Országos Széchényi Könyvtár

Igazságról, hazugságról, életről és halálról. Határon túli magyarként nagyon fontos, hogy több lábon álljon az ember, és ha még marad a rengeteg munka mellett egy kis szabadidő, lehet írni verseket akár a halálról is. Zágorec-Csuka Judit szerint a vers: csábítás, beteljesülés, dráma, önámítás, szépség és vonzalom. A Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ igazgatójával, Zágorec-Csuka Judittal, Jókai-díjas szlovéniai, muravidéki magyar költővel, íróval, műfordítóval, könyvtárossal beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalomjegyzék Judit gondolataival: 01:30 Könyvtáros diplomával újságíróként 03:56 Több lábon állni nem mindig sikerélmény 05:15 Mindig magyarul beszéltünk, a középiskolában kellett megtanulni a szlovén nyelvet 09:30 Serkent a többnyelvű környezet 12:10 Multikultis közegben élni 15:06 Mariborba is mehettem volna doktorálni, de Budapestet választottam 18:30 Közös magyar projekt a Kultsár-kultusz 24:02 Tovább bővítjük a digitális adatbázisunkat az OSZK segítségével 27:10 170 ezer könyvből 40 ezer magyar nyelvű könyv a lendvai könyvtárban 32:30 Évente 160 különböző programot szervezünk 34:18 Találkozásom Makovecz Imrével 36:35 Nem lehet az embert motiválni 41:20 Kreatív foglalkozás, igazi elmélyedés az írás 44:38 Ma is ugyanazokkal küzdünk, mint 30 évvel ezelőtt 46:50 Sokféle hazugság van a világban, nem kivétel a kisebbségi sors 52:10 Tanulmányt írni teljesen más, mint szépirodalmat írni 53:10 A Boráros téri csoda 56:20 A szív akkumulátora Linkek: A szív akkumulátora: https://mek.oszk.hu/18800/18828/ Lendván az OSZK részvételével ünnepelték a 450 éve nyomtatott első magyar nyelvű könyvet http://www.oszk.hu/hirek/lendvan-az-oszk-reszvetelevel-unneplik-450-eve-nyomtatott-elso-magyar-nyelvu-konyvet Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ https://www.kkl.si/hu/

A nemzeti könyvtár égisze alatt működő, az egyházi és világi ünnepeket, évfordulókat, emléknapokat, kiemelt magyar és nemzetközi napokat bemutató tartalomszolgáltatás informatikai és arculati szempontból is megújult. Az MNMKK OSZK 30. csevejében Sudár Annamáriát, a nemzeti könyvtár irodalmi szerkesztőjét és Mann Jolán irodalomtörténészt, a Főigazgatói Kabinet kulturális csoportjának tudományos munkatársait Ujhelyy Attila, a könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte az egyedi online tartalomszolgáltatás részleteiről. Tartalom 00:57 Mitől különleges a szolgáltatás? 03:30 Hatalmas tudáshalmaz a kíváncsiaknak 07:25 Mint egy kalendárium! 10:36 Ki válogatja össze a tartalmat? 15:15 „A műveltség élmény, állandó élmény, mint a napsütés” (Márai) 17:15 Kapcsolódások 20:30 Meddig bővíthető a szolgáltatás? 23:00 Kiket tekintünk felhasználóknak? 24:10 Miért vannak a névnapok? 28:30 Kortárs ünnepek 31:30 Részt vevő kollégák https://jelesnapok.oszk.hu

Bárány Zsófia, a Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport munkatársa, tudományos kutató Lonovics József 1840–41. évi római diplomáciai útjáról írt könyvet, amelynek fő témája a pápa és a katolikus főpap tárgyalása volt a vegyes házasság intézményéről. Bárány Zsófiát Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója kérdezte. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Kérjük, hogy iratkozzanak fel csatornánkra, adásaink megtalálhatók a YouTube-on és a nagyobb podcastfelületeken. Tartalom 01:02 Lonovics József római kiküldetésének témája az ELTE-n 02:40 Központban a keresztények közötti vegyes házasság 05:50 A hazai és külhoni latin, német és olasz nyelvű forrásokban Lonovics 07:20 Elhidegült kapcsolat: a magyar katolikus egyház és az Apostoli Szentszék közötti kapcsolatok szüneteltetése 10:30 Egy karrier kezdete: megfigyelések egy fiatalemberről 12:06 A Lonovics-pályakép egyes állomásai a melki száműzetésig 17:00 Állam és egyház ellentéte a házasság szabályozása kapcsán 21:00 A hit átadásának kérdései, női lelkiismeret, pápai aggályok 23:22 Az örökség és identitás fontosságáról, a kulturális viszonyokról 25:40 A római diplomáciai út 29:40 „Amit a törvény nem tilt, azt tenni szabad” 35:20 A 19. századi felekezeti viszonyok 42:44 A diplomáciai út sikere: egyeztetések a szabad kommunikáció, a szabad oktatás, magyarok a Collegium Germanicum et Hungaricumban stb. 46:00 Egyház és nyilvánosság, egyházi sajtó és nyilvánosság 51:00 Köszönetnyilvánítások #CSEVEJ #podcast

