideszes szavazók 35%-a is támogat.- Az AI (mesterséges intelligencia) használata a kampányokban, és az ez elleni petíciójuk.- A 100 kormányközeli embert bemutató "szégyenfal".- A nagy vihart kavart tűzijáték-ellenes petíció, ami közel 200 ezer aláírást gyűjtött, és aminek hatására több mint 20 település mondta le a tűzijátékot.

A Száraz Novembert sokan félreértik: azt hiszik, ez egy 30 napos elvonókúra azoknak, akiknek súlyos, aktív alkoholproblémáik vannak. A valóság azonban ennek szinte pont az ellenkezője.Dávid Ferenc, a Kékpont Alapítvány programkoordinátora vendégünk volt, hogy tisztázza a leggyakoribb tévhiteket. Kormos Lili műsorvezetőnknek arról beszélt, hogy a Száraz November egy „öngondozó program” , amely célzottan azoknak szól, „akik isznak és inni is akarnak” a jövőben, de szeretnék megerősíteni a kontrolljukat az ital felett.De mi a helyzet azokkal, akik nem a sarki kocsmában isznak, hanem otthon, „Ewingék módjára” gurítanak le esténként kristálypohárból néhány deci töményet, vagy éppen egyetlen pohár drága bort fogyasztanak el? Miért nem feltétlenül számít ez mértékletességnek, és milyen elfojtott érzésekkel vagy épp sóvárgással találkozik az, aki 30 napra leteszi a poharat?A beszélgetésből kiderül, miért nem azoknak szól ez a 30 nap, akiknek már szaksegítségre lenne szükségük , miért fontosabb az öngondozás a teljes absztinenciánál , és miért vágnak bele idén influenszerek helyett civil "nagykövetekkel" a kampányba.

Húsz év óta először van valódi verseny a magyar politikában , és a megbízható közvélemény-kutatások szerint a Fidesz – 15 év után először – nincs egyértelmű vezető pozícióban. De miért alakult ki ez a helyzet, és mi az ára az elrontott kormányzásnak?Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője Tóth Ákossal elemzi a jelenlegi politikai helyzetet.A Jelenleg legújabb adásának kiemelt témái:- A Fidesz hátránya: Miért marad hátrányban a kormány, amíg "nem tud életet lehelni a gazdaságba" és a gazdasági várakozásokba? - Kormányzati ellenstratégiák: Hogyan próbálják ezt felülírni egyrészt a jövőt aláaknázó "hangulatjavító" osztogatásokkal , másrészt a háborús veszély állandó napirenden tartásával? - A TISZA fókusza: Miben más a TISZA Párt stratégiája, amely tudatosan a megélhetési nehézségekre és a hétköznapi emberekkel való párbeszédre épít? - Orbán, az egyszemélyes hadsereg: Hogyan veti be a Fidesz Orbán Viktort , és mit jelent a "felőrlő" kampánystratégia , ahol a párt és az állam erőforrásai teljesen összefonódnak? - Harc az apátia ellen: Vissza tudja-e lökni ez az erőfölény és az új dezinformációs eszközök a társadalmat abba a lelkiállapotba, hogy "úgysem lehet változás"? - Új ígéretek és külpolitikai kockázatok: Mennyire hatásosak az újabb gazdasági ígéretek (pl. 14. havi nyugdíj) , és milyen kockázatokat rejt a Fidesz bezáródó, Donald Trump kiszámíthatatlanságára építő külpolitikája? Ez itt a Jelenleg, a Jelen Podcast adása.

