Sztori Podcast

Szűcs Gergely kommunikációs szakember és műsorvezető segít nekünk abban, hogyan meséljünk el minél jobban egy sztorit a színpadon, egy konferencián, vagy csak a haveroknak a kocsmában, vagy a családnak az ebédlőasztalnál. Szűcs Gergely tanít a Budapesti Metropolitan Egyetemen, a “Metorika” égisze alatt képez másokat helyes kommunikációra, és néha a Sziget Fesztivál nagyszínpadán két zenekar között is ő hergeli a tömeget. Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast Gergő szerint “Mindenki történetmesélési képességét elképesztően fel lehet turbózni”. És mi most meg is próbáljuk ezt - de csakis azért, hogy minél jobb sztorikkal szórakoztassuk egymást a hétköznapokban. Gergő millió praktikus jótanácsot oszt meg, amit bárki bevethet egy randin, vagy egy állásinterjún. Segítünk, hogyan figyelj oda a történet hosszára, szerkezetére és arra, hogy mit milyen sorrendben mesélj el. Hol érdemes elkezdeni egy sztorit, hogy a felesleges részekkel ne untasd a másikat? Honnan szerezz magabiztosságot ahhoz, hogy egy esküvőn 50 ember előtt el tudj mondani egy pohárköszöntőt? Már rögtön az epizód elején belecsapunk, és kivesézzük, hogy a Marvel Cinematic Universe filmjein keresztül hogyan lehet levezetni érdekes együttműködési modelleket, és egyes szervezetfejlesztési íveket. Beszélünk egy kicsit arról, hogy Isaac Asimov hogyan kezdte el a három nagy regény-ciklusának az univerzumait a kései regényeiben finoman egy univerzumba összehozni. Átbeszéljük, hogy a retorika mellett a történetmesélés mennyire  mindannyiunk életének a része, és “hogy ebből a szexi státuszból jó lenne még egy picit a mainstream felé lökni.” Sokszor említettük eddig az epizódokban Arisztotelész nevét, és most Gergő segítségével végre rávilágítunk, hogy Arisztotelész hogyan tette le a történetmesélés alapvető szabályait 2400 évvel ezelőtt.  Megtudhatjuk azt is, hogy - a Joker című film mikor siklik félre, amikor a pátoszos vonalvezetésből átvált logoszos túlmagyarázásba. - miért baromi fontos része az Arisztotelészi alapoknak az “étosz”? (ami kábé az “énmárka” Kr.e. 4 századi verziója) - miért tudunk élvezni egy Christopher Nolan filmet annak ellenére, hogy nyüzsögnek benne a logikai bakit. - miért fontosabb, hogy érzéseket váltsunk ki, mint hogy tökéletesen működjön a történet struktúrája? - mi fontos a “scene versus summary” módszer az élő történetmesélés során? Működik-e a motivációs beszédekben az, ha elmesélünk egy jó sztorit? Miért működik ez A rettenthetetlenben, a Wall Street farkasában, vagy az Amerika Kapitányban? Miért fontos, hogy zárt közösségnek vagy nyitott közösségnek mondod? És mik a problémáink a motivációs trénerek egész arénákat betöltő motivációs estjeivel? A kreatív játékban pedig David Fincher amerikai filmrendező életművéből építünk közös univerzumot (Hetedik, Holtogidlan, Social Network - A közösségi háló, Zodiákus, Mindhunter, House of Cards). Úgyhogy a “Release the Snyder Cut” után (szabadon) indulhat a “Release the Fincher-verse” mozgalom. :) --------- Szűcs Gergely elérhetőségei: Ha dolgozni szeretnél vele:https://metorika.hu/ Ha még többet tanulnál tőle kommunikációról: https://www.youtube.com/channel/UCciF0uCjESaSYtwwzzflc3A https://www.facebook.com/metorikagergely/ https://www.instagram.com/gergely_metorika/?hl=hu https://www.metropolitan.hu/munkatarsak/szucs-gergely --------- Köszönjük a zenéket: Mary Popkids, Martin Grand és Saverne. -- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast

A képekkel való történetmesélés évezredek óta az életünk része. A téma két nagyágyújával beszélgetek a vizuális történetmesélés kulisszatitkairól: Gombos Gáspárral & Molnár Márkkal. Star Wars, Maze Runner, Godzilla, Majmok Bolygója, Riddick, Warhammer, Love, Death & Robots, Final Fantasy - ez csak pár cím, ami a munkásságukhoz köthető. A dinamit duó több mint tíz éve dolgozik együtt a Pixoloid Studios színfalai mögött, de van úgy, hogy nemzetközi produkciókban külön-külön is foglalkoznak látványtervezéssel, art direkcióval, sztoriboardozással, díszletekkel és illusztrációkkal - tulajdonképpen mindennel, ami választ adhat rá, hogyan kell képekben megfogalmazni egy sztorit. A beszélgetés során a lenti kérdésekre keressük a választ: Milyen művek inspirálták őket, hogy ezt a pályát válasszák? Milyen meghatározó gyerekkori élmények és sztorik vezettek el idáig? Miért tartják igazán fontosnak a történetmesélést a családon belül is? Látványtervezőként és art direktorként hányféle módon és időpontban léphetnek be egy projektbe? És melyik a kedvenc verziójuk? Hogyan foglaljunk össze néhány kulcsképben egy mozifilmnyi történetet? Miként adhatja át a történet hangulatát a látványtervező pusztán állóképeken? Hogyan szolgálják a színek, a kompozíció és a világítással való játék a történetet egy állóképen? Hogyan mesél el a szereplő és a környezete viszonya egy történetet? Mennyi eszközünk áll rendelkezésre akár utómunkában is kihangsúlyozni elemeket egy képen, hogy odairányítsuk a nézőnk figyelmét? Hogyan lehet brutál dinamikussá tenni egy képet? Mi a közös és mi a különbség a storyboard és a képregény között? Mi az a concept board és hogyan használják a reklámszakmában? Az egyes formák és azok egymáshoz fűződő viszonya hogyan hatnak a nézőre, és ezáltal hogyan segítik a történetmesélést? Gáspár és Márk nemcsak a szakmájuk nemzetközi ászai, de néha tanítják is ezt - nemrég például a MOME-n. Nem csoda tehát, hogy a beszélgetés olyan, mintha egy sziporkázó sztorizás és egy szakmai mesterkurzus vágtázó elegye lenne. Molnár Márk kisfilmje https://www.seedshortfilm.com/ A Pixoloid Stúdiót itt tudod követni: https://pixoloid.net/ https://www.instagram.com/pixoloidstudios/ https://www.facebook.com/pixoloidstudios/ https://www.artstation.com/pixoloid  Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast  --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast  Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/  Instagram: instagram.com/sztori.podcast  -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech

Kőhalmi Zoltánnal beszélgetek, akit humoristaként és standup-előadóként szeret és ismert meg az egész ország - 25 éve van a pályán, és még 2022-ben is az ő előadása volt a legnézettebb Comedy Special a Comedy Central műsorán. Emellett pedig az elmúlt években két regényt is írt, bravúros történetmeséléssel: A férfi, aki megølte a férfit, aki megølt egy férfit, avagy 101 hulla Dramfjordban-t és Az utolsó 450 évet. "Amikor kitalálok egy poént, akkor magamnak adok egy feladványt" Nagyon izgalmas Kőhalmi megközelítése, miszerint neki a humor nem más, mint rejtvényfejtés, amiben a poén mindig a feladvány. Dumáltunk sokat a fejlesztésről, hogy az első ötlet mindig triviális, és el kell hajítani, illetve hogy azzal különbözteti meg magát a többiektől, hogy sokkal többet gondolkodik a poénokon és verziózik velük. Abból érdemes kiindulni, hogy minden poén egy zavarkeltés, egy meghökkentés. És sokszor az a jó humorban, hogy attól lesz valami vicces, hogy nem mondasz el mindent a történetből. Sok poén ugyanis amiatt a hézag miatt működik, amit a hallgató fejben tölt ki. Mivel sok közös van a standupban és a storytellingben, ezért a történetmesélésre megint egy elképesztően izgi nézőpontra kaphatunk rálátást. Nagyon színes beszélgetés lett, imádtam minden mellékvágányát, dumáltunk filmekről és sorozatokról is, mint a Beef, a Dark, és a Sekény Sírhant, de érintettük azt is, hogy az hogyan jött, hogy Zoli írt egy animációs rövidfilmet a 2000-es évek elején két mindenre elszánt, őrült nyúlról, amiből egy (egyébként tök király) Zagar videoklip készült. (link lent) Ezen kívül mindent is átbeszélünk, ami idevág: Miket olvasott Zoli gyerekként? Milyen vígjátékok inspirálták arra, hogy humorista lesz? Hány rétege van egy viccnek? Mitől működik egy poén? Hogyan elemezte ki gyerekként a vicceket? Mit jelent az, hogy magát strukturalista humoristának tartja? Miért kell máshogy ütemezni a sztorit vagy a poént a színpadon, mint leírva? Miért fontos a humor a feszültség kikönnyítésében? Mennyire kötött a paródia írás játéktere? Könnyebb paródiát írni mint nem-paródiát? Mi érdekelte a skandináv krimi paródia megírásában? Milyen olvasói elvárásokkal kell szembenéznie, amikor az első regényét megírta és mit tanult a visszajelzésekből? Hogy strukturálná máshogy, mesélné máshogy a sztorit? Miért a krimit választotta az első regény műfaji játékterének? Miért volt tanulságos a világépítést túltolni, és újra a sztorira koncentrálni a második regénynél? Miről szól a harmadik regény? Mit is jelent az elvárások átka? Hogyan egyeztethető össze az írói és a standup-előadói életforma? Tud egymásra jótékonyan hatni a kettő? Hogyan segíthet egy mind map a stand-up-est tervezésében Hogy megy a poénok és sztorik fejlesztése közönség nélkül és a közönséggel való tesztelése? Hány verzión esik át fejben, papíron és a közönségen mire a estbe kerül egy sztori vagy panel? Hol helyezi el magát Zoli a storyteller skálán? Milyen storytellerek coacholják a dumaszínházas standuposokat? Kéne a humoristáknak komoly témákról beszélniük itthon? Milyen vicceket meséltek a görögök és az ókori északi népek? Miért hasznos a nevetés és miért marad meg jobban az emlék egy humorral előadott információ esetében? Gazdag beszélgetés, sok útravalóval, baromi jó hangulattal. Még több ilyen epizódot kívánok magunknak! :) Bossa Astoria videoklip https://www.youtube.com/watch?v=iNywH1RU5Ac Kőhalmi Zoltánt itt tudod követni: https://www.instagram.com/kohalmizoltanhivatalos/ https://www.facebook.com/KohalmiZoltan Kőhalmi Zoltán standup-estjei: https://dumaszinhaz.hu/fellepok/Kohalmi-Zoltan/ Kőhalmi Zoltán regényei: https://moly.hu/alkotok/kohalmi-zoltan Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:  patreon.com/SztoriPodcast  --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast  Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/  Instagram: instagram.com/sztori.podcast  -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech

Az előző epizód folytatásában Kun Miklóssal jövünk vissza két nagy attrakcióval. Miklós az Essence Mediacom stratégája, aki 20 éves reklámipari múltja mellett storytelling kurzust tart a Károli Gáspár Református Egyetemen. A két attrakció pedig az alábbi lesz: Végignézzük, hogy a márkák milyen archetípusokat szeretnek magukra ölteni a célcsoportjuk szemében azok közül, amely archetípusokat Carl Gustav Jung csoportosított először, és amiket egyébként a történetmesélők is előszeretettel használnak, amikor egy sztori karaktervilágát építik fel. - mit jelent az, hogy "egy márka egy mentor"? - miért olyan fontos a 12 jungi archetípus?- a Nike miért a hős archetípusba tartozik, mint Harry Potter?- a TED miért a bölcs öreg archetípusába, mint Dumbledore professzor?A sort még hosszan fogjuk folytatni. Utána pedig egy tudományos kutatás alapján rövid történeteket elemzünk ki, és a visszamérésekből megállapítjuk, hogy a legjobb sztorik melyik összetevőjük miatt voltak óriási hatással a közönségre.  Sztori Konfliktus Fordulópont Dráma Szépség Metafora Te mit tippelsz, melyik szempont bizonyul a legfontosabbnak egy jó sztorihoz? Tulajdonképpen azt vezetjük le tudományos alapon, hogy mitől is jó egy sztori. Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech

Egy jó reklám vagy egy jó történet terjedését hogy segíti a megfelelő mémek használata? És mi is az a mém? A memetika tudománya hogyan kapcsolódik a történetmeséléshez?  Miért mondhatjuk egy jó történetre, hogy nem más, mint megtervezett információhiányok sorozata? És hogyan működnek a jó történetek a kommunikációs üzenet túlélőgépeként? Kun Miklóssal beszélgetek, az Essence Mediacom stratégájával (Chief Strategy Officer), aki a reklámiparban eltöltött 20 éve mellett storytelling kurzusokat is tart a Károli Gáspár Református Egyetemen.  A fent említett kérdések mellet az alábbi témáknak nézünk a mélyére: Mi a memetika és a mém szerepe a reklámkampányokban? Miért tud félre menni egy kampány, ha rosszul használjuk a mémeket? Miért fontos, hogy a reklámkampánynál az üzenet annyira egyszerű legyen, hogy le tudd írni egy gyufás skatulya hátoldalára? Ha valamire azt mondjuk olcsó, azzal azt is üzenjük, hogy gagyi? Jobban számít, hogy mit mondunk, annál, minthogy mennyit költünk a reklámra, ami elviszi az üzenetet? Fontos téma, hogy a történetmesélésben is a megfelelő mémek bedobása segítse, hogy átmenjen az üzenet, és ne blokkolja semmilyen korábban kialakult sztereotípia a történet vagy a mondanivaló megértését. Mi a sztori bogáncsa, ami beakad az emberek agyába, hogy továbbvigyék? A "csupasz" üzeneteket miért nem fogja továbbvinni a szájhagyomány? Mennyire könnyű a megfelelő sztorit megtalálni a kereskedelmi üzenetedhez? Egy jó történet megtervezett információhiányok sorozata - Miért? Mert mi lenne, ha azzal kezdenénk a Star Wars sztoriját, hogy kiderült, hogy Darth Vader a főhős apja!? Miért kell néha megerősíteni, néha pedig megsérteni a nézői elvárásokat? (spoiler: a bevonódás miatt, de mit értünk ez alatt?) A sztorinál az utolsó információ részlet megértése mikor és hogyan vezethet katartikus élményhez? Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech

Nagyinterjú, 3 kamerával felvéve. Ilyen még nem volt. Gazsi Zoltánnal beszélgettem, az Eisberg Kft. ügyvezetőjével, aki Példakép-díjas üzletember, és úgy használja a storytellinget a LinkedIn-posztjaiban, hogy abból nem csak cégvezetők tanulhatnak, hanem mindannyian. Nem csoda, hogy a 17.000 követője van. Az sem csoda, hogy a Líra kiadó felkérte egy könyv megírására. Az "Emberszemlélet" című kötet tele van remek sztorikkal cégvezetésről, magánéleti kihívásokról, és Zoli rákbetegséggel való küzdelméről. A nagy dózis életigenlésről nem is beszélve. Ez a vezetői könyvek Ted Lasso-ja. Receptre kéne ezt is felírni mindenkinek. (április 4.-től a könyvesboltokban!) Ez meg itt egy szuperjó beszélgetés, tele idézhető mondatokkal és bomba jó történetekkel, amikből mind tanulhatunk. Zoli már csak ilyen. A 3 kamerás felvételért köszönet Tóth-Czere Péternek és a Showcast Medianak - nagyon kedves volt tőletek, imádok veletek dolgozni. :) Egyébként Gazsi Zoltán rendszeresen tart előadásokat egyetemeken, konferenciákon és képzéseken, emellett a BCSDH (Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) és a SWISSCHAM (Svájci–Magyar Kereskedelmi Kamara) elnökségi tagja, valamint a Kórházsuli Alapítvány és a Budapesti Fesztiválzenekar nagykövete. Sok témába kapunk bele ebben az epizódban: Zoli gyerekkoráról, és hogy mikor vált fontossá az életében a történetmesélés? Kik Zoli példaképei és miért? Miért tekinthetnek mások rá vajon példaképként? Hogyan áll Zoli ügyvezetőként a cégtulajdonosokkal? Miért fontos az ügyvezetői szabadsága? Az Eisberg cég kultúrájáról Önismeretről, önreflexióról, öngondoskodásról és önigazolásról Miért kompaktak és csattanósak Lin-csi apát történetei? Hogyan jó példa ez egy LinkedIn-posztra? Fogyasztói felhalmozásról (és annak pszichológiai hátteréről,) és felelőtlen szemét-kezelésről A dolgozók belső motivációjáról és hogyan találjuk meg, hogy milyen munka való nekünk? Terézanyu-pályázat és miért fontosak a női történetek, és hogy megosszuk egymással? Időgazdálkodás, és Zoli mire képes nemet mondani és mire nem? Miért fontos az emberi hálózat körülötte, és hogyan kell értékes kapcsolatokat építeni és fenntartani? Hogyan írjunk bomba LinkedIn-posztokat, történetmeséléssel ötvözve? Milyen béna Linkedin-posztokba fulladunk bele? Tiszta szándékról és bölcsességről Stresszfaktorok és stresszkezelés különböző kultúrákban Joseph Campbellről és hogyan hatottak Zolira a könyv megírásakor? A oroszok tószt-mondási szokása hogyan hatott Zolira? Különböző országok és kultúrák történetmesélési kedvéről A Lefkovicsék gyászolnak című filmről Részletek a könyvből, céges sztorik Zoli küzdelméről a rákkal, a legnehezebb és legfelszabadultabb pillanatokról Írói felelősségről és hagyatékról Hogyan lehet egy vezetői könyvvel elérni nem-vezetőket is? Céges transzparenciáról Az itthoni történetmesélési kultúráról, közönyről, közbizalomról, kíváncsiságról Az Élet étterme projektről Életszemléletről, prioritásokról, az élet legfontosabb történetéről ...a bravúr pedig azt, hogy mindezt rengeteg jó sztorin keresztül beszéljük át! Fotó: Szalmás Krisztina Itt követheted Gazsi Zoltánt: ⁠https://hu.linkedin.com/in/zoltan-gazsi⁠ Itt rendelheted meg az "Emberszemélet" című könyvet: ⁠https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/memoar-eletrajz-interju/emberszemlelet-az-eletigenlo-cegvezeto⁠ Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:patreon.com/SztoriPodcast ---  Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:Facebook: facebook.com/sztori.podcastZárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/Instagram: instagram.com/sztori.podcast  -- Hirdetés és együttműködés:peter@showcast.techwww.showcast.tech