Irodalomterápia, könyvtárosság, még egy kis irodalomterápia. Juhász Istvánnal, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosával Madarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Ha Istvánt keresik, másik épületben találják, hiszen helyileg az Országos Idegennyelvű Könyvtárban végzi munkáját, ahol még irodalomterápiás csoportüléseket is szokott tartani. 🙂   Tartalom: 01:19 „Időközben rájöttem, hogy én ezt annyira nem szeretem” 03:23 Az olvasószolgálati könyvtáros kulisszatitkai 07:05 „Egyre jobban éreztem azt, hogy én segíteni szeretnék az embereknek” 08:58 Irodalomterápia vagy biblioterápia? Az itt a kérdés 12:48 Bartos Éva már az 1970-es évektől dolgozott ezzel a módszerrel 13:37 Hogyan történik a szövegválasztás? 16:20 Rényi Ádám még meg nem jelent műve az irodalomterápiás foglalkozáson 18:40 „Nem irodalomórán vagyunk, nem kell kielemezni a szerzői életművet” 24:05 Emlékezetes pillanatok a csoportfoglalkozásokról 27:12 Hány zenélő szökőkút is van a Margitszigeten? 30:44 Irodalomterápiás tervek az OIK-ban   Linkek: Az olvasás hatása az egészségre: szemletanulmány (Juhász István a magyar nyelvű bibliográfiai gyűjtésben működött közre): https://ki.oszk.hu/sites/default/files/hirfajlok/olvasas_es_egeszseg_szemletanulmany.pdf   Juhász István az Országos Idegennyelvű Könyvtárban zajló biblioterápiás munkájáról az OIK blogján: https://blog.oik.oszk.hu/category/biblioterapia/   Juhász István adatlapja a Magyar Irodalomterápiás Társaság honlapján: https://www.irodalomterapia.hu/tagjaink/juhasz-istvan.php

A nemzeti ünnepen Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Hangodi Ágnes, a Könyvtári Intézet képzésekért felelős igazgatóhelyettese. Az orosz nyelv és az orosz könyvkultúra kapcsolatáról, a könyvtári szakma csúcsszervében, a Könyvtári Intézetben végzett munkáról beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója Hangodi Ágnessel. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalom: 02:00 „Voltam csúcsvezető is, de középvezető maradok, mert így komfortos” 03:45 A balassagyarmati városi könyvtárban indult minden 06:00 Az ELTE-s orosz szakhoz illett a könyvtár szak 08:59 „Az oroszt csináltam, a könyvtárt élveztem” 10:20 Péter cár mint egyetemi szakdolgozati téma, az orosz nyelv és a könyvtár kompromisszuma 13:17 Könyvkupacból könyvtárat alkotni az ELTE-n 15:04 Tanársegédségből adjunktus, 12 év alapozás a könyvtárképzésben 16:20 Az első díjban is benne volt Péter cár, a titokzatos magyar kapcsolat 20.02 Kovács Máté Alapítvány: a szerelemprojekt 23:12 Álláskeresés 2000-ben: Könyvtári Intézet 27:30 Hamvas Béla és Szabó Ervin könyvtári kölcsönzései 32:25 Vissza a tanításhoz és a képzésszervezéshez a Könyvtári Intézetben 36:16 Legfontosabb felnőttképzési kompetencia a precízség 38:24 A képzések legjobb része sem titkos 42:00 Kiváló könyvtáros oktatók az egész országból 44:45 Díjak, díjak és díjak, egyszer csak jött egy telefon 49:40 Péter cárról még egy bőr: az amatőr fogász és könyvkiadó Linkek: Könyvtári Intézet: https://ki.oszk.hu/ Kovács Máté Alapítvány: http://www.kovacsmatealapitvany.hu Egy megbízott igazgató emlékei: https://epa.oszk.hu/00100/00143/00361/pdf/ I. Péter könyvtára https://www.ponticulus.hu/rovatok/hidverok/peter-great.html A Vedomosti és a Mercurius Veridicus https://epa.oszk.hu/00900/00904/shell/bckgr/cikk/hun/hangodi1996.htm A „habent sua fata libelli" tétel igazságának vizsgálata egy könyvtártudományi gyűjteményrészben https://epa.oszk.hu/00100/00143/00039/pdf/ Díjak, kitüntetések: 1989 OTDK Pro Scientia aranyérem; 2002 Könyvtári Figyelő-nívódíj 2008 MKE-emlékérem 2010 Szinnyei József-díj 2024 Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetés

Tartalom: 01:20 Mit kutathat egy kutató? Hogyan lettek csoporttagok a középkorászok?05:19 Kutatótársak közösen, vagy önállóan?06:21 Az írásbeliség fehér foltjai07:31 Kódextöredékek jelentkezését várjuk09:40 Látványos töredékektől a széthullott kötéstábláig11:50 Középkorász-fogalommagyarázat13:40 Újkori számadáskönyv kötésében talált töredékek18:20 Konferenciás kérdések22:12 Doktori védésről is beszéljünk, egy kiszivárgott jelentés megsemmisítendő könyvekről24:50 A kolduló rendek rivalizálása30:43 A történetírás története a kora újkorban37:38 A mesterséges intelligenciát sem hagyhattuk ki Az 1994 óta minden évben a University of Leeds szervezésében megrendezett International Medieval Congress idén is több mint kétezer középkorászt szólított meg a világ minden tájáról 2024 júliusában. A fennállásának ötvenedik évét ünneplő kutatócsoport, amelynek 2002 óta könyvtárunk ad otthont, a harmincadik, jubileumi kongresszuson első ízben képviseltette magát. Hende Fanni, a kutatócsoport tudományos főmunkatársa, Bolyai-ösztöndíjas kutató előadásában egy olyan töredékcsoportot mutatott be, amely a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, a Magyar Kamara Archívumában őrzött két, kora újkori számadáskönyv kötéstáblájából került elő. Orsós Julianna, kutatócsoportunk tudományos munkatársa előadásában a Domonkos-rend késő középkori válságáról, a rendtartomány felbomlásáról és Teutonia tartományba történő beolvadásáról beszélt. Tomkó Zoltán, kutatócsoportunk szerződéses munkatársa, a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája Neolatin irodalom alprogramjának doktorandusza, az SZTE Kulturális Örökség és Digitális Társadalom Kutatócsoport, illetve az OSZK–SZTE Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport tagja egy diplomácia- és kommunikációtörténeti szekcióban mutatta be kutatási eredményeit.

A Fragmenta et Codices Kutatócsoport középkori kódexek és kódextöredékek vizsgálatával foglalkozik, hozzájárulva ezzel középkori írásbeliségünk és könyvkultúránk, valamint általában a magyar irodalom- és művelődéstörténet jobb megismeréséhez. Miért lehetnek fontosak a töredékesen fennmaradt kódexek is? Vannak-e híres kódextöredékek? Mennyiben sajátos a Corvina könyvtár? Az OSZK 25. csevejében a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport tudományos kutatóit, Lauf Juditot és Zsupán Edinát Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte a középkori kéziratos könyvek vizsgálatáról. Tartalom: 01:23 A kutatócsoport története 01:58 Papirusz, pergamen, papír 03:50 Híres magyar kódexek 04:40 Az OSZK-ban őrzött kódexek 08:30 Feltáratlan kódextöredékek 12:04 A kódextöredékek tartalma 16:15 Az OSZK legfontosabb kódextöredékei 19:16 Elveszett kódexek – meglévő töredékek 21:26 Stíluskülönbségek a középkori írásban 28:58 Mikor készült? 30:47 Ismertebb szkriptorok (másolók) 34:11 Kódexek tudományos feldolgozása, katalogizálása 38:20 Fizikai vizsgálat 39:40 Hogyan kell tárolni a kódexeket? 42: 17 Kálmáncsehi Domonkos kódexeiről 44:21 Hunyadi Mátyás budavári könyvtára 50:00 Bibliotheca Corvina Virtualis

Az OSZK 24. csevejében Török Máté előadóművész, fotográfus, grafikus volt vendégünk, akivel arról beszélgettünk, hogyan fér össze három különböző művészeti terület egy életútban. Török Mátét nehéz lenne röviden bemutatni, hiszen egy reneszánsz emberhez hasonlóan sokoldalúan tehetséges. Arról beszélgettünk, hogyan fér össze ennyi minden egy életútban. Aki kérdez, Ujhelyy Attila, az OSZK kommunikációs munkatársa, a felvételt Solymosi Ákos hangmérnök segítette. Tartalom:01:30 „Minden belefér az időmbe”  03:40 Zenész gyermekkor 😊  04:50 Grafika, OSZK, borító  06:50 Kedvenc projektek  08:20 Az idő arcai kiállítás: világos terek, logotípia, verziók  12:15 A Jeles napok tartalomszolgáltatás aktualizálása  15:10 Misztrál együttes: „A gondviselés a verséneklés felé vitt”  19:30 „Maradtunk azon az úton, amit kitűztünk.” Siker és Kossuth-díj  21:22 Versénekmondó program  24:04 Pálos-projekt  26:10 Közeljövő: Petőfi-összeállítás

Miért fontos a kiadókat jellemző jelvények gyűjtése és bemutatása? Milyen szándékkal készültek ezek? Melyik korszakban, milyen technikát alkalmaztak az elkészítésükhöz? Hogyan változtak a jelvények az évszázadok során? Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1921–1940 címmel jelent meg a témát feldolgozó könyvsorozat negyedik része. Az OSZK 22. csevejében a könyvsorozat szerzőjét, Simon Melindát, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusát, nyomdászattörténészét, kultúrtörténészét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte. Tartalom: 01.21 Könyvenként bővülő tartalom 01.50 Író és a téma találkozása 02.44 Hogyan zajlott a jelvények gyűjtése? 05.40 Miben hasonlítanak a lisztkereskedők és a kiadók? 07.30 Ősnyomdászat 08.50 Típusok és osztályok 09.54 Idővel változó technika 13.00 Miért fontos a nyomdászjelvények megőrzése a jövő számára? 15.30 Mi a hasonlóság vagy különbség az ex librisekhez, a cégérekhez, a pecsétekhez, logókhoz képest? 18.50 Az európai adatbázis kutatása 21.00 Stíluskövetés, fejlődés, ikonográfia 23.45 Jelképek, elemek divatja 25.15 Csere, módosítás, újratervezés 27.10 A legutóbbi kötet tartalma 30.30 Jövőbeli tervek 32.30 Speciális terület

