Délelőtt - Kossuth Rádió

Szigorúan ellenőrzik, sőt már drónnal is zajlik a felderítés. A parlagfű virágpora több allergiás megbetegedés kiváltója, mint az összes többi allergén növény együttvéve. Becslések szerint a probléma már a lakosság mintegy 15-20 százalékát érinti. Mettől meddig tart a parlagfű szezon, és mit tehetünk ellene? Erről beszélgettünk a mai Napközben című műsorunkban dr. Nékám Kristóf alerrgológussal és Várszegi Gáborral, a Nébih, Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság igazgatójával. Szerkesztő: Pilisy Csenge és Nagy Bálint Műsorvezető: Bak Anita

A közösségi oldalakon, különböző fórumokon, sőt akár szakemberek szájából is gyakran elhangzik az a mondat, hogy a különböző daganatos megbetegedések hátterében lelki sérülések állhatnak, valamilyen konkrét trauma vezethetett kialakulásukhoz, és ha a páciens ezt tudatosítja, feldolgozza, akkor képes lesz akár leküzdeni a betegséget is. De van-e ennek tudományos alapja? A lélek betegsége tényleg okozhat rákot? Ezt próbáljuk körüljárni.

A következő hölgy, akinek a történetét hallani fogják, 13 éve küzd a rákkal. Nehéz lehetett igent mondania arra a megkeresésre, hogy beszéljen mindarról, amit átélt és átél a mai napig. A klinikai szakpszichológusa azt mondta róla, hogy nagy küzdő kiváló megküzdési képességekkel. Azért vállalta az interjút, mert szeretne segíteni másoknak. Reménykedik benne, hogy a szavai olyan emberekhez jutnak el, akik kapaszkodót találnak benne.

Szőke Beáta és Berkes Andrea élete egymástól függetlenül futott a maga medrében. Egészen addig, amíg az emlődaganat össze nem hozta őket. Beáta 2015-ben esett át a betegségen, Andrea 2,5 éve. Mindketten az üvegfestésben találtak gyógyírt a lelkük számára. Egyszer egy ötlettől vezérelve elkezdtek terápiás foglalkozásként üvegfestést tanítani daganattal élők számára Budapesten az Uzsoki utcai kórházban. Elmondásuk szerint kicsit olyanok ezek az alkalmak, mint a csoportterápia. Már az önmagában segít, hogy a résztvevők azt érzik, nincsenek egyedül a problémájukkal. A két üvegfestő hölggyel Gécsek-Tóth Enikő beszélgetett.

Bővült a készpénzfelvételi lehetőségek száma. Egy július 1-jén életbe lépett jogszabály szerint ugyanis már azon boltok pénztáraiban is lehet készpénzt felvenni, amelyekben lehetővé teszik a cashback szolgáltatást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezekben a boltokban kártyás fizetéskor készpénzt is tudunk felvenni ingyenesen, havi két alkalommal, maximum 40 ezer forintig. Dr. Túri Anikó, Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárával és Herman Bernadettel, a Bank360 pénzügyi szakértőjével a legfőbb szabályokról és arról beszélgettünk, hogy mennyire szorult vissza mára a készpénzes fizetés.

Ház, kórház, és orvosok azért, hogy a súlyosan beteg gyerekek a szüleik közelében gyógyuljanak. Szakértőnk volt: dr. Kriván Gergely, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat elnöke, a Dél-pesti Centrumkórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának osztályvezető főorvosa. Műsorvezető: Horváth Ágnes Szerkesztő: Pilisy Csenge

