Film és mozgóképes kultúra hatása a világra és fiatalokra Réz Andrással és Oscar díjátadó Kulcsár Gáborral.A műsorban a filmes világ fiatalságra tett behatásáról és az arról való benyomásunkról beszélgetünk. Elemezzük a röpke közvélemény kutatásunk. Kulcsár Gábortól érdeklődtünk afelé, hogy mit jelent az Oscar díjátadó a filmiparban? Mi a viszonya a többi díjátadóhoz? Mit gondol az idei nyertesekről? Mennyiben tartja megjátszottnak vagy ideológialeközlésnek az Oscar díjátadó gáláját?Réz András is csatlakozik, akitől filmelméleti szempontból közelítve probálunk segítséget kérni a film világra tett behatásáról. Mit gondol a modern filmgyártásról? Valójában a mozi állítja be a mi szemünket, s elvárásaink formálhatóak? Milyen prognózist lát a filmvilágban a technikai fejlődés rohamos iramában?Az adásból kiderül:Rövid gondolataink a filmipar aktualitásairólAz Oscár gála nyerteseinek mibenléteTematizált vagy sem, illetve megrendezett vagy spontán az az Oscar gála?Mi a célja Hollywoodnak az Oscar díjátadóval?Hogyan viszonyul ez a díjátadó a többihez?Modern popkultúra mazsolázott filmelméleti megfigyeléseiTechnikai fejlődés jelenlegi állása a filmiparban
Falu vagy város? Budapest-Prága-Pozsony – hol tanuljak tovább?Zendülés – fiatalok a világban és a világ a fiatalokban, Berényi Mátyással, Bárczi Laurával, Németh Leventével és Sátor BencévelAz adásban az egyetemi jelentkezés előtt állókat tájekoztatjuk az opcióik milyenségéről, pontosan Németh Leventét, aki szintén eme dilemma előtt áll, próbáljuk hárman meggyőzni arról, hogy Budapest, Prága vagy Pozsony kedvezőbb városi színér az egyetemista éveknek. Körüljárjok a városok adottságait melyek érinthetik a fiatalok igényeit, de az idősebb generációjét is. Szóba kerül infrastruktúra, kultúra elérhetősége, tisztaság, közösség, hangulat és egyéb tapasztalatok. Három ember, három különböző városból, a negyediket kell meggyőznünk.Beszélgetünk továbbá a város és falu dilemmáról, mik kötnek egy fiatalt ide vagy oda, mit árul el úgy egyáltalában az emberről ha az egyiket, vagy másikat preferálja?Az adásból kiderül: A három város milyensége Empirikus tapasztalatok Tisztasági- Infrastrukturális- Kulturális szempontok Város vagy falu az optimálisabb
A műsor első felében Lovász Attilát, a Pátria Rádió igazgatóját kérdezzük a rádió, mint tómegtájékoztatási eszköz relevanciájáról az újság, TV és szociális média fényében. Kiderül milyen változásokat hozott a lineáris tájékoztatásról az on demandra formátumra való átállás. Mik a Pátria Rádió kilátásai a szlovákiai magyar médiaközegben? A műsor második felében beszélgetünk a vizsgaidőszak, érettségi előkészületek és egyáltalában az oktatási intézmények által gyakorolt stresszről a diákokra nézve. Szóba kerül, hogy mit jelenthet egy diák szemszögéből nézve az autoritás elutasítása és, hogy az ilyesféle gesztusnak milyen értelmezési tartományai lehetnek. Na de milyen befolyása van a ChatGPT-nek az oktatásra nézve? Milyen invenciózus felhasználási módjai vannak jelen a diákéletben? Ezekről sztorizgattunk. Az adásból kiderül: Rádió relevanciája TV, újság és szociális média helyzetei Pátria Rádió helyzete a szlovákiai és szlovákiai magyar médiában Lineárisról on demandra való váltás effektusai Egyetem, iskolastressz jelensége Mit jelent egy diák számára az autoritás elutasítása ChatGPT általános helyzete ChatGPT invenciózus iskolai felhasználásai
