A mai baloldalnak is lenne mit tanulni az 1870-es évek munkásmozgalmáraitól – derül ki a Népszava Hol Élünk? 150 múltidéző podcastsorozatának első, a lap 1873-as elindulásáról szóló adásából. A műsorvezető Rosznáky Emma Dr. Császtvay Tündével, a XIX. század művelődéstörténetének szakértőjével és K. Horváth Zsolt társadalomtörténésszel beszélgetett a rögös kezdetekről: a gazdasági válság nehézségei közepette, a párizsi Kommün vérengzéseinek sokkhatása alatt lévő fővárosi lakosság rettegett minden munkásszerveződéstől, a rendőrség pedig állandóan szemmel tartotta a mozgalmat és az akkor formálódó lap „fejmunkásait” – ahogy a mozgalom munkásértelmiségét nevezték. A korszak Magyarországán nem létezett még sajtójog, a munkásírók gyakorlatilag a semmiből találták és adták ki Népszava elődjét, a négyoldalas Munkás Heti Krónikát. „Szinte csodával határos volt, hogy el tudott indulni a lap”- hangzik el a műsorban.
Finoman szólva sem vicces jövőképet vázol fel Gelencsér András az MTA levelező tagja, légkörkutató vegyészmérnök a Népszava "Eddig minden rendben" zöldkritikus podcast legújabb adásában. Szerinte az eddigi prognózisokhoz képest sokkal hamarabb jelentkeznek a környezeti válságjelenségek, az emberiségnek pedig nincsenek globális szintű eszközei a környezeti bajok orvoslására. Ami van: az ipar zöldítése, az elektromos autók használata csak szemfényvesztés, ami csak felgyorsítja a jelenlegi civilizáció összeomlását. Gelencsér Andrással Fekete Norbert beszélgetett.
Már az emlékbélyegek is megvoltak, és állítólag azok a talapzatok is elkészültek, melyekre az Aranycsapat tagjainak életnagyságú szobra került volna, a mindent elsöprő győzelem azonban elmaradt. 1954. július 4-én 3-2-re kikaptunk a nyugatnémet válogatottól a Wankdorf Stadionban, az ötödik labdarúgóvilágbajnokság döntője a berni csodaként vonult be a történelembe, mely hozzájárult az NSZK felemelkedéshez, itthon viszont csaknem nemzeti tragédiaként éltük meg az ezüstérmet. A 6-3-as vereséget bosszulta volna meg az angol bíró, mikor nem adta meg a harmadik gólunkat? Hibázott-e Sebes Gusztáv szövetségi kapitány, amikor Puskás Öcsit a pályára engedte? Doppingoltak-e a németek? – erről beszélget Hegyi Iván sportújságíró és Bártfai Gergely újságíró a Népszava 150. születésnapját ünneplő múltidéző podcastben.
A Tisza párt népszerűségének rakétaszerű növekedésétől megrettent Fidesz egy bosszúszomjas exbarátnő kémfelvételeiből épített karaktergyilkos bulvárkampánnyal próbálja megtörni Magyar Péter pártelnök sikerszériáját. Kérdés: elég lesz-e ez ahhoz, hogy a Fidesz visszanyerje első helyét, vagy a kormánypárt magának árt többet vele, hiszen így sikeresen elterelte a figyelmet a múlt heti budapesti diplomáciai csúcsüzemről, és Donald Trump győzelméről. Ami biztos: az abszurditásig bulvárosodó magyar közéletet egyre nehezebb komolyan venni - a Népszava Hol Élünk? podcastje eheti kupaktanácsának sem mindig sikerült. Azért Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője, Papp Zsolt gazdasági szakújságíró és Batka Zoltán műsorvezető végigvették, milyen valós és egyre sokasodó problémákkal néz szembe a láthatóan már a választásokra készülő Fidesz.