Hogyan egyensúlyoz Magyarország a Nyugat és a keleti szuperhatalom, Kína között? Meddig tartható fenn az Orbán-kormány "két lovon ülő" politikája egy olyan világban, ahol az USA és Kína viszonya egyre inkább egy "halálos pisztolypárbajra" emlékeztet?Tóth Ákos vendége a Jelen Podcast stúdiójában Krajczár Gyula Kína-szakértő , akivel a magyar-kínai viszony elmúlt két évtizedét és jövőbeli kilátásait elemezzük.A beszélgetés főbb témái:- A Fidesz-fordulat: Hogyan lett az egykor emberi jogi alapon Kínát bíráló pártból a keleti nyitás élharcosa? Milyen "édes vezeklést" hajtott végre a kormány a pekingi kapcsolatokért?- A "rossz ló" stratégia: Valóban kockázatos, hogy a magyar gazdaságpolitikát szinte kizárólag az autóiparra és az akkumulátorgyártásra tették fel? Mit hoz valójában a kínai technológia az összeszerelő-üzemeken túl?- A "barátság" ára: Mennyire pragmatikus Peking? A szakértő szerint a kínaiak nem felejtenek , de a barátság nem terjed ki a piaci feltételek nélküli hitelekre.- Kínai nézőpont: Hogyan látják Magyarországot Pekingből? Miért vagyunk valójában egy "nagyon kis tétel" a számukra , és miért nem hasonlítható a magyar miniszterelnök látogatása a francia elnökéhez?- A kiút: Mit kezdhet egy esetleges új kormány az itt lévő kínai vállalatokkal , és mi lehet a reális magyar külpolitika az EU és a NATO tagjaként? Mert ahogy a szakértő fogalmaz: "Nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret".

Másfél éve tartó turbulens közéleti jelenlét után lehet már éles kontúrokat rajzolni Magyar Péter politikai portréjához? Vagy csupán annyi történt, hogy valaki "jókor volt jó helyen"? A Jelen podcastjának legújabb epizódjában Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője, politikai elemző vázolja fel a Magyar Péter-jelenség anatómiáját Tóth Ákosnak.Az elemzés kitér arra:- Hogyan teremtett a kegyelmi botrány morális felháborodása és a régóta szunnyadó gazdasági elégedetlenség olyan politikai vákuumot, amibe Magyar Péter beléphetett.- Miért nem tudta a régi ellenzék megszólítani azokat, akiket a "régi ellenzék" vezetett volna, de nem akarták őket követni.- Miért kulcsfontosságú Magyar Péter vállalt jobboldalisága , és hogyan tudta ezzel a Fidesztől elvenni a "nemzet" monopóliumát.- Hogyan fordította meg az elitellenes narratívát, és terjesztette ki azt nemcsak a NER-re, de a 2010 előtti hatalmi elitekre is.- Mi a stratégia a "se Orbán, se Gyurcsány" üzenet mögött, és miért kínál "leválási mintát" a kiábrándult jobboldali szavazóknak.- Mi a jövőbeni legnagyobb kihívás: össze tudja-e illeszteni a "népember" karakterét a "kormányozni tudó" államférfi szerepével? Elemzés Magyar Péter és a Tisza Párt felemelkedéséről, a NER belső logikájáról és a magyar politika újraformálódásáról.

Hiába nőtt három év alatt is jelentősen a reálbér és a fogyasztás , a magyar társadalom elégedetlensége tapintható. Surányi György közgazdász professzor, korábbi jegybank elnök szerint ennek oka nemcsak az, hogy a kenyér ára tíz év alatt 270-ről 970 forintra nőtt , vagy a növekvő jövedelmi különbségek , hanem az a kormányzati narratíva, ami „olyan fokon elszakad a valóságtól, ami mindenkit irritál”.A Jelen új kiadványának bemutatóján az egykori jegybankelnök arról beszélt, hogy a magyar gazdaság három éve lényegében stagnál , és egy fenntarthatatlan, növekedési csapdával küzdő pályán van.Ennek legfőbb okaként azt jelölte meg, hogy a magyar gazdaságpolitika az elmúlt 15 évben „szisztematikusan írtja a versenyt”. Ezt a GDP arányosan extrém magas (az OECD-átlag több mint kétszeresét elérő) gazdaságfejlesztési támogatásokkal éri el. Ez a „puha pénz” életben tartja a versenyképtelen vállalkozásokat , és a belföldi piacot kiszolgáló, „rent seeking” szereplőknek kedvez, nem pedig az exportképes cégeknek.A beszélgetésben Surányi György részletezi azt is:- Hogyan okozott a Magyar Nemzeti Bank 3200 milliárd forintos vesztesége (többek között a növekedési hitelprogram és az aranyvásárlás miatt) „talált profitot” keveseknek, és hogyan fizette meg ezt mindenki más a 26%-os infláción keresztül.- Miért tartja 2001 óta tartó „fiskális alkoholizmusnak” a magyar gazdaságpolitikát, és miért látja populistának a kormány mellett az ellenzéki javaslatokat is.- Miért gondolja, hogy a társadalom ma nem lenne képes elviselni egy, a '95-öshöz hasonló stabilizációs programot.- És miért vezet ez a politika oda, hogy szinte egyetlen fontos ágazatra (oktatás, egészségügy, honvédelem) sem jut elég pénz.

