Incze Csilla - Ide tartozom

Egy valami állandó, az pedig a változás. A munkámban is szem előtt tartom ezt, ha projektekről van szó. Pedig azért elég komoly és drága projektek futnak ott, ahol aztán tényleg elég frusztráló a szponzornak, hogy ha csúszás van. De van csúszás. Mindig. Nem láttam még olyan projektet, ahol ne lett volna. Ez normális, és bele kell kalkulálni a tervezésbe. Adnak plusz időt, plusz pénzt a tervhez, ha csúszás lenne, ha baj lenne. Ez a projektmenedzsment világa. De milyen a tervezés a magánéletben? Amikor azt érzed, hogy minek tervezz, ha úgysem fog összejönni, mert mindig minden változik? Ez nagyon frusztráló, de minden tervhez úgy kell hozzáállni, hogy nincs kőbe vésve. Ha szeretnéd, sem vésheted kőbe, mert abszolút nincs hatásod a külvilágra. Csak arra van hatásod, ami benned van. Semmi másra. Sokan írtok, hogy de tényleg nem terveztek, mert minek. Azt tisztázzuk, hogy ha én tervezésről beszélek, akkor nem feltétlenül arra gondolok, hogy tedd be a naptáradba az idei nyaralást. Mert nagy valószínűséggel az úgysem fog összejönni. Olyan dolgokat érdemes megtervezni, mint hogy év végére le szeretnéd futni a fél-maratont. Ez rajtad áll. Persze itt is közbejön az élet, hogy nem tudsz elmenni futni annyiszor, ahányszor szeretnél. De a fókuszod a fél-maratonon van, és igyekezni fogsz. Ha nem jön össze, elengeded, de a szemed a célon van: mész, ha tudsz, és ha választanod kell majd az olvasás és a futás között, mert végre van egy órád, akkor a futást választod. Lehet, hogy nem fog sikerülni elérni a fél-maraton célt év végére, de sokkal közelebb kerültél hozzá tervezéssel, fókuszálással, mintha meg sem született volna az elhatározás. Ebben az epizódban arról mesélek, hogy melyik tervezési megközelítést válaszd: vízesés vagy agilis megközelítés? Arról is beszélek, hogy miért nem baj, sőt kifejezetten fontos az újratervezés.

Sok ismerősöm, barátom mesélte, hogy idén nem állítanak karácsonyfát. Elegük lett az évből. Elfáradtak. Míg az előző években arról szólt a diskurzus, hogy mű vagy élőfenyő legyen-e, idén eljutottunk oda, hogy egyáltalán legyen-e. Nekem is nehezemre esik az ünnepre hangolódás, és mint minden nehéz időszakomban, most is visszanyúlok az ősökhöz, és próbálom megérteni, hogy miért is van pont most a karácsony. Mi is ez, mit is kellene ennek az időszaknak tanítania nekem. NEKÜNK. MINDENKINEK.

Nem véletlen az, hogy milyen ízeket kívánunk télen. Az sem, hogy ezek az ízek mely szervünket erősítik. De még az sem véletlen, hogy ha keveset iszunk télen, akkor tele leszünk irracionális félelmekkel. Ezekről mesélek most a kínai rendszer elemeit segítségül hívva.

A téma komolyabb és összetettebb annál, hogy 10 perc elég legyen a válaszra, ezért maradjunk annyiban, hogy gondolatébresztőnek szánom. Hallgassátok szeretettel! --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/inczecsilla/message