Egy történet, amelyben nagyon közel van élet és halál. Mindannyiunknak van ilyen története, legfeljebb nem mesélték el nekünk. A tétek nagyok, a fordulatok váratlanok, és nincs ennél személyesebb történetünk - akár a saját születésünk, akár a gyermekünk születését meséljük el. Görbicz Adriával a születéstörténetek fontosságáról beszélünk. Adria bábaként évtizedek óta kísér szüléseket, a Bábakalács Születésház Kft. alapítója és vezetője, Ingeborg Stadelmann: “A bába válaszol” című könyvének a második magyar kiadásának fordítója. A Bábakalács Szülészfelkészítő Podcastban és saját kurzusokon is segít a leendő anyáknak felkészülni arra, amire lehetetlen felkészülni.  Adria elmeséli, hogyan alakult úgy az élete, hogy "véletlenül" bába lett? Milyen elveket vall a szülések kísérésével kapcsolatban? Segít megfejteni, hogy a régi bába-könyvek szerint miért szüléstörténeteken keresztül kell tanítani a családokat. Miben segíthet a biológiai "tananyag", és hogyan adhatnak többet a jó esettörténetek? Milyen olyan apró részletekre világítanak rá, amik a száraz elméletben nincsenek benne? Miért kéne rávilágítani a fókuszt a jó történetekre? Miért ártalmas, hogy csak a rémtörténeteket találja meg és osztja meg a közösség? Hogyan adhatnak sok erőt ezek a történetek?  Hogyan változnak ezek a történetek az idő múlásával, amikor újra és újra elmeséljük? A nehéz történetek mikor válnak elmesélhetővé, és ki segíthet feldolgozni azokat? Hol találhatunk jó születéstörténeteket? Miért és hogyan kell elmesélnünk újra és újra a gyermekeinknek a születésük történetét? A beszélgetés fő fókuszában a műsorvezető fiának a születésének a története fog állni, és ezen keresztül fog szó esni a hormonokról, és más biológiai tényezőkről (főszerepben az oxitocin!), és számos hasznos információt és tippet tudhatunk meg a szülés természetes folyamatával kapcsolatban is. Annak is érdemes meghallgatni, aki szeretne többet tudni a szülésről, és annak is, aki csak szereti a jó sztorikat. Bábakalács Születésház https://ababababaja.wixsite.com/babakalacs/blank-cn03 https://www.facebook.com/BabakalacsSzuleteshaz/?locale=hu_HU https://www.youtube.com/@babakalacsszuleteshaz2516 Ingeborg Stadelmann: “A bába válaszol” című könyve https://moly.hu/konyvek/ingeborg-stadelmann-a-baba-valaszol Bábakalács Szülészfelkészítő Podcast https://open.spotify.com/show/66HxKznLMZtkYtny1U0T4v Hoztam E Világra csatorna https://www.youtube.com/@HOZTAMEVILAGRA Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech

"A reklámok legnagyobb ellensége nem a többi reklám, hanem hogy körülöttünk folyamatosan szövik a történeteket." Pőcze Balázzsal, a MITO kreatív-igazgatójával beszélgetek a történetmesélés reklámban elfoglalt szerepéről, és hogy mekkora súllyal van jelen 2024-ben a storytelling egy reklámügynökség életében. Két nagy tanulságot vontam le ezután: Minden márka mögött ott vannak a történetek, ha elég hosszan keresgélünk A reklámtervezés folyamatának végén jön csak a történetmesélő képbe Lesz szó természetesen a 30 másodperces tv spotok problematikájáról. Amiben egy darab, mély gondolat kellene, hogy megtapadjon, sokszor az ügyféligény mégis az, hogy a sztori mellett 6-8 infó hangozzon. De hogy lehet 6-8 infót átadni egy 30 sec-es szpotban? A gyógyszert (vagyis a core üzenetet) cukorkába (sztoriba) csomagolva adjuk be? Vagy keverjük el a gyógyszert és a cukorkát? A lezárt sztori működik jobban vagy a nyitott történeteket, kérdésfelvetéseket? "A reklámok java része úgy érkezik a fogyasztóhoz, hogy a fogyasztó nem akarja azt. Váratlanul és kéretlenül. Úgyhogy cserébe kell valami okot adni nekik, hogy odafigyeljenek. Hogy meghallgassák a reklámozót. És az se legyen illúzió, hogy ha az első másodpercben még meg tudtad ragadni a figyelmét, akkor a végéig kitart a figyelme." Példaként elhangzik néhány kampány is olyan márkáktól, mint a BMW, és Apple, a Telekom, Microsoft, vagy az OTP. Nem megyünk el mellette, hogy egy időben nagy buzz volt a történetmesélés körül a reklámiparban, de mégis, előtte mintha jobban meséltek volna történetet és több történetet meséltek volna. Mintha nem történt volna változás. Vagy még rosszabb lett a helyzet? Balázs ki is emeli, hogy a történetmesélés lehetősége mennyire a workflow végén kerül csak az asztalra: "Laikus számára sokkoló lenne, ha tudnánk, hogy a kampánytervezés során mennyire késői fázisban lépnek be a történetmesélők a munkába, mint az újságíró vagy a filmrendező." A sok izgi téma mellett ilyen kérdésekre kapunk választ: Amikor másfél másodperced van, hogy a fogyasztó nehogy elnyomjon a videódról, akkor mennyire számít a többszáz éves tudás, amit tanultunk a dramaturgiáról? Képes egy plakát a történetmesélésre? Hogy lehet Petőfi és Arany barátságán keresztül edukálni az Office használhatóságát? Milyen típusú platformokat használ a reklám a történetek elmesélésére (oral, written, visual storytelling)? Mi az a digitális történetmesélés? Mik a MITO legsikeresebb megoldásai, amiben a történetmesélés nélkül közel nem lett volna olyan ütős a kampányuk? Milyen területekről szoktam történetmesélő szakembereket bevonni a munkafolyamatba? Milyen trükkökkel képes egy ügynökség kiterjeszteni a reklámeszközök limitációit, hogy mélyebb sztorikat meghallgatására érzékenyítse a fogyasztót? Hogyan tud hőstörténetet faragni a reklám valódi emberekről, mélyen személyes, gyönyörű filmet? Mit kezdene Tarr Béla egy mai youtube-kampány briefjével?Hogyan lehet érdekessé tenni egy sztorit, ha egy mondatod van a plakáton? Miért húz be jobban a sztoriba egy film teaser trailer-e, mint a trailere? Lehet-e etikus módon használni a sztorikat, miközben olyasmiről akarjuk meggyőzni néha a fogyasztót, amit magától nem tenne meg? Sörreklámnál milyen sztori-megoldást dobott vissza a önszabályozó reklám testület? Amikor másfél másodperced van, hogy a fogyasztó nehogy elnyomjon a videódról, akkor mennyire számít a többszáz éves tudás, amit tanultunk a dramaturgiáról? A MITO-t itt éred elhttps://mito.hu/ https://www.facebook.com/hellowearemito/ https://hu.linkedin.com/company/hellowearemito Pőcze Balázs cikkei https://raketa.hu/szerzo/pocze-balazs INTRO https://intro.co.hu/ Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech

Gál Péter több mint 10 éve edzi a csapatát irodaházakon, székházakon, lakóparkokon. Ha üvegről van szó, ők a legprofibbak. De egy napon beesik egy presztízs-projekt, superior elvárásokkal. Egy műemlékvédelmi épületet kell luxus-szállodává átalakítani. Sehol egy egyenes, sehol egy derékszög, és egy rossz lépéseddel helyrehozhatatlan károkat tehetsz az épületben. Ide kell beilleszteni többszázkilós üveglapokat, amik, ha rájuk lehelsz, máris eltörnek. Mindeközben még ezerrel flexelnek és kalapálnak az építkezésen. De Péterék szeretik a macerát, és be akarják maguknak bizonyítani, hogy a template-megoldások mellett az egyedi, kreatív megoldásokban is képesek nagyot dobni.A projektet elvállalják, hisz olyan, mintha egész életükben erre készültek volna. De ahogy telik-múlik az idő, egyre több jel mutat arra, hogy ebből még bizony nagy baj lesz... A mai epizódban a W Hotel Budapest megmentésének és felújításának történetét meséljük el Gál Péter és az építész csapata szemszögéből. Sok izgi fordulat, és extrém anekdota vezetett ugyanis el oda, hogy ma ott állhat az Operával szemben, a régi lepusztult Drechsler-palotából átalakuló hotel, a Marriott hotellánc luxus-kategóriájú szállodája. Lesz szó személyes álmokról, sorsszerű véletlenekről, és az építészet lelkéről. Bebizonyítjuk, hogy az épületeket övező történetek segítenek abban, hogy érzelmileg könnyebben tudjunk kapcsolódni egy épülethez, ahogy abban is, hogy egy életre megjegyezzük magunknak egy épületet. Akár jártunk már benne, akár nem. :) W Budapest Hotel: további információkat és fotókat itt találsz: https://gmb.hu/az-operahazra-nezo-elnoki-lakosztalytol-a-titkos-speakeasy-barig/ https://epiteszforum.hu/tukrozi-a-luxust-a-gmb-solutions-egyedi-uvegfeluletei-a-w-hotelben https://www.octogon.hu/epiteszet/a-reszletek-tukreben-x/ https://roadster.hu/nyit-a-w-budapest/ https://welovebudapest.com/cikk/2023/6/20/latnivalok-es-kultura-drechsler-palota-w-budapest-hotel-balettintezet https://welovebudapest.com/en/article/2023/6/19/stay-new-5-star-w-budapest-hotel-dreschler-palace-andrassy-ut https://infostart.hu/gazdasag/2023/07/13/igy-nez-ki-a-luxushotel-a-balettintezet-helyen https://magyarepitok.hu/mi-epul/2023/07/kreativ-dizajn-es-szellemiseg-megnyilt-az-andrassy-ut-uj-luxusszallodaja https://spabook.net/blog/hotelek/w-budapest-hotel-megnyitott/ Gál Pétert itt éred:https://www.linkedin.com/in/peter-gal-7258102a/ A GMB Solutions-t itt éred el: ⁠https://gmb.hu/⁠ ⁠https://www.facebook.com/gmbsolutionszrt⁠ ⁠https://www.linkedin.com/company/gmbsolutionszrt/⁠ Az epizód felvételét a GMB Solutions Zrt. támogatta. Támogasd te is az epizódok felvételét egy finom kávé árával: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech

Történik egy fontos esemény. Aznap mindenki erre figyel. De nem mindegy, hogy a világtörténelem lapjain megtapad-e. Ehhez kevés lesz a sztori - legalábbis úgy elmesélve, ahogy valójában megtörtént. Le kell egyszerűsíteni. Tömöríteni kell. Mitologizálni. De ez mit is jelent pontosan? Mi kell ahhoz, hogy történelmi mítoszt teremtsünk? Hogy torzul egy valós esemény sztorija, mielőtt a világ megjegyzi egy életre?   Ezt tárjuk fel Sonnevend Julia, kommunikáció-kutatóval, aki jelenleg egyetemi docens a new york-i New School for Social Research Szociológia Tanszékén. Első könyvében, a "Stories Without Borders"-ben arra kereste a választ, hogy miként válnak egyes történelmi események globális mítoszokká - és kevés témát találni, ami ennél jobban fittel a Sztori Podcastba. Kivesézzük, hogy milyen lépések vezetnek odáig, hogy a valóban megtörtént esetből egy olyan sztori, egy olyan mítosz maradjon meg a köztudatban, amit már jelentősen átdolgoztak - tömörítettek, egyszerűsítettek, márkáztak és mitologzáltak. Ennél is érdekesebb, hogy ezek a torzulások a történetekben ugyanarra játszanak, mint általában a történetmesélés: az érzelmeinkre, és a megjegyezhetőségre. Odáig jutunk a diskurzusban, hogy a történelmi-mítosz-gyártás semennyire nincs lemaradva Hollywoodtól. A recept nagyon hasonló, csak a cél egészen más. De hogy pontosan micsoda, az derüljön ki a beszélgetésből. Még néhány téma, amit érinteni fogunk:  - Mennyire tér el az amerikai és a közép-európai storytelling-kultúra? - Miben más az amerikaiak és a magyarok viszonya a magántulajdonhoz és a pénzhez? - Miért aggasztó a fiatalok hírfogyasztása kizárólag a TikTok-on keresztül? Mekkora kihívás az új generációnak értelmezni a világot a rájuk zúduló hírekből? - A klímaválságra miért könnyebb a jegecmaci sztorijával felhívni a figyelmet, mint adatokkal? - Mennyire játszhat meghatározó szerepet a modern nemzetek történelmében egy nemzeti mítosz? - Mi az a globális ikonikus esemény, és miért van meghatározó szerepe arra, hogyan látjuk a világtörténelmet, és a benne betöltött szerepünket? - Egy történelmi mítosz milyen érzelmeket triggerel? - A valóban megtörtént eseményhez képest milyen átalakuláson megy keresztül a narratíva, mire nemzetközi mítosz lesz belőle? - Mi szükséges ahhoz, hogy egy esemény megtapadhasson a világtörténelem lapjain? - Káros lehet-e az, ha a köztudatban nem a "valódi" történet maradt fent, miközben úgy kezeljük, mintha "márpedig úgy történt" volna? - A narratívák összecsapása segít-e a konteó-gyártásban? Vagy fordítva? - Zárásul esik szó a jövőre megjelenő könyvéről is: a politikai vezetők a személyes karizmájukat / self brandingjüket / személyi kultuszokat hogyan építik történetekkel? A legnagyobb tanulság nekem ebből a beszélgetésből, hogy: "A média az eseményt szereti, nem a folyamatot." - és hogy ez mit jelent, azt Julia kifejti a beszélgetésben. Sonnevend Julia: https://julia-sonnevend.com/ https://www.newschool.edu/nssr/faculty/julia-sonnevend/ https://hu.wikipedia.org/wiki/Sonnevend_J%C3%BAlia Stories Without Border: https://moly.hu/konyvek/sonnevend-julia-hatarok-nelkul --- Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast --- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech

Érdekel, hogyan építs (értelmesen) narratívát egy brandnek? Akkor ez tetszeni fog. Ha Szabó Bélával beszélgetsz, nem fogsz sekélyeskedni, sem unatkozni. A Telekom Hungary márkakommunikációs igazgatója, a marketing szakma mondhatni rocksztárja, akit a Magyar Marketing Szövetség most már zsinórban sokadjára szavaz meg minden évben a hazai iparág az első számú döntéshozójának, vagy ha úgy tetszik, az ország legsikeresebb marketingesének. Béla a no bullshit-őszinteségével és out-of-the-box gondolkodásával mindig megrengeti a szakma elképzeléseit a brandek szerepéről és feladatairól. És minek tagadjuk, hogy miközben a brandépítés és a történetmesélés keresztmetszetét kerestük, itt is dübörgött az explicit szakmázás, és záporoztak a gamechanger ötletek. Érintettük a Nike, a BMW, a Helmann's, a Marvel és az Airbnb márkáknak a történet-használatát, de nem mentünk el szó nélkül a Tesla-sztori mellett sem. Beszéltünk a Marsra Magyar című Telekomos, (nem-)márkázott termékfejlesztésről, ami messziről nézve egy ártatlan kis vígjáték-sorozatnak tűnik, de közelebb lépve frappáns és innovatív megoldás, ami egy iránymutató történelmi mérföldkő lehetne a komplett iparágnak arról, hogy szűk költségvetésből hogyan adjuk át egy márka számára fontos értékeket történetbe csomagolva, miközben alkotunk valami maradandót. Az epizód végén nem fogsz felszínességgel vádolni minket, és ha nem hallgattam volna, én se hinném el, hogy 73 percben ennyi témát érintettünk: Mi is az a márka és van-e szüksége történetekre? A startupoknál mikor laposodik el a terméksztori, és mikor jön be a márkasztori? Mi a legnagyobb benézés és lustaság, amit az iparág elkövet? Mi a márka sztorija és a termék sztorija? Melyik márka milyen módon képes hasznosságot teremteni? Hogyan ad a purpose értelmet, irányt és mélységet a sztoriknak? Hogyan variálják a cégek ugyanazt a sztorit a márkaépítés közben (Nike, Airbnb)? Miért gyárt a Telekom filmsorozatot és miért akarja megnevettetni a fogyasztót? Hogyan jelenik meg a sorozat tematikájában az ügy, amit a vállalat képvisel? Hogyan lehetne stratégiai alapokon új szintre léptetni a történetmesélést a marketingben? Milyen a magyar kishitű márkázás? Mi az a purpose, és mire való? A reklámszpotok az emberi sztorikon túl hogyan tudnának még többet elmondani a termékről? (Helmann's) Egyáltalán, mit kezdjünk a pronyó reklámokkal? Hogyan segíthet ebben a brandsztori? Ha érdekel a téma, nem fogsz unatkozni. ;) Szabó Bélát itt tudod követni: https://www.linkedin.com/in/bela-attila-szabo/ Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech

Veres Attila a horror és a weird irodalom Zsoldos Péter-díjas mestere és nemzetközileg is elismert szerzője. Forgatókönyvíróként hazai és nemzetközi projecteken dolgozik, miközben az USA-ban és spanyol nyelvterületen már megjelent The Black Maybe című kötetéért Bram Stoker-díjra jelölték. Ami irtó menő, és irtó ritka magyar írók esetében! Attilával a horrortörténetekről beszélünk, és mindenről, ami a horror pszichológiájával, és a történetmesélés pszichológiájával összefügg. Legalább annyi meglepő fordulat és ütős gondolat lesz a podcast-beszélgetésben, mint amennyi Attila írásaiban általában szembejön. Érintjük majd, hogy: - a történet miért nem egyenlő a cselekménnyel? - miért izgalmasak a cselekmény nélküli sztorik? - mik/kik voltak Attila korai írói inspirációi? (pl. H.P. Lovecraft, Stephen King, Philip K. Dick) - mi a koncepciója Attila legújabb, Ghost Royale című kísértettörténetének? - miért kerüli messziről a horror-kliséket? - mi az írói módszere arra, hogy a realitásból berántson egy rémálomba? - hogyan korlátozza a történetmesélőt a hollywoodi "lekerekített történetmesélés"? - miért alaptémája a horrornak a kontrollvesztés? avagy miért horror az 'Alien', és miért nem horror az 'Aliens' - melyik sztorik tesznek úgy, mintha horrorok lennének, pedig nem azok? - melyik horrorok nem tűnnek horrornak, pedig bizony azok? - miért minden történet számít horrortörténetnek? - és végeredményben miért nem kell minden történetet elmesélni? Fotó: Valuska Gábor / konyvesmagazin.hu Olvass Veres Attila-köteteket: https://agavekonyvek.hu/szerzo/veres-attila Kövesd Attilát: https://www.instagram.com/cellofoidapark/ Támogasd az epizódok felvételét egy kávé árával: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech

Mi jut eszedbe a fantasy-ről? A Gyűrűk Ura? Harry Potter? Esetleg a Star Wars-saga? Nekem Moskát Anita, Zsoldos Péter-díjas író, akinek olyan eszement jó regényeket köszönhetünk, mint a 'Horgonyhely', vagy az 'Irha és Bőr', vagy épp a 'Hazugság tézisei című novelláskötet, ami a személyes kedvencem. Könyvei elképesztő sikerrel és sebességgel fogynak. Történeteit szépirodalmi igényességgel tálalja, de zsáner szerint a fantasy keretet használja, úgyhogy sokan nem tudják hova tenni. Mélyen elgondolkodtató és megrázó 'mesék' viszont senkit sem hagynak hidegen. Egy igazán tartalmas, és izgi beszélgetés kerekedett vele, amiben az alábbi témákat érintettük: miért menekülünk fantasztikus elemekkel átszőtt/megtűzdelt történetekbe, amelyek kiragadnak a valóságunkból? miért fontos a történetmesélés ma jobban, mint valaha? mire használhatjuk? Anita honnan inspirálódik egy történetei kitalálásához, honnan jön a szikra? hogyhogy előbb a high concept jut eszébe, és csak utána kerül elő írás közben, hogy mi lesz a a tematika, amivel foglalkozni akar? mire alkalmasak a fantasy keretei és mire nem? Anita miért tartja izgalmasnak? meddig lehet elmenni a fantasyben, hogy működőképes és hihető maradjon? mik a felrúghatatlan szabályok vagy megkerülhetetlen panelek/elemek a fantasy zsánerben? hogyan lehet személyessé tenni egy fantasy-történetet? mi kell írás közben a mélyfúráshoz? az "Irha és Bőr" után miért gondolta egy ideig, hogy soha többé nem szeretne regényt írni? mitől lesz ennyire népszerű egy fantasy-világ, mint a Harry Potter, vagy a Gyűrűk Ura? van/lesz felvirágzása itthon a minőségi fantasy-irodalomnak? Moskát Anita elérhetőségei: http://www.moskatanita.hu/ https://www.instagram.com/moskatanita/?hl=hu Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech

A történetmesélés jövője valóban a videojáték formátumáé lesz? Vagy David Cage, Joseph Gordon-Levitt és még sok százezer ember rúg ezzel a jóslatával kapufát? --- Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kiss Imre televíziós műsor-készítőként és influencerként jól ismeri a videojátékok dramaturgiáját, filmes és színházi alkotóként, illetve egyetemi oktatóként pedig használja őket és merít belőlük. Imivel beszélek - sok-sok saját sztori mellett - a The Wolf Among Us, Emily Is Away, GTA, Sims, Minecraft, Limbo, This War is Mine, The Journey, Uncharted, Call of Duty, Dark Souls, Detroit Become Human és persze a Last Of Us című játékok érintésével, az alábbi kérdésekről: - miért mások az igényei a sztorik iránt a nyugaton és keleten élő gamereknek?- tényleg a videójátékos történetmesélés a storytelling jövője? - miben különbözik a videojátékos storytelling a többi formátumtól? mitől ad mást? - storytelling szempontból nem több-e a videojáték, mint történetmesélési mászóka? nem másodlagos-e a narratíva a 90%-ukban? - mik azok a videojátékok, amik segítik vagy ösztönzik a játékosok történetmesélő képességének fejlődését? Kiss Imre elérhetőségei: https://www.instagram.com/kiss_imi/ https://www.youtube.com/@unlimitedimi https://m.twitch.tv/kiss_imi Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech

Mikor pletykálunk és mikor sztorizunk? Ezt segít szétszálazni dr. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus, hálózatkutató, egyetemi docens, vállalati kommunikációs szakértő, és "A pletyka természete" című kötet társszerzője. --- Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- A storytelling és a pletyka egy tőről fakadnak. Hogy mennyire, azon még mi is meglepődtünk a felvétel közben. Andersen: A császár új ruhája című művétől kezdve falusi pletykákon át az indiai-óceánnál élő bennszülöttek legendájáig rengeteg sztori lesz majd a segítségünkre, hogy feltárjuk ezt a témát, amiről mi sem hittük volna, hogy ennyire gazdag lesz. Az alábbi témákat fogjuk még érinteni: mi számít és mi nem számít pletykának a pletyka és az oral history/oral storytelling meghatározó szerepe a kommunikáció fejlődésében a régmúltban hogyan lehet megkülönböztetni a pletykát a puszta információ-cserétől vagy a sztorizgatástól mi a szerepe a pletykálásnak és a sztorizgatásnak ma a társadalmi normák és kultúrák formálásában mikor csaphat át a sztorizgatás pletykálásba (vagy fordítva) mi a sztorik és a pletyka közösségépítő szerepe hogyan segítenek a csoport-indentitás kialakulásában hogyan hatnak a pletykák és a sztorik az emberek egymáshoz való viszonyára és az empátiára hogyan terjed és hogyan kanonizálódik egy pletyka mítosszá? hol az a határ, amikor a pletykálás ártalmas vagy destruktív lesz a kapcsolatokra vagy a közösségekre nézve Dr. Szvetelszky Zsuzsanna könyvei: https://moly.hu/alkotok/szvetelszky-zsuzsanna --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech

Szűcs Péter újságíróként eddig négyszer utazta körbe a Földet. Utazó-bloggerként elbűvölőbbnél elbűvölőbb történeteket szállít nekünk a nagyvilágból, amelyek segítenek hidakat építeni a kultúrák között. 7 éve szerzett szabadsága során írt egy regényt is - a Dharma tavaly nyáron instant bestseller lett. Történeteinek erős érzékenyítő szerepük van, empátia-fejlesztő természetük még minket, morgós magyarokat sem képesek hidegen hagyni. Ebben az epizódban személyes utazásokról mesélünk Brazíliától Lappföldön át Biharnagybajomig. Péter 7 évvel ezelőtt indult el ezen az utazáson, ami elvezetett oda, hogy a legközelebb álljon ahhoz, aki valójában szeretne lenni. Ezen az úton felfedezte fel, hogy 3-5-7 éves periódusokban olyan nagy változások történnek az életében, amelyek az egész sorsa szempontjából meghatározóak. Az utazások során észrevette, hogy azok a legjobb történetek, amikor a történet visszatér oda, ahonnan elindult. Lesz szó regényírásról, az alkotói folyamatról és annak hatásáról. Péter mesél róla, hogy mit tapasztalt az alkotó folyamat során, milyen különleges állapotba kerül az ember, amikor létrehoz valamit, ami nincs. Azt is megosztja velünk, hogy milyen mélyen megérintő pillanatokat élhetünk át, amikor teljesen magával ragad az alkotás. Továbbá beszélünk a brazil favellák veszélyeiről, az indiai emberek kedvességéről és a lappföldi északi fényről. Az utolsó fejezetben pedig arról beszélünk, hogyan gyűjthetünk és mesélhetünk történeteket, melyek meghatóak és képesek közelebb hozni az idegen kultúrákban élő embereket. Hogyan találhatunk megható történeteket? Milyen módszerek segíthetnek közelebb kerülni a céljainkhoz az írási folyamat során? Miért fontos az érzelmek használata a történetekben? Milyen hatása lehet egy személyes tapasztalatnak a történetmesélésre? Hogyan befolyásolja a hely, ahol élünk, az önismeretünket és a történeteinket? Ezekre a kérdésekre mind választ kapunk ebből az epizódból. Szűcs Péter utazóblogja, rengeteg fantasztikus történettel: http://petersplanet.travel/category/blog/ Szűcs Péter regénye, a Dharma: https://moly.hu/konyvek/szucs-peter-dharma Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast ---  Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:  Facebook: facebook.com/sztori.podcast  Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/  Instagram: instagram.com/sztori.podcast  --  Hirdetés és együttműködés:  peter@showcast.tech  www.showcast.tech

Dezső András újságíróként is a bűnügyi sztorik után ment mindig, de az elmúlt években számos regénye aratott óriási sikert non-fiction kategóriában, amikben rejtett, titkos világokba nyújt az olvasónak betekintést, dílerek, maffiózók, kémek és gyilkosok miliőjét hozza közelebb hozzánk. A Maffiózók mackónadrágban, a Magyar kóla, a Fedősztori, és a Nagyfőnök szerzője beavat minket a kutatási módszertanába, hogyan választja ki a sztorikat, amiket meg fog írni és milyen módszerekkel fejleszti és teszteli a sztorijait. Jobbnál jobb bűnügyi anekdoták fognak repkedni, miközben lesz szó róla, hogy: - Miért vonzanak minket a bűntörténetek? - Milyen kihívásokkal jár a kutatás és a karakterépítés? - Miért irtó fontos a fact-checking, mielőtt publikálnál? - Hogyan sikerül hűen lefesteni olyan karaktereket, akikkel soha nem találkozhatott? - Mi számít a történet kiszínezésének? - Hogyan lehet érdekes, de hiteles részletekkel kiegészíteni egy régi sztorit? - Hol találkozik az újságírói munka az emberi drámával? - Mitől lesz egy karakter a sztoriban hiteles, hihető vagy sablonos? - Miért hozzák a legmeglepőbb fordulatokat azok a pillanatok, amikor az emberek irracionálisan viselkednek? - Hogyan lehet történetet mesélni anélkül, hogy ítélkeznénk a szereplők felett? - Milyen módszereket használhatunk a történet súlyának és drámai jellegének érzékeltetésére anélkül, hogy didaktikus lennénk? - Ki filmesítse meg Dezső András regényeit? Izgalmas beszélgetés lesz, az tuti! Dezső András regényei: https://moly.hu/alkotok/dezso-andras Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech

Ünnepi bónusz-epizód, ahol más kedves Podcasterek társaságában dumáljuk ki a kedvenc karácsonyi sztorijainkat.  Lesz szó kedvenc filmekről, lesz csilingelés meg vicces télapós sztori. Teoretizálunk a karácsony mítoszáról, és körbejárjuk, hogy miért fontosak a rítusok a kisközösségekben. Kinek miről szól a dekorálás, a a karácsonyi zene és hogyan lehet managelni a családi bonyodalmakat. Hogyan próbáljunk lefékezni, jelen lenni és pihenni. Ami nem lesz: tuti sütős-főzős receptek, és konszenzus arról, hogy kinek mit jelent és ki hogyan élvezze az ünnepeket. :)  Semmi szakmázás, csak baráti dumcsi.  A beszélgetőtársak:  Pauer Krisztina, a Lélek Koffein podcast házigazdája https://lelekkoffein.hu/  Szerémi Nóra, rádiós műsorvezető, a Mozdulj szívből! podcast házigazdája https://podcasts.apple.com/hu/podcast/mozdulj-sz%C3%ADvb%C5%91l/id1609058925  Tóth-Czere Péter, a GTD Podcast és a KV Szünet Podcast házigazdája https://www.showcast.tech/     Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast ---  Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:  Facebook: facebook.com/sztori.podcast  Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/  Instagram: instagram.com/sztori.podcast  --  Hirdetés és együttműködés:  peter@showcast.tech  www.showcast.tech

"Az életünk egyik fő fokmérője, hogy hogyan fogadnak otthon. Mert ez minden áldott nap megtörténik."   A modern apa-szerep körül kialakult mítoszokról, azok lebontásáról és újraépítéséről fogunk beszélni. Kembe Sorel-Arthur, színész és műsorvezető, és dr. Léder László, pszichológus, coach és tanácsadó a beszélgetőtársam. László célja a modern apaság hazai szemléletének és társadalmi feltételeinek fejlesztése. Emellett az Apa Akadémia alapító vezetője, és a “Csendes Apa-forradalom” című könyv szerzője. Lesz szó róla, hogy: Hol van helye az apáknak a gyereknevelésben? (spoiler: mindenhol) Miért káros a Superman-apuka, vagy a cuki apuka-mítosz? Milyen a tiszta apai szeretet és a jó apai nevelés? Mik a kikapcsolt apák, vagy offline apák? A férfi kevésbé alkalmas a gyereknevelésre, mint a nő? Hogyan tanítanak a gyerekeink arra, hogy jobban bánjunk a környezetünkkel? A reklámok és a média hogyan torzítja a modern családképet? És hogyan torzul magától? Miért apátlanodtak el a mesék? Régen miért játszottak aktívabb szerepet az apák a gyereknevelésben? Ha van anyai ösztön, akkor van apai ösztön is? Miért gyerekkorban kell elkezdeni a szülőnevelést? Az anyuka hogyan gátolhatja vagy segítheti a párjukat az apává válásban? Az apaság fejben dől el. "Ott vagy az elejétől, mindenben részt vehetsz." Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast -- Léder László elérhetősége: https://lederlaszlo.com/rolam/ Kembe Sorel-Arthur elérhetőségei Tiktok: @kembesorel ---  Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:  Facebook: facebook.com/sztori.podcast  Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/  Instagram: instagram.com/sztori.podcast  --  Hirdetés és együttműködés:  peter@showcast.tech  www.showcast.tech

Korszerűsítheti a felsőoktatást néhány storytellling-módszer? Erről beszélünk Taxner Tündével, aki kommunikációs szakértő, emellett a Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgatója és óraadó oktatója. Tünde nemrég átfogó kutatást végzett az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatásával arról, hogyan lehetne a felsőoktatásban a történetmesélés fokozott használatával fejleszteni a diákok jövőbiztos készségeit, és arról fogunk ma beszélni, hogy ez pontosan mit is jelent. Először előkerülnek a családi történetek, és hogy mennyit segített Tündének a családi kultúra abban, hogy megértse, mennyire fontosak a történeteink. Aztán előkerülnek a kedvenc olvasmányok és mesék. Meselemez hallgatás, Szegény Dzsoni és Árnika, Klasszikus magyar népmesék, Az arany ember, Sally Rooney - Hová lettél, szép világ. Podcastok, Partizán, Elviszlek magammal. Lesz szó Presser Gábor új könyveiről is. Aztán igen gyorsan belecsapunk a lecsóba, hogy olyan témákat érintsünk, mint: Amerikához képest itthon mennyire szárnyal a storytelling az oktatásban? Kik kutatják itthon a storytellinget és milyen szempontból? A marketing hogyan használja fel? (sales, self branding, Tedx) A tanárok mekkora része használja tudatosan a történetmesélést, és mekkora része nem? Melyik tanárok a jó példák, akik előnyükre fordítják a történetmesélést? Miért praktikus kombinálni az oktatásban a storytelling kognitív és érzelmi hatását? Az új generációkat miért nem köti le a frontális oktatás? Hogyan hozza ki a storytelling a tanárokból is a legjobbat? Mivel lehet hatni a diákokra a narratív pszichológia szerint? Milyen pedagógiai módszereknek lehet a történet az alapja? (spoiler: szabadulószobák, esettanulmány, drámajátékok, frontális oktatás során történetmesélés) Miért van szükség egyre több facilitátorra a tudásmegosztási folyamatokban, és egyre kevesebb autoriter személyre? Milyen jövőbiztos képességeket tudunk fejleszteni a diákokban a történetmeséléssel? A céges sztorik hogyan segítenek a csoportmunka javításában? "Történetekben gondolkodunk! Miért ne használnánk ezt az univerzális képességet olyan területen is, mint az oktatás?" Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast ---  Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:  Facebook: facebook.com/sztori.podcast  Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/  Instagram: instagram.com/sztori.podcast  --  Hirdetés és együttműködés:  peter@showcast.tech  www.showcast.tech