Országos Széchényi Könyvtár

Miért fontos a kiadókat jellemző jelvények gyűjtése és bemutatása? Milyen szándékkal készültek ezek? Melyik korszakban, milyen technikát alkalmaztak az elkészítésükhöz? Hogyan változtak a jelvények az évszázadok során? Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1921–1940 címmel jelent meg a témát feldolgozó könyvsorozat negyedik része. Az OSZK 22. csevejében a könyvsorozat szerzőjét, Simon Melindát, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusát, nyomdászattörténészét, kultúrtörténészét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte. Tartalom: 01.21 Könyvenként bővülő tartalom 01.50 Író és a téma találkozása 02.44 Hogyan zajlott a jelvények gyűjtése? 05.40 Miben hasonlítanak a lisztkereskedők és a kiadók? 07.30 Ősnyomdászat 08.50 Típusok és osztályok 09.54 Idővel változó technika 13.00 Miért fontos a nyomdászjelvények megőrzése a jövő számára? 15.30 Mi a hasonlóság vagy különbség az ex librisekhez, a cégérekhez, a pecsétekhez, logókhoz képest? 18.50 Az európai adatbázis kutatása 21.00 Stíluskövetés, fejlődés, ikonográfia 23.45 Jelképek, elemek divatja 25.15 Csere, módosítás, újratervezés 27.10 A legutóbbi kötet tartalma 30.30 Jövőbeli tervek 32.30 Speciális terület --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából több mint ezer XIX. századi fotográfia, köztük az Egressy család dagerrotípiái váltak hozzáférhetővé a nemzeti könyvtár Fotótér elnevezésű tartalomszolgáltatásában. Az OSZK 21. csevejében a XIX. század közepének fotókincseiről kérdezte Sárközy Rékát, az OSZK Történeti Fénykép- és Interjútár vezetőjét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalom: 02.20 Nemzetközi érdeklődés – izgalmas tartalomszolgáltatás 04.00 A magyar portréfotózás kezdetei: a dagerrotípiák 05.14 Miért van minden fellelt dagerrotípia nagy becsben? 06.00 Az Egressy család dagerrotípiái 07.35 Egressy Gábor, a neves színész mint amatőrfotós? 09.53 A Petőfi-dagerrotípia 11.22 Milyen céllal készülhettek Egressy különös képei? 16.15 A korabeli képek készítésének körülményei 17.30 Sópapírfelvételek az OSZK-ban 19.55 Felajánlás, hagyaték és guberálás 22.47 Aktuális kiállítás: A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840–50-es években 26.00 Az OSZK Fotótér további érdekességei Fotótér: https://fototer.oszk.hu/ XIX. századi fotográfia: https://fototer.oszk.hu/kereso/#kulcsszo=portr%C3%A9f%C3%A9nyk%C3%A9pez%C3%A9s Egressy család dagerrotípiái: https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/egressy-gabor-ulo-kepmasa/ és https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/egressy-akos-es-arpad-kepmasa/ A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840–50-es években: https://oszk.hu/kiallitasok/magyar-portrefenykepezes-kezdetei-az-1840-50-es-evekben --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

Zajlik a kozterkep.hu scrapingje, gereblyézése, amelyben majdnem félmillió fotót és adatot mentettek az OSZK webarchiválási robotjai, ezek szolgáltatásáról is beszélgetünk, és a webarchiválás legújabb tapasztalatairól is szól a csevej egy nemzetközi konferencia kapcsán. Az OSZK 20. csevejében Kalcsó Gyulával, a Digitális Bölcsészeti Központ Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalom: 01:08 Webarchiválás gereblyézéssel – scraping 04:04 Célzott tartalmi elemek mentése, webarchiválás light 06:00 Közel félmillió gereblyézett kép scriptekkel 08:20 A webes szerzői jog 11:20 Hol vannak a bezárt weboldalak adatai? 13:40 Az OSZK-robotok legálisan gereblyéznek 15:30 Etikus felhasználói lopás az interneten 17:10 Digitális köteles példányok 18:30 A mentett dokumentumok kutathatósága, a weboldal nyers szövegének adatvizualitása 21:08 A nyelvek szerepe a webarchiválásban 24:08 Kutatófelületet fejleszt az OSZK 26:29 A közösségi oldalak mentése a legújabb kihívás OSZK-webarchívum: https://webarchivum.oszk.hu/ Scraping: https://matebalazs.hu/scraping.html Webscraping: https://en.wikipedia.org/wiki/Web_scraping Videón a gereblyézés: https://www.youtube.com/watch?v=dlj_QL-ENJM --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

A 20. századi horvát irodalom egyik legjelentősebb alkotója valójában magyar költő-író szeretett volna lenni? A magyarul tudó horvát klasszikus, Miroslav Krleža, a magyar irodalom bennfentes kívülállója műveinek jó része a horvát és a magyar közös történelem fordulópontjairól szól, ezért tekinthetjük tiszteletbeli magyar költőnek, írónak is. Az OSZK 19. csevejében Mann Jolán irodalomtörténésszel, Krleža-kutatóval, a Főigazgatói Kabinet kulturális csoportjának munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalom: 00:44 Hogyan ejtsük ki Krleža nevét? 03:47 Lázadásból kezdtem el kutatni Krležát 08:00 Nehéz magyar szerzőnek megfeleltetni a horvát írót 09:20 Krleža magyarországi pályafutása 12:26 A kicsapott hadiapródból lett kettős kém 16:42 Kosztolányi és Ady konfliktusa 18:36 A bennfentes kívülálló 20:29 Hungarica, Germanica és Krleža 23:10 Krleža, az analóg wikipédista 27:11 Márai Sándor-párhuzamok az életműben 30:20 Közösségi emlékezet, hogyan emlékszünk ugyanarra másként? 36:30 Alternatív életmű, a zárolt hagyaték feldolgozása 41:19 Csuka Zoltán fordításában olvasható a nonszensz groteszk vers A magyarul tudó horvát klasszikus: https://mek.oszk.hu/kiallitas/krleza/ Mann Jolán az ELTE oldalán: https://www.btk.elte.hu/munkatarsak/1732/mann-jolan --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

