margofeszt

Közreműködik: Pásztor Anna (Anna & the Barbies) és Pásztor Sámuel Meghaladható-e vajon a sérült kötődésmintázat, amely összetéveszti a szeretetet a bántalmazással, és oly sok fájdalmat okoz, hogy belekékülünk, és ha meghaladható, akkor hogyan? A lélektan egyik örökérvényű kérdésére kutatja a kötet a választ. A szerző a tőle megszokott egyedi módon ötvözi a műfajokat, megalkotva így a „feldolgozásregény” terápiás irodalmát, amelyet elolvasva egy teljes gyógyulási folyamatot kísérhetünk végig egy abuzív viszonyból: kívülről, a szöveg mentén, és belülről, a saját életünkre reflektálva. Komplex és mélyreható megközelítés ugyanannak a párkapcsolatnak a nő, a férfi, és a terapeuta szemszögéből való egyidejű láttatása és ütköztetése. A regény magával ragadó ereje élővé teszi a történetet, a történetet kísérő értelmező keretrendszer pedig támpontokat ad a feldolgozásban, amely nehéz, ám katartikus út végén megszülethet a szabad ember új, valós és élhető szeretetképe és identitása. A Scolar Kiadóval közös program.

A szerzővel Oláh Andrea beszélget Koldus és királyfi a la 21. század Már a második generáció nő fel Nógrádi Gábor egyedi hangvételű, gyakran különleges humorral átszőtt regényein. A kiskamaszok egyik kedvenc kortárs magyar írója 30. regényében egy tengerparti menekülttáborban élő kamaszfiú Adam és a tengerparton nyaraló elnök fia, David cserélnek helyet. Egy klasszikus, de mindig aktuális dilemma feloldása 12 éven felüli olvasóknak. A Móra Kiadóval közös program.

Dühkezelési alapismeretek tiniknek fantasy-vel A szerzővel Dóka Péter, a könyv szerkesztője beszélget A Móra Kiadó legújabb szerzője Bartos Felicián 9 éven felüli olvasóknak szóló mesés kalandregényében a 13 éves főszereplő Andris egy stratégiai játékban szerzett tapasztalatait felhasználva kell helyt álljon a valódi világban. Feladata nem kevesebb, mint megállítani a Fővárost fenyegető főgonoszt: a fehér démont és kíméletlen homokkatonáit. Hogyan és miért kezd írni 48 évesen egy filozófia szakot végzett informatikus? Mihez kezdhet egy kiskamasz a dühével? Számos izgalmas kérdést boncolgat a szerzővel Dóka Péter, a könyv szerkesztője. A Móra Könyvkiadóval közös program.

A szerzővel Valuska László beszélget „Aki kíváncsi, mindig talál rejtvényeket maga körül. Aki eltökélt, meg is oldja őket." Rubik Ernő A MI KOCKÁNK a rejtvényekről szól. A rejtvény nem egyszerű játék, hanem egyenes út az emberi kreativitás felé. Olyan készségeket aktivál mindannyiunkban, mint a koncentráció, a kíváncsiság, a játékosság, a megoldás keresésének vágya. A Rubik-kocka sokkal több, mint pusztán egy lebilincselő rejtvény: igazi világjelenséggé vált. Könyvek, színdarabok és hollywoodi szuperprodukciók állandó szereplője, egyetemi kurzusok tárgya, világversenyek sporteszköze. Közel fél évszázados története során így lett közel egymilliárd ember játéka. A Kocka mára a gondolkodás örömének és a látszólag lehetetlen problémák megoldásának közismert jelképévé vált. Erről a csodálatos tárgyról és alkotójáról több ezer cikk és számtalan könyv jelent már meg világszerte, de Rubik Ernő - aki világéletében kerülte a nyilvánosságot - még soha sem mesélte el, milyen volt számára végigkövetni e kis tárgy minden várakozást felülmúló sikerét és különös kalandjait a nagyvilágban. A mi kockánk - mely a világ számos pontján a magyar kiadással egy időben jelenik meg - tanulságos utazásra invitálja az olvasót a matematika, a pszichológia, az oktatás, a képzőművészet, a design, az építészet és a popkultúra területén. Elgondolkodtató, magával ragadó, álomszerű kirándulás ez modern korunk egyik legkülönlegesebb kreatív elméjével. A Libri kiadóval közös program.

