Régen minden jobb volt

George Lucas minden idők egyik legfontosabb filmes figurája, mint író-rendező-producer valódi "auteur", noha e szót hallva Han Solo menten a lézerpisztolyához kapna. Rendezői munkásságát gyakran keverték össze az általa írt és gyártott projektekkel, például az "Indiana Jones"-franchise-zal és a "Star Wars"-univerzum tagjaival. Megosztó figura, sokan inkább ötletembernek, háttérmunkásnak tartják, de tagadhatatlan, hogy rendezői teljesítménye figyelemre méltó. Hatfilmes filmográfiája mindegyik eleme érdekes a maga módján, de színvonaluk meglehetősen egyenetlen. Új filmkészítési módszereket talált olyan mozifilmek elkészítéséhez, amelyek örökre megváltoztatták Hollywoodot és vele együtt az egész moziipart. Lucas úttörő volt a digitális képrögzítési technikák és a számítógéppel generált hátterek használatával; ezek nélkülözhetetlenek egy modern kasszasiker elkészítéséhez. A CGI iránti megszállottságát azonban komoly viták kísérték: a „Csillagok háborúja” különkiadásait éppúgy kritizálták, mint az eredeti trilógián végrehajtott változtatásait, amik miatt a vizuális effektusok frissebbnek tűnnek, de többnyire zavaróak. Filmjein érződik élete lenyomata: az ötvenes évek kisvárosi életformája, apja írószerboltja, autóversenyek, a Kaliforniai Egyetemen megnézett olasz és francia művészfilmek. Diplomamunkája, az „Electronic Labyrinth: THX 1138 4EB” díjat nyert az Országos Diákfilmfesztiválon. Ez hívta fel rá a szintén kezdő Steven Spielberg figyelmét, aki utóbb Lucasszal dolgozott együtt az "Indiana Jones"-filmeken. Az 1970-es évek elején Lucas két játékfilmet rendezett: a francia újhullámos rendezők, Godard és Truffaut sci-fi-filmjei hatása alatt készült disztópiát, a „THX 1138”-at (1971), valamint az ’50-es évek-nosztalgiáért, ekképp a „Grease”-ért és a Hungária együttesért egyaránt felelős „American Graffiti”-t (1973), hogy aztán elkészítse filmtörténeti eposzát, a "Star Wars"-trilógiát. Majd a '90-es évekig inkább íróként és producerként dolgozott, nem rendezett újabb filmet, amíg több mint 20 évvel később dolgozni nem kezdett a "Star Wars" előzménytrilógiáján. Saját filmjein kívül több filmkészítési ágat is megújított: a Pixar animációs óriás megalapításától az Industrial Light&Magic (ILM) vizuális effektcégen át a Skywalker Sound atmoszférateremtő hangszőnyegeiig sok elemen rajta hagyta a keze nyomát. George Lucas hatása a filmkészítés egészére a mai napig érződik, ezúttal a 80 éves mester életművéről beszélgettünk vendégünkkel, Tóta W. Árpáddal. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Tóta W. Árpád A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

"San Marcos exportcikke a vérhas" - hangzik el Woody Allen "Banánköztársaság" című, Fidel Castrót is parodizáló filmjében. Orbán Viktor láthatóan az kíván lenni az illiberalizmusnak, mint Fidel Castro a szocializmusnak: egy emblémává vált, pólókról visszaköszönő erős ember, aki egy kicsi és szegény ország erejét meghaladóan kavarja a matériát a nemzetközi politikában. Pénzekkel tömi más országok "lázadóit", exportálja az ideológiát, tanácsadókat küld a szövetségesek segítésére, katonákat parancsol Afrikába és nemzetközi rendezvényeket szervez, csak míg Havannában "antiimperialista" Világifjúsági Találkozót rendeztek, Budapesten trumpista CPAC-et. Legutóbb Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával és Berg Dániellel, visszatérő USA-szakértőnkkel beszélgettünk arról, hogy Orbán Viktor miképp igyekszik a magyar adófizetők pénzen minél nagyobb befolyást szerezni a nemzetközi politikában, többek között arról is, hogy miképp próbálja bevásárolni magát a Republikánus Pártba. A beszélgetés résztvevői: Berg Dániel Csunderlik Péter Krekó Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

