Belátható ideig nem fogják elvenni a gépek a kollégáik munkáját, sem a boltokban, sem logisztikai területen – mondja Kanyó Roland, a DM marketing- és pr-vezetője a Reklámszünet podcast legfrissebb epizódjában. A szakemberrel arról is beszélgettünk, hogy miért nagyon fontosak számukra még mindig a szórólapok és mennyire ártott meg az online kereskedelem beindulása a boltjaik forgalmának. Ezek mellett szóba került még az is, hogy miért kell időről időre átrendezni az üzleteiket, hogyan tudnak hitelesen beszélni a menstruációs szegénységről és hogy érdemes-e nem viccesnek lenni a TikTokon.
Testvérpárként vezetik a mai napig a nagyobbik fiú által alapított reklámügynökségüket, amelyik kisvállalkozásokat kiszolgáló apró családi garázscégből másfél évtized alatt az ország egyik vezető kommunikációs szolgáltatója lett. Hogyan lehet ezt megcsinálni 2023 Magyarországán úgy, hogy nincs valakinek állami megrendelése? Hogyan kell tudatosan külföldi hálózatot építeni? Kell-e minden iparágból ügyfél egy ügynökségnek? Miért kellett a családnevüket idővel leváltani a márkanévben? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk Hinora Bálinttal és Hinora Ferenccel, a Positive Adamsky ügynökség két fő tulajdonosával, akik közül előbbi a cégcsoport operatív vezetője a Reklámszünet podcast idei utolsó adásában. Kiderült az is, hogy mennyit veszekednek, ki fognak-e tudni valaha szállni az üzletből és miért érdemes egy csomó időt áldozni a Magyar Marketing Szövetségre, amelynek Ferenc az elnöke.
Ebben a bőr fiatalos állaga megőrzésének óriási szerepe van, ezért éri meg nekik és a hozzájuk hasonló cégeknek rengeteg pénzt fordítani kutatás-fejlesztésre és innovációra, mondja Márkus Ádám, a NAOS kozmetikai cég vezetője. A családi tulajdonban lévő francia cég egész működését eköré szervezi. Hogyan lehet megkülönbözetni az egyforma flakonokba és tégelyekbe zárt, látszólag hasonló termékeket? Milyen szerepet játszik mindeközben a levendula és a bor a márkáik identitásában? Miért érdekesek a gyárak úgy általában? Lehet-e óceántisztító akciót csinálni anélkül, hogy greenwashingnak tűnjön? Milyen szerepe lehet az influenszereknek, a márkák közötti kollaborációknak és a mesterséges Intelligenciának a szépség- és kozmetikai ipar jövőjében. Ilyen és ehhez hasonló kérdések is szóba kerültek a Reklámszünet podcast legfrissebb epizódjában.
Mennyire érzi a válságot egy üdítőitalgyártó, tud-e hibázni egy Coca-Cola méretű cég a piacon és miért nem lehet újabban letépni a kupakot a palackról? Mérő Ádám, a Coca-Cola márkáival összeurópai szinten foglalkozó igazgató a Reklámszünet podcastban.
Érdemes erőfeszítéseket tenni, hogy közelebb kerüljünk a valósághoz, mert jót fog tenni a márkánknak – mondja Blaumann Debóra, az Erste nemrégiben kinevezett marketing- és pr-vezetője, aki a bankcsoport legfiatalabb felsővezetője is lett egyben és az elmúlt hónapokban új irányt adott a pénzintézet kommunikációjának. Milyen fiatal nőkét, teljesen más szektorból érkezve banki vezetői pozícióba kerülni, mit értünk emberközeli bankolás alatt, miért van szükség világos beszédre és még mindig bankfiókokra, és miért nincs szórólapokra és hogyan lehet felvenni a versenyt a dinamikus fintech cégekkel – többek közt ezekről beszélgettünk a Reklámszünet podcast legfrissebb epizódjában, ahol szóba került az is, hány percig tart átnevezni egy bankot és hogy hogyan gondolkozik sok kreatívszakember a magyar vidékről.