Megtört a Fidesz dominanciája? Bár a nyári offenzíva során a kormánypárt Orbán Viktort is bevetette a Tisza Párt előretörésének megállítására, a közvélemény-kutatások szerint érdemi áttörés nem történt. Ez Orbán Viktor személyes veresége? Erről és a választás lehetséges kimeneteléről beszélgettek a Jelen "Kijutunk?" című bookazine-jának bemutatóján a téma szakértői.A beszélgetés résztvevői:László Róbert, választási szakértő Szabó Andrea, szociológus, politológusVető Balázs, szociológus, politológusA beszélgetés főbb témái, amelyekre kerestük a választ:- Mennyire példátlan a Tisza Párt gyors felemelkedése a rendszerváltás óta? - Miért mondható ki, hogy Orbán Viktor személyes kudarca a nyári kampányoffenzíva sikertelensége?- Miért nem működik már a Fidesz bevált ellenségkereső kampánya (pl. ukránozás)?- Mely pontokon és mikor nyúlhat hozzá a Fidesz a választási törvényhez, ha vesztésre áll? Bevezethetnek akár egy teljesen listás rendszert is?- Demográfiai szakadék: Miért nem tudja a Fidesz megszólítani a fiatalokat , és miért ennyire stabil az idősebb, elsősorban női szavazótábora?- Kinek kedvez a Meta és a Google politikai hirdetési tilalma: a Fidesz felkészült hálózatának vagy a Tisza óriási organikus elérésének?- Miért "Schrödinger választása" a következő, és mi dönti el a végeredményt az utolsó pillanatban?A beszélgetés a Jelen "Kijutunk" című bookazine-jának bemutatóján hangzott el. A kiadvány azt járja körül, hogyan jutottunk el a 2022-es ellenzéki depresszióból a jelenlegi, nyílt versenyhelyzetig, és hogy leomlani látszik-e az a 16 éves társadalmi pszichózis, hogy "csak a Fidesz van".A kiadvány megrendelhető itt: https://jelen.media/kijutunk/

A központosított médiabirodalom, amely a Karmelitából a legkisebb vidéki lapokig mindent behálóz, sebezhetőbb, mint gondolnánk. De mi okozhatja a Fidesz-médiarendszer összeomlását? Urbán Ágnes médiakutatóval, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjével Tóth Ákos beszélgetett a magyar sajtó jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól.A beszélgetésből kiderül:- A KESMA mint politikai hiba: Miért volt Orbán Viktor egyik legnagyobb stratégiai tévedése a központosított médiakonglomerátum létrehozása, és hogyan hívta fel ezzel Európa figyelmét a magyar médiarendszer problémáira? - Az 500 milliárd forintos kérdés: Egy uniós eljárás végén akár 1,2 milliárd eurónyi piactorzító állami támogatást kellhet visszafizetnie a kormánymédiának. Mi történne, ha ez a pénz hirtelen eltűnne a rendszerből? - A vidék elhallgattatása és a helyi sajtó hősei: Milyen egzisztenciális fenyegetettségben, személyes támadások kereszttüzében dolgoznak azok a független újságírók, akik a sajtószabadság valódi őrei a vidéki városokban? - A propaganda végnapjai? Az állami pénzből kitömött szerkesztőségeket elszoktatták a versenytől és az innovációtól. Képesek lennének túlélni piaci körülmények között egy esetleges kormányváltás után?- A társadalom válasza: Az adó 1%-os felajánlások látványos növekedése megmutatta, hogy erős olvasói akarat van a független média fenntartására.Ez a beszélgetés mélyreható elemzést nyújt arról, hogy a politikai akarat és a korlátlannak tűnő pénzügyi források ellenére milyen gazdasági és jogi folyamatok vezethetnek a központosított propaganda-gépezet megroppanásához.

