DiscoverPodcast 2030
Podcast 2030

Podcast 2030

Author: Dénes Csala, Endre Sükösd - Podcast 2030

Subscribed: 20Played: 134
Share

Description

Milyen lesz az életünk 2030-ban? Gondolatébresztő tech podcast
31 Episodes
Reverse
30 - Magyar Holdipari Kft.

30 - Magyar Holdipari Kft.

2019-10-2900:40:08

A Holdraszállás 50 éves jubileuma előtt tisztelegve, ebben az epizódban a Holdkutatás jövőjéről beszélgetünk. A következő néhány évben több állami és magán-expedíció készül a Hold újrafelfedezésére. Vajon ezek is felderítő utazások lesznek, vagy talán propaganda-indíttatásúak, mint a hidegháború idején - amikor az égi kísérőnk kutatása kétségkívül aranykorát érte? Netán megérné már teljesen kereskedelmi indoklásból a Holdra szállni? Vagy a Hold csak egy "lángosozó-hely" lesz, úton a Mars felé? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, megemlékezve az Apollo-programról és annak technikai megvalósításairól, valamint megpróbálunk több Hold-business-modellt is elképzelni.
29 - Sapiens #NoHomo

29 - Sapiens #NoHomo

2019-10-1400:33:40

Könyvajánló: ebben az epizódban Yuval Noah Harari világhírű történész és egyetemi professzor könyveiről beszélgettünk. Első könyvében az emberiség történetét mutatja be érdekesen, érthetően és egy újszerű nézőpontból megközelítve. Miért is lett annyira sikere az ember faj, hogy manapság gyakorlatilag uralja és igényeihez igazítja az egész a bolygót? A kulcs a nagy csoportokban való flexibilis együttműködés képessége, amely a nyelv, a képzelet és a közösen elhitt fikcióknak köszönhetően alakulhatott ki. A könyv rávilágít arra, hogy mennyire fontos szerepet játszanak az életünkben a társadalom által elfogadott narratívák. A médiá által terjesztett információ tudja formálni, megerősíteni ezeket a narratívákat, amelyek éppúgy lehenek pozitív, mint negatív hatással a saját életünkre, egyes népcsoportokra vagy akár az egész emberiségre.
Dr. Lőrincz Andrással, az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszék vezetőjével beszélgettünk az intelligencia mibenlétéről. Melyek az intellgencia főbb összetevői? Egyik fontos eleme a faktorizáció, azaz a feladatok komponensekre bontásásnak képessége. Például az emberi interakcióknál az arc és az arckifejezés szétválasztása. A faktorizáció csökkenti a keresési teret és megkönnyíti a tanulás folyamatát. Szó esik arról is, hogy nem tiszta lappal születünk, hanem evolúciósan előre bedrótozott neurális rendszerekkel, amelyek lehetővé teszik például az érzelmek felismerését és megértését, ezáltal szintén elősegítve a tanulást és a kooperációt. Mi történik akkor, amikor meghibásodik a neruon közötti kommunikáció? Mi a különbség a tudás megszerzése és átadása között? Hogyan építhető bele a kíváncsiság egy gépi algoritmusba?
Ahogy nőnek a kapcsolati hálóink a közösségi médián, úgy oszlik meg a figyelmünk és az egyéni felelősségvállalásunk is. Emiatt lesz kevésbé hatékony a segítségkérés, mivel mindenki mástól várná hogy cselekedjen (bystander effect). Miért szüntette be a legtöbb hírportál a komment részlegét? Azért, mert azt a konstruktív, közösségépítő viták helyett, a troll hózzászólások és a gyűlöletbeszéd dominálták. A legerősebb érzéseket és reakciókat ugyanis az a cikk vagy hozzászólás váltja ki belőlünk, amely provokál és haragra gerjeszt. Lehetséges egy olyan technológiai utópia, amely emberközpontúbb, nem aknázza ki az érzelmi sebezhetőségeinket és elősegíti, hogy jobban odafigyeljünk egymásra? És vajon hogyan fogjuk tölteni a hétköznapjainkat, amikor majd a rólunk begyűjtött adatok alapján személyre szabott interaktív sorozatok állíthatók elő (Bandersnatch)?
Az intenzív közösségi média fogyasztás fragmentálja a figyelmünket és árthat a mentális egészségünknek. Az algoritmusok által felkínált tartalmak véleménybuborékot alakítanak ki és úgy vannak megtervezve, hogy függőséget okozzanak. A technológia által felszínre hozott társadalmi problémák vajon teljesen új jelenségnek számítanak? A digitális korszak előtt nem léteztek-e ugyanezek a problémák, csak más kontextusban? Probléma az, ha a gyerek túl sok időt tölt el egy számítógépes játékkal vagy egy online platformon? Lehet az algoritmusoknak nevelő hatása? Mennyire veszélyesek az online terek és milyen gyakori az online zaklatás?
Would it be more effective to create a "climate police" or to convince mega-influencers with 100 million followers to preach acting on climate change? Is America's naked capitalism or China's pseudo-communism a better system for enacting climate policies? In this episode we discuss these controversial - but sometimes funny - questions, amongst technology leapfrogging by developing countries, emissions accounting techniques and climate activism options. In the end, we conclude that by looking back at history, a climate religion would probably be the most effective way to stir action.
In this episode we try to tackle one of the hottest topics when talking about our future: climate change - in English, to reach a wider audience. We start by clarifying the difference between weather and climate then we get geeky and debate how can climate change be considered a special version of the famous Prisoner's Dilemma game. We then wrap by discussing the bystander effect in climate change action and possible personal commitments.
23 - Áram 2.0