Horváth Árpád SJ, Tornya Erika RSCJ és Hekler Melinda beszélgetnek A pápák a nyugati világ elmúlt kétezer évének gyakorlatilag valamennyi nagy drámájában szerepet, sőt gyakran főszerepet játszottak. Napjainkban a pápák a címlapokon jelennek meg, II. János Pálról pedig időnként úgy beszélnek, mint az évszázad emberéről. A pápaságot, amelynek gyökerei egészen Szent Péterig, Jézus apostolainak vezetőjéig nyúlnak vissza, ma Ferenc pápa testesíti meg. Ő a 266-ik azok sorában, akikkel kapcsolatban ma általánosan elismerik, hogy jogosan mondták magukat Péter utódjának. Néhányan közülük szentek voltak, mások bűnösök. Még a szent pápáknak is létezett sötét oldaluk. Sokan voltak olyanok is, akik pápának tartották magukat, de akiket kortársaik vagy az utókor nem fogadott el, „ellenpápáknak” tekintették őket. Ez a könyv nem azért beszéli el a történetüket, hogy megvédje vagy elítélje a pápákat és cselekedeteiket, hanem azért, hogy világossá tegye, miként alakult ki a pápaság intézménye. A pápák története nem a katolicizmus története, hisz az utóbbi sokkal, de sokkal nagyobb valóság. A pápaságot egyetlen hitvallás sem említette, és a katekizmusban sem jelent meg egészen a XVI. századig. A katolikusok akkor kezdtek foglalkozni vele, amikor a protestánsok elutasították, és mindkét álláspont a kor új találmánya, a nyomtatás segítségével terjedt el viszonylag széles körben. Nem sokkal később katolikusnak lenni már egyet jelentett azzal, hogy valaki „pápistaként” határozta meg magát, és különösen az elmúlt száz évben a pápaság intézménye nagyobb szerepet kapott a katolikusok önmeghatározásában, mint valaha. John O’Malley SJ eredetileg egy harminchat részes internetes előadás-sorozatban dolgozta fel a témát. A pápák története könyv formában 2010-ben jelent meg először, a szerző a kötetet a magyar kiadás számára két új fejezettel egészítette ki. John W. O’Malley SJ (1927) a Georgetown Univesity teológiai tanszékének nyugalmazott professzora, a washingtoni jezsuita közösség tagja. Fő kutatási területe az egyház- és kultúrtörténet a modern Európában. A Jezsuita Kiadóval közös program.

A beszélgetésen részt vesz: Kiss Judit Ágnes – szerző, Pengő Edit - szerző Botzheim György – tanító, Nagy Boldizsár – szerkesztő, Bódis Kriszta - író, Rédai Dorottya - projektvezető, moderátor: Szekeres Nikoletta, HUBBY elnöke A mesekönyvben ismert klasszikus és népmesék átiratai szerepelnek modern környezetben, kisebbségi hősökkel, van köztük például nehéz családi háttérből (mélyszegénység, bántalmazó szülő) jövő és örökbefogadott gyerekhős, meleg Hamupipőke, háromfülű nyúl, sárkányölő pincérlány, Roma Pöttöm Panna, és más izgalmas szereplők. A kötet 17 mesét tartalmaz, amelyből 8-at kezdő vagy kevéssé ismert szerzők írtak, 9-et pedig ismert szerzők. A bemutatón a nagy vihart kavart mesekönyv alkotóival beszélgetünk, a 2. kiadás megjelenése alkalmából. A Labrisz Egyesülettel közös program.