Pőcze Balázzsal, az egyik legnagyobb hazai reklámügynökség, a Mito Creative alapító kreatívigazgatójával a mesterséges intelligenciában rejlő reklámipari lehetőségekről, a nemrég publikált Reklámtortáról, a tehetséggondozásról és saját szövegírói képzésükről is beszélgettünk a Reklámszünet podcast legfrissebb epizódjában. Szóba került még emellett, hogy kötelező kényszeres jófejkedés zajlik-e a reklámügynökségeknél és hogy miért nem jár sosem reklámversenyek díjátadójára, de fény derült arra is, hogyan lesz ügynökségnév egy World of Warcraft-karakterből és hogy hol van a helye az ügynökségük életében a politikának.
Mi kellett ahhoz, hogy egy unalmas és nehezen érthető terület kommunikációs szempontból az egyik legizgalmasabb szektorrá váljon pár év alatt, ami nem csak a politikusokat, de az átlagembereket is napi szinten foglakoztatja? Hogyan lesz az elektronokból és molekulákból brand és hogyan lehet az energetikáról beszélni a TikTokon? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk a Reklámszünet pocdast lefrisebb epizódjában Károlyi Zsuzsával, az E.ON márka- és marketingvezetőjével. Szóba kerültek még az okosvárosok, a nap-, a szél- és az atomenergia, a szokatlanul enyhe tél, az energiaügyi minisztérium szerepe, a kommunikáció tervezhetősége és az is, hogy miért nagyon nehéz partnerek az ügynökségeik számára.
Milyen volt, amikor még szinte mindent meg lehetett volna csinálni egy alkoholhirdetésben és miért nem csinált a legtöbb márka a valóságban mégsem durva reklámokat? Hogyan lehet évszázados hátterű márkákat 21. századivá tenni és felmerült-e valaha az Unicum brand alapos megújítása? Mitől lesz szuperprémium egy szeszesital és miért nem sikerült senkinek sem igazán menő pálinkabrandet építenie eddig? Mikor állhatnak végre helyre az egymást követő válságok által megtépázott ellátási láncok? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk Kovács Dávid Gáborral, a Zwack Unicum Nyrt. marketingigazgatójával, whisky szakértővel és -szakíróval a Reklámszünet podcast legfrissebb epizódjában, ahol szó esett arról is, hogy vajon tényleg a világ legjobb munkája-e alkoholokról kommunikálni, hogy milyen a karácsonyi buli a Szeszipari Szövetségben, meg persze a whiskykről is.
Nem sok jót vár 2023-tól és kommunikációs szempontból is további nehézségekre készül a Porsche Hungária ügyvezetője, Németh Balázs és marketing és kommunikációs igazgatója, Bujáki Zsolt. A számos márka hazai forgalmazását irányító cég két vezetőjével a Reklámszünet podcast legfrissebb epizódjában beszélgettünk többek közt arról, hogy lehet-e még majd valaha olcsón új autót kapni Magyarországon, egyáltalán mit értünk az alatt, hogy olcsó egy autó, lesz-e árletörő hatása a piacra egyszer beömlő kínai gépkocsiknak, hogyan lehetett egy csapásra menő egy korábban évtizedekig szenvedő márka, túltolták-e kicsit az elektromos autózás és az önvezetés vízióját, és hogy sokan vesznek-e majd előfizetéssel ülésfűtést, de szóba került a Dumaszínház is.
Hiába voltunk persze ott a dolgok sűrűjében masszív ukrán és orosz piaci jelenlétüknek köszönhetően, még így sem volt egyszerű, hogy például legyen ember, aki képes kinyitni a raktárak ajtaját az ukrán fővárosban és felügyelni a gyógyszerszállítmányokat a háború kitörésekor – meséli tapasztalatait Beke Zsuzsa, a Richter kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős vezetője a legfrisebb Reklámszünet podcastba. A szakemberrel emellett olyan kérdésekről beszélgettünk, hogy hogyan lehet lobbizni azért, hogy a szankciók közepén se kelljen magukra hagyniuk több millió orosz beteget, valóban válságálló-e a gyógyszeripar, meg lehet-e valódi tartalommal tölteni a fenntarthatóság fogalmát, mennyire fontos a cég öndefiníciójában, hogy egy magyar hátterű multivállalatról van szó, hogyan választanak ügynökséget maguknak a különböző piacokon, el lehet-e dönteni Budapestről, hogy egy reklám működni fog-e Argentínában vagy Svédországban és hogy mi keresnivalója van egy konzervatívnak gondolt gyógyszercégnek a TikTokon.