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából több mint ezer XIX. századi fotográfia, köztük az Egressy család dagerrotípiái váltak hozzáférhetővé a nemzeti könyvtár Fotótér elnevezésű tartalomszolgáltatásában. Az OSZK 21. csevejében a XIX. század közepének fotókincseiről kérdezte Sárközy Rékát, az OSZK Történeti Fénykép- és Interjútár vezetőjét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalom: 02.20 Nemzetközi érdeklődés – izgalmas tartalomszolgáltatás 04.00 A magyar portréfotózás kezdetei: a dagerrotípiák 05.14 Miért van minden fellelt dagerrotípia nagy becsben? 06.00 Az Egressy család dagerrotípiái 07.35 Egressy Gábor, a neves színész mint amatőrfotós? 09.53 A Petőfi-dagerrotípia 11.22 Milyen céllal készülhettek Egressy különös képei? 16.15 A korabeli képek készítésének körülményei 17.30 Sópapírfelvételek az OSZK-ban 19.55 Felajánlás, hagyaték és guberálás 22.47 Aktuális kiállítás: A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840–50-es években 26.00 Az OSZK Fotótér további érdekességei Fotótér: https://fototer.oszk.hu/ XIX. századi fotográfia: https://fototer.oszk.hu/kereso/#kulcsszo=portr%C3%A9f%C3%A9nyk%C3%A9pez%C3%A9s Egressy család dagerrotípiái: https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/egressy-gabor-ulo-kepmasa/ és https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/egressy-akos-es-arpad-kepmasa/ A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840–50-es években: https://oszk.hu/kiallitasok/magyar-portrefenykepezes-kezdetei-az-1840-50-es-evekben

Zajlik a kozterkep.hu scrapingje, gereblyézése, amelyben majdnem félmillió fotót és adatot mentettek az OSZK webarchiválási robotjai, ezek szolgáltatásáról is beszélgetünk, és a webarchiválás legújabb tapasztalatairól is szól a csevej egy nemzetközi konferencia kapcsán. Az OSZK 20. csevejében Kalcsó Gyulával, a Digitális Bölcsészeti Központ Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalom: 01:08 Webarchiválás gereblyézéssel – scraping 04:04 Célzott tartalmi elemek mentése, webarchiválás light 06:00 Közel félmillió gereblyézett kép scriptekkel 08:20 A webes szerzői jog 11:20 Hol vannak a bezárt weboldalak adatai? 13:40 Az OSZK-robotok legálisan gereblyéznek 15:30 Etikus felhasználói lopás az interneten 17:10 Digitális köteles példányok 18:30 A mentett dokumentumok kutathatósága, a weboldal nyers szövegének adatvizualitása 21:08 A nyelvek szerepe a webarchiválásban 24:08 Kutatófelületet fejleszt az OSZK 26:29 A közösségi oldalak mentése a legújabb kihívás OSZK-webarchívum: https://webarchivum.oszk.hu/ Scraping: https://matebalazs.hu/scraping.html Webscraping: https://en.wikipedia.org/wiki/Web_scraping Videón a gereblyézés: https://www.youtube.com/watch?v=dlj_QL-ENJM

A 20. századi horvát irodalom egyik legjelentősebb alkotója valójában magyar költő-író szeretett volna lenni? A magyarul tudó horvát klasszikus, Miroslav Krleža, a magyar irodalom bennfentes kívülállója műveinek jó része a horvát és a magyar közös történelem fordulópontjairól szól, ezért tekinthetjük tiszteletbeli magyar költőnek, írónak is. Az OSZK 19. csevejében Mann Jolán irodalomtörténésszel, Krleža-kutatóval, a Főigazgatói Kabinet kulturális csoportjának munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalom: 00:44 Hogyan ejtsük ki Krleža nevét? 03:47 Lázadásból kezdtem el kutatni Krležát 08:00 Nehéz magyar szerzőnek megfeleltetni a horvát írót 09:20 Krleža magyarországi pályafutása 12:26 A kicsapott hadiapródból lett kettős kém 16:42 Kosztolányi és Ady konfliktusa 18:36 A bennfentes kívülálló 20:29 Hungarica, Germanica és Krleža 23:10 Krleža, az analóg wikipédista 27:11 Márai Sándor-párhuzamok az életműben 30:20 Közösségi emlékezet, hogyan emlékszünk ugyanarra másként? 36:30 Alternatív életmű, a zárolt hagyaték feldolgozása 41:19 Csuka Zoltán fordításában olvasható a nonszensz groteszk vers A magyarul tudó horvát klasszikus: https://mek.oszk.hu/kiallitas/krleza/ Mann Jolán az ELTE oldalán: https://www.btk.elte.hu/munkatarsak/1732/mann-jolan