Műsorvezető: Till Attila Közreműködik: Dragomán György, Kováts Adél, Porogi Ádám Podcast, irodalom és hangoskönyv: újratöltve. A Kortárs Felbeszélések podcaston 18 magyar író 27 novellája elevenedik meg a Volvo és a Radnóti Színház jóvoltából, a Magvető Kiadóval együttműködésben, hogy az utazás sokszor holtidőként megélt perceit, óráit inspiráló és feltöltődést hozó irodalmi élményekkel tölthessük meg. A felbeszélők a Radnóti Színház színészei és vendégművészei, a novellákhoz Nyáry Krisztián írt kedvcsináló ajánlókat. Ha hirtelen kikapcsolnád a valóságot, és elindítanál egy másikat, a Kortárs Felbeszélések hangoskönyv neked készült. Válaszd meg a valóságod, hallgass kortárs magyar irodalmat bármikor, bárhol! A Margón a magyar irodalomról, történetekről és a podcastról beszélgetnek a közreműködők.

A világégés nem lányregény kötetbemutató beszélgetés Janikovszky Jánossal és Dési Jánossal Dóka Péter szerkesztő beszélget. A Móra Plusz sorozat legújabb kötete bepillantást enged a legendás szerző kamasz és fiatalkori naplóbejegyzéseibe, eddig nem publikált fotókkal illusztrálva. A bejegyzéseket olvasva nem csak a fiatal Janikovszky-ról tudhatunk meg újdonságokat, hanem különleges nézőpontból ismerhetjük meg a 2. világháború eseményeit is. A szerző fiával, Janikovszky Jánossal és a kötetbe kerülő bejegyezéseket válogató Dési Jánossal, Dóka Péter szerkesztő beszélget. A Móra Kiadóval közös program.

A szerzővel Ungváry Rudolf beszélget, Közreműködik: Gazsó György Szávai Géza (1950) a változatosság igézetében írja regényeit. Minden elbeszélt történettel mintha újabb műfajt próbálna ki. A szerző Állatok, nők, gyerekek című új sorozatába illeszkedő regény, a Cérnapóráz egyik „hőse” a Totya nevű kutya. A rövid életű tacskó körül örvénylő történetek szálain gyerekek, nők „és más kiszolgáltatottak” egymást keresztező – és meghatározó – életútjai tárulnak elénk. Felkavaró, amit a tízesztendős fiúnak, Kotzka Lajoskának el kell viselnie. Az is, amit a megrettent gyerek kétségbeesése okoz. A különös múltú pszichológia professzor, a nőiségével furán tündöklő feleség, a disszidáló kiskatona, egyszóval a regény minden szereplője kitartóan, szenvedélyesen, gyakran kétségbeesetten figyel: magára, másra, mindenre, hiszen tudni akarják, kitől-mitől függ életük alakulása... E törekvésben még az is fontos lehet, hogy „mi van a kutyád fejében”. A Pont Kiadó programja.

A szerzővel Szász János beszélget, közreműködik: Trill Zsolt 1944 május-június, Dunaszerdahely, vihar előtti csend. Stein Albert magas rangú katonatiszt, első világháborús hős, akit a Horthy rendszer ugyan mentesített a sárga csillag viselése alól, a zsidótörvények miatt mégis nyugállományba kényszerült. Földbirtokosként él, erős a magyarságtudata, de keményen torol meg minden, zsidókat érő sértést. Alakja törékeny egyensúlyi pont egy már repedező és hamarosan darabokra törő világ határán. Hiszen a végromlás egyre közelít, miközben a korán érkező nyári forróság kérlelhetetlen atmoszférát von a történések köré. A Soha sodró lendületű, új optikájú holokauszt kisregény, egy magánbűnöktől távolról sem mentes, férfias tartásában is önző ember fejlődéstörténete: Stein Albert „futása” során kirajzolódik és nagyszabású tablóvá szélesül a korabeli magyarországi miliő. A  szöveg ereje földhöz szegez - nem letenni való olvasmány. Szabó Stein Imre író, fordító, kommunikációs szakember 1966-ban született Budapesten. Írói pályája az 1990-ben megjelenő Számbátjon felé – a Jeruzsálemi átjáró című kisregénnyel indult. A ’90-es években a kulturális televíziózás területén, az ezredforduló után pedig jelentős nemzetközi komolyzenei projektekben dolgozott. Provokatív komolyzenei témájú imázs- és kisfilmjeivel számos nemzetközi filmfesztivál díjat nyert rendezőként és íróként. A Soha szenvedélyes visszatérése a szépirodalomhoz. A Libri Könyvkiadó programja.

