Évek óta töretlen sikerenek örvend a Nintendo Switch. A 2017-ben debütált konzol második generációja csak 2025-ben kerül piacra, de mitől ilyen sikeres egy közepes erősségű videójáték konzol? Erre a kérdésre kerestük a választ.
Mai podcast beszélgetésünkben Sugár Gabi a Tatabánya Kultúrájáért díj győztesével beszélget. Zuber Éva, a Puskin Művelődési Ház vezetője izgatottan mesélt az elsimerésről.
Február tizennegyedike Valentin-napja. Wágner Zsanett és Balpataki Laura beszélgetéséből tippeket kaphatunk arra, hogy mi tegyünk akkor, ha szerelmet szeretnénk, bevonzani, megtartani vagy éppen feléleszteni.Valentin-nap és Feng ShuiA felsőfokú gyógynövénytechnológus segítségével megtudhatjuk azt is, hogy milyen szimbólumok vesznek minket körül a mindennapokban és miért is fontos igazán a Feng Shui és hogyan tudjuk ennek pozitív hatását akár a munkahelyi környezetünkben érvényesíteni
Mai podcast vendégünk szerekesztőségünk munkatársa Flajsz Péter Gergő fotókiállításáról mesélt nekünk. A fiatal fotóriporternek február 13-án fotókiállítása nyílik a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtárban.
Remek évindító és szerencsehozó praktikákat árult el a tatabányai Balpataki Laura. Szavainak hitelt ad, hogy évek óta gyógynövény technológusként is dolgozik.
A tatabányai önkéntesek munkájuk elismeréseként országos díjat is kaptak. A tatabányai terepjárósokkal beszélgettünk a Kemma.hu podcastjében.
Az olimpiai bronzérmes Muhari Eszter látogatott el szerkesztőségünkbe egy interjú erejéig. A Tatabányai Sport Club 22 éves párbajtőrözőjét lelkesen mesélt a párizsi olimpiai élményeiről, azt is megtudtuk tőle, hogy milyen érzés volt a patinás Grand Palaisban vívni, továbbá kiderült, milyen állapotban van az ötkarikás medáliája. László István fiatal tanítványát óriási megtiszteltetés érte, hiszen meghívást kapott az Év Sportolója Gálára, miután tavalyi eredményeinek köszönhetően szerepelt a női kategória top tízes listáján, így hétfő este jelenése lesz az Operaházban.
Hogyan telik egy fiatal huszonéves pár élete és mindennapja a Tatától néhány kilométerre található kis falu Mocsa szívében. A város kontra vidék podcastsorozatunk ötödik részében Klaudia és párja Peti közösen mesélnek élményeikről
Hogyan ismerkedik az ember vidéken? Miben különbözik a városi kultúra a vidékitől? Mi az a mocsai Pipi-Palota? Podcast adásunkból minden kiderül.
Szalai Klaudia tatabányai, budapesti majdpedig mocsai lakos mesél nekünk immáron harmadik alkalommal a vidéki élet csodáiról és szépségeiről. Az elmúlt néhány hónap leforgása alatt számtalan változáson esett át életük, épültek és szépültek. Ha szeretnéd tudni, hogy mi az a Pipi-palota és mekkora négyzetméteren élhetnek az igazi szabadtartású szárnyasok hallgasd meg podcastünket!
Ki gondolta volna, hogy alternatív módszerekkel is tehetünk a vizsgadrukk ellen, ráadásul használhatunk néhány tippet akkor is, ha kevés idő alatt sok mindent szeretnénk megtanulni. Mindezekről Balpataki Laura felsőfokú gyógynövénytechnológus beszélt a legutóbbi Kemma-podcastban. A szakértő elárulta azt is, hogy nem kell messzire mennie, hogy próbára tegye az illóolajok hatékonyságát. Saját maga, de fiai is rendszeresen alkalmazzák a vizsgadrukk-ellenszert. Laura szerint nem kell hozzá más, csak egy kis citromolaj, rozmaring, vagy éppen pár csepp kubebabors. Ha pedig gyógynövényteáktól várjuk azt, hogy a lehető legjobb oldalunk jöjjön elő, akkor borsmenta is nagy segítségre lehet. Így már nem is kérdés, okosabbak leszünk mint egy ötödikes. Hallgassátok meg!