Mi vezette az energiaital-gyártásból az energiaszektorba, mit tud kezdeni az otthoni munkavégzéssel egy olyan cég, amelyben számos munkakör nem alkalmas a home office-ra, hogyan lehet nyugodt kommunikációt folytatni érzelmileg túlfűtt időszakban egy startégiai szerepű nagyvállalaltnál és mennyire lehet kommunikációs cél a MOL távolítása az aktuálpolitikától – többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Mol Csoport kommunikációs vezetőjével a Reklámszünet podcast legfrisebb adásában. Emellett szó volt arról is, hogy mennyire érdekli a magyar fogyasztókat, hogy a Mol nemzetközi cég és a külföldieket, hogy magyar, illetve hogy lehet-e valaha szexi a petrolkémia. (A beszélgetést május 18-án, még az iparági különadók és a rezsicsökkentés átalakításának bejelentése előtt rögzítettük.)
Nem lehet a különböző célok között állandóan váltogatni, a kommunikációnak következetesnek és önazonosnak kell lennie, mondja Dolezsai Gergely, a Yettel telekommunikációs cég márka- és marketingkommunikációs igazgatója. A Reklámszünet podcast legfrissebb epizódjában elősorban arról beszélgettünk, milyen nehézségeket okozott, hogy egy hazai választási kampány közepén kellett egy több országot érintő, nagyszabású márkaváltási kampányt levezényelni, ráadásul úgy, hogy közben kitört egy háború is, nem éppen márkabarát tartalmakkal elborítva a nyilvánosságot. Emellett arról is szót ejtettünk, milyen módon zajlik egy új márkanév kiválasztása, gondot jelentett-e, hogy a Yettel színeit akár sárgának és kéknek is lehet látni, hogy miként lehet váltásról kommunikálni úgy, hogy ennek véletlenül se legyen politikai olvasata, és arról is, miért nem használtak utcasarkon található épülethálókat a kampányukban.
Hogyan lesz egy megbízás eredményeként a budapesti irodából regionális központ, miért vonzó hely Budapest a nemzetközi reklámipari munkaerőpiacon Dél-Amerikából vagy Ázsiából nézve, hogyan segítik a külföldi munkavállalók beilleszkedését egy olyan irodában, ahol csak tavaly közel 160 új embert vettek fel, mekkora a mázli szerepe az üzleti sikerben, és miért fontos az ügyfél és az ügynökség közötti kölcsönös tisztelet – egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Reklámszünet podcast legfrissebb epizódjában Sásdi Helgával, a Publicis Groupe Hungary regionális szerepkört is betöltő vezetőjével, aki egy szakmai világsztár leigazolását is bejelentette.
Ezt tartja munkája legfontosabb pillérének Juhász Péter Tibor, a Vodafone márkaigazgatója, ami szerinte egyaránt kiemelten fontos Magyarországon és – mondjuk – Nagy-Britanniában. Ahogyan az is, hogy egy nemzetközi vállalat mindenhol határozottan kiálljon a számára fontos értékek mellett. A Reklámszünet podcast legfrissebb epizódjában emellett még szó volt arról is, hogy miért nem szeret ügynökségeket tendereztetni, miért nem vesz részt szinte soha nyilvános szakmai vitákban, illetve milyen volt apukaként elsőként gyesre menni egy multicégtől.
Tíz év regionális jelenlét után nyitottak a szélesebb nemzetközi piac felé az Uniomédia tulajdonosai, akik nemrég indították el szingapúri irodájukat. A hazai pr-ügynökségi toplistát hetedik éve vezető Uniomédia egyik alapítója, Balatoni Zsófia először a Reklámszünet podcastban beszélt arról, hogyan és miért építettek nemzetközi hálózatot Rothman & Roman néven, milyen szerepük van ebben az alapítóknak, és hol vannak egy családi cég határai. Ezek mellett a pr-ügynökségek Covid-kínálta rendkívüli lehetőségeiről, az adatalapú gondolkozásról a pr- és reklámbüdzsék összekeveredéséről, a szlovén nyelv nehézségeiről és a metaverzumól is szó esett kommunikációipari beszélgetőműsorunk legfrissebb epizódjában.
