Varga Zoltán 14 évesen került a CPG-be. Délelőtt iskolába járt, délután próbára, néha esténként koncertekre. Igazi punk srác volt, akit, ahelyett, hogy megpróbáltak volna megérteni, inkább fényes nappal hurcolták kihallgatásra az egyenruhás rendőrök. Ez az epizód nem is annyira a zenéről szól. Inkább a társadalom állapotáról a 80-as években.
Farkas Zoltán, a Kontroll Csoport tagja volt. Ez a zenekar a magyar alternatív éra egyik legfontosabb csapata volt. Csak két és fél évig létezett, mégis irányadó volt a munkásságuk. Igazából attól oszlottak fel olyan hamar, amitől nagyok voltak. Három frontember volt a zenekarban, Kistamás László, Bárdos-Deák Ági és Müller Péter. Értékteremtő, de nem megtartható volt a közös munkájuk. Nem véletlen, hogy a Kontroll feloszlása után több ismert zenekar is alakult a tagokból: a Kampec Dolores, a Sziámi, a Balkán-tourist vagy az Ági és a Fiúk. Farkas Zoltán történetét halljátok.
Kiss Zoltán Zéro komoly célokkal vágott neki a zenei pályának. Ő akart lenni az ország legjobb basszerosa, és a legjobb magyar zenekarban szeretett volna alapot adni a dübörgő rockdaloknak. Állítása szerint a célokból az egyik sikerült. Számára mindenképpen a Karthago az ország egyik legjobbja. De hogy kezdődött, mikor volt vajon először hangszer Zero kezében, ezzel kezdődik a beszélgetés.
Azok közé a basszusgitárosok közé tartozik, akikre nem rátukmálták ezt a hangszert, őt tényleg a négyhúros gitár érdekelte. Már a konziban is erre a szakra akart menni, de nem volt, így bőgő szakon végzett. Majd felvette a basszusgitárt és azóta sem tette le. A Korálba régi barátja, Dorozsmai Péter hívta el, ő pedig ment. Próbáltak kettőt és ő lett a legendás együttes basszerosa.
1964-ben az első zenekarában, a Vadócban még szólógitárosként nyomta, majd miután basszusgitáros kellett, átvette a posztot. Azt mondja, a basszusgitárt egyfajta mellékszerepnek szánta, hiszen alapvetően zeneszerző. És tényleg, a Generáltól a Hungárián át a Dolly Rollig, az összes zenekarban, ahol megfordult, habár basszgitárral a nyakában láttuk mindenhol, a slágerek csak úgy potyogtak ki a fejéből: a Zenegép, a Hotel Mentol vagy a Multimilliomos jazzdobos vagy a Limbó-hintó mind Novai szerzemény, hogy csak párat említsünk a több tucat zenéből, amit ő írt.
A híres Gundel család leszármazottja, de nem a vendéglátós utat választotta, hanem művésznek állt. Öt évesen szeretett bele a zenébe, hamar ki is derült, hogy abszolút hallása van. Először zongorázott, majd klarinéton és szaxofonon tanult meg játszani, végül nyakába akasztotta a basszusgitárt. Zenélt a beatkorszak szentháromságában, mint Metró-tag, részt vett az LGT létrehozásában, és az együttes basszerosa volt két évig. 1973-ban aztán megalapította a Skorpiót, amely a mai napig kisebb-nagyobb megszakításokkal aktív.
Környei Attila minden olyan sztereotípiát hoz, amellyel vádolják a basszusgitárosokat. Úgy lépett be a Ferm együttesbe, hogy előtte csak hegedülni tudott. De azt mondták neki a többiek, zenész vagy, megoldod, tanuld meg a számokat. Másnapra tudta. Profi zenész lett, aki bármit bárkivel eljátszott. A legjobb vendéglátós bandákban lett volna helye, ha akarta volna. De akkor összebarátkozott Szikora Robival, és ez a barátság meghatározta a zenei életét és a karrierjét.
Somló Tamás nem is volt basszusgitáros. Sokkal inkább fúvós, de leginkább énekes. Csodálatos hangú énekes. Mégis basszusgitárosként jelezték a lemezeken. Artistaként bejárta a világot, mint az 5 Luxor egyike. Aztán hazajött és zenélni kezdett. Somló Tamás már nincs közöttünk, pedig nagy szükségünk lenne nyugalmára, sallangmentes bölcsességére.
Privát rocktörténet - Hozzátok a dobost! - Barile Pasquale
Privát rocktörténet - Hozzátok a dobost! - Szentmihályi Gábor
Privát rocktörténet - Hozzátok a dobost! - Kocsándi Miklós
Privát rocktörténet - Hozzátok a dobost! - Nagy Zoltán
Privát rocktörténet - Hozzátok a dobost! - Gerdesits Ferenc
Privát rocktörténet - Hozzátok a dobost! - Ganxsta Zolee
Privát rocktörténet - Hozzátok a dobost! - Solti János
Privát rocktörténet - Hozzátok a dobost! - Dorozsmai Péter
Volt egy nagyszerű zeneszerző-gitáros – Szabó Tibi –, aki egyedi dalokat alkotott. Volt hozzá egy basszusgitáros – Kara Misa –, aki hasonlóan egyedi szövegeket rendelt a dalokhoz. Találtak egy énekest, aki ezeket a dalokat lélekkel tudta interpretálni. Ő volt Mező Misi. A zenekar pedig a Magna Cum Laude. Hogy melyik lehetett a népjóléti sláger? Misi majd elmondja.
Endrei Dávid, a Tudósok basszusgitárosa. Mivel a szülei a szentendrei művészvilághoz tartoztak, elég korán elvadult zenéket kezdett hallgatni. Kisiskolásként a nyári szünetben minden reggel arra ébredt, ahogy dr. Máriás és Wahorn András a Kleider Bauer – Lapátold a kabátod című örökbecsű slágert rögzíti, körülbelül negyvenszer. Elment a kedve a zenéléstől. De aztán később megjött...
A kilencvenes években két fiú tanulni érkezett az esztergomi tanítóképző főiskolára. Szűcs Krisztián és Németh Róbert nem lettek tanítók, de megalapították a Heaven Street Sevent, amely a kétezres évek egyik meghatározó zenekara lett. Érdekes, sehova sem besorolható zenéjükre lelkesen reagált a közönség, a zeneiparnak azonban sok fejtörést okoztak. A lemezkiadó szakemberek nem tudták hova tenni a HS7-et. Ahogy Németh Robi mondta: Az egyik kiadóhoz túl poppos, a másikhoz túl alternatív volt a zenekar.