A nemrégiben megjelent, 750 oldalas Pálos olvasókönyv mindenkinek szól, akit érdekel a magyar múlt, az ország története, művelődéstörténete. Az egyetlen magyar alapítású és máig létező férfiszerzetesrendhez kapcsolódó antológia pálos szerzők műveiből és pálosokról szóló alkotásokból válogat. A nyelvemlékrészletek és a rendi krónika, a nagy pálos szónokok prédikációrészletei, valamint Virág Benedek, Ányos Pál és Verseghy Ferenc művei és a hozzájuk kapcsolódó szövegek mellett Martinuzzi Fráter György robusztus alakja is feltűnik a kötetben. A küzdelmes 20. századot mutatják be a pálos atyák emlékirataiból válogatott szemelvények. A pálosokról számos szerző beszél Bessenyei Györgytől Tandori Dezsőig, Arany Jánostól Weöres Sándorig. Igazi magyar szépirodalom a kiadvány! A kötetet március 6-án 15 órakor mutatjuk be a nemzeti könyvtárban.Az OSZK 18. csevejében Sudár Annamáriával, a Pálos olvasókönyv szerzőjével, szerkesztőjével, a Főigazgatói Kabinet kulturális csoportja tagjával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. A Magyar Pálos Rend és az OSZK évtizedes együttműködésének újabb eredményeként megjelent a Pálos olvasókönyv. A több mint 750 oldalas irodalmi antológia az egyetlen magyar alapítású és ma is létező férfiszerzetesrend történetét, kiemelkedő alakjait mutatja be irodalmi szemelvények és teljes művek segítségével. Tartalom: 01:32 Egy pódiumműsorral kezdődött minden 03:47 Kis magyar pálos rendtörténet 06:11 A kihullott pálos emlékezet 07:44 Miért olvassunk olvasókönyvet? 09:50 Jelentős pálos szerzők 12:53 Visszatekintve egyértelmű a könyv szerkezete 15:52 Magyarul és latinul is írtak a pálosok, Lackfi János a könyv számára fordított egy szöveget 17:05 Verseghy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és József Attila – egy verssor kapcsán 22:37 Weöres Sándor és néhány pálos szövegrészlet 25:00 Fráter György-fejezet 29:04 Az egyes fejezetek nehézségeiről 30:47 A szónoklatok kapcsán, az élőszót hozzá kell képzelni a szöveghez 36:56 Kortárs szerzőkből 39:26 Könyvbemutatós kulisszatitkok 42:30 Szabó József (1960–2024) A pécsi kiállítás honlapja: https://paloskiallitas.oszk.hu/ A kötet megrendelhető: https://oszk.hu/kiadvany/palos-olvasokonyv Hír a kötet megjelenéséről: https://oszk.hu/hirek/megjelent-palos-olvasokonyv

Komolyan játsszuk le! Az ívekkel határolt csempéktől az interaktív művészeten át a fogyasztói társadalom kritikájáig. Az OSZK 17. csevejében Gondos Gáborral, a Digitális Megőrzési Osztály munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webestartalom-pakolója. A felvétel elkészítését Solymosi Ákos hangmérnök segítette. Tartalom: 00:46 A sors sodort a nemzeti könyvtárba, az olvasószolgálatra 03:30 Hatalmas fadarabokból szép minták, ilyen is lehet egy hobbi 04:36 Addig érdekel egy kirakóminta, amíg megtervezem 06:46 A geometria törvényszerűségei 07:50 A végeredmény nemcsak egy játék, hanem interaktív művészet 09:20 Mátyás kódexminiatúráiból is lehet kirakót készíteni 11:24 A tervezési vagy előállítási hiba is a játék része 14:26 A kirakózás a matematika oktatását is segítheti 16:30 A zöldkönyvtár a fenntartható könyvtár 19:50 Ára van a pusztító ipari fejlődésnek, fejlesztésnek 21:15 A divat irányítja a normákat, vegyél, fizess, fogyassz 22:40 Az emberi boldogság nem egyenlő a fogyasztással 24:10 A zöldgondolat változásainak bemutatása a könyvtár kiemelt szerepe 28:10 Öko már itt minden, ökopszichológia, ökoszociológia, ökokönyvtár 31:40 Boldogság-közgazdaságtan és a fenntarthatatlan hedonizmus Gondosdesign: http://www.gondosdesign.hu/ Fb: https://www.facebook.com/gondosdesign Instagram: https://www.instagram.com/gondos.puzzle/ https://experienceworkshop.org/hu/ Tim Kasser videója: https://youtu.be/T8pyL6X7Z6w?si=rLDquN2YWVhQMUui Tim Kasser könyve: https://moly.hu/konyvek/tim-kasser-az-anyagiassag-sulyos-ara https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2613801 Lelkes Orsolya könyvének FB-oldala: https://www.facebook.com/Fenntarthato.hedonizmus Az Ökopszichológiai Intézet szakmai anyagai, köztük Molnos Zselyke hosszabb-rövidebb írásaival: https://ecopsychology.hu/pszichologusoknak/#szakmai Ökoolvasókör a Facebookon: https://www.facebook.com/groups/1054964452364911 Ökoidézetek blog a Tumblren: https://www.tumblr.com/blog/okologiaigondololatok