A nemrégiben megjelent, 750 oldalas Pálos olvasókönyv mindenkinek szól, akit érdekel a magyar múlt, az ország története, művelődéstörténete. Az egyetlen magyar alapítású és máig létező férfiszerzetesrendhez kapcsolódó antológia pálos szerzők műveiből és pálosokról szóló alkotásokból válogat. A nyelvemlékrészletek és a rendi krónika, a nagy pálos szónokok prédikációrészletei, valamint Virág Benedek, Ányos Pál és Verseghy Ferenc művei és a hozzájuk kapcsolódó szövegek mellett Martinuzzi Fráter György robusztus alakja is feltűnik a kötetben. A küzdelmes 20. századot mutatják be a pálos atyák emlékirataiból válogatott szemelvények. A pálosokról számos szerző beszél Bessenyei Györgytől Tandori Dezsőig, Arany Jánostól Weöres Sándorig. Igazi magyar szépirodalom a kiadvány! A kötetet március 6-án 15 órakor mutatjuk be a nemzeti könyvtárban.Az OSZK 18. csevejében Sudár Annamáriával, a Pálos olvasókönyv szerzőjével, szerkesztőjével, a Főigazgatói Kabinet kulturális csoportja tagjával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. A Magyar Pálos Rend és az OSZK évtizedes együttműködésének újabb eredményeként megjelent a Pálos olvasókönyv. A több mint 750 oldalas irodalmi antológia az egyetlen magyar alapítású és ma is létező férfiszerzetesrend történetét, kiemelkedő alakjait mutatja be irodalmi szemelvények és teljes művek segítségével. Tartalom: 01:32 Egy pódiumműsorral kezdődött minden 03:47 Kis magyar pálos rendtörténet 06:11 A kihullott pálos emlékezet 07:44 Miért olvassunk olvasókönyvet? 09:50 Jelentős pálos szerzők 12:53 Visszatekintve egyértelmű a könyv szerkezete 15:52 Magyarul és latinul is írtak a pálosok, Lackfi János a könyv számára fordított egy szöveget 17:05 Verseghy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és József Attila – egy verssor kapcsán 22:37 Weöres Sándor és néhány pálos szövegrészlet 25:00 Fráter György-fejezet 29:04 Az egyes fejezetek nehézségeiről 30:47 A szónoklatok kapcsán, az élőszót hozzá kell képzelni a szöveghez 36:56 Kortárs szerzőkből 39:26 Könyvbemutatós kulisszatitkok 42:30 Szabó József (1960–2024) A pécsi kiállítás honlapja: https://paloskiallitas.oszk.hu/ A kötet megrendelhető: https://oszk.hu/kiadvany/palos-olvasokonyv Hír a kötet megjelenéséről: https://oszk.hu/hirek/megjelent-palos-olvasokonyv --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

Komolyan játsszuk le! Az ívekkel határolt csempéktől az interaktív művészeten át a fogyasztói társadalom kritikájáig. Az OSZK 17. csevejében Gondos Gáborral, a Digitális Megőrzési Osztály munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webestartalom-pakolója. A felvétel elkészítését Solymosi Ákos hangmérnök segítette. Tartalom: 00:46 A sors sodort a nemzeti könyvtárba, az olvasószolgálatra 03:30 Hatalmas fadarabokból szép minták, ilyen is lehet egy hobbi 04:36 Addig érdekel egy kirakóminta, amíg megtervezem 06:46 A geometria törvényszerűségei 07:50 A végeredmény nemcsak egy játék, hanem interaktív művészet 09:20 Mátyás kódexminiatúráiból is lehet kirakót készíteni 11:24 A tervezési vagy előállítási hiba is a játék része 14:26 A kirakózás a matematika oktatását is segítheti 16:30 A zöldkönyvtár a fenntartható könyvtár 19:50 Ára van a pusztító ipari fejlődésnek, fejlesztésnek 21:15 A divat irányítja a normákat, vegyél, fizess, fogyassz 22:40 Az emberi boldogság nem egyenlő a fogyasztással 24:10 A zöldgondolat változásainak bemutatása a könyvtár kiemelt szerepe 28:10 Öko már itt minden, ökopszichológia, ökoszociológia, ökokönyvtár 31:40 Boldogság-közgazdaságtan és a fenntarthatatlan hedonizmus Gondosdesign: http://www.gondosdesign.hu/ Fb: https://www.facebook.com/gondosdesign Instagram: https://www.instagram.com/gondos.puzzle/ https://experienceworkshop.org/hu/ Tim Kasser videója: https://youtu.be/T8pyL6X7Z6w?si=rLDquN2YWVhQMUui Tim Kasser könyve: https://moly.hu/konyvek/tim-kasser-az-anyagiassag-sulyos-ara https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2613801 Lelkes Orsolya könyvének FB-oldala: https://www.facebook.com/Fenntarthato.hedonizmus Az Ökopszichológiai Intézet szakmai anyagai, köztük Molnos Zselyke hosszabb-rövidebb írásaival: https://ecopsychology.hu/pszichologusoknak/#szakmai Ökoolvasókör a Facebookon: https://www.facebook.com/groups/1054964452364911 Ökoidézetek blog a Tumblren: https://www.tumblr.com/blog/okologiaigondololatok --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

