DiscoverKönyv-Kult Bibliopod
Könyv-Kult Bibliopod
Claim Ownership

Könyv-Kult Bibliopod

Author: Rácz András, Géczy Dávid, Pöltl Oxi Zoltán

Subscribed: 4Played: 15
Share

Description

A Kello Könyvkultúra Magazin podcast csatornája
41 Episodes
Reverse
Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Otthonszülés, csecsemőhalál, poszttrauma látható ebben a sorrendben Mundruczó Kornél Pieces of a Woman című új filmjében. A rendkívül megosztó témát feldolgozó film különlegessége, hogy a magyar rendező és a magyar forgatókönyvíró tengerentúli stábbal dolgozott a tengeren túl. A Pieces of a Woman elementáris erejű drámai produkció, melyben az emberi létezés legfelemelőbb és legmélyebb pontjai nyilvánulnak meg. A 2020 Filmodüsszeia podcast eddigi legkeményebb hangvételű adásában ezúttal is a budapesti filmrendező Géczy Dávid és az esztergomi újságíró Pöltl Oxi Zoltán fejti véleményét.A két podcaster a film kapcsán a következő kérdésekre keresi a választ. Van-e fájdalmasabb dolog a világon, mint amikor egy édesanya elveszíti gyermekét? Martha rögtön a szülés után éli át ezt, az ő és környezete reakciója is különös. Miért? Miként oldja meg a rendező, hogy filmjével nem azt járja körül, hogy ki a hibás az otthonszülés során történt tragédiáért, hanem különösen szép ritmussal bíró, művészi alkotásában a csecsemő halála utáni időszakra koncentrál? Hogyan éli túl ezt a borzalmas traumát a fiatal édesanya és a fiatal édesapa? Miért gondolja úgy a nő anyja, hogy mindenképpen a szülést levezető bábát kell börtönbe juttatni ezért a tragédiáért? A nézők vajon kinek az oldalára állnak majd a csecsemő halála miatt? Milyen jelképekkel utal az alkotó az eredeti történeten túlra mutató szférákra? Milyen tanulságot, végső üzentet hordoz a produkció az otthonszülés, illetve a csecsemőhalál témájában?Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
A tanár Martin és pár kollégája egy kortárs filozófus állításában bízva 5 ezreléken tartja véralkoholszintjét, hogy felszabadult, kreatív, bátor, tehát boldog legyen. A kísérlet, mondhatni túl jól sikerül, a piálós kollektíva az első fázisban még valóban szinte szárnyal a stimulált spiccességben, de később - engedve az alkohol hatásának - növeli az adagot. A csapat, benne a főszereplő Martin magánélete kezd szétesni, és nagyon úgy tűnik, hogy a lejtőn nem lehet megállni. Vagy mégis?A 2020 Filmodüsszeia két állandó podcastere, Géczy Dávid budapesti filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán esztergomi újságíró az alkoholizálás, illetve az alkohol mint megoldás kérdése mentén elemzi a Még egy kört mindenkinek című dán filmet. Azon túl, hogy azt is elárulják, hogy (a járvány elmúlt egy éve alatt) mennyit isznak maguk is, Mads Mikkelsen és a rendező Thomas Vinterberg zsenialitása is szóba kerül. A podcastben a következő kérdésekre is megtalálják a választ. Milyen állapotba jut az ember, ha 5 ezrelék lesz a véralkoholszintje? Ki mennyit iszik? Igaz-e, hogy a skandináv népek többet alkoholizálnak európai társaiknál? A főszereplő Martin és társai életében milyen változásokat hoz a rendszeressé váló italozás? Valóban az alkohol okozza-e az emberi kapcsolatok leépülését a filmben? Miért választják Martin diákjai Adolf Hitlert a legalkalmasabb vezetőnek? Mire vélje a néző a film végén látható eufória jelenetet, melyben Mads Mikkelsen John Travoltát megszégyenítő kecsességgel táncol?Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Adott egy betörő srác, aki soha semmit nem visz el a kiszemelt lakásokból, sőt, inkább hozzátesz és egy férje által terrorizált fiatal feleség, aki beleszeret a betörőbe. Együtt mennek tovább, sarkukban az őrjöngő férjjel és a különös betörési eseteket vizsgáló rendőrséggel. Hétköznapi és természetfeletti, szocreál és romantika, túlélés és halál vegyül a Lopakodó lelkek című filmben. Géczy Dávid budapesti filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán esztergomi újságíró a 2020 Filmodüsszeia podcast fedélzetén ezúttal is kibogoz, feltár és elemez. Te csak hallgass, majd a két fickó megmondja!A két podcaster ezúttal a következő kérdésekre keresi a választ. Milyen mögöttes üzenettel bír, hogy a főhős betörő lényegében semmilyen módon nem rövidíti meg áldozatait? Milyen jelentőséget kap a történetben, hogy Tae-suk, a betörő mindvégig egy szót sem szól? Mennyiben tud azonosulni a főhőssel a néző annak fényében, hogy az, mint egy jótevő angyal javítja ki az általa meglátogatott otthonok hibáit, ugyanakkor fura szokása miatt egy alkalommal, akaratán kívül megöl egy nőt? Van-e misztikus jelentéstartalma Tae-suk és Sun-hwa bimbózó szerelmének? Vajon milyen társadalmi, szociális, vallási üzenete van a  filmnek?  