A PosztmodeM legutolsó műsora összekapcsolja a rádiót és a YouTube videómegosztót! Megvalósul a látható rádió! Az összeállításunkhoz ugyanis képeket és videókat is mellékelünk a népszerűen nosztalgikus kazettás magnós sorozatunk következő epizódjához. Reményeink szerint a rádióban hallgatva is érthető lesz a műsor, de ha valakit kíváncsivá tettünk, az jöjjön és nézze is a látható rádiót! PosztmodeM a Pátria Rádióban. www.posztmodem.hu
Kutatási eredmény, hogy megkedveltük az otthoni munkavégzést! A Facebook titkosított csetelést vezetett be, az Intel pedig ledolgozza a hátrányát a processzorversenyben. Bemutatjuk a siketek jelnyelvét oktató telefonos alkalmazást, de szó lesz az űrbéli létfenntartásról is, meg arról, hogy mi fán terem a digitális termőföld, a végén pedig a szlovák repülő autókról is friss információk. PosztmodeM a Pátria Rádióban. www.posztmodem.hu
Immár nem tudományos-fantasztikum: a robotok itt vannak! Már működik Magyarországon az első robotgyár – megszólal az alapítója. Las Vegasban bemutatkozott Ameca, az emberi mimikával működő robot. Gőzhajtású űrrobotok, valamint lágyrobotika és kiderül miben tud segíteni a Robotépítők Egyesülete. Lesz egy robotnovellánk és hogyan illeszkednek az információs társadalomba a robotok. PosztmodeM a Pátria Rádióban. www.posztmodem.hu
Lehetséges küldetések a PosztmodeM műsorában: elkapták a legnagyobb hackerbanda tagjait, szlovák videójáték-lelet a ’80-as évekből, meg a Magyar Informatika Napja. Aztán: mi valósult meg az internettel kapcsolatos reményeinkből? Dániában működik a függőleges kertészet digitális irányítással, itthon viszont vigyázni kell a telefonon jelentkező csalókkal és végül Budapest régi képeken: sikersztori és a változó Facebook. PosztmodeM a Pátria Rádióban. www.posztmodem.hu
A Mátrix története folytatódik – a világunk képzelet vagy valóság? Érdemes volt folytatni? Mi megnéztük a filmet! A disztópia mellett igyekszünk valóságot jósolni: mi várható 2022-ben az információs társadalom fejlődésében? Aztán még arról, hogy milyen messzire lát a James Webb űrteleszkóp, mit csinálnak a nyelvészek egy szuperszámítógéppel, milyen hangja van egy kvantumszámítógépnek és milyen biztonsági problémák lehetnek egy okostelefonos nyomkövető rendszerrel. PosztmodeM a Pátria Rádióban. www.posztmodem.hu
Mire jó a repülő fürdőkád (drónná alakított kád), és mik a tünetei a részeges internetezésnek? Te melyik festményre hasonlítasz, avagy a Google Art Selfie a műsorban, illetve kiderül, hogy mit nem fognak játszani a rádióban soha. Tipp arról, hogy a mesterséges intelligencia elől birkakosztümben lehet eltűnni a leghatékonyabban. Az eddig ismeretlen HT-00WC típusú magyar házi számítógép, mint múzeumi lelet bemutatása. Miért lehet rászokni a GEOGUESSR.COM nevű játékra? A végén pedig újévi malacfutás GPS-szel. PosztmodeM a Pátria Rádióban. www.posztmodem.hu
Čech Gábor szobrászművész alkotásai nyers vasból és rézből készülnek hegesztéssel és csiszolással, mégis lágyak, mélyek és elgondolkodtatóak – csakúgy, mint az októberben 50. születésnapját ünneplő alkotójuk.A csicsói művész életútjának egyik érdekessége, hogy sokáig autólakatosként dolgozott – innen ered a fém és a vas iránti kötődése, valamint kivételes érzéke ezekhez az anyagokhoz. Később autodidakta módon fejlesztette magát szobrásszá.Čech Gábor legújabb, 20 éves pályáját összefoglaló Ecce Homo című tárlatáról, életéről és az alkotás élményéről a komáromi Platz Galériában beszélgettünk.A felvétel 2025. október 11-én került adásba.