Drótos László, a hazai internet úttörője. Egy csomó dolog, ami megjelenik az interneten, hamar eltűnik, ezek megőrzése, megmentése nagyon szép feladat – vallja Drótos László webkönyvtáros. Laci az előző negyven évben ott állt több online fejlesztés bölcsője mellett, és ringatja őket a mai napig. Jelenleg a webarchiválást tanítja önállóságra. Az OSZK 16. csevejében Drótos László webkönyvtárossal, a Magyar Elektronikus Könyvtár egyik alapítójával, a Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. A felvétel elkészítését Solymosi Ákos hangmérnök segítette. Tartalom: 02:09 A speciális matematikaosztálytól a lyukkártyás számítógépekig  03:30 A szabályos geológuspálya kitörési pontja: a számítógép 05:10 Telefonvonalon keresztül amerikai adatbázisban kerestek már a nyolcvanas években 06:20 Adatbázis-egyszeregy 08:50 Új világegyetem született az internettel 10:46 Könyvtári online híradó Miskolcról, az első magyar könyvtári „blog”  13:09 Csináld, Laci, az online katalógust 16:10 Rágcsálós szerveren indult a Magyar Elektronikus Könyvtár 18:27 A hétköznapi emberek lettek a digitális könyvtárak célközönsége 20:00 Alulról szerveződő mozgalmi online könyvtár a MEK 27:19 A digitalizáló központ bepörgette a MEK-et 28:40 Lejárt szerzői jogos művek automatizmusa 29:30 Miért kell lementeni a netet? 32:00 Robotok mentik a több milliárd byte-nyi adatot 34:49 Megtanítjuk a robotokat az emberi viselkedésre 38:19 Rossz hír a végére, veszélyben az Internet Archive MEK: https://mek.oszk.hu/hu/ EPA: https://epa.oszk.hu/ DKA: https://dka.oszk.hu/ MIA: https://webarchivum.oszk.hu/ --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

Az OSZK 15. csevejében Bogláriné Soponyai Andrea, a Periodikafeldolgozó Osztály gyűjteményszervező könyvtárosa beszélgetett Tóth Péterrel, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolójával. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét. Az OSZK alapítási ünnepéhez kapcsolódóan 2023. november 23-án ünnepélyes keretek között adták át a törzsgárda-elismeréseket, ahol Andrea 35 éves munkáját ismerték el. A törzsgárda azt jelenti, hogy megszakítás nélkül itt dolgozik a munkatárs, tehát Andrea 1988 óta a nemzeti könyvtár munkatársa. Tartalom: 01:25 Balkéz-fejlődési rendellenességgel a könyvtárban 02:32 dr. Elekes Péter nagyot nézett, amikor az utcáról besétáltunk az OSZK-ba 04:40 A nemzeti könyvtárban tanultam meg a szakmát 06:47 Egészséges szemléletet kaptam mindenhol 08:34 A fogyatékosság, a másság másfelől nézve 11:00 A csoportos periodikumokkal bizonyítottam 14:00 A reklamálás egy fontos könyvtári gyűjteményszervezési folyamat 15:00 A kirakatban szerettem bele az ékszerekbe 16:40 A vásárolt mintáktól az egyedi ékszerig 18:10 Ízlést is lehet közvetíteni 21:30 Ha behúz a fűzés, belassul az idő 23:34 Szükségem van az ékszereknél segítségre, és a családom mindenben támogat 25:40 A harmincadik ötéves tervvel a nyugdíj felé LINK: Andrea ékszeres oldala: https://www.facebook.com/Bandreagyongyei --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

Mentés másként; többször, több helyre és még többször. Hogyan tudjuk hosszú távra megőrizni a családi fotókat, és mit csinál a digitális dokumentumokkal a nemzeti könyvtár? Az otthon hibásan, dohos pincében tárolt cd-ktől a digitális hagyatékon át a szuperbiztonságos könyvtári szerverparkig. Az OSZK 14. csevejében Rényi Mátyás Attila, a Digitális Megőrzési Osztály vezetője és Schirilla Tamás, az Informatikai Üzemeltetési és Szolgáltatási Főosztály vezetője beszélgetett Tóth Péterrel, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolójával. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét. Tartalom: 01:23 Telefonok, weboldalak, szerverek, számítógépek, hálózatok – informatikai főosztály 02:40 A digitális megőrzés a rendszerszintű gondolkodással kezdődik 04:30 Végtelen tárolási kapacitásra van szükség 07:00 Az állandó körülmény, ahogy a könyvek tárolásánál, a digitális dokumentumoknál is alap 08:20 Egri csillagok a hordozón 10:00 Dekódolnunk kell a jeleket, különben nem értjük az információt 11:30 A phaisztoszi korong tartalmát a mai napig nem tudják megfejteni 13:00 Szabványok segítik a feldolgozást 17:30 Emulátorok, régi hardverek, DOS-os rendszerek – megőrzési kulisszák 20:00 Modernebb tárolóegységre is másoljuk át a tartalmakat 21:20 Otthoni megőrzési tippek, legfontosabb a több helyre mentés 26:10 A pendrive-ot felejtsük el 28:30 A mesterséges intelligencia hatékonyan segíti a felhasználói elvárások kielégítését 30:30 A megőrzés után jöhet a szolgáltatás A phaisztoszi korongot minden évben megfejtik aztán mégse 😄 2014: https://turizmusonline.hu/cikkek/kulfold/feltortek_a_megfejthetetlen_kodot.html 2015: https://www.origo.hu/tudomany/20151217-phaisztoszi-korong-tortenelem-regeszet-rejtely-titkosiras-istenno-himnusz-ima-kreta-minoszi.html 2018: https://greekcitytimes.com/2018/02/09/phaistos-disc-mystery-finally-unravelled/ 2019: https://szemlelek.blog.hu/2019/08/21/magyar_tudos_allitja_megfejtette_az_evezredes_irast_ami_eddig_senkinek_sem_sikerult --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