Mai podcast beszélgetésünkben Emmer Róbert a Tatabányai Bányász Táncegyüttes igazgatója mesélt a jubileumi gála tartalmáról és izgalmairól. "75 évet összefoglalni nehéz, szinte lehetetlen, de mi megpróbáljuk!" November harmincadikán a Jászai Mari színház színpadán fog megelevenedni a hét évtized története. Az együttes fennállása alatt számos csoportot létrehozott az után pótlás mellett az öregtáncosok is helyet kaptak. Ha szeretnél többet hallani a 75 éves együttes működéséről és pillanatairól hallgasd meg podcastünket!
17 koreográfia előadását bírálja a zsűri délután kettő órától az agórában. A Tatabányai Bányász Táncegyüttes két műsorral készül a megmérettetésre. a XI.Agora Koreográfus verseny hangulatáról és menetéről mesélt nekünk Emmer Róbert.
A Képes történelem hetvenedik adásában a házgyári építkezési technológia került a fókuszba. Dallos István helytörténésszel, fotóművésszel Sugár Gabriella beszélgetett. Dallos István felvezetőjében röviden ismertette, hogy az ötvenes évektől Tatabányán mely városrészekben, milyen építkezések zajlottak. A kezdetben téglából épített tömböket lassan felváltotta a blokkos, majd a házgyári építkezési mód. A kisblokkos panelházak Dunaújváros után Tatabányán is elterjedtek. Ismertette Dallos István a panelgyártás szakaszait is. A lényeg az volt: minél jobban előkészített elemekkel tudjanak minél több lakást építeni, hiszen nagyon sokan telepedtek le Tatabányán, szükség volt rájuk. Egy szalagtízes épületébe hozzávetőlegesen a Hatostelep két utcájának lakói elfértek. A képeken jól létszik az építkezési technika, technológia fejlődése. Arra törekedtek, hogy olyan kész elemeket emeljenek be a daruk az építés során, amelyekben már nemcsak az ablakok, hanem a vezetékek is benne vannak. Hatalmas óriáslegóhoz volt hasonlatos az építkezés azonban a játék több variációt enged, itt ugyanis gyakorlatilag egyforma volt szinte minden lakás. A fürdőszobákban még a kád, a WC is benne volt, mikor beemelték őket a helyükre. Dallos István nagyon sok izgalmas képpel érkezett, amelyek jól ábrázolják az építés folyamatát. Mesélt az „NDK” óvodáról is, amely Újváros szívében van, ma már természetesen nem ezen a néven. Akkori nevét a Német Demokratikus Köztársaságból származó technológiáról kapta, amely egyszintes építkezési forma volt.
Kerekes Máté Istvánnal beszélgetünk. A fiatalember mindössze 21 éves, s a nemrég életre hívott Komárom-Esztergom Megye Ifjúságáért Egyesület elnöke, valamint az Európai Unió önkéntes nagykövete, s nem mellesleg egyetemen tanul. Sugár Gabriella beszélgetett vele.