A szerzővel Novotny Anna beszélget. A beszélgetésen részt vesz Czeiszing Miklós, a Német Turisztikai Hivatal képviseletében. 2019, Budapest. Nóri, a fiatal gitárművész különös ajándékot kap a tizennyolcadik születésnapjára az édesanyjától: egy régi flopilemezt, amit meg sem tud nyitni. A lány mindent elkövet, hogy megtudja, mit rejt a lemez, mert ez az egyetlen lehetősége arra, hogy rátaláljon az apjára, akivel soha életében nem találkozott, és akiről jóformán semmit nem tud. Hamarosan kiderül, hogy az adathordozón egy regény kézirata található, egy Beethoven korabeli szerelem története, amelynek két szereplőjét a muzsikus zenéje hozta össze. Nóri merész elhatározásra jut, de ahhoz, hogy a tervei megvalósulhassanak, Berlinbe kell utaznia. 1800, Poroszország. Frieda, a jómódú berlini hugenotta család lánya vidéken nyaralva ismeri meg a szomszédos kastélyban vendégeskedő porosz királyi herceget, aki egyszerre hadvezér, zeneszerző és zongoraművész. Frieda életét szintén a zene határozza meg, ám hiába rendkívül tehetséges, lány lévén még csak nem is álmodhat arról, hogy zongoraművész legyen. Amikor rádöbben, hogy a javíthatatlan szoknyavadász hírében álló herceg, aki olyan elérhetetlennek látszott számára, mintha a holdon élne, viszonozza az érdeklődését, hiába tudja, hogy nem lehet helye a férfi életében, igent mond erre a logikátlan, jövőtlen, de annál szenvedélyesebb szerelemre. Kettejük nevét mindössze egy Beethoven-darab köti össze, és a titok, amelyet a herceg magával visz, amikor a porosz seregek élén harcba indul Napóleon ellen. Mörk Leonóra részben napjainkban játszódó, részben a múltba kalandozó, váratlan fordulatokban és zenetörténeti érdekességekben bővelkedő új regénye két megkapó szerelem sokszólamú története, amelyben Beethoven muzsikája játssza a főszerepet. A  Jaffa Kiadó programja.

A szerzővel Várkonyi Benedek beszélget, Közreműködik: Pokorny Lia Egy színésznő a főhőse Várkonyi Judit könyvének: fiktív alak, akinek női sorsát tíz színpadi művész legszebb, legerősebb vagy legmaradandóbb erotikus élményein át mutatja be a szerző. Nyomon követjük útját, a színpadi lét örömeivel és buktatóival, sikereivel és vívódásaival, szerelmeivel és erotikus vonzalmaival, őrületeivel és megnyugvásaival, a férfiakkal, akik szárnyakat adtak, és a férfiakkal, akiknek a nő csupán saját szárnyalásuk kelléke, meg olyanokkal is, akik csak megalázzák őt - és egyúttal magukat. A Helikon Kiadó programja.

A szerzővel Szegő János beszélget Éjszakai fények az autópályán, csillagok az égbolton, villódzó tévékészülék, egy bárpult tükröződései – nyugtalanító, mozaikszerű képek adják a Beláthatatlan táj nyitányát. Egy huszonéves lány az autóbalesete után öntudatlan állapotba kerül, apja hol a betegágya mellett virraszt, hol a baleset nyomait kutatja. Az autópályához közeli településen egy fiatal testvérpár él, együtt, egymás mellett, két szobában, de élhetnének akár két külön kontinensen is. Ők négyen a könyv főszereplői és egyben elbeszélői is, akik ismeretlen helyzetben találják magukat, az életükről alkotott fikciójuk felkavarodik és átrendeződik. Új keretekhez kell alkalmazkodniuk, döntési kényszerbe, leállósávba sodródnak – a baleset mindannyiuk számára sorsfordító esemény. Mintha tudatuk sötét felületeit is átvilágító beszédükkel érzékeltetnék napjaink Magyarországának társadalmi érzéketlenségét, hogy az alárendelődések, megszokások és elfojtások láncolatai miképpen nehezítik meg a kommunikációt. Kiss Tibor Noé prózájára jellemzően itt is a perspektívák mozgása lendíti előre a történetet: leírások, nagyítások és nagytotálok váltakoznak, közben kirajzolódik a városi határvidék és a belső tájak szürke zónája. A Beláthatatlan táj elemelt költőiségével és szürreális kompozícióival radikális és felszabadító olvasmány. A Magvető Kiadóval közös program.