Jogosan kerül-e börtönbe Tae-suk? Mire vélje a néző a börtönben való fura viselkedését, illetve ninjákhoz hasonlító rejtőzködéseit a börtönőrök elől? A fináléjában vajon a valóságos Tae-suk-ot látjuk vagy a rendező ezúttal is csupán áttételes, absztrakt módon jeleníti meg a főhőst?Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Beth Harmon 9 évesen döbben rá, hogy sakkzseni. Éppen árvaházban van, de máris arra készül, hogy a pepita táblán leigázza a világot. Arról nem is nagyon tud, hogy a sakk - legalábbis az 1950-es évekig, amikor ő feltűnt - férfiak sportjának számított. De ő érett nővé válva a férfiakban a szexuális vágy tárgyát látja, nem pedig az ellenfeleket. Magabiztossága és vágyai mellett minden akadályon átsegíti őt féktelen alkoholizmusa, vonzó lénye után rajongó barátai, partnerei és mecénásai. Végső célja a moszkvai sakkvilágbajnokság. Géczy Dávid budapesti filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán esztergomi újságíró a 2020 Filmodüsszeia podcast legújabb adásában megfejti a sakk-királynő titkát.A Könyvkultúra Magazin filmes podcastjének aktuális adásában a következő kérdésekre keresi a választ a két állandó műsorvezető. A vezércsel című Netflixen futó minisorozat rendezője vajon milyen mélységben tanulmányozta Polgár Judit pályafutásának történetét? Milyen sakktörténeti eseménynek számít, amikor kiderül, hogy egy lány, egy nő sokkal jobb a férfiversenyzőknél, férfibajnokoknál? Hogyan alakult az autóbaleset miatt árvaságra jutó Beth Harmon élete egy zárt intézményben, ahol tulajdonképpen egy gondnoktól tanulta az első sakklépéseket? Milyen szerepet játszik Beth pályafutásában a testiség, s azon belül is a drogok, az alkohol és a szex? Van-e a sakkban doppingvétség, vagy doppingvétséget követ-e el az, aki a sakkpartik előtt berúg és bekábítózik? A főhős a hidegháború idején való nemzetközi szereplése hogyan ad a filmnek plusz patinát? Milyen kapcsolatban volt Beth, a női sakkvilágbajnok a férfiakkal, akiket sokszor csak szexre használt minden érzelem nélkül? Miért rokonszenves a főhősnő, aki tulajdonképpen élete és személyiségfejlődése egyetlen momentumával sem válik az ideális polgárrá, sportolóvá?Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Október 31-én hunyt el Sean Connery, akinek közel ötvenéves filmes pályafutása számos világsikert hozott, de az, ami megalapozta ezt az nem volt más, mint James Bond figurájának megformálása. Connery 1962-ben, több mellékszerep eljátszása után húzta magára a keményöklű sármőr, 007-es ügynök szmokingját, melyet aztán hétszer viselt még. Eközben számos más filmben is szerepelt, illetve, miután szögre akasztotta Bond elegáns ruháját, több olyan produkcióban is alakított, melyek például már nem az akciófilm kategóriát jelentették. A James Bond: Goldfinger című 1964-es filmjének kritikájával Sean Connery zseniális művészete előtt tiszteleg a 2020 Filmodüsszeia.A podcast két állandó műsorvezetője, Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró a következő kérdésekre keresi a választ a Goldfinger, illetve a James Bond-filmek kapcsán. Mennyiben voltak a Bond-filmek az aktuális nemzetközi politikai helyzethez igazítva? Miért kaphatta meg Sean Connery az első Bond-film főszerepét, hogy utána még további hat részen át ő legyen az etalon? Milyen tulajdonságokkal rendelkezik az Ian Flemming író által megálmodott ügynökfigura? James Bond valóban betegesen szexmániás? És belül tényleg lenézi a nőket? Milyen célja lehet a Bond-filmekben, így a Goldfingerben is szereplő bámulatosan szép hölgyek szerepeltetésének? Hogyan maradhattak a kultdarabbá váló, Connery-féle Bond-változatok még a 90-es években is az ideális szériák? Van-e bármilyen fennköltebb üzenete a Bond-filmeknek a látványos akciójeleneteken túl? Mai szemmel nézve mennyire cikisek az 1964-es Goldfinger azon jelenetei, ahol a korabeli filmes trükköket alkalmazták? Hogyan váltak az idő előre haladtával egyre hatásosabbá a James Bond-filmek a főszereplő, a főgonosz, a női szereplők és a különféle Bond-jellegzetességek felvonultatásával?Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Hosszú hónapok óta téma mifelénk, Magyarországon is, hogy a Facebook és más közösségi oldalak felhasználói lényegesen kevesebb bejelölt ismerős posztját látják a hírfolyamban, illetve, hogy a felhasználók által írt messenger, e-mail és más privát, elvileg zárt rendszerű üzenetekben lévő bizonyos témák fordulnak elő a közösségi oldalakon számukra felbukkanó posztok között. Tényleg egy bolygóméretű, gigantikus megfigyelési rendszer áldozatai vagyunk? A Társadalmi dilemma című filmben azok szólalnak meg és kongatják meg a vészharangot, akik mintegy 20 évvel ezelőtt elindították a világ mára legnépszerűbbé vált közösségi oldalait, így például a Facebookot, az Instagramot, a Twittert és hasonlókat.A 2020 Filmodüsszeia két állandó műsorvezetője, Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró a következő kérdésekre keresi a válaszokat a Társadalmi dilemma című dokumentumfilm kapcsán. Mennyire vált a mindennapok elengedhetetlen részévé az interneten való rendszeres csüggés? Tényleg felnőtt egy új nemzedék, mely már nem tud meglenni az internet és az okoskészülékek nélkül? Orvosi értelemben valóban függőségről beszélünk azoknál, akik képtelenek nélkülözni a digitális kütyük folyamatos használatát? Hányszor nézzük meg egy nap az okostelefonunkat? Hihetünk-e a Társadalmi dilemma című filmben megszólaló szilícium-völgyi menedzsereknek, programozóknak? Tényleg egy igazi Mátrixban élünk, csak nem tudunk róla? Mi lehet a megoldás arra, hogy ne manipulálja a felhasználókat a sok közösségi oldalon működő algoritmus?Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Két heroinista kirabolja az amerikai maffia egyik külvárosi kártyaklubját. A jelentős összegű zsákmány és a maffia tekintélyén esett folt megköveteli, hogy a gengszterek legfelsőbb vezetése egy megoldóembert küldjön a helyszínre. Jackie Coogan feladata ezzel együtt nemcsak a tettesek felkutatása és likvidálása, hanem az egyre bonyolultabb esethalmaz bogainak kicsomózása. A történet végéhez közeledve egyre több a kivégzés, a gyilkosság és éppen ezért a hulla, ahogy az egy maffiatörténetben lenni szokott.A 2020 Filmodüsszeia két állandó műsorvezetője, Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró a következő kérdésekre keresi a választ az Ölni kíméletesen című film kapcsán. Hova lehet besorolni Andrew Dominik ezen filmjét a maffiafilmek galaxisában? Mennyiben viszi tovább ez a produkció a Coppola, Scorsese, De Palma által is kitaposott korábbi utat? Milyen új megvilágításokat kínál a Killing Them Softly? Mennyiben rombolja le ez a film a korábbi maffiamozik által kínált idealizáltságot, romantikát? Az Ölni kíméletesen tényleg egy formabontó szocio-dráma is? Valóban van egyezés Dominik filmje, illetve Szomjas György hasonló témájú produkciói között? Milyen súllyal teszi jelentőssé Brad Pitt ezt a fimet? Hogyan értékelhető James Gandolfini alakítása a produkcióban? Melyik szereplőnek „érdemes” drukkolni egy olyan történetben, ahol mindenki aljas bűnöző?Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Szomorú aktualitása van a 2020 Filmodüsszeia legújabb adásának: szeptember 5-én elhunyt Jiří Menzel cseh filmrendező, akinek egészen korai pályaszakaszában Oscar-díjat hozott a Szigorúan ellenőrzött vonatok című mű. Az 1966-os filmről tehát kettős érzésekkel beszél „a két fickó”, Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró.A 2020 Filmodüsszeia kétfős legénysége a következő kérdésekre keresi a választ a Szigorúan ellenőrzött vonatok című Jiří Menzel film kapcsán. Milyen jelentőséggel és hatással bírt a cseh rendező pályafutására ez a film? Mi a mű központi témája: a fasizmus elleni civil harc vagy Milos Grimasz és Tapicska forgalmista nők utáni hajszája? Milyen merész eszközökkel élt Menzel ebben az alkotásában a szexualitás ábrázolásában? Valóban filmtörténeti jelentőségűnek számít-e az a jelenet, ahol a távírász lányka fenekére pecsétel a huncut forgalmista? Hogyan függ össze a főhős két találkozása a halállal? Miért kellett Milos Grimasznak meghalnia? Melyek a film jellegzetes, „menzeles” elemei, melyek a híres rendező későbbi produkcióiban is visszaköszönnek? Mennyiben járult hozzá a film itthoni sikeréhez a korabeli hazai szinkron? Mennyire aktuális és korszerű ma is a számos elemében előremutató Szigorúan ellenőrzött vonatok?Facebook: 2020 FilmodüsszeiaInstagram: 2020 FilmodüsszeiaYouTube: 2020 FilmodüsszeiaWeboldal: Könyvkultúra MagazinE-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
loading
Comments 
Download from Google Play
Download from App Store