Drótos László, a hazai internet úttörője. Egy csomó dolog, ami megjelenik az interneten, hamar eltűnik, ezek megőrzése, megmentése nagyon szép feladat – vallja Drótos László webkönyvtáros. Laci az előző negyven évben ott állt több online fejlesztés bölcsője mellett, és ringatja őket a mai napig. Jelenleg a webarchiválást tanítja önállóságra. Az OSZK 16. csevejében Drótos László webkönyvtárossal, a Magyar Elektronikus Könyvtár egyik alapítójával, a Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. A felvétel elkészítését Solymosi Ákos hangmérnök segítette. Tartalom: 02:09 A speciális matematikaosztálytól a lyukkártyás számítógépekig  03:30 A szabályos geológuspálya kitörési pontja: a számítógép 05:10 Telefonvonalon keresztül amerikai adatbázisban kerestek már a nyolcvanas években 06:20 Adatbázis-egyszeregy 08:50 Új világegyetem született az internettel 10:46 Könyvtári online híradó Miskolcról, az első magyar könyvtári „blog”  13:09 Csináld, Laci, az online katalógust 16:10 Rágcsálós szerveren indult a Magyar Elektronikus Könyvtár 18:27 A hétköznapi emberek lettek a digitális könyvtárak célközönsége 20:00 Alulról szerveződő mozgalmi online könyvtár a MEK 27:19 A digitalizáló központ bepörgette a MEK-et 28:40 Lejárt szerzői jogos művek automatizmusa 29:30 Miért kell lementeni a netet? 32:00 Robotok mentik a több milliárd byte-nyi adatot 34:49 Megtanítjuk a robotokat az emberi viselkedésre 38:19 Rossz hír a végére, veszélyben az Internet Archive MEK: https://mek.oszk.hu/hu/ EPA: https://epa.oszk.hu/ DKA: https://dka.oszk.hu/ MIA: https://webarchivum.oszk.hu/

Az OSZK 15. csevejében Bogláriné Soponyai Andrea, a Periodikafeldolgozó Osztály gyűjteményszervező könyvtárosa beszélgetett Tóth Péterrel, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolójával. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét. Az OSZK alapítási ünnepéhez kapcsolódóan 2023. november 23-án ünnepélyes keretek között adták át a törzsgárda-elismeréseket, ahol Andrea 35 éves munkáját ismerték el. A törzsgárda azt jelenti, hogy megszakítás nélkül itt dolgozik a munkatárs, tehát Andrea 1988 óta a nemzeti könyvtár munkatársa. Tartalom: 01:25 Balkéz-fejlődési rendellenességgel a könyvtárban 02:32 dr. Elekes Péter nagyot nézett, amikor az utcáról besétáltunk az OSZK-ba 04:40 A nemzeti könyvtárban tanultam meg a szakmát 06:47 Egészséges szemléletet kaptam mindenhol 08:34 A fogyatékosság, a másság másfelől nézve 11:00 A csoportos periodikumokkal bizonyítottam 14:00 A reklamálás egy fontos könyvtári gyűjteményszervezési folyamat 15:00 A kirakatban szerettem bele az ékszerekbe 16:40 A vásárolt mintáktól az egyedi ékszerig 18:10 Ízlést is lehet közvetíteni 21:30 Ha behúz a fűzés, belassul az idő 23:34 Szükségem van az ékszereknél segítségre, és a családom mindenben támogat 25:40 A harmincadik ötéves tervvel a nyugdíj felé LINK: Andrea ékszeres oldala: https://www.facebook.com/Bandreagyongyei