A szerzőkkel Lovász László beszélget Az élet természetes része, hogy vannak problémáink, elakadásaink, amelyekre folyamatosan keressük a megoldást. Aranyszabály, hogy bármilyen nehézségről legyen szó, az első lépés, ha jobban értjük és ismerjük önmagunkat. Ha tisztában vagyunk az erősségeinkkel, a félelmeinkkel és a vágyainkkal, teljesebb, harmonikusabb, jobb életet élhetünk. A Pszichoforyou online magazin szerzői ebben a könyvben húsz alapvető téma köré csoportosítják a legfontosabb önismereti gondolatokat, hogy azok kapaszkodóként szolgáljanak az önismeret útján. A közérthetően, mély empátiával bemutatott pszichológiai elméletek és a gyakorlati feladatok számos aha élményt és felismerést tartogatnak. Egy jó pszichológushoz hasonlóan, ez a könyv sem kész megoldásokat kínál, hanem teret és lehetőséget teremt, hogy ki-ki a saját ritmusában, a saját tapasztalásai és felismerései mentén kerüljön közelebb a saját válaszaihoz. A kötet végére így átfogó képet kapunk a saját személyiségünkről, betekintést nyerünk a legizgalmasabb pszichológiai trendekbe is, és bátorságra tehetünk szert, hogy továbbhaladjunk az önismeret útján. A Bookline Kiadó programja.

A szerzővel Lovász László beszélget Az irodalmi siker sokféle lehet. Ismerünk például bombasikert és kasszasikert, közönségsikert és szakmai sikert, tiszavirág-életű sikert és örök sikert, hazai sikert és világsikert – na és ezek számtalan kombinációját... Molnár Ferenc színdarabjaival meghódította Európát és Amerikát, Babitsék („a szakma”) mégis átnéztek rajta. Rejtő Jenő olvasók és írók újabb és újabb generációinak rajongását vallhatja magáénak, a kánon és a külföld mégse kért belőle. Bródy Sándor valóságos irodalmi sztár volt a maga korában, mára azonban mintha megkopott volna a Nap lovagjának csillogása. A példákat sorolhatnánk még sokáig. És ez a könyv sorolja is... Szederkényi Olga irodalmi párosinterjúinak központjában mindig egy-egy sikerszerző (irodalmi popikon), esetleg ikonikus regényhős áll, és az interjúalanyokkal elsősorban az adott siker titkát próbálják megfejteni. Mit tudott Shakespeare, hogy darabjait világszerte teltházzal játsszák több mint 400 éve? Mivel bűvöli el a szakmát és közönségét egyaránt Szabó Magda? Mi a titka Agatha Christie-nek, akinek eladási példányszámai a Biblia eladási rekordjait közelítik? Mitől töretlenül népszerű még ma is az Egri csillagok? Egyáltalán, megfejthető-e az irodalmi siker titka? Akit azonban egyáltalán nem érdekel a siker, se annak titka, csak szereti az irodalmat, az is bátran vegye kezébe ezt a kötetet. A lebilincselő interjúk ugyanis újra bebizonyítják a régi igazságot: az irodalomnál csak egy jobb dolog van, az irodalomról való beszéd. A Helikon Kiadó programja.

