Az 1956. november 4-én hajnalban kezdődő szovjet invázióval a nemzet elbukta a szabadságharcot. Ám a káosz rövid időre lehetőséget adott magyarok százezreinek arra, hogy nyugaton kezdjenek, ha nem is nyugodt, de kommunizmusmentes új életet. Kik fogadták őket? Milyen forradalom- és Magyarország-képet vittek magukkal? Hogy alakult a nyugati magyar közösségek sorsa és számaránya 1956 után? És hogy viszonyul az amerikai magyarság ma a soron lévő elnökválasztáshoz? Erről beszélgettünk Gazsó Dániellel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szakemberével.
A Földközi-tenger második legnagyobb szigete hamisítatlan rejtelmes sziget. Ősi kőtornyok ezrei találhatók itt, amelyeknek építői kétezer évvel előzték meg a római civilizációt. Bár Szardínia területe mindössze kétharmada a Dunántúlnak, mindig is nagyhatalmak kereszttüzében állt, történelme hódítások, megszállások, ostromok végeláthatatlan sorozata. Annak tapasztalata, hogy amikor idegen hatalom képviselői szálltak partra itt, azok mindig csak kifosztották az erőforrásokat, kizsigerelték az őslakosokat, de sosem építkeztek. Valószínűleg ennek a tapasztalatnak köszönhető az is, hogy a szárdok, alig másfélmillió ember, példát mutathatnak makacs és dacos identitásból, amely Európában egyedülálló módon a bronzkorig és a különös kőtornyokig vezeti vissza gyökereit. Petrei Emese csaknem harminc éve él Szardínián, szenvedélyesen szereti és tiszteli a szárd kultúrát, kenyerét is annak bemutatásával, magyar csoportok idegenvezetésével keresi.
Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-i kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, a (mérsékelten) hálás utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk? Podcastunk új epizódjában Hermann Róbert történésszel beszélgettünk minderről.
Miért a jóval ingatagabb kenut és nem a kajakot választotta, hogyan formálja a jellemet az evezés, hová tűntek a nagyvárosi csónakházak, miért lett viharos az első találkozása Wichmann Tamással, mit jelentett az erdélyi magyaroknak az olimpiai győzelme a román kenusok ellen – minderről beszélgettünk Vaskuti Istvánnal, a Nemzet Sportolójával, olimpiai, tízszeres világ- és tizennyolcszoros magyar bajnok kenussal intézetünk podcastjában.
2023 őszén a partiumi Nagykárolyban, a román–magyar határtól néhány kilométerre összegyűltek az erdélyi magyar főnemesek, hogy a Károlyiak lovagvárában bálozzanak. Az eseményen készített beszélgetésből kiderül, hogy a rendszerváltás után született fiatal arisztokratanemzedék egyre sürgetőbben fogalmazza meg kérdéseit identitásáról, társadalmi szerepéről, múltjának, családtörténetének sikeres és kudarcos mozzanatairól – valamint traumáiról. Arról, hogyan lehet és kell arisztokratának megmaradni a XXI. században.
Eger csak kisebb vereség volt a törököknek, de megérti, hogy a magyaroknak ez miért nemzeti büszkeség. Török létére szenvedélyesen szereti, műveli, muzsikálja és tolmácsolja a magyar kultúrát, olyan harcos költőt is megszólaltatva, mint a hódoltsági háborúk hőse, Balassi Bálint. Erdal Şalikoğlu szenvedélye a hídépítés: a török–magyar testvérkultúra felmutatása. A muzsikus, aki „civilben” reumatológus szakorvos, a szaz lant mestere. Az MCC Magyar Összetartozás Intézete is vendégül látta őt a két ország barátsági szerződésének századik évfordulójára emlékezve. Margittai Gábor és Major Anita beszélget vele – mélyinterjú sok muzsikával.