Idén 130 éves a Mária Valéria híd. 1895. szeptember 28-án adták át a Párkányt és Esztergomot összekötő Duna-hidat, amelyet a vágsellyei származású Feketeházy János tervezett. A felvidéki mérnök korának egyik legnagyobb hídépítője volt: számos jelentős épület és híd fűződik a nevéhez Ausztriában és Magyarországon egyaránt. Az ő munkája például a komáromi Erzsébet híd, a budapesti Szabadság híd, a Keleti pályaudvar, a mai Corvinus Egyetem vagy éppen a Budapesti Operaház tetőszerkezete. Életéről és munkásságáról Danis István komáromi statikus mérnökkel beszélgettem, aki az elmúlt éveket Feketeházy pályájának kutatására szentelte. Szó lesz a kor sztár statikusáról, Gustav Eiffeltől is, akit szoros szakmai kapcsolat fűzött Feketeházyhoz – és persze a hídépítés és a mérnöki hivatás érdekességeiről is.A felvétel 2025. szeptember 27-én került adásba.
Az élet első három évében tesszük le az alapjait a boldog felnőttkornak, és ez bizony leginkább a szülőkön múlik. Mit kéne máshogy csinálnunk nekünk szülőknek egy szakember szerint? Erről Hajmássy Zsuzsa montessori nevelési szakértővel, a komáromi Bambi Klub bölcsőde vezetőjével beszélgettem. Kiderül az is, kinek ajánlott a bölcsi és kinek nem, mit tehetnek a kisgyermekes szülők, ha több szabadidőre vágynak, és miért ne legyen bűntudata egy anyának, ha elmegy dolgozni, miközben gyermekét bölcsődébe teszi.A felvétel 2025. szeptember 13-án került adásba.
Varga Lívia lévai származású színésznő kerek húsz éve a kassai Thália Színház tagja. Ebből az alkalomból nemcsak az elmúlt két évtizedről beszélgettünk, hanem művészetről, színházról, karrierről és elismerésekről is. A beszélgetésből kiderül:- hogyan vált egy félénk, visszahúzódó kislányból a világot jelentő deszkák tapasztalt művésznője; - miért fontos, hogy művész és közönsége együtt fejlődjön; - hogyan tudjuk feszegetni a belső határainkat; - hogyan segíthet a versmondás abban, hogy legyőzzük bizonytalanságainkat és félelmeinket.A felvétel 2025. augusztus 30-án került adásba.
Sereghy Zoltán, komáromi lovaskaszkadőr, a Magyar Lovas Színház tagja és lovasoktató, aki nemcsak a népszerű Hunyadi sorozatban dolgozott, hanem számos nemzetközi és hollywoodi produkcióban is közreműködött lovas kaszkadőrként. A Komáromban található Szarvasvár nevű birtokán találkoztam vele, amely a nyugalom és a szabadság eldugott kis szigete. Egy padon ülve, idilli környezetben beszélgettünk, miközben a háttérben a szabadon tartott lovak és szürkemarhák békésen legelésztek. Szó volt a filmes szakmáról, a kaszkadőrök munkájáról, a lovassport jelenlegi helyzetéről és jövőjéről, a természetről, a szabadságról, és természetesen ezekről a csodálatos állatokról.A felvétel 2025. augusztus 16-án került adásba.
Idén ünnepeljük Jókai Mór, „a nagy magyar mesemondó” születésének 200-ik évfordulóját.A Nyugaton a helyzet 2025 szeptember 20-i adásában Jókai szülővárosába, Komáromba látogattunk el. Virtuális tematikus sétánk kalauza Szabó Csekei Tímea művészettörténész volt, akivel Jakubecz László beszélgetett.