1983-ban raktárosként kezdte munkáját Zichy Mihály a nemzeti könyvtárban, levelezőn lett történész, majd le is doktorált, és immár 41. éve segíti a Kézirattárban kutatók munkáját. Az OSZK 13. podcastjában, vagyis mától csevejében a legendás Zichy család leszármazottjával, Zichy Mihállyal, a Kézirattár kutatójával beszélgetett Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét.   Az OSZK alapítási ünnepéhez kapcsolódóan 2023. november 23-án ünnepélyes keretek között adták át a törzsgárda-elismeréseket, ez alkalommal Zichy Mihály 40 éves munkáját méltatták.    A Zichy családból nem csak politikusok, jelentős közéleti személyiségek kerültek ki. Feltűnően sok a művész, világutazó, tudós, megannyi érdekes karakter. Egy távolabbi rokon, a grafikus Mihály a 19. században az orosz cári család udvari festője volt, idehaza elsősorban Az ember tragédiája illusztrációiról híresült el a képzőművész.   A hatgyermekes Zichy Mihály dédapja, Zichy János alapította meg az országos iskolaszanatórium-hálózatot, de volt Zichy a Nemzeti Múzeum vezetője, sőt az ország kultuszminisztere is.   Tartalom:    01:40 Az otthon lassan tudatosuló identitás és az óvodai vélemény arról, hogyan ehet egy grófgyerek cseresznyét 04:05 Egyházi iskolából műszaki pályára 07:20 1983, a nemzeti könyvtár raktárosa 10:16 Miksa császár ősnyomtatványából kiderült, hogy mi a helyzet a nemzetállamokkal 14:03 Karsai Orsolya kezembe nyomott egy beszámolót a hétéves háborúról 18:20 Zichy József apjáról, Ferencről mintázhatta Jókai a kőszívű embert 22:48 Az átlőtt Komáromy-napló 27:50 Kéthly Anna rendcsinálása, akkor van rend, ha mindenkinek hajlék van a feje fölött 31:08 Thallóczy fölényes tudása és a társadalom szent naivitása: nem tudták, hogy az első világháború, azaz az armageddon közelít 38:00 Káoszból rendet csinálni, ez a hagyatékfeldolgozás kulcsa, de a Zichy-hagyaték még hátravan 40:46 Az értékrendet tovább kell adni, azt nem lehet elvenni 41:40 Fotóelemzés Vörösmarty fröccsével 46:38 AA soron következő kutatás többségében még nem publikált első világháborús beszámolókról szól Az említett művek:    Az átlőtt Komáromy-napló. A kötet Komáromy Lajos első világháborús emlékeit, tapasztalatait tárja az olvasó elé. A kiadvány gondozását dr. Baumgartner Bernadette és dr. Zichy Mihály történészek vállalták (https://anziksz.com/naplojegyzetek-az-elso-vilaghaborus-harcterrol-es-az-orosz-fogsagbol/van-kepunk-hozza/2022/12/23/) Kéthly Anna szociáldemokrata politikus emigrációs levelezése (https://www.oszk.hu/kiadvany/szamuzve-de-le-nem-gyozve) Segítség nehéz időkben. Levélválogatás Thallóczy Lajos hagyatékából. Nem véletlenül dedikált neki Gárdonyi Géza a következő szavakkal: „Thallóczy Lajosnak, az egyetlen goromba embernek, aki akkor kedves, ha goromba.” (https://www.oszk.hu/kiadvany/segitseg-nehez-idokben)   Fotók forrása: https://vazsonyko.blog.hu/2022/02/28/a_zichy_csalad_hazalatogat 1. Fotó: Illusztris vadászat a Kab-hegyen a 30-as években. A kép bal oldalán Széchenyi Zsigmond író, legendás vadász, mellette Bánffy Miklós, Sopron városának egyik megmentője, volt külügyminiszter, írófejedelem áll. Mellette középen Zichy István, a Magyar Nemzeti Múzeum későbbi igazgatója áll, mögötte kalapban pedig Zichy Pál látható. A vadászház előtti kerítésen „a nap hőse”, Hunyady Ferenc ül – ő lőtte ugyanis a szarvast. Mellette Zbinyovszky erdőfelügyelő és Tubert erdész állnak.  2. Fotó: A Zichy család tihanyi túrája a 30-as évekből. A fotón bal oldalon Zichy Pál áll, mellette Pali bácsi, a család rokona, előttük pedig Zichy Péter és öccse, Zichy György.  3. Fotó: Zichy Pál (Paxi) látható édesapjával a kastély udvarán.  --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

A „Madách-színház” igénye. Madách Imre nem is szánta színpadra legendás művét? Az 1883-as ősbemutatótól az 1926-os dupla budapesti bemutatón keresztül a vetített remegő hátterű szegedi előadásig – Az ember tragédiája bemutatóinak újításai. Az OSZK tizenkettedik podcastjében Kis Domokos Dániellel, a Színháztörténeti és Zeneműtár kutatójával beszélgetett Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a munkánkat. Tartalom: 01:00 Bartók-bemutatókkal kezdődött minden 02:40 Madách születésének 200. évfordulója és Az ember tragédiája bemutatójának 140. évfordulója 04:09 Sokat kellett kihúzni a műből, mégis sikeres lett az 1883-as premier 06:20 Negyven évig nem nyúltak a Paulay-darabhoz 08:11 Le lehet és kell is egyszerűsíteni a díszletet 09:28 A tömegjelenetek megformálásának vitái 10:38 Harminc lemezre rögzítették a bemutatót 14:36 Az 1926-os dupla bemutató nagy közönsége 17:09 Negyvenkétezer néző a nyári szegedi előadásokon 19:20 A forgó nézőtér terve 22:30 Díszletekről rádiósstílusban 25:20 A látvány elveheti az értelmet a Madách-műről? 26:40 Sokáig dolgozik az előadás az emberben 27:40 A párizsi álom értelmezése a prágai színben 28:40 Madách aranyköpései Linkek: Kiállításunk december végéig látható: https://oszk.hu/madach200 Az ember tragédiája https://mek.oszk.hu/00800/00849/html/ Paulay Ede https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30220.htm Hevesi Sándor https://kultura.hu/150-eve-szuletett-hevesi-sandor-a-nemzeti-szinhaz-legendas-igazgatoja/ Oláh Gusztáv https://mek.oszk.hu/04100/04135/html/Miko.htm Németh Antal https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz16/143.html Bánffy Miklós https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz24/479.html --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