Közreműködik: Cserna-Szabó András, Horváth Viktor és Kácsor Zsolt Ennek a könyvnek az volt a munkacíme: Korona Expressz. Mert a koronavírus villámgyorsan érkezett az életünkbe, és gyorsvonati sebességgel változtatott meg szinte mindent. Az írók is karanténba kerültek, igaz, ők addig is dolgozószobájukba zárva töltötték idejük jó részét. A járvány mindenkiben nyomott hagyott, mindenkinek megvan a maga a véleménye róla, mindenki a saját módján és eszközeivel dolgozta fel a traumát. Az írók például írással. Ültek a karanténon belüli karanténban, a dolgozószobájukban, és persze megírták a maguk sztorijait a COVID-19-ről. Naplóban, sci-fiben, novellában, tárcában… Van, akinek a száz évvel ezelőtti spanyolnátha jutott eszébe, másnak egy disztópia a korona harmadik vagy negyedik hullámáról, s persze volt olyan író is, aki már az apokalipszis mikéntjén tűnődött. Mi ezeket az írásokat gyűjtöttük most össze egy karanténantológiába, a szerzők mind a kortárs magyar irodalom ismert és elismert szereplői. Reméljük, hogy ez a világ első és utolsó karanténantológiája! A kötet szerzői: Bartók Imre, Benedek Szabolcs, Berta Ádám, Csabai László, Cserna-Szabó András, Gerlóczy Márton, Háy János, Horváth László Imre, Horváth Viktor, Kácsor Zsolt, Karafiáth Orsolya, Keresztury Tibor, Kiss Noémi, Krusovszky Dénes, Lackfi János, Mán-Várhegyi Réka, Maros András, Molnár T. Eszter, Szécsi Noémi, Szvoren Edina, Totth Benedek, Zoltán Gábor A Helikon Kiadó programja.

A szerzővel Szabó T. Anna beszélget „Honfoglaláskor a nagy kavarodásban elveszett Mackó nevű komondorunk, kezes jószág. Mindenkinek a kezét tépi le. Először. A becsületes megtalálónak kézből fizetünk.”  Nos, ez egy Facebook-bejegyzés a honfoglalás korából, épp csak példaképpen. Lackfi János új könyvét nem kell túl komolyan venni: bolondozás ez, a képzelet képtelen játéka – milyen posztok születhettek volna, ha van Facebook Jézus idejében, vagy a reformáció korában, vagy a francia forradalom alatt… De vannak a könyvben képzelt párbeszédek is, melyekben a magyar költészet jeles alakjai  a zord és földhözragadt valósággal szembesülnek: Petőfi például a „Nemzeti dal” soraival biztatja egy honfitársát, aki ezt zaklatásnak veszi; Léda pedig egy kicsivel több aktivitást várni el Adytól a „Héjanász” borongós sorai helyett. Lackfi János, mondhatni, tiszteletlenül bánik a történelem nagy alakjaival és a magyar irodalom zseniális alkotóival, de emögött a tiszteletlenség mögött mély szeretet, rengeteg ismeret és persze remek humorérzék bújik meg. A Helikon Kiadó programja.

A szerzővel Szegő János beszélget Mi lenne, ha nem Jézust, hanem Keresztelő Jánost tekintenénk megváltónak? Az Angyali üdvözletek ezt a bibliai eredetű kérdést járja körül háromféleképpen. Az első sík evangéliumi szövege Keresztelő János életét követi nyomon eddig sosem látott perspektívából kínálva betekintést egy apokrif megváltástörténetbe. A regény második szintje a történeti Júdeába vezeti el az olvasót. A Keresztelő születésekor játszódó események Zakariásnak, János apjának szerencsétlen kimenetelű templomi szolgálatával veszik kezdetüket. A könyv harmadik szólama részben folytatása a szerző első, nagy sikerű könyvéből (Szűz Mária jegyese) ismert falusi történeteknek – végre megtudhatjuk, hogyan lett eretnekké és miért átkozta ki az Egyház az Esperest. A három nyelvi, történeti és kulturális réteg szorosan összefonódik a könyvben, hol megvilágítják, hol cáfolják, hol relativizálják egymást. Milbacher Róbert regénye Zakariás alakján keresztül a hit és a hitetlenség, az emberi és az isteni illékony és egyszersmind áthághatatlannak tűnő távolságával, a szentség elviselhetetlen rettenetével szembesíti az olvasót. Férfi és nő egymásrautaltságán, szenvedéseiken és örömeiken keresztül bemutatja, milyen sokféleképpen élhető meg mindaz, amit sajátosan emberinek nevezünk a vágyott vagy tagadott istentapasztalat fényében. A Magvető Kiadóval közös program.