A kiállítás megnyitóján megindító volt látni ezt a sok arcot, érzést, amelyet a szénpor alá rejtett tekintetek mutattak. Fehér János mesélt a kötődéséről a bányákhoz, a bajtársakról, arcokról, érzésekről. Barátokról, akik már elmentek. Végleg. Két kötete jelent már meg megannyi életképpel a bányákból, s a Szénszimfónia bemutatja Tatabányát, és a bányász hagyományok őrzéséről is mutat képeket. Az alkotó tagja a Tovább a Városunként Egyesületnek is, amely ezt tűzte ki célul, s élő kapcsolatot ápol agykori és mai bányászokkal. Támogatták a kötet kiadását is. Beszélt a tatabányai szénbányákhoz, majd a vízbányához fűződő kapcsolatáról, a fényképezés szeretetéről, s azokról az emberekről, akik nélkül nem születhettek volna meg a könyvei. Számtalan kép készült a bajtársakról, s ezek kapcsán sokszor hívják rokonok, ismerősök is, hogy a végleg eltávozott apáról, nagyapáról, fiúról készült képet szeretnék elkérni tőle. Az év végén készül el új kötete. Már készül a bemutatóra. S hogy mit jelent számára a bányászat: "Kicsiszolta a lelkem azzá, ami vagyok"– mondta. Sugár Gabriella beszélgetett az alkotóval, Fehér Jánossa
Változatos programok várják a huszonhatodik alkalommal megszervezett Keresztény Hét látogatóit Tatabányán. Az október 6-a és 13-a között megtartandó programok házigazdája a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Tatabányai Csoportja. A programsorozat kapcsán beszélgettünk Bognár Istvánnéval, Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Tatabányai Csoportjának egyik alapító tagjával, és Palkovics Ferenccel, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Tatabányai csoportjának vezetőjével. A beszélgetésben elhangzott az is, hogy a közelmúltban díszoklevelet vehetett át Bognár Istvánné a KÉSZ harmincöt éves jubileuma alkalmából szervezett konferencián. Bognár Istvánné a tatabányai KÉSZ-csoport alapító tagjaként végzett áldozatos közösségépítő munkája, a keresztény kultúra és a város közösségi életének gazdagításáért tett fáradhatatlan erőfeszítései, különösen a több mint két évtizedes múlttal rendelkező tatabányai Keresztény Hét létrehozásában és szervezésében vállalt kulcsfontosságú szerepének elismeréseként vehette át a díjat Budapesten. A Keresztény Hét programja: Október 6-án, vasárnap 14.30 órakor a TSZC Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Technikum és Szakképző Iskolában nyílik meg Sulyok Teréz festőművész A Kereszt misztériuma című kiállítása Kövesdi Mónika művészettörténész közreműködésével, majd Bencsik János országgyűlési képviselő mond köszöntőt. Hétfőn 17 órakor a Tatabányai Múzeumban az intézmény igazgatója „Emberi tájfelhasználás az Által-ér völgyében” címmel tart előadást. Kedden 17.30 órakor az Árpád Gimnáziumban Kereszténység: meghívás a megbocsátásra címmel dr. Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök előadása lesz. Szerdán délután a Szent Margit Gimnáziumban városi szavalóversenyt rendeznek Radnóti Miklós halálának 80. évfordulóján. Csütörtökön 17 órától Leckék az életről címmel filmvetítés lesz a KERI-ben, majd pénteken 18 órakor a Puskin Művelődési Házban mutatják be a KÉSZ színjátszói Tamási Áron: Vitéz lélek című színművét, amelynek bevételét jótékonysági célra fordítják. Szombaton 17 órakor a Bánhidai református templomban Vadász Attila orgonaművész koncertjével, majd másnap, 19 órakor a katolikus templomban Hálaadó szentmisével zárul a program.
Mikolasek Zsófia, az intézmény igazgatójával a programokról Sugár Gabriella beszélgetett.
A szeptember 21én megszervezendő esemény 10 és 20 óra között a hasznos szabadidő eltöltés mellett nem csak szórakozást, hanem kikapcsolódást is nyújt élmények, zene, valamint gasztronómia összekapcsolásával. Az esemény három kiindulási helyszínén: Tatabányán a Gerecse Kapuja Látogatóközpont füves területén, Tatán a Kajak és Ökoturisztikai Központ területén, valamint a tatai Old Lake Kalandpark területén kezdhetnek bele a kalandba az érkezők. A program körülbelül 30 aktivitással várja a résztvevőket, amelyeket gyalogosan, kerékpárral, autóval, de tömegközelkedéssel is jól el tudnak érni.A részletekről faggatta Sugár Gabriella Kovács Tamást, a Vasalt Utak vezetőjét.
Tősgyökeres városiként talán el sem tudjuk képzelni az életünket egy faluban. Gyakran kietlennek ítéljük meg a környezetet, olyannak, ahol a gazoláson a végtelenbe nyúló kapáláson kívül nem történik semmi. Kolléganőmnek, Szalai Klaudiának azonban az élete gyökeresen megváltozott, amikor kiköltözött Mocsára. Megismerkedett az állattartás fortélyaival, a kertészkedés varázslatával és - mint mondja - ma már semmi pénzért nem költözne vissza a városba. Hallgassátok meg legújabb podcastünket a Kemma.hu-n!