Hogyan mondjunk jól verseket? Az időmértékes verseléstől a recitálásig Áprily Lajos Ének a Küküllőhöz című versén keresztül. Az OSZK tizenegyedik podcastjában Deák-Sárosi László két könyvéről a szerzővel Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója beszélgetett. Tartalom: 01:20 A nyelv és a kód nem csak az intonációból szól 02:28 Újító és összegző munka A háromszólamú vers – Új magyar verstan című könyv 03:20 A vers eredetmítoszai 05:40 A klasszikus időmértékes verselés zenei alátámasztása 06:40 Versmondás, szavalás, skandálás, recitálás, éneklés 11:30 Mire képes a hangerő a versmondásban? 13:24 A szavaló érzelmei nélkül nincs versmondás 15:06 Tíz színész és hat színészhallgató recitálta Deák-Sárosi László válogatott kedvenc verseit 16:20 A néma olvasás miatt elveszik a ritmus 18:33 A recitálást meg lehet tanulni 19:33 A megzenésített versek szerepe a versmondásban, Kasó Tibor dalnok 24:30 Áprily Lajos Ének a Küküllőhöz című versét Szemerédi Bernadett adja elő 28:13 A pozsonyi csata, 907 – eposz A háromszólamú vers verstani monográfiához hangzó Példatár tartozik, 66 klasszikus magyar vers tapasztalt, jeles színészek és tehetséges színészhallgatók recitálásában, amelyek versvideóként elérhetők a lejátszási listánkon: https://bit.ly/3SZOLAMUVERS A könyv bemutatója: https://www.oszk.hu/rendezvenyek/haromszolamu-vers-uj-magyar-verstan A háromszólamú vers – Új magyar verstan itt vásárolható meg: https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/irodalomtortenet/a-haromszolamu-vers Földi János: https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/130.html Négyesi László: https://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index1894.html Pálóczi Horváth Ádám: https://mek.oszk.hu/02000/02060/html/paloczi.htm Kasó Tibor: https://soundcloud.com/kas-tibor A pozsonyi csata, 907 – eposz itt vásárolható meg: https://www.libri.hu/konyv/deak-sarosi_laszlo.a-pozsonyi-csata-907-eposz.html --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

Az OSZK nyár előtti utolsó podcastjében Lipthay Endre történésszel, a Petőfi-hagyaték referensével Petőfi Sándor zseniális életművének fontosabb mozzanatairól beszélgetett Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója. Solymosi Ákos segítette munkánkat. Tartalom: 01:10 Petőfi Sándor hagyatékának bekerülése a nemzeti könyvtárba  06:02 A Petőfi-hagyatékot magában foglaló fond jelentése 08:30 Március 15-i legendák 09:40 Kevésbé ismert különleges dokumentumok: Petőfi rajzai és műfordításai 11:04 26 év alatt 800 vers 13:40 Petőfi, a Shakespeare-fordító 14:20 A legendás Arany-levelezés kezdetei 16:48 Hogyan vált a vándorszínészből országos hírű költő? 20:04 A veretes versek mellett bejött az olvasóknak a tájlíra 22:40 Versfüzetek 25:40 A rossznak ítélt költemények sorsa 28:06 Debrecen is megkapta a magáét Petőfitől 31:20 Nemzeti dal egyszeregy Petőfi-kéziratok: https://copia.oszk.hu --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

Az OSZK kilencedik podcastjében Németh Gáborral, a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtár vezetőjével Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója beszélgetett a 12. század óta működő apátsági gyűjteményről. Solymosi Ákos segítette munkánkat. A monostor könyv nélkül olyan, mint a város vagyon nélkül, a vár seregek nélkül, a konyha edények nélkül, az asztal étel nélkül, a kert fü nélkül, a mező virág nélkül és a fa levelek nélkül. 00:30 Lehet telephelynek nevezni egy műemlékkönyvtárat? 01:00 Gábor útja: Veszprémből Szegeden át Zircig 02.15 Hatalmas szerzetesrend Burgundiából a ciszterci rend története 03:50 Liturgikus könyvekkel kezdődött a gyűjtemény 05:59 A török pusztítás mértéke 07:12 Ősnyomtatvány és antikva egyszeregy 09:30 Tíz kódex Budapesten Zircről 11:27 Jó, hogy vége az ötvenes éveknek 13:40 Speciális teremkönyvtár és a barokk termek bemutatója – hallgatói verzió 16:04 Glóbuszok 21:18 Padányi Bíró Márton könyvét nem lőtték át géppisztollyal 25:17 Egy sérült könyv, amit nem kell restaurálni 26:38 Nem érheti meglepés Gábort a Ciszterci Műemlékkönyvtárban  27:48 Borsa Gedeon könyvtára Zircen lesz megtekinthető SPOTIFY: ⁠https://spoti.fi/3VZCaEs⁠ APPLE ⁠https://apple.co/3W0iS23⁠ GOOGLE ⁠https://bit.ly/OSZKGOOGLEPC⁠ RADIOPUBLIC: ⁠https://bit.ly/RPOSZK⁠ CASTBOX: ⁠https://castbox.fm/channel/id5114243 ⁠DEEZER: ⁠https://www.deezer.com/us/show/6149605⁠ TELEKOM: ⁠https://podcast.hu/podcast/orszagos-szechenyi-konyvtar⁠ RSS ⁠https://bit.ly/OSZKRSS --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