23 - Áram 2.0

2019-06-1100:48:10

Szabados Leventét kérdeztük a mesterséges intelligencia jelenlegi helyzetéről, a benne rejlő lehetőségekről és a saját tapasztalatairól AI tanácsadó és oktatóként. A beszélgetésből kiderül, hogy a gépi tanulási módszerek eredményességüknek köszönhetően az elektromossághoz hasonló forradalmat fognak véghez vinni, azaz széles körben el fognak terjedni és át fognak alakítani számos területet. A jelenlegi AI rendszereknek azonban limitációi is vannak: nem mindig tudjuk megmagyarázni miért és hogyan hoznak döntéseket; amikor tévednek, akkor máshogyan tévednek, mint egy ember; illetve bizonyos speciális bementekre rendkívül érzékenyek és ezáltal támadhatóak. A nemrégen publikált EU-s irányelvek szerint, olyan mértékig kell biztosnak és magyarázhatónak lennie egy MI rendszernek, amilyen mértékig befolyásolhatja vagy kárt okozhat az emberek életében. Az epizódból azt is megtudjuk, hogy az MI kutatás önreflexióra is lehetőséget ad. A gépi intelligencia fejlesztése rávilágít arra, hogy a saját intelligenciák hogyan működik és hogy feszültség van az általunk elvárt és a megfigyelhető viselkedés között, amely komoly etikai kérdéseket vet fel. Például, hogy nem az algoritmusok előítéletesek, hanem mi vagyunk előítéletesek tömegesen és ez válik nyilvánvalóvá a begyűjtött adatokon tanított algoritmusokon keresztül. Ezekről és sok más érdekes társadalmi kérdésről is szó esik ebben az epizódban!
We're happy to bring you an interview with researcher Edmond Awad, who worked on creating Moral Machine, an online platform which presents users with moral dilemmas. Users are required to make decisions about how an autonomous vehicle should behave, when an accident is unavoidable. Should the car kill the two passengers inside or the five pedestrians crossing the street? (Go on, try it out for yourself!) We discuss how this experiment was set up and analyze the results, after collecting more then 40 million moral decisions. Apart from being fascinating, these results are also very relevant, as self-driving cars could be driving down our roads as soon as next year, in 2020 (according to Tesla's ambitious plans to deploy a robotaxi fleet). The crowdsourced data collected by Moral Machine and similar projects will help further the discussion on how to develop software for artificial intelligence.
...hanem tanítsd meg halászni. Richard Sutton kanadai informatikus és egyetemi professzor szerint olyan mesterséges intelligenciát kell fejlesztenünk, amely hozzánk hasonlóan felfedezi a világot, nem pedig olyant, amelybe már bele vannak kódolva az általunk felfedezett összefüggések. "Bitter Lessons" (Keserű Tanulságok) címmel publikált írásáról beszélgetünk ebben az epizódban, és a DeepMind cégen keresztül szemléltetjük a technológia rohamos fejlődését. A fehérjék térbeli szerkezetének meghatározása jelenleg egy meglehetősen nehéz feladat, amely komoly kihívás elé állítja a kutatókat. Ezen a területen sikerült áttörő eredményt elérnie az AlphaFold-nak, a DeepMind gépi tanuló algoritmusának. Mi lesz a tudománnyal, amikor már nem emberi kutatócsoportok, hanem algoritmusok fogják publikálni a legújabb eredményeket? Szükség lesz-e még az emberi elme zsenialitására, ha a jövőben még több adat és számítási kapacitás fog a rendelkezésünkre állni?
20 - 200 fül, köszi