"A középkor végén a lepra eltűnik a nyugati világból." Ezzel a mondattal kezdődik Michel Foucault-nak az őrület történetéről írt munkája, "A bolondság története a klasszicizmus korában", amely 1961-ben új korszakot nyitott a történettudományos vizsgálatokban. Foucault ezzel a művével intellektuális szupersztár lett a '60-as évek Franciaországában. Szupersztári státuszát tovább növelte olyan munkáival, mint a módszertanát kifejtő "A szavak és a dolgok", és az 1975-ös "Felügyelet és büntetés". "A szexualitás történetét" már nem fejezhette be, mert elvitte az AIDS. Még 2014-ben beszélgettünk a 20. század második felének egyik legeredetibb gondolkodójáról, Michel Foucault-ról. A beszélgetés résztvevői: Baranyi MártonBenkő KrisztiánCsunderlik PéterÉdes BalázsSzilágyi AndrásUrbán Bálint A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Johnny Depp hosszú és változatos karrierjét óriási sikerek és bukások fémjelzik, változatos karakterekkel, filmek közötti hosszabb szünetekkel, hogy aztán a mozikban egyszerre jelenjen meg például kíváncsi könyvkereskedőként, visszatérő űrhajósként és viktoriánus nyomozóként egyaránt. A Kentucky államban, 1963-ban született, Floridában felnőtt rockzenész hollywoodi pályafutását tinimacsóként kezdte olyan filmekben, mint a „Rémálom az Elm utcában” című 1984-es horrorklasszikus és a „21 Jump Street” című republikánus, utóbb általa lefasisztázott rendőrsorozat. A sikerek stabil alapot adtak, hogy főszereplőként is kipróbálja magát, ehhez Tim Burton rendező kellett, akivel később évtizedekig együtt dolgoztak, először az „Ollókezű Edward” című 1990-es, amerikai kertvárosba ültetett gótikus mesében. Burton faragta belőle a különc furcsaságok és mélyen átélt lelkiség különleges keverékét, ami a védjegyévé vált. Ha egy filmben számkivetetteket vagy a társadalom peremére szoruló embereket kellett alakítani, akik a saját útjukat járják, már hívták is Depp ügynökét. Depp sokoldalú, de rejtélyes színész, aki eleinte független filmekben alakított, amelyek kereskedelmileg talán kevésbé lettek sikeresek, de ezen művek révén tett szert komolyabb ismertségre. A Keith Richards inspirálta Jack Sparrow kapitány figurájának világsikere mindent elmosott – néha még Depp korábbi filmjeinek árnyékát is. Négy évtizedes pályafutása alatt tíz Golden Globe- és három Oscar-jelölés a pályája mérlege, Sweeney Toddként meg is kapta az Aranyglóbuszt. Sikere titka talán abba is rejlik, hogy mindenki tud azonosulni vele. A tinilányok szemében még éppen romlott rocker, akit még jó útra lehet téríteni, a nők szemében vagány, aki izgalmat hoz a mindennapokba, a férfiak bármikor meginnának vele egy sört. Magánélete sokszor befolyásolta színészi karrierjét, legyen szó akár a „Wino forever” tetoválásáról, vagy egy francia kúriáról, amit akkori feleségével, Vanessa Paradis-val vásároltak, vagy akár Amber Heardtől történő, szappanoperai elemeket sem nélkülöző válásáig. Utóbbi miatt karrierje megfeneklett, mostanában kapaszkodik vissza. Rengeteg időt, pénzt, ajzószert elpazarolt, de talán ezért is szeretjük. Megérdemli a sikert, mert esendő, sápadt arcában izzó tekintete azt sejteti, hogy már mindent látott, de még többet akar az élettől. Legutóbbi adásunkban a 60 éves Johnny Depp emlékezetes alakításairól beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Brad Pitt klasszikus amerikai mozisztár: majdnem harmincöt éves pályafutása során a középnyugati újságíróhallgató a 21.századi hollywoodi filmipar ikonjává vált, vásott kölyökképével, szimpatikus kisugárzásával és azzal a képességével, hogy a gyanús és erőszakos bűnözőktől kezdve a laza vígjátéki karakterekig bárkit el tud játszani. A kilencvenes évek közepén jött a nagy áttörés, azóta bizonyította, hogy főszereplőként, főgonoszként és hatásos másodhegedűsként is a legkiválóbbak partnere tud lenni. Bejárta az útját a jóképű mellékszereplőtől a „Hetedik” (és különösen a „Harcosok klubja”) kultszínészségén át a „Mr. és Mrs. Smith” szupersztárjáig. Majd a „Becstelen brygantik” Aldo Raine hadnagyának kaján vigyorával az ajkán ki is lépett ebből, és azóta szinte bármilyen filmben találkozhatunk vele. Noha munkássága jelentős részét hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, karrierje során korunk legjelentősebb filmkészítőivel dolgozott együtt, hatalmas kasszasikerekben játszott, és két Oscar-díjat nyert (egyet színészi munkájáért, egyet pedig produceri tevékenységéért). Pitt filmográfiájában minden műfajt megtalálunk a felkavaró bűnügyi drámáktól kezdve a kiváló életrajzi filmeken, történelmi eposzokon át a klasszikusok feldolgozásaiig és ő mindegyikben meggyőzően alakítja szerepét. Szinte nincs is vásznon kívüli nyilvános személyisége, így elkerülhette a beskatulyázást vagy az ikonná merevülést. Mi lehet a titka? Legutóbbi adásunkban a 60 éves Brad Pitt pályáját tekintettük át. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