Az OSZK nyolcadik podcastjében Pohánka Xéniával és Kukár Barnabás Manóval Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója beszélgetett a havi egymillió oldalt digitalizáló központról. Solymosi Ákos segítette munkánkat. Pohánka Xénia a digitalizáló osztály fotóscsoport-koordinátora, Kukár Barnabás Manó pedig az osztály vezetője.  Tartalom: 01:00 1600 négyzetméteres központban 30 digitalizálóberendezés 02:50 Az állományvédelmi előválogatás az origó – a legfontosabb, hogy a dokumentum nem sérülhet 04:45 A fotózáshoz fény kell, a kódexek viszont nem bírják a fényt. Mi a megoldás? 07:28 Egyedi segítő eszközökkel egyedi tárgyakat is digitalizálunk 08:30 A rekesz és a záridő kompromisszuma a lapos fényben 10:56 A monoton munkát is lehet szervezni 13:26 A robotszkennernek van lelke 17:09 Digitális utómunka helyett digitális előkészítő munka 21:29 A mikrofilmezésből a digitalizálásba 25:14 Több száz megabyte-os védett mesterpéldányok 26:50 A gyönyörű iniciálés kódexek nagyítása 28:50 A multispektrális eljárás magyarul 32:40 A régi nyomtatványok jobb minőségűek, mint a maiak 34:30 10 millió digitalizált oldal az éves terv 37:50 900 millió oldalas a jelenlegi állomány 39:30 A mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés nem tudja gyorsabban lapozni a pergamenlapokat LINK: Az expozíciós háromszög: https://mek.oszk.hu/21400/21431/21431.pdf Átadták az OSZK digitalizáló központját: https://kormany.hu/hirek/atadtak-az-oszk-digitalizalo-kozpontjat Digitalizáló központ az OSZK-ban: https://www.youtube.com/watch?v=yPiZ6jBqK60 SPOTIFY: ⁠https://spoti.fi/3VZCaEs⁠ APPLE ⁠https://apple.co/3W0iS23⁠ GOOGLE ⁠https://bit.ly/OSZKGOOGLEPC⁠ RADIOPUBLIC: ⁠https://bit.ly/RPOSZK⁠ CASTBOX: ⁠https://castbox.fm/channel/id5114243⁠DEEZER: ⁠https://www.deezer.com/us/show/6149605⁠ TELEKOM: ⁠https://podcast.hu/podcast/orszagos-szechenyi-konyvtar⁠ RSS ⁠https://bit.ly/OSZKRSS --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

A közönségnek van szüksége színházra. Az OSZK hetedik podcastjében Sirató Ildikó színház- és irodalomtörténésszel Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója beszélte át a színjátszástudományt. Solymosi Ákos segítette munkánkat. Sirató Ildikó, a Színháztörténeti és Zeneműtár korábbi vezetője, színház- és irodalomtörténész a Magyar Táncművészeti Egyetem docense, tanít továbbá az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskoláján és számos hazai és külföldi egyetemen Kolozsvártól Bécsig, Tamperétől Belgrádig… Tartalom:  00:48 Minden kultúrtörténeti téma indítója: a görögök  03:68 Udvari színjátszás a 18. században, Széchényi Ferenc gyűjteményében megjelentek az argumentumok 06:30 Hogyan gyarapodtak a dokumentumok? 07:30 A színjátékot nem lehet gyűjteni  09:10 A színházi struktúra, az intézményrendszer középpontja a Nemzeti Színház  10:28 1848. március 15-én nem játszották végig a Bánk bánt 16:24 A művészet úgy működik, mint az Otto-motor 20:00 Az amatőr színjátszó mozgalom dokumentumainak fölkutatása, azok megőrzése a legnehezebb könyvtárosi feladat 25:51 A pandémia hatását még ma is érzik a színházak 27.32 Három korosztályt is gajra vágott a vírushelyzet 31:22 Színházi eszközök a drámapedagógiában 35.06 Magyarország legnagyobb színháztörténeti dokumentumgyűjteménye az OSZK-ban található 43:30 Forrástípusok és dokumentumtípusok sokszínűsége a tárban 46:13 Hogyan lehet feldolgozni egy „nem kutatható” színházi hagyatékot? 51:43 Szerb Antal hatórás előadásának hatása és értéke Színháztörténeti és Zeneműtár https://oszk.hu/szinhaztorteneti-es-zenemutar Arisztotelész: Poétika https://mek.oszk.hu/00300/00315/00315.htm Jean Racine: https://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag056.htm Széchenyi naplójából: https://mek.oszk.hu/06700/06774/ Magyar Színházművészeti Lexikon: https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/index.html Kemény Henrik: https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz13/240.html A Blaha Lujza téri Nemzeti Színház https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2015/04/29/dolt_falak_dult_szivek_380 Gobbi Hilda fotó a nemzeti könyvtárban: https://gobbi.oszk.hu Gábor Miklós hagyatéka https://www.youtube.com/watch?v=hB-3J8ifHdU Hallgasd a nemzeti könyvtár hangját, ahol tetszik! SPOTIFY: https://spoti.fi/3VZCaEs APPLE https://apple.co/3W0iS23 GOOGLE https://bit.ly/OSZKGOOGLEPC RADIOPUBLIC: https://bit.ly/RPOSZK ANCHOR: https://bit.ly/ANCHOROSZKPC TELEKOM: https://podcast.hu/podcast/orszagos-szechenyi-konyvtar RSS https://bit.ly/OSZKRSS --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

A penészedő könyvek helyes tárolásától a Magyar örökség Díjas pergamenkódex restaurálási eljárásig. Az OSZK podkasztjában Érdi Marianne könyv-, papír-, és bőrrestaurátor művésszel, az Állományvédelmi és restauráló osztály helyettes vezetőjével beszélgetett Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója. A felvétel elkészítését Solmyosi Ákos segítette. A hatodik adás tartalmából:  01:20 Érdi Marianne: Több mint negyven éve kezdtem a pályát grafikusként 02:26 A gépi papírgyártás alapvetően változtatta meg a könyvek alapanyagát 04:32 A hagyatékok befogadásának alapja, hogy megvizsgáljuk, honnan jött a gyűjtemény  06:53 Egyre kevesebb a szakember, újraindult a könyv- és papírrestaurátor-képzés 09:20 A gépesítés ellenére a kézi könyvkötő szakemberekre igenis szükség van 11:00 A megelőző állományvédelemmel kezdődik a dokumentumok védelme 13:40 Savasító légköri gázok között élünk, ami szintén árt a könyveknek  16.27 A penészes, kivirágzott könyvekhez gumikesztyű is javallott 18:32 A tintamarásos Himnusz elemzése 21:24 A nap ne érje soha a könyvespolcot 23:20 Ötvenluxnyi világítás megengedett az érzékeny könyveknek 24:14 A Magyar Örökség díjas restaurálási eljárás 29:23 Pergamenre nem érdemes könyvet nyomtatni 31:10 A sepsiszentgyörgyi Apor-kódex restaurálása LINK: Magyar Örökség Díj: https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2017/04/03/magyar_orokseg_dijas_a_pergamen-kodex_restauralo_eljarasunk Könyv- és papírrestaurátor képzés https://www.oszk.hu/hirek/konyv-es-papirrestaurator-szakmai-kepzes Kötészet restaurálás: https://www.oszk.hu/koteszet_restauralas Újraindult a restaurátor képzés: https://www.youtube.com/watch?v=seG48QTVlBg Kozocsa Ildikó: https://mek.oszk.hu/19400/19421/ Kastaly Beatrix: https://tortenet.oszk.hu/html/magyar/06jelentos_szemelyek/szechenyi_erem/kastalybeatrix.htm Tóth Zsuzsanna: https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2020/09/14/mit_arulnak_el_a_pottyok Apor-kódex: http://nyelvemlekek.oszk.hu/ism/aporkodex#PODCAST #ÉRDIMARIANNE #KÖNYVTÁR --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

Az OSZK ötödik podcastjában az első Magyarországon nyomtatott könyvről, a Budai krónikáról és a 2023-ban újranyomott gyönyörű fakszimilemásolatáról beszélgetünk. Présgéptől a proofig, Schöck Gyula grafikussal és Farkas Gábor Farkas művelődéstörténésszel Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója beszélte át az elmúlt 550 évet. Solymosi Ákos segítette a podcast elkészítését. Az ötödik adás tartalmából: 00:48 Hess András, a német származású itáliai nyomdász Budán 01:49 Nyomdai előkészítés 2023-ban 03:37 1471 nyarán rakta össze Hess András a présgépet 08:00 Hogyan adjuk meg a tiszteletet az első Magyarországon nyomtatott könyvnek? 13:00 1473-ban nyolc nyomda kezdte el működését, az egyik Budán 16:06 220 példányból 10 maradt fenn fél évezred alatt 19:34 Milyen lehetett az eredeti kötése a könyvnek? 23:53 Kétféle kötéssel nyomtattuk újra, a prágai példányra hasonlít a kézzel kötött fakszimile 27:55 Fac simile – nyomtass jól! Fakszimile-fogalommagyarázat. 32:46 A gépek átlagolnak, az ember még mindig többet tud a technikánál 38:23 Az 550 éves szöveg minőségelemzése 41:45 Elveszett a Budai krónika első ajánlása. Ki fogja megtalálni Vitéz János és Mátyás király verekedésének történetét? 44:29: A 90 százalékos újrabőr Svájcból 47:10 2573-ban hány példány marad fenn az újranyomtatott Budai krónikából? 50:12. Mire való egy történelemkönyv? „Ami jó volt, arra legyünk büszkék, ami rossz, az legyen ott példaként, hogy többet ilyen ne forduljon elő.”   További linkek:   A Budai krónika https://chronikca.oszk.huItt rendelhetik meg a könyvet: https://chronica.oszk.hu/megrendeles/A 10 fennmaradt példány: Wien, Österreichische Nationalbibliothek – Inc. 5.F35Leipzig, Universitätsbibliothek – Edit. vet. 1473, 14 Roma, Biblioteca dell’Accademia Nazionale dei Lincei – Biblioteca Corsiniana 53. F 25 Praha, Univerzita Karlova Ústřední knihovna – Inc. 39. D. 14 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár – Inc. 326 Paris, Bibliothèque Nationale – Rés. m. M. 20 Kraków, Muzeum Narodowe, Zbiory Czartoryskich, Biblioteka – Inc. 55 (3)Санкт-Петербург, Poccийская Национальная Библиотека – Inc. 9.4.4.12 Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára – Inc. 10 Princeton, Scheide Library – HSL 43.12  Majdnem mindent tudsz a Budai krónikáról: https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2015/06/05/majdnem_mindent_tudsz_a_budai_kronikarol  Írjuk tovább együtt a Corvina könyvtár történetét! ADÓSZÁMUNK: 15309123-2-41 --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

