A digitális világban szocializálódott generációk eddig soha nem látott kihívásokkal néznek szembe a kommunikáció és a társas kapcsolatok terén. A globális kulturális háló a világ kitágulását ígéri, azonban ez nem mindig bizonyul igaznak, hiszen a személyes érintkezés egyre inkább háttérbe szorul. Milyen hatással vannak valójában a közösségi oldalak és az influenszerek az értékrendünkre? Vendégek: Kepe Nóra társadalomkutató, Veszelszki Ágnes nyelvész, Kötter Tamás író, ügyvéd és Turgonyi Zoltán filozófus.
A globális versenyben fontos szerepe van annak, hogy egy ország mennyire képes az önérvényesítésre a kultúrában. De mi az a kép, amit mi magyarok meg akarunk mutatni magunkról a világnak? Vendégek: - Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője - Hegedűs Zoltán történész - Kötter Tamás író, ügyvéd - Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese.
1956. október 23-án a kommunista diktatúra ellen harcoló forradalmárok kivágták a nemzeti lobogóból a szovjet elnyomást jelképező Rákosi címert. A lyukas zászlóra azóta nemzedékek tekintenek a magyar szabadság és a nemzeti szuverenitás szimbólumaként. Egy ellenzéki párt bejelentette, hogy saját jelképeként használja ezentúl. Miért próbálják időről időre pártpolitikai célokra kisajátítani ’56 emlékezetét? Valamint a magyar nagystratégia már készül, de vajon kik lesznek azok a fiatalok, akik végigviszik. Vendégek: Halkó Petra a XXI. Század Intézet vezető kutatója, Kulifai Máté a Hetek főszerkesztő-helyettese, Kacsoh Dániel a mandiner.hu főszerkesztő-helyettese és Nádor Koppány Zsombor teológus, a Szent István Intézet vezető kutatója.
A 150 éve született Bethlen István a 20. századi magyar politika egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Bár hazánk történelmének egyik legvészterhesebb korszakában volt miniszterelnök, konszolidációs politikájával a trianoni békediktátum után mindössze néhány év alatt sikerült javítania a megcsonkított Magyarország gazdasági helyzetén. Külpolitikai sikereket ért el, miközben mindvégig a szuverén magyar állam érdekeit tartotta szem előtt. De hogyan sikerült mindezt megvalósítania? És mit vihetünk tovább politikájából? Vendégek: - Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője - Hegedűs Zoltán történész - Csejtei Dezső filozófiatörténész - Fricz Tamás az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója.
Határvédelem, Erasmus és háború – csak néhány ügy azok közül, amikben eltér Magyarország álláspontja az unióstól. A kibontakozott ellentétek közben Magyarország egyre többször kerül célkeresztbe a birodalmi döntéshozók között, pedig az állam „csak” védi a szuverenitását, amire már volt példa a magyar történelem során. Mai adásunkban azzal foglalkozunk, hogyan próbálták az elmúlt évtizedekben a progresszió képviselői megváltoztatni vagy épp lebontani a társadalom alapját adó norma- és értékrendszert. Vendégek: Biró András a XXI. század Intézet kutatója, Kacsoh Dániel a mandiner.hu főszerkesztő-helyettese, Fricz Tamás az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója és Horváth József a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője.
Bár a kereszténydemokrácia már a kialakulása óta néppárti megoldást kínált, sokáig ragaszkodott vallásos gyökereihez. Szerepe az európai integrációban elvitathatatlan. Ám mostanra számos európai kereszténydemokrata párt hátrahagyta gyökereit. Az Európai Néppárt egyre inkább a baloldali eszmék befolyása alá kerül. De mi okozta a nyugati kereszténydemokrácia válságát? Vendégek: - Nádor Koppány Zsombor teológus, a Szent István Intézet vezető kutatója - Czopf Áron eszmetörténész - Halkó Petra a XXI. Század Intézet vezető elemzője - Petri Bernadett a XXI. Század Intézet kutatója.
A középosztály elsorvadásához vezetett nyugaton, hogy az esélyegyenlőséget, felváltotta a neomarxista egyenlőség, a munkalapú társadalmat pedig a segélyalapú. Míg keleten a tudás és a szorgalom a mérce, nyugaton a kvóta dívik. Utópia-e a teljesítményen alapuló társadalom és milyen startégiának köszönhetően bővült a hazai középosztály? Vendégek: Szalai Zoltán az MCC főigazgatója Tóth I. János filozófus, demográfus Vargha Bálint Tamás jogász, elemző Galló Béla politikaszociológus.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere a rendszerváltoztatás óta eltelt három évtized legtartósabb politikai berendezkedése, amely nem csupán kormányváltást, de korszakváltást is hozott. A kezdetektől folyamos ellenzéki kritikák célpontja volt. Miként próbálták aláásni a nemzeti együttműködés rendszerét? Beköszönthet-e a nemzeti maximum kora, és a Nemzeti Együttműködés Rendszere kinőheti-e magát egy történelmi korszakká? Vendégek: Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője, Hegedűs Zoltán történész, Halkó Petra a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Galló Béla politikaszociológus.