"Nekünk elég, ha csak egyszer szerencsénk van, de neked mindig szerencsésnek kell lenned" - ezt üzenték az Ír Köztársasági Hadsereg fegyveresei Margaret Thatchernek egy sikertelen bombamerénylet után. A "Vaslady" ellenforradalmár konzervatív miniszterelnökként még a szénbányászok szakszervezetét is szétverette, de az IRA-t nem tudta lenyomni, hiába határozta el, hogy bűnözőkként tekint a terrorista szabadságharcosokra, akiknek nincs kegyelem. Tóth Csabával, a "Mérce" újságírójával tekintettük át az IRA történetét az 1916-os húsvéti felkeléstől az Ír Szabad Állam, majd az Ír Köztársaság megalakításától a "véres vasárnapon" és az 1981-es IRA-éhségsztrájkon át addig, amíg "Az ördög maga" című 1997-es filmmel és Brad Pitt főszereplésével Hollywood legyártotta minden idők legszimpatikusabb terroristáját, aki "elátkozott angyalként" szinte bocsánatot kér az áldozataitól, mielőtt kényszerből lelövi őket. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Tóth Csaba A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Még 2017-ben beszélgettünk minden idők legnagyobb magyar filmrendezőjéről, Fábri Zoltánról (1917-1994), a "Körhinta", a "Dúvad", a "Két félidő a pokolban", a "Húsz óra", az "Utószezon", "Az ötödik pecsét" és más remek filmek alkotójáról, akinél erősebben senki se tudta ábrázolni, amikor megindul egy ingét feltépő paraszt, hogy "Ide lőj, rendőr!". Más rendezők egész életművében nincs annyi feszültség, mint Fábri TSZ-filmjeinek egy-egy jelenetében. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

A legendás brit miniszterelnökről, a konzervatív ellenforradalmárról, Margaret Thatcherről (1925-2013) beszélgettünk, akiről úgy tartották, hogy az egyetlen férfi a kormányában. A politikusi belépője az volt, hogy még oktatási miniszterként elvette a gyerekektől az iskolatejet, ekkor lett gúnyneve a "Milk Snatcher", és úgy tűnt, vége a karrierjének, mielőtt igazán elkezdődött volna. Mrs. Thatcher azonban brandet épített a kíméletlenségéből, miképp később a szovjetektől kapott gúnynevet, a "Vaslady"-t is büszkén vállalta. 1979 és 1990 közti miniszterelnöksége alatt leépítette a jóléti államot és szétverte a szakszervezeteket, a sztrájkoló bányászokat éppúgy ellenségnek tekintette, mint az argentin junta katonáit, akik 1982-ben lerohanták a brit koronához tartozó Falkland-szigeteket, mire Thatcher elvi kérdést csinált abból, hogy Nagy-Britanniával nem szórakozhatnak. Elküldte a büszke Royal Navyt a világ túlsó felére, noha a válaszcsapás árából két másik szigetcsoportot vásárolhattak volna. Persze amit a hadseregre költött a tory Thatcher-kabinet, azt megspórolta a szociális juttatásokon: a visszaadott birodalmi öntudat azonban a legtöbb britnek gyógyírt jelentett a társadalmi katasztrófára. Háromszor is miniszterelnöknek választották - no persze nem a sheffieldi szénbányászok. Vendégünk Tóth Csaba, a Mérce újságírója volt, akivel - a nagy marxista történésszel, Eric Hobsbawmmal szólva - "azt is próbáltuk megérteni, amit nem szívelünk". A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Tóth Csaba A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volthttps://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