A hazai férfiak körében a prosztatarák az egyik vezető daganatos kórkép: évente csaknem 4000 új esetet diagnosztizálnak, és 1100-1400 férfi hal bele a betegségbe. Európai összehasonlításban a magas halálozási arány oka, hogy itthon a férfiak 80 százaléka későn, a betegség áttétes stádiumában kerül orvoshoz, miközben Nyugat-Európában és az USA-ban az érintettek 80 százaléka már akkor elkezdi a terápiát, amikor a daganat még nem terjed túl a prosztata határain. Vasárnap csaknem 100 000 elegáns motoros vonult fel a világ több mint 100 országának mintegy 1000 városában – köztük 10. alkalommal Budapesten is –, hogy egyrészt felhívják a figyelmet a prosztatarák megelőzésére és a férfiak mentális egészségére, egyúttal egyéni és szponzori adományokat gyűjtsenek a novemberi „bajszos” kampányból már ismert Movember Foundationnek. Műsorvezető: Horváth Szilárd Szerkesztő: Herczeg Tibor

Feszítő, nyomó, szorító tarkó vagy fejfájás, égő arc vagy fülek...a magas vérnyomás sokféle módon jelentkezik és okoz tüneteket. Van, aki annak örül, hogy van tünete egyáltalán, hiszen gyakran a beteg nem is veszi észre a megemelkedett értékeket, csak, amikor már komoly a baj. Nem véletlenül nevezik a magas vérnyomást csendes gyilkosnak, amely mára népbetegséggé vált. A felnőtt lakosság több mint egynegyedét érinti – ma van a Hypertonia világnapja. Megszólalók:Járai Zoltán professzor, a Magyar Hypertonia Társaság elnökePál Csilla, a Budapesti Szent Ferenc Kórház kommunikációs igazgatója Szerkesztő: Pilisy CsengeMűsorvezető: Süveges GergőRiporter: Benkő Andrea

Az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb kutatása szerint a fiatalok többsége megveti a drogokat. A 15–29 éves magyarországi fiatalok komoly nemzedéki problémának tartják a kábítószerek elterjedését, ezért ha a szabályozás szigorítása vagy enyhítése lenne a kérdés, kétharmaduk a szigorítás pártján állna – derült ki a közvélemény-kutatásából. A fiatalok drogfogyasztása viszont emelkedő tendenciát mutat. A felmérések szerint minden negyedik fiatal kipróbált már valamilyen illegális szert. Érdemes-e tovább szigorítani a jogszabályokat? A klasszikus és dizájner drogok mekkora veszélyt jelentenek ma a fiatalokra? Mit lehet tenni a megelőzés érdekében, milyen prevenciós programok vannak? Mivel tudják segíteni a bajba került fiatalokat? Megszólaló szakértők: Erdős Eszter, a MRE KIMM, Magyar Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió vezetője Szemelyácz János, addiktológus, INDIT Közalapítvány kuratóriumának elnöke, pszichiáter, addiktológus Oláh Péter, a Megálló Csoport kuratóriumának elnöke, terápiás programvezető Szerkesztő: dr. Varga Viktória

Egyre jobban terjed a fiatalok körében csak „snüssznek” nevezett nikotinpárna vagy tasak. A valódi snüssz itthon tiltott, de ami nálunk kapható az a kezdő felhasználók számára a snüssz fejfájást, hányingert, hányást, szédülést okozhat, főleg, ha mértéktelenül használják, de a fogínyre, fogakra és a szájüregre, emésztőrendszerre is kedvezőtlenül hat. Sokan számolnak be arról is, hogy az erősebb termékek könnyezést, az íny égető-lángoló érzését idézik elő. A boltokban elérhető termékek nikotintartalma egy cigarettáénak a többszörösével – általában 16-20 mg közötti nikotintartalommal – bírnak, de az online térben ettől jóval erősebb terméket is könnyűszerrel vásárolhatnak és ezeknek komoly veszélyei vannak. " Beszélgetőtársak: Demjén Tibor, a Dohányzás Fókuszpont vezetője Krupa Mónika addiktológiai konzultáns Műsorvezető: Bak Anita Szerkesztő: Cseszregi Balázs