Az OSZK negyedik podcastjában a nemzeti könyvtár első állandó kiállításáról, az Esszenciáról beszélgetünk. Gazdag Mária építésszel és Elbe Istvánnal, a Gyűjteményszervezési Főosztály könyvtárosával, a kiállítás egyik kurátorával beszélget Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója. Tartalom: 01:30 A corvinakiállítás nemzetközi dizájndíja 03:07 A corvinának nem kell hírverés, az Esszenciának szerves része Mátyás könyvtára 05:04 Ha egy brainstromingból 10 százalék megvalósul, az nagyon jó arány 06:10 Nem tudja elkerülni a látogató a bejáratnál a corvinákat 08:10 Elbe István a „könyvtáros betegségről” 13:00 A Shakespeare-házat, a könyvtartó tékát Kossuth Lajos kapta Londonban 20:13 Hatalmas tér a 6. emeleten, nevezhetjük hodálynak is, ami egy félbevágott lépcsőház 25:30 Istváné lett a matéria, az információhordozók tematika 26:40 Fogalommagyázat, mindent tudunk a hungarikákról 28:40 Tartalomból sosem elég a kiállításon, a szöveg és az illusztráció egyensúlyozása 32:40 Nagy adósságot törlesztett a könyvtár az első állandó kiállítással 36:30 Fölöspéldány-fogalommagyarázat, miért van fölösleges példány a nemzeti könyvtárban 38:40 A forprofit és a nonprofit megbízó kapcsolata az építésszel 43:30 Nem magunknak készítjük a kiállítást 51:00 Podcasttörténeti pillanat, a kurátor megköveti az építészt Esszencia kiállítás: https://www.oszk.hu/esszencia-allando-kiallitas Design Award-díj https://epiteszforum.hu/adesign-awardot-nyert-az-oszk-corvina-kiallitasa Shakespeare könyvszekrény: https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2014/05/18/shakespeare_szulohaza_vitrinben Hungarikakutatás https://www.oszk.hu/hungarikakutatas Borsa Gedeon https://www.oszk.hu/hirek/elhunyt-borsa-gedeon-1923%E2%80%932022 Írjuk tovább együtt a Corvina könyvtár történetét!ADÓSZÁMUNK: 15309123-2-41 --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message

Az OSZK harmadik podcastjában végre kimondjuk, hogy a nemzeti könyvtár munkatársai azért dolgoznak, hogy az információk minél könnyebben eljussanak a felhasználókhoz. Hegedüs Krisztina informatikus könyvtárossal, a Periodikafeldolgozó Osztály vezetőjével és Zsupán Edina filológussal, a Fragmenta et Codices Kutatócsoport munkatársával beszélgetett Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója.    A harmadik adás tartalmából:  01:10 A betonstabil bemutatkozó kör a periodikumoktól a corvináig, azonnali helyreigazítással  05:10 Együttműködve, közösen dolgozva sokkal eredményesebb a kutatás   08:34 Fogalommagyarázat: rekatalogizálás   10:33 Kézzel írt könyv, kódex, kézirat: hogyan nevezhetjük Mátyás király könyveit, kéziratait?  15:29 A Hunyadi fiúk találkozása az itáliai szellemi áramlatokkal  16:22 „Mi lett volna, ha…?” típusú kérdés is kell  18:05 A kisírt corvina története; a Corvina könyvtár hanyag kezelése miatt maradt fenn a legtöbb corvina  20:49 Volt-e a Corvina könyvtárnak könyvtárosa? A periodika gondozóinak manapság egy egész osztályuk is van, és kiderül, ki volt a Gőzhangya  24:35 A digitalizálás teheti teljessé a PERIK feldolgozását  27:40 Rohan az idő, már a periodikumok sem a régiek  30:30 Az egyszerzős, periodikusan megjelenő műveket hogyan nevezhetjük?  32:24 A magyarországi digitalizálás a corvinák digitalizálásával kezdődött húsz évvel ezelőtt  35:12 Folytatódik a Corvina könyvtár digitális újraegyesítése  38:16 A legújabban azonosított corvinát volt munkatársunk fedezte fel   40:50 Rekatalogizálás során az állományból hiányzó hungarikumok kerültek elő  44:10 Az átkozott újságírók nevezték el corvinának a corvinákat, plusz latin nyelvlecke  47:04 A Corvina könyvtár pusztulásáról forrás hiányában keveset tudunk, az biztos, hogy a török hódítással szűnt meg A megújult Corvina-honlap: https://corvina.hu  A 2018-as kiállítás (A Corvina könyvtár budai műhelye) digitális változata: https://exhibitioncorvina2018.oszk.hu  A 2018-as kiállítás (A Corvina könyvtár budai műhelye) katalógusa: https://www.oszk.hu/kiadvany/az-orszag-diszere-corvina-konyvtar-budai-muhelye  A Philostratus-corvina digitálisan: https://corvina.hu/hu/corvina/virtualis-corvinak/codlat417-hu/  Nagy Marcel: https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=27634  Lakatos Éva: https://www.oszk.hu/en/hirek/elhunyt-lakatos-eva  Németh László: https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/nemeth-laszlo  Pap Károly: Németh László és a „Tanu”  https://epa.oszk.hu/00000/00022/00558/17470.htm   Bródy Sándor: Fehér könyv: https://moly.hu/konyvek/brody-sandor-feher-konyv  Németh András: https://www.youtube.com/watch?v=EtYsMw0uCg8  Ausztriában őrzött corvinák: https://corvina.hu/hu/category/ausztria/  Rómer Flóris: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=881  A podcast a Spotifyon, az Apple és a Google alkalmazásában, összesen hat helyen hallgatható meg az interneten.  --- Send in a voice message: https://podcasters.spotify.com/pod/show/nemzetikonyvtar/message