20 - 200 fül, köszi

2019-05-1400:14:52

Mérföldkő: 20. epizód, több mint 100 youtube feliratkozó, és a legnépszerűbb részeknél közel 300 teljes meghallgatás! Köszönjük szépen! Köszi a kommenteket, visszajelzéseket és a bátorító szavakat - nagyon jól esett. Ennek örömére kicsit beszélünk magáról a podcastról (meta-epizód), inspirációról, hallgatási szokásokról, visszatekintünk az eddigi epizódokra és megemlítünk pár tanulságot. Persze belefutunk egy kis társadalomelemzésbe és a randizás jövője is szóba kerül. A folytatásról annyit elárulhatunk, hogy még rengeteg érdekes témát szeretnénk kibeszélni itt és próbálkozni fogunk új formátumokkal is. A kommentekben feltett kérdéseitekre is szívesesn válaszolunk. Jó szórakozást ehhez és a következő 20 epizódhoz is!
Az Európai Parlamentben a képviselők nemrég megszavazták a köznyelvben csak "13. cikkely"-ként emlegetett, digitális szerzői jogokra vonatkozó törvényt, ezáltal több, mint 5 millió állampolgár kérését hagyva figyelmen kívül. Dióhéjban a törvény átruházza a szerzői jogi felelősséget a közösségi média platformokon megjelenő tartalmak alkotóiról a platformokat működtető cégekre. És ez miért rossz - kérdezed? Mert akár az egyéni internetes tartalomgyártás végét is jelentheti! Erről beszélgetünk a mai epizódban, picit megfűszerezve kapcsolódó témakörökkel, mint például az internetes cenzúra, illetve az államok és médiacégek szerepe, felelősségvállalása ebben. Majd részletesebben kitérünk a platformok hirdetésalapú business-modelljére, és, ha végighallgatjátok az epizódot, azt is megtudjátok majd, hogy mi is az az adpokalipszis!
18 - Drónok harca

18 - Drónok harca

2019-03-2300:28:01

Figyelem, gyengébb hangminőség, mivel egy kávéházban vettük fel a beszélgetést nem megfelelő módon :( Első vendég epizódunkban Csók Attilával beszélgetünk, aki az Intel Movidius mérnökeként részt vett drónokban használt chipek (SoC) fejlesztésében. Áttekintjük a drónok fejlődését a kezdetektől egészen a mostani csúcsot képviselő automatikus útvonalkövetést és akadály elkerülést támogató modellekig. Rákérdezünk a mögöttes technológiákra, amelyek lehetővé teszik, hogy a drónok egyre komplexebb funciókat lássanak el, egyre inkább autonóm módon repüljenek (képfeldolgozás, TOF infravörös szenzor, sztereo kamera). Végül pedig beszélünk a legfontosabb felhasználási területekről, mint például a mezőgazdaság, a kiszállítás vagy a katonai stratégia.
17 - Szuperintelligencia

17 - Szuperintelligencia

2019-03-1600:31:34

A gépi tanuló algoritmusok, amelyeket bizonyos célfeladatok megoldására fejlesztettek ki és tanítottak be, jelentős sikereket értek el, meghaladva az emberi teljesítményt is néhány területen (GO, képfelismerés). Milyen lenne azonban egy széles körben alkalmazható, általános rendeltetésű mesterséges intelligencia? Egy gondolatkísérlet segítségével vizsgáljuk meg ezt a kérdést, és arra a következtetésre jutunk, hogy egy ilyen szuperintelligencia nem fogja az embereket sem kedvelni, sem pedig gyűlölni, hanem hasznos erőforrásként fog rájuk tekinteni, amelyeket akár hatékonyabb formában is fel tudna használni a célja eléréséhez.
16 - USB-s szemek

16 - USB-s szemek

2019-03-0300:20:41

Össze lehet-e hasonlítani az emberi agy biológiai rendszerét a számítógépek szilikon alapú rendszereivel? Mekkora az emberi agy kapacitása? Mekkora az információ átviteli sebessége az emberi interfészeknek, azaz érzékszerveinknek? Szükség lesz-e arra a jövőben, hogy javítsunk a biológiai rendszereken annak érdekében, hogy átlépjük a jelenlegi korlátozásokat?
15 - Lóerőtől agyerőig

15 - Lóerőtől agyerőig

2019-03-0300:34:27

Az innováció és a technológia fejlődése radikális változásokat hozott a társadalomba, ami bizonyos munkahelyek, szektorok megszűnésével járt. Ugyanakkor ezen folyamatoknak eddig pozivtív hatásai is voltak, hiszen új munkahelyek jöttek létre, új ágazatok, kutatási területek születtek és átlagban növekedett az emberi életszínvonal. A kérdés az, hogy a jövőben is hasonló kettős hatása lesz-e a technológiai forradalmaknak? Lépést tudunk-e tartani a gyorsuló ütemben fejlődő technológiával és át tudjuk-e képezni magunkat mondjuk évente, a gyakran változó munkahelyi követelményeknek megfelelően?
A technológia fejlődésével egyre több munkahely válik automatizálhatóvá. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulásban elért eredmények előre vetítenek egy kort, amikor már bármely ember által elvégezhető munka (legyen az szellemi munka vagy akár kreatív alkotás) helyettesíthető lesz egy hatékonyabb, gazdaságilag kifizetődőbb gépi megoldással. Milyen ütemben és milyen skálán fog megtörténni ez az automatizálás? Milyen hatással lesz ez a folyamat az egyének életére, a társadalomra és a világgazdaságra?
Az Amazon új, hangvezérelt okos eszközök piacra dobását jelentette be (mint például mikrohullámú sütő, falióra, autós navigációs segédeszköz, videórögzítő). Ezen eszközök hangvezérlése az Alexa beszédfelismerő szolgáltatás segítségével valósul meg, amellyel hang és párbeszéd alapú interfészeket lehet kialakítani (VUI - Voice User Interface). A bejelentett termékek hasznossága megkérdőjelezhető, viszont a cég részéről egyértelmű a törekvés, hogy eljutassa a digitális asszistensét az otthonokba (Alexa Everywhere). Az Alexa segítségével kényelmesebbé tehetjük az életünket, de cserébe értékes adatokat szolgáltatunk például az étkezési szokásainkról egy okos mikrohullámú sütő esetében, amelyet termékajánlásokra lehet majd felhasználni.
12 - 30 seconds to Mars

12 - 30 seconds to Mars

2018-12-2900:39:55

(Or more like seven months.) In this Christmas special episode we are talking about traveling to our neighbor planet, Mars. We discuss the recent NASA mission (InSight lander) and the possibility of manned missions in the near future, among many other things. Can Mars exploration be made profitable? How would you select a crew for a mission, that might be one-way only? How will the first colonies/cities look like? And for the love of God, how can we make babies in space, or on other planets, such as Mars
A kínai kormány egy társadalmi pontrendszer bevezetését tervezi, azzal a céllal, hogy ösztönözzék a pozitív, társadalom számára hasznos viselkedést. Így például önkénteskedéssel vagy véradással lehetne növelni a pontszámot, míg forgalmi szabálytalanság, bűncselekmény elkövetésekor csökkenne a pontszámunk. Az állampolgárokat folyamatosan megfigyelnék kamerákkal és online adatgyűjtéssel. A "jó" állampolgár előnyökhöz jut (kedvezményes kölcsönfelvétel, reptéri elsőbbségi beszállás), a "rossz" állampolgártól pedig megvonnának bizonyos szolgáltatásokat (repülőjegy, gyorsvonat jegy vásárlása). Milyen előnyökkel jár és miyen veszélyeket rejt egy ilyen rendszer bevezetése? Létezik napjainkban is egy rejtett társadalmi pontrendszer?
loading
Comments 
loading
Download from Google Play
Download from App Store