Mentés másként; többször, több helyre és még többször. Hogyan tudjuk hosszú távra megőrizni a családi fotókat, és mit csinál a digitális dokumentumokkal a nemzeti könyvtár? Az otthon hibásan, dohos pincében tárolt cd-ktől a digitális hagyatékon át a szuperbiztonságos könyvtári szerverparkig. Az OSZK 14. csevejében Rényi Mátyás Attila, a Digitális Megőrzési Osztály vezetője és Schirilla Tamás, az Informatikai Üzemeltetési és Szolgáltatási Főosztály vezetője beszélgetett Tóth Péterrel, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolójával. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét. Tartalom: 01:23 Telefonok, weboldalak, szerverek, számítógépek, hálózatok – informatikai főosztály 02:40 A digitális megőrzés a rendszerszintű gondolkodással kezdődik 04:30 Végtelen tárolási kapacitásra van szükség 07:00 Az állandó körülmény, ahogy a könyvek tárolásánál, a digitális dokumentumoknál is alap 08:20 Egri csillagok a hordozón 10:00 Dekódolnunk kell a jeleket, különben nem értjük az információt 11:30 A phaisztoszi korong tartalmát a mai napig nem tudják megfejteni 13:00 Szabványok segítik a feldolgozást 17:30 Emulátorok, régi hardverek, DOS-os rendszerek – megőrzési kulisszák 20:00 Modernebb tárolóegységre is másoljuk át a tartalmakat 21:20 Otthoni megőrzési tippek, legfontosabb a több helyre mentés 26:10 A pendrive-ot felejtsük el 28:30 A mesterséges intelligencia hatékonyan segíti a felhasználói elvárások kielégítését 30:30 A megőrzés után jöhet a szolgáltatás A phaisztoszi korongot minden évben megfejtik aztán mégse 😄 2014: https://turizmusonline.hu/cikkek/kulfold/feltortek_a_megfejthetetlen_kodot.html 2015: https://www.origo.hu/tudomany/20151217-phaisztoszi-korong-tortenelem-regeszet-rejtely-titkosiras-istenno-himnusz-ima-kreta-minoszi.html 2018: https://greekcitytimes.com/2018/02/09/phaistos-disc-mystery-finally-unravelled/ 2019: https://szemlelek.blog.hu/2019/08/21/magyar_tudos_allitja_megfejtette_az_evezredes_irast_ami_eddig_senkinek_sem_sikerult

1983-ban raktárosként kezdte munkáját Zichy Mihály a nemzeti könyvtárban, levelezőn lett történész, majd le is doktorált, és immár 41. éve segíti a Kézirattárban kutatók munkáját. Az OSZK 13. podcastjában, vagyis mától csevejében a legendás Zichy család leszármazottjával, Zichy Mihállyal, a Kézirattár kutatójával beszélgetett Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét.   Az OSZK alapítási ünnepéhez kapcsolódóan 2023. november 23-án ünnepélyes keretek között adták át a törzsgárda-elismeréseket, ez alkalommal Zichy Mihály 40 éves munkáját méltatták.    A Zichy családból nem csak politikusok, jelentős közéleti személyiségek kerültek ki. Feltűnően sok a művész, világutazó, tudós, megannyi érdekes karakter. Egy távolabbi rokon, a grafikus Mihály a 19. században az orosz cári család udvari festője volt, idehaza elsősorban Az ember tragédiája illusztrációiról híresült el a képzőművész.   A hatgyermekes Zichy Mihály dédapja, Zichy János alapította meg az országos iskolaszanatórium-hálózatot, de volt Zichy a Nemzeti Múzeum vezetője, sőt az ország kultuszminisztere is.   Tartalom:    01:40 Az otthon lassan tudatosuló identitás és az óvodai vélemény arról, hogyan ehet egy grófgyerek cseresznyét 04:05 Egyházi iskolából műszaki pályára 07:20 1983, a nemzeti könyvtár raktárosa 10:16 Miksa császár ősnyomtatványából kiderült, hogy mi a helyzet a nemzetállamokkal 14:03 Karsai Orsolya kezembe nyomott egy beszámolót a hétéves háborúról 18:20 Zichy József apjáról, Ferencről mintázhatta Jókai a kőszívű embert 22:48 Az átlőtt Komáromy-napló 27:50 Kéthly Anna rendcsinálása, akkor van rend, ha mindenkinek hajlék van a feje fölött 31:08 Thallóczy fölényes tudása és a társadalom szent naivitása: nem tudták, hogy az első világháború, azaz az armageddon közelít 38:00 Káoszból rendet csinálni, ez a hagyatékfeldolgozás kulcsa, de a Zichy-hagyaték még hátravan 40:46 Az értékrendet tovább kell adni, azt nem lehet elvenni 41:40 Fotóelemzés Vörösmarty fröccsével 46:38 AA soron következő kutatás többségében még nem publikált első világháborús beszámolókról szól Az említett művek:    Az átlőtt Komáromy-napló. A kötet Komáromy Lajos első világháborús emlékeit, tapasztalatait tárja az olvasó elé. A kiadvány gondozását dr. Baumgartner Bernadette és dr. Zichy Mihály történészek vállalták (https://anziksz.com/naplojegyzetek-az-elso-vilaghaborus-harcterrol-es-az-orosz-fogsagbol/van-kepunk-hozza/2022/12/23/) Kéthly Anna szociáldemokrata politikus emigrációs levelezése (https://www.oszk.hu/kiadvany/szamuzve-de-le-nem-gyozve) Segítség nehéz időkben. Levélválogatás Thallóczy Lajos hagyatékából. Nem véletlenül dedikált neki Gárdonyi Géza a következő szavakkal: „Thallóczy Lajosnak, az egyetlen goromba embernek, aki akkor kedves, ha goromba.” (https://www.oszk.hu/kiadvany/segitseg-nehez-idokben)   Fotók forrása: https://vazsonyko.blog.hu/2022/02/28/a_zichy_csalad_hazalatogat 1. Fotó: Illusztris vadászat a Kab-hegyen a 30-as években. A kép bal oldalán Széchenyi Zsigmond író, legendás vadász, mellette Bánffy Miklós, Sopron városának egyik megmentője, volt külügyminiszter, írófejedelem áll. Mellette középen Zichy István, a Magyar Nemzeti Múzeum későbbi igazgatója áll, mögötte kalapban pedig Zichy Pál látható. A vadászház előtti kerítésen „a nap hőse”, Hunyady Ferenc ül – ő lőtte ugyanis a szarvast. Mellette Zbinyovszky erdőfelügyelő és Tubert erdész állnak.  2. Fotó: A Zichy család tihanyi túrája a 30-as évekből. A fotón bal oldalon Zichy Pál áll, mellette Pali bácsi, a család rokona, előttük pedig Zichy Péter és öccse, Zichy György.  3. Fotó: Zichy Pál (Paxi) látható édesapjával a kastély udvarán. 