"Atomot nekik! Atomot a bestiáknak!" - sziszegtük Whitmore elnökkel, úgyhogy a legendás UFO-tévéműsorok után a földönkívüliekről fantáziáló hollywoodi filmeket is listáztuk. Az 1950-es évek antikommunista inváziós filmjeinek "állatorvosi lovával", a világ legrosszabb rendezője, Ed Wood "9-es terv a világűrből" című 1959-es csúcsteljesítményével kezdtünk (amelyet nézve okkal merül föl, hogy mi lehetett a földönkívüliek első nyolc terve, amit félretettek, ha ez a kilencedik); a Clinton-korszak emblematikus filmjében, "A függetlenség napja" című Roland Emmerich-moziban kivételesen nem a kazah terroristákkal gyűlik meg a Fehér Ház baja; és nem maradhatott ki a "Harmadik típusú találkozások" című 1977-es Spielberg-film sem, amely világhírűvé tette a Kodály-módszert és a sztároperatőrök közé repítette hazánk fiát, Zsigmond Vilmost; de még további UFO-filmekről is szó esik. Legyetek barátságosak! A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Tóta W. Árpád A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Valentin-nap alkalmából a legnépszerűbb romantikus filmeket listáztuk a Tiffany's támogatásával. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

A 70-es évek emblematikus magyar slágerei után a válságok sorát nyögő, kaotikus évtized legnagyobb külföldi durranásait is listáztuk, felidézve a korszakot, amikor "minden Egész eltörött": szertefoszlottak a virágos-pszichedelikus illúziók, a korábbi hippikből vagy yuppie-k, vagy terroristák lettek, a melósok pedig az osztályharc kirobbantása helyett a diszkóklubokban kezdtek küzdeni a túlélésért. A beszélgetés résztvevői: Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Bár annyira várt Napóleon-filmjét kartácstűzzel fogadták mind a történészek, mind a kritikusok, a világ egyik legjobb, de mindenképp legnagyobb hatású rendezője a brit Ridley Scott (1937). Az ő reklámfilmműhelyéből indult hódító útjára a videoklip-esztétika, bevezette a filmzenészek közé Vangelist, sci-fiből rendezett kamarahorrort ("Alien", 1979), a melankolikus-neonoir "Szárnyas fejvadásszal" (1981) filozofikust is. Minden idők legszebben fényképezett krimije, a "Fekete eső" (1989) pedig máig meghatározza a nyugatiak Japán-képét. A "Thelma & Louise"-zal (1991) egy könnycsorgató feminista road movie-t készített, amit középiskolai tanárként levetítenénk az osztályfőnöki órán, az "1492 - A Paradicsom meghódításával" (1992) meg korát megelőző, a világot előrehajtó látnokként ünnepelte Kolumbuszt - akinek harminc évvel később már népirtóként döntögetik a szobrait. Mi is inkább ünnepeltük Ridley Scott-ot, annyi jó filmje van ugyanis, hogy vétek lett volna a pocsékakra is időt szánni. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Minden óra egy történetet mesél el, legyen az érettségi, születésnap, előléptetés, ami egy megfagyott pillanat az időben, amelyet a rugó és a fogaskerék, a lünetta és a korona örökre megörökít. A filmesek és a televíziós alkotók gyakran órákat használnak arra, hogy a karaktereket életre keltsék a képernyőn azáltal, hogy olyan önálló háttértörténetet hoznak létre, amely túlnyúlik a filmen, néha még a karakteren is: mindent elmond Alec Baldwin figurájáról a "Glengarry Glenn Ross"-ban, hogy mennyire büszke az autónál is többet érő Rolexére. És hát ki más gyártaná a világ legkisebb mosógépeit, mint Seiko kapitány? A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Ferenczi Balázs Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

