Oszd meg és uralkodj! Különösen igaz ez a nyugati birodalmak testtartására a közép-európai régióval szemben. A korszakokon átívelő közös kérdések és problémák a történelem során azonban mindig egy platformra terelték a térség országait. Kik alkotják Közép-Európát és mikor tudtuk a legmarkánsabban képviselni közös érdekeinket? Vendégek: – Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője – Gulyás László egyetemi tanár, alapító főigazgató, Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására – Szakáli István Lóránd stratégiai igazgató, Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány – Vargha Bálint Tamás jogász, elemző, a Pénzügyi Szemle szerkesztőbizottságának tagja
A blokkosodás egyre kiélezettebben jelenik meg a világpolitikai színtéren. Egy új, többpólusú világrend alakul a szemünk előtt. De melyek a szükséges és elégséges feltételek ennek sikeréhez, jó időben vagyunk, jó helyen?Vendégek: Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztőjeHorváth Levente igazgató, Eurázsia KözpontHalkó Petra vezető elemző, XXI. Század IntézetByrappa Ramachandra történész, vezető kutató, Magyar Külügyi Intézet
A több, mint ezer éves magyar államiság története során számos különböző népcsoport, etnikum telepedett meg a Kárpát-medencében. Közülük sokan a mai napig őrzik nemzetiségi identitásukat, ám magyarságukat is ugyanennyire vállalják. De mit jelent pontosan az etnopluralizmus fogalma, és hogyan élhetnek békében együtt a kultúrák?Vendégek: Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztőjeSzabados György igazgató, MKI László Gyula Kutatóközpont és ArchívumSayfo Omar kutatási igazgató, Migrációkutató Intézet Vargha Bálint Tamás jogász, elemző
Szabadság, önrendelkezés, tolerencia – a liberalizmus évtizedekig volt a nyugati gondolkodás meghatározó ideológiája, azonban az elmúlt években egyre inkább elveszti korábban meglevő vonzerejét. De miként van jelen a liberalizmus napjainkban? És hogyan haladhatjuk meg?Vendégek: Hortay Olivér üzletág-igazgató, Századvég Energia-és Klímapolitika ÜzletágPetri Bernadett kutató, XXI. Század IntézetVargha Bálint Tamás jogász, elemzőLomnici Zoltán alkotmányjogász
Szabadság, önrendelkezés, tolerancia – a liberalizmus évtizedekig volt a nyugati gondolkodás meghatározó ideológiája, azonban az elmúlt években egyre inkább elveszti korábban meglevő vonzerejét. De miként van jelen a liberalizmus napjainkban? És hogyan haladhatjuk meg?Vendégek: - Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője- Csejtei Dezső filozófiatörténész- Lánczi András filozófus, vezető, MCC Politikai Filozófia Európai Centrum- Nádor Koppány Zsombor kutatási igazgató, Szent István Intézet
A külföldi befolyásszerzési kísérletek évek óta vissza-visszatérő témái a hazai és a nemzetközi közéletnek egyaránt. Donald Trump megválasztása után az amerikai szoftpower egyik legnagyobb forrását vágta vissza. De hogyan lehet átláthatóvá tenni a közéletet a külföldi támogatások feltárásával?Vendégek: - Hegedűs Zoltán történész, a Kommentár szerkesztőbizottságának tagja- Kacsoh Dániel főszerkesztő-helyettes, Mandiner- Petri Bernadett kutató, XXI. Század Intézet- Heil Kristóf Mihály jogtörténész, jogász
Klímaszorongás – a jelenség egyre gyakoribbá válik a társadalomban, főként a fiatal generáció körében. De milyen hatása van annak, hogy a morális alapok helyett érzéseink határozzák meg mindennapi döntéseinket?Vendégek: - Kepe Nóra társadalomkutató- Turgonyi Zoltán filozófus- Kitta Gergely intézetekért felelős igazgató, MCC- Kulifai Máté, a Hetek főszerkesztő-helyettese
Régen minden út Rómába vezetett, ma pedig Peking a cél. A Keletet a Nyugattal összekötő Selyemúton nemcsak az áruk áramlottak, hanem a technológiák és az eszmék is. Az új Selyemút programot 2013-ban hirdette meg a kínai kormány, de hogyan jelenik meg például a sportban és a kultúrában?Vendégek: - Li Mengyi üzletasszony, digitális tartalomkészítő- Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője- Nádor Koppány Zsombor kutatási igazgató, Szent István Intézet- Szabó László kommunikációs szakember, producer
Jogállamiság, demokrácia, népszuverenitás – a 21. századi politikai életben úton útfélen találkozhatunk ezekkel a kifejezéssel. De honnan ered a népszuverenitás és milyen állapotban vannak ma az európai demokráciák?Vendégek: Heil Kristóf Mihály jogtörténész, jogászSzűcs Gábor elemző, XXI. Század Intézet, a Megafon tagjaBiró András kutató, XXI. Század IntézetDornfeld László vezető elemző, Alapjogokért Központ
Nyugatosodás vagy elzárkózás? Oroszoroszág identitását jelentősen formálta ez a vita. De milyen eredményeket hoztak a gorbacsovi peresztrojka és posztszovjet térség nyugatosodási kísérletei? Milyen a világrendszerváltás szláv nézőpontból? Mai adásunkban ezt a perspektívát vizsgáljuk meg.Vendégek: - Kosztur András vezető kutató, XXI. Század Intézet - Bernek Ágnes geopolitikai szakértő, a BME Közgazdaságtan Tanszékének geopolitikai oktatója- Horváth József vezető, Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet - Máthé Áron történész, elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága
15 év, 4 parlamenti ciklus, 1 miniszterelnök – a rendszerváltoztatás utáni, modern Magyarország történetében példátlan politikai teljesítmény, hogy egy politikai erőt korszakalkotónak tekintsenek. Hogyan vált a nemzeti gondolat a 2010 óta tartó korszak legfontosabb jellemzőjévé?Vendégek: - Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője- Giró-Szász András politikai tanácsadó- Czopf Áron eszmetörténész- Galló Béla politikaszociológus
„Európa egyszerre régió és eszme” – földrajzi és szellemi képződmény. Csakhogy mostanság számos kihívás fenyegeti geopolitikai és kulturális szempontból is. Talajvesztettsége vajon csak a politikában és gazdaságban mutatkozik meg vagy az európai kultúra területén is? Ezúttal azzal foglalkozunk, hogy tudja magát Európa ismét felhelyezni a világtérképre. Vendégek: - Bernek Ágnes geopolitikai szakértő, a BME Közgazdaságtan Tanszékének geopolitikai oktatója- Petri Bernadett kutató, XXI. Század Intézet- Hegedűs Zoltán történész, a Kommentár szerkesztőbizottságának tagja- Czopf Áron eszmetörténész
Kompország – Ady Endre elhíresült jellemzése a mai napig jelen van a közbeszédben. De hogy találkozik a keleti és nyugati identitás a magyarságban?Vendégek: Kosztur András vezető kutató, a XXI. Század Intézet Szűcs Gábor elemző, XXI. Század Intézet, a Megafon tagjaKoskovics Zoltán geopolitikai elemző, Alapjogokért KözpontTurgonyi Zoltán filozófus
Magasba törő tornyok, mindenható technika és emberszerű robotok. A jövőábrázolások sokszor hordozzák ezeket a toposzokat. Költőink azonban nemegyszer látnoki pontossággal írják le a jövőt. Honnan érzik, tudják? És hogyan maradhatunk meg a jövő viharaiban?Vendégek: - Aczél Petra egyetemi tanár, elnök, Montágh Testület- Nádor Koppány Zsombor kutatási igazgató, Szent István Intézet - Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intézet - Szabó László kommunikációs szakember, producer
A történelmi gondolkodásmód kapcsán értelemszerűnek tűnik a múlt felé tekinteni. Azonban a jövő tervezésekor, egy nagystratégia megalkotásakor nem épp a történelem horizontjára kell-e figyelnünk? Rendelkezett-e Magyarország a rendszerváltoztatás után hosszú távú tervekkel, amelyek nem csak egy-egy parlamenti ciklusra szóltak?Vendégek: - Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője- Hortay Olivér üzletágvezető, kutatóintézeti igazgató, Századvég- Tóth Máté jogász, egyetemi oktató- Horváth Levente igazgató, Eurázsia Központ
„Kinél nagyobb magyart nemzetem évkönyveiben nem ismerek” – így fogalmazott Kossuth Lajos a reformkor vezéralakjáról, gróf Széchenyi Istvánról, aki tevékenységével előre mozdította a 19. századi Magyarországot. De hogyan jutott Magyarország „gyarmati állásbúl nemzeti létre”, és lehet-e hazát építeni hazaszeretet nélkül?Vendégek:- Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője- Liktor Zoltán Attila egyetemi oktató, jogász, jogtörténész- Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár- Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese
Bürokráciacsökkentés, harc a woke elmevírus ellen, a Mars kolonizálása. Csupán néhány Elon Musk világmegváltó ötletei közül. Azonban nem ő az egyetlen techmilliárdos, aki felsorakozott az új Trump-adminisztráció mögött. A jövő megváltói vagy egy új hatalmi, gazdasági elit épül? Beköszönthet a technofeudalizmus kora? Vendégek: Kosztur András vezető kutató, XXI. Század IntézetVargha Bálint Tamás jogász, elemzőHorváth József vezető, Szuverenitásvédelmi KutatóintézetKacsoh Dániel a Mandiner online főszerkesztő-helyettese
Díszes templomok, lenyűgöző múzeumok és műemlékek – az európai kultúra a Világ minden részéről vonzza a turistákat. Azonban hiába a gazdag történelem és kultúra, az egykor domináns kontinens nem képes meghatározó szereplőként fellépni a 21. században. De hogyan lehet sikeres Európa és benne Magyarország a következő évtizedekben? Vendégek: Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztőjeHortay Olivér üzletágvezető, kutatóintézeti igazgató, SzázadvégTóth Máté jogász, egyetemi oktatóHorváth Levente igazgató, Eurázsia Központ
32 év a politikában, 21 év a Bundestagban és 16 év kancellárként – Angela Merkel az elmúlt évtizedek egyik legmeghatározóbb európai politikusa, akinek döntései komoly hatással voltak Németország és Európa jövőjére. De milyen nyomot hagyott maga után Angela Merkel a politikában?Vendégek: - Hortay Olivér üzletágvezető/kutatóintézeti igazgató, Századvég- Biró András kutató, XXI. Század Intézet- Bernek Ágnes geopolitikai oktató, BME Közgazdaságtan Tanszék- Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intézet
„Isten halott” – így szólnak Nietzsche hírhedt sorai. Ennek következménye, hogy elveszett az erkölcsi iránytű a modern társadalmakból és az emberek immáron a politikában keresik a morális kapaszkodót. De milyen szerepe van az erkölcsnek a politikában?Vendégek: - Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője- Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, vezető, MCC Politikai Filozófia Európai Centrum- Czopf Áron eszmetörténész- Szalai Zoltán főigazgató, Mathias Corvinus Collegium