A szerzővel Orvos-Tóth Noémi beszélget Közreműködik: Toldi Veronika A múlt végül mindannyiunkat utolér. Ott visszhangzik indulatos mondatainkban, zátonyra futott kapcsolatainkban, megmagyarázhatatlan testi tüneteinkben. Ahhoz, hogy rájöjjünk, a nagyon is mainak gondolt életünket át- meg átszövi az elmúlt idő, el kell kezdenünk az ismerkedést. Az ismerkedést anyáink, nagyanyáink, dédanyáink bánataival, örömeivel, szenvedéseivel, veszteségeivel. Ezekből, mint apró igazságdarabokból, végül összeállíthatjuk sorsunk képletét. Megérthetjük döntéseinket, vonzalmainkat, választásainkat. Menjünk vissza a Szív utcába, mert nekünk is van Szív utcánk! Kérdezzünk, kutassunk, emlékezzünk, ahogy Gurubi Ágnes teszi ebben a lebilincselő családregényben, ami visz, sodor magával, mintha egy színes, szélesvásznú filmet néznénk. Ahogy a múlt, úgy a Szív utca története sem múlik el nyomtalanul. Képei, szereplői napok, hetek múlva is felbukkannak, pontosan úgy, ahogyan a legjobb regényekkel történni szokott. Orvos-Tóth Noémi A Kalligram Kiadóval közös program.

A szerzővel Ott Anna beszélget Közreműködik: Szikszai Rémusz „A hírlapírás varázslatos világa életfogytiglanra ítéli azt, aki valaha hozzáférhetett, csinálhatott lapot. Az az este is ilyen volt. Fél tizenegy elmúlt, mire befutott a hír, hogy az egyik budapesti szórakozóhelyen öngyilkos lett egy menedzser, leugrott az épület tetején berendezett bárból. Azonnal átrendeztük a Mozaik-rovatot, amelyben a bűnügyektől a gasztróig annyi minden helyet kapott. Kidobtunk egy cikket, ami emlékeim szerint egy pécsi ügyről szólt. A helyi temetkezési cég korábbi igazgatója több száz koporsót rendelt meg szociális temetésekre, miközben egy évben összesen, ha nyolcvan ilyen volt a városban. Ráadásul a koporsók természetesen alkalmatlanok voltak, pocsék anyagból készültek, alapos volt a bűncselekmény gyanúja. Ezt hajítottuk el, hogy az oldal induló anyaga lehessen az öngyilkosság, amelynek bénító részletei már akkor kiderültek. Például, hogy az áldozat tette előtt közvetlenül posztolt az Instagramra. Gyorsak voltunk, ám a kiszedett cikk sokkal nagyobb volt, mivel nem volt érdemi képünk, nem húzhattuk fel nagyobbra, ott tátongott egy lyuk. Azonnal az MTI-hez fordultunk, bűnügyet kerestünk, nem sokkal korábban érkezett hír egy másik öngyilkosságról, vidékről.” Lehet-e két újsághírből regényt írni? Elvileg mindenből lehet, miért ne lehetne újsághírregényt csinálni, ha valaki kitalálja a hogyanját. Például úgy, ahogy Pető Péter kezdett el nyomozni új regényében. Természetesen nemcsak e két férfi sorsa, még csak nem is tragikus haláluk érdekli őt íróként, hanem, mondjuk így, annak a mai Magyarországnak „levegőtlen prése”, ahol a fent és lent világa más-más módon, de egyként rosszul érzi magát. A félreértésektől, az oda nem figyeléstől. A szolidaritás hiányától. Erről a mai magyar prózában alighanem Pető Péter tud a legtöbbet. A Kalligram Kiadóval közös program.