Szabó Zsolt az édesanyja elvesztése után kezdett el mélyebben foglalkozni a hit kérdéseivel. Azóta önkéntesként és karitatív munkáiról is ismert.Szabó Zsolt fiatalkorában kajakozott, szép sikereket is elért, kétszer lett szlovák országos bajnok. Építőipari szakközépiskolába járt, később a Szlovák Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. Családi vállalkozást indított, s a kajakozáshoz hasonlóan itt is sikert sikerre halmozott. Édesanyja elvesztése sorsfordító momentum volt az életében, legalábbis az Istennel való kapcsolata tekintetében. Magát megtért embernek tartja, aki nem csak hiszi, de meg is bizonyosodott az „isteni” létezésében. Azóta szívesen és örömmel vállal önkéntesi munkát, s karitatív tevékenységeiről is ismert. Szabó Zsolt közgazdász, mérnök és vállalkozó volt Arc-Más portrérovatunk vendége. A beszélgetést Jakubecz László készítette.
Kopócs Tibor festőművész 31 alkotásból álló, életművének szűk keresztmetszetét nyújtó kiállítása júliusban zárult a komáromi Platz Galériában. A hat évtizede alkotó grafikus, illusztrátor, festő és tűzzománc-készítő 2002-ben megkapta a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjét, 2005-ben pedig a Posonium Irodalmi Díj Művészeti Életműdíját.Az igazán sokoldalú művész 88. évében is aktívan alkot, tanít, valamint a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének tiszteletbeli elnöke. Nemcsak a legutóbbi tárlatról és az alkotási folyamatról beszélgettünk, hanem általánosságban a felvidéki művészetről és a kortárs alkotók helyzetéről is.Kiderül az is, milyen állapotban van a már elhunyt szlovákiai magyar képzőművészek öröksége. Elárulom: elhanyagolt, elfeledett, sokszor siralmas állapotban. De hogy miért van ez így, és mit lehetne tenni ellene – az is kiderül a beszélgetésből.A felvétel 2025. augusztus 2-án került adásba.
Mit gondolnak az egyetemisták a felsőoktatási törvény módosításáról?Augusztus 20-ai ülésén fogadta el a kormány a felsőoktatási törvény módosítását.A kreditrendszer modernizálása, szakmai gyakorlat záródolgozatként, a szakdolgozat formai és tartalmi lehetőségeinek szélesítése, az egyetemi-tanárszakma vonzóbbá tétele, a mesterségesintelligencia-használat szabályozása, egységes jelentkezési rendszer országszerte, a tanulmányi programok formájának bővítése, az egyetemek biztonságának növelése, az ún. sabbatical, fizetett alkotói szabadság bevezetése a tanárok számára, a diákegyesületek működésének engedélyezése az egyetemek részeként.Mindezt és ennél többet kínál a jövő, de mit gondolnak róla az egyetemisták, akiket közvetlenül érinthet a változás? Mihály Orsolyával, a pozsonyi Comenius Egyetem BTK német–szlovák tanár szakos hallgatójával, Szalai Adriánnal, a pozsonyi Comenius Egyetem joghallgatójával és Pracu Eszterrel, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem történelem szakos doktoranduszával Gažík Viktória beszélgetett a Pátria Rádió oktatási műsorában.
Skronka Tibor színművésszel és nyugalmazott alezredessel, a Komáromi Jókai Színház művészével beszélgettünk Nyugaton a helyzet című műsorunk 2025 augusztus 9-i adásában. A beszélgetést Jakubecz László készítette.
Készségfejlesztés, önkifejezés és kreativitás az iskolapadban és azon túl„Csak a kreativitás képes megteremteni a kreativitást.“ – határozta meg Niklas Luhman a kreatív pedagógia alapelvét, oktatási műsorunk legújabb részében a a 21. századi oktatás varázszavának eredtünk nyomába.A kreatív írás helyéről az oktatásban Csató Anitával, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatójával, irodalomterapeutával Gažík Viktória beszélgetett. A podcastben továbbá helyszíni riportot hallhatnak a Szlovákiai Magyar Írók Társasága által, 27. alkalommal megrendezett Fiatal Írók Táboráról, amelynek keretein belül átadták a Pegazus Alkotópályázat díjait is. Az összeállításban megszólal Póda Erzsébet és Morva Mátyás mentor, Petőcz András, a tábor gesztora, a táborozók közül pedig Juhos Rebeka, Kiss Bálint Béla és Kuczová Cintia számolnak be élményeikről.