A hazai szereplők rosszat tesznek maguknak azzal, hogy nem fognak össze a nemzetközi óriások térnyerése ellen, pedig igenis lehetne mit tenni a Facebook és a Google túlhatalmával szemben – mondja Erős Attila, a Fastbridge médiaügynökség vezetője. Emellett az olcsó tévés hirdetésekről, új tartalmi trendekről, a TikTokról, az automatizált hirdetési rendszerek határairól, a távmunkáról és az állam lélegeztetőgép-szerepéről is beszélgettünk a Reklámszünet podcast legfrissebb epizódjában, amelyben arra is választ kerestünk, hogy miben más ma ügynökségi vezetőnek lenni, mint tíz évvel ezelőtt.
A tájékozott fogyasztó alapvető érdek, mert kisebb kockázatot jelent a pénzintézeteknek, a fintech-szektor innovatív szereplői pedig szerintük mindig is gyorsabbak és hatékonyabbak lesznek a bankoknál, de az egész bankrendszert nem veszélyeztetik, mert szolgáltatásaik csak egy-egy szegmensre tudnak korlátozódni, a bizalmi hátteret mindig is a bankok jelentik majd. Az új szereplők viszont a bankokat is innovációra kényszerítik, ami végső soron a fogyasztóknak jó. Emellett ügyfélélményről, az üzleti és marketinges döntéshozók közötti lehetséges konfliktusokról, a hibázást lehetővé tevő vállalati kultúráról, munkavállalói jóllétről beszélgettünk, és szóba került 600 évnyi történelem, továbbá az is, hogy hogy szeretnek-e a magyarok kávét inni a bankfiókokban – a CIB Bank munkatársai, Szinai Ádám pr-és marketingkommunikációs vezető és Dunai Zsolt, digitális marketing és ügyfélélmény vezető voltak a Reklámszünet podcast vendégei.
A Reklámszünet című podcast legfrissebb epizódjában a Volvo kommunikációs vezetőivel beszélgettünk a pandémia autóiparra gyakorolt hatásáról és a terület jövőjéről. Sztárcsevity Andreát és Kozma Noémit a visszaesést követő fellendülésről, az online értékesítésben rejlő lehetőségekről, az autómárka tudatos kultúratámogatási politikájáról, fenntarthatóságról, az autók személyre szabhatóságáról, a Volvo svéd örökségének és a kínai tulajdonosnak a viszonyáról, valamint arról is kérdeztük, milyen megfontolások alapján választották márkanagykövetüknek Tillát, aki nemhogy elkötelezett biciklista, de még csak vezetni sem tudott, amikor elkezdték az együttműködést. Kiderül az is, hogy tényleg a nők választják-e a ki a család autóját.
Egy számjegyű növekedést valószínűsít az idén a piacon a legnagyobb hazai kommunikációipari szervezet vezetője, aki szerint egy esetleges 1 százalék feletti, belföldi fogyasztásra alapuló GDP-növekedés még tovább is erősíthetné ezt. Blaskó Nikolettel, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége elnökével, az egyik legnagyobb hazai reklámügynökség, az ACG alapító-tulajdonosával az ügynökségi piac megsegítéséről, az állami szerepvállalás mértékéről, üzleti ebédekről, az álláspiac és az ügynökségi bérek alakulásáról, aktív tulajdonosi szerepvállalásról, az ügyfeleknél lévő tartalékokról, reklámügynökségi listákról, a versenyekre fordított milliók fontosságáról és az ügynökségek megváltozó szerepéről beszélgettünk. Emellett arra is fény derült, hogy lesz-e az ügynökségnek saját sörmárkája.
„Mindent vissza lehet hozni, csak idő kérdése” – mondja a válság által megviselt médiapiacról Somlói Zsolt, aki hosszú évek óta vezeti az egyik legnagyobb nemzetközi tulajdonú médiaügynökséget, a Mindshare-t. Az ország egyik legnagyobb kortárs műgyűjtőjeként is ismert szakember beszélt arról is, miért áldoz szabadidejéből és magánvagyonából arra, hogy kortárs magyar művészek kerüljenek nagy nemzetközi gyűjteményekbe, például a Pompidou Központba, amely baráti körének elnökségébe nemrég elsők között választották be, amikor a lehetőség nem francia állampolgárok számára is kinyílt. Emellett a médiapiac fragmentálódásáról, a médiatervezés átalakulásáról, eltűnő sajtóműfajokról, kulturális vasfüggönyről, David Hockney házában tett látogatásáról, a műkereskedelmi piac árképzéséről, a Covid reklámpiaci hatásairól, az állam szerepéről a válságkezelésben és a buboréktévézésről is beszélgettünk a Reklámszünet podcast legfrissebb epizódjában.