A valótlanságoktól, vírusoktól és az álhírektől is félnek a magyar internetezők - méghozzá nem alaptalanul. Elképesztően valósághű kamuoldalakkal találkozhatunk a közösségi média platformokon, amelyek a gyanútlan vásárlók átverésére és adathalászatra jönnek létre. Milyen gyakran találkozunk gyanús hirdetésekkel vagy profilokkal? Melyek lehetnek az árulkodó jelek? Hol jelenthetjük be a csalásokat, és mennyire van lehetőség az online sérelmek jogi orvoslására? Szerkesztő: Dian Gergő Műsorvezető: Süveges Gergő

Magyarországon évente mintegy 4000-4500 beteg veszíti el a lábát az érszűkület és a diabétesz szövődményei miatt, s hazánk vezeti az európai amputációs statisztikákat is! Melyek az érszűkület tünetei, és kockázati tényezői? Hogyan tesztelhetjük saját magunkat, miként előzhetjük meg a betegséget, és mire érdemes figyelni az étkezésünkben? Milyen új, egyedülálló diagnosztikai módszert használnak az alsó végtagi artériák feltérképezésére a Semmelweis Egyetemen? Műsorvezető: Süveges Gergő Szerkesztő: Füredy Zsolt

Elérhetők az adóbevallási tervezetek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az idén több mint 5,6 millió adózónak készítette el az szja-bevallási tervezetét. Az adóbevalláshoz segítséget kapnak az egyéni vállalkozók, őstermelők, áfás magánszemélyek is. A NAV információi szerint jelenleg már több mint 5,2 millióan rendelkeznek elektronikus tárhellyel. Az idei tudnivalókról indítjuk sorozatunkat Dr. Kis Péter Andrással, a NAV szóvivőjével, Süveges Gergő kérdezte.

Segítsünk! - ma indult a Napközben önkéntes munkákat bemutató új rovata, amely 2 hetente hétfőnként jelentkezik majd 10 óra 15-től a Kossuth Rádióban! A rovat első adásában a Kórházsulit mutattuk be, amikor egy diák egy másiknak segít a tananyagban, vagyis az önkéntes a biztos pont annak a tanulónak, aki valamiért kimarad a normál tanrendből betegség vagy rehabilitáció miatt. Szerkesztő: Papp-Nánási Gabriella Műsorvezető: Süveges Gergő

Döbbenetes hírek érkeztek! Meglepő dolog derült ki! Szenzációs felfedezés! Ilyen és ehhez hasonló címadások árasztják el az internetet, hogy aztán kattintva a hírre kiderüljön, nem is annyira nagyszerű vagy éppen meglepő az írás tartalma. Jó esetben ugyan igaz, de nem világszenzáció. Legutóbb egy rák elleni vakcinával kapcsolatos kutatás kapott túlzó jelzőket, sokakban talán hiú reményeket keltve. Mit tehetünk a kattintásvadász címekkel és az esetleges álhírekkel? Hogyan ismerhetjük fel őket? Milyen témáknál a legjellemzőbbek ezek? Hogyan hatnak ránk? És mi az igazság a rák elleni vakcinával kapcsolatban? Hol tart most a rákkutatás? dr. Aczél Petra kommunikációkutató dr. Peták István rákkutató Műsorvezető: Süveges Gergő Szerkesztő: Papp-Nánási Gabriella

Évekkel ezelőtt még csak ízlelgették a kifejezést a vállalkozások, fontolgatták bevezethető-e, aztán változtak a körülmények, újabb kihívásokkal kellett szembenézni, és világszerte egyre több cég próbálkozik vele. Újabb magyar cégnél, egy egri vállalatnál vezették be a négy napos munkahetet. Miért éri meg a cégeknek a 4 napos munkahét? Hol lehet, hol érdemes bevezetni és milyen munkajogi és egyéb kérdéseket vet fel a 4 napos munkahét? Szerkesztő: Gergácz Anikó Műsorvezető: Bak Anita Riporter: Pilisy Csenge

A Nébih felmérése szerint a fogyasztók kevesebb, mint 5%-a fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70%-uk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől. Mindeközben az Európai Unióban már négy olyan rovarfajta van, amely a kereskedelmi forgalomban élelmiszerként, és élelmiszer-összetevőként jelenhet meg. A rovarok fogyasztása vitatott terület, de a tudományos kutatásoknak előremutató eredményei vannak és erősen fejlődik a nemzetközi piac, illetve a gasztronómiai érdeklődés is csillapíthatatlan. Érvek és ellenérvek következnek. Szerk: Gécsek-Tóth Enikő Műsvez: Bak Anita Vendég: Schmidt Judit dietetikus Telefonon: Jókuti András, gasztronómiai szakújságíró és blogger

Paleloit-, ketogén-, mayo- és volumetrikus diéta. Csak egy pár fogyókúrás trend az elmúlt évekből. Pár kiló mínuszért szinte bármit hajlandóak vagyunk megtenni. Van, aki az injekciótól sem riad vissza. Több helyről lehetett hallani ugyanis, hogy a diabéteszeseknek szánt injekciót fogyókúrázók vásárolják fel. A médiában a lavinát egy ismert műsorvezető posztja indította el.  A közösségi hálón fakadt ki arról, hogy a cukorbeteg családtagjának nem sikerült kiváltania ezt az életmentő gyógyszert. Ennek jártunk utána, de beszélünk arról is, hogy hiába a fogyókúrás csodaszerek, a magyar társadalom mintegy 60%-a elhízottnak számít, Európában listavezetők vagyunk. A plusz kilók és a sikertelen fogyókúrák mögött pedig sokszor lelki okokat is érdemes vizsgálni. Szerkesztő: dr. Varga Viktória Műsorvezető: Bak Anita

Az idén akár már 3000 forint is lehet egy doboz cigaretta, februártól a gyógynövényes hevítőrudak is zárjegyes termékek lesznek és csak dohányboltokban lehet majd árusítani, az ízesített, hevített cigarettát pedig kivonják a forgalomból. Mivel évente egy kisváros lakosságának a halála hozható összefüggésbe a dohányzással, ezért a rák elleni európai terv keretében megfogalmazott cél az, hogy 2040-re a lakosság kevesebb, mint 5 százaléka dohányozzon. De vajon miként befolyásolják a füstölgőket a korábbi évek dohányzás ellenes intézkedései, melyek a dohányzás veszélyei, a leszokás nehézségei és az érintettek hol kaphatnak segítséget?  Műsorvezető: Süveges Gergő  Szerkesztő: Füredy Zsolt

Ezt a kérdést igenis gyakran kérdezzük meg magunktól. A mindennapjaink legtöbbünknek ugyanis arról szólnak, hogy munkát végzünk, elvégezzük a feladatainkat, amelyeket a munkahelyünkön kapunk. Netán vállalkozásunk van... ahol ugyan a magunk hasznára tevékenykedünk; egy dolog mégis közös: javarészt a bevételért, a fizetésért tesszük mindezt.  Ebből eltartjuk magunkat, családunkat, támogatjuk szeretteinket, gyermekeinket, unokáinkat, vagy éppen a szüleinket. A pénz tehát a lét egyik alapszükséglete. Nagy baj van, ha nincs belőle elég, ám mi történik akkor, hogyha túlzottan sok van? Sokan úgy gondolják, hogy a boldogság egyenlő az élvezetek halmozásával. A mohó, materialista szemlélet, a végtelen növekedés kudarcának jelei azonban már megmutatkoznak. Korunk kihívásai megkívánják, hogy olyan új életstratégiát alakítsunk ki, amely nem árt a Földnek. szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő műsorvezető: Süveges Gergő megszólalók: Dr. Lelkes Orsolya közgazdász és társadalomkutató, coach, A fenntartható hedonizmus c. könyv szerzője Valcsicsák Zoltán, a Magyar-Bhutáni Társaság alapító-elnöke