A „Madách-színház” igénye. Madách Imre nem is szánta színpadra legendás művét? Az 1883-as ősbemutatótól az 1926-os dupla budapesti bemutatón keresztül a vetített remegő hátterű szegedi előadásig – Az ember tragédiája bemutatóinak újításai. Az OSZK tizenkettedik podcastjében Kis Domokos Dániellel, a Színháztörténeti és Zeneműtár kutatójával beszélgetett Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a munkánkat. Tartalom: 01:00 Bartók-bemutatókkal kezdődött minden 02:40 Madách születésének 200. évfordulója és Az ember tragédiája bemutatójának 140. évfordulója 04:09 Sokat kellett kihúzni a műből, mégis sikeres lett az 1883-as premier 06:20 Negyven évig nem nyúltak a Paulay-darabhoz 08:11 Le lehet és kell is egyszerűsíteni a díszletet 09:28 A tömegjelenetek megformálásának vitái 10:38 Harminc lemezre rögzítették a bemutatót 14:36 Az 1926-os dupla bemutató nagy közönsége 17:09 Negyvenkétezer néző a nyári szegedi előadásokon 19:20 A forgó nézőtér terve 22:30 Díszletekről rádiósstílusban 25:20 A látvány elveheti az értelmet a Madách-műről? 26:40 Sokáig dolgozik az előadás az emberben 27:40 A párizsi álom értelmezése a prágai színben 28:40 Madách aranyköpései Linkek: Kiállításunk december végéig látható: https://oszk.hu/madach200 Az ember tragédiája https://mek.oszk.hu/00800/00849/html/ Paulay Ede https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30220.htm Hevesi Sándor https://kultura.hu/150-eve-szuletett-hevesi-sandor-a-nemzeti-szinhaz-legendas-igazgatoja/ Oláh Gusztáv https://mek.oszk.hu/04100/04135/html/Miko.htm Németh Antal https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz16/143.html Bánffy Miklós https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz24/479.html

Hogyan mondjunk jól verseket? Az időmértékes verseléstől a recitálásig Áprily Lajos Ének a Küküllőhöz című versén keresztül. Az OSZK tizenegyedik podcastjában Deák-Sárosi László két könyvéről a szerzővel Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója beszélgetett. Tartalom: 01:20 A nyelv és a kód nem csak az intonációból szól 02:28 Újító és összegző munka A háromszólamú vers – Új magyar verstan című könyv 03:20 A vers eredetmítoszai 05:40 A klasszikus időmértékes verselés zenei alátámasztása 06:40 Versmondás, szavalás, skandálás, recitálás, éneklés 11:30 Mire képes a hangerő a versmondásban? 13:24 A szavaló érzelmei nélkül nincs versmondás 15:06 Tíz színész és hat színészhallgató recitálta Deák-Sárosi László válogatott kedvenc verseit 16:20 A néma olvasás miatt elveszik a ritmus 18:33 A recitálást meg lehet tanulni 19:33 A megzenésített versek szerepe a versmondásban, Kasó Tibor dalnok 24:30 Áprily Lajos Ének a Küküllőhöz című versét Szemerédi Bernadett adja elő 28:13 A pozsonyi csata, 907 – eposz A háromszólamú vers verstani monográfiához hangzó Példatár tartozik, 66 klasszikus magyar vers tapasztalt, jeles színészek és tehetséges színészhallgatók recitálásában, amelyek versvideóként elérhetők a lejátszási listánkon: https://bit.ly/3SZOLAMUVERS A könyv bemutatója: https://www.oszk.hu/rendezvenyek/haromszolamu-vers-uj-magyar-verstan A háromszólamú vers – Új magyar verstan itt vásárolható meg: https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/irodalomtortenet/a-haromszolamu-vers Földi János: https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/130.html Négyesi László: https://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index1894.html Pálóczi Horváth Ádám: https://mek.oszk.hu/02000/02060/html/paloczi.htm Kasó Tibor: https://soundcloud.com/kas-tibor A pozsonyi csata, 907 – eposz itt vásárolható meg: https://www.libri.hu/konyv/deak-sarosi_laszlo.a-pozsonyi-csata-907-eposz.html