A Tisza-jelenség több mint egy évvel a felbukkanása után is a magyar politika legmeghatározóbb témája. De mivé vált Magyar Péter mozgalma ennyi idő alatt, és milyen jövő előtt áll? Valóban egy alulról szerveződő, a pártstruktúrát franchise-szerűen újraértelmező modell épül, vagy egy klasszikus, vezérközpontú erő felemelkedését látjuk, amely a Fideszhez hasonlóan centralizált utat járhat be? A Jelen Podcast legújabb adásában Juhász Attila és Orosz Dániel politológusokkal elemezzük a helyzetet. A beszélgetés többek között az alábbi kulcskérdéseket járja körül:- Repedések a NER-en: Milyen állapotban vannak a Fidesz-rendszer gazdasági és stabilitási pillérei, és hogyan próbálja Orbán Viktor egy „ellen-Magyar Péter” szerepben visszaszerezni a kezdeményezést? - A mozgalomépítés kihívásai: Hogyan lehet 106 egyéni választókerületben hiteles jelölteket találni, és elkerülni a belső konfliktusokat egy ennyire gyorsan növő szervezetben? - Nemzetközi modellek: Mennyiben hasonlít a Tisza Párt építkezése a francia Emmanuel Macron mozgalmához, és milyen tanulságokkal szolgálnak a korábbi egyszemélyes populista kísérletek Kelet-Közép-Európában? - Elitváltás után: Meddig tartható fenn az elitellenes pozíció egy esetleges kormányra kerülés után, és mi akadályozhatja meg, hogy a Tisza is a leváltani kívánt elit részévé váljon? Elemzés a politikai felszín mögöttes folyamatairól, a rendszerszintű kihívásokról és arról, hogy egy egyszerű választási győzelem elegendő-e a magyar politikai kultúra megváltoztatásához.A beszélgetést vezeti: Lakner ZoltánVendégeink:- Juhász Attila, politológus- Orosz Dániel, politológusHa érdekli a mélyebb kontextus, iratkozzon fel a Jelen csatornájára! Kíváncsiak vagyunk az Ön véleményére is – írja meg kommentben!

Hogyan jutottunk el odáig, hogy egy önkormányzat az államnettó befizetője lehet, noha ezt az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek ítélte? Miért épülhetett volna 26-tal több önkormányzati bérház a XIII. kerületben, és hová került az ehhez szükséges 130 milliárd forint? Tóth Józseffel, a XIII. kerület polgármesterével, akiválasztási győzelmei alapján Magyarország legsikeresebb politikusa, az önkormányzatiság haláláról beszélgettünk. Vagy ahogy ő fogalmaz: „2010-től az önkormányzatiságnak a nekrológját írjuk”. És arról is, hogy van-e élet a halálután. Az interjúban Tóth József konkrét számokkal és példákkalvezeti le, hogyan építette le a kormány lépésről lépésre a helyi autonómiát. Szó esik a szolidaritási adóról, a feladatok forrás nélküli meghatározásáról és a vagyon ellenszolgáltatás nélküli elvonásáról, amely szerinte egyértelműen politikai bosszú Budapest ellen. Az interjúból kiderül: - Milyen politikai eszközökkel kényszerítették térdre azönkormányzatokat 2010 után.- Hogyan lehetett volna a 130 milliárdos elvonásból többezer embernek lakhatást biztosítani.- Miért léteznek ma Magyarországon önkormányzatok, ha ahatalom ennyire a központosításban hisz?- Van-e még remény, és mit tenne másként egy új rendszerbena polgármester? Egy interjú a hatalom természetéről, a helyi közösségekerejéről és arról, hogy a remény hal meg utoljára.

Fleck Zoltán jogszociológus, egyetemi tanár a Jelen podcastjában arról beszél, hogy miként állítható helyre a jogállam Magyarországon 15 év autokrácia után – és miért nem elég ehhez egyszerűen megnyerni a választást.A beszélgetés a választások tisztaságának kérdésével indul, majd végigmegy azokon az akadályokon, amelyek egy új kormány előtt állnak: a köztársasági elnök esetleges obstrukciója, az alkotmánybíróság blokkolása, a kétharmados törvények csapdája. Fleck Zoltán bemutatja a "militáns jogállam" koncepcióját, és elmagyarázza, miért szükséges egy új alkotmány megalkotása széles társadalmi részvétellel."A jogállam helyreállítása politikai harc. Nem létezik olyan, hogy az intézmények maguktól visszaállnak."📰 A Jelen hamarosan megjelenő bookazinja:"Kijutunk?" – a kormányváltás esélyeiről, a politikai alternatívákról és arról, hogyan jutottunk el a 2022-es mélypontról a mai reményig.Előrendelhető itt: https://jelen.media/kijutunk/🔔 Iratkozz fel a csatornánkra további elemzésekért!