JFK meggyilkolása után, 60 éve lépett hivatalba a legalulértékeltebb demokrata elnök, Lyndon Johnson (1963-1969), aki a maga nyers stílusával megvalósította azt, amiről közönségkedvenc elődje csak szónokolt: LBJ keresztülverte a polgárjogi törvénycsomagot, sokat tett a nők esélyegyenlőségéért, bevezette a társadalombiztosítást, szövetségi segélyt nyújtott az idősek egészségügyi ellátásához és hadat üzent a szegénységnek, hogy a világ leggazdagabb országában senki ne nélkülözzön. A "Great Society" megteremtésére szánt összegeket azonban elégette a vietnami háború, amely elnöksége alatt eszkalálodott, pedig a texasi politikusnak a szociálpolitika volt a szívügye. Ahogy Lyndon Johnson megfogalmazta: "Great Societyt, az asszonyt, akit igazán szerettem, elhagytam a háború kurvájáért". Visszatérő USA-szakértőnkkel, Romsics Gergellyel az ellentmondásos elnök tragikus pályájáról beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Romsics Gergely A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Legutóbbi adásunkban gyerekkorunk brit kedvenc brit sorozatait listáztuk az Onedin családtól az Örvényig, és az Angyaltól a Lovejoyig. A beszélgetés résztvevői: Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Forgács W. András Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Egy éve elnémult a stúdiónk, amikor a Biden-elnökség félidei értékelésekor szakértőnk, Sebők Miklós kijelentette, arra van a legnagyobb esély, hogy az USA következő elnökét Donald Trumpnak hívják, akinek a támogatottsága szinte minden ellene indított perrel csak növekszik a republikánus táborban. Ezt támasztanák alá azok a Demokrata Pártot sokkoló friss közvélemény-kutatások is, amelyek szerint Trump 6-ból 5 frontállamban magabiztosan vezet Biden előtt, akinek elutasítottsága lassan eléri a mélyponton lévő Jimmy Carterét. Persze Truman 1948-as győzelme óta tudjuk, hogy nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást: márpedig legutóbb több államban is (megint) buktak a republikánusok, a "vörös" Kentuckyban annyira, hogy ott talán még Sanders ezredes is a demokrata kormányzót húzhatta be. Sebők Miklós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, az "Itt van Amerika" című kötet szerkesztője tért vissza, hogy átbeszéljük az elmúlt év amerikai politikai fejleményeit, és hogy kicsit előre tekintsünk a jövő novemberi elnökválasztásig. A beszélgetés résztvevői: Csunderlik Péter Laska Pál Sebők Miklós A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A létező szocializmus betonszürke évtizedének legnagyobbat szóló slágereit listáztuk Szécsi Pál "Gedeon bácsi" című táncdalfesztiválos tingli-tanglijától a végül ellenfél nélkül maradó LGT "Egy elfelejtett szó" című műalkotásáig, amely nemcsak Ludwig Wittgenstein filozófus kedvenc slágere lehetne, de a Varsói Szerződés összes tagállamában robbant. A beszélgetés résztvevői: Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Az elmúlt évtizedben hozzászokhattunk, hogy a "megváltozott médiafogyasztási szokásokra" hivatkozva a legnagyobb disznóságokat is el lehet követni a médiapiacon. Ez leginkább a tulajdonviszonyok átrendezését és a tartalom hatalmi szabványosítását jelentette. De mielőtt még Mészáros Lőrinc kivásárolná a Netflixet, hogy "jó tévét, nézhető tévét" faragjon belőle, és ezzel megnyissa a digitális fóliakorszakot, legutóbbi adásunkban megvizsgáltuk, hogy mit is jelentenek valójában ezek a megváltozott médiafogyasztási szokások. Milyen jelene és jövője van a streaming platformoknak, lehet-e a trendből a médiacégek kriptója, és a formátumváltás milyen tematikai változásokat eredményezett? És a hagyományos filmkészítés miért epikus művekkel válaszolt a jelenségre? A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A filmrendezők életműveit áttekintő sorozatunkban ezúttal a '90-es évek legtökösebb alkotójáról, David Fincherről beszélgettünk, akinek azonban a "Harcosok klubja" után mintha nátrium-hidroxidot szórtak volna az alsógatyájába: A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

Magyarország többet érdemel, úgyhogy feltűrtük az ingujjunkat, hogy keményen dolgozzunk az Új Magyarországért: az ezredforduló legnagyobb hatású, éppen a visszatérésén dolgozó politikusáról beszélgetünk, Tony Blairről. Az egyetlen munkáspárti politikusról az elmúlt száz évben születettek közül, aki megverte a torykat - nemhogy egyszer, hanem háromszor is. Csak míg első, 1997-es győzelmekor őrjöngő tömeg követte a Downing street-i brit miniszterelnöki rezidenciára, miután felmosta a padlót a konzervatívokkal, 2005-ös, harmadik választási győzelme után már szinte csak a családja kísérte el, és Noel Gallagher Oasis-gitároson kívül aligha hitt bárki is a jövőjében. Nem sokkal később miniszterei és párttársai puccsolták meg, annyira megégette magát az iraki háborúval a New Labour frontembere - amint azt Roman Polanski összeesküvés-elméletektől nem tartózkodó, "Szellemíró" című filmje is megörökítette. Vendégünk Tóth Csaba, a Mérce újságírója volt. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Tóth Csaba A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt