Szerepvállalás

Az átlagostól teljesen eltérő hétköznapi küzdelmek – ezek jellemzik sok család mindennapjait, hiszen képzeljék el, milyen lehet egy 22 vagy 27 éves, a nap 24 órájában felügyeletet igénylő gyerek mellett az élet. Az autista gyereket nevelő családok olyan kihívásokkal néznek szembe, amiket fel kell dolgozni, az pedig különösen fontos, hogy valamiből erőt merítsenek a következő naphoz.    Négy édesanya, akik Magyarország különböző pontjain élnek, de baráti és sorstársi kapcsolat köti őket össze, közösen álltak rajthoz egy 115 km-es futóversenyen. Mindannyian hisznek abban, hogy a sport képes új energiát, kitartást és belső megtartó erőt adni. ’Az én időm, az én erőm’ kampányról szól a mai adás. Két anyuka volt az adás a vendége; elsőként Kővári Edit, az Autisták Országos Szövetségének elnöke, majd Szalainé Forgács Klaudia.

Idén ősszel is elstartolt a ’Passzold vissza, Tesó!’ nevet viselő, használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány. A szervezők várják mindenki jelentkezését, akinek van otthon a fiókjában néhány már nem használt, elavult mobiltelefon, GPS navigátor vagy táblagép. A kampány egyik szervezője a KÖVET Egyesület, vendégem Gáspár Zita projektvezető.   A NAV adataiból készített gyorselemzést a NIOK alapítvány, amelyből kiderül, hogy 2025-ben az 1%-os felajánlások száma közel 3,5%-kal nőtt 2024-hez képest, így a tavalyinál majdnem 3 milliárd Ft-tal több jut el a civil szervezetekhez. Mekkora a felajánlások összege, mennyi rendelkező nyilatkozat született és hogyan alakul az egy civil szervezetre eső átlagos felajánlók száma? Többek közt ezekről beszélgettünk Gerencsér Balázzsal, a NIOK igazgatójával.

A nők történeteinek élő tanúja – véli Fazakas Pálma, az Emma Segélyvonal szakmai vezetője. Az önkéntes alapon, képzett segítőkkel működő ingyenesen hívható, anonim lelkisegély vonal támogató, elfogadó közegben nyújt lehetőséget anyukáknak a beszélgetésre, megértésre és információra. Az Emma Egyesület által működtetett vonal idén ünnepli 10. születésnapját. A digitális világ nem kiváltható, de tudatosabbá, biztonságosabbá és emberközpontúbbá tehető. Ehhez azonban szükség van oktatásra, párbeszédre, szabályozásra – és mindenekelőtt közös felelősségvállalásra. Ezek voltak a 15. Média- és internetkonferencia legfőbb tanulságai, ahol volt „gyerekasztal“, kizárólag gyerek résztvevőkkel, beszélgettek a digitális szülőségről, hogy a téma kevésbé legyen félelmetes és ismeretlen a szülők számára, és persze szó esett a a mesterséges intelligencia társadalmi hatásairól is. Katona Fanni, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet Centerének munkatársa avatott be a részletekbe.

Társadalmi vállalkozásként elsőként foglalkozik az országban biztonságos szobabérbeadás közvetítésével dr. Paksiné Serfőző Zsuzsanna. Az Otthonmegosztás egyrészt biztonságos lakhatást ad a fiataloknak, miközben plusz jövedelmet hoz a nyugdíjasoknak. Miként működik a rendszer, miért jó az egyes szereplőknek és hogyan lesz biztonságos? Erről beszélgettünk az adás első felében.    Mit jelent az agilis és adaptív szervezeti kultúra és miért jelenti napjainkban a vállalatoknak az egyik legnagyobb kihívást ennek megteremtése? Mindehhez hogyan köthető a reziliens működés és hogyan segít, hogy könnyebben küzdjünk meg a problémáinkkal – legyen szó egyéni vagy munkahelyi környezetről? Megannyi hasznos választ kaptunk Katona Melindától, a Borealis ügyvezetőjétől, szervezetfejlesztőtől.

’Felnevelni egy jobb világot’ - ez a címe az Anyahajó Anyaközpont új projektjének, amely tanulmányutak, valamint gyakorlati ismereteket és megoldásokat nyújtó programok révén hívja fel a fiatal felnőttek és családok figyelmét a fenntartható városi életmód fontosságára. Mik azok az anyaközpontok és miként járulhatnak hozzá a fenntarthatósághoz? Többek közt erről mesélt az adás első vendége, Héda Veronika, az Anyahajó Egyesület egyik önkéntese, projektkoordinátora.    A projekt során indított programok célja, hogy lehetőséget teremtsenek arra, hogy a szülők kiléphessenek a magányos teherviselésből és megtapasztalhassák a közösségi együttlét örömét, valamint eszközöket kapjanak a  klímatudatos, felelősségteljes mindennapok kihívásaihoz. Remek példa erre a mosható pelenka klub, amelyről Szabó-Kis Gyöngyi önkéntest kérdeztük.

Az 2025. augusztus 16-ai adás ismétlése: A teljes élet lehetőségét nyújtja a Búzavirág Alapítvány olyan látássérült felnőtteknek, akik családi háttér nélkül nem tudnak önálló életvitelt folytatni. Az ellátást igénylő fiatalok számára ma Magyarországon ez az első olyan intézmény, ahol látássérültek valós élethelyzetben, mégis védett körülmények között tanulhatják meg az önálló felnőtt élet elemeit, vakvezető kutyát tarthatnak és gyermeket vállalhatnak. Az 1997-ben alakult szervezet vezetője, Németh Márta a vendégünk. A műsor második felében Nagygyörgy Andrással, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatóval beszélgettünk társadalmi célú vállalkozásukról, a JótéKonyháról, amely a 'Legjobb civil vállalkozás, termék, szolgáltatás' kategóriában nyert Civil Díjat.

Hazánkban az öngondoskodás fogalmát gyakran a pénzügyekhez és a nyugdíjaskorhoz kötjük, pedig ennél sokkal többről van szó. Az önmagunkról való tudatos gondoskodás a jóllét alapja, nemcsak anyagi, hanem testi, lelki és társas szinten is. Ez a tudatosság manapság különösen fontos volna, hiszen a magyar lakosság több mint 40 százaléka már 50 év feletti. Az, hogy miként gondoskodunk testi-lelki egészségünkről ötvenesként, alapvetően határozza meg, milyen minőségű időskor vár ránk. Az Öngondoskodás Világnapjának apropóján beszélgettünk Milánkovics Kingával, a Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítójával.   Az adás második felében Farkas Emesét, az Önkéntes Központ Alapítvány ügyvezetőjét kérdeztük többek közt arról, hogyan köthető a tudatos időskorra való felkészüléshez az önkéntesség, de szóba került a pályaválasztás és az öngondoskodás kapcsolata is.

A 2025. július 26-ai adás ismétlése: "A pénzt és a szépséget értékelik túl leginkább a felnőttek. Az egyikkel csillogó élet vásárolható, a másikkal elismerés. Egyik se érdekel különösebben." A 16 éves Lilian szavai ezek, aki a június közepén kihirdetett élet.történet pályázat első helyezettje, és írásában patchwork-családja pillanataiba enged betekintést. Vele beszélgettünk ma elsőként. Őt a 20 éves, harmadik helyezett, Bálint követi, aki soha sem ismerhette az édesanyját, és ez egész eddigi életére rányomta bélyegét. A 16-22 év közötti fiatalok számára meghirdetett pályázatra közel 200 írás érkezett, közülük összesen 13-at díjaztak. Valamennyi szöveg éles lenyomata a mai Magyarországnak, a világnak, amelyben élünk, és egyfajta látlelet arról, miként látják a társadalmi skála legkülönbözőbb rétegeiben élő fiatalok a jelenüket, jövőjüket.

A 2025. július 5-ei adás ismétlése: Tervezhetőség, megnyugvás, kapcsolatépítés. Többek közt ezt köszönhetik immár több százan annak a szakmai önkéntes modellnek, amely a vállalati önkéntesek szaktudását és a friss tudásra vágyó civil szervezeteket köti össze. A SIMPACT által kidolgozott egyedi módszertant mindkét oldalról megvizsgáljuk; vendég a műsor első felében Tasnádi Zsófia, az Élménylelő Ifjúsági Egyesület elnöke, majd Moravcsik Zsolt, egy vállalati informatikával foglalkozó svájci cég vezetője.

A teljes élet lehetőségét nyújtja a Búzavirág Alapítvány olyan látássérült felnőtteknek, akik családi háttér nélkül nem tudnak önálló életvitelt folytatni. Az ellátást igénylő fiatalok számára ma Magyarországon ez az első olyan intézmény, ahol látássérültek valós élethelyzetben, mégis védett körülmények között tanulhatják meg az önálló felnőtt élet elemeit, vakvezető kutyát tarthatnak és gyermeket vállalhatnak. Az 1997-ben alakult szervezet vezetője, Németh Márta a vendégünk. A műsor második felében Nagygyörgy Andrással, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatóval beszélgettünk társadalmi célú vállalkozásukról, a JótéKonyháról, amely a 'Legjobb civil vállalkozás, termék, szolgáltatás' kategóriában nyert Civil Díjat.

Kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyereket családban lehessen elhelyezni. Több száz csecsemő ragad kórházban hónapokra, mert szülei elhagyták, vagy nincs hova hazavinniük. Erre hívta fel a figyelmet az SOS Gyermekfalvak tavalyi kampánya, egy szokatlan utcai akció keretében, amely végül a ’Legjobb kommunikációs kampány’ elismerést hozta el a Civil Díjon. Varró Gabriella, a szervezet kommunikációs szakértője mesélt a részletekről.   Nem jártak étterembe, nem utaztak, nem ültek fel repülőre, vagy még akár a játszótérre sem mentek ki sokáig azok a családok, ahol anafilaxiás allergiás gyerek él. A súlyos, akár életveszélyes állapotot okozó betegség sajnos egyre többeket érint. 2022 óta azonban van egy szülőtámogatási- és érdekképviseleti civil szervezet, amely nagyon sokat segít az érintett családoknak, hogy megtanuljanak teljes értékű életet élni. Nemrég elnyerték a Civil Díjon a ’Legnagyobb hatású projektért’ járó elismerését, sőt, a közönségdíjat is bezsebelték. Janklovics Natasát, az Anafilaxiás Allergiásokért egyesület egyik alapítóját, szóvivőjét kérdeztük.

Egy élmény, amely kitart egészen karácsonyig – így foglalja össze Császár Claudia, hogy mit jelent a 'Négy kerékről két kerékre’ motoroztatás a Pető Intézet mozgásukban korlátozott diákjai számára. Szeptember elején 12. alkalommal szervezi a rendhagyó évnyitó programot, amely során önkéntes motorosok mögé pattanhatnak fel a gyerekek. Clau az elmúlt években számtalan különleges sorstörténettel találkozott; most az az álma, hogy mindezt dokumentumfilmben örökíthesse meg.   A diákok háromnegyede úgy érzi, nem jut elegendő tudáshoz a klímaváltozás témájában. Pedig a magyar fiatalok nem közömbösek a klímaváltozás iránt – érzik, hogy az ő jövőjük a tét. A „tenni akarunk, de nem tudjuk, hogyan” érzése azonban túl gyakran fordul át tehetetlenségbe, szorongásba. Ez derül ki többek közt a  Fenntarthatósági Témahét és az UNICEF Magyarország közös kutatásából, amely több mint hatezer diák bevonásával vizsgálta a fiatalok klímaváltozással kapcsolatos ismereteit, érzéseit és cselekvési attitűdjeit. Makara Eszter, a Klímahősök program vezetője avatott be a részletekbe.

"A pénzt és a szépséget értékelik túl leginkább a felnőttek. Az egyikkel csillogó élet vásárolható, a másikkal elismerés. Egyik se érdekel különösebben." A 16 éves Lilian szavai ezek, aki a június közepén kihirdetett élet.történet pályázat első helyezettje, és írásában patchwork-családja pillanataiba enged betekintést. Vele beszélgettünk ma elsőként. Őt a 20 éves, harmadik helyezett, Bálint követi, aki soha sem ismerhette az édesanyját, és ez egész eddigi életére rányomta bélyegét. A 16-22 év közötti fiatalok számára meghirdetett pályázatra közel 200 írás érkezett, közülük összesen 13-at díjaztak. Valamennyi szöveg éles lenyomata a mai Magyarországnak, a világnak, amelyben élünk, és egyfajta látlelet arról, miként látják a társadalmi skála legkülönbözőbb rétegeiben élő fiatalok a jelenüket, jövőjüket.

A 2025. június 7-ei adás ismétlése: Itthon a mérnöki és természettudományos területeken még mindig nagyon alacsony, mindössze 18-24% a nők aránya. A 2013-ban alapított Nők a Tudományban Kiválósági Díj célja, hogy láthatóvá tegye és megerősítse azokat a fiatal kutatónőket, akik friss, eredeti ötleteikkel gazdagítják Magyarország tudományos és gazdasági életét.  A díjat átadó Nők a Tudományban Egyesület a matematika, informatika tudományterületen Dr. Gelencsér-Horváth Annát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar adjunktusát ismerte el, aki a mesterséges intelligencia és a gépi látás területén olyan algoritmusokat tervez és fejleszt, amelyek a vakok és gyengénlátók mindennapi életét segítő technológiai megoldások alapjául szolgálnak. Ő volt az adás első vendége. Idén 14. alkalommal szervezte meg az egyesület a Lányok Napját, amely az ország legnagyobb lányoknak szóló pályaorientációs napja, és az elmúlt években több mint 300 iskolából fogadta a résztvevőket. A támogató pedagógusok munkája elengedhetetlen az esemény megvalósításához. Ezért idén először kiosztották a Lányok Napja Tanári Díjat öt olyan szakember részére, akik a legtöbbet tették azért, hogy minél több fiatal lány jusson el a programra, ezzel is segítve őket szabad és bátor döntéseket hozni pályaválasztásuk során. Az egyik díjazott Krenák Kitti, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium német nyelv és digitális kultúra szakos tanára.

Június közepén hirdették ki az élet.történet pályázat nyerteseit. Az írások éles lenyomatai a mai Magyarországnak, a világnak, amelyben élünk, és egyfajta látleletet adnak arról, miként látják a társadalmi skála legkülönbözőbb rétegeiben élő fiatalok a jelenüket, jövőjüket. Az ötletgazda, a Népszava kulturális újságírója, Horváth Patrícia színházrendező mesélt az idén először meghirdetett pályázat tapasztalatairól. Olyan jogászokat és szociális szakembereket szeretne elismerésben részesíteni az Utcajogász most alapított díja, akik jelentős mértékű javulást értek el a szegénységben élő emberek helyzetében. Sokan vannak ugyanis, akik időt és energiát nem sajnálva rengeteget tesznek a társadalom leszakadó csoportjaiért, helyzetük javításáért, mégsem kapnak elég figyelmet. Kerese Virág, az Utcajogász társelnöke avatott be a pályázati kiírás részletekbe.

Tervezhetőség, megnyugvás, kapcsolatépítés. Többek közt ezt köszönhetik immár több százan annak a szakmai önkéntes modellnek, amely a vállalati önkéntesek szaktudását és a friss tudásra vágyó civil szervezeteket köti össze. A SIMPACT által kidolgozott egyedi módszertant mindkét oldalról megvizsgáljuk; vendég a műsor első felében Tasnádi Zsófia, az Élménylelő Ifjúsági Egyesület elnöke, majd Moravcsik Zsolt, egy vállalati informatikával foglalkozó svájci cég vezetője.

Májusban 21. alkalommal adták át a SozialMarie díjakat. 15 közép-kelet-európai projektet tüntettek ki, amelyek friss ötletekkel sürgető társadalmi kihívásokra kínálnak megoldásokat. A műsorban a három fődíjast mutatta be Tornóczi Zsófia, a díj magyarországi koordinátora. Vele egy horvát és két szlovén kezdeményezésről beszélgettünk. Utóbbiak közül az első helyezett, a Casoris, Szlovénia egyetlen gyermeknapilapja. Megvalósulását egy elkötelezett csapat felügyeli, amelynek célja, hogy megbízható híreket és az információk kritikus értékeléséhez szükséges eszközöket biztosítson a fiatalok számára. A szlovén, de édesanyja révén magyar származású projektgazda, Sonja Merljak Zdovc volt a vendég.

A Mozgóképizmus eredeti formájában visszatér, és a vicc igazságtartalmát dobja mérlegre. Paár Ádám, történész-politológussal olyan filmeket és sorozatokat válogattunk össze, amelyek jelentős történelmi korszakoknak és eseményeknek állítanak emléket humoros formában. Az V. századi Nagy-Britannia és az Artúr mondakör vizsgálatunk első tárgya. Kiderítettük, mennyiben követi a történelmi tényeket a Gyalog galopp.

Itthon a mérnöki és természettudományos területeken még mindig nagyon alacsony, mindössze 18-24% a nők aránya. A 2013-ban alapított Nők a Tudományban Kiválósági Díj célja, hogy láthatóvá tegye és megerősítse azokat a fiatal kutatónőket, akik friss, eredeti ötleteikkel gazdagítják Magyarország tudományos és gazdasági életét.  A díjat átadó Nők a Tudományban Egyesület a matematika, informatika tudományterületen Dr. Gelencsér-Horváth Annát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar adjunktusát ismerte el, aki a mesterséges intelligencia és a gépi látás területén olyan algoritmusokat tervez és fejleszt, amelyek a vakok és gyengénlátók mindennapi életét segítő technológiai megoldások alapjául szolgálnak. Ő volt az adás első vendége. Idén 14. alkalommal szervezte meg az egyesület a Lányok Napját, amely az ország legnagyobb lányoknak szóló pályaorientációs napja, és az elmúlt években több mint 300 iskolából fogadta a résztvevőket. A támogató pedagógusok munkája elengedhetetlen az esemény megvalósításához. Ezért idén először kiosztották a Lányok Napja Tanári Díjat öt olyan szakember részére, akik a legtöbbet tették azért, hogy minél több fiatal lány jusson el a programra, ezzel is segítve őket szabad és bátor döntéseket hozni pályaválasztásuk során. Az egyik díjazott Krenák Kitti, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium német nyelv és digitális kultúra szakos tanára.