Nem látszik, hogy potenciálisan mit profitálhatna az ország Orbán Viktor nagy Trump-barátságból. Kifelé persze újra szívélyes lesz a viszony az Egyesült Államokkal, azonban a színfalak mögött Trump-adminisztráció jóval keményebben reagálhat a magyar kormány keleti, főleg kínai kilengéseire Joe Bidenénél. A két vezető közötti kapcsolat aligha lesz elég ahhoz, hogy az Egyesült Államok gazdasági kérdésekben kivételezzen Magyarországgal. – Együtt sírunk és együtt nevetünk az EU-val, de ha Donald Trump bevezeti az EU elleni védővámokat, akkor leginkább sírni fogunk – hangzik el a Hol Élünk eheti műsorában, ahol Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes és Papp Zsolt gazdasági újságíró, illetve Batka Zoltán műsorvezető az amerikai választás magyarországi hatásairól beszélgetett.
Minden idők legkiélezettebb választása zajlik az Egyesült Államokban, ahol a polgárháború óta nem volt ilyen megosztottság, a szavazók egyik fele egy bizonyítottan nárcisztikus félnótás kezébe adná ismét az atomtáskát. Azonban a kampányjelszavak mögötti valóság jóval bonyolultabb, így Horváth Gábor, Mosolygó Miklós külpolitikai újságírók és Batka Zoltán műsorvezető kivesézik, hogy ügyészként a toleráns, békét hirdető mosolygós Kamala volt eddig a legkeményebb az illegális bevándorlókkal, akikből a minden sarkon migránsozó Trump alatt érkezett a legtöbb, miért lehetnek a gazdagokat favorizáló republikánusok a „kisemberek pártja”, miért szavaznak a spanyolajkú bevándorlók előszeretettel az ellenük uszító Trumpra és amerikaiak milliói miért érzi úgy, hogy lecsúsznak, miközben miközben brutálisan erős az amerikai gazdaság és soha nem volt ilyen jólét az országban?
Kifelé mind Magyar Péter, mind pedig Orbán Viktor a magyar különállást próbálja sugallani, de Orbán Viktorra már végérvényesen ráégett az orosz bélyeg, ő pedig most erőnek erejével azt próbálja sulykolni, hogy Magyar Péter a Nyugat és az Európai Unió jelöltje. Ahogyan azonban a Tisza Párt elnöke elleni sikertelen karaktergyilkosságoknál, a nagy kérdés most is az, hogy ez végül vád lesz vagy éppen dicséret. Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Angyal Gábor lapszerkesztő, Zoltai Ákos belpolitikai rovatszerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető több, az október 23. után aktuálissá vált fő kérdést is körbe járt. Például azt, hogy hová tűntek a női szereplők a politikából, hozhat-e előrehozott választást a Fidesz gyengülése, és lehetséges-e a NER kétharmados parlamenti többség nélkül.
Egyre furább cikkcakkokra kényszerül a magyar külpolitika: miközben a fideszkormány propagandistái az Orbán Balázs-féle önfeladáson fellelkesülve már háború nélkül is letennék a fegyvert az oroszok előtt, a keleti fenyegetésre válaszul a magyar haderő gőzerővel fejleszt, a NATO pedig a kecskeméti légitámaszpontról célozná meg atomfegyverekkel az oroszokat. A magyar külpolitika kétarcúságáról és egyre elhatalmasodó nárcisztikusságáról beszélgetett Gál Mária, Horváth Gábor külpolitkai újságírók és Batka Zoltán műsorvezető.
Nagyon úgy fest, hogy az uniós elit felvette Orbán Viktor utcai harcos stílusát, és közben a sorok között azt is megüzente a magyar népnek, hogy itt a vége: ha 2026-ban Orbán marad, akkor elválik az EU és Magyarország útja. Először a schengeni övezetből, majd az EU-ból is repülhetünk – hangzott el a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? legújabb adásában. Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Papp Zsolt gazdasági újságíró, Zoltai Ákos belpolitikai szerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető a strasbourgi parlament történelmi fordulatot jelentő üléséről beszélgetett. Szó esett az újra lejtőre került forint sorsáról is: amennyiben orbáni gazdaságpolitika marad, pár év, és kezdhetünk barátkozni az ötszázas euróval is.
Orbán Viktor külpolitikájában mára egyetlen biztos pont maradt: hűség a Kremlhez, amelyet az sem tudott megingatni, hogy immáron látható: a Nyugat elsöprő technikai fölénye miatt hosszútávon Oroszország vereségre áll Ukrajnában. Podcast. A Kreml-ideológiát tükröző „békeharcos” és „gazdasági semlegességet” hangoztató orbáni külpolitika nem sokáig kísérletezhet, a stratégiai szövetséges Izrael a jelek szerint a demokráciaexportra készül, próbálja megdönteni az iráni ajatollahok teokratikus rezsimjét, ami nyílt kihívás lehet az Iránnal egymásra utaltságban élő Oroszországnak, nem mellesleg pedig lépéskényszerbe hozza az Egyesült Államokat is. A Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? e heti adásában Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes, Mosolygó Miklós külpolitikai újságíró és Batka Zoltán műsorvezető a magyar külön-és potyautasság várható végéről beszélgetett.
Magyarországon immáron több száz csecsemő rostokol akár egy évig is anya, nevelők nélkül kórházakban, a belügy alá került gyermekvédelemnek meg még adatai sincsenek arról, hogy miért és milyen kisbabákat hagynak magukra az anyák, pláne, hogy mit lehetne tenni azért, hogy a babák mielőbb gondozószülőkhöz kerüljenek - hangzott el a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? eheti adásában, amelyben a lapunk által feltárt helyzetről beszélgetett a cikkíró Muhari Judit, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Papp Zsolt gazdasági újságíró és Batka Zoltán műsorvezető. Eközben a kommunikációs kormányzásra berendezkedett kabinetet csak az érdekli, hogy látványos, ám totál eredménytelen pedofilvadászattal vegzáljon gyermekgondozókat, míg a Dúró Dóra fémjelezte szélsőjobb átragasztott ARC-plakáttal üzent az anyáknak: örüljenek az anyaságnak, és ne merjenek beszélni a problémáikról.
A 2013-as nagy árvízből annak idején politikai tőkét kovácsoló Orbán Viktor most láthatóan lemaradt egy ütemmel Magyar Péterhez képest – hangzott el a Népszava Hol Élünk? közéleti podcastjának e heti adásában. Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Papp Zsolt gazdasági újságíró, Zoltai Ákos belpolitikai szerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető arról beszélgettek: jó irány-e, ha egy politikus a Parlamentet maga mögött hagyva hőmérővel és lapáttal politizálva irányítja rá a figyelmet arra, hogy a kritikus területeken az állam csak látvány szintjén működik, egyre gyakrabban a civilek végzik el feladatait. A látványpolitizálás szinte mindenütt jelen van: a kormány látszólag ádáz jogi harcot vív Brüsszellel, miközben a jegybank már rég elkönyvelte a 200 millió eurós menekültügyi bírságot; minden sarkon szuverenitásról értekezik, miközben idegen titkosszolgálati fedőcég üzemelt Budapesten.
Választási osztogatásra készül, de színleg szakpolitikai vitákra is hajlandó a Fidesz, amióta Magyar Péter színrelépésével megszűnt a centrális erőtér, és gyakorlatilag kétpártrendszer alakult ki Magyarországon. A Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? e heti adásában Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Zoltai Ákos belpolitikai, Papp Zsolt gazdasági újságíró és Batka Zoltán műsorvezető arról beszélgetett, hogy merre veszi az irányt Orbán Viktor pártjának a hajója a 14 év után, most merőben új politikai vizeken, de szó esik a hét botrányairól Bese Gergő lebukásáról is. Arra is kitérünk, hogy meg tud-e tisztulni a katolikus egyház a most kitört, egészen súlyos pedofilbotrányok nyomán.
Csak politikai taktikázás lehetett Karácsony Gergely részéről, hogy támogatását adta Orbán Viktor nyári víziójára egy 12 évvel későbbi budapesti olimpiáról – hangzik el a Népszava közéleti podcast-sorozata, a Hol Élünk? új adásában. Papp Zsolt gazdasági újságíró, Varga T. Róbert, a sport rovat vezetője és Batka Zoltán műsorvezető próbálták megérteni annak képtelenségét, hogy miközben látványosan összeomlott a MÁV, az országot hőhullámok pusztítják, a politikai vezetés egy sok ezer milliárdos látványberuházást vizionál. A műsorban szó lesz az olimpia és az időjárás összefüggéséről, lehet-e karcsúsított „népolimpiát” rendezni, egyáltalán: a felmelegedés mellett van-e jövője a régióban a nyári olimpiáknak?
A régebb óta fiataloknak a Bambi meg a 101 kiskutya az etalon, viszont sok harmincast fűz nosztalgikus szál a 90-es évek Disney-filmjeihez. A rajz- és animációfilmgyártás ezen izgalmas időszakában a vállalat már végképp elvetette a klasszikus „hercegnőt megmenti a herceg”-vonalat és más, nemcsak a gyermekeket, hanem akár a felnőtteket is érdeklő témák felé kacsintgatott. A zenés táncos, egészestés Disney-élmény diadalmenete közben a világ legmozgékonyabb asztali lámpája mellett megszülettek az animációba új hangot hozó Pixar-filmek, amik jócskán feladták a leckét a Disney sales-csapatának. Kinek kell az oroszlánokkal eljátszatott, slágerekkel teletömött Hamlet-matiné, ha a játékai éppen életre kelnek és őrült küzdelmet folytatnak a szeretetéért?! A Világok Harca 9. adásában kiderül: Glenn Close se ment meg mindent, ahogy egy szuperhősnek is lehetnek kétségei. (00:00) Intro (03:47) 1. Távolodunk a hercegnőktől – a 90-es évek Disney-filmjei (06:02) Új témák, új üzenetek (13:21) Horror-e a Hamupipőke? (14:40) Hamlet-matiné oroszlánokkal (18:40) 2. A legmozgékonyabb asztali lámpa: Jönnek a Pixar-filmek! (20:34) Miben más a Pixar? (23:45) Önállóság vagy beolvadás (28:55) Tud-e még újat a kreatív csapat? (34:30) A pixárosodó dizni (36:25) 3. Szerelem helyett vérségi viszonyok (38:35) Mit tud a Jégvarázs? (40:33) Letűnt korok, élőszereplők (45:57) 4. Természetvédő robot és feminizmus (49:30) Hercegnőfilm a XXI. században (52:26) 5. Egy gigavállalat baklövései (1:05:10) Vissza a gyökerekhez! (1:09:34) Mi lesz a nagy filmstúdiókkal?
Különcök és a botrányok olimpiája volt a 2024-es - derül ki a Népszava Hol Élünk olimpiai összefoglalójában, ahol Bernau Péter sportújságíró, Zoltai Ákos és Batka Zoltán belpolitikai újságírók beszélgettek a most véget ért párizsi olimpia után felmerülő, a magyar sportot egyre inkább feszítő ellentmondásokról. A magyar sport régóta afféle olimpiai éremtermelésre berendezkedett ágazattá vált: az egy főre eső olimpiai sportolók és érmek arányában messze a világ élbolyában vagyunk, ugyanakkor az érmek jelentős részt olyan sportágakban termelődtek, ahol viszonylag kisebb a nemzetközi konkurencia, továbbá miközben a politika vaskos ezermilliárdokat ön a profi sportba a magyarság Európa egyik legkevesebbet mozgó, leginkább elhízott népe lett. Az idei olimpián a magyar aranyak jó része pedig éppen a hivatalos, magyar szakszövetségek tevékenységi körén kívül, vagy éppen azzal szemben születtek.
Jelek szerint nemcsak az Iránt támogató Oroszországnak, de még Iránnak sem érdeke egy nagy, régiós háború kirobbanásában. Azonban a Közel-Keleten a bosszú és a vallási fanatizmus is politikai kategória: Irán nem hagyhatja válasz nélkül a területén végrehajtott Hamasz vezér elleni célzott izraeli csapást, a térség vallási szélsőségesei, az Irán támogatta Hezbollah de a mára Netanjahut is csapdába ejtett izraeli szélsőjobb is erőszakspirálba és eszkalációba hajthatják az eseményeket, ami lángba boríthatja Izraelt és az iráni nyomulást görbe szemmel néző, belső ellentéteitől feszített szunnita arab államokat is. A küszöbön álló iráni-izraeli konfliktus lehetséges forgatókönyveiről beszélgetett Gál Mária és Horváth Gábor külpolitikai újságírókkal Batka Zoltán műsorvezető.
Joe Biden elnök Donald Trumppal szembeni katasztrofális vitaszereplése nyomán megnyílt az olló, egyes államokban már két számjegyű Trump előnyt is mértek, a szélsőjobbra tolódott republikánusok szeme előtt pedig már egy orbánian nagy győzelem és az amerikai államrend szélsőjobbos és a keresztényfundamentalista átalakításának a vágyálma lebeg. A meccs ugyanakkor nem lefutott, ha Biden visszalép egy fiatalabb jelölttel bőven fordítani tudnak a demokraták mivel Bidenhez hasonlóan Trump is népszerűtlen, az amerikaiak zöme nem kér a keresztényfundamentalizmusból, gazdaság pedig a demokraták alatt kifejezetten jól teljesített- derült ki a Hol Élünk eheti adásából, ahol Horváth Gábor és Mosolygó Miklós külpolitikai újságírók és Batka Zoltán műsorvezető beszélgetett arról, hogy merre tart a világ legnagyobb katonai és gazdasági hatalma.
Miért fogadjuk el, hogy a gyorsétteremben nem a képen látható hamburgerért fizetünk? Kit lehet még megmenteni, ha jön a világvége? Hogyan válunk szó szerint egy sorozat rabjaivá? A Világok Harca 8. adásából kiderül, mik a legidegőrlőbb társadalmi igazságtalanságok, hogyan szambáznak hasonló forgatókönyvek közt stúdiók, hogyan bukott nagyot a 2000-es évek nagy filmes reménysége, milyen Dwayne Johnsonnal interjúzni és hogy Michael Douglas egyedül is képes ikonikussá tenni filmeket. (00:00) Intro (02:05) 1. Összeomlás (1993) – Mire mondjuk, hogy NER? – Joel Schumacher, a hollywoodi iparos, aki elcseszte a Batmant – Michael Douglas szuperereje (18:07) 2. Amerikai szépség (1999) – giccs vagy remekmű? – Kevin Spacey, a mentőöv – hazai remake, amit joggal felejtünk el (25:06) 3. Truman Show (1998) + Pleasantville (1998) – két hasonló film, de csak egyiknek sikerül jól öregednie – sorozatforradalmárból Pókember – Jim Carrey bizonyított – emlékezés Paul Walkerre (45:02) 4. Donnie Darko (2001) – egy nagy reménység pályazuhanása – a fantázialázadás – Dwayne Johnson és a művészi teljesítmény (1:02:39) 5. Che – Az argentin (2008) – egy forradalmár hétköznapjai – szakállas férfiak a dzsungelben – Steven Soderbergh blöffje
A királycsináló német kereszténydemokraták végleg elpártoltak Orbántól és beállnak Magyar Péter mögé, az Európai Néppártot vezető Manfred Weber számára pedig alighanem immáron személyes kérdés, hogy Magyar Pétert Orbán kihívójának építsék fel- hangzott el a Hol Élünk közéleti podcastben, ahol Rónay Tamással, a külpolitikai rovat szerkesztőjével Batka Zoltán műsorvezető beszélgetett az európai porond elképesztően felgyorsult eseményeiről. Míg a Tisza Párt hatalmas lehetőséghez jutott, addig Orbán alpári vagdalkozása – péntek reggel „Belzebúbnak” nevezte a CDU-CSU legfontosabb politikusának számító Webert - jelzi, hogy Orbán teljességgel elszigetelődőben van, remélt szövetségesei, az európai szélsőjobb nagyjai is inkább középre húznak és elhatárolódnak a magyar vezértől. A műsorban szó esik még a magyar külpolitika teljes elbutulásáról, mintha a magyar kormány tudatosan olyan politikát folytatna, hogy ne kapjuk meg az uniós támogatásokat.