A felgyorsult technikai fejlődés korunk egyik legmeghatározóbb és legtöbbet vitatott kérdése. A fejlesztések olyan iramban történnek, hogy csupán néhány év alatt hatalmas változásokat okozott a társadalomszerkezetben, és eddig soha nem látott generációs szakadékokat hozott létre. Átformálta a térhez és az időhöz való viszonyunkat. De vajon cél vagy eszköz a technika? Milyen hatással van a technika az emberre és mi a konzervatív válasz a gépek uralmára? Vendégek: - Böszörményi-Nagy Gergely a MOME alapítványi elnöke - Turgonyi Zoltán filozófus - Czopf Áron eszmetörténész - Hegedűs Zoltán történész.
Adásunkban utánajárunk, hogy milyen magyar nagystratégiára van szükség a világrendszerváltás folyamatában. Vendégek: Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője, Horváth Levente az Eurázsia Központ alapítója és igazgatója, Hortay Olivér a Századvég energetikai üzletágának vezetője és Horváth József biztonságpolitikai szakértő.
Mai adásunkban utánajárunk, hogy hol helyezkedhet el Magyarország a világhatalmi átrendeződésben! Horváth Szilárd vendégei: - Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet és a Terrorháza Múzeum főigazgatója -Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője - Lánczi András filozófus, politikatudós - Balázs Géza nyelvész
Az Európai Unió napjainkra messze került azoktól az alapelvektől, amelyek mentén eredetileg létrehozták. A nemzetállamok laza gazdasági és kereskedelmi szövetségére épülő hajdani intézményrendszer egyre erőszakosabb birodalomépítési kísérletek harcterévé válik, ahol a központi elit beleszól az egyes tagállamok belügyeibe. De megakadályozható, hogy a sokak által vizionált Európai Egyesült Államok megvalósuljon? Vendégek: Békés Márton - történész, a Kommentár főszerkesztője Galló Béla - politikaszociológus Gát Ákos Bence - az MCC brüsszeli irodájának európai uniós ügyekért felelős vezetője Kacsoh Dániel - főszerkesztő-helyettes, Mandiner
Az orosz-ukrán háború lezárására már számos kísérletet tettek a világ vezető hatalmai. De közben egyes európai vezetők háborús retorikája súlyos diplomáciai kríziseket okoz, és a békekötés helyett az eszkalációt mozdítja előre. De mire lenne szükség ahhoz, hogy újra béke legyen Európában? Vendégek: - Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője - Kulifai Máté, a Hetek főszerkesztő-helyettese - Hortay Olivér a Századvég Energia-és Klímapolitika Üzletág vezetője - Horváth József az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.
Az egyén és a közösség érdekeinek összehangolása a közös célok érdekében már az államiság előtti időkben meghatározta a társadalmak működését. A nemzeti alkotmány jogi keretet ad ennek, és nem csak gyakorlati, hanem értékrendbeli iránymutatásul is szolgál. De hogyan erősítheti az Alaptörvényünk a nemzeti identitásunkat? Vendégek: - ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója - Turgonyi Zoltán filozófus - Nádor Koppány Zsombor teológus, a Szent István Intézet vezető kutatója - Czopf Áron eszmetörténész, a Kommentár folyóirat állandó munkatársa
A technológiai ágazatok rohamos fejlődése nagyobb hatással van a világpolitikai folyamatokra, mint eddig bármikor. A csúcstechnológiák területén szerzett tudásért és a kritikus nyersanyagokért folytatott küzdelem leképezi a többpólusú világ nagyhatalmi átrendeződéseit? De melyik ország lehet a technológiai verseny nyertese? Vendégek: Kosztur András a XXI. Század Intézet vezető kutatója, Koskovics Zoltán az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője, Hortay Olivér a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője és Kitta Gergely az MCC intézetekért felelős igazgatója.
Adásunkban utánajárunk, hogy hogyan őrizte meg szuverenitását hazánk az elmúlt 1100 évben a nagyhatalmak hálójában. Vendégek: Békés Márton - történész, a Kommentár főszerkesztője Hegedűs Zoltán - történész Balázs Géza - nyelvész, egyetemi tanár, Színház- és Filmművészeti Egyetem Máthé Áron - történész
Adásunkban a lokalista és globalista ellenállásról lesz szó. Vendégek: - Galló Béla politikaszociológus - Hegedűs Zoltán történész - ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője - Horváth József az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.
Adásunkban hazánk 20 évvel ezelőtti EU csatlakozása kapcsán az európai értékekről beszélgetünk. Vendégek: - Halkó Petra vezető elemző, XXI. Század Intézet - Czopf Áron eszmetörténész - Nádor Koppány Zsombor vezető kutató, Szent István Intézet - Horváth József biztonságpolitikai tanácsadó, Alapjogokért Központ
Adásunkban szó lesz a globális dél felemelkedéséről, valamint utánajárunk, hogy melyik ország lehet a multipolarizáció nyertese. Vendégek: - Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője - Hegedűs Zoltán történész - Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője - Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese.
Adásunkban utánajárunk, hogy milyen szerepe van a regionális konfliktusoknak a változó világrendben. Vendégek: Galló Béla politikaszociológus, Koskovics Zoltán az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője, Kosztur András a XXI. Század Intézet vezető kutatója és Veszprémy László Bernát